Ha valaki azt várja, hogy leírom, hogy sehogy, az téved.
Négyféle képpen, sõt, ennek a négynek a mindenféle variációja is lehetséges :-)
1., Sehogy
Csak Hanukát tartanak.
Az igazán vallásosak, ortodoxok sehogy nem ünneplik ezt a keresztény ünnepet. Kitartóan ellenállnak, nekik ez a nap is csak olyan, mint a többi, mivel nagy valószínség szerint tévéjük nincs otthon, még a karácsonyi mûsortól is megkímélik magukat, az interneten meg amúgy is csak bizonyos oldalakat látogatnak (és titokban másokat), a kísértés minimális. A rabbik szeretik elmondani a kisgyerekes szülõknek, hogy mindent meg kell tenni, nehogy a zsidó gyerek úgy érezze, neki kevesebb jut, mint a többi gyereknek. (Majdnem mindent)
2., Karácsonyeste karácsonyi menüt esznek, hanukát is tartanak.
Ez az irányzat fát még nem állít, de a karácsonyi jóságoknak nem tud ellenállni. Nagy valószínûség szerint ajándékot is vesznek erre a napra, csak egy kicsit kisebbet, mint hanukára. Igyekeznek, hogy a karácsonyi dekoráció fénye ne nyomja el a hanukkia gyertyáinak fényét.
3., Hanukát és karácsonyt is tartanak.
Hanuka elõtt kiszidolozzák a hanukkiát, fánkot sütnek, de szenteste fát állítanak, és vígan nyomják magukba a töltött káposztát. December hónap végére teljes kimerültséggel kerülnek kórházba, és kb. tizenöt kilótól kell megszabadulniuk. Minden évben megfogadják, hogy ezentúl kisebb lesz a felhajtás, de soha nem tartják be.
4., Csak karácsonyt tartanak.
Jó érzés tölti el a szívüket, ha a tévében a Hanukáról hallanak, de õk már soha nem gyújtanak gyertyát. Hatalmas karácsonyfát állítanak, bejglit sütnek, sõt van aki még az éjféli misére is elmegy.
üs egy nagyon vicces olvasmány, amibõl megtudhatjuk, hogy december 24-én:
tartózkodjunk a tóratanulástól, a szextõl, zárjuk be a tanházakat és a mikvéket, kerüljük az udvari WC használatát, ajánlatos még a fokhagymaevés és fokhagyma ablakba rakása.
:-D
Kellemes karácsonyt kívánok mindenkinek!
Mi Hanukáztunk, akkor adtuk egymásnak az ajándékokat is. A nyolc nap alatt volt családi ünnepi vacsora és buli barátokkal is.
24-én este családi vacsora lesz, amikor is apró ajándékozásra is sor kerül a család nem-zsidó tagjaival. Fa nincs. Forralbor van mazsolával és mandulával. Tájföldi színes égõsor is van, ezek Hanukától február végéig izzanak. :)
24-én este a társasági életre vágyók választhatnak a Szóda (Wesselényi utca) és a Sirály (Király utca) között. Illetve nem is kell választani, hiszen a két hely 5 perc távolságra van egymástól.
Fa nálunk sincs, vacsora igen. Ajándék már volt Hanukakor, de a gyerek most is kap majd valamit.
Pénteken egyébként úgy jött haza egy vallásos oviból, hogy karácsonyfát szeretne. Az egyik nagyinál lesz is.
Nekem 10 éves koromig nem volt hanuka, de volt karácsony, mindennel, ahogy kell (minusz éjféli mise).
Aztán valami megpattanhatott a szüleimben - pedig õk aztán full ateista környezetben nõttek föl - és óvatosan megkérdezték: nem akarnék-e a karácsonyfa árából is inkább ajándékot? A válasz nem volt kétséges (hiába, a zsidó kalmár-vér :) ). Azóta nincs otthon karácsony. Igaz, hanuka sem volt még egy ideig, de kb. 13 éves korom óta van (+ ajándék of course).
“óvatosan megkérdezték: nem akarnék-e a karácsonyfa árából is inkább ajándékot?”
a hét lolja!
Hanuka volt, vacsora volt, ajándék is… karácsonyfa lesz,(van , kint a garázsban), vacsora lesz, ajándék most már csak pici, és csaka gyerekeknek, végkimerülés is lesz, meg fogyókúra is március végéig.. és igen, jövõre nem csinálok ekkora felhajtást. Szóval hármas.
