<?xml version="1.0" encoding="utf-8"?><rss version="2.0"
	xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/"
	xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"
	xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom"
	>
<channel>
	<title>Comments on: 1968</title>
	<atom:link href="http://www.judapest.org/hatvannyolc/feed/" rel="self" type="application/rss+xml" />
	<link>http://www.judapest.org/hatvannyolc/</link>
	<description>zsidó identitás és kultúra a 21. századra</description>
	<pubDate>Thu, 04 Dec 2008 18:27:56 +0000</pubDate>
	<generator>http://wordpress.org/?v=2.6</generator>
		<item>
		<title>By: zsófi</title>
		<link>http://www.judapest.org/hatvannyolc/#comment-31844</link>
		<dc:creator>zsófi</dc:creator>
		<pubDate>Wed, 04 Jun 2008 21:19:38 +0000</pubDate>
		<guid isPermaLink="false">http://www.judapest.org/?p=2179#comment-31844</guid>
		<description>MG, valamivel azért kiegészíteném, amit mondasz:
Az igazi szexuális forradalom a hormonális fogamzásgátlók feltalálása után történt (hatvanas évek szintén), amikor is a nők nem lettek egy-egy görbe éjszaka után belekényszerítve a túl korai, vagy nem kívánt anya-illetve háziasszony szerepbe. Sem pedig egy brutális (és akkor még sok helyen illegális) műtétbe.
Ez a szabadság az AIDS korszakig tartott ('80-as évek közepe: amikor már komolyabban elkezdtek beszélni róla), az ugyanis- bármit mondunk, visszavetett a lendületből.:(

A szexualis forradalom nyilván nem azt jelenti, hogy a hippik találták fel a dugást!:) Csak tényleg a szexről való kommunikációt változtatta meg. Viszont kitermelt magából negatív dolgokat is, mint pl. pornóipar. És később a hetvenes években a vitatható utrafeminizmus.</description>
		<content:encoded><![CDATA[<p>MG, valamivel azért kiegészíteném, amit mondasz:<br />
Az igazi szexuális forradalom a hormonális fogamzásgátlók feltalálása után történt (hatvanas évek szintén), amikor is a nők nem lettek egy-egy görbe éjszaka után belekényszerítve a túl korai, vagy nem kívánt anya-illetve háziasszony szerepbe. Sem pedig egy brutális (és akkor még sok helyen illegális) műtétbe.<br />
Ez a szabadság az AIDS korszakig tartott (&#8217;80-as évek közepe: amikor már komolyabban elkezdtek beszélni róla), az ugyanis- bármit mondunk, visszavetett a lendületből.:(</p>
<p>A szexualis forradalom nyilván nem azt jelenti, hogy a hippik találták fel a dugást!:) Csak tényleg a szexről való kommunikációt változtatta meg. Viszont kitermelt magából negatív dolgokat is, mint pl. pornóipar. És később a hetvenes években a vitatható utrafeminizmus.</p>
]]></content:encoded>
	</item>
	<item>
		<title>By: blogen</title>
		<link>http://www.judapest.org/hatvannyolc/#comment-31823</link>
		<dc:creator>blogen</dc:creator>
		<pubDate>Wed, 04 Jun 2008 13:46:50 +0000</pubDate>
		<guid isPermaLink="false">http://www.judapest.org/?p=2179#comment-31823</guid>
		<description>A demokrácia a többség uralma. A többi hülyeségeddel nem foglalkozom, de nagyon nem szeretem, ha mások hülyeségeit nekem tulajdonítják.</description>
		<content:encoded><![CDATA[<p>A demokrácia a többség uralma. A többi hülyeségeddel nem foglalkozom, de nagyon nem szeretem, ha mások hülyeségeit nekem tulajdonítják.</p>
]]></content:encoded>
	</item>
	<item>
		<title>By: tölgy</title>
		<link>http://www.judapest.org/hatvannyolc/#comment-31822</link>
		<dc:creator>tölgy</dc:creator>
		<pubDate>Wed, 04 Jun 2008 13:43:33 +0000</pubDate>
		<guid isPermaLink="false">http://www.judapest.org/?p=2179#comment-31822</guid>
		<description>blogen

örülök, hogy már nem állítod: a demokrácia a többség uralma. 
Nekem ennyi elég.
Az elitista, valamint jog görög jelentésének még nézz utána. 
Egy bölcsészakari forráskritikai kurzust vegyél fel, és utána jöhet Bodin (bk.1 ch.8).
És vannak jó könyvtárak, iratkozz be egybe.

