Három interjú

A JP három interjút is ajánl szerdára:

KonzervatóriumPanyi Szabolcs interjúja Seres Lászlóval
SzombatGadó János Pajor Tamással beszélget
HVGRogán Antal testvérvárosról tárgyalt Jeruzsálemben – interjú

Valamint persze ajánljuk a nagy JP-interjút Konrád Györggyel!

0 Bátor to “Három interjú”


  • nocsak, eddig senkit nem ingereltek kommentelésre a cikkek.

    meglepődve olvastam a Seres interjúban, hogy a Judapestet a feltörekvő konzervatív-liberális szcéna részeként értelmezi. én azt hittem, hogy ez egy pluralista, világnézetileg heterogén és el-nem-kötelezett virtuális közösség. hm.
    Shadai, hogy is van ez?
    üdv

  • max, miért, a konzlib felhő az nem pluralista és világnézetileg heterogén? olyan meg feyerabend könyveit leszámítva nincs, h “anything goes”, bármilyen közösség kizár bizonyos viselkedésformákat, mégha viszonylag szelíd módszerekkel is, mint trollsapkával, moderálással. a jp számomra pl. kifejezetten konzlib, nagyon kevés helyet ismerek, ahol a vallásról (a vallási élményekről, erkölcsi / kulturális mintákról, evolutív hagyományokról, blabla) ne az orti fundamentalizmus vagy a lekezelő materializmus talajáról szólnának. számomra a jp nem érték-relativista és nem érték-fetisiszta. azért az engem is érdekelne, h akik szerkesztik a jp-t, azok mit szólnak seres kitételéhez

  • max és vasika: én nem kedvelem annyira a polcimkéket, ezért nem véletlen, hogy magam sosem használtam a JP efféle pozicionálást (ismeritek lassan az aktív szókincsemet: a “konzlib” nincs igazán közte). Ezzel együtt értem én, hogy Seres mire gondolt és egyet is értek vele, hiszen:
    a.) zsidó vallás, kultúra és identitás kérdésekben nem állunk sem a monolitikus ortodoxia, sem a hiperracionalista, sokszor valóban gőgös és oktondi balos materializmus talaján
    b.) a “progresszív” dekonstrukciós gyakorlatok helyett jobban izgat a személyes és közösségi rekonstrukció (ld: megközelítésemet a sábáthoz vagy a kósersághoz)
    c.) a pluralizmus – as far as I’m concerned – elsősorban konzervatív és liberális hagyaték (erről majd érdemes posztot is írunk szerintem)

  • vasika,
    nem, a konzlib, az világnézetileg nem heterogén, hanem konzlib. az “anything goes” és a “wide range of views and opinions go without right- or left-wing radicalism and racism” között is van azért különbség, nem? én nem azért írtam, mert posztmodernkedni akartam, de tényleg nem gondolom, hogy a Judapest.org egy par excellence konzlib blog volna. írnak és kommentelnek ide jócskán más világnézetet vallók is.
    üdv

  • Seres amúgy feltehetően nem csak a JP-re, mint blogra vagy online közösségre gondolt, hanem azokra a “közéleti” megnyilvánulásokra is, amelyek valójában inkább hozzám köthetők (pl. sajnálatosan éles vitám az “antinácikkal” a Népszava vs. Goj Motorosok ügyben). Nehéz különválasztani ezen a ponton, hogy mi “a JP” és mi “a shadai”: konvergálunk.

    Még azt is feltételezem, hogy Seres “konzlib” pozíciónak tekinti azt a helyet, amit mi a “nácik” és az “antiantiszemiták” között elfoglalunk.

  • Valahogy így gondolom én is.

    Mindamellett, ha nem ragaszkodunk a címkézéshez, mondhatjuk, hogy flódni? We are so free. :)

  • a konzervatív-liberális az olyan mint a progresszív-reakciós vagy a keresztény-szocialista?

    ismeritek a viccet ugye, amikor a Nyuszika az öszvér és a farkaskutya után találkozik a lódarázzsal …

    a JP szerintem is egyszerűen flódni.

  • hehe, flódni, igen.

  • Sziasztok!