Tündériek vagytok!:o))))))))
Karácsonyozás nálunk is lesz: Megfigyeltem, hogy az összes szomszéd vett már fát…
Nálunk se karácsonyfa, se menü. Az egyetem alatt fél évet NYban voltam, ottani barátaim vezettek be a “kínai és mozi” tradiciójába. A lényeg az, hogy mivel az ember keresztény barátai ezt az estét a családjukkal töltik (natürlich), a zsidó baráti kör összejön a kínainál és utána moziba megyünk. Már csak azérz, hogy senki se zuhanjon melankóliába. Müködik.
Hová mész moziba? Mert tavalyi sétánk alkalmával belefutottunk egy pár amerikai srácba, akik nyitvatartó mozit kerestek, de dec. 24-én ilyet nem tudtunk.
megoldás: házi mozi! :) jó ötlet, lehet hogy tartok egy vetítést a barátaimnak (sirály elõtt v után) :)
Egyébként én is hallottam elég sokat errõl az amerikai zsidó tradicióról: irány a kínai étterem - õk sem ünnepelnek, ezért kompatibilis a két kultúrkör. Vannak vega és kosher vegan kínai éttermek is arrafelé.
A saját keveredésrõl majd egy késõbbi kommentben…
Ja igen, (házi-)mozizni mi is szoktunk, december 25-én.
Idén már van projektor, lehet hogy így három filmet is megnézünk.
25-en mennenk a csaladdal etterembe, de sajnos a Fulemule zarva. Van valami tippetek?
Kóser kínai?
Mindig tanul az ember.
Kínai is lehet kóser, mesgiách kérdése. (Innét figyelmeztetek minden vallásjogilag érzékeny zsidót, hogy a Hanna nem neológ kóser!)
Daubnernél jártam
Tordait láttam
Kaptunk bájglit
Szeretjük a flódnit!
Ha valaki azt hinné, h ez a kis versike csúfoló hát azt elküldöm rövid úton nemtommit ünnepelni:)
Hello Eszter, bocs, erre nem gondoltam, Amerikában nem gond nyitva tartó mozit találni, de alternativ megoldásként müködik pesze a házimozi is. Jó szórakozást!
Aha, Amerika. ?gy könnyebb. üs persze van kóser kínai is…
ün az 1. verziót tartom, bár nem vagyok ortodox (sõt), ráadásul TV-m is van. Nem hiszem, hogy ortodoxnak kellene lenni ahhoz, hogy ne tartsak egy olyan ünnepet, amihez semmi közöm. A hanukát tartom. Kultúrális, tradicionális alapon. Szerintem az asszimiláció egyik legjobb fokmérõje a faállítás. Vannak tannenbaumon inneni zsidók, meg onnani..õ… zsidó származásúak. üs buékot is inkább szeptemberben kívánok.
Jep. Most ugyan Németországban vagyok, itt kissé macerás, mert a németek 24.-én délben kedélyesen beülnek a tv elé és rendszerint szilveszterig ki se dugják onnan az orrrukat. De van már alternativa, néhány japán étterem nyitva van, úgyhogy daitokai… Most épp mozit keresünk, úgy tünik sikerrel, azután a karácsonyt ünneplök közül azok akik nem zizegnek valami okból a szent család & co sztorira, hozzánk csapódnak inkluzive használhatatlan ajándékok és kezdödik a cserebere.
a kosher kínairól mindig a Portnoy-kór jut eszembe :)
Szegény hamalach hagoel, mit fogsz tenni 2016. szeptemberében?
No. 3
hanukia igen, fa igen, fánk nem, töltött kápi nem, borleves igen, jézuska-sztori nem, ajándék a fa alatt igen, minden-évben-megfogadás-hogy-jövõre-nem-csapunk-ekkora-felhajtást igen
hamalach hagoel fekete-fehér tipológiájában attól tartok a tannenbaumon túli zsidóság táborát gyarapítom (bár nem tartom magam asszimilánsnak)…:)
no. 4
Mivel már a dédszülõk is felhagytak a vallással, ezért Hanuka nem. Nagyszülõknél semmi. Aztán gondolom nem akarták mindenbõl kihagyni a szüleimet, így nekik már volt karácsony, tehát nekem is van. Semmi mise, se Jézuska, csak kaja, ajándék, fa. Tehát jóval a tannembaumon túl.
Bizonyos helyeken még mindig tabunak számít, hogy az ember nem tart karácsonyt. Méért???
Megyek ma az utcán (karácsonyi bevásárlás, persze), látok egy vendéglõ oldalán egy feliratot: “mi karácsony este is nyitva vagyunk!”
Szegények, gondolom. De lehet, döbbenek rá, hogy zsidók. üs néhány ilyenkor magányos nem zsidó ott töltheti az estét velük.
