Ez a JP utolsó bejegyzése (1520. poszt).
2004 decembere óta csináltuk ezt a blogot, most viszont ideje végleg lezárni és továbblépni. Shalom motherfuckers.
Okok is vannak, többféle, röviden megosztom ezeket.
Személyes
A JP nem one-man-show blogként indult (már a legelején, azaz 2004-2005-ben szerzőtárs lett Shadowrider, majd Orosz Péter, Prezzey és Miou Vicioso), az évek során pedig legalább másfél tucat szerző fordult meg itt. Ugyanakkor mégis kissé vízfejű maradt a blog, sajnos vagy nem sajnos: a bejegyzések úgy 75%-át én jegyeztem, a maradék 25% pedig leginkább úgy jött létre, hogy pingeltem folyamatosan a blogbarátokat. Utólag visszagondolva kisebbfajta csoda, ahogyan négy évig a JP-n csapódott le az energiánk és szenvedélyünk egy jelentős része. Tavaly ősz óta viszont egészen új dolgok állnak a fókuszomban. Nem egy, hanem több dologról is van szó és mindegyikkel boldog vagyok. A JP-t már nem tudnám úgy folytatni, ahogyan eddig. 25%-on meg nem szabad csinálni semmit.
Blogoszféra
2004-ben a blog szcéna a mostanihoz képest nagyon kicsi volt Magyarországon. Számomra nagyon vonzó volt ez a közeg és büszke voltam arra, hogy milyen remek közösségnek váltunk mi is a tagjává. Ma már viszont nem tartom érdekesnek vagy inspiratívnak ezt a szubkultúrát, amely d-kategóriás Szily Laci és Tóta W alteregók játszóterévé vált. A mai magyar blogoszféra a Hyde Park és a Blikk szintézise. Nem flódni, nem vonz, inkább taszít.
JP pályaív
A JP 2004-2007 között egy alternatív, kimondotton underground (pop)kulturális dolog volt. 2007 végére sok tekintetben mainstream relevanciánk lett, de ezeknek az új elvárásoknak nem igazán tudunk, de főleg nem szeretné(n)k megfelelni. A cápát pedig nem kell megugrani.
Röviden ennyi. Nagyon klassz, igazán flódni volt ez az egész, úgyhogy szívből köszönök mindent és nagy respect mind a szerzőtársaknak, mind az olvasóknak, lett legyenek kukkolók vagy bátrak.
ui: tartsuk a kapcsolatot, kedves JP. Elérhetők vagyunk egymás számára a hello@judapest.org, illetve a végig meglepő módon alulhasznált hatemail@judapest.org email címeken, valamint a Facebook-on is. Brunchok és mindenféle más 3D-s offline cuccok is lesznek. “Ha mozdulni kell, együtt mozdulunk!” ;]
:((
többnyire csak kukkoltam, csak ritkán szóltam is, de most akkor mi lesz a kedvenc kukkolnivalómmal? most így hogy aludjak?
Először sokkolt a hír, de végülis belátom, hogy ez a dolgok rendje…., ha szomorúan is. én nagyon sokat kaptam a JPtől és bár a betérési naplót itt már úgy tűnik nem fogom tudni befejezni, köszönöm Nektek a lehetőséget! “üveges szemmel bámulom a monitort….”
Jó volt olvasni, aztán kommentelni, később szerzőnek lenni. És megismerni néhány embert. Sajnálom, hogy vége, de fasza, korrekt lépés. Két félkészposztom meg dobhatom ki…
És most már elmondhatom, hogy a Hebrew Hammer szerintem szar film, de a főhőssel együtt mondom búcsúzóul: stay Jewish!
Szia JP!
háát.. az ilyesmit meglépni mindig a legnehezebb, de a legnagyobb, legbölcsebb dolog. nem kell a 25%, így van.
amit létrehoztatok, és akár poposítottatok, (és a vége felé így már silányult kicsit sztem) az egy óriási dolog a magyar zsidóság életében. ezt mondom. gratula.
stay tuned – én figyelem mi a következő:)
ja, 2004-ben a hábád sátorban a szigeten egy csaj tett ki judapest.blogspot.com matricákat, azóta figyelgettem mi is ez..
hát sajnálom, ez volt a kedvenc blogom. mostmár bánom, hogy nem írtam én is. mármint nem kommentet. postot.
időben kell lelépni, elslisszolni na ezt akartam mondani, és el is tűnök
On Thursday, January 8, the Judapest.org passed away at the ripe old age — for a Jewish pop-cultural blog — of 4. It was a peaceful death, almost serene. Shadai, co-founder and editor throughout its life, presided at the interment, a small dinner of past contributors and friends of the magazine.
He presided the same way that he presided over the magazine’s life: with self-deprecation, sobriety and no fanfare. Blogs are not meant to live forever, said Shadai. New generations bring new ideas, and besides, the very idea of a blog may no longer have a place in a time of such ferociously fast information flow. It had been a good run.
Shadai was being characteristically modest. For 4 years the Judapest.org has been perhaps the finest community blog in Hungary and, in relation to its small and exclusive circulation, surely the most influential. Heavy on flódni, short on boring clichés and always lively, it challenged conventional wisdom on all the great Jewish issues of our time: culture, identity, self-esteem and more.
It gathered around it a remarkable constellation of writers. The cover of the first issue, reprinted in the current and last issue, features articles by Shadai, Shadowrider, and Péter Orosz. By the third year they had added Fűszeres Eszter. For 4 years, an all-star team of bloggers tilted at windmills and, unlike most brainy blogs, knocked them down. The blog’s increasingly flódni bent over the years quietly shaped, and then came to dominate, Jewish discourse in Hungary.
This was due to many people but above all to its guiding editor. Shadai’s influence and intellect and importance to the Jewish history of our time are well known. The most remarkable and least known thing about him, however, is his temperament. He is a man of unique equanimity. His preternaturally even temperament betrays not a hint of angst, bitterness or anguish. He is not a happy warrior, just a calm and confident one; not Hubert Humphrey, but Cool Hand Luke.
This makes him unusual among Hungarian Jews, because Hungarian Jews tend to believe that the world is going to hell, and that tends to make them grumpy. But not Shadai. Both on the field of battle and off, he always retains a serenity and grace that express themselves in a courtliness and a quiet (yet devastating) humor.
I call him a man without rancor. He knows how bad things can be, but he never — never — descends into despair or recrimination. When everyone else is headed for the bunkers, he keeps his head, his goodwill and his humor.
But Shadai is not an optimist. He does not believe in the onward and upward ascent of the human spirit. But he does believe that there is enough good spirit in ordinary human nature to get us to where we have to go anyway, as long as the illusions and delusions are plainly exposed and avoided.
That is what he did not only in his enormously influential posts on everything from the hummus to censorship, from hip-hop to religion, but also as founder and editor of the Judapest. His blog cultivated not only new ideas but also an entire generation of bloggers.
Which is why Shadai has earned, often from unfriendly sources, the title of godfather of flódnism. He has been compared to many people besides Don Corleone but, until Monday night, never to Ted Williams. My contribution to the gathering was to note that Williams hit a home run in his last time at bat, then quietly walked off the playing field. Very few leave the arena at the top of their game. That is what happened Monday night to the Public Interest — with the equanimity and grace so characteristic of its longtime editor and founder.
(Krauthammer után szabadon.)
http://republican.blog.hirszerzo.hu/?todo=entry&vid=11147
Ritka látogató voltam a JP-n, nem az én korosztályom, döntően nem az én felfogásom volt rátok a jellemzó. De sajnálom, egy színfolt fog hiányozni a magyar jewsnet-ről. Tudjuk más oldalak is feladták a közelmúltban. Talán valami kicsit mást, kicsit mégis hasonlót ki kéne találni helyette. Lehitraot.
most akkor az van hogy a jó blogok megszűnnek?
זײט געזונט
te blogod, te döntésed. mindenesetre nem tudom ezentúl hová klikkeljek…igazán hiányozni fogtok.
:(((((((
Shame. Mindenesetre minden jókat a továbbiakban is!
G.
Amikor költöztettük a blogspotról a blogot, már akkor megfogott azzal a semmihez sem hasonlítható hangulatával, amit azóta sem találtam meg máshol. Bevallom, nem olvastam sokszor, de időnként mindig eszembejutott, hogy visszanézzek. Egy kicsit mindenképpen sajnálni fogom, hogy vége.
“A kéznél lévő közhely az “addig nem tudjuk, mi fontos, amíg el nem veszítjük”, vagy valami hasonló. Vagy legalábbis nem tűnik fel. Vagy annyira hozzászokunk, hogy nem tölti ki a mindennapjaink minden percét, mégis elképzelhetetlennek tartjuk, hogy eltűnjön a mindennapokból.”
http://revoltagainstmodernity.blogspot.com/2009/01/requiem-egy-zsid-lomrt.html
Szomorú vagyok, nekem egy kicsit (nem is olyan kicsit) ti jelentettétek az otthonnal való kapcsolatot innen a messzi távolból. Hiányozni fogtok, sztéjezek tjunozva, sajnos az offlinebol mint mindig, ki fogok maradni, hacsak nem szerveztek spanyolországi kirándulást. Szivesen megmutatnám nektek pl a Szent Szüz Zsinagógát Toledóban :) Minden jót és azért közben kiváncsian várom hogy most mi jön, mert valami biztos jön! Ugye? Bátor vagyok. Utoljára.
tudtam én, hogy lesz ma még valami szar a migrénen, a munkával kapcsolatos szopáson, a bedöglött kocsin és a majdnem halálos taxibaleseten kívül. hiányozni fogtok. találkozunk facebookon, offline meg igyekszem magam normálisabban aktiválni. shalom motherfuckers.
nemár. most komolyan. addikciónkat ezután hol tomboljuk ki?!?!?!?
Sejtettem a 2 hónapos csend után, hogy valami lesz… Nagyon kár az oldalért. Sajnálom. A régi bejegyzések remélem elérhetők lesznek még egy jó darabig.
Éreztem, már tegnap. Azon gondolkoztam, nem tudtam aludni amúgy sem, hogy vajon könnyeznék e, ha bejelentenéd, hogy vége a JP-nek.
Hát ja.
Életem egy fontos szelete voltatok, és maradtok is,nem akarlak elveszíteni titeket.
Bazz, kávébabőgéssel kezdeni a napot hajnali ötkor…..De maximálisan megértem.
Shalom motherfuckers.
A zsidóság felütötte fejét az életembe, majd az alapot innen szívtam.
Köszönöm.
Most pedig marad az archivum.
És zsidulok tovább. Azt hiszem. A hajam már ennél jobban nem fog göndörödni, az orrom sem fog nőni, és a lepedős sztori tisztázásakor meg is nyugodtam, a maceszgombócot meg szeretem.
Riszpekt az eddigi munkátokért, lelkesedésetekért.
Klassz volt!
Shalom motherfuckers!
Így is van, Miklós frankón “megírta”, nagy örömömre angolul. Shadai barátom, támogattalak JP-ügyben is, és továbbra is melletted és az értékteremtő ötleteid mellett teszem le a voksom.
Offline, juhhééé, az offline-ból kimaradóknak pedig igazán szorri.
Még csak annyit, hogy sokat tanultam. Emberileg, érveléstechnikailag és nem utolsó sorban tudásban. Köszi minden szerzőnek és kommentelőnek, aki magát adta. Gazdagabbak lettünk. RIP, JP. Azért iszonyatosan fogsz hiányozni :)
Lávjúúúúúúúúúú!
tények:
- az utóbbi néhány hónapban javarészt csak semmitmondó posztok jelentek meg a jp-n. A KÖNYV (nem, kivételesen nem a Talmudról van szó…) szénné propagálása óta éreztem azt, hogy VÁÁÁÁÁÁÁÁÁ péklapát!
- ha maradt volna ebben a formában a jp, akkor egy virtuális öngyilkos ovis csoportot küldtem volna rátok
- de most, hogy vége, csalódott és szomorú vagyok. gyász. dráma.
Shadai:
Mindettől függetlenül mega riszpekt és toda raba hegységláncok Néked!:]
Tet:
Hahah, a HH szerintem is egy tűrevaló szemét!:DDDDDDDDDDDDDDDDDDDDD
Tisztelettő’
‘e’a'e
Hát, jah…
Még a beszélgetésre tudtam elmenni, későn jött haza a férjem, vannak helyek, ahol felettébb zavaró tud lenni egy 4,5 éves :-(
Azért azt nem is tudom leírni mi mindent kaptam itt:
BARÁTOKAT (tényleg nagy betűvel, és nem is párat)
Jó szavakat
Kiadókat :-)
Brunch-okat (remélem brunchok tényleg lesznek továbbra is, azok voltak a legjobbak)
Hiányozni fog, az egyik legszinvonalasabb az osszes kozul. :(
Mindenesetre minden jot.
ha szeretsz, elengedsz, ugye?
mikor jön a jp-könyv? :)
(elköszönni gondolom indokolatlan)
a.
Már az is misztikus volt, ahogy ismeretlenül egyszerre gondoltunk egymásra: nekem volt mit írnom, de nem akartam a saját blogomba, és a judapestre gondoltam, amikor írtak nekem a srácok, hogy mi lenne ha…
Új, inspiráló dolog volt ez nekem, plusz megismertem egy csomó jó fej embert.
Még nem fejeztem be a saját projektemet, szóval kell neki találnom valami más kifutást sajnos:) De nem csak ezért sajnálom, hanem mindenért…
@ shadai,
nagyon sajnálom hogy abbahagyod. Öröm volt JP-t olvasni. Sok sikert, akármerre is vezet az utad!
Immortalis
Akármire váltasz, legyen annyira sikeres, mint ez a blog volt.
Üdv:EJ
kukkoló
Köszönöm az eddigi rengeteg munkát, sok olvasmányos, érdekes cuccot, no meg, hogy nekem is megjelenhetett írásom.
Nem szükséges okoskodni asszem.
Mindenkinek a legjobbakat kívánom!
Máté
Bhó
:(
Sajnálom
Köszönöm az eddigi sok sok jó olvasnivalót, tanulási lehetőséget. Sok sikert a továbbiakban is! Nekem a legfontosabb az volt, hogy a zsídóságom lehet flódni, ezt innen kaptam!
Shalom Motherfuckers!
Sajnálom.
Színvonalas volt, érdekfeszítő, általában vicces, és főleg bátor.
Hiányozni fog.
Ui: Honnan lehet majd tudni a brunchokról meg az egyéb 3D -s cuccokról?
wtf?
a Bede dolog mennyire igaz amiről Szily ír?
http://szily.blog.hu/2009/01/09/csokken_a_magyar_zsidosagteljesitmeny_r_i_p_judapest
Hívő keresztyénként jó volt olvasni a judapestet. Vannak persze hasonló tematikájú blogok magányos bozótharcosoktól, de ez igazi közösségi élmény volt. Mint már előttem is mondták, a végefelé kicsit tényleg érződött, hogy fogynak a témák vagy inkább az energia. Én írtam egyszer naplót, egy évig, szóval kitartás tekintetében is szép teljesítmény volt. Köszönöm.
Sziasztok!
Nagyon, nagyon sajnálom hogy megszűnik az oldal.
Jobbára csak olvasóként, de gyakran benéztem…
Hozzátenném, hogy nagyon örültem annak, hogy az őszinte párbeszéd tudott kialakulni olyan partnerek között akiket egyébként as társadalmi “elvárás”, neveltetés, eredet, politikai dogmák, lakóhely és egyéb baromságok elválasztott!
azért aludhatnál rá még egyet!
egy jobboldali judapest rajongó.
Sajnalom, sok erdekes dolgot olvastam ezen az oldalon.
Sok sikert az uj projektjeidhez!
…érdekes mi is pont mostanában repülünk el…
Nagyon szerettem a jp-t..de így van rendjén.
köszönöm
Nagyon megszerettelek Benneteket!
És a belgákkal most mi lesz???
sajnálom :-(
szintén csak azt tudom mondani, hogy sajnálom. hiányozni fog a blog, de remélem, lesz más folytatás.
ha be kell fejezni, hát így,
elegánsan.
respect JP
Hát ezt nem hiszem el.:(((((((
Na, ne.
Nagyon nem örülök; attól tartok, a JP helyébe semmi nem fog lépni a neten, vagy ha igen, abban nem sok köszönet lesz. Sokan sokat tanultunk, köszi JP…
:-(
Nagyon sajnálom. Annyira fog hiányozni.