    Max kérdése valódi kérdés. Arról van szó, h Shadai világnézetét (nyilván ad hoc módon és biztos árnyalandóan) leírja a megjelölés, Shadai világnézete meg nyilván nyomot hagy a blogon, még szép. Ezzel nincs semmi baj. Világos az is, hogy a hasonló világnézetűeket vonzza majd ez a vonás, ez is o.k. De arra vigyázni kell szerintem is, hogy ez az alapvetően nem világnézeti blog ne öltsön túlságosan markáns világnézeti karaktert, semmilyet se. Én csak ritkán éreztem aránytévesztést ebben, noha én nem vagyok konzlib, mert balos vagyok, ha nem is emeszpé-eszdéeszes. Szóval ez tényleg feladat, hogy ne kapjon a JP nagyon kontúros világnézeti karaktert, hogy mindenki más is, aki alterzsid popkultúrát vagy mazsihiszszidást vagy akármit akar kapni, ne érezze magát nem otthon. Ami engem illet: 100.ból 99 esetben nem érzi.

  • a Nagy Levin fején találta a szeget, ilyesmire céloztam én is a kérdésemmel. de no para shadai, a konzlib nézetekkel semmi bajom (legfeljebb nem értek velük egyet:-)

  • A maradék egy százalékon is dolgozunk Vári elvtárs! :)

    A JP anarchoflódnista centrumblog.

  • shadai,
    mi vagyunk itt a belgák?

  • max: a “náci” kontra “antináci” polémiákban szerintem mindenképpen, és szerintem ez a legkarakánabb pozíció. Már leírtam többször: ki kéne törnünk abból, hogy a zsidók egyfajta viktimológiai iránytűként vannak kezelve a nyilvánosságban. Felül kell emelkedeni ezen az “elnyomók-elnyomottak” dichotómián is (ahol lényegében a Jobbik és a hivatásos “kisebbségvédők” tök ugyanazt mondják egymásra, csak pepitában).

  • Pajorról nem tudtam, hogy zsidó. Az ő interjújában, és Seresében is találtam egy bekezdést (utóbbi engem is meglepett:), amivel egyetértek. Alapvetően Pajor szimpatikusabb persze. De a mostani világnézete legalább annyira radikális, mint a punk élete volt. (Persze ezt máshogy talán nem is lehet.) És sajnos túl sok kiugrott HGY-s sztorit hallottam ahhoz, hogy tisztának tartsam azt a társaságot. Mellesleg volt a szövegében egy nagyon enyhe, burkolt holokauszt-relativizálás, ami még a Szombat szerkesztőinek sem tűnt fel. Nekem sem tűnt volna, ha nem ismerném ezt a spirituális nézetet. (Miszerint a holokauszttal Isten büntette a zsidókat, mert elfordultak tőle.)

    Arogán Antalt még nem olvastam el.

  • shadai: a semmit nem jelentő címkéket magam sem elsősorban politiai értelemben értem, nem magyaráznék többet bele, mint amit írtam. évezredes hagyományok eleven továbbélésére, az adott viszonyok között változatos formában továbbvitele, számomra ez a konzlib, megengedő és megőrző attitűdök. nyilván van ennek politikai vetülete, ha más nem, pl. h sem az utcai morálpetíciózás, sem jp-matricás bézbólütős hordák nem túl valószerű fantáziák, egyszerűen máshogy tálalódik (flódni :) az, ami értékes, érdekes, elgondolkodtató az ide írók számára

    max: bocsika, költői volt a kérdés, de akkor kevésbé legyek finom: elég durva általánosítás bármilyen absztrakt fogalmat is homogénnek tartani. két “konzlib” három “vélemény”, és lehetne sorolni analóg módon bármilyen világnézetet. amint az is elég durva (ha balos eufemizálást akarsz, ejtsd elnagyoltnak) értelmezés részedről, h csak azért, mert a jp sok más mellett egy konzlib halmazhoz is köthető több szállal, az “par excellence” tenné “konzlib bloggá”

  • shadai,
    max-imálisan egyetértek :-)

    vasika,
    ezek szerint az eufemizálás az egy balos fogalmazásmód? nem is tudtam…:-)

  • Pajor nekilát leásni a Biblia eredeti alapjaihoz, és túl történelmi kereszténységen és Talmudon mit talál? (Gojiser kop!) George W. Bush kedvenc filozófusát.