Akkor pedig lehet, hogy a “karácsonyzsidó” legalább olyan hasznos fogalom, mint a sábeszgoj. :)
admc, édes vagy. Komolyan.
Különben tannenbaumon innen, tannenbaumon túl, ahol a kurta farkú malac túr (na jó, túlzás), tehát Izraelben mindíg nagy botrányok vannak ezidöben, mert az orosz zsidók hozzá vannak szokva a karácsonyfához, amit Izraelben is szigorúan felállítanak, amitöl a rabbik teljesen kiborulnak és eröteljesen hangoztatják, hogy aki karácsonyfát akar, az mehet nyugodtan vissza Oroszország anyácskába.
A karácsonyzsidó helyett az örökbecsû Naftali Krausz után szabadon javaslom a nitljid kifejezést.
Most jöttem rá, hogy a Mazsihisz a maga módján a Naftali Krausz-cikkel ünnepli a karácsonyt. Különösen ezek a részletei alkalmasak arra, hogy megjelenítség a Mazsihisznek a többi egyházhoz fûzõdõ partneri viszonyát:
„az egyházak többségének sunyi hallgatása”
De az oroszok valamikor január elején állítják a fát, nem?
Amúgy a jehovisták sem tartanak karácsonyt. De nem hiszem, hogy bulizni mennek helyette…:)
Nálunk nagy karácsonyi õrület van, de nem vallási, hanem “család, együttlét, szeretet”, stb. alapon, van amikor utáltam, van amikor nem. Mostanában inkább nem, -fõleg, mert egyre több a kisgyerek, és jó velük lenni. Meg ajándékot adni is jó. Fõleg, ha tényleg jó ötlet, és nem csak úgy kierõltettem magamból, mert “úgy illik, hogy neki is vegyek…”
A karácsonyfázást nem szeretem, de leginkább favédelmi okokból. ün inkább kölcsönöznék cserepeset, hogy a buli után is élhessen tovább. A villogó neonoktól meg kifejezetten rosszul vagyok. Viszont a Körút pici égõkkel körbetekert fáit nagyon szeretem, magam sem értem miért.:))
üs rengeteget zabálok ilyenkor, és mindig megfogadom, hogy januárban semmit sem fogok enni.:)
Mivel mi fát nem állítunk, nem kéne magamra vennem, mégis ezt teszem.
Ez a zsidó származású pont olyan, mint az idézõjeles zsidó.
Anyiban azért mégsem, hogy nincs egy olyan zsidó sem, aki ne volna zsidó származású.
:-)
Prezzey, boldog szülinapot!!!
Hogyne, Charlie! üs akik felvették a zsidó vallást? Vagy akiknek zsidó “nevük” van? Vagy akirõl a kurucz infó úgy gondolja, hogy zsidó?:)
Kedves hamalach hagoel…
Olvastam amit írtál,és azóta forgatom magamban.. Nem. Nem vagyok asszimiláns attól a kis karácsonyfától. Nagyon nem. Az asszimiláció egy folyamat. A “zsidó származású”, ám ateista szüleim nem tartották a hanukát, de fát állítottak. Jézuska- sztori nélkül, karácsonyi menüvel, stb… ün már tartom a hanukát,de állítok fát is, legalábbis amíg kicsik gyerekek. ?k már lehet, hogy csak a hanukát tartják majd nagykorukban.. Mindenesetre õk többet hallanak a zsidó kulturális, tradicionális alapokról, mint én hallottam ilyen koromban.. Számomra, számunkra ez fontos. Szóval nem gondolom, hogy a fa-állításom egy asszimilációs folyamat része lenne.
Hogyne, hogyne (sõt hogy is ne), kedves Zsofi,
a) aki betér, az is zsidó származású, hiszen Ábrahám atyánk az apja. Ábrahám pedig azért eléggé zsidó;
b) a kuruc.info olyan mértékadó médiuma a hazai közéletnek, hogy ha a kurucok valaki zsidónak tartanak, akkor az elegendõ származási igazolásnak.
Milla,
nem tudom, hol vagy németországon belül, de ha szerencsésebb helyen, akkor a japán verzió mellett adja magát a perzsa, indiai, ésmégsorolhatnám étterem. amúgy ott a legjobb szerintem ez: du 4 és 5 között sétára indulni a (máskor) rettenet forgalmas helyek egyikén, ahol - ilyenkor nincs 1 teremtett lélek se (mert ez a csengettyûszó obligát ideje).