Köszönet a kitartást, a sok érdekes postot.
Shalom motherfuckers!
Csak ismételni tudom az előttem szólókat. Kár értetek. Jó volt olvasni titeket.
Izé, lemaradt egy köszönöm!
brühühü
Shalom, MFs.
Ne na!!! :(((
Egy valóra vált álom halt meg…
:(((((
Nagyon sajnálom, hiányozni fogtok! Brunchok remélem, tényleg lesznek legalább!
Kár érte :(
Szomorú vagyok, de megértelek.
Tényleg fog hiányozni.
Nagyon ritkán néztem be – talán azért, mert bármikor benézhettem volna.
Így jártam… Nagyon sajnálom.
Sajnálom. :(((
szar a napom, a hetem és a honapom. Remélem az évem nem lesz.
én is sajnálom és kösz meg minden de nem hagyhatom szó nélkül:
sztem hatalmas hiba (mármár bűn) egy ilyen ‘örökséget’, brandet és munkát hagyni így szétesni. minimum valahol a társszerzők csinálhatnának egy spin off-ot.
sajnalom, en is sokat tanultam itt :(
izé, egy “köszönöm” tőlem is lemaradt, muthafuckas.
Nagyon sajnálom, ez így elég váratlan volt, bár az elfáradást és a blogoszférával kapcsolatos szkepszist átérzem. Remélem, azért a dolgok folytatódnak, pl. Suematra projektje, nekem az utóbbi időben ez tetszett a legjobban. Ha kell, úgyis megtaláljuk egymást.
Nagyon sajnálnám “gój” létemre. Ne hagyjátok abba, sokan vagyunk, akik tiszteljük a kultúrátokat és megértjük Izraelt, szorítunk, hogy fennmaradjon.
Nekem személy szerint fontos szellemi táplálék volt ez a blog, nagyon nem szeretném, ha ténylegesen megszűnne! Pláne nem az idióta (mondjuk ez a szó kevés, inkább égetnivaló) firkászok miatt, akik a RAF-on szocializálódtak, és ha meglátnak egy kefijjah-t, rögtön azt hiszik, most megdönthető a globálimperializmus (lásd index).
Megertem az indokaidat de nem ertek egyet onzo okokbol..:(((
Nagyon keves izgalmas kukkolnivalom marad ezutan, ezt remelem tudod.. (igen, ez erzelmi zsarolas.:DDD)
Minden jot neked…
Ok, értem, vége, de az nem lehet, hogy valahol ez a légkör (szellem, hangulat), illetve ez a kontribjútori-kör ne jelenjen meg újra!
És hát valójában nem is értem miért kell befejezni. Én történetesen egy mondjuk két hetes intermezzo miatt nem gondolok arra, hogy milyen bóvli gyerek ez a Shadai, elfáradt, már nem csinál minőségi blogot. Nem tudom, volt-e rajta kívül valaki, aki gondolt arra, hogy be kellene fejezni. Mindegy… (not!)
Kurva mérges vagyok, és köszi mindent!
Ps.: A Suematra-saga megszakad?
TopiG: well agreed.
NEMÁR!
Az tényleg nem ok, hogy egy “közösségi” blogon kb 1 ember irogat,
de akkor az az egy ember írjon 1-2 postot havonta a többiek meg kicsit törjék a fejüket érdekesebb dolgokan, mert az nem lehet hogy vége legyen.
Ez volt az egyetlen olyan blog amit zsidósággal kapcsolatban olvastam, a többi az annyira közhelyesen fárasztó és itt egy tök jó nézőpont érvényesült.
basszátok meg ha abbahagyjátok…
respect, és nagy köszi az eddigiekért.
(emelkedett hangnemre :] )
Bár tudom, hogy a JP energiája sem vész el, csak átalakul, mégis: kicsit nehezen jönnek a szavak. Kicsit mégis végetér egy számomra meghatározó időszak.
Akárhogy is keressek benne ambivalenciát, vagy csalódottságot most: jó volt. Jó volt a blog körüli zsibongás, jó volt a Tóraszkóp, a tel-avivi tengerparton heverő lányok fotógyűjteménye, a rajongás a Hebrew Hammerért, jó volt Prezzey-vel selyemacetátra nyomtatott matricákat kitenni 2004-ben a Szigeten a Zsidó-sátorban ;) Még van belőle a tárcámban, ami nem csak arra enged következtetni, hogy trehány malac vagyok.
Akárhogy is keressek benne ambivalenciát, vagy csalódottságot most: az sem rossz, hogy vége. Sokat tanultam, sokat tapasztaltam a JP-nek köszönhetően, és azt hiszem, az olvasók is. Szomorú akkor lennék, ha csak félgőzzel, félkézzel, félszívvel folytatódna a JP, mint blog, ha valami mássá alakulna. Így most a kreatív energia I-ten segítségével csak szétszóródik, de az archívum marad, nem csak nosztalgiázni.
Shadai, köszönöm szépen, hogy itt lehettem, köszönöm, hogy volt JP blog.
Fundamentalista keresztyénként nagy rajongója voltam ennek a honlapnak.
Nagyon sajnálom. A flódni-projekt óta különösen minden tiszteletem a tiétek.
המקום ינחם אותנו
Hiányozni fog, rettentően. Üde színfolt volt a magyar internet bűzös és sötét bugyrai felett. Kevesebbet írtam, mint amennyit szándékoztam, fiókban maradtak témák, de hát a család-munka-karitatív mókuskerék nagy úr. Épp ezért értem meg, de elmondhatatlanul sajnálom :(
Nagyon sajnálom.
Köszönet, sokat tanultam tőletek!
Nagyon sajnálom, bár az indokokat értem.
Talán másfél éve ismertetett meg a JP-vel a volt Kedvesem. Azóta olvasgatom. Sok minden átértékelődött bennem és néhány barátomban is.
Köszönöm.
“…szerencsére nem fogok kínos nekrológot mondani, főleg, hogy inkább csak alkalmi olvasó voltam, de a jegyzőkönyv kedvéért azért érdemes elmondani, hogy a Judapest volt az egyik legjobb magyar blog, ami olyan üde levegőt árasztott magából, mintha nem is Pumaföldön írták volna szorgos szemita kezek…”
http://szily.blog.hu/2009/01/09/csokken_a_magyar_zsidosagteljesitmeny_r_i_p_judapest
Az a baj….
- Hogy a Judapest olyan mint egy fontos pillér a modern közélet alapjában, ha kivesszük, valamerre megbillen az építmény.
- Hogy Shadai, akit személyesen nem ismerek, a vélt vagy valós elvárásoktól elmenekül mint a piálásba Paul Gascoigne vagy bárki más tehetséges ember akire egy közösség spontán vagy akarata ellenére szubjektíve túl nagy tehernek érzett elvárást pakolt.
- Hogy a Judapest nem tudja hogy a jó bloggernek is jár a szabadság, nyugodtan ki lehet tenni a táblát, hogy két hétig zárva, feltöltődünk, miegymás, különben is abból élünk hogy sabbatkor zárva tartunk. De azért hétfőn legkésőbb úgyis kinyitjuk a boltot.
- Hogy mintha mennyiségi elvárást éreznétek, pedig ha úgy jön ki a lépés, elég hetente egy post is, úgyis mindenkinek mindenről AZ :-) jut az eszébe.
- Hogy nem pótolható egykönnyen. Szóval, Shadai, never say never!
Ha a tiéd volt a Judapest, akkor érthető, és senkinek semmi köze hozzá hogyan döntesz. Ha az olvasóké, akkor ereszd el a gyeplőt, pihenj egy kicsit, és ha van kedved írj. Én a CM-en azt vettem észre, hogy ahogy nem írtam annyit, átvették az olvasók. Már alig posztolok, mégis jobban pörög mint régen. Jobban magukénak érzik az emberek mióta kiengedtem a kezemből. Már az admin jogok megosztásánál tartunk.
Hát akkor én is felmerülnék periszkópmélységből, hogy megköszönjem a munkátokat!
Nu ezt jól megcsináltátok!
Annyit tanultam itt, mi lesz most nélkületek?
KÖSZÖNÖM
Úgy látom nehéz év lesz ez így…
Ilyen végzetszerű helyzetekben nekem mindig az Utas és Holdvilág zárómondata villan fel neonszerű lila zizgéssel: „És ha az ember él, akkor még mindig történhetik valami.”
És tényleg.
Ebben még sosem csalódtam.
Köszi az eddigieket JP!
RIP!
hát ezek szerint ez lesz nekem is itt az utolsó kommentem.
gyanús volt a posztok ritkulása, de azért reménykedtem, hogy csak átmeneti hullámvölgyről van szó… kár, hogy nem így van, szomorú vagyok, hogy vége. jó volt itt beszélgetni, vitatkozni, vagy csak olvasgatni, többnyire színvonalas társaságban. dehát “all good things must come to an end”, és ha már nincs benne a libidó, akkor ez a korrekt, el kell engedni a dolgot…. úgyhogy respect shadai. és köszi az elmúlt 4 évet.
üdv mindenkinek, avagy ahogy több előttem szóló is mondta már
shalom motherfuckers
- Ne legyetek már ennyire beletörődők, ha fontos volt, ne hagyjuk hogy vége legyen!
- Shadai, tessék szépen átadni a rakéták indtókulcsát és az infrastruktúrát az önkénteseknek, legfeljebb írd elő hogy Judapest 2.0 vagy Judapest Light vagy akármi cimkét kötelesek használni.
Végül pedig nem tagadom, igazán csúnya érzelmi húrokat fogok pengetni, a Judapest is olyan mint a cseperedő gyermek, hiába te vagy az atyja, mégsem fojthatod a vízbe csak azért mert most tehernek érzed. Most már nem csak a tied hanem egy közösségé, még ha te ültél is a diszpécserpultjánál.
Egyik szemem sír, mert nincs több poszt a jp-n ezután, a másik nevet, mert ettől a pillanattól máris történelem lett. Olvastam a bátrakat ma, és nagyszerű érzéseket és reakciókat találtam: a jp egy igazán pozitív emlékkönyv marad, mellesleg mindig kereshető és olvasható ezután is. Például 20 év múlva, ha valaki kiváncsi lesz egy izgalmas kör-, kór-, és korképre 2004-2008 Magyarországáról nézve, akkor lesz egy tuti hely ahol olvasgathat. A jp itt lesz, de vajon a belinkelt tartalmak és youtube videók meglesznek még a neten? A jó blogok márpedig az örökkévalóságnak szólnak, akkor is ha lezárt formában élnek tovább a neten.
c u offline!
Ámbátor: :-)
sajnálom. megértem. bizakodom.
sajnálom. jó volt…
hello judapest!
Salom, hvér!
Köszönet és respect, ahogy te mondanád.
szomorú vagyok.
én még csak úgy fél éve találtam rá a JP-re, azóta rendszeresen olvastam. előtte keveset tudtam a zsidóság (pláne a kreatív magyar zsidóság) mibenlétéről.
nagyon hiányozni fogsz, JP.
köszönöm Shadainak, és a JP íróinak, kommentelőinek, hogy a zsidó származásom pozitív oldalát megismerhettem.
van egy előnye is annak, hogy csak az utolsó kb. fél évet olvastam: most elkezdhetem elolvasni az archívumot az elejétől! :-)
gmail-facebook-New York Times-jpost-index-judapest.. a napok így kezdődnek. Már régóta. Sajnálom, hogy a judapest már nem lesz része a reggeleimnek, de nagyon köszönöm az eddigieket!
egy kukkoló
respect az eddigiekért és nagyon sajnálom.
Most kifejezetten szomorú vagyok, bár megértem Shadai személyes /lásd 25% meg új irányok, stb./ érveit. Csak egy megjegyzésem van: a blogoszféra hydeparkosodása és blikkesedése nem jelentheti azt, hogy akkor értelmesen blogolni sem érdemes. Ilyen alapon már régen abba kellett volna hagyni a könyv- és lapkiadást, a színházcsinálást… most nem sorolom tovább. ::)))
Köszönöm Shadainak és a többieknek a JP-t!
:(( ::))
Üdv!
Szily cikkéről ugrottam most ide, bár már korábban is jártam erre!
Nem értem: ha ennyien sajnálják és ekkora közösségi élmény volt, miért nem viszi valaki tovább? Akár itt, akár meghirdetve egy új oldalt?
Hajrá!
Ámbátor, igen vagyok olyan bátor!
Hinéni, társadalmi munkát vállalok, egész nap a gép közelében vagyok…
shadai, olyan vagy mint egy jó rabbi: köréd gyűlnek az emberek. ha a rabbi elmegy, a közösség is szétszéled. remélem ez a közösség legalább offline egyben marad. kár a JP-ért, de helyes a döntés.
‘ignoti nulla cupido’ – amit nem ismerünk, az után nem vágyunk.
אָמֵן
Tudod, lehet, hogy egyszer majd valaki tényleg megcsinálja azt a másikat. De mint minden az életben, ez is egyszeri és megismételhetetlen. Többek között ebben áll a nagyszerűsége. ::)))
Sajnalom:(
Tökeletesen igazad van.
Sok sikert akarmiben is a tovabbiakban!
Kevesebb, mint egy éve ismerem a JP-t, azóta szinte naponta feljártam (sajnos az utóbbi időben gyakran hiába). Talán ez az egyetlen olyan zsidó közeg, amellyel azonosulni tudok… Rengeteget adott. Toda raba, és kol ha-kavod!
Kell, hogy legyen folytatás!
egy (volt) kukkoló
Éjjel mikor elolvastam a bejegyzést, csak mosolyogni tudtam. Főleg mivel tudtam, hogy milyen személyes indokok vezettek a döntésed meghozatalához;-) Viszont most, bevallom, a kommenteket elolvasva elsírtam magam…
Az oldalra anno egy archívumban található cikk miatt találtam rá, majd csaknem másfél évnyi kukkolás után megjött a bátorságom és előbb kommenteltem majd szerző is lettem.
Szeretném megköszönni Neked, a JP-nek, hogy itt lehettem és igazán megtiszteltetőnek tartottam a pingelésedet, hogy írjak már valamit ide:D
Elköszönni viszont nem szeretnék, hiszen nekem a JP rengeteg barátot is hozott, akikkel szinte napi kapcsolatban vagyok most már. Ráadásul számomra ez a korszak inkább valaminek a kezdete volt, ami még egyáltalán nem zárult le, sőt…
Szomorú csak azért vagyok, mert ha valaki innentől kezdve rátalál a JP archívumára, már nem kapja meg ugyanazt mint én, nem részesül abban az élményben, amit nekem jelentett benézni ide mindennap.
Reggelente a JP az egyik olyan oldal, amit szinte automatikusan kinyitok a neten. Kíváncsi vagyok, hogy meddig fog ez még kitartani, sztem jó sokáig fogok még ösztönösen idekattintani:)És ez jelent valamit…
Neked pedig (innentől kezdve csak Brúnó vagy Shadai is?) sok sikert az új terveid megvalósításához!
Olyanok voltatok nekem, mint a napi betevő. Ha nem találtam új postot, gyakran a régiekből csemegéztem. Hiányozni fogtok, mert a JP hiánypótló volt, és lesz is.
Köszönöm az értékes perceket, órákat, napokat.
shalom
Aludni kéne erre inkább egyet, és kitalálni a Judapest 3.0-át. Igény az van rá láthatólag.
(Hol vannak a beachelő tel avivi lányok?!)
mese nincs, alegjobbmagyarblogever. persze a reakció mellett:) respekt és tényleg a viszont látásra!
Aniccsá vata szankhárá. Minden összetett/teremtett dolog mulandó.
Riszpekt!
Roni
Ez így azért szar, mert alig pár hónapja ismerem csak a JP-t és most nem lesz…olyan ez, mint amikor a kedvesed jól “felhúz” ;) és úgy hagy.
Most álló aggyal kell keresnem valamit, ami nem konzervzsidó.
Minden esetre sok sikert a további bármihez!
Shalom!
Hirtelen és radikális a döntés.Bár az utolsó három hónap az én életemben is szokatlanul zsúfolt és aggasztó új gondokkal terhelt, – feltételezem, másoknak is, ez az oka mind a posztok, mind a kommentek ritkulásának is – de ezért nem adom fel mindazt, amit a legkönnyebb elengedni, hanem még inkább ragaszkodom a fennmaradásukért.
Sajnos későn fedeztem fel és ritkán tudtam látogatni az oldalt, nem tudtam minden posztot végigolvasni.De kezdőlap a JP a számítógépemen nekem és családomnak, az is marad amíg végig nem olvasom.