A komcsizással engem nem bosszantasz.</description>
		<content:encoded><![CDATA[<p>blogen</p>
<p>örülök, hogy már nem állítod: a demokrácia a többség uralma.<br />
Nekem ennyi elég.<br />
Az elitista, valamint jog görög jelentésének még nézz utána.<br />
Egy bölcsészakari forráskritikai kurzust vegyél fel, és utána jöhet Bodin (bk.1 ch.8).<br />
És vannak jó könyvtárak, iratkozz be egybe.</p>
<p>A komcsizással engem nem bosszantasz.</p>
]]></content:encoded>
	</item>
	<item>
		<title>By: gabrilo</title>
		<link>http://www.judapest.org/hatvannyolc/#comment-31813</link>
		<dc:creator>gabrilo</dc:creator>
		<pubDate>Wed, 04 Jun 2008 10:42:43 +0000</pubDate>
		<guid isPermaLink="false">http://www.judapest.org/?p=2179#comment-31813</guid>
		<description>tölgy kommunista, én posztmodern nihilista vagyok, viszont egyikünk sem tud olvasni. Egyre jobb lesz.

akra exousia - nyilván, úgy értik, mint mi, szuverenitás. Nyilván. Az athéni polgárok szabaidejükben Suarezt, Rousseaut meg Hobbes-t óvastak:(( Hogy visszadobáljam magára a dógait: nem historicista-e maga?

demos, ethnos, ochlos - tessék most egy kicsit küzdeni ezekkel a fogalmakkal. Továbbiakat lehet hozzávenni, párosítóst játszani, egyebek. 

A hosszú maszatolós szöveggel: ma vannak rabszolgák Ojrópában (Molnárgörény, kuss:)))? Nőktől el vagyon véve a választójog? Mekkora arányban volt választójoga az athéni polgároknak és mekkora arányban van egy mai ojrópai országban? Nem téveszt arányt véletlenül? Az más kérdés, hogy Platón, Arisztotelész et. al. legalább annyira utálták az akkori demokráciát, mint a későbbi szerzők a modernt. 

Továbbá: szorri vagyok, de 1789 előtt Ojrópában nem volt kultusza a demokráciának. Aztat Robespierre-ék indították világhódító útjára. Biztos elkerülte a figyelmét, akkoriban Európában a monarchiák domináltak - és még nagyon sokáig éltek is, amíg ki nem nyírták őket. A "világdemokrácia" kora pedig az USA I. vh-ba való belépésével kezdődik, azaz a "making the world safe for democracy" szlogennel és elmebajjal. De ez nem BA, ez gimnázium. Tessék mosmá' utánanézni!
Látom, az idézetekre csak hőbörögni teccik, reagálni nem. Vajon amikor Goebbels a "general will"-re és a "democracy"-ra hivatkozik, azokat kitől szedte? Biztos Arisztotelésztől (aki utálta a demokráciát) és akra exousia-ról hápogott (segítek: volunté zsenerál). Most húzzak elő Rákosi-beszédeket is? Ennyi időm nekem sincsen!

