Tortenelmi koroket (fene ezeket az ekezeteket) kell letesiteni az iskolakban. Szerintem Magyarorszagon sikeresebben lehetne oktatni a holokausztot mint pl a kornyezo orszagokban. Miert?

-Mert mivel legtobb magyar mindig ugy erzi hogy valaki(k) uldozi valamiert (nezzel ra a terkepre), ez egy kulon elony (ha mar masban nem) arra hogy ereztesd hogy milyen is masnak a cipojeben lenni. Mivel a Magyarorszagon durvan 10 millio ember el aki magyarnak vallja magat, ez csak ugy lehetne sikeresebb, ha magat a zsido uldozest is ugy kozvetitenenk, ha mint magukat a magyarokat is mint uldozottkent abrazolnank. Tudom hogy a holokauszt az tobbnyire csak a zsido szenvedesere iranyul, meghogy “a magyarok ” is segitettek a zsidok deportalasaban, de azzal hogy egy egesz nepet kollektivan bunosnek nyilvanyitsunk , az lenyegeben ugyanarra az alapokra tamaszkodik, mint maga a rasszizmus vagy antiszemitizmus. Az pedig ugy hivjak hogy kollektiv modon kritizalni , “egy kalap ala sodorni” egy egesz nepet, “mert voltak koztuk sokan”.
A peldanak kedveert en is el tudnek mondani egy par “sztorit” , mivel nekem a nagyszuleim 56-os menekultek voltak, marmint, csak a nagymamam, mivel nagyapamat sohasem ismerhettem meg, talald ki miert.

“üppen lehetne oktatni a magyar reformkort, sõt kell is, de ez csak úgy lenne fer, ha más népek reformkorairól is AZONOS mélységgel kapnának információt a diákok. Gondolok itt a dominikai köztársaság történelmére, vagy a pakisztáni függetlenségi mozgalmakra,stb. , de úgy látom ezek kihagyhatók a történelem könyvekbõl könnyedén, nincs meg mögöttük a “politikai” támogatás.

(A dologról mindent elmond, hogy a Wikipedia szerint a Nemzeti Alaptanterv NEM foglalkozik Algéria függetlenségével, pl. Franciaország meg igen.)”

Van igazság abban amit mondasz, de azért reformkorok közül véleményem szerint jobban ki lehet választani egyet az oktatási anyagba, mint egyenlõnek teremtett emberek kiírtásáról dönteni, hogy gyerekek, ti ezt fogjátok tanulni, punk-tum. Utóbbinak nincs igazából szakmai alapja, ha van is, akkor el kell tekinteni tõle.

Az örményekre meg az afrikaikra valahogy szarik rá mindenki.

A tanulás formájára térve, akik sima tankönyvbõl nem tanulják meg azt a 2 oldal alap anyagot, azokra nem is érdemes más formában erõltetni a dolgot, jobb néha a nem tudás, nehogy az ellenkezõ hatást érjék el vele a paraszt fejében.

(ui: véleményem nem ítéli el a Holocaust oktatását, sõt szerintem is kell, hogy legyen ilyesmi.)

Amúgy király az oldal, fõleg a receptek. Szerintem lehetne több ilyen plotikai/közéleti téma, mint ez is, bár lehet nektek nem ez a célotok, nem tudom.

Miért is kéne különbözõ társadalmi szervezeteknek az iskolában a gyerekeknek bemutatakozni? Az iskolába nem tanulni kéne? (vagy lehet hogy én vagyok régimódi, mindenesetre rémlik valami olyasmi hogy az iskolába tilos politizálni, aláírást gyûjteni, katonákat toborozni stb.. talán pont azért mert az nem odavaló)Szóval továbbra sem hiszem hogy a holokauszt emléknap kenne az az alkalom amikor a zsidók a nemzsidóknak “bemutatkoznak” Ez kb olyan mintha én úgy mutatkoznék be neked hogy én meg egy olyan faluból jöttem ahol az oroszok 44-ben a szénakazlakban járóképtelenségig gyalázott asszonyokra meg lányokra rágyújtották a kazlakat mert zavarta õket a sírásuk. (elnézést az erõs példáért)mert ebbõl spec megtudod hogy 44 ben nem volt egy fõnyeremény a falumban nõnek lenni de ezzel jóformán ki is fújt. Nem hiszem hogy megtudnád belõle hogy milyen emberek vagyunk vagy miért is lenne érdekes velünk megismerkedni. Namármost ha én ezt évente elmondom neked akkor sem valószínû hogy a szánalmon meg esetleg az undoron kívül mást is kivált ez belõled és továbbra sem a falum lesz a vakációd célállomása.