Javaslom, hogy add át vagy add el inkább, ne zárd le a JP-t.A maga módján egyedülálló, pótolhatatlan, a kevés magyar zsidó fórum egyik legszínvonalasabbika.Óriási a veszteség a magyar zsidó közélet szempontjából.
Én megértem, ha jön a gyerek vagy új állásba kell menni és nem lesz ídőtök/kedvetek ennek a menedzselésére, de a JP milliós nagyságrendű értéket képvisel.
Terveztetek JP emblémás tárgyakat, lehetne Marom-Sirály-JP sátor a Szigeten, Kapolcson is most először voltatok, a brunchok is most kezdődtek.Sok poszt befejezetlen.Jó lenne egy határidőt adni mindazoknak, akik még dolgoztak a posztjaikkal, és mondjuk Tubisvátig vagy az 1600. posztig elműködni.
Kissé önkényesnek tűnik a döntés, de mindenesetre előkészítetlennek.Valóban kissé belterjes lett a társaság (ez minden zsidó közösségi portálon így van, ahogy megkezdődnek az első személyes találkozások), és a baráti társaságokból álló ifjúsági szervezetek is kifáradnak egy idő után.Reméltem, hogy a Judapestnek nem ez a lényege és nem ez lesz a sorsa, de tévedtem.Egy kicsit csalódott vagyok.Azaz nagyon.
Köszönök mindent.
ajvé, Minarik Ede most nagyon pipa lenne, mert kell egy csapat!
multiple respect az egészért, úgy ahogy volt!
a JP egyszerre tudott
- metszően intelligens, néha már-már rémisztően okos lenni, miközben sosem volt arrogáns hangneme
- alapból és nyiltan poénos és finoman, csavarosan humoros is!
máshol ilyet nem nagyon láttam. nagy menet volt!
Nekem nagyon sokat jelentett ez az közösség. Nem voltam soha sem bátor. Kár, hogy először és egyben utoljára írhatok. Tiszta szívből köszönöm amit tőletek kaptam. Köszönöm! Köszönöm! Köszönöm!
Ja, a csúcson kell abbahagyni.
Az tetszett, hogy nem minden Izrael kritikát töröltél, kedves shadai.
Sőt, néha te is kritázáltad.
Egy ablak volt ez a blog, amin betekintést nyerhettem (vagy kitekintést?) egy kultúrába.
A flódnit majd egyszer én is kipróbálom a Noé cukrászdában ;-)
És várom a “Judapest returns” vagy “Judapest II”-őt.
“…Kifejezetten inspiráló volt egy olyan – eleinte virtuális – közösséghez tartozni, aminek gyökeresen más a tematikája, mint a Mazsihisz-, Szochnut-, és JOINT-körüli csoportoknak, aminek köze van a jelenhez, nyitott, sokszínű és van humora…”
http://vadjutka.blogspot.com/2009/01/szomor-vagyok.html
Hihetetlenül üde színfolt voltatok, bevezettétek a pozitív zsidózás fogalmát, azelőtt ha pl. a Gödör környékén kiejtetted, h ‘zsidó’ harcos antifák rögtön elküldtek az anyádba (pedig épp John Zornt akartam dícsérni..)! A JP ezen változtatott, a JP elérte, h ne tekintsenek antiszemitának azért, mert kimondod, h zsidó, és ez nagy eredmény a mai mindentől rettegő magyar zsidók közt.
Jó volt olvasni, mikor New Yorkba vagy Párizsba mentem akkor is innen merítettem, itt tudtam meg, h van a The Stone (h aztán lekéssem John Zornt :D), tudtam meg, h magyar zsidóság nem egyenlő MAZSIHISZ, h egy magyar zsidó is tudja kritizálni Izraelt (méghogyha azután kommentekben a véresszájú cionisták le is üvöltik a fejét:D).
Sajnálom énis, h elmentek, nem leszek többet kicenzúrázva innen sem.. :( Remélem lesz ReTurn!
Amúgy megházasodsz shadai, v gyereked lesz? ;)
Nem tudom, hogy az, hogy a kommentelők messze elenyésző százalékánál van az, hogy NEM ENGEDI, nem fogadja el a rolólehúzást, mit jelent?
Azt, hogy a JP tényleg kezdett már nagyon lefelé menni, és ezt mindenki érezte? Vagy azt, hogy Shadainak tényleg akkor monopóliuma van, hogyha azt mondja, hogy vége, a legtöbbeknek eszébe sem jut, hogy megpróbálja életben tartani az egészet?
Én is minden nap, ha gép elé ültem a gmail-CM-JP-vel kezdtem. Napi szellemikaja, és most azt mondják nekem, hogy nem kapok többet enni..
Köszönöm a sok üzenetet, fantasztikusak vagytok!
A döntés amúgy nem hirtelen, már nyár óta jeleztem a többieknek, hogy hamarosan nem lesz annyi időm a JP-re, mint korábban. Az azóta eltelt 5-6 hónapban az derült ki, hogy nem veszi át más (vagy mások) tőlem ezt a stafétabotot. De minden JP-spinoff kezdeményezést teljes szívvel támogatok. Peace, shad.ai
Wuff… és fenébe… Amikor először elolvastam a címet, nem hittem a szememnek.
Nekem nagyon sokat adott ez blog, annak ellenére (vagy azzal együtt), hogy nem is vagyok zsidó; és bátor is csak elég ritkán voltam. Sajnálom, hogy megszűntök.
Itt is lemaradt egy nagy, hangos TODA RABA és egy shalom MOFOs.
És mégegy: még soha nem voltam JP Offline programokon, remélem nem csúsztam róla.. :) Honnan lehet (ezután) értesülni ezekről?
Facebook!
http://www.facebook.com/group.php?gid=6314499957
Manuáltrekkbekk: http://immortalis.blog.hu/2009/01/09/bezar_a_bazar_11
Mindig csodáltam, hogyan van ennyi energiád és időd ilyen sokat írni minden egyéb dolgod mellett.
Szép volt!
hüpp hüpp hüpppp…
farewell!
köszi mindent
Mindig itt kezdtem a napomat az elmúlt pár hónapban.Nagyon megfogott ez a színvonalas blog, a remek társasággal együtt.Ritka, üde színfolt volt ebben a szférában,hiányozni fog ha már nem lesz:(((
mindenesetre, köszönöm szépen az eddigieket, mazel Tov a jövőre nézve és mindenképp,
shalom
No, én még sohasem írtam ide: és a jobb későn, mint soha ez esetben nem boldogít annyira, de nagyon jó blog (volt), és azért nagyon kellene, hogy valami hasonló kövesse, ha nem is ugyanez, úgyhogy valakiknek nagyon össze kellene szednie magát… (:
Minden elismerés és respect…
Hát ez nagyon szomorú.
háát akkor lehitraot mindenkinek! eléggé sajnálom, de reménykedem…. csinálhatnánk össznépi guiness rekord döngető purim partyt vagy seder estet:)
sok sikert a továbbiakban
Shadai, ön valaha olyan férfi volt, akire számítani lehetett…
Köszönöm. Kicsit-nagyon szar, hogy nem lesz JP …
És: hol van Charlie?
noblog, megeloztel! en is ezt akartam kerdezni, azonkivul, hogz elmondom, amit mar elottem 127-en, hogy nagyon sajnalom, hogy vege. Letaglozott a hir. Itt meg egyet nem erteni is jo volt.
Kár, mert akárhogyanis, üde színfolt vagytok/voltatok a magyar interneten. Köszönjük az eddigieket, s sok sikert a továbbiakban!
Válljanak valóra az új terveid is!
Köszönök mindent amit kaptam!
kár
:((
Pont amikor rátaláltam a blogra, már vége is ):
:(
és még ennyi hozzászólás után is?…
de legalább az eddigiek fennmaradnak?
(még maradt köztük olvasnivalóm)
Már megint az a bűvös 25%.
:(
Nagyon sajnálom, rendszeresen bekukkantottam ide. Jó volt itt…
Szerintem csak szüneteltetni kellene. Egy kicsit (vagy nagyot) pihizel és folytatod, vagy kissé átalakítod. Erről nem lehet szó?
Még 25%-osan is jobb, mint a semmi.
Lééééééciiiiiiiii!!!!
(Remélem, olvasni lehet még egy darabig, mert az évvégi hajtás miatt lemaradásban vagyok.)
A teljes archívum elérhető marad és a JP blográdió is működni fog.
:(
don’t RIP, én is bízom a folytatásban…
respect és köszi shadai a elmúlt éveket
A francba…
Shadai, a jó írásokért a (nyitott) közösségért is nagy kár, de az talán sosem derül ki pontosan mennyi haszna is volt tágabb perspektívából. Annál több, mint gondolod.
Minden jót!
Nekem nagyon sokat adott ez a blog, abszolút napi szinten az életem része (volt). Megalapozta, hogy atipikus zsidóként is közösségben érezzem magam. Ezért hatalmas köszi jár.
Igaz, ideje továbblépni egy valóban offline közösség felé.
Valamivel a flódni-ügy előtt bookmarkoltam a blogot. Azóta is ott van a kedvencek között.
A fiatal nemzsidó érdeklődők számára is sokat jelentett a Judapest. Tetszett, hogy a komment szekció is többnyire színvonalas, olvasható volt, pedig ez tényleg nem a hazai blogoszféra általános jellemzője:)
Ha senki sincs, aki ezt tovább vigye, akkor talán jobb is így… nagyon szomorúan mondom…
Shalom, motherfuckers. Itt volt a legjobb zsidulni az egész világon. Kívánok mindenkinek 11-es volumén hallgatott Blitzkrieg Bopot, és persze nagyon ízletes és még annál is bűntudatosabb sajtburgereket.
Goodbye blue (and gold) Monday.
Oh, úgy érzem magam, mintha egy távoli rokonom hunyt volna el…
Nekem duplán szomorú az egész, mivel számomra ez a blog egy fontos kapcsolat volt az egész magyarországi zsidó (és nem zsidó) kultúrával. Ès mivel egy mimóza vagyok, mindíg halogattam, hogy majd egyszer jelentkezem vmi kultúrális bloggal. Szomorúan néz…
Aval: blográdió ken,ken.
én is akartam már kérdezni, mi lett Charlie-val?
Àmbátor: komplexusképzö részvénytársaság? :-))
Shadai: minden jót és köszi!
Sajnálom. Felsorolhatatlan, mit adott nekem ez az oldal. Ha egyetértettem azér, ha nem, akkor meg azér gondolkodtam rajta… No de ez van. Sok sikert a továbbiakhoz…
@dendy: Hát úgy látszik Macesz bácsi is hiányozni fog…
Tudtommal akkora goj vagyok mint ide Nürnberg, és huszonéves fiú, de szabályosan sírva fakadtam, amikor ezt megláttam. Ez mondjuk elég gáz. Mindenesetre mindez ami itt felhalmozódott ez szerintem példa nélküli és maradandó, és, ha lehet, biztos, hogy még évekig járnak majd vissza az emberek a régiekből olvasgatni. Például én.
Toda raba, veshabat shalom, Mutherfuckers!
egyet sajnálok: hogy bő fél éves JP-fanságom alatt még volt idő eljutnom odaáig, hogy az off-line társaságba igazán bekerüljek (bár elkezdődött). remélem, még nem késő, bár on-line JP nélkül nehezebb lesz…
Shadai, az egészen új fókuszdolgok közt van legalább 1 olyan, ami ilyen közösségkovácsoló jellegű, mint ez (volt)?
nem is jutok szinte szóhoz, pedig normálisan fosom…
hüpp,hüpp… ritka látogató vagyok, annál furább, h egy könnyt éreztem kicsordulni.. giccs, ide, v oda, azé’ ez nagyon flódni vót
gicsábesz!
Balaszo, nekem a hozzászólások nagy részéből kétfajta hozzáállás jött le:
1. A JP megszűntébe való sorsszerű beletörődés, fatalista elfogadás.
2. Az érzelgős sajnálkozás.
Ezek után komolyan megfordult a fejemben hogy csapatot gründoljak a JP fennmaradásáért, de amellett hogy a szituációban lenne valami izgalmas abszurditás, félő hogy nem lennék elég autentikus hozzá, hiába érezném magam úgy mint Trebitsch-Lincoln Ignác a Canterbury érsekség élén. :-)
De remélem hogy Tiközületek valaki a nyafogás helyett a tettek mezejére lép, és muníciót és bátorságot merít abból a közösségi élményből, ami nem csak ebben a blogban hozott bölcsességet, vidámságot, merészséget a mindennapokba de az egész dohos magyar közéleten is ablakot nyitott a friss levegőnek.
Igen Ámbátor, de közben az a helyzet, hogy egyáltalán nem látom ennek a döntésnek a hátterét. Azt gondolom, hogy a JP tényleg elég nagy százalékban egyenlő Shadai-jal, és ha azt mondja, hogy ennyi, akkor természetesen maximálisan tiszteletben tartom a döntését. Senkitől nem lehet elvárni, hogy akarata/ideje/döntései ellenére folytasson valamit.
Szerintem nagyon jó ötlet csapatot gründolni, azért hogy pl. ez a közösség megmaradjon (online is, ne csak offline, mert azért alapvetően ez egy online közösség), de a “JP fennmaradásáért” – azt csak úgy tudom elképzelni, hogy nem fogadjuk el Shadai döntését. Ami persze hülyeség.
Én nem feltétlenül titulálnám pl. “érzelgős sajnálkozásnak” a kommentelők reakcióit, igazából ugyanabból a szükségletből jön ez a reakció is, mint a Te reakciód – csak Te így, valaki úgy. Bennem a kettő viaskodik
Hát elszomorodtam, a JP volt a blogok blogja, zsidóságtól irgalmasságig, önmagamtól nyitottságig egy csomó dolgot tanultam belőle, kösz mindent, Shadai-Brúnó és többiek, mindenki. Üres hely marad utána.
Szerintem csinálni kéne egy búcsúbulit…. (ahol jól rádumálnánk a shadait h. ne hagyja abba eh -eh – eh) Holnap este Sirály? Na? Válaszoljatok de iziben!!!
avatarról jutott eszembe, hogy shadai doesnt love jp? vagy jpism?
aki meg akarja mondani mit csináljon shadai, szervezzen egy flashmobot:)
shadai, nem szolgálod ki a zsidót? odamegyek és kipróbálom:D
halló! nem látom a lelkesedést!!!!
ha sokáig nem jelentkezik senki mindjárt ÍArok egy kŐremilt és akkor jaj nektek! :-)))
Én a Bar Ladinóban leszek holnap este kb. 10 órától, ott lehet találkozni velem! ;] Dob utca 53.
:(
A JP volt a kedvenc blogom. Köszönöm, hogy tanulhattam.
“két zsidó három vélemény”
shalom motherfuckers!
Hát akkor ott! Mondjuk fogalmam sincs mekkora a hely… Remélem nem lesz elég nagy… de majd meglátjuk. Egy koccintásra mindenképp megyek!
Sziasztok,
Sajnálom a blogot, maradandó emléke a magyar blogszcénának.
Üdv,
Fürkész
Hello!
Miért kell temetni valamit, amit közös erővel életben lehet tartani?
Ha jól értettem, BB nem tudja és nem is akarja egyedül tovább folytatni – tökéletesen érthető. Kommentelni nem nagy felelősség, de naponta odafigyelni egy “lapra” nem kis meló.
Másrészt, BB olyan, elismerésre méltó munkát végzett, aminek sokan örültünk. Élveztük a szöveget a zenét, a társaságot, és kevéssé méltányoltuk az e mögött lévő munkát…
Nos, a kérdés, hogy azon túl, hogy sokunknak megvan a maga blogja és gondja-baja, hajlandók-e vagyunk felelősséget vállalni a JP-ért, valamilyen részben? Egyszemélyes szerkesztő-iró-kiadó-moderátor helyett létrehozni az online-szerkesztőséget, kiosztott feladatokkal és a teljes felelőséggel?
Ha fontos nekünk?
Fontos nekünk a közösség, amely bár úgy tűnik, hogy spontán alakult, valójában volt egy motorja…
Néhány napja, mivel a nap 20 órájában rá vagyok tapadva a gépre, és úgy tűnt, hogy a JP “elfeledkezett” a háborúról, automatikusan megeresztettem egy e-mailt, hogy Mi van? Kicsit szégyellem magam, hiszen azt is tehettem volna, hogy küldök egy irást…
Szóval, ha engem kérdeztek, én nem hagynám kimúlni a JP-t, különösen azért, mert ha ennyire szeretjük, és ennyien vagyunk, akkor talán eloszthatnánk a munkát is, nemcsak a gyönyört…
Nos?