Kedves Ede, Düsseldorfban vagyok, és a japán Kölnben van, azért oda megyünk, mert észak wesztfália egyik legjbb japánja. A séta jó ötlet, kipróbálom a königsallen. A perzsák közül sokan ünneplik a karácsonyt, Nazzanin szerint egyszerüen azért, mert szeretnek bulizni, és ahol két cintányért összeütnek, a perzsák az elsö sorban táncolnak. A japán évek óta bevált, akkor is, ha nem koser. :-) Te hol sétálsz?
5 éve saját otthonban nincs fa, helyette kreatívan megoldott pótlék kukázott fenyõmaradékokból.
szülõknél fenyõfás karácsony ajándékkal nulla spirituális háttérrel.
innen szép felállni és kitalálni a sajátot.
Shadai.. :)
A tájföldi színest mire tekeritek?:-)
Sok-sok mosoly-jel, kedves Charlie!:)
Amúgy azt nem tudtam, hogy a betérés automatikusan “genetikai” jellegûvé is válik.
Nekem sem Jézuskáztak sosem hithû ateista szüleim, nem is emlékszem, hogy valaha hittem benne. (Istenben is csak késõbb kezdtem el hinni) Meg arra sem, hogy hogyan kommunikáltam ezt le olyan gyerekekkel, akik meg hittek benne.
De eszembe szokott jutni, hogy vajon én hogy fogom lekommunikálni a leendõ gyerekemmel? Mert Jézuskázni én sem akarok neki. De ha egyszer megkérdezi, hogy ki az a Jézuska, aki az ovistársainak ajándékot hoz karácsonykor, akkor mit mondok? Ha azt mondom, hogy a többi gyerek is a szüleitõl kap ajándékot, csak nekik mást mondanak, akkor meg van az esélye, hogy ezt visszamondja a többieknek, a szülõk meg engem fognak utálni, mert illuzióromboló vagyok. Ha meg azt mondom, hogy a többiek a Jézuskától kapnak ajándékot, te pedig tõlünk, akkor egyrészt hazudok, másrészt meg azt gondolhatja, hogy õ valamibõl kimarad, mert ez a Jézuska õt kihagyja. (üs mi, a szülei csak helyettesítjük.) Ti találkoztatok már hasonló problémával?
:)
dorka: a tájföldi színes égõket (ezek kis színes papírgömbök, bennük izzókkal) az ajtók fölé húzzuk ki (négyszárnyú bauhaus üvegajtókat kell elképzelni). ezeket a jókai utcában lehet kapni, a ázsiai/design boltban.
kedves zsófi,
a, ateista ill. agnosztikus bölcsibe/oviba kell járatni a csimotákat
b, káinfó után szabadon (bár õk, ha minden igaz, még nem írták le egyszer sem. váháhá): zsbölcsi, zsovi;]
probléma egy szál sem
ehje for president!
eae
Kedves Zsófi,
el lehet mondani a teljes igazságot: „Jézuska” egy zsidó rabbi volt, aki a keresztények (nem zsidók) prófétája lett. Ezért a nem zsidók, keresztények ünneplik a születésnapját. ?gy tartják, hogy ilyenkor ajándékot hoz a nem zsidó gyerekeknek, vannak olyanok is, akik azt gondolják, hogy nem Jézuska, hanem a télapó (mikulás) teszi ezt, de hogy ez miként van pontosan, te ugyebár nem tudod, nem lévén keresztény.
A gyerekek az ilyesmibõl nem csinálnak nagy ügyet. Ha megveszed neki a Vakond karácsonya címû opuszt, akkor abból úgy fogja tudni, hogy az emberek (állatok) ajándékozzák meg egymást. A gyerekek ugyanis hisznek a vakondoknak (vakondokban). Autentikus mese.
Saját történet. A fiammal — négy évesforma volt — vidéken ért bennünket a téli szünet (karácsony, chanukka) együtt. Sétáltunk faluhelyen. (Ez az a korszaka volt, amikor mindenüvé vakondokot rajzolt, csak vakondokos mesét nézett, s minden vakondokos könyvet kívülrõl fújt, hol magyarul, hol németül, amilyen nyelven az adott könyv éppen megvolt nekünk.) Meglátott egy vakondtúrást az út szélén. Az út oldalán állt egy szivarfa. A fiam letépett annyi „szivart”, ahányadik napja a chanukkának aznap este lett, beleszúrta a vakondtúrásba, majd tépett hozzá még egyet, melyet kissé arrébb szúrt a földbe, s azt mondta, „azért, papa, hogy a vakondoknak is legyen chanukkiája”. Nem önmagát érezte kevesebbnek a karácsony hiányától, hanem a vakondokot a chanukka hiánya miatt.
