Milyen trükkökre gondolsz? Már persze az állomástábla lecserélése és a bemondás francia nyelvűvé tételén kívül?
A földalatti nem trükk, Karmelit a neve, a belinkelt oldalon látható fotón egyértelműen látszik is, hogy itt forgatták, figyeld a falon a csempét.
eszté:) ezt akartam írni én is, ott volt az ujjam hegyén:) csak már túl sokszor nyilvánultam meg ilyeténképp, úgyhogy visszahúztam a kommentelő ujjam:I
És megnyugodtam, hogy nemcsak nekem tűnt fel ez a kézenfekvő tény..
A sémita népek fiai szépek.. ez egy axióma .. És éljenek a szőrös mellkasok. Pont.
:-)
a film a zsidó srácra nem vet valami jó fényt, mivel csak az arab srác előtt keménykedik a dávid-csillagos nyakláncával, amikor odagyűlnek a kopaszok akkor csak lapít, és a mobiltelefon kell, hogy lebuktassa. Aztán meg még a végén hozakodik elő vele, amikor a kopaszoktól már megszabadultak. Hogy van ez?
A film pszichologice reális. Személyiségi típusokat mutat. Mivel nem mindenki a helység és a héberek kalapácsa, önérzete és előítélete viszont mindenkinek van, ezért a fiú hiteles. Megmetróztatja az előítéleteit. Valami olyat képzel, hogy az ő természetes ellensége az az arab fiú, akiről csak annyit tud, hogy arab nyelvű lapot olvas. Sem a vallási, sem a politikai, sem az egyéb nézeteit nem ismeri. Azt hiszi róla vaktában, hogy zsidóellenes, azaz előítéeletességében a másikról előítéletességet föltételez. Ez az előítélet szedeti elő vele a Dávid-csillagot. Amikor meglátja a kigyúrt agyú náci suhancokat, akkor az életösztön elteteti vele nemzeti büszkeségét. Az életveszélyben a félelem fölülkerekedik a nemzeti öntudatán. Az arab fiú, akinek nemzeti ön- és individuális éntudatátról sokat nem tudunk meg, hasonlóra képtelen, hiszen az arab nyelvű újság egyértelműen idegenként definiálja, s az újság nem rejthető az inge alá. Ennek dacára megőrzi a hidegvérét. Félelme nem hatalmasodik el rajta. Ez szimpatikussá teszi és beszédes konrasztba foglalja a zsidó fiú előítéletes voltát, mely annyiban különbözik a nácikétől, hogy csak ön-, de nem közveszélyes. A film végére persze közös élményükké válik, hogy nem egymástól kell rettegniök, hiszen relatív kulturális idegenségük rokonítja őket abban a társadalomban, melyben mindketten ugyanazon kisebbségi lét részesei. A jelenet katarzisa abból fakad, hogy ezt a közös élmény gyarlóságuk tudatával együtt, attól nem függetlenül élik meg. A zsidó fiú gyarlósága egyéni, az arabé szubtilisabb és közösségi (a közössége által elkövetett tettek váltják ki a zsidó fiú gyarló reakcióit). A táskacsere komikus mozzanata pedig a sorsközösség csereszabatosságának színre vitt jelképe.
Remélem ugyanezen emberkék elkészítik majd a film további változatait is:
- arab nehézfiúk vs. zsidó + nem zsidó srác
- zsidó nehézfiúk vs. arab és nem zsidó srác
- zsidó származású de keresztény vallású nehézfiúk (ún. Messianic Jews) vs. vallásos és nem vallásos zsidók (ha már úgyis Haifában járunk)
- buzifelvonuláson részt vevő zsidók (röviden buzi zsidók) vs. orthodox nem buzi zsidó nehézfiúk (a’la Lucky Number Slevin) + arab szélsőségesek (helyszín mondjuk Jeruzsálem)
- telepes-vallásos zsidók vs. arabok + nem telepes, nem vallásos “zsidók” (mondjuk pl. Hebronban)
Charlie, meg se említed, hogy mi a jelentősége annak,hogy nem ugyanazon az oldalon szálltak ki?