Végre valami jó hír !!!
Bocs, még valamit:
az, hogy manapság milyen blogok vannak, és milyenek voltak négy éve, az lehet, hogy igaz, de irreleváns abban a kérdésban, hogy a JP egy jó blog volt az elejétől, mostanáig és szerintem, lehetne továbbra is, ha többen emelnék fel.
Eva. I agree!
Sajnalom, szerettem ide bekukkantani nap mint nap es az egyetlen volt amihez hozza is szoltam.
Koszonunk mindent es sok sikert!
Shalom!
És akkor én most hová klikkeljek, ha továbbra is élvezni szeretném ezeket az üde és szellemes hangokat? 54 évesen találtam a jp-re, egészséges passzív kukkoló vagyok, de annyira szükségemmé vált ez az oldal mint a reggeli szellőztetés. Tessék inkább szándékosan lerohasztani,de ne ilyen fájdalmasan legyen vége!
Tényleg jó volna, ha lenne néhány elszánt ember aki folytatja.
Az egész nekem olyan mint egy autóbaleset amiben lassított filmként jön szembe a kamion. Tudod, hogy neked jön, tudod, hogy vége. Mindent megtennél azért, hogy ne így legyen.
Szerintem velem együtt nagyon sokan vagyunk akik mindent megtennénk ami csak tőlünk telik a JP-ért, csak én nem tudok úgy írni, mint az a maroknyi lelkes ember akiknek ezt az egészet eddig is köszönhettük. Leverném a lécet és az nagyon szarul venné ki magát. Nem tudok belenyugodni, de tenni sem ellene.
Rohadt egy érzés.
Bár csak “kukkoló” voltam én is, nem múlt el nap hogy ne futottam volna át az új bejegyzéseket vagy hozzászólásokat. Sajnálom, hogy nincs tovább, de megértem Shadai döntését és kivánom hogy ez ne valaminek a vége, hanem valami még ennél is jobb dolognak a kezdete legyen ; )
Nem kell “megérteni”. És nem is szabad se így, se máshogy abbahagyni. Szüneteltess, vagy szünetelj csak te, ha szükségét érzed: de a kaput nem csukhatod be, nincs is hozzá jogod (erkölcsi, persze).
Én nem vagyok se zsidó, se a zsidók támogatója vagy barátja – igaz, hogy a gyűlölője sem. Voltak vitáink, veszekedéseink, de túl tudtunk rajta lépni. Ez a blog – és a közösség, amit felépített – az egyik legreménykeltőbb kezdeményezés volt a zsidó-nem zsidó ellentétek, görcsök feloldásának lehetőségében. A hangnem egészen más volt, mint a “hivatalos” magyar zsidóságé, amit tetszik, nem tetszik, a Mazsihisz testesít meg.
Azt akarod, hogy a Tordai-Feldmájer-félék most diadalmasan suttoghassák egymás fülébe: végre MI maradtunk egyedül megint?
Shadai: elfelejtettél ezt-azt, mielőtt a döntésedet meghoztad. Elfelejtetted a flódni-akciót (ami felé, bár akkor tagadtad, de talán picit az én nyomásom is terelgetett, és határozottan örültem, amikor meglépted – mondhatni, büszke voltam rád). Elfelejtetted, hogy egy közösség megteremtése egyirányú utca: nem lehet azt egy kurzor-vonással annullálni. Elfelejtetted mindazokat az üde megnyilvánulásokat, amelyek fityiszt mutattak a zsigeri utálkozóknak, és össze-vissza beszédre kényszerítették őket. Elfelejtetted, hogy elérted: a nem zsidó, sőt, a zsidókat gyakran bíráló emberek – mint akár magam – is értelmes párbeszédbe elegyedtünk, ami a mai Magyarországon páratlan érték. Elfelejtetted, hogy a férfiembernek állhatatosnak kell lennie: az elfoglaltságodat meg lehet bocsátani, el lehet fogadni, lehet pótolni-helyettesíteni, de tilos egymagadnak felengedni egy szép luftballont, majd amikor már a fél utca gyönyörködik benne, nem lőheted ki egyetlen ravaszmeghúzással…
Elfelejtetted, hogy végtére is a JP-nek hála, nekem is zsidó kismacskám lett?
Offline: az semmi, bármilyen furcsa ez a mai világban. Offline lehet beszélgetni hárman, ahogy azt megtettük nemrég. Lehet öten, heten, esetleg húszan – de ezren soha. Barátkozni szép dolog, meg kell is, de a barátság és a nagyobb közösség nem ugyanaz és nem is lehet ugyanaz.
Kedves Shadai: szerintem nagyon jól tudod, hogy nincs választásod. Nem élhetsz vissza a bizalommal és rokonszenvvel, amit abból is láthatsz, hogy milyen kevesen mondták meg: nem csukhatod be a boltot. Aki “megért”: szeretetből teszi, nem racionálisan. Nem veheted el a játékukat, ha egyszer a kezükbe adtad. És mág valami: ne akard enyire fontosnak mutatni magad. Eddig itt nem csak első, de a nagyon legelső voltál az egyenlők között, ha a szerzőket vesszük. Legyél a második, harmadik, ötödik.
Rosszul döntöttél. Legyél férfi, ismerd be: a többiek meg segítsenek, hogy a körülményeid ne jelentsenek akadályt a virtuális közösség továbbműködésében.
Olyan ez, mint amikor a Pink Floyd megszűnt, ha már popkultúráról beszélünk. Waters túlsúlya megbénította a csapatot, és amikor a The Final Cut után ellene fordultak, ő egymaga bevágta az ajtót. Mi lett az eredmény? Évekig tartó keserves vita, majd a csonka Floyd és Waters külön – csak néhány koncerten jöttek össze újra, mert egyikük se bírta elviselni, hogy engedjen. És se a csonka Floyd, se Waters nem tudták azt, amit előtte együtt.
Szegény Rick Wright nemrég meghalt. A Pink Floydot már sose lehet helyrehozni olyanra, mint régen. Ne tedd itt ugyanezt…
Egy élmény volt…
azjallah bay!
elszomorodtam…
a JP a napi kattintásaim elmulaszthatatlan része volt már nagyon hosszú ideje, pedig nem is vagyok zsidó :)
azért további szép mindent!
üdv:
B.
Ez a dolgok rendje, gondolom, és ami elkezdődött, az majd folytatódni fog sok mindenben és mindenkiben, aki olvasott, írt és gondolkozott azokon a dolgokon, amelyek idevezették és amelyeket itt talált. Az anyag nem vész el csak átalakul.
Vígasztalhatatlan vagyok. Csak pár hónapja keveredtem ide, de barmi sokat köszönhetek nektek: barátokat, a Sirályt, hogy elkezdtem zsinagógába járni… És rengeteget tanultam. Köszönöm JP!
Na abbahagyom a bőgést, aztán bátor leszek utóljára.
git sabesz
Nagyon sajnálom.
Nagyon sokat kaptam Tőletek.
Sajnálom, hogy nem tettem többet hozzá.
Teljesen megértem, shadai (ez nem approval akar lenni…) így is egyszerűen elképesztő, amit végigcsináltál.
A respect erre elcsépelt, de valami olyasmi-olyanabb.
És én is remélem, hogy lesz még poszt e név alatt!
Klafa volt, sok munka van benne, de sok sikert az új tervekhez is!
Kar. Hianyozni fog. Jo lenne tudni, mi lesz a felbehagyott post sorozattal.
Sajnálom.
Nagy kár… a JP ébresztett rá, hogy félvérnek lenni jó, főleg úgy, hogy mindkét felemet elfogadom és ismerem… hiányozni fog a blog…
Köszi szépen az eddigieket, és sok sikert a továbbiakhoz, Shadai…
Live long and prosper!
Brunó, high respect!
Ti voltatok Magyarország flódni arca.
Ha passzióból senki nem viszi tovább a blogot (bár már régen több ez, mint blog), akkor nem mehetne hivatásból valami utód-féleség?
Az előfizetők között lennék.
Két éve mindennap ránéztem a blogra.
Voltak vélemények amikkel nem értettem egyet és voltak újdonságok is.Az utóbbiból rengeteg. :)
Nagyon ritkán szóltam hozzá …inkább csak elgondolkodtam mások hozzászólásain (is).
Nagyon sajnálom hogy vége.
De azért a Kedvencek között marad.
Minden szerzőnek nagyon köszönöm az írásait.
Sok sikert kívánok a jövőhöz.
Mivel már be szinte kész volt a következő rész, kénytelen leszek a saját blogomon publikálni… :)
köszönöm, sokat kaptam.
Csatlakozva az előttem szólókhoz, én is nagyon sajnálom. Remélem vmilyen formában folytatódik ez a fajta hangvétel vhol a neten
200 komment után újrakezdés?
Pedig tényleg fontos blog volt. Ráadásul lehetőséget adott valamiféle épkézláb párbeszédre. Magyar-magyar párbeszédre.
Ehh, azt a posztot már nem fogom megírni a judapest.org-ra
Viszlát!
szerintem a JP hangulatát nagyban jellemzi (jellemezte) a cinizmus, fikázás, és az, hogy csakazértis. Eleve az volt a koncepció, hogy mi nem vagyunk azonosak, azokkal a bizonyos antiholokausztosokkal, azaz rögtön egy mi milyenek nem vagyunk beállítottság volt jelen. Egy idö után már nem tetszett a JP hangulata, ezért el is tüntem. Nem mondom, hogy én jobbat tudnék csinálni, valszeg ezért nem csinálok. A pluralizmus meg persze szépen hangzik, de egy idö után átcsapott abba, hogy csakis a másik ellen, jó gyorsan beugatni valamit.
Nem volt valódi koncepció, különben nem halt volna meg. Az nem müködhetett, hogy feldobják az arcok a cikkeket, anélkül, hogy valamiféle irány lenne, ennyire liberális müködés a halálhoz vezet. Az pedig, hogy nem vettem ki jobban a részemet, azért volt, mert nem értettem meg, hogy ez a fórum miért küzd, vagy minek örül, vagy mi a célja. Csak azt hallottam, hogy mi nem. Nem antimazsihisz, az nem, politika, az sem, vallás, az sem.
Micsoda akkor?
Blog, ami komolyabb feladatot nem akart vállalni, így egy idö után elfáradt.
Ettöl még nagyon hálás vagyok, hogy felkerülhetett két írásom is, mindenkinek a legjobbakat kívánom.
Máté
Máté, túl fiatal vagy még és nem vagy képben már ne is haragudj. Tényleg nem akarom firtatni ezt itt és most, de ha előbb összehozol egy ilyen virtuál-nemvirtuál közösséget utána lehet jogos a kritikád, addig csak sértett nonszensz. Mint posztjaid legtöbbje.
Shadai fél életét beleinvesztálta a JP-be from day one, most máshova helyezi a hangsúlyokat, ez érthető viszont az olvasókat és közösséget ahogy fennt is írtam egy spin off-ben vagy a facebook-n mindenképp tovább kell éltetni.
volt koncepció és volt irány
és működött is, ahogy a moderálási alepelvek és gyakorlat is működött
Köszönöm.
Utoljára bátorkodom bejegyezni ide.
Az elmúlt évek legfontosabb tudatformálója/tudatmódosítója :-) volt nekem a JP.
Hiányozni fog az inspiráció, ami itt ért.
Ugyanakkor megértem a döntést.
Bösana habaá…
ja, és tőlem is: sok sikert a további tervekhez! feltételezem nemsokára nagyot szól majd, bármi is lesz ;)
wtf: na pont erröl beszéltem, arról a dacról, ami érezhetö, megfigyelhetö, jelen van/volt a JP-n.
Míg én igyekeztem a tényeknél maradni, mármint, azoknál, amiket maga Shadai nyilatkozott JP-ügyben, addig Te csak ítélsz, anélkül, hogy ezt megalapoznád.
Bármilyen kritikát lehet sértett nonszensznek nevezni, sokkal egyszerübb, mint elgondolkodni rajta, hogy lehet benne valami.
Amugy nem mondtam egy árva szóval sem, hogy Shadai nem fordított nagy energiát ebbe az oldalba, csak amikor beszélgettünk, nem sikerült rájönni, hogy mit is akar vele.
Ezt valószínü ö maga is megerösiti.
Máté, túlkavarod mint mindig, feleslegesen. Nem az irány és koncepció hiánya miatt lett vége a JP-nek. Ezernyi “tényt” lehetne felhozni a Goldenblog díjtól a fennti közel 200 kommenten át a Flódni akcióig, hogy a JP működött és sikeres blog, brand, közösség lett az elmúlt négy évben. Amúgy meg tényleg nyiss egy blogot és akkor ott megcsinálhatod ami te vagy.
itt már a vita is no use cryin over split milk.
köszönöm a jó tanácsodat, majd elgondolkozom rajta bár, hogy öszinte legyek egyelöre nem érzem szükségét, hogy egy blogon “csináljam meg magam”. hála az úrnak akad dolgom böven nélküle is. köszönöm, hogy reagáltál a hsz.-emre, a JP meg biztos megköszöni, hogy a védelmedbe vetted.
Egyébként a köszönjük Brunó, imádunk, sajnáljuk, hogy itt hagysz minket szép és kedves dolog, aki meg kritizálni merészel a gyász pillanataiban, az nyilván “túl fiatal” megszólalni.
de azért aranyos töled, hogy ennyire a szívedre vetted:))
A JP nem szűnhet meg, mivel ez volt szinte az egyetlen olyan befogadó és toleráns fórum, ahol a moderálási elvek betartásával mindenki elmondhatta óhaját, sóhaját és panaszát; fajra, nemre és felekezetre való tekintet nélkül.
Mivel időm egy részét számítógép előtt töltöm, szívesen felajánlom segítségemet, hogy a JP tovább élhessen, mivel mi is felelősek vagyunk azért, hogy a közvélemény milyen képet alakít ki magának a zsidóságról!
Köszönöm az írásokat, remélem, shadai háttérbevonulásával, (de nem eltünésével) közösségi blogként folytatódik a JP története. Ha meg nem, én már igy is elég sokat kaptam. :)
Máté: az, hogy nem sikerül megcsinálni magad sehogy, a te dolgod. Egy sikeres dolog lezárását kritizáltál egy téves helyzetfelméréssel. Csak szóltam, hogy tévedsz, ennyi.
Gabriel: agreed.
ezekután térjen át mindenki a bombagyar.hu-ra :D
El sem hiszem. Gyerekkorom óta érdeklődöm a zsidóság iránt.
Nagyon sokat megtudhattam. Érdekes írások jelentek meg és a tár-
saság is nagyon jó volt. Abban reménykedtem, hogy majd élőben is
találkozhatunk. Az vigasztal, hogy létezik pár nagyon jó zsidó
blogger és olvashatok kedvemre. Sok sikert a jövőben is!
Minden jóóót, Mónika …
Máté, csak annyit: ifjú korod nem ment fel a gondolkodás alól, mielőtt írni kezdesz, itt – vagy máshol. wtf megjegyzésére csak vagdalkozol, szokásod szerint…
Te Máté, sábeszkor internetezel? Most ezt igy hogy?
Nagyon sajnálom Brúnó döntését, de megértem – érezni is lehetett egy ideje, hogy valami nincs rendben. Egy biztos: ha 2089-ben egy szociológia hallgató az ezredforduló utáni pesti zsidó közéletből irja a diplomamunkáját, a JP lesz a kiindulópont.
Remélem lesz folytatás, ne hagyjuk, hogy elnyeljen minket a mazsihisz-emih örvénye.