Továbbá nem tűnt-e föl kendnek, hogy a szuverenitás és önrendelkezés nem kicsit modern fogalom? Maga szerint a birodalmiság, császár/király, uralkodó, alattvalók, az egyház független autoritása stb. berendezkedés megegyezik az egyenlőkből álló nép szuverenitásával? Nemá! Most akkor küszködjön kicsit ezzel a nemzet-szuverenitás stb. cuccokkal is. hátha kiizzad valamit.</description>
		<content:encoded><![CDATA[<p>tölgy kommunista, én posztmodern nihilista vagyok, viszont egyikünk sem tud olvasni. Egyre jobb lesz.</p>
<p>akra exousia - nyilván, úgy értik, mint mi, szuverenitás. Nyilván. Az athéni polgárok szabaidejükben Suarezt, Rousseaut meg Hobbes-t óvastak:(( Hogy visszadobáljam magára a dógait: nem historicista-e maga?</p>
<p>demos, ethnos, ochlos - tessék most egy kicsit küzdeni ezekkel a fogalmakkal. Továbbiakat lehet hozzávenni, párosítóst játszani, egyebek. </p>
<p>A hosszú maszatolós szöveggel: ma vannak rabszolgák Ojrópában (Molnárgörény, kuss:)))? Nőktől el vagyon véve a választójog? Mekkora arányban volt választójoga az athéni polgároknak és mekkora arányban van egy mai ojrópai országban? Nem téveszt arányt véletlenül? Az más kérdés, hogy Platón, Arisztotelész et. al. legalább annyira utálták az akkori demokráciát, mint a későbbi szerzők a modernt. </p>
<p>Továbbá: szorri vagyok, de 1789 előtt Ojrópában nem volt kultusza a demokráciának. Aztat Robespierre-ék indították világhódító útjára. Biztos elkerülte a figyelmét, akkoriban Európában a monarchiák domináltak - és még nagyon sokáig éltek is, amíg ki nem nyírták őket. A &#8220;világdemokrácia&#8221; kora pedig az USA I. vh-ba való belépésével kezdődik, azaz a &#8220;making the world safe for democracy&#8221; szlogennel és elmebajjal. De ez nem BA, ez gimnázium. Tessék mosmá&#8217; utánanézni!<br />
Látom, az idézetekre csak hőbörögni teccik, reagálni nem. Vajon amikor Goebbels a &#8220;general will&#8221;-re és a &#8220;democracy&#8221;-ra hivatkozik, azokat kitől szedte? Biztos Arisztotelésztől (aki utálta a demokráciát) és akra exousia-ról hápogott (segítek: volunté zsenerál). Most húzzak elő Rákosi-beszédeket is? Ennyi időm nekem sincsen!</p>
<p>Továbbá nem tűnt-e föl kendnek, hogy a szuverenitás és önrendelkezés nem kicsit modern fogalom? Maga szerint a birodalmiság, császár/király, uralkodó, alattvalók, az egyház független autoritása stb. berendezkedés megegyezik az egyenlőkből álló nép szuverenitásával? Nemá! Most akkor küszködjön kicsit ezzel a nemzet-szuverenitás stb. cuccokkal is. hátha kiizzad valamit.</p>
]]></content:encoded>
	</item>
	<item>
		<title>By: blogen</title>