Olyan vakondokot is rajzolt persze, amelyik sabeszgyertyát cündol, sõt olyat is, amelyik egy karácsonyfa elõtt gyújt chanukkiát (a vakondok, ugye, a mesekönyve szerint karácsonyozik).
a kisfiuk ebben a korban elragadóan aranyosak…
Miért korábban és késõbb nem?
De igen, csak nem annyira. A négyévesek a legaranyosabbak.
:))
Zsófi!
“Amúgy azt nem tudtam, hogy a betérés automatikusan “genetikai” jellegûvé is válik.”
Genetika? Szivesen megnéznék egy KInfos-s,MAZSIHISZ géntérképet. :o)) Persze, ha értenék hozzá. :o) De azt sejtem, lennének meglepetések. :o) Akkor keveredés volt/van kicsiny bolygónkon….. :o)))
Boldog Karcsit Kíván Mindenkinek a Shadai:
fuu.ezt muszaj megosztanom veletek.kedves csoporttarsam kedves iwiw uezenete: “Jaj de jó nektek nem keresztény értelmiségi társaim nyugodtan tudtok tanulni karácsonykor…:D” pofam leszakad.azt se tudja mit beszel.utalom az ilyen primitivsegeket….
Írd meg neki, hogy szilveszterkor viszont nem tudunk, mert túl sok a petárda.
az igazán szerencsés,aki hanukát, karácsonyt, és bajramot(ramazán vége) is ünnepel. pár éve ez a három mondjuk egy napra esett…
meglesz charlie =)
Vácon a zsinagóga elõtt van a legnagyobb karácsonyfavásár :D
shadai.
A Magyar Gárdának is “dobsz” egy Boldog Kari mélt? :o) Szép gesztus lenne. :o))
Kedves Milla,
sehol, mert épp pesten vagyok (sirályban egész pontosan), és itt a 16-17h nem tûnik annyira kötelezõ érvényûnek (meg mise is van - ami n.o.-ban, evang. ország lévén, nem annyira dívik - bár a rajna vidéke többnyire kat. - königsallee igéretesnek tûnik, beszámolót elõre is köszönöm. jó étvágyat!
Kedves Ede,
hey, még benéztem a blogra, és tessék! Ez megérzés volt. :-) Köszi szépen, nektek is szép estét kívánok, a beszámolót pedig feltétlenül küldöm. Lassan indukunk, az utcák kihaltak, az A3 pedig olyan lesz, mint egy üdülés (autópálya Köln-Düsseldorf, 3 építkezés, hétköznap ámok). Akkor holnapig, sziasztok!
Hát a kérdésre itt az igazi válasz … :-))
Szerintem ez az év zsidó klipje.
üdv,
Vy
… és most a link:
http://www.youtube.com/watch?v=w1uZ_W7atDE
Chinese food on Christmas.
Vy
ha van meg rajtam kivul orult, aki netet nez ma este: kardos dani es lamm david 10 korulre igerte magat a siralyba konnyed koncertre, hogy a vacsorazok is ideerhessenek.
Nagyon-nagyon sokkal inkább szeretnék a sirályban lenni, mint a családi vacsorához asszisztálni itthon… Nálunk van fa, van bejgli, van ajándék, Hanukakor pedig csak én gyújtottam gyertyát.
Losáná hábáá lehet majd közös judapest vmi a sirályban márha van igény…
matthieu: vagy közös karácsonyi vacsora, ahogy itt olvasom a dolgokat :D
csatlakozom kedves b.hez minusz fa es bejgli helyett flodni ;) azert az mar haladas,nem? :D
Charlie,
nagyon kivancsiva tettel: mi lesz 2016 szeptembereben?
Shadai, én benne lennék
Szürrealizmus rulez! :-)
Októberben lesz ros hásáná, tehát bájos lesz, ha a mentõangyal már szeptemberben boldog új évet kíván.
Herzl Tivadar vajon sírna vagy nevetne?
A kurucok is leközölték a képet. ?k azt mondanák, hogy Herzl a télapóellenes liga tagja lenne.
A kérdés amúgy azért jogos, mert a tragikomédiákkal kapcsolatosan mindig fölmerül ez a dilemma.