Heteken keresztül írkáltam egy bejegyzést az amerikai rekonstrukcionalistákról. (Igen, az utóbbi időben eltűntem: Más irányú elfoglaltságaim komor fellegekként tornyosultanak fölém, kevésbé patetikusan: az aggkor hajnalán az ember lelassul mint kétéltű az éjszakai tundrán). Szóval kérdeztem Brunót privátban, most mi a fene legyen az írással (nekem még blogom sincs, Judapestre szánt írást meg nem sütök el szívesen másutt, nem behelyettesíthető, nem egyike a médiának, hanem ez a kedvenc virtuális kávéházam, a főúr perzse nem érti, de nem ezért szeretjük a főurat). Szóval azt mondja erre a Brunó, hogy itt már nem közölhető. Ezen, képzeljétek el, annyira megsértődtem, de annyira, hogy el is határoztam: soha többet nem írok a Judapestre. Rám ne is számítsatok… Én megsértődtem…
(Jó lesz így nekrológ helyett, Kornyikov elvtárs? Egy sértődős, orrfölhúzós csattanó? Fikázós már született egy, azt lekéstem. Kiemeli a szerző individuális jelemzőit, mintegy pszichológiai hátteret teremt a majdani szociológia szakos szakdolgozók kiindulási pontjához. Ilyen hülyék voltak [na jó: voltak ilyen hülyék is] és mégis…)
Sávuá tov (csakazértisbrunómertazéletszépmegmegytovábbvagymiafrancigazsántkálvadeeztégedetneiszavarjonénmegugyismegsértődtemnekemmármindegy):
Charlie
Charlie: a humorérzéked azért a régi – ezt azé jó tudni ;]
most vagyok először, de látom vége van máris :D
Kedves Mindenki!
Nagyon sajnálom én is. Ha nincs a Judapest, nem ismerem meg Fűszeres Eszter, nem beszélgetek oly sokat Charlival, akivel remélem egyszer személyesen is találkozunk. Brunónak sok sikert kívánok a további munkájához.
“Ma már viszont nem tartom érdekesnek vagy inspiratívnak ezt a szubkultúrát (…).. A mai magyar blogoszféra a Hyde Park és a Blikk szintézise. Nem flódni, nem vonz, inkább taszít.”
itt van egy kiba nagy félreértés.. a blog nem műfaj, nincs olyan, h blogszéfra, ill. ez csak egy üzleti & mo-on egyre inkább politikailag tunigolt mocsári ideológia.. a blog pusztán motoros honlap, egy lajtorja, h bárki tudjon honlapot csinálni html, php, javascript stb. ismeretek nélkül..
tehát amit mondasz a ‘blogszféra’ c. pontban, annyit tesz, h nem nyomtatok újságot v könyvet, mert az ‘újságszféra’ és a ‘könyvszéfa’ bulvár és ponyva.. ergo marhaság ez az érvelésed..
ha ezt a prekoncepciódat, előítéleted elkedzded felülvizsgálni, akkor rá fox jönni arra, h teljesen értelmetlen teátrálisan bezárni ezt a blogot.. ha kedved (kedvetek) lesz, majd írtok, üzentek.. van rss, kattintás nélkül bárki láthatja, h firrsült-e ez a motoros honlap..
Shadai,
megértelek. Nagy energiát fektettél a blogba. Sokáig nem lehet bírni.
De azért kár.
A flódnis zsidók közelebb vannak hozzám, mint a hivatalosak.
De úgyis találkozunk még ;)
ööö, megszólítva érzem magam (hello alfonz!), ezért elmondom, hogy minarik ede nem pipa egyáltalán, mert
1. balaszoval ért egyet, aki megmondta január9edikén, húszóraötvenötperckor, az első bekezdésben, a második (és a rend kedvéért: a harmadik) mondatban;
2. minarik ede egy fatalista állat (hello ámbátor!)
3. minarik ede rég nem gründol csapatot, mert rég (majd’ 90 éve) elege lett, és csak akkor ujjong csapatgründolásért illetve zokog csapatszéthullás miatt (N.B. ki beszél itt [máris] széthullásról?), ha tudja, hogy ő ezt megcsinálná. de most azt tudja és azt most tudja, hogy ezt nem csinálná meg, s így nem okoskodik hát. (DE!)
shadai, a döntésed nagyon tetszik, tisztelet jár érte. aufviderzén a facebook-on.
üdv & stay bátrak
me
Nekem is hianyozni fog a blog, de megertelek.
Minden jot es sok energiat az uj terveidhez!
Anna
Aofvíderzén, ha már kiejtés szerint írod, Ede bátyánk.
Mert a kérdés nem az, drága Edénk, hogy a kávéházi törzsvendégek másutt összejönnek-e, ha a Herrenhof bezár (arizálják). Igen Joseph Roth és Friedrich Torberg is túlélik. Nem ez a kérdés tehát, hogy átszokunk-e a Hawelkába. (Apropos, Herr Hawelka wann machen Sie denn endlich auf, ich mein’, in Pest?). A kávéház voltaképpen magányosan kollektív műfaj. Ezért asszociálom róla (hozzája) a JP-t és fordítva. Sok múlik a főúr teljesítményén, de az a szép a kávéházban mint műfajban, hogy nem a háziak, hanem a kávéháziak a valódi lényeg. A vendégek. Pl. az a monoklis úr a sarokban, aki a Die Pressét böngészte kilencszázhuszonhét és marminchat között reggel fél nyolc és dél körül minden áldott nap, majd egy borongos őszi nap reggelén hirtelen eltűnt (állítólag a közeli biztosítótársaság amúgy vén vezérigazgatójának különben fiatal nejével: sosem látták többé őket). Pedig a pincéreken kívül soha senki sem hallotta a hangját. Csak ült a feketéje mellett és, és, és mégis ő volt a kávéház egyik megbonthatatlan része, ahogy a széke, melyen ült. Kilenc hosszú éven át. A helyzet az, hogy Brunó el tud számolni a székekkel, az eltört csészékkel, kiömlött tejszínekkel, kimoderált hőzöngőkkel, túlsült briósokkal, de hány, kérdem én, hány meg nem szöktetett vezérigazgató-feleség (-féleség) fog most száradni a lelkén? Hány rúzsos ajkakkal teáspohárra nem fújt álmatag lehelettel? Ezzel a súlyos kérdéssel kell most megbarátkoznunk, barátaim. Mert a felelősség közös, csupán a felelőtlenség individuális.
alsó-közepesen aktív kommentelőként nem nagyon tudok mit írni, úgyhogy pá, JP, jó voltál
shadai, tudom a tiéééd meg minden de miért nem mehetne tovább a blog nélküled?
a moderációt más is meg tudja lépni. sok wannabe posztoló is van már ahogy fennt kiderült.
tévedek?
hát én elég szomorú vagyok :((
úúúgy szerettem itt csavarogni..
nagyon szerény véleményen szerint egy shadai búcsú után is tartható lenne tovább a JP community, túl értékes ez már ahhoz, hogy behaljon.
kérem a többieket akik szeretnék, hogy maradjon a blog, hogy vegyék rá Brúnót, ez a nagy család és tovább akar lélegezni, vitázni, nevetni és összetartani.
a meg nem szöktetett vezérigazgató-feleségek, amint Brunó lelkén száradnak! Charlie, köszönöm ezt a képet.
és a mondanivalót mögötte, ami nagyon igaz… hasonló kávéházba szeretünk járni és nem csak a jó kávé miatt :)
“Mert minden csak a végire derül ki.
Hogy egy írás megmarad-e, avagy sem, hogy olvasva lesz-e, avagy sem, az csak akkor derül ki, amikor az írás elárvul.
Amikor az írás maga marad, akkor derül ki, életképes-e, megáll-e szüleje, gazdája tevékeny gondozása nélkül is.
Minden írás maga marad egyszer.”
(Bächer Iván, Névsorolvasó)
Amúgy a JP-nek több, mint egy tucat szerzője volt az elmúlt években, ők mind tagjai voltak (jelenleg is) a JP belső levelezőlistájának, a Judapest Neurozine-nak. Ezen a listán nyár óta van szó arról, hogy átadnám a stafétabotot, elengedném a JP-t, mint egy szép mandalát. Most – öt hónap elteltével – tényleg elengedtem a stafétabotot, de nem vette át senki. Többen (nem mondok neveket) el sem jöttek a “JP jövője” elnevezésű találkozóra. De azért nyitott vagyok mindenre, lehet hogy az új lendület nem is az eddigi szerzőktől jön. Az email címem megadtam (hello@judapest.org), elértek, ha kell!
Savua tov!
Sh.
Napok óta tervezem hogy valami frappáns lezárást írok. Helyette most csak összeszedtem a JP-hez való komplex viszonyom különböző aspektusait:
1. megértem Shadai döntését: az ember ereje – lelkesedése véges, és vigyázni kell az egyensúlyra (burnout)
2. a JP-re új posztok nélkül is lehet még kommentelni: a legtöbb téma, post recycle-ben értelmezhető – a zsidó élet úgyis a körforgás köré épül. (a magyar közélet szartúrása pedig szintén örök és állandó)
3. igenis az offline dolgok több irányban sikeresen indultak el (gasztro, vallás-gyakorlás) amelyek újabb online közösségi helyekké fejlődhetnek ismét. A zsidó élet (khm, a diaszpora) is sokszor az ilyen központok létrehozása majd onnan új helyekre szétköltözés (kényszer miatt – ezt itt most nem valid) – új központ létrehozása modell alapján működött az elmúlt 2000 évben.
4. a hivatalosa (civil/vallásos/politikai) zsidó szervezetek szerintem sokat tanulhattak a JP-től, és a hatékonyságát bizonyos ügyek kapcsán remélhetőleg képesek leszünk megismételni. Szerintem ez a tapasztalat sem vész el!
History
A JP-t én relative későn, de még a “mainstream kifakadás” előtt fedeztem fel. Amikor először szembesültem vele (archivum olvasgatása), olyan volt mintha az előző két évet vakon töltöttem volna el! Furcsa érzés volt!
Az angolszász (amerikai) relevanciájú hivatkozások pedig igencsak szimpatikusak voltak, azt a kultúrkört értem/érzem, és izgalmas a zsidó ügyek kontrasztja a hazai és az USA kontextusban.
A COOLness faktor magas mivolta egyszerre a komoly közéleti szerepléssel: ez egy olyan vegyesfelvágottat adott, ami miatt egy évig a magyar zsidó élet központjaként éltem meg a JP-t (a zsinim mellett).
A JP reményt adott, hogy a “progresszív zsidó” fogalma nem szűkíthető le vallási területre és egy közösségre. Ezen a fronton, és tágabb értelemben is az ilyen szemléletű emberekkel zsinagógámon kívül itt találkozhattam először tömegesen. (nem vagyok egyedül érzés nagyon komoly átélése!)
Nem utolsósorban hitközségem (Szim Salom) weboldalának látogatóinak 10%-a a JP-ről érkezett. Az 1% kampányok kapcsán ez konkrét anyagi támogatássá is alakult valószínűleg, amit más formában de megpróbáltam viszonozni a JP-nek.
Köszönöm JP, köszönöm el-shadai!
Aki szeretné a JP vonalat továbbvinni napi posztokkal: uccu neki tessék regisztráltatni a judaposzt.hu vagy judapost.org domaint és mehet rá a hosztolt Wordpress a wordpress.com oldalról.
Kb 20 perc munka és 20 USD.
DIY!
Kedves Shadai,
ha valaki nem értette volna a hozzászólásod, mert pl. hermeneuta, mint én, annak Kornyikov elvtárs üzeni, hogy a Charlie rajt van a Judapest belső levelezési listáján, nyár óta kap többé-kevésbé rendszeres sóhajtozást, s a minap a Fundalukába sem ment el a megbeszélésre, ugyanis a fiát kellett összeszednie az iskolából, s az este óráin átnavigálnia, az egész ráadásul aznap derült ki, Charlie tehát az “egyesek” számát gyarapító díszpéldánya a megbízhatatlanoknak, azoknak, akiket komoly felelősség terhel abban, hogy idáig jutottunk.
Az implikációdra azt kell felelnem, Brunó, hogy ugyanazért nem vettem át a Judapest-et, amiért Torberg a Herrenhofot. Törzsvendég voltam annak dacára, hogy írtam néhány posztot. Nem több és nem kevesebb. Nem jó, ha színész játszik rendezőt. Nagy színjáték lehet ugyan belőle, ha van mögötte egy valódi rendező, de jó rendezés soha.
A törzsvendég joga (és kötelessége), ha bezárják a törzshelyét, hogy ezt helytelenítse, lévén helyétől fosztják meg, helyetlenítik, erre a helyetlenítésre pedig a helytelenítés az egyetlen adekvát válasz. (Nem listatagoknak legyen mondva: már nyáron is jól megmondtam a listán, hogy mit gondolok a bezárási tervről. Élesebben sem nehezen lehetett volna nagyon fogalmazni, egyértelműbben sem. Ezzel pedig, Brunó, mintegy előre jeleztem, hogy nagy valószínűség szerint morc leszek, ha bedobod a pincérkendőt, ant-agonisztikus, ha szabad az agónia elterjedtebb jelentésére alludálnom.)
Kedves J-Bone,
a judapost.org ötletet kétszeresen is elhibázottnak kell gondolnom. A magyar zsidó közéletben annyi epigon jelenség van (”neológia” versus neológia, Ferencz József Országos Rabbiképző Intézet versus OR-ZSE pl.), nem hinném, hogy ebbe be kéne szállni. Ráadásul a szójáték is erőltetett, sőt van benne valami nyelvileg bántó. Kétszeresen is: Pótolhatónak, helyettesíthetőnek mondja a Judapestet, de ugyanakkor csak epigonálisan, hangzó- és értelemeltoló módon, amivel eleve diszkvalifikálja az implikált folytathatóságot, s az amögötti erőfeszítéseket.
Kedves Gyászoló Gyülekezet,
nincs más hátra, be kell fednünk a tükröket, ki kell kotorni a hamut a kályhából, s le kell vetnünk a cipőnket…
:(
kicsit szomorú vagyok, de megértem a lépést
köszi
:)
Drága Charlie,
nem szemrehányás akart ez lenni, csak vázolni akartam a hátteret azoknak, akik azt gondolják, hogy a szerzőgárda terveinek és akaratának ellenében, mintegy unilaterálisan döntöttem így.
A nem megjelent rekonstrukcionizmus írásod kapcsán viszont hangsúlyoznám, hogy szerintem minden generáció feladata de-, majd rekonstruálni a kapott (zsidó) hagyományt, mi is ezt tettük. Most jöhet a következő generáció!
Na igen! És miért járunk mindig így? Mindig csak búcsúzkodunk….
Shalom! Jó munkát és szeretünk! Köszönjük.
יִתְגַּדַּל וְיִתְקַדַּשׁ שְׁמֵהּ רַבָּא
sahadai,
Sajnalom hogy igy dontottetek.Koszonet a munkatokert!
Kézi trekkbekk:
http://szombatfolyoirat.blog.hu/2009/01/11/szep_volt_bruno
Legközelebb komolyabban veszem, amit írok :(
Nagyon köszönöm, hogy része lehettem ennek a csapatnak!
És köszönöm JP, hogy naponta kb. negyvenszer tudtam erőt meríteni belőled. Te voltál a gmail melletti első számú netes kikapcsolódásom.
Nehéz döntés lehetett, de bátor lépés volt, mert csábító a vegetálva létezés. A legtöbben nem bírnak leállni, pont amikor kéne. A JP fennmarad ezer más formában (régi posztok, email, offline programok, stb.). A blognak vége van, de sok más mindennek lehet ez a kezdete.
Végre leírhatom, és egyszer talán eszerint is élek, bár hosszú az út addig:
Éljen az OFFLINE ÉLET!
Szép volt, jó volt. Sajnálom.
Shadai! basszus nem voltál ott a bar Ladinóban… Meg a Sirályban sem… :-( meg egy csomó más helyen sem…:-)) így kénytelen leszek írásban…. Szóval:
1.: Nagyon jó volt ez a blog. Talán ez lett a veszte is. Annyira magasra tetted a lécet h. lehetetlenség volt azt folyamatosan fentartani… (mindig gondolkodtam h. vajon mikor dolgozol…:-))
2. Szerintem az történt h. kialakult egy közösség ami a bloghoz kötődött, azaz hozzád. Te viszont a melló plusz család mellett nem tudsz (akarsz)anyit foglalkozni a csapattal (blogal) mint szeretnéd. Azt kéne kitalálni hogy lehetne másokra (is) átpasszolni a közösség egybentartását.
3.a kettes pont miatt szerintem nem kéne bezárni a bazárt. Elég lenne annyi h. Te mostanában nem fogsz annyit pörögni rajta. Ha van valami esemény, vagy téma, vagy meg kell védeni a Lipótvárost, vagy bármi más akkor írj vagy írjon aki akar…
Tehát én azt mondanám mindenkinek hogy ez most ne a vége legyen valaminek hanem a kezdete. Esetleg egy könyv Első fejezete, vagy papucs orrán pamut bolyh…
Te Shadai!
végül is ott voltál Te tegnap abban a bárban?
mondjuk úgysem tudtam volna mit mondani, de benéztünk, hogy lássunk. nem jött össze.
de legalább utána a Sirályban remek free-jazz koncert volt egyébként.