		<link>http://www.judapest.org/hatvannyolc/#comment-31812</link>
		<dc:creator>blogen</dc:creator>
		<pubDate>Wed, 04 Jun 2008 09:29:12 +0000</pubDate>
		<guid isPermaLink="false">http://www.judapest.org/?p=2179#comment-31812</guid>
		<description>Épp az volt a jelentősége, hogy a természetest többé nem kellett szégyellni, a természetellenes helyébe a természetes állhatott a trambulinra!</description>
		<content:encoded><![CDATA[<p>Épp az volt a jelentősége, hogy a természetest többé nem kellett szégyellni, a természetellenes helyébe a természetes állhatott a trambulinra!</p>
]]></content:encoded>
	</item>
	<item>
		<title>By: Molnárgörény</title>
		<link>http://www.judapest.org/hatvannyolc/#comment-31808</link>
		<dc:creator>Molnárgörény</dc:creator>
		<pubDate>Wed, 04 Jun 2008 09:13:22 +0000</pubDate>
		<guid isPermaLink="false">http://www.judapest.org/?p=2179#comment-31808</guid>
		<description>Még valami, a szexuális forradalomról: az szerintem csak a látszat volt. Az igazi szexuális forradalom - az össze-vissza kefélés látványos demonstrációja nélkül - az 1800-as években történt: amikor az állam Európa-szerte elvette a házasság jogi intézését az egyháztól, és így megkönnyítette az addig szinte lehetetlen válást. Ez volt a promiszkuitás törvényesítése, nem 1968 - akkor csupán a prűdséget, álszentséget parodizálták élesen. Előtte pont úgy izélt össze-vissza mindenki, mint utána, csak előtte legalább nem büszkélkedtek vele. Addig is belehugyozott a medencébe mindenki, onnantól viszont kiálltak a partra meg a trambulinra, és onnan tették.</description>
		<content:encoded><![CDATA[<p>Még valami, a szexuális forradalomról: az szerintem csak a látszat volt. Az igazi szexuális forradalom - az össze-vissza kefélés látványos demonstrációja nélkül - az 1800-as években történt: amikor az állam Európa-szerte elvette a házasság jogi intézését az egyháztól, és így megkönnyítette az addig szinte lehetetlen válást. Ez volt a promiszkuitás törvényesítése, nem 1968 - akkor csupán a prűdséget, álszentséget parodizálták élesen. Előtte pont úgy izélt össze-vissza mindenki, mint utána, csak előtte legalább nem büszkélkedtek vele. Addig is belehugyozott a medencébe mindenki, onnantól viszont kiálltak a partra meg a trambulinra, és onnan tették.</p>
]]></content:encoded>
	</item>
	<item>
		<title>By: Molnárgörény</title>
		<link>http://www.judapest.org/hatvannyolc/#comment-31806</link>
		<dc:creator>Molnárgörény</dc:creator>
		<pubDate>Wed, 04 Jun 2008 09:05:44 +0000</pubDate>
		<guid isPermaLink="false">http://www.judapest.org/?p=2179#comment-31806</guid>
		<description>Dolgoztam, ezért nem olvashattam korábban:-(