Írod hogy zsidóként nem tudnál hitelesen órát tartani a magyar áldozatokról. ün ha meg nem bántalak bátorkodom a zsidókat is magyarnak tekinteni szóval itt én inkább a nem zsidó magyarokra gondolnék. üs teljesen értetlenül állok a kijelentésed elõtt. Miért nem?
A szenvedésnek meg az értelmetlen halálnak nincs sem nemzetisége sem vallása.

Errõl az oktrojált oktatásról meg annyit hogy egy egészséges lelkületû értelmes 18 éves (ha jól emlékszem nálunk akkor tanították)fiatalember mindenféle segítség nélkül is képes ráérezni hogy mi is az a népirtás vagy az “élõ pajzs” aki meg nem ilyen annak meg hiába is mondod. Nem szerencsés hogyha valaki jön és el kezdi magyarázni hogy ez milyen is volt, meg hogyan is kell érezni, mert a fiatalok elõbbi csoportját esetleg zavarja hogy hülyének nézik õket az utóbbi meg csak annyit vesz fel hogy már megint piszkálják valamivel. ün nem örülnék annak se ha jönne valaki és elkezdene magyarázni hogy a trianonban így jogfosztottak meg utána a románok/szerbek/szlovákok kivégeztek ennyit.. ezzal el lehet érni max hogy az a tini dühös legyen trianonra meg a románokra/szerbekre/szlovákokra de ez az áldozatok megértésére totálisan alkalmatlan.

(A dologról mindent elmond, hogy a Wikipedia szerint a Nemzeti Alaptanterv NEM foglalkozik Algéria függetlenségével, pl. Franciaország meg igen.)

(A dologról mindent elmond, hogy a Wikipedia szerint Magyarország NEM ismeri el az örmény népírtást, pl. Szlovákia meg igen.)

Sok mindenben egyetértek veled. Elsõsorba abban, hogy NE a holokauszton keresztül akarjuk a zsidóságot megismertetni a tinikkel. Sõt, a saját zsidóságunkat se a holokauszthoz képest határozzuk meg. Viszont tapasztalatom szerint a mai oktaáti rendszer nem ad sem teret sem lehetõséget arra, hogy a bármilyen étren “más” társadalmi csoportok bemutatkozzanak a diákoknak, ezért a nyitott iskolavezetõk kiahsználják a kötelezõ emláéknapok adta lehetõséget és ilyenkor engedik be az oktatással, nevelésel foglalkozó civil szervezeteket az oasztályokba. Ennek alapján nekünk, zsidóknak a holokasuzt emléknap jut. Tetszik, nem tetszik ilyenkor kell kialakítanunk egy olyan párbeszédet, ami bemutat minket, de van valami holokauszt is benne, mert egyébként nem teljesítettük az elõírást, hogy évente 4-szer (ebbõl egy a holokauszt nap) sírni kell az ebadta tininek.

üs van itt még egy dolog: szerintem teljesen igazad van abban, hogy a magyar áldozatok is megérdemelnének minimum annyi odafigyelést, mint a zsidók. Viszont én, zsidóként hitelesen nem tudnék róla órát tartani. Nagyon fontosnak tartanám, hogy civilek elindítsák oktatási programjukat ebben a témában és akkor talán együtt, képesek lennénk olyan órát tartani, ami méltóan állít emléket mindenkinek és a diákok is tanulnak belõle.

Azt sajnálom, hogy nem igazán van olyan szervezet, akivel ebben a témában szakmailag együtt lehetne mûködni. (Ha van, ajánlatot várok)…