  • Szerintem a JP, a Konzervatórium, a Rekació, és még pár blog meg internetes média a legfontosabb dolgot őrzi itt a végeken. A kulturák és gondolatok szabad keveredését és ütköztetését gyilkos indulatok nélkül. Ez most olyan patetikusan hangzik hogy mindjárt elsírom magam. :-)))

    A seres interjú nagyon tetszett. A Pajort nagyon szerettem a Neuroticból, de megértem hogy nem akart meghalni és ezért inkább megtért (elnézést…)a Rogán politika, de ez nagyon jó hír (bár ugye lubavicsiak nyomulásának nem tudom hogy örüljek e i ten igazándiból:-(()

  • a reakcional a gyilkos indulatok nelkult sajna el lehet hagyni. marmint ha a kommenteloket is figyelembe vesszuk, mert a szerzogarda ebbol a szempontbol okes.

  • pb, a kommentelőkről egyetlen blogger sem tehet, shadai sem felelős az általunk itt elkövetett ámokfutásokért.
    Seres szereti emlegetni az individualizmust, mint civilizációs vívmányt, az bizony itt is érvényes, mindenki magáért felel (kivéve persze a zsidókat, mert ugye sokan ismerik a kis nótát, Kol Jiszrael arevim ze baze, Minden zsidó felelős a másikért :) )

  • ez a politikai besorolás engem is megütött kicsit a cikkben. a JP-vel többnyire tudok azonosulni, de mondjuk a konzlib besorolással nem. És mással sem. Pont az ellenkezője vagyok Seres Lacinak, aki jó mélyen összeolvas valamit, aztán azonosul, ezért 7 évente magával vitatkozik. (Olvasni viszont nagyon szeretem, mert mindegyik alapállásból jókat tud mondani.) Ez egy szabadidős életmódbulvárblog szerintem. Nem a reakció a párja nekem, hanem a napirajz, meg a száni.

  • Remélem Arogán úr miépes kollegája lesz a testvérvérosi
    összekötő.

  • Mint az interjú készítője (Seressel), csak annyit:

    -a Konzervatóriumnak és a JP-nek jópár közös szerzője van (shadai, Tallián Miki és radio), gondolom ez is közrejátszott az “odasorolásban”
    -a többit már említették előttem

    (A konzi-lib valszeg sokaknak tényleg furcsa megnevezés, kábé a következőket jelöli (Seres is jobb híján használja): Amerika-barát, Izrael-barát, piacbarát, szeressük a zsidó-keresztény értékeket és erkölcsöt, kultúrát, inkluzíve popkult. Ami Nyugaton a jobboldal, igazi konzervatívok (nem etatista nacionalisták, mint idehaza) és igazi (nem bal)liberálisok. Ami elég plurális, szerintem. Amúgy nekem a felsorolásból nem a JP, hanem inkább a Reakció lóg ki, de mindegy, nem szőrözök :))

  • Szabolcs,

    mé’? Mer’ a Reakció nem konzlib? (annak szokják magukat mondani – én viszont soha:-DDD)
    Vagy mert a R. nem zsidó?

    (ez utóbbihoz a megfelelően kilengő iróniamétert tessék illeszteni)

  • de a moderalasert vagy annak nemleteert felel a gazda. a reakcional az en izlesemnek tul orditozos kommentek maradnak megjegyzes nelkul (nem torolve latnam szivesen ezeket, de en tobbszor mondanam, hogy nem, ez baromsag)

  • ecodavid, ez jó :-)
    én kecskebékával ismerem, az ugyanaz?

    kb. ennyire kell heterogénnek lennie minden normális közösségnek – és a JP az is
    mint NagyLev, 99/100-szer én sem érzem a “konz” áttűnést bármi is légyen az, és én inkább demó vagyok mint repi