Jó a poszt - bár nekem kissé könnyedebb a véleményemnél. Én Marxról vagy Che Guevaráról nem tudok ennyire finoman fikázni. Marx egy barom, aki addig játszott a gyufával, míg százmilliós nagyságrendű hulla lett az eredmény; Che Guevara pedig a terror egyfajta kvintesszenciája. Terror, a szó modern értelmében korábban is létezett: kezdve az orosz narodnyikoktól a palesztinai zsidó terroristákon át (Irgun, Hagana, stb.) a vörös- és fehérterrorokig. Azonban Che előtt mindegyik egy konkrét célért gyilkolászott, valamilyen államberendezkedést akart elérni, vagy (a zsidók, az északírek) éppenséggel hazát akart magának. Che viszont a vegytiszta ideológiai okú terrort exportálta mindenfelé: úgy lövöldözött Kongótól Bolíviáig, hogy az adott országhoz még érintőleg se volt köze, sőt, a "győzelem" után az ország jövőjében semmilyen részt nem kívánt venni...

Guevarával egy baj van csak. Hogy nem lőtték már agyon a kubai parton, amikor kiette a fene a Gramma nevű hajóból. Kevés emberre mondok ilyet, de őrá igen. Röhej, hogy ma is pólón hordja a sok idióta, akik nem is tudják, hogy egy emberi hentest örökítenek meg...</description>
		<content:encoded><![CDATA[<p>Dolgoztam, ezért nem olvashattam korábban:-(</p>
<p>Jó a poszt - bár nekem kissé könnyedebb a véleményemnél. Én Marxról vagy Che Guevaráról nem tudok ennyire finoman fikázni. Marx egy barom, aki addig játszott a gyufával, míg százmilliós nagyságrendű hulla lett az eredmény; Che Guevara pedig a terror egyfajta kvintesszenciája. Terror, a szó modern értelmében korábban is létezett: kezdve az orosz narodnyikoktól a palesztinai zsidó terroristákon át (Irgun, Hagana, stb.) a vörös- és fehérterrorokig. Azonban Che előtt mindegyik egy konkrét célért gyilkolászott, valamilyen államberendezkedést akart elérni, vagy (a zsidók, az északírek) éppenséggel hazát akart magának. Che viszont a vegytiszta ideológiai okú terrort exportálta mindenfelé: úgy lövöldözött Kongótól Bolíviáig, hogy az adott országhoz még érintőleg se volt köze, sőt, a &#8220;győzelem&#8221; után az ország jövőjében semmilyen részt nem kívánt venni&#8230;</p>
<p>Guevarával egy baj van csak. Hogy nem lőtték már agyon a kubai parton, amikor kiette a fene a Gramma nevű hajóból. Kevés emberre mondok ilyet, de őrá igen. Röhej, hogy ma is pólón hordja a sok idióta, akik nem is tudják, hogy egy emberi hentest örökítenek meg&#8230;</p>
]]></content:encoded>
	</item>
	<item>
		<title>By: blogen</title>
		<link>http://www.judapest.org/hatvannyolc/#comment-31803</link>
		<dc:creator>blogen</dc:creator>
		<pubDate>Wed, 04 Jun 2008 08:11:34 +0000</pubDate>
		<guid isPermaLink="false">http://www.judapest.org/?p=2179#comment-31803</guid>
		<description>Elitizmus tölgy, amennyiben a kivállók tudatában vannak kivállóságuknak így csoportjuk leghatározottabb, szüntelen továbbhaladásra ösztökélő részét alkotják.

Az látom továbbra se zavar, hogy a görög akra exousia-nak nevezték a szuverenitást. Úgy tűnik ez a tény nem illeszkedik az elképzeléseid közé, így figyelmen kívül hagyod. Nem vagy te véletlenül kommunista? :D

A politeia-t meg nem mostam egybe a demokráciával, a politea-ban ugyanis a demokráciával ellentétben voltak olyanok, nem is kevesen akiket megfosztottak a polgárjogtól: a nincsteleneket, akik nem tudtak hadbavonulni az közösség védelmében.

De mintha a falnak beszélnék, egy sötét és kemény falnak. Ennek nincs értelme.</description>
		<content:encoded><![CDATA[<p>Elitizmus tölgy, amennyiben a kivállók tudatában vannak kivállóságuknak így csoportjuk leghatározottabb, szüntelen továbbhaladásra ösztökélő részét alkotják.</p>
<p>Az látom továbbra se zavar, hogy a görög akra exousia-nak nevezték a szuverenitást. Úgy tűnik ez a tény nem illeszkedik az elképzeléseid közé, így figyelmen kívül hagyod. Nem vagy te véletlenül kommunista? :D</p>
<p>A politeia-t meg nem mostam egybe a demokráciával, a politea-ban ugyanis a demokráciával ellentétben voltak olyanok, nem is kevesen akiket megfosztottak a polgárjogtól: a nincsteleneket, akik nem tudtak hadbavonulni az közösség védelmében.</p>
<p>De mintha a falnak beszélnék, egy sötét és kemény falnak. Ennek nincs értelme.</p>
]]></content:encoded>
	</item>
	<item>
		<title>By: tölgy</title>
		<link>http://www.judapest.org/hatvannyolc/#comment-31802</link>
		<dc:creator>tölgy</dc:creator>
		<pubDate>Wed, 04 Jun 2008 08:03:28 +0000</pubDate>
		<guid isPermaLink="false">http://www.judapest.org/?p=2179#comment-31802</guid>
		<description>blogin,
a tudásbeli kiválóság nem elitizmus, hacsak nem jár egyéb, a döntéshozással kapcsolatos kiváltságokhoz. Még egyszer: ha azt mondják, hogy a jobban éret a matekhez, mint B, akkor nem elitisták. Csak akkor, ha azt állítják, hogy A ezért döntéshozatali és egyéb kiváltságokra érdemes. A kiváló tudósok léte még nem elitizmus :(
Ha én többet tudok "bloginnál", attól még nem vagyok elitista :(