ün speciel nevetek. Tényleg hatalmas kép. De azért tegyük hozzá, hogy nem látszik, hogy a télapó honnan hová akar menni. Elég könnyû egy ilyen képet produkálni. Oda kell mennie bárkinek, a világ bármely pontján, ahová nem szabad, és rögtön egyenruhások fognak ráugrani legyen krampusznak vagy jézuskának öltözve…
Megfigyeltétek, hogy senki nem öltözik Mohamednek? Valamelyik késõbbi, jótékony muftinak sem.
mivel herzl atyácska derék asszimilált zsidó értelmiségi volt- sztem zokszó nélkül karácsonyolt még anno wien-ben.de különben is- ez itten 1 tél apó /vagy tél atyuska/ vagyis a telet szimbolizálja ami még erecben is jól jöhet….:)))) (vagyis narrativa kérdése az egész:))
Csak a narratívát fûzöm akkor tovább: A télapó a tél jelképe. A télapót az izraeli biztonsági erõk egyszemélyes tüntetés gyanánt föloszlatják. A szimbolika síkján az izraeli biztonságiak a tavasz hirnökei, akik szerteoszlatják a telet.
A cionizmus sokat köszönhet a karácsonynak. Schalom Ben-Chorin pl. úgy lett cionista, vallásos, no meg Buber-tanítvány, hogy tizenéves korában csömöre lett a karácsonyfát állító szülei asszimilációs kézségébõl, lelépett otthonról, egy ortodox osztálytársa családjánál nyert menedéket, ahol legott fejest ugrott a Sulchán Áruchba (késõbb ezt nevezte a halachába vetett salto mortalénak). Az eredményt tudjuk: õ lett az izraeli (az amerikai reformhoz képest konzervatív) reformzsidóság egyik alapító atyja.
hogy herzl mit szólna, nem tudom, azt igen, h mazsihisz-fotós esetében a szerepek cserélõdnének. a jól látható árpádsávos színekben masírozó télapó kísérgetné a szép szál sudár szemita ifjakat valami nagyon kegyetlen tortúrával fenyegetõ rabságba (szúrós tûlevelekkel kezdik, a végérõl jobb nem is beszélni). bizony, ez a kép nagyon jó vigasz nekem is. arra gondolok, talán a cahal engem is megvéd, és jól molesztál mindenkit, aki még egy “csak egy kicsit a kedvemért” mennyiségûnek nevezett, valójában halálos adag sütivel fenyeget… fenyeget… öööö… karcsúsági identitásomban
de charle, füzhetted volna a gyed maróz irányába is- és akkor eljutunk az orosz vagyok zsidó vagyok dilemma feloldásához- vagyis szovjet vagyok és Iztaelben tulajdonképpen szovjet típusú karácsonyt tartok ami a télapóról és a hópelyhecskéröl szól- vagyis nem érti az ember a rabbik felháborodását:)))))
ja és gersom scholem is jó példa:))) játszunk még?????????:))))))))
Nem is lenne valóságos ez a nap, ha Gyed Maróz, i Sznyegúrocska nem került volna itt is elõ:)))
Majdnem minden blogon találkozom velük mostanában. Nem hiába, az oroszórák azért nagy hatással voltak ránk…
Nu, pásli.. Dárágije druzjá.. Izvinyítye mnye, de kicsit karácsony-túladagolásom lett:)
Já dákládiváju, nye pánimáju, sto vi gáváritye, pátámusto já bül ocseny bálsoj pátriot, u nye ucsilszjá ruszkájú (?) jiziku, in dem Ma?e, wie man’s erwartet hat und nun selbst zu dieser Site not täte.
Vot eta da…. Tü Ocseny bálsoj pátriot, Charlie.:)
Dìkuji…
Bevakasha:)
az a hacsek nem a d-re kellett volna?
Csehül?
üs Mohamednek hogy kell öltözni, Charlie?
Turbánt rakok a fejemre, és kész? Mirõl fognak felismerni?
Amúgy mi ellen tüntetett ez a Télapó?
:)
Megérzésem szerint a turbán késõbbi és indiai eredetû fejfedõviselet. Szakáll sem árt. De veszélyes, mert nõk nem ölthetik magukra arrafelé férfi ruháját (a purim ismeretlen fogalom). Tehát mindenekelõtt megfontoltan. Nem fontoskodón: megfontoltan. Latolgatva.
A Télapó a globális fölmelegedés ellen tüntetett. Azt követelte, hogy Izrael állam szorítsa a széndioxid kibocsátását a palesztin területek metángáz kibocsátási szintje alá, legalább három kilomollal négyzetnanométerenként.
Rossz volt a megérzésem, perzsa eredetû, s már Muhamed korában ismerték.
