A magyarok szerint a dorombéneket Ázsiából hozták magukkal, valójában azonban a doromb a világon mindenütt megtalálható. A doromb lant alakú fémkeret közepébe erõsített rezgõ acélnyelvvel. Ma gyárilag készül. A keretet a fogsorhoz vagy a metszõfogak közé fogják s az acélnyelvet ujjal pengetik. Dallamképzéskor a szájüreget úgy változtatják, mint fütyürészéskor. A hangmagasságot a nyelv állása határozza meg elsõsorban. A ritmust a levegõvel és a pengetéssel lehet alakítani.

A doromb a Föld egyik legõsibb hangszere. Eredetét kb. 15ezer évvel ezelõttre datálják a kutatók. Valószínûleg azonos idõben jelent meg a világ különbözõ pontjain. Autentikusnak számít Polinéziában(gengong), Jakútiában(khomus), Japánban(koukin, mukkuri), a Fülöp-szigeteken, Argentína egyes részeiben, az õslakosok között. Mindezek mellett Európa több vidékén is hagyományos hangszer. Például: Norvégiában (munnharpe), Finnországban (munniharppuuna), Ausztriában (brummeisen), Angliában (Jew’s harp vagy Jew’s trump).

Engem pont ez utóbbi megnevezése gondolkodtatott el, ezen cikk alapján azonban úgy tûnik hogy a dorombnak nincs kifejezett zsidó vonatkozása, egyszerûen csak torzult kifejezés, nekem legjobban a juice harp verzió tetszett, amit saját próbálkozásaim is alátámasztottak bõséges nyálelválasztás kíséretében.