1," a politikai jog feltétele a polgárjog volt. Minden polgárjoggal rendelkezőnek politikai jogai voltak, a politikai jog és a polgárjog szinonímák." - írtam, nézz utána valami kézikönyvben. Nem  volt szavuk a jogra, így a politikai jogra sem. Az van, hogy itt végig mai fogalmakat vetítesz vissza 2500 évvel :( 
Bár Hellászt keményen ismered.

2. "A többség mindig, mindenkor a “jelenlévő” többség egy demokráciában. Ha a szavazók hatvan százaléka szavaz, akkor a győztest a többség válsztotta meg, akkor is, ha az a többség, csak az összes szavazó harmincvalahány százaléka. Mert a demokrácia a többség uralma, azé a többségé, amely kinyilvánítja az akaratát. A fennti példában Ariszteidész is arra biztatja a polgárokat, hogy vegyenek részt a közéletben, éljenek a szuverenitásukkal." -
Arisztotelész nem szerette a demokráciát, bocs. Figyelmesen tessék olvasni. És mivel szava sem és elképzelése sem volt a szuverenitásra, ezért arra sem biztathatta a polgárokat, hogy éljenek vele :(
És ezt a többség szart hangsúlyozod, csak kérlek, nézz már utána a demokrácia görög/arisztotelész/platóni jelentésének.
Nem  volt szavuk a a szuverenitásra. Az van, hogy itt végig mai fogalmakat vetítesz vissza 2500 évvel :( 
Bár Hellászt keményen ismered.

3, "Az olvasási problémáiddal én nem tudok mit kezdeni és nem is akarok. Én ugyanis sehol nem írtam, hogy a “demosz többséget jelentene”, én azt írtam, hogy a “demos a többség” a demosz a polgárjoggal rendelekzőket jelentette, a népet." - ha a demosz nem jelent többséget, mint beismered, akkor a demokráciát miért fordítod a "többség uralmának"? Lehet én egy tuskó vagyok, te meg nem tudod mit beszélsz/írsz. Akkor tessék odafigyelni.

 Ha a demos a nép, akkor mi az ethnos? Miért nem ethnokráciáról beszéltek?A démosz jelentése elég furi, közel van a csőcselékhez.
(polgárjog - lásd fent)
Nekem úgy tűnik, a politeiat módszeresen egybemosod a demokráciával :(( Ezért buktatni szoknak.

Azt nem tudom eldönteni, hogy a 168 órából vagy a Demokratából tájékozódsz-e, de szerezz be néhány könyvet és olvasgass!

