Lehet, hogy mégse a zsidók törnek világuralomra, hanem a skandinávok?
A HáÁrec online angol kiadásában olvasható egy remek publicisztika, kicsit Kaminer stílusában, egy… zsinagógáról, hol máshol, mint mindenki (?) kedvenc bútoráruházában. Persze az ember hiszi is, nem is, de ezúttal úgy néz ki, tényleg igaz a hír. Sőt az éttermeiket is kikaserolták! Avi a sillypages.orgról képekkel is szolgál. Ahogy az ottaniak mondják, “rak báÁrec” - “csak Izraelben”.
Azért a magyar IKEA-látogatók se csüggedjenek, mert az áruház spéci svéd élelmiszerboltjában bizony hechserrel ellátott termékek is találhatók. (Az Örs vezér tériben biztos, de informátoraim szerint Budaörsön is.) Esetleg még a skandináv kóserlistákat is érdemes böngészni, de csak óvatosan, mert azt már Norvégiában tapasztaltam, hogy a norvég és az angol nyelvû verziók között bizonybizony különbségek vannak. Hátizé. Mindenesetre skajach IKEA, habár bevallom, a kóser svéd étterem inkább csigázza fel képzeletemet, mint a zsinagóga - az máshol is van (mondjuk ha ott dolgoznék, biztos más lenne a véleményem), de igazi svéd rakott lazac…?
“skajach IKEA”
Ez vicces szókapcsolat - az IKEA alapító-tulajdonosa (ma is él) Ingvar Kamprad, ugyanis egy (ex)náci. Konkrétan: a II. világháború után még évekkel késõbb is a svéd nácipárt gyûléseire járt. Aztán befutott és a corporate brandprint-nek / CSR-nek már nem akarta ezt a vonalat exponálni, így csöndben maradt. Kiderült persze, 1994-ben lebuktatta egy svéd napilap Az sem kerülte el a szemfülesek figyelmét, hogy pont Izraelben nagyon sokáig nem nyitott IKEA-t (pedig kb. minden más multi már rég jelen volt). A leleplezõ cikket követõen persze szétmeakulpázta magát, írt egy megható könyvet és biztos-ami-biztos nyitott gyorsan egy IKEA-t Izraelben.
Az egyetlen IKEA-t, ahol ingyen adják a mûanyagzacskót.
Az IKEA egyébként a világ egyik legnagyobb magántulajdonú vállalata, Ingvar Kamprad pedig valószínûleg a világ leggazdagabb embere (az amerikai Forbes magazin idén márciusban 33 milliárd dollárra becsülte a vagyonát, ezzel megelõzte Bill Gates-et).
A Stichting INGKA Foundation a világ legnagyobb alapítványa (36 milliárd dolláros vagyon felett rendelkezik) - a vádak szerint Kamprad adóelkerülésre használja, valamint ezzel biztosítja az IKEA feldarabolásának elkerülését.
Ja, és persze az IKEA a világ legnagyobb private label gyártója.
OFF
purim wedding
http://video.google.com/videoplay?docid=6121715413140967830
he?
/OFF
üs vajon Dél-Amerikában székesegyházat raknak bele?:)
Kiváncsi vagyok, az én drága munkahelyemen (Tesco), egy ilyen ötletet hogyan kiviteleznének…:)
(Bár a mi áruházunknál a szomszédos kertesházak kerítései egy részen megszakadnak, és oda egy funkció- és esztétika nélküli lyukacsos betonfalat emeltek. A minap mentem dolgozni, és két tizenéves poénkodásának fültanuja voltam:
- Mi ez baszki?
- Tesco Siratófal…)
:)
(Zsófi, ezen hangosan röhögtem)
A székesegyházban nem kell napi 3x imádkozni ;] (habár persze zsinagóga nélkül is lehet minjent szervezni)
shadai:
milyen hülye nevû egy alapítvány ez már! Alapítvány INGKA Alapítvány.
Szerintem az ingyen nejlonzacskó nem rossz dolog, ha az emberek újrafelhasználják a nejlonzacskóikat. Végstádium: szemeteszsák. Persze ez olyan országokban nem mûködik, mint pl. Norvégia, ahol szabvány szemeteszsákok vannak és azt kell használni. Itt az a baj, hogy az emberek kidobják a még teljesen használható nejlonzacskóikat. (Attól szerintem nem vesz senki kevesebb nejlonzacskót, mert fizetõs. ün pl. ha nem fér bele valami a táská(i)mba, akkor veszek nejlonzacskót - különben hova tenném, a fogaim közé szorítanám? -, ha meg belefér, akkor nem kérek akkor se, ha ingyen van. Kivéve ha épp kifogytak a szemeteszsáknak használható zacskóim otthon :] ) Valami jópofa incentív kéne az embereknek, hogy hordjanak magukkal táskát/vászon szatyrot/stb., mondjuk idõszaki akció keretében kapnak egy kis bigyót, ha nem kérnek nejlonzacskót.