(amikor kommenteltem, még a sanyié nem volt itt :-) )
Igen igen.
Én meg rengetegszer gondoltam Stimm Elmára, hogy vajh én lennék e ilyh kedvesen türelmes, ha a férjem ennyi eneriát/időt fordítana valamire, ami gyönyörű, jó és szép,büszkeséggel tölti el az embert, de mégiscsak a családtól veszi el az időt..
Szóval respekt Stimm Elmának is, aki nem gyakran írt ugyan,de akkor nagyon jól..
charliebarát,
ugyanarról beszélünk (bár megjegyzésed nekem kissé anakronisztikusnak tűnt [ahogy a költő mondja: "verzeihen sie / mein Herr Baron / den närrisch' Ton / von Anachron"], és eleddig ez az első ilyen eset), csak én épp innen közelítettem meg: ha a Herrenhof főúra/tulajdonosa belefáradt a szekatúrába és (maradván ennél a meglehetősen meredek párhuzamnál, amiért elnézést kérek) a berizálás elől kivándorol Palesztinába, akkor döntése méltánylandó (N.B. és nem ide tartozik, de épp a héten olvasgattam a 1938-1940 közötti németországi zsidó sajtót. döbbenetes volt, hogy a számtalan, feneketlen megaláztatásról tanúskodó cikk és híradás mellett – amiket a szerzők amúgy nevük Israel/Sara-kiterjesztésével együtt jegyeztek, mintegy megfejelve még ezt a megaláztatást – a lapok “kivándorlási tanácsadás”-rovata úgyszólván visszhangtalan maradt). shadai persze más tészta (shadai, én kérek elnézést), de döntése hasonlóképpen személyes.
a kávéháznál maradva: és is arra asszociáltam persze – a régi eckermannra például, ahol én személy szerint és földrajzi okoknál fogva ritkábban fordultam meg mint itt a jp-n, s amit, mégis, szintúgy elsirattunk rendesen, az újba pedig mégse költöztünk át (már aki), hanem inkább a sirályba, esetleg máshova; akárcsak az a számtalan monoklis, presseolvasgató és feketétszürcsölgető úr – és úrhölgy, természetesen. A kérdés tehát valóban nem az, hogy átszokik-e a közönség, mert átszokik (átszökik; és át is szokott szokni). és valóban a közönség a lényeg, amiért is minden, a továbbiakban meg nem szöktetett verérizgatófeleség éppen az ő (az én, a te, ha meg nem sértlek) lelkén szárad (a vezérigazgató lelkét itt most ne elemezzük). vagyis a felelősség tényleg közös, nem utolsósorban minthogy a felelősség gyeplője, ama stafétabot formájában, hónapokkal ezelőtt közénk dobatott.
egyébként pedig hogyan is tagadhatnám, hogy engem személy szerint a kiömlött tejszínek és túlsült briósok sokkal érzékenyebben érintenek, lévén hogy a csabagyöngye nem egy klasszisa in concreto éhezik…
az aufviderzén meg komoly és őszinte, reád pedig különösen érvényes, vagyis
üdv,
me
felháborító!
Sajnálom, hogy így esett !
Erről a honlapról,mindig megtudtam mit gondolok,mit gondoltam és azt hogyan szövöm az összeesküvést a zsidó jövő ellen!
Honnan fogom most megtudni a mondatszerkesztési hibáimat ?
Hol lesznek azok az emberek,akik olyan figyelmesen olvassák el, hallgatják meg a szövegeimet,hogy még a hangsúly- a vesszőhibát is észreveszik és kritizálják ?
Remélem mindenki aki ideírt, – vagy csak olvasott- megőrzi érdeklődését a magyar zsidóság ügye iránt ! Aki a jövőben úgy érzi van egy cikknyi mondanivalója az küldje el a Deák Anreának a mazsihisz.hu webszerkesztőjének.
Shadai !
Elismerés és kalaplevétel – az alatta lévő kapeli marad -!
Köszönöm, köszönjük !
dr.Feldmájer Péter
elnök
MAZSIHISZ
Mint alkalmi kukkoló, köszönöm a sok igényes olvasnivalót!
Koszi szepen a sok szepet es jot, amit itt olvastam az evek soran (tobbnyire csendesen, hatterbol, mint a tomeg nagyja) Shalom :)
az mar nem is blog ami hetente csak egyszer frissul? :(
Szabolcs (és Gábor): basszus ez olyan mintha Shadai nekrológja lenne!
http://www.szombat.org/szep+volt+bruno.html
Épp most olvastam el, és tényleg olyan kissé, mint egy nekrológ. Fura érzés. Viszont jó érzés, hogy élek. :P Amúgy nagyon kedves írás ez Szántó T. Gábortól, nem is tudtam, hogy ő ennyire perceptív a JP-vel kapcsolatban, nahát.
Feldmájer Elnök úr: rövidre kössem Charlie-val? Így nem árvulna el!
Sanyi és Mikulka Kulkin: elnézéseteket kérem, tegnap végül nem jutottam el a Ladinoba. Remélem bepótoljuk valamikor a közeljövőben!
Szép hetet mindenkinek! Better get ready for Moschiach! ;]
nem tudok mit irni nem akarok búcsuzkodni
köszönöm sh!(nomegperszeatöbbieknekis)!
c u in sirály/ladino! ;)
alias a tanctér legjobb nője =)
Eddig azt hittem, hogy csak a neológia és a kilék haldoklanak.
De hogy a jp is?
Szombat este már épp készültem elmenni otthonról, de előtte még gyorsan megnéztem hogy mi újság a jp-n. Hiba volt, mert így a szombat esti bulizásból otthoni depressziózás lett.
Sajnos bátor sosem voltam, de nem telt el egy nap sem (sábeszt kivéve) anélkül, hogy megnézem van-e vmi új poszt.
Sajnálom, hogy vége, de az okai érthetőek és világosak.
Mindenesetre kol hákávod mindenkinek aki közre működött!
Kedves Péter,
akad azért még a pesti zsidók közt egy-két humán értelmiségi, megküldöd nekik a beszédeidet, kipofozzák. Nem mondom, hogy azért vannak, de azért vannak, ha megengedsz nekem így a végére egy kis édes amfibóliába csomagolt keserkés iróniát.
Verehrtester Herr Baron von Anachron,
der Zeyt gemäß wollt’ ich, das schwör’ ich Euch, am wenigsten seyn. Aufrichtig um so mehr. Weiß nur GOtt, warum bei mir die Aufrichtigkeyt immer in Aufsässigkeyt hinüberrutschet. Die Übergabe der Staffel, von der Ihr so beredt zu schreyben wißt, schien mir eher derjenigen Geste aehnlich geraten zu seyn, mit welcher der Kutscher den Zügel zwischen die Rösser wirft.
Lebet wohl! GOtt erhalte den König! (Gemeynet ist der August König, er schuldet mich noch vier Gulden fuffzig, nur vergeßlich ist der alte worden.)
ritkán szóltam, sokat olvastam – hiányozni fog. Klassz volt, köszi!
azt hiszem, a JP-nek igy kellett végeznie. Azért szerettük, mert más volt, mint amihez a nagy magyar ugaron hozzászokhattunk. Hát legyen a vége is más.
Egykor legendás tévés-személyiségek már a végső szenilitás korába lépve is még tévéműsorokat vezetnek Magyarországon, mert nem tudunk szépen elválni tőlük, hanem csak elhasználni őket végsőkig. Ez is a magyar ugarhoz tartozik.
A JP-vel is történhetett volna valami ilyesmi, ha shaddai 25%-on folytatja. Szép lassan unalmassá válik, ellaposodik, aztán egyre több zsörtölődés jön, majd valami indexes megmondóember is a tollára tűzi a hanyatló JP-t, az egyszerű olvasó meg azt veszi észre, hogy egyre ritkábban kattint a JP-re, és egyre kevesebb örömöt lel benne.
Jó hogy nem igy történt. A befejezésben ugyanaz a bátorság nyilvánul meg, mint a JP létezésében. Hát legyünk mi is bátrak és optimisták, hogy nem pótolhatatlan a veszteség, mert lesznek még olyan jó dolgok, mint a JP.
Mindent akkor kell abbahagyni, amikor legjobban esik???
Azt nem mondtam.
Minden csak káprázat, vagy a nemzetközi zsidó médiaösszeesküvés terméke – mondta Buddha.
Lásd még “The Hebrew Hammer” – WJMC (Worldwide Jewish Media Conspiracy)
rosseb. az ember feldobja/kiteszi a lábát néhány napra és ez várja. hát nincs elég bajom?
gyakran sajnaltam hogy nem politizal tobbet az oldal, de valahogy megertem, bar neha olyankor egy kicsit durcaskodtam es nem latogattam el az oldalra par napon keresztul, s azt mondogattam magamban hogy hat ezek a zsidok amugy sem ertenek semmit a vilagbol, bezzeg a keresztenyek azok asztan ajjaj, folleg ha protkok, ok aztan tudjak mi az a potyos turo rudi
…ennek ellenere azert jo otleteik is lehetnek, kivetel ezt az egyett a judapesttel, ez teljes nihilre vall, mert az egyik oldalon van a nihil a masikon meg a judapest, ezert legyszi zsek csinaljatok valamit, ne hagyjatok elmenni mindannyiunk judapestjet, ugye egy kicsit lehet az enyem is, mar ugy megszerettem, igerem maskor kiprobalom Eszter receptjeit, meg amugy is hetente legalabb egyszer meghallgatom azt az ortodox zsido repper csajszit olyan jol tolja, meg decemberben talalkoztam egy izraeli csajszival, tok meno voltam olyan talmud idezetekkel hogy a nonek mindig igaza van, meg ilyenek, es heber neve volt, azt jelentette szepseg, meglepodott hogy ugy ejtem ki a shalomot hogy kiejtem a h betut is, erre rakontraztam egy ch betuvel, en tudom hogy elvarazsoltam…
S hal(l)om a párbeszédeteket…
“…Ha egy mondatot kellene írni a Judapest.org-ról, azt írnám: kiderült, hogy létezik és fenntartható pozitív, személyes és közösségi zsidó identitás és magyar zsidó pluralizmus a rendkívül alacsony színvonalú hazai politikai mezőn kívül. És helyett…”
http://konzervatorium.blog.hu/2009/01/12/egy_sikertortenet_lezarasahoz
bajnok, ez nagyon szép..
Ismételten végigolvastam a nekrológot és elbőgtem magam.
Ilyet csinálni egy öregasszonnyal !
azt szeretném kérdezni, hoyg mi lesz a folytatásos betérés- ill. identitás-történetekkel? lehet számítani itt az újabb posztokra?
(csak a kommentek első felét olvastam, ha voltmár, akkor bocs, de a válasz érdekel)
http://www.szombat.org/szep+volt+bruno.html —> ÁÁÁ ez hatalmas:
“(…)s ő több ajánlat közül választhatná ki, kinek adja el a JP-t – jó áron.”
Nem is lennétek zsék ha ez nem merült volna föl! ;) Legjobbakat!
hol a radio? Eppen frissul?
“s ő több ajánlat közül választhatná ki, kinek adja el a JP-t – jó áron”
Ezen én is nevettem!
Érdekes, hogy komoly vevőként a Ch”B”D senkiben sem merült föl…
Kommentbe er posztolni?:)
ott valahol az első száz hozzászólásban kommentezett Kükü, a CM machinátor: van benne logika!
minden jókat!
Kar, meg az is, hogy a sorozatszerzok (suematra, etc) is ugy nezem, csak innen tudtak meg, hogy kihuzzak aloluk a platformot… ez nem tul elegans.
na végre előkerült Charlie is:)). Olvastam a szombatblogon az írásodat!:)). Nem akarod ott megjelentetni azt, amit ide a Judapestre írtál, de itt már nem jelenhet meg?
Még mindig vígasztalhatatlan vagyok, hogy vége a Judapestnek…
Kedves Ildi, finoman fogalmazol:
ez nem túl elegáns, ez egyenesen árulás!
Kedves Ildi,
Shadai, a fő bűnös, akit eszem ágában sincs fölmenteni, sőt, ha nem hoznának olykor kapcsolatba az építőipari maffiával, akkor még azt is mondanám, hogy lakoljon, szóval ez a platform- és kábelkihuzogató érintésvédelmileg nem egészen előírásszerűen eljáró Shadai a JP szerzőit tömörítő belső levelezési listára küldött egy fundakávézóba, azt hiszem, épp a Kamandukába szóló meghívót. Namármost ha a folytatásos dél-amerikai szerzők elmentek volna a megjelölt konspirációs helyre, s a szintén el nem menő (=nem menő) Charlieval ill. Kornyikov elvtárssal egységfrontra léptek volna, akkor ezt a gaz latort úgy leszavazhatták volna, hogy csak álmodozhatott volna arról, hogy a csúcson hagyja abba, kéjes szuszogást hallatva a virtuális térben, ha szabad az eddig méltatlanul elhanyagolt szexuálpszichológiai aspektust ötvöznöm a műfajkritikai szemszöggel és a reggelente esedékes epeömlésemmel. (Palotaforradalmat nem igazán lehet albérletben csinálni!)
Hmm, igazából ma sem tudok mit írni, pedig szeretnék valami okosat, esetleg szépet is kihozni ebből a kommentből, de úgy se fog sikerülni.
Ha lesz tovább, akárhogy és/vagy akárhol is, én csak drukkolni tudok.
Shalom!
ennyi kommentet úgyse olvasok végig, de nem lehetne esetleg, mégis… folytatni? :D
“XXIII. Bulikon, vendégségeken gyakrabban szokott távozás nélkül köszönni, mint köszönés nélkül távozni.”
Én azért néha Shadait is megértem; nekünk 1 óra JP szórakozás, de őnéki sok óra JP már kényszer.
(lásd még kényszerneurózis orvosi definiciója)
Shadai! Nem Gáz. Majd találkozunk! Valahol, valamikor :-))
Pont egy elnöki terminust töltöttem ki.
Azért is jó abbahagyni egészségesen, mert az idő teltével egyre nagyobb kockázata van a Magyar Publicista Betegség tünetcsoport megjelenésének és elhatalmasodásának. Egy reggel nyugtalan álmából felébred a blogger, és Bayer Zsolttá vagy Bolgár Györggyé változva találja magát az ágyban. Ouch!
ilyen erős lenne a polarizálódott közéleti erőtér? szeretném hinni, hogy nem. hogy létezhet Magyarországon közösségi összetartó erő a Bayertől Bolgárig húzódó skálán kívül is.
(ahogy a JP is példázza, ez így is van. nem is értem ezt az aggodalmadat.)
Egyértelmű, hogy Shadai azért hátrált ki ebből a felfutóban levő média projektből, ráadásul azután, hogy -ahogy korábban jelezte-, sikeres akvizíciót hajtott végre az “ordas esznék piacán vezető” kurucinfóval, mert megneszelte, küszöbön áll állami kitüntetése és ezzel valami középkereszt átvételének fájdalmas kényszere.
Ekkora reputációval nem kockáztathatta meg, hogy ott álljanak egymással szemben Sólyom Lászlóval, és nem tudják kinek kell előre nyújtania a kezét, illetve Shadai hiába tudja, ő nem nyújthatja előre a sajátját. (Sólyom László egy esetben kezdeményezett személyes beszélgetést civil emberrel díjátadás közben, az illető nem volt más mint Charles Simonyi, aki nyakunkra hozta a Word-öt és szabadidejében úrhajózott. A rövid diskurzus kettőjük közös élményéról, a súlytalanságról folyhatott…)
A másik nyomós ok pedig az lehetett, ami Shadainál a kitüntetés ellen szólt, hogy nem akart abba a helyzetbe kerülni, mint szegény apám a sokadik szocialista kultúráért kitüntetés átvételekor:
A kézfogás és átadás már lezajlott, de apám továbbra is ott állt a plecsnivel a kezében a parlamentben Pozsgay Imre előtt, mintegy várakozóan.
Pozsgay kérdően nézett rá, mire apám magyarázatképpen, kissé kedveszegetten ennyit fűzött a megtiszteltetéshez:
Boríték semmi?
Csak a szégyen??