R előtt is ismert volt a demokrácia szó, csak mindenki rühellé. R. értékelte fel/át, és Robespierre után terjedt el a mai eszményített jelentéssel.</description>
		<content:encoded><![CDATA[<p>blogin,<br />
a tudásbeli kiválóság nem elitizmus, hacsak nem jár egyéb, a döntéshozással kapcsolatos kiváltságokhoz. Még egyszer: ha azt mondják, hogy a jobban éret a matekhez, mint B, akkor nem elitisták. Csak akkor, ha azt állítják, hogy A ezért döntéshozatali és egyéb kiváltságokra érdemes. A kiváló tudósok léte még nem elitizmus :(<br />
Ha én többet tudok &#8220;bloginnál&#8221;, attól még nem vagyok elitista :(</p>
<p>1,&#8221; a politikai jog feltétele a polgárjog volt. Minden polgárjoggal rendelkezőnek politikai jogai voltak, a politikai jog és a polgárjog szinonímák.&#8221; - írtam, nézz utána valami kézikönyvben. Nem  volt szavuk a jogra, így a politikai jogra sem. Az van, hogy itt végig mai fogalmakat vetítesz vissza 2500 évvel :(<br />
Bár Hellászt keményen ismered.</p>
<p>2. &#8220;A többség mindig, mindenkor a “jelenlévő” többség egy demokráciában. Ha a szavazók hatvan százaléka szavaz, akkor a győztest a többség válsztotta meg, akkor is, ha az a többség, csak az összes szavazó harmincvalahány százaléka. Mert a demokrácia a többség uralma, azé a többségé, amely kinyilvánítja az akaratát. A fennti példában Ariszteidész is arra biztatja a polgárokat, hogy vegyenek részt a közéletben, éljenek a szuverenitásukkal.&#8221; -<br />
Arisztotelész nem szerette a demokráciát, bocs. Figyelmesen tessék olvasni. És mivel szava sem és elképzelése sem volt a szuverenitásra, ezért arra sem biztathatta a polgárokat, hogy éljenek vele :(<br />
És ezt a többség szart hangsúlyozod, csak kérlek, nézz már utána a demokrácia görög/arisztotelész/platóni jelentésének.<br />
Nem  volt szavuk a a szuverenitásra. Az van, hogy itt végig mai fogalmakat vetítesz vissza 2500 évvel :(<br />
Bár Hellászt keményen ismered.</p>
<p>3, &#8220;Az olvasási problémáiddal én nem tudok mit kezdeni és nem is akarok. Én ugyanis sehol nem írtam, hogy a “demosz többséget jelentene”, én azt írtam, hogy a “demos a többség” a demosz a polgárjoggal rendelekzőket jelentette, a népet.&#8221; - ha a demosz nem jelent többséget, mint beismered, akkor a demokráciát miért fordítod a &#8220;többség uralmának&#8221;? Lehet én egy tuskó vagyok, te meg nem tudod mit beszélsz/írsz. Akkor tessék odafigyelni.</p>
<p> Ha a demos a nép, akkor mi az ethnos? Miért nem ethnokráciáról beszéltek?A démosz jelentése elég furi, közel van a csőcselékhez.<br />
(polgárjog - lásd fent)<br />
Nekem úgy tűnik, a politeiat módszeresen egybemosod a demokráciával :(( Ezért buktatni szoknak.</p>
<p>Azt nem tudom eldönteni, hogy a 168 órából vagy a Demokratából tájékozódsz-e, de szerezz be néhány könyvet és olvasgass!</p>
<p>R előtt is ismert volt a demokrácia szó, csak mindenki rühellé. R. értékelte fel/át, és Robespierre után terjedt el a mai eszményített jelentéssel.</p>
]]></content:encoded>
	</item>
	<item>
		<title>By: blogen</title>
		<link>http://www.judapest.org/hatvannyolc/#comment-31800</link>
		<dc:creator>blogen</dc:creator>
		<pubDate>Wed, 04 Jun 2008 07:38:13 +0000</pubDate>
		<guid isPermaLink="false">http://www.judapest.org/?p=2179#comment-31800</guid>
		<description>Kicsit úgy érzem magam, mintha az angszoc történelemkönyvével kellene vitáznom, hogy nem, a cilinderes kapitalisták a gyári munkásnők fölött nem gyakorolták az első éjszaka jogát és a demokrácia is közismert volt Rousseau előtt, mint ahogy népszuverenitás fogalmát se ő taláta fel, hiszem már az ókori Rómában is erre hivatkoztak. Szar lehet Óceániában felnőni... :)</description>
		<content:encoded><![CDATA[<p>Kicsit úgy érzem magam, mintha az angszoc történelemkönyvével kellene vitáznom, hogy nem, a cilinderes kapitalisták a gyári munkásnők fölött nem gyakorolták az első éjszaka jogát és a demokrácia is közismert volt Rousseau előtt, mint ahogy népszuverenitás fogalmát se ő taláta fel, hiszem már az ókori Rómában is erre hivatkoztak. Szar lehet Óceániában felnőni&#8230; :)</p>
]]></content:encoded>
	</item>
</channel>
</rss>