Norvégiában is, Ausztriában is fejlett szelektív hulladékgyûjtés van - elõbbi helyen NAGYON durva, majd mesélek -, és Norvégiában a helyek többségén ingyen van a zacskó (vagy csak nekem volt szerencsém?), Ausztriában meg gyakorlatilag mindenütt. (Legalábbis két hónapja itt vagyok és még senki se akart vetetni velem, igaz nagyon ritkán járok élelmiszerboltba, mert napi 3x kóser kajám van a menzán. ?gyhogy inkább csak a könyvesboltokról tudok nyilatkozni ;] )
Ez a nácizmus dolog annál is viccesebb, hogy mintha az IKEA lett volna az elsõ cég, amelyik a tömegmédiában homoszexuális párral reklámozta magát? Vagy valamire rosszul emlékszem?
ikea kóserhez annyit- van egy nagy kerek ilyen kétszersült izé, a finn!!!! rabinátus heksherével- hát nem édes?:)
bocs, rabbinátus és nem rabinátus:)
- Mi ez baszki?
- Tesco Siratófal…)
LOL
Csak zárojelben jegyzem meg, hogy (a Tesco tulajdonosa zsidó).
Tényleg, most néztem a Wikigyûjtemnényben.
A Tesco -ból az utolsó két betû a Sir John Edward Cohenre utal, az 1969ben lovaggá ütött brit alapítóra.
Tehát a Tesco névben benne foglaltatik a papok törzsének neve, aminek tagja a kereskedõ, a kohenita John Edward. Wow.
Jaj ne!
Jobb volt nekem enélkül az információ nélkül…(Illetve nem lett rosszabb, de jobb sem!)
:)
Csúnya egy cég ez a Tesco, kívül-belül. De ez nem hiszem, hogy feltétlenül a tulajdonoson múlik. Mellesleg kóser kaját nem nagyon láttam. (Maximum Zwack pálinkát:)
Jó, és a Tes mit jelent? Sosem értettem a hogy a Tesco-t miért Tesco-nak hivják, sokkal hülyébben hangzik mint a többinek a neve. Szerintem is ocsmány. Amikor elõször voltam benne szinte rosszul voltam tõle, hogy milyen hatalmas és személytelen, csak hömpölyög benne a sok ember. Arról meg nem is beszélve amikor azt olvastam itt hogy egy olyan okos lány mint zsófi ott dolgozik …
Maccabi sört árultak, de most már a Jászai téri Rotschildban is láttam Goldstart. A névadásnál Jack bácsi összekapcsolt két dolgot valószínûleg teljesen akaratlanul, amit nagyon nem kellett volna. De hát valamiért csak lovaggá ütötték.
“The Tesco brand first appeared in 1924. The name came about after Jack Cohen bought a large shipment of tea from T.E. Stockwell. He made new labels by using the first three letters of the supplier’s name (TES) and the first two letters of his surname (CO) forming the word “TESCO”.[7]“
Kedves Psymon!
Köszi! Nem sok irodalmi érzéke volt és fantáziája, még most is szörnyen hangzik nekem a Tesco, de így azért már könnyebb megemészteni :)
ööö…csak ideiglenesen.
Fõiskolára járok levelezõn, jövõre diplomázom. Olyan munka kell, aminek rugalmas az idõbeosztása. (Ez a hivatalos magyarázószöveg mások és magam elõtt, amikor meg akarom indokolni, hogy miért dolgozok ennél a cégnél…:)
Amúgy szerintem a Lidl neve idegesítõbb. A Tesco viszont koszos, és ócskák a saját termékei. (”Tesco Gazdaságos” -ez már egy fogalom). Valamint mindig kevesebb ember dolgozik épp, mint ahánynak kéne, ezért a vevõk kiszolgálása finoman szólva kritizálható. Annyira meg nem önkiszolgáló, mint amennyire egy hipermarketnek lennie kéne. (Ahhoz sokkal nagyobb rend kéne. De a rendet is csak emberek csinálják meg…Vagy pedig világosabb utasítások kellenének, és kevesebb fõnök.) Meg nagyobb fizetés az embereknek, hogy motiválva legyenek.
Szóval ezeket mondanám, ha a Tesco fõnöke egyszer megkérdezné a véleményemet. De nyilván sosem fogja…:)
akkor megnyugodtam