  • Seres arra a Republikánus pártra szavazna, amely az enyhén fogyatékos Bushsal az élén mindent elkövet azért, hogy az amerikai demokráciát kisiklassa, és teokratikus-oligarchikus plutokráciává alakítsa át — és közben a szabadság bajnokának képzeli magát? (A vérlázítóan lesajnáló hangnemet a baloldalisággal szemben egyébként kikérem magamnak! Milyen önelégült smok nevezi Fodor Gábort “őszinte és nagyon tisztességes balliberális fiatalember”-nek?) Seres a republikánus-neokon konglomerátum legócskább hazugságit szajkózza amikor folyamatosan azt inszinuálja, hogy a baloldali mindig gyanús, hogy kapitalizmus-ellenes, Amerika-ellenes, és Izrael-ellenes is, na meg persze értéksemleges-relativista. Persze értem: Seres a baloldal legrosszabb hagyományain nevelkedett (nyilván egykor maga is chegevarás pólóban rohangált), és mást nem ismer. Ajánlom a figyelmébe Richard Rorty könyvét az amerikai baloldalról:

    http://www.amazon.com/Achieving-Our-Country-Leftist-Twentieth-Century/dp/0674003128/ref=pd_bbs_sr_1?ie=UTF8&s=books&qid=1222291083&sr=8-1

  • fhb: a JP-n van moderáció…

  • shadai, tudom, hogy van, ettől még nem felelsz a kommentekért. Azokért a kommentelő felel (ahogy pl. a netszolgáltató sem felel a userek tevékenységéért). Nagyfiúk és nagylányok vagyunk, mondjuk a magunkét és tudjuk, hogy az a miénk. Egy blogot a post minősít, nem az utána következő komment-cunami.

  • Lerner:

    Egyrészt Seres nem fogalmaz meg ilyen vádakat, másrészt ő TÉNYLEG ismeri a baloldali gondolkodást (mert ő is balos volt; nem csak sztereotípiái vannak az ellenoldalról, mint sajnos neked, ahogy látom; az anarchizmus és az ökologizmus pedig messze nem a legrosszabb baloldali hagyomány), harmadrészt pedig ő civilizált hangnemben beszél a baloldalról.

  • Azért Seres a mai magyar helyzetfelmérésnél is kicsit pontatlan. Említi Krauszt, Hegyit és TGM-et, ráadást egy csapatként, noha kvalitásaik tekintetében látványosan nincs így (ezt Seres sem tagadja), irányvonal tekintetében sem teljesen. Emlékszik valaki olyan mondatokra, amelyekben TGM a létező szocializmust mentegette volna? Che Guevara-reklám? 56 relativizálás? Kétségtelen, hogy mond néha nagyon meredek dolgokat (a 68-ból kinővő városi gerillamozgalmak, terroristák kissé kétlelkű megítélése, ez messze a legdurvább), de hogy Hegyi Gyula? Ne már. Izrael ügyében is néha elszalad vele a ló, de nem Amerika-ellenes vagy antiszemita, ne üssük el azzal, hogy származását tekintve félig zsidó, attól még éppen lehetne. a 168 óra nevű irtóztató újságban meghirdetett jelszava: Marx. Mozart, Matisse, szerintem igen szép, Mozart és Matisse garancia arra, hogy Marx neve itt annak a filozófusnak a neveként értendő, aki az elidenegenedés, eldologiasodáas teoretikusa volt, az ember nembeli lényegének elérését célul kitűző filozófus, aki az ember emancipációját tűzte ki céljűául, ha tetszik, Pál apostollal szólva azt, hogy az ó-emberből megszülessék az Új-ember, itt, Mozarttal és Matisse-szal nem az osztályharcos erőszak filozófusa. Ez nekem tetszik. De hol van a képből az alterantív ökobal, talán lassan önálló választási párttal? Azért erről lehetett volna mondani pár szót.

  • “De hol van a képből az alternatív ökobal, talán lassan önálló választási párttal?”

    Ez a téma nekem is hiányzott a beszélgetésből. Amúgy szerintem az van, hogy ezek a társaságok kölcsönösen nem kerülnek egymás látómezejébe. Általában azt tapasztalom, hogy a legtöbb új ökobalos arc fogalom nélkül van a “konzlib” szcénában folyó dolgokról és ez fordítva is igaz, Seres ezek szerint nem vette igazán észre, hogy Hegyi Che Guevara Gyulán és Krauszon kívül megjelent egy tőlük teljesen független és nem teljesen impotens csapat.