A turbán az inkább egy olyan laikusok számára felismerhetõ jelzés, mint zsidóknál a “pajesz”. (Fekete kalapra ráklamizott göndör tincsek:) ün sem gondolom, hogy Mohamed viselte volna a fején. Talán…
Muhamed nyilván másutt viselte…
Sziasztok!
Megakadt a szemem az egyik hozzászóláson, amihez egy pár gondolatot szeretnék fûzni:
“fuu.ezt muszaj megosztanom veletek.kedves csoporttarsam kedves iwiw uezenete: “Jaj de jó nektek nem keresztény értelmiségi társaim nyugodtan tudtok tanulni karácsonykor…:D” pofam leszakad.azt se tudja mit beszel.utalom az ilyen primitivsegeket….”
Azért választottam ezt, mert szerintem iskola példája annak, amikor két eltérõ kultúrális, vallási (esetleg mûveltségi) háttérrel rendelkezõ ember elbeszél egymás mellett, és nem is törekednek arra, hogy megértsék egymást. üs ez nem jó, kiváltképp, ha fiatal egyetemistákról van szó. Részletesebben:
Ez az iwiw üzenet véleményem szerint bár tudatlanságról, esetleg meggondolatlanságról árulkodik, mégsem rossz szándékkal íródott. Legalábbis nem tudhatjuk.
Aki kapta (’zseszter’ akitõl idéztem) joggal mondhatja, hogy egyrészt rosszul esik neki, másrészt primitív.
A hiba ott van, hogy ezt nem az üzenet küldõjének mondja (szalonképes formában) hanem csak a “sorstársainak”, akikkel közösen füstölög tovább az üzeneten. Esetleg visszaír: “hogy szilveszterkor viszont nem tudunk, mert túl sok a petárda.” Ez a szellemes replika, ha lehet még rosszabb, ugyanis a következõ szokott történni ilyen esetekben, tapasztalatom szerint:
Ha valaki nem gondolt arra, hogy az egyébként jószándékú üzenetével, valakiknek az érzését megsértheti, annak (az esetek nagy részében) ettõl a választól sem fog leesni a tantusz. Valószínûbb, hogy csak sejteni fogja, hogy ez a válasz némi iróniát tartalmaz, ami rá nézve negatív, de nem fogja érteni, hogy miért. Ehelyett, ha legközelebb találkoznak, tartózkodóbb lesz ‘zseszter’-rel szemben. Tekintettel arra, hogy ‘zseszter’ már abban a pillanatban leírta õt, amikor üzenetét megkapta, a tartózkodás kölcsönös lesz, késõbb nehezteléssé alakul, aztán elég egy-két apropó hozzá, hogy kölcsönös nyílt utálattá váljon. Aztán az egyik fél azonosítja a másikban a pökhendi zsidót, a másik fél a bunkó keresztényt, aztán nem is folytatom.
Nem azt állítom, hogy ebben az esetben ez így fog történni, de az esély megvan rá, mert az alapokat kölcsönösen lefektették. Inkább csak az elmélet érdekes.
Ha egy embert egy másik ember tudatlansága folytán megsért, akkor a ’sértett’ félnek kötelessége felvilágosítania a másikat arról, hogy mi a problémája, ellenkezõ esetben megfelelõ táptalajt nyújt a késõbb kialakuló gyûlöletnek. üs ez a ‘mûveltebb’ fél felelõssége! Ez evidencia, és tudom, hogy a mindennapokban mégsem könnyû betartani.
Elnézést, hogy a hozzászólásom esetleg túl hosszúra nyúlt.
A karácsony simán egy pogány napforudlós ünnep volt az faállítással, ajándékozással, nagy szeretetben közös kajálással stb népszokásaival együtt, csak a 4. században pápai rendeletre kapott keresztény mázt(és rakták ekkorra a jézus ünneplés idõpontját önkényesen). Kb. olyan ez mint hogy hogyan lett a diákszigetbõl pepsisziget..
A faállítás szokása a késõ-középkorban alakul ki, és csak a XIX. században terjed el.
A karácsony valóban a pogány napfordulós ünnepek egyházi megfelelõje volt. Le is szoktatta Róma népét a pogány kultuszról (bevált). Az ötödik, hatodik századtól kezdve, a többi európai népnél pedig a kereszténység fölvételét követõ második nemzedéktõl kezdve egyértelmûen keresztény ünnep.
A diákszigetes párhuzam tehát itt sántít. A Pepsi- és a Diáksziget között nem telt el 50-60, sem 1300 év.