Ahogy olvasom sorra a hozzászólásokat, úgy érzem, mindenkinek teljesen igaza van! Tisztára úgy, mint a közismert zsidóviccben; de hát akkor mondjamegmárvalaki hol wwan az IGAZSÁG???
Mikulka Kulkin: nem politikai értelemben, hanem a habitus torzulhat így. Megmondó-ember pszichózis, nem flódni.
wwan: “Boríték semmi?
Csak a szégyen??”
Mekkora sztori! Ez tényleg megtörtént? :D
Shadai:
A történet igaz, szó szerint.
A plecsni van már csak meg sajnos…
Ja, meg a Pozsgay.
Szerény véleményem szerint a JP azért élt meg ilyen szokatlanul hosszú életet a magyar valóságsóban, mert nem engedte meg a cenzúra a direkt politizálást, amely mifelénk tudvalévően a közeli agyhalál biztos jele…
Na, hangosan röhögök, pedig elvileg már nincs is ez a blog! Lehet hogy lesz itt többezer komment, kommentben poszt, stb?
Charlie,
Még van pár szótáram! A németet meg az idegen szavakét már unom :D
Hasson a főúrra, és akkor tovább okosdunk itt! :)
Shadai, amíg az ember a saját véleményét (azaz: a saját másfél véleményét, ha már ugye 2 zsidónak átlagosan 3 véleménye van (már bocs, hogy megint matekozok)) egynek tartja a sok közül, de a többiek számára megfontolásra érdemesnek, akkor a “megmondással” nincs gond. és szerintem Te az általad említett MPB-re immunis vagy. ez csupán erős, ellenálló szervezet (itt: jellem) kérdése. és tényleg nincs napi vagy heti post-olási (”megmondási”) kényszer. csak akkor kell szólni, ha épp van rá ok, de ezt is pontosan tudod.
úgyhogy más érveket meg tudok érteni, ezt speciel kevésbé.
hooooolllllaa
egyszeruen sok munka volt vele, amator modon nem lehet ilyen komoly temaban mukodni mint zs*dosag stb stb, minden aprobb kis hirre reagalni, raadasul most mit lehet mondnai, hogy I*rael es a Ham*sz harcban allnak. talan annyit, hogy sajna, e van e sztori nem lesz mar jobb, errol mit lehet mondani, nekem a legjobban valamikor vasarnap megjelent cikk cim tetszett: az arab vezetok is i*raelnek drukkolnak, szoval nem – igy nem lehet, komolyabban nem lehetett, igy meg nem erdemes.
kar hogy nem vette meg a blogot valaki, ez is nagyon utott. azt hittem leesek a szekrol. epp ez az ami nem megy – ma szerintem netezni csak hobbibol erdemes magyarorszagon.
A Judapest.org sikere az egész ország sikere volt, és ne legyünk álszerények drága barátaim, elsősorban a kormány érdeme, hiszen átfogó reformintézkedéseink tették lehetővé, hogy a harmadik köztársaság progresszív csoportjai is sikerre vihessék saját elképzeléseiket. Shadai és a Judapest.org demokratikus közösségének tagjai nem csak álmodoztak, hanem szorgalmasan dolgoztak saját, így végsõ soron a köztársaság minden polgára boldogulásáért. Persze mindenki követhet el hibákat. Naná, nem is egyet. Még szerencse, hogy válság nincs. Drága barátaim, húzzunk bele!
Jó, jó. De valld be, hogy még ehhez a poénhoz is szükséged volt egy Charliera!
Kezdő tévénéző lehetsz: az igazság odaát van.
Megmondom neked, Brunó, hogy mi van: Ha legközelebb lesz diktatúra, s ippeg össze akar omolni, én biztos nem fogom nektek kikaparni a demokrácia és a szólásszabadság gesztenyéjét a romok alól, mert húsz évre rá hányavetien lehabitusozzátok.
Implicit információ (mondhatni az implikáció komplikációja): Mégis csak csurrant-csöppent valami, ha már csak a plecsni és Pozsgay van meg. Hogy az ökrök ára, mint a tavalyi hó, elolvadt rég, mert a jó sör, ó, jön is, megy is, nem újdonság: forintban tartani készpénzt az elmúlt negyven évben amúgy sem számított sosem lukratív befektetésnek.
Ami azt illeti, unalmas is vagyok. (Bevallom, XVIII. század végi németséggel vagyon az ottan megírva, kizárólag Ede bátyánknak, direkte viszolygom attól, ha valaki kiszótározza, vagy akár megkísérli.)
Eddig úgy tudtam, tegeződünk. Olybá tűnik, tévedtem. A főúrnál nagyobb úr nincsen. Nem tudok rá hatni. Sosem engedte. Hogy is jönnék én, egyszerű halandó, ahhoz. A főúr meg dobbantott a blogjáról a kibertéri halhatatlanságba. Keveseknek adatik meg, hogy nekrológot olvashatnak magukról a Szombatban. Igaz, van ebben valami könnyed erőltetettség.
Kedves Pseudophranciscus,
az általad írt paródiaparódia is ékes bizonyíték arra, hogy önmagában valaminek a befejezése, lezárása (in concreto bezárása) nem oldja meg egyetemlegesen a színvonal és a színvonaltalanság erőterének feszültségingadozásait. Ilyen értelemben, akár folytatni is lehetett volna a blogot. Bár a záró imperativus olvasható akár cenzori fölkiáltásként is, ebben az esetben a brunói öncenzúra komplexen reflexív retorikai trópusaként értelmezhetjük, s azt gondolhatjuk, van még remény. Na, de mit lehet csinálni egy olyan kultúrában, ahol a tréfá egyenesen nem kóser szinonimája?
Charlie:
A történet igaz, szó szerint.
A plecsni van már csak meg sajnos…
Ja, meg a Pozsgay.
Sajnos helytelenül értelmezed a szaldót. Boríték semmi, csak a szégyen… tehát nem csurrant cseppent, és nem a pénz olvadt el az inflációval, a harmadik szereplő hiányzik a történetből most? Apám.
De a családról máshol írogattam már…
Erre céloztam: az implikáció komplikációja.
szóval akkor nem nyit semmi újat senki sehol ahol folytathatnánk?
deeeeeee, sztem van egy nagyon egyszerű és praktikus megoldás! történjen bármi a világban, éljünk át bármilyen érzéseket is, felhvínánk a többiek figyelmét, csak ki kell keresni a már meglévő írások közül azt, amihez leginkább tartozik a mondanivalónk és megoszthatjuk az új gondolatainkat!:)
fent jobboldalt meg követhetjük éppen ki hova írt. csak úgy, mint eddig. új korszak ez, posztokat a kommentekbe!!!:)))
igaz, nem árt tömöríteni és vhogy mindenki egyenlőbb, mint eddig, de sztem működhet.
“csak” moderálnia kell vkinek:)
vagy valakiknek.
Én már pár hete elkövettem ezt a sunyiságot itt a “zsidó-e vagy ?” témakörben, így próbálván kijátszani a szerkesztőségi előszobázást.
De egyrészt ebből mégsem lehet rendszert csinálni, mert csúnya dolog, másrészt az ember hiúságának sem elegendő, mert maximum 2-3 ember olvassa, abból meg hogy fog öszejönni az oldalkocsis moorkerékpárra való, ami mégiscsak az irodalmi alkotás egyedüli végső célja lehet?
:-)
“Eddig úgy tudtam, tegeződünk. Olybá tűnik, tévedtem. ”
Bocs, nem is vettem észre, tegeződünk, nem tudom miért írtam magázva. Talán nem kéne agg koroddal viccelődni annyit. :D
MG,
“Elfelejtetted, hogy végtére is a JP-nek hála, nekem is zsidó kismacskám lett?”
Ez jó, zsidó kismacska :Dés hogy hívják?
(Bar Micó. Szül: Katz)
Apránként. Brunó is kicsiben kezdte, s lám ma már a csúcson szuszoghat kéjeset a Szombat nekrológjába, plusz akkor oldalkocsis motortricikli, mert hogy az oldalkocsinak is van legalább egy, az összesen legalább három, hozzá véve az alapjárati zajokat. Ebből, akárhogy is nézem, a zajártalom miatt külvárosi site lesz.
Webeth, miket írnak rólad a hátad mögött?
Meg fogsz lepődni…
http://mv.lycaeum.org/anagrams/PARALINGUA.cgi?article=Webeth
Hát, szégyen-gyalázat!
Az még oké, hogy: Webeth oe kerhi gab ayhe niwhi reko hisetep rudie.
Nade: Opo. Uontuddo kego?????
Ezt nem tűrhetem szó nélkül!
Hara niriko!!!!!!!
:D
Hehe, van weboldalam.
Hurrrrrráááá, és ha én most nem sertepertélek errefelé, akkor sose tudom meg??? ::(((((
Basszus, ezt most jól benyaltam! :::)))
Kezdünk orálisan fixálódni, holott ez elméletileg egy írott műfaj… (Volt, amíg ki nem húzták a kábelt… Most egyelőre rázós aktuális műfaji meghatározással élni… [Élet a halál {kék halál} után.])
igen bebizonyítottuk, van élet a halál után! Szelá!
Webeth! Hát hogy is hívhatnák? Jézus…
Webeth
Én is benyaltam:D
Kicsit úgy érzem most magam itt a JP-n, mint gyerekkoromban a hutai sporttáborban takarodó után. Ránkoltották a villanyt, és hajnalig beszélgettünk:)
Dorka, ez jó, ez a hasonlat :-)
Jajj, ne már. Nem akartam szívatni Titeket, csak olyan vicces az az oldal. :d Mondjuk remélem nem valami uszító szöveg van benne, vagy sátánista vagy ilyesmi :DDDDD
Marha unalmas weboldal lenne amit én írok. :(
Takarodó után beszélgetni a legjobb!!!! :)) Rászoktunk az idekattintásra, gyógyíthatatlanul.
Sanyi,
Miért pont Jézus? :O
Jó lenne azért nem széjjelszéledni! :-)
jó az oldal, csak a mordori nyelven, és írásmóddal írt szöveget nem idézném még nappal sem.
a közös nyelven nagyjából ennyit tesz:
egy oldal mind felett,
egy oldal kegyetlen,
egy a sötétbe zár,
bilincs az egyetlen.
te, webeth, ugye ezt a szöveget nem brunó írta? gyanús is nekem, hogy kilépett a szövetségből… reméljük nem az egy gyűrűt kovácsolja a végzet hegyén?
meggyőződéses elf harcosként számomra félelemkeltő ez az oldal…
:-) tényleg jó lenne nem szétszéledni!
Gyűjtőposzt, /oldal, stb, a weboldallal rendelkező Volt JP-sek (igenis ez egy nagy család)kellene.
csakhogy megtaláljuk egymást bármikor egyegy éjszakába nyúló beszélgetésre.. Tájékoztassuk egymást a hírekről, eseményekről, offline programokról, megmozdulásokról. Vigyázz Budapest, tavasszal jövök! Henei ani ba!
Én mindenesetre most kibogárzom magamnak a régi posztokból a hozászólók szerzők oldalait.
Shadai, ok, nincs JP, nem is várhattuk tőled tovább, tényleg sok lehetett, és tudom más dolgod lesz. Azt azért nem tudom elképzelni, hogy legalább egy kis magánblogot ne írj, ahol megtalálható vagy, és csak és csakis akkor írsz oda, amikor jólesik:)Ha lesz, szólj!
Webeth, ezután a szivatás után most már tessenek blogot nyitni! No!:)
egész jó ez a poszt-poszt JP, de ilyen erővel nem lehetne folytatni?
hozzzzzzzászólók.
Miután lámpaoltás után is zseblámpafényben olvastok és dumáltok a takaró alatt, felmerült bennem egy lehetőség:
JP “2. oldal” (a.k.a. “B-side”). Létrejönne egy “2. oldal” elnevezésű új fül a blogon, és a továbbiakban oda lehetne posztolni új bejegyzéseket – bárkinek, aki regisztrál. A közösség moderálna.
Egy idő után nem fogja a bírni a blogmotor, csak attól tartok. Mármint egy poszt alatt, ha itt fogunk karattyolni… pedig jó, és én nem akarok innen elmenni.
Shadai!
Hozd létre pls! Akkor a befejezetlen posztok és sztorik is oda kerülnének és nem össze-vissza mindenhová, ahol lehet, hogy meg sem találjuk.
De jóóóóó!
ok!!!
Vállalok is moderálást, éjjel nappal. Asszem az első hozzászólásom is valami “töröldmárkiinnen volt”:)
És még mindig ott van:) (svéd húshgolyó)
Dorka,
Félek, nem olvasná senki :D:D. Olyan bátor nem is vagyok. :(
good news!
Gildor,
Hehe, most esett le hogy tünde-neved van :D
Eh, akkor most hol fogok “zsidós” dolgokat olvasni, úgy hogy tán még érdekeljen is? Bizonyára lesz valami community spinoff, de ez nem megismételhető szvsz.
Az tény, hogy egy ideje már érdektelenebb lett számomra is a blog (mert nem olyan írások voltak rajta), de a kevés még mindig jobb, mint a semmi.
Mindenesetre, Shalom motherfucker, yo!
“tünde-neved van”
Nálam kimaradt ez a gyűrűs cucc. Nem olvastam, nem láttam, bár pár mondatot hallottam ismerősők beszélgetéseiből, de ilyenkor lelépek.
Amúgy mennyire zsidós dolog? Azontól, hogy felső középosztályi?
Háháháhááá…
JPaplan
lehetne a neve ennek a “folyt.köv.” oldalnak , ami alatt elemlámpával folytathatjuk a diskurálást! ::)))
“Amúgy mennyire zsidós dolog? Azontól, hogy felső középosztályi?”
Szvsz. semennyire, de ezzel nyilván nem mindenki értene egyet. Nem tudom, ki lenne a Gyűrűk Urából zsé (dr. Bubo/Buber mintájára). Csavardi Samu? Á, nem.
JPaplan :D
Nem tudok róla h a gyűrű-kúra zsidós lenne, sőt mintha inkább egyáltalán nem. (?)
Gyűrűs cucc nálam is kimaradt, első félóra után “inkábbakasszatokfel” érzésem volt,de atündéknek hegyes a füle, enyit tudok.. És olyan fehéresek:) és hosszú ápolatlan hajuk van..
Webeth.
tök mindegy hányan olvassák.. én mindenesetre kíváncsi vagyok. Ha jól emléxem, te nemzsidóként zsidó férjjel én pedig zsidóként nemzsidó férjjel, boldogan, de megoldandó, néha bizarr-érdekes kérdésekkel, szóval érdekelnének a mindenapjaitok.
A közös, szabadonposztolós site, odafigyelős moderával lehet hogy erre is megoldást nyújtana.. de attól még lehet “kedves naplóm” .os saját blogja is az embernek:)
Jav:Mindennapjaitok,ennyit.. le kéne szoknom a gyorsan ír, küld, utána elolvas, de már semmit nem tud tenni üzemmódról…
“Mindennapjaitok”
Észre sem vettem! :-)
Az ielyn sözetvegt is smáín el lheet ovlsnai! :-)
dorek!
hegyes a fülem? :D jó, néha nagyon tudom hegyezni, de nem az…
meg szeretném védeni egyik kedvenc mesémet:
a gyűrűk ura eredetije csodálatos. ha egy bizonyos életkorig elolvasod, akkor. utána már nem érted.
a film pedig… na az olyan mint zuzuval a társalgás (ford fairlane)
Nem olvastam, csak a filmet láttam, de számomra csak arról szólt, hogy mennek, mennek, mennek, mennek, (közben néha megijedek attól a csupaszboszitól) Drágaszágom:)
Hm.. öreg vagyok.. *sóhaj*
-
“babó (hobbit) – zsidóság”
Ők ugyanis még mindig a hajdani királytól származtatták minden fontos törvényüket; meg is tartották őket szabad akaratból, mert a törvény az törvény (így mondták): régtől való és igazságos.”.
http://monarchista.blogspot.com/2009_01_01_archive.html#5622463051445202805
Hacsak így nem? :-)
Én olvastam is, láttam is. Igazából a nyelvezete ami a legjobb (angolul) de ez is olyan, hogy már akit érdekel…
http://en.wikipedia.org/wiki/J._R._R._Tolkien
itt van róla szó, a linguistic carrier bekezdés alatt. A filmben is pár hobbit west-midland akcentussal beszél. :D
ill. ez is érdekes “Parallel to Tolkien’s professional work as a philologist, and sometimes overshadowing this work, to the effect that his academic output remained rather thin, was his affection for the construction of artificial languages. The best developed of these are Quenya and Sindarin, the etymological connection between which formed the core of much of Tolkien’s legendarium. Language and grammar for Tolkien was a matter of aesthetics and euphony, and Quenya in particular was designed from “phonaesthetic” considerations; it was intended as an “Elvenlatin”, and was phonologically based on Latin, with ingredients from Finnish, Welsh, English, and Greek.[127] A notable addition came in late 1945 with Adûnaic or Númenórean, a language of a “faintly Semitic flavour”, connected with Tolkien’s Atlantis legend, which by The Notion Club Papers ties directly into his ideas about inability of language to be inherited, and via the “Second Age” and the story of Eärendil was grounded in the legendarium, thereby providing a link of Tolkien’s twentieth-century “real primary world” with the legendary past of his Middle-earth.”
