Ld még:
http://en.wikipedia.org/wiki/Moledet
http://en.wikipedia.org/wiki/Elon_Peace_Plan
http://en.wikipedia.org/wiki/Rehavam_Zeevi

Kifejtenéd pontosabban, mit jelent neked a “Transzfer”?!?
Számomra rémisztõ asszociációkat hív elõ.
Konkrétan a marhavagonokét.

lehet, hogy van különbség a személyek között, amint ezt leírtad, de a mondandó számomra akkor is úgy tûnik, hogy nagyon rímel. Igaz, nem olvasgattam olyan hosszan az említett okfejtéseket, de például ez a die-in videó, meg az alábbi idézet is az ismerõs szöveget juttatja eszembe, hogy itten Izrael ártatlanokat öl.

“How can you call yourselves Jews,” he asked.
“How can you make an innocent family homeless,” I asked, in kind.

(innen)

Egyet nem érteni Izrael külpolitikájával persze mindig lehet, csak bennem az kelt visszatetszést, hogy ez ebben az esetben a Greenpeace - Lelkiismeret’88 (conscience) stílusában történõ hangoskodás formájában van. Egy ilyen tüntetés ugyanúgy tudja az antiszemita szólamok malmára hajtani a vizet.

A cionizmusnak három fõ célkitûzése volt a kezdetektõl fogva a létrehozandó állammal kapcsolatban -
1. cél: Egy zsidó államot akartunk
2. cél: Azt akartuk, hogy ez egy demokratikus állam legyen
3. cél: Mindezt “Izrael földjén” (Eretz Israel-ben) szerettük volna (és nem Ugandában).

1967 (vagy 1987?) óta azonban egyre világosabb, hogy a háromból a legjobb esetben is csak “kettõ és fél” valósítható meg. A lehetõségek:

1. Izrael megtartja Ciszjordániát (a.k.a. Júdeát és Szamáriát), annektálja ezeket a területeket a palikkal együtt. A paliknak izraeli állampolgárságot adnak, szavazati joggal, stb. Ezzel teljesül egészében a harmadik cél, de éveken belül megszûnik az elsõ (a zsidó állam): ezzel a lépéssel ugyanis az arabok demográfiailag többsége kerülnének pár éven belül.

2. Izrael megtartja Ciszjordániát (a.k.a. Júdeát és Szamáriát), de nem annektálja és nem ad jogokat az ott élõ népességnek sem (kivéve a zsidó telepeseket, akiket megillet minden izraelinek járó jog). Ezzel is teljesül a harmadik cél, de csorbul a második: ez már nem demokrácia, sõt, lényegében egyfajta appartheid-rendszer. Ez morális kérdés is, jogi kérdés is, de gazdasági is: az izraeli GNP 15%-a (évi 11 milliárd dollár) megy el védelmi kiadásokra.

3. Izrael megvál/levál Ciszjordániától. Így garantált lesz a zsidó többség és a demokrácia sem csorbul, azonban Izrael állam területe nem lesz “paritásban” Izael Földjével.

Az eddigi izraeli próbálkozások (”Oslo”, “Disengagement”) szerintem a 2-es és 3-as stratégiák kombinációján alapultak. Az eredmény ismert.

Szerintem van egy jelentõs különbség a “hazai Izrael-ellenesek” és a linkelt figurák között.

A hazai Izrael-ellenesek egy része antiszemita nem-zsidókból áll, másik része pedig olyan asszimiláns zsidókból (”zsidó származásúak”), akik semmiféle pozitív identitással nem bírnak (valamint anticionisták).

A fent linkelt személyek ezzel szemben mind igen elkötelezett emberek, erõs (pozitív) zsidó identitással, akik aktívan részt vesznek Izrael, illetve saját zsidó közösségeik életében.

Csak nem értenek egyet Izrael külpolitikájával.

A célok tekintetében sincs szerintem vita: õk is erõs, stabil Izraelt szeretnének, amely sikeres és prosperál. A kívánatos eszközökben vannak az eltérések.

Különösen Dan Sieradski aka Mobius aka Orthodox Anarchist blogját ajánlom (www.orthodoxanarchist.com), logikus és tiszta okfejtései vannak errõl a pozicióról is. Bár nem értek vele egyet sok dologban, tiszteletreméltónak tartom az álláspontját.