Kedves Fuentes,
amit leírtál az mind nagyon szép és jó.csak h itt más az alaphelyzet.
a rossz kapcsolat már megvan,nem azért mert én zsidó vagyok õ meg keresztény(mert amugy nem is mondanám annak),ez hosszú történet és most mindegy is.a lényeg,h aki azt az iwiw üzenetet írta biztos h nem a jó szándék vezérelte.ez egy hülye de egyértelmû célzás volt (nekem).én ennek a primitivségén háborodtam fel.de nem írtam neki vissza semmit.nem mentem bele a “játékba”, hogy egymást tovább sértegessük vagy ilyesmi.megbeszélni vele a dolgot,mint ahogy te tanácsoltad pedig nem tudom.ha normális/értelmes ember lenne,akkor azt tenném,de az ilyen emberekkel mint aki azt írta nem lehet/szabad.nekem abban a pillanatban csak jó volt elmondani ezt az esetet,és kiadni a felháborodásomat egy olyan helyen,ahol ezt tudtam h megtehetem,mert megértenek.ennyi.
Szeretnék egy kicsi menórát az iróasztalomra, szeretnék Hanukát tartani minden évben, s szeretném, ha a fiaim az örökségül kapott keresztény vallásukat a zsidó vallás fényében ismernék meg, hisz Jézus is zsidó volt…Tudom, ez nagyon veretesen meg modorosan hangzott…de õszintén igy gondolom. Egyébként, bejgli és töltöttkáposzta meg halászlé nélkül is Karácsony a Karácsony, ugyanakkor ezekkel együtt is lehet csupán egy szép hagyomány, mint a nagyi porcelánja és semmi több. Szerintem zsidó és keresztény is egyetért azzal, hogy ideje lenne már évszázados, évezredes ünnepeinket tartalommal is megtölteni, nem csupán külsõ mázzal…A Hanuka is, a Karácsony is nagyon leegyszerûsitve végülis arról szól, hogy kapsz az életben néhány emberkét magad mellé, de az is lehet, hogy csak egyet, s akkor ott a kis gyertyalángnál mosolyogtok, s szavak nélkül, ajándékok tömkelege nélkül egymás tudtára adjátok, amit amúgyis nagyon jól tudtok…:)De néha, bár egyszer egy évben, vagy csak egyszer az életben, azért meg kell ezt ünnepelni…úgy igazán…flinc-flanc nélkül…egy kicsi gyertyacsonk is elég…
Borka totally agree:)
Azt hiszem, kicsit sziruposra sikeredett a véleményem, de kenjük a szaloncukorra….:)
Megosztanék veletek egy apró kis epizódott az idei karácsonyomból, egyébként azt hiszem ez volt a csúcspont.
Szóval, mint tudjátok karácsonyeste kántálunk. Bármennyire is próbált idén fülbemászni a Shrekbõl az angyal, azért az örökzöld még mindig a Mennybõl az angyal marad…7 és 4 éves fiókáim elénekelték a fa alatt, igaz csak második nekifutásra sikeredett, s aztán leültünk elkölteni a vacsit: az anyukám, a mostim (nevelõapám), a húgom, sógorom, fiókáim és én. Ahogy az lenni szokott a bor megoldja a nyelvet, s az érzelmeket is feltunningolja. A mostim nagyon szeret nótázni, mindenféle régi bakanótákat stb., s a sógorommal együtt belekeydtek az ” ezt ismered, ezt tudod, ezt hallottad?” cimû játékba, s lassanként szép sorban mindenki bekapcsolódott. Nem volt ott már semmi karácsonyi feeling, se pásztorok, se csendes ej, DE énekeltünk mind. Anyám arcán pedig valami fényes csillant, mintha valamit elmorzsolt volna a szeme sarkában…A számára legdrágábbak együtt voltak, együtt énekeltek, nem számit, hogy mit. Karácsony volt, igazi Karácsony. Ha van kis Jézuska, akkor szerintem ott tapsikolt a jászolban, s ez neki bõven elég volt. Jó volt együtt.
Gyerekek, egy megveszekedett szaloncukor sincs már a fámon, azt hiszem, megülte a gyomromat a sok zselés, meg gesztenyés…azért irok ilyeneket…Azt hiszem, tudat alatt be akarom bizonyitani, hogy a Karácsony a vallási üzeneten túl, mindnyájunké kellene, hogy legyen.
Bocs, lehet szódiarém volt ma….
Nincs is azzal baj, ha egy keresztény (akár érzelgõs) tartalommal tölti meg a karácsonyt, zsidó a chanukkát.
A vallás amúgy is közösségképzõ jelképes cselekedetek sorozata.
Szivembõl szóltál, Charlie :)Végre valaki lakonikusan megfog