  • Tekintve Seres Laci és Schiffer közös alterbalos múltját, különösen furcsa ez az értesüléshiány. A napokban került a kezembe egy régi Mancs-tudósítás egy rendezvénytről, ahol többek között ők is mindketten jelen voltak.

  • Serest szerettem a Mancsos korszakában, de most nagyon meghökkentett…

    Egyébként addig jó, amíg nem húznank ránk semmiféle címkét. Nekem a JP olyan judapestes és ennyi:-) Épp tegnap este ajánlottam a blogot egy elsős szociológus barátnőmnek:-D Igen, egy újabb szociológus hozzászóló remélhetőleg…

  • Szerintem a következő van:

    1.) A jelenleg legerőteljesebbnek tűnő “ökobal” formáció nem új. Valahol fenn volt a programjuk, de most már nem találom. Csupa másodvonalból kibukott / sértődésből távozott ex-szadeszos és ex-fideszes. Várospolitikai program by Schneller István? Ez nem újdonság, hanem rendszerváltás óta tartó világbotrány. És még egy csomó hasonló.

    2.) Nekem épp emiatt erősek a kétségeim a függetlenséget illetően is. Plusz honnan van pénzük?

    3.) Egyetértek Seressel abban, hogy esélytelenek. Nem azért, mert ez az ország annyira gyökeresen és lelkiekben kapitalista, vagy neokon. Hanem azért, mert még legalább 10-20 évig a hagyományos, kádári antikapitalizmus lesz a nyerő.

    4.) Hogy utána mi lesz, azt nem tudom, a “jövő” véleményformáló rétegében én nem érzek akkora nagy penetrációt erről az oldalról. Ami érdekesebb, hogy bár a mainstream diskurzusban ugyanúgy marginális, szellemi potenciáljában sokkal komolyabbnak tűnik a hazai “új jobboldal”, ami még képlékeny, meg formálódó, meg lehet hozzá így-úgy viszonyulni, és mivel a hardcore monarchistáktól a libertáriusokig tart, biztosan nem lesz egy stratégiai politikai erő. De most az látszik, hogy a régi és új ökobal produktumainak színvonala nevetséges mondjuk mind a Kommentárhoz, mind a többi ilyesmihez képest.

    Marxról – nem akarom itt szétoffolni a csevejt, mert nem tartozik az interjú témájához alapvetően. Mindenesetre Marx kollektivista – szerintem ez egy mélyen amorális dolog, amiből szükségszerűen következnek a bajok. Mozart pedig egy fura, különös zseni, akinek politikai filozófiájáról nemigen tudni.

    Mindenesetre a leginkább témába vágó művének egyik olvasata sem támasztja alá azt, hogy az egy TGM által kívánatosnak tartott világot írna le. A “kommersz” olvasat a “zsarnoki” felvilágosodásról szól, egy erőteljesen “social engineeringelt” társadalomról, ami ráadásul mélyen nőellenes, stb. Az én olvasatomban pedig ha létezik mélyen humanista, _individualista_, az egyéni döntések fontosságát és a jó életek megélését hangsúlyozó műről van szó, ami voltaképp mégiscsak a világ egységét hirdeti. Egyiket sem érzem Marx-kompatibilisnek. Zárójel bezárva.

  • Vári Gyuri,

    Azért TGM vastagon ír hülyeségeket: van egy külön cikke, amiben a RAF-ot mentegeti nem kicsit (nálam az verte ki a biztosítékot), aztán a 68-as megemlékezésében Saint-Just (”a terror arkangyala”) boldogság-értelmezését teszi meg origónak.
    Ezek súlyos baromságok. Vagy annál rosszabbak.

  • Úristen, a friss szociológusok bővítik a képet? Meneküljön, ki merre lát!!

    [..|..]