Na meg:
http://www.etymonline.com/index.php?search=mordor&searchmode=none
hehe.
O.E. = Old English
Dorka,
“Webeth.
tök mindegy hányan olvassák.. én mindenesetre kíváncsi vagyok. Ha jól emléxem, te nemzsidóként zsidó férjjel én pedig zsidóként nemzsidó férjjel, boldogan, de megoldandó, néha bizarr-érdekes kérdésekkel, szóval érdekelnének a mindenapjaitok.
A közös, szabadonposztolós site, odafigyelős moderával lehet hogy erre is megoldást nyújtana.. de attól még lehet “kedves naplóm” .os saját blogja is az embernek:)”
Az az igazság, hogy nem vagyok elég bátor írni erről, olyan darázsfészek téma.
Úgy értem, zsidó viccet is csak zsidó mondjon, különben nem olyan vicces.
De majd talán írok erről (ha merek) vannak jó poénok, pl a férjem katolikus esküvőn, ahogy rángatom fel-le, mikor kell ülni-állni, és külön röhejes volt, ahogy az imáknál hümmögött… :DD
ja, de ez játék a szavakkal.
mert tényleg, angolul rávetül ez a negatív hangzás,
de a nyelvben is kijön: mordor – fekete föld.
és az én nevem meg csillagfölde :D
webet: mi a vallásos középiskolában lázadásként csakatértis számoltunk az imák helyett :D
Gildor,
:D Mit? A szavakat? Vagy csak úgy?
a gyűrűk ura nem zsidózik.
ellenben akik zsidóznak, szeretik a gyűrűk ura szereplői mögé rejteni a gondolataik.
babó (hobbit) – zsidóság.
de nálam nincs ilyen felhangja, ellenben nagyon beleélem magam az eredeti tündérmese világába:
webeth,
ha már poénról van szó:
kezdetben, zsidóként, minden előtanulmány nélkül ott ültem díszvendégként egy vidéki búcsú alkalmával a paplakban, és vártuk a püspök urat, miközben a feleségemet kiküldték a konyhába, hogy ne zavarja a férfinép magasröptű társalgását…
Webeth! Ez amolyan vicc akart lenni… :-)) De lehet h. csak én értem…
Gabriel! És a feleséged kiment? És te hagytad? Ne már…
Ott hagyott a pácban, minden előzetes instrukció nélkül, muszáj volt kimennie, én meg voltam díszvendég, nem mehettem, de megoldottam a helyzetet, csak közben dőlt rólam a hideg verejték…
Tényleg, Gabriel,
hogyan folytatódott?
A vidéki búcsúban szerintem a nők a konyhában vannak amúgy is, legalábbis gyerekkoromban így volt. Én nagyon szerettem, kb egy hétig sütöttek-főztek rá, és tilos volt a sütihez nyúlni, így az időnket mi, gyerekek természetesen azzal töltöttük, hogy lopkodtuk a sütiket a kamrából. Az egyik állat unokatesóm beleevett az őzgerincbe és lebuktunk mind. :D
(Na, én “elburjánoztam” itt, hagyok mást is szóhoz jutni…)
Gabriel,
Ezt meséld el részletesen! :)))
nem a szavakat számoltuk, hanem az volt a lényeg, hogy mozogjon a szánk.
amúgy nemcsak vallási jellegű csibészségeink voltak, hanem a tornaórán a köröket is lecsaltuk, legalább 10X mentünk el a sorozás címén óráról, vagy füvetnyírni (énekterem alatt túráztatni a benzinmotoros fűnyírót)
technikai beállítottságú osztálytársaim még az angoltanárnő trabiját is szervizelték, amiből egy visegrád oda-vissza túra lett…
Gabriel: én is szeretném hallani :D
Igazi felszabadulás volt nekem ez a blog. Nem zsidóként még közelebb hozott a zsidó témákhoz (életre szóló érdeklődés és úgy látszik szakdolgozat is lesz belőle). Az elmúlt években alapvetően meghatározta a judapest a gondolkodásomat, tematikámat, felfedeztem Matisyahut, beleszerelmesedtem New Yorkba. Ez nem fog változni csak megint egy kicsit a levegőben fog lógni az egész…
Nem gyakorló keresztényként (bár továbbra sem vagyok templomjáró típus) a saját vallásomhoz is közelebb hozott ez a fajta pozitív és személyes ragaszkodás.
Hálás vagyok és az is maradok!
Viszlát JP!
hogy volt! hogy volt? cserébe lehet elmesélem az úrvacsorás történetemet (botrány történdett, előzetes tudatlanságom miatt)Férjem családja református (férjem nem vallásos, de illendőségből, ha hívnak, elmegyünk pl. dédimamája halála évfordulójára rendezett istentiszteletre)
Hideg veríték nálam is megvolt,+ gyermekeim némi hangoskodása.
Hát most csak annyit árulnék el, hogy ki volt az az ifjú katolikus pap, aki akkor magával cipelt minket abba a búcsúba, mert ezer szállal kötödik a történet a zsidósághoz:
http://www.vasiszemle.t-online.hu/2004/03/kapiller.htm
folyt. köv. majd a honlapomon, ami még nincs
Shadai!
Logikus a következtetésed, és ha te bevállalod, hogy itt elszabaduljon a pokol, elengeded a kötőféket tanulságos lenne kipróbálni egy határozott próbaidőre.
Hogy a közösség hogyan moderálna az egy nagy kérdés, technikailag is, meg elvileg is, tekintve hogy 2 zsidó 3 vélemény…..
De hol marad akkor az a sikerélmény, hogy nem én raktam ide be a pocsék szövegemet, hanem te választottad erre a helyre.
Na ez a legnagyobb probléma.
Bezzeg mennyire más volt a Néphadseregnél: takarodó alatt neonfényben…
Az ötlet méltánylandó és méltányos, elébe megy a palotaforradalomnak (palotában sok, paplannal a fején rohangáló zseblámpás alak kísérteties látványt nyújt), ami azért is kedves gesztus, mert kezdő palotaforradalmárként, ekkora palotában — ha nem jönnél elibénk — korántsem biztos, hogy nem tévednénk el. Viszont biztonságtechnikailag aggályos, ha minden regisztráló adminisztrátori jogokat kap. Legyen egy-pár adminisztrátori joggal rendelkező személy, akik részint moderálnak, részint szerzői jogokat adnak azoknak, akiknek szerzeményük van/lesz.
Csinálhatnánk viszont fölmérést, persze csak, ha a Gyűrűk uráról kialakuló és recepciótörténetileg, mondanom sem kell, igen relevánsnak ígérkező vitának meg nem akasztom a menetét, amit nem vennék a lelkemre, mert hát az én lelkiösmeretemnek is vannak határai, ill. éppen az, hogy nincsenek, na, most jól belekavarodtam, szóval célszerű lenne fölmérni, hogy ki milyen szándékkal ígéri további jelenlétét. Jómagam ezentúl is benyomnám a napi egy-kettő-nyolc-kilenc feketémet, szidnám egy kicsit a kiszolgálást, ha borongós a hangulatom, vagyis jobbára, meg hoznék egy-egy új kávéreceptre ötletet (Überstürzter Weißberger etc.), azaz (ez itt a targum karlos) írnék havonta átlag egy posztot, kétnaponta bájolognék vagy hercigeskednék hangulatomtól függően egyet-egyet, s kimoderálnék 9 ide nem illőt és 1 ideillőt dafke és cumtrocc. Ganz wie bisher.
Lehetne modifikálni a site nevét. Tehát, ha rákattintunk a linkre, akkor megváltoznék a fölirat, mondjuk Judapest.hu.org (2009-????)-re. Ebből mindenki tudhatná, hogy ez egy megkérdőjelezhető vállalkozás, jogfolytonos is, meg nem is, folytatásai is meg nem is, meghaladása is, meg nem is, s abizonytalanságnak ez a biztos tudata az, ami igazán zsidó identitáskonstituáló erő.
Hát mi már nem is vagyunk, csak niemandok? Ha Shadai nem hajlandó hébe-hóba ujjlenyomatot hagyni az új oldalon, akkor neked beüzemelhetnénk egy Deuteroshadait…
Hát, még időben kéne nyakoncsípni a potenciális adminokat. Itt feljebb ajánlkoztak páran + a hallgatóság adott. Innentől már csak szervezkedés kérdése, + igen bölcsnek tartom azt ha elvárások nincsenek (jogfolytonosság?) vagy nem irreálisak.
Ha színvonalas lesz megmarad, ha nem nem.
Tetszik a gyerek példa, ha Shadai a szülő, és a gyerek a Jp, megáll-e a gyerek a lábán egyedül? Ha igen, az szuper, ha nem akkor még korai volt neki, de legalább megpróbálta.
Shadai pedig végre kedvére kommentelhetne felelősség nélkül :D
“Hát most csak annyit árulnék el, hogy ki volt az az ifjú katolikus pap, aki akkor magával cipelt minket abba a búcsúba, mert ezer szállal kötödik a történet a zsidósághoz:
http://www.vasiszemle.t-online.hu/2004/03/kapiller.htm
folyt. köv. majd a honlapomon, ami még nincs”
Nahát, ilyet nem ér, felcsigázni a népet, aztán meg lelépni! :O
Te jó szagú Úr Isten… Shadai! Ezek a hülye zsidók (velem az élen) még képesek elvitatkozni azon hogy akor most hogy folyatasák azt amit te be akarsz fejezni… De persze úgy hogy Téged semmikép se hadjanak ki a storyból… Sose szabadulsz meg tölünk érted? SOHA… :-)))))))) NEKED ANNYI! És ha soha többet nem szólalsz meg judapest -tel kapcsolatban akkor is örökre piszkálni fognak érte! Mingig, mindenütt… Felmérted Te hogy mibe keveredtél ember? :-)))))
Amit én vállalok:
1. hétvégén lérehozok egy aloldalt (page2.judapest.org), amin lehet posztolni, kommentelni (stb.)
2. ennek hírét megírom facebookon és a hírlevélben is (1000+ ember)
Amit ti vállaljatok:
1. Jelentkezzetek adminisztrátornak – ők azok, akik regisztrálják a blog szerkesztőségi felületén az új szerzőket, eldöntik, hogy melyik írás kerülhet fel és moderálhatnak is. Ha szükséges, ki kell pofozni az írásokat, képeket kell beszúrni stb.
2. Jelentkezzetek szerzőnek – ők írjanak posztokat és küldjék el az adminisztrátoroknak (egyelőre a hello@judapest.org címre lehet – ezt a címet meg fogom osztani az adminisztrátorokkal).
Az adminisztrátor/szerző jelöltek szóljanak más potenciális admin/szerző jelölteknek is: the jp (page 2) army wants you!
Sanyi:
Jónás a cethal gyomrában, volt már erre precedens a PRAXISUNKBAN.
:D
webeth,
ha most rögtön kideríted, ki volt az a bizonyos Ernő bácsi, és ki írta meg a történetét magyarul, akkor én is azonnal folytatom a sztorit…
Gyerekek, biztonsági ővet bekapcsolni, időviharba kerültünk, egy ujabb bizonyíték a relativítás elméletre, vagy kiakadt az óra a PC-n (15:24=16:24)
hát nem tudom, nem akarok fanyalogni, de ez nem ugyanaz, ami eddig volt? már rendszerben? ami shadai nélkül nem működött? és miért kell új oldal, muszáj szétválasztani? kicsit bonyinak tűnik.
én próbaverziónak továbbra is azt javasolnám, hogy posztoljunk kommentbe, max legyen egy eligazító felület legfölül, ahova lehetne külön jelezni, amikor vki posztolt és nem csak kommentelt.
ennek így lenne egy kicsit underground, tényleg forradalmi jellege, alkalmazkodva a kialakult helyzethez. vagy szerintetek ez a bonyolultabb?
furcsa…Shadai után /rá kommenteltem és előtte jelenik meg…ez hogy van?
átállítottam az időt
shadai
lehet kommentbe posztolni, de 400 komment után a lassú gépek (kevés RAM) elkezdenek kiakadni.
értem. ezt fontos tudni.
köszi a JP-t shadai. élmény volt.
shalom motherfuckers.
koszi, hogy voltatok.
remelem, talalkozunk meg.
Kedves anre,
a bizonyosság keskeny ösvényét a kételyek mérföldkövei szegélyezik. (Az emberek eleve ezért tévednek rá erre az ösvényre: félsz a kételyektől, egyszer rátévedsz, örökre rajta maradsz.) Magam sem tudom, hogy egy második oldal életképes lehet-e. Az, hogy Brunó ott volt a háttérben, azt a kellemes illúziót keltette az emberben, hogy van gondviselő (Sádáj), legalábbis a JP-n (látod, B., nekrologikusan tudunk már csak írni rólad, a Szombat örökre átpatterolt az örökkévalóságba, Szántó T. Gábornak “hagiografikusnak” kellene mennie). A több gondviselős rendszer pedig olyan nem zsé. Másfelől Brunó is mindig törekedett arra, hogy kollektív legyen az oldal.
Most majd kiderül, van-e mögötte közösség, a baráti, haveri, de legalább haverkodós szálak elég erősek-e ahhoz, hogy valami megmenthető legyen a JP-ből, mint kávéházból.
hacsak mérföldkövek lennének!
serdülő nemistudommineknevezzemmagamként TI voltatok=vagytok=lesztek szinte maga a zsidóság, nagyon sok nagyon érdekes dolgot tanultam tőletek, köszönöm. sajnálom, hogy vége, szépvolt jóvolt.
menthetetlen optimista vagyok, RSS és bookmark marad.
*
Maceszbácsi mit szól ehhez az egészhez?
Remélem azért a jövőben is fog majd jelentkezni.
Idemasolom, hatha valakinek nem tunt fel korabban:
“Kuku
2009 január 9 @ 11:32
Ha a tiéd volt a Judapest, akkor érthető, és senkinek semmi köze hozzá hogyan döntesz. Ha az olvasóké, akkor ereszd el a gyeplőt, pihenj egy kicsit, és ha van kedved írj. Én a CM-en azt vettem észre, hogy ahogy nem írtam annyit, átvették az olvasók. Már alig posztolok, mégis jobban pörög mint régen. Jobban magukénak érzik az emberek mióta kiengedtem a kezemből. Már az admin jogok megosztásánál tartunk.”
Meg ezt is:
urbandictionary.com a cápaugrásról:
“jump the shark
A very stupid saying. You don’t need to know what it means because whoever said it to you isn’t worth listening to. The phrase was popular from October 2004 to January 2005. But now it’s just stupid. The person who said it is probably a very insecure teenager (or a VERRRY insecure 20-something) who is just trying to sound cool.
Next time someone utters the phrase “jump the shark”, take him/her by the hand and say gently, “It’s ok, you don’t have to try to act cool. No one’s watching.”
=:-P
Szerintem a Shadai kérje meg a néhai szerzőket, hogy ugyan legyenek olyan kedvesek bevállalni kollektíve az új szerzők moderálását. Egyfelől ez garancia lenne a megszokott magas színvonalra másfelől a felelősség legalább több ember vállát nyomná. Egyébként pedig alig várom a B oldalt és azokat a posztokat amik már be lettek harangozva csak közben lejárt az A oldal.
Persze nem “a Shadai” hanem simán a nélkül.
Huhh férjek, feleségek, gyerekek…kezdem kis p*csnek érezni magamat itt a huszonhárom évemmel…. :D
Támogatom a B tervet!
Bindzsi,
You are sooooo last year. :DD
(Beírtam a gugliba hogy webeth és le vagyok döbbenve. Csak mondom hogy nekem nincsenek flickr oldalaim sem blogjaim, sem youtube videóim Abigail-ről