Ennek meneküléslélektani okai vannak. Menekülés közben az ember instinktíve tud olyan dolgokat, amiket józan állapotában nem is észlel, nevezetesen például, hogy egyazon nyílászáró áteresztési képessége és sebessége függ az áteresztendő testek felületétől és mennyiségétől. Ha tehát ugyanazon az ajtón szálltak volna ki, az üldözőik egyiküket elérték volna. A film ezen a ponton rólunk is szól, kifejezésre juttatja, hogy életveszélyben még egy bölcsész is lehet racionális (fugacionális) lény.
Eszté, én tényleg nem rosszból mondom, de a stáblistán az összes színész neve ölég sémisen hangzik… következésképpen a kopaszok is… hajh. Persze civilben biztos szebbek! :)
Bamba: a La Haine című filmben a legrondább szkinhead fickót nem más, mint a zsidó rendező, Mathieu Kassowitz alakítja. Szóval volt már ilyenre precedens. :)
Budapesten pl. nem tudták volna megcsinálni, hogy különböző oldalon szállnak ki.
Ebből levonhatunk egy negatív és egy pozitív következtetést:
- negatív: Nálunk nem segítik a megnekülőket, sőt adminisztratíve megnehezítik még azt is, hogy önmaguk életét mentsék. (Charlie elméletéből kiindulva, miszerint a srácok ösztönösen mentek szétfelé, a könnyebb menekülés végett.)
- pozitív: Nálunk automatikusan úgy terelődnek a különböző csoportok, hogy előítéleteiket, évszázados sérelmeiket félretéve egy oldalra kerüljenek, és közös megoldást találjanak problémáikra. A budapesti verzióban még egy kézfogást is meg kellett volna ejteniük, ha már ott állnak egymás mellett…
Shadai: Na azért ő ott sem tudott olyan igazán randa lenni, az nála fizikai képtelenség! (Ábrándos mosoly, felhősödő tekintet…) Egyébként köszönöm hogy eszembe juttattad, gyorsan le is töltöm.
Eli,
szerintem nem lenne hiteles
Nem hallottam még keméykedő messianic jews-okról, viszont én megnéznék egy zsidó+cigány vs. 3 gárdista harcot a Budapesti metrón
Ha már Kassowitz: a nagyapja, Kassowitz Félix az egyik legtehetségesebb magyar grafikus volt. Mindenki ismeri a munkáit, ha máshonnan nem, a régi Füles újságok rejtvényillusztrációiból. More: http://hu.wikipedia.org/wiki/Kassowitz_F%C3%A9lix
Én olyan verziótól tartok egyébként, hogy utazik a vonaton a zsidó, az arab, a skinhead, a buzi, a fekete, a fehér meg a sárga, amikor jön a globális felmelegedés, és mind meghalnak.
Lev: ez még jobb, mint a postban szereplő, de az is nagyon rendben van.
izraeli filmekről amúgyis születhetne már post. (most, hogy vége a vizsgaidőszaknak végre, lehet hogy kanyarintok egyet ;)
A két srác két külön oldalt képvisel, de egy harmadik oldal miatt egy vágányra kerülnek akár csak egy pillanatra is…
Ez kicsit inkább arra hasonlít, amikor Garfield szájában félig benne van a madár, a madár szájában pedig félig a kukac… Nagyon röhejes egy képsor… Vagy amikor egy halat üldöz egy nagyobb, de nem veszik észre hogy egy mégnagyobb hal is követi őket és mind a kettőjükre fáj a foga…
Eli hozzászólása is igaz
Miért képviselne a két srác két külön oldalt? Az arab srácot látszólag teljesen hidegen hagyja az izraeli srác, ránéz, észleli a dolgot és olvassa tovább az újságját.
Az arabok többsége teljesen normális átlagember, ne mossuk már össze őket a terroristákkal.
Hogy jönnek ide a terroristák? Mer az Izraeli srác micsoda? Ő nem lehet átlagos? A neonáciknak nem lehet normális életük? Mindenki éli a maga kis világát…
Juhay, mondtam volna olyat, hogy az izraeli nem átlagos? Azt mondtam, hogy az arab az. Ha mindkettő tök átlagos pasi (kedves jányok, nem a kinézetükről beszélek:) ), akkor miféle két oldalról beszélünk?
A másik filmben, amit itt feljebb linkeltek tényleg ott a két oldal.
“Utazik a vonaton a zsidó, az arab, a skinhead, a buzi, a fekete, a fehér meg a sárga, fenyegetően méregetik egymást, aztán jön egy csapat BKV-ellenör.”
Találós kérdés:
Na, és vajon ki utazik jegy nélkül?
Egész jó short movie + értelmes és az átlagosnál sokkal humorosabb kommentek.:] Jobban szórakozom, mint négy éve, akarom mondani, mint négy poszttal előbb.;]
Mindket rovidfilmet (a Strangers-s es az Offside-ot) Guy Nattiv es Erez Tadmor Izraeli duo rendezte. Erdekesseg, hogy az Offside megnyerte tavaly a Busho (Budapest Shortfilm Fesztival) fodijat is… Es meg valami: Guy Nattiv (egyedul) rendezte a Szentkiralyi reklamfilmjet Figoval es a Danubius Radio reklamfilmjet is :-)
télleg ngyn sépek ezek a filmek és anyira reálisak, mer téleg ez történik nap mint nap, föleg párizsban, ugye aki nem turistaként 2hétnél többet tapasztalt a szerelem /volt/ városáról az pontosan tudja, hgy az arabok 1000nyi szervezeti és 1éni szinten össze vannak fonodva gabalyodva a neokopaszokkal, és szó sincs a filmen lát6ó felállásról sokkal inkább “életszerübb”lett volna, ha csoro zsidó srácot csillag mutogatás közben agyonkéselik a hajhiányosok az iszlamista passziv vgy esetleg aktiv közremüködésével…a másik opusz
még inkább kimeriti andersen és a grimm fivérek müfaját, mert 1 cahalban töltött hónap se kell a szoknut szervezésébn ahoz az élettapasztalathoz, hgy nincs közös sportközvetités nincs szurkolás csak vér és vér…, én nm mondom azt, hgy 1 müalkotás föltétlenül elmondjon vmit a valoságrol, de ha ennyire elrugaszkodunk, akkor legalább jelezzük: vigyázat: sci-fi!
hajrá Zsofi :) kérnék 1 definiciot az eloitéletességre, aztán mi az a pozitiv eloitélet?? 1 ébként serintem ninc baj vele, gyakran életet ment…nyilván…
well laktam párizs szegény keresztény negyedében és láttam az ott lakok leir6atlan senvedéseit nap mint nap, ennek oka pedig a szomszéd arab negyed volt, és eloitéletbol és elkeseredésbol a cahal poloját hordták ezek a srácok, mert nm volt pénzuk elkoltozni ebbol a foldipokolbol Zsofi…
Há én meg csak ámulok. Oszt ez nekem jó nagyon. Most minek elmondani öt oldalba amit kipiszkált belűlem ez a szépséges filmes esemény? Azt tudom. Ha Lú hazagyün a kisképző táborból, feltétlen megmutatom neki. Me, nekem ez innentől etalon. Kösz! bárki is tette fel és az legyen akár könyörtelen, köszönöm hogy próbára tette türelmemet, és megismertetett vele.
Tán , érdemes komolyan vennem magam. Ezt kaptam. Arcomba. Post.
Nemrég jöttem rá, hogy van ennek a párosnak egy nagyjáték filmje is szintén Strangers címmel, a miskolci fesztiválom bemutatták. Olyan szerelmes Rómeo és Júlia történet politikai felhanggal. http://www.youtube.com/watch?v=EoLYazTfNSg
A hajunk mélyén valamennyien kopaszok vagyunk. Csak történelmi helyzet kérdése, hogy kijön-e belőlünk.
A filmbeli kopőaszok túllépnek egy határt: cselekszenek.
A büntetést olyanok fogják kapni, akik ebben a konkrét esetben ártatlanok.
Nota bene: a kopastokat játszó izraeli fiúknak határozottan szláv arcuk van. Talán új bevándorlók.
Imádom!:)
Amúgy Párizsban játszódik, nem? (A hangosbemondóból ítélve)
Tényleg nagyon jó!
Sajnos valóban úgy fest, hogy közös ellenség vagy félelem kell az összefogáshoz. Sajnos.
zseniális!
Párizsban játszódik, de Haifán forgatták.
Tényleg Haifán forgatták? Ilyen klafa trükköket csináltak egy rövidfilmhez?
Mert Haifán több a neonáci és könnyebb fölfogadni őket statisztának.
Milyen trükkökre gondolsz? Már persze az állomástábla lecserélése és a bemondás francia nyelvűvé tételén kívül?
A földalatti nem trükk, Karmelit a neve, a belinkelt oldalon látható fotón egyértelműen látszik is, hogy itt forgatták, figyeld a falon a csempét.
Sőt, tán még a feliratot sem cserélték le, mert az egyetlen tábla, ami látszik, az pont a Paris square, ami a Karmelit egyik végállomása.
tök jó
Tetszett
Amikor még csak ketten ültek ott és lestek a fejükből egymásra, aszittem az lesz, hogy kézen fogják egymást, és elmennek dugni romantikusan.
de mi a tanulság? hogy együtt jobban lehet menekülni????
jól válaszd ki a csengőhangod ;]
a sémita népek fiai szépek
Ha nem szólal meg a csengőhang vajh mi történt volna?
eszté:) ezt akartam írni én is, ott volt az ujjam hegyén:) csak már túl sokszor nyilvánultam meg ilyeténképp, úgyhogy visszahúztam a kommentelő ujjam:I
És megnyugodtam, hogy nemcsak nekem tűnt fel ez a kézenfekvő tény..
A sémita népek fiai szépek.. ez egy axióma .. És éljenek a szőrös mellkasok. Pont.
:-)
Dorka,
és még rímel is!
:-)
ez ZSir. :)
a film a zsidó srácra nem vet valami jó fényt, mivel csak az arab srác előtt keménykedik a dávid-csillagos nyakláncával, amikor odagyűlnek a kopaszok akkor csak lapít, és a mobiltelefon kell, hogy lebuktassa. Aztán meg még a végén hozakodik elő vele, amikor a kopaszoktól már megszabadultak. Hogy van ez?
A film pszichologice reális. Személyiségi típusokat mutat. Mivel nem mindenki a helység és a héberek kalapácsa, önérzete és előítélete viszont mindenkinek van, ezért a fiú hiteles. Megmetróztatja az előítéleteit. Valami olyat képzel, hogy az ő természetes ellensége az az arab fiú, akiről csak annyit tud, hogy arab nyelvű lapot olvas. Sem a vallási, sem a politikai, sem az egyéb nézeteit nem ismeri. Azt hiszi róla vaktában, hogy zsidóellenes, azaz előítéeletességében a másikról előítéletességet föltételez. Ez az előítélet szedeti elő vele a Dávid-csillagot. Amikor meglátja a kigyúrt agyú náci suhancokat, akkor az életösztön elteteti vele nemzeti büszkeségét. Az életveszélyben a félelem fölülkerekedik a nemzeti öntudatán. Az arab fiú, akinek nemzeti ön- és individuális éntudatátról sokat nem tudunk meg, hasonlóra képtelen, hiszen az arab nyelvű újság egyértelműen idegenként definiálja, s az újság nem rejthető az inge alá. Ennek dacára megőrzi a hidegvérét. Félelme nem hatalmasodik el rajta. Ez szimpatikussá teszi és beszédes konrasztba foglalja a zsidó fiú előítéletes voltát, mely annyiban különbözik a nácikétől, hogy csak ön-, de nem közveszélyes. A film végére persze közös élményükké válik, hogy nem egymástól kell rettegniök, hiszen relatív kulturális idegenségük rokonítja őket abban a társadalomban, melyben mindketten ugyanazon kisebbségi lét részesei. A jelenet katarzisa abból fakad, hogy ezt a közös élmény gyarlóságuk tudatával együtt, attól nem függetlenül élik meg. A zsidó fiú gyarlósága egyéni, az arabé szubtilisabb és közösségi (a közössége által elkövetett tettek váltják ki a zsidó fiú gyarló reakcióit). A táskacsere komikus mozzanata pedig a sorsközösség csereszabatosságának színre vitt jelképe.
Charlie, meg se említed, hogy mi a jelentősége annak,hogy nem ugyanazon az oldalon szálltak ki?
Remélem ugyanezen emberkék elkészítik majd a film további változatait is:
- arab nehézfiúk vs. zsidó + nem zsidó srác
- zsidó nehézfiúk vs. arab és nem zsidó srác
- zsidó származású de keresztény vallású nehézfiúk (ún. Messianic Jews) vs. vallásos és nem vallásos zsidók (ha már úgyis Haifában járunk)
- buzifelvonuláson részt vevő zsidók (röviden buzi zsidók) vs. orthodox nem buzi zsidó nehézfiúk (a’la Lucky Number Slevin) + arab szélsőségesek (helyszín mondjuk Jeruzsálem)
- telepes-vallásos zsidók vs. arabok + nem telepes, nem vallásos “zsidók” (mondjuk pl. Hebronban)
További ötleteket is lehet írni! :)
Ennek meneküléslélektani okai vannak. Menekülés közben az ember instinktíve tud olyan dolgokat, amiket józan állapotában nem is észlel, nevezetesen például, hogy egyazon nyílászáró áteresztési képessége és sebessége függ az áteresztendő testek felületétől és mennyiségétől. Ha tehát ugyanazon az ajtón szálltak volna ki, az üldözőik egyiküket elérték volna. A film ezen a ponton rólunk is szól, kifejezésre juttatja, hogy életveszélyben még egy bölcsész is lehet racionális (fugacionális) lény.
Eszté, én tényleg nem rosszból mondom, de a stáblistán az összes színész neve ölég sémisen hangzik… következésképpen a kopaszok is… hajh. Persze civilben biztos szebbek! :)
Eli:
judapestes kommentelők vs szíriuszi szittyamagyarok vs náci földönkívüliek az Aldebaranról vs Az@thoth
Bamba: a La Haine című filmben a legrondább szkinhead fickót nem más, mint a zsidó rendező, Mathieu Kassowitz alakítja. Szóval volt már ilyenre precedens. :)
Budapesten pl. nem tudták volna megcsinálni, hogy különböző oldalon szállnak ki.
Ebből levonhatunk egy negatív és egy pozitív következtetést:
- negatív: Nálunk nem segítik a megnekülőket, sőt adminisztratíve megnehezítik még azt is, hogy önmaguk életét mentsék. (Charlie elméletéből kiindulva, miszerint a srácok ösztönösen mentek szétfelé, a könnyebb menekülés végett.)
- pozitív: Nálunk automatikusan úgy terelődnek a különböző csoportok, hogy előítéleteiket, évszázados sérelmeiket félretéve egy oldalra kerüljenek, és közös megoldást találjanak problémáikra. A budapesti verzióban még egy kézfogást is meg kellett volna ejteniük, ha már ott állnak egymás mellett…
Shadai: Na azért ő ott sem tudott olyan igazán randa lenni, az nála fizikai képtelenség! (Ábrándos mosoly, felhősödő tekintet…) Egyébként köszönöm hogy eszembe juttattad, gyorsan le is töltöm.
nagy film a Gyűlölet, nem is nagyon csinált azóta közelhasonlót MK
Eli,
szerintem nem lenne hiteles
Nem hallottam még keméykedő messianic jews-okról, viszont én megnéznék egy zsidó+cigány vs. 3 gárdista harcot a Budapesti metrón
Én azt hittem, hogy az lesz a film vége, hogy a következő állomáson felszáll vagy 10 kigyúrt néger. Szívesen megnéztem volna egy ilyen scenáriót is.
ezt most találtam:
Marci, hehe én is pont ezt vártam ;]
Ha már Kassowitz: a nagyapja, Kassowitz Félix az egyik legtehetségesebb magyar grafikus volt. Mindenki ismeri a munkáit, ha máshonnan nem, a régi Füles újságok rejtvényillusztrációiból. More: http://hu.wikipedia.org/wiki/Kassowitz_F%C3%A9lix
Én olyan verziótól tartok egyébként, hogy utazik a vonaton a zsidó, az arab, a skinhead, a buzi, a fekete, a fehér meg a sárga, amikor jön a globális felmelegedés, és mind meghalnak.
Utazik a vonaton a zsidó, az arab, a skinhead, a buzi, a fekete, a fehér meg a sárga, fenyegetően méregetik egymást, aztán jön egy csapat BKV-ellenör.
Ez gyakorlatilag a Kontroll szinopszisa :)
Lev: ez még jobb, mint a postban szereplő, de az is nagyon rendben van.
izraeli filmekről amúgyis születhetne már post. (most, hogy vége a vizsgaidőszaknak végre, lehet hogy kanyarintok egyet ;)
kanyarints ;]
A két srác két külön oldalt képvisel, de egy harmadik oldal miatt egy vágányra kerülnek akár csak egy pillanatra is…
Ez kicsit inkább arra hasonlít, amikor Garfield szájában félig benne van a madár, a madár szájában pedig félig a kukac… Nagyon röhejes egy képsor… Vagy amikor egy halat üldöz egy nagyobb, de nem veszik észre hogy egy mégnagyobb hal is követi őket és mind a kettőjükre fáj a foga…
Eli hozzászólása is igaz
Miért képviselne a két srác két külön oldalt? Az arab srácot látszólag teljesen hidegen hagyja az izraeli srác, ránéz, észleli a dolgot és olvassa tovább az újságját.
Az arabok többsége teljesen normális átlagember, ne mossuk már össze őket a terroristákkal.
Hogy jönnek ide a terroristák? Mer az Izraeli srác micsoda? Ő nem lehet átlagos? A neonáciknak nem lehet normális életük? Mindenki éli a maga kis világát…
Lev, ez tényleg qrvajó!!!!!!
Mi ebből a tanulság ?
Absolute semmi !
:(
Juhay, mondtam volna olyat, hogy az izraeli nem átlagos? Azt mondtam, hogy az arab az. Ha mindkettő tök átlagos pasi (kedves jányok, nem a kinézetükről beszélek:) ), akkor miféle két oldalról beszélünk?
A másik filmben, amit itt feljebb linkeltek tényleg ott a két oldal.
Szerintem a zseniálistól igen messze van. Egyszerűen didaktikus. Hamar ki lehet találni, mi következik. A hajas pasik viszont helyesek! ::)))
“Utazik a vonaton a zsidó, az arab, a skinhead, a buzi, a fekete, a fehér meg a sárga, fenyegetően méregetik egymást, aztán jön egy csapat BKV-ellenör.”
Találós kérdés:
Na, és vajon ki utazik jegy nélkül?
:D
A BKV ellenőr? :D
A felvázolt szituációt illetően teljesen mindegy, mert a vonaton csak MÁV-ellenőrök kérhetik a jegyeket.
:D :D :D
Nos a filmet tekinthetjük úgy is, hogy
“Európai kopasz fiatalok politikai performansza a közel-kelet békéje érdekében”
:-)
Egész jó short movie + értelmes és az átlagosnál sokkal humorosabb kommentek.:] Jobban szórakozom, mint négy éve, akarom mondani, mint négy poszttal előbb.;]
Mindket rovidfilmet (a Strangers-s es az Offside-ot) Guy Nattiv es Erez Tadmor Izraeli duo rendezte. Erdekesseg, hogy az Offside megnyerte tavaly a Busho (Budapest Shortfilm Fesztival) fodijat is… Es meg valami: Guy Nattiv (egyedul) rendezte a Szentkiralyi reklamfilmjet Figoval es a Danubius Radio reklamfilmjet is :-)
Szentkiralyi: http://www.youtube.com/watch?v=P_l1l1A4rHM
Danubius: http://www.youtube.com/watch?v=OUiU0Eb3scw
télleg ngyn sépek ezek a filmek és anyira reálisak, mer téleg ez történik nap mint nap, föleg párizsban, ugye aki nem turistaként 2hétnél többet tapasztalt a szerelem /volt/ városáról az pontosan tudja, hgy az arabok 1000nyi szervezeti és 1éni szinten össze vannak fonodva gabalyodva a neokopaszokkal, és szó sincs a filmen lát6ó felállásról sokkal inkább “életszerübb”lett volna, ha csoro zsidó srácot csillag mutogatás közben agyonkéselik a hajhiányosok az iszlamista passziv vgy esetleg aktiv közremüködésével…a másik opusz
még inkább kimeriti andersen és a grimm fivérek müfaját, mert 1 cahalban töltött hónap se kell a szoknut szervezésébn ahoz az élettapasztalathoz, hgy nincs közös sportközvetités nincs szurkolás csak vér és vér…, én nm mondom azt, hgy 1 müalkotás föltétlenül elmondjon vmit a valoságrol, de ha ennyire elrugaszkodunk, akkor legalább jelezzük: vigyázat: sci-fi!
Hajrá Zoli!
Hozzászólásod nem tükröz negatív előítéleteket. Nyilván.
hajrá Zsofi :) kérnék 1 definiciot az eloitéletességre, aztán mi az a pozitiv eloitélet?? 1 ébként serintem ninc baj vele, gyakran életet ment…nyilván…
well laktam párizs szegény keresztény negyedében és láttam az ott lakok leir6atlan senvedéseit nap mint nap, ennek oka pedig a szomszéd arab negyed volt, és eloitéletbol és elkeseredésbol a cahal poloját hordták ezek a srácok, mert nm volt pénzuk elkoltozni ebbol a foldipokolbol Zsofi…
Há én meg csak ámulok. Oszt ez nekem jó nagyon. Most minek elmondani öt oldalba amit kipiszkált belűlem ez a szépséges filmes esemény? Azt tudom. Ha Lú hazagyün a kisképző táborból, feltétlen megmutatom neki. Me, nekem ez innentől etalon. Kösz! bárki is tette fel és az legyen akár könyörtelen, köszönöm hogy próbára tette türelmemet, és megismertetett vele.
Tán , érdemes komolyan vennem magam. Ezt kaptam. Arcomba. Post.
Nemrég jöttem rá, hogy van ennek a párosnak egy nagyjáték filmje is szintén Strangers címmel, a miskolci fesztiválom bemutatták. Olyan szerelmes Rómeo és Júlia történet politikai felhanggal.
http://www.youtube.com/watch?v=EoLYazTfNSg
Meg tudjátok mondani mi a srác csengőhangja?
A hajunk mélyén valamennyien kopaszok vagyunk. Csak történelmi helyzet kérdése, hogy kijön-e belőlünk.
A filmbeli kopőaszok túllépnek egy határt: cselekszenek.
A büntetést olyanok fogják kapni, akik ebben a konkrét esetben ártatlanok.
Nota bene: a kopastokat játszó izraeli fiúknak határozottan szláv arcuk van. Talán új bevándorlók.
Malvina, tudod ki utazik jegy nélkül?
Az ellenőr.
Szahar! Hogy Ubu papát idézzem. Most látom, hogy ezt a poént már Shagar elsütötte.
székely andrás
:)
“A hajunk mélyén valamennyien kopaszok vagyunk. Csak történelmi helyzet kérdése, hogy kijön-e belőlünk.”
Meg a fodrász vehemenciájáé! :)