  • en sem ertem serest, nagyon sok szamomra furcsa es ertelmezhetetlen dolgot vagyis magyarul sok diavtos csacskasagor beszel ossze, de nulla melyseggel. tgm ebbol a szempontbol azert egeszen mas. melyebben megelt tartalamak omlenek ki belole, de szinten hihhetelen tevedesekkel. nekem tgm azert okesabb, mint seres.

  • gabrilo,
    örülj a még nálad is fiatalabbaknak, mi is örülünk neked. :D:D

  • gabrilo, még csak jelölt:D

  • Szentenciáim: A JP-nek nincs világnézete, a JP maga világnézet. Virtuális világról lévén szó: Káprázat (káprázatok sorozata), ilyen értelemben (is) káprázatos. Ha a világnézet fogalmával orientációt, tartást (pl. magatartást) asszociálunk, akkor pedig egy virtuális közösségről van szó, ahol a legkülönfélébb politikai, vallási, filozófiai és magánéleti meggyőződések versengnek egymással és paradox módon egymásért. Ilyen értelemben a JP olyan, amilyennek az országnak lennie kellene, ha lenne olyasmi, hogy Magyarország (hajlom arra a túlzásra, hogy ilyesmi soha nem is volt), egy szóval, ha lenne Magyarország, ha lenne Magyar Köztársaság (vigyázat jelzős szerkezet!), akkor annak ilyennek kellene lennie: színesnek, szórakoztatónak, szellemesnek, szeretetre képesnek és méltónak, szövevényesnek, bizonyos elvi alapkérdésekben mégis szilárdnak, röviden szabadnak (bené chorin ánáchnu).

    A “magyar” “politika” a maga címkéivel, le- és néha önmagából kivedlett fogalomcafatjaival alkalmatlan arra, hogy ezt a heterogenitást leírja, nyelvileg érthetővé, maradjunk a rejtett metaforánál, ízlelhetővé tegye. Én a magam részéről ezért köpök a konzervatív liberális jelzőre (a JP-vel kapcsolatban): Seres Laci nem találta el az ízt, fintorgok és kénytelen vagyok így szabadulni attól, ami lenyelhetetlen. Seres ezáltal növeli a flódnifogyasztásom, amivel a maga anarchista módján hozzájárul a honi szív- és érrendszeri betegségek drasztikus elterjedtségéhez. Egy szép napon még a lelkén fogok száradni. Remélem, sütni fog majd a nap és kis szél is lesz.

  • Nekem a Seres László és a Pajor Tamás interjú mellé a Konrád György interjú számít harmadiknak, ami számomra egységet képez. A legszimpatikusabb Pajor Tamás alakja, aki már döntött, és Isten megszabadító hatalmát hírdeti: Elibéd teszem a jót, a rosszat, az életet és halált, válaszd az életet! A másik két interjúalany az ideológiák rabságában tévelygő emberek példája, az ideológiák nem adnak választ az emberi lét végső kérdéseira, az Isten nélküli világ szomorúsága árad belőlük…

  • Lelkész,

    nekem aztán ne örüljetek!
    És mégeccör implicite is akár rámnyomod ezt a címkét, számolunk:(

  • Kedves Charlie,

    “egy szóval, ha lenne Magyarország, ha lenne Magyar Köztársaság (vigyázat jelzős szerkezet!), akkor annak ilyennek kellene lennie: színesnek, szórakoztatónak, szellemesnek, szeretetre képesnek és méltónak, szövevényesnek, bizonyos elvi alapkérdésekben mégis szilárdnak, röviden szabadnak (bené chorin ánáchnu).”

    Volt ilyen mán:(((
    Csak azt nem Köztársaságnak hítták:)))

  • … hanem Angolkertnek. Tudom, de én össztársadalmi keretekben gondolkodtam. (Tegnap még.)

  • Tallian Miklós,
    hogy érted azt, hogy a “kollektivizmus mélyen amorális dolog”?

    Gabriel,
    “A másik két interjúalany az ideológiák rabságában tévelygő emberek példája, az ideológiák nem adnak választ az emberi lét végső kérdéseira, az Isten nélküli világ szomorúsága árad belőlük…” – hát szerintem éppenhogy Pajor az, aki egy “ideológia rabságában szenved”, úgy hívják, hogy kereszténység. és éppenhogy az ilyen és hasonló ideológiák állítják magukról, hgoy választ adnak az élet nagy kérdéseire. Konrád és Seres – asszem Popper Péter terminológiájával élve – kereső emberek. nekem ez sokkal szimpatikusabb hozzáállás (nyilván, mert én is ilyen vagyok).

    Mindenkinek,
    TGM-et persze lehet fikázni, én sem értek egyet mindennel, amit mond, de hogy pallérozott elme, azt nem lehet elvitatni tőle. és amit mond, annak van intellektuális fedezete. egyébként nekem Seres is alapos embernek tűnik, aki utánaolvas a dolgoknak.
    üdv

  • Max, szó szerint.

    Kollektivista ideológia alatt azt értem, ami nem az egyén felől indul, hanem azt állítja, hogy a társadalom működései megérthetők olyan absztrakciók segítségével, mint “osztályok” és hasonlók. Ennek egyenes következménye, hogy a kollektivista ideológiák követői gond nélkül áldozzák fel bárki jólétét azért, mert úgy gondolják, magasabb szintű igazság birtokában jobban meg tudják tervezni mások életét, mint ők maguk.

    TGM rendkívül olvasott, de ettől még egyre kevésbé látom rajta, hogy valóban új gondolatokat szintetizálna.

  • köszi!
    de mi van azokkal, akik önként és dalolva olvadnak fel egy – akár ideológiavezérelt – közösségben, mert úgy gondolják/érzik, hogy nekik ez jó, ők ettől egyénileg is boldogabbak? (ez részemről tényleg csak elvi kekeckedés, mert én történetesen nagyon individualista alkat vagyok:-)

    ami TGM-et illeti, lehet, hogy egy perverz vagyok, de én bírom, amikor a kicsit naftalionszagú, marxista terminológiákkal megtűzdelt nyelvezetével magyaráz aktuális történéseket – legalább elüt a mainstream értelmezésektől. amúgy – bár nem vagyok tájékozott a kortárs magyar filozófiai értekezésekben – az az érzésem, hogy itt a periférián ritkán születnek nagyon eredeti világmegváltó gondolatok, inkább a centrumban megszülető gittet rágcsáljuk, adaptáljuk, értelmezzük, cáfoljuk, egyetértjük. vagyis viszonyulunk, de új tartalmat nem hozunk létre. de lehet, hogy tévedek.

  • most volt erre időm. levontam a levonandókat.

    seresből minimum egy pszichológiai disszertációt lehetne írni, de a kezelés mindenképp ajánlott.

    pajornak, ha már ennyi a pénze, hitgyüli helyett költhetne olyan vallási csoportra, ami kóser és nem akar elutazni a szíriuszra, vagy ha rosszalkodnak nem jön a xenu, ilyesmi.

    rogánt a ‘Pesten a vízfelhasználás háromnegyedét megspórolhatnánk az izraeli módszerekkel.’ mondatnál lőttem ki.

    én vagyok a negatív? pedig mind a három olyan jól indult.

  • …és már át is akarom írni a 911-es dalom szövegét nem 911-esre, nehogy nálam is annyira elguruljon a gyógyszer, mint lacinál. pedig tök jó volt.

  • noel, ne keverd a hitgyulit ossze a scientologiaval. Ott van a xenu stb. es az nem is vallas, hanem uzleti vallalkozas.

  • Amugy sziasztok, en regi kukkolo vagyok. Kedvencem Charlie-)).

  • Pont ezt akartam mondani, xenu más.
    Üdv Aritus!

  • tudom, hogy más. a szíriuszra se a hitgyüli készül. csak gondoltam húzok egy finom párhuzamot az ilyen csoportterápiák közt. persze, hogy nem tudok fogalmazni, az már az én bajom.

  • Noel a HGY “munkamódszerével” én sem értek egyet, de azért az ő filozófiájuk nem egy scifi író által összerakott tákolmány.
    Gabriel meghatározása pontos. Attól még neked nem kell, hogy Pajor legyen a legszimpibb.

    Charlie, nem értem az ilyen filozófiai síkon mozgó megállapításokat, miszerint Magyarország nincs, és talán sosem volt.

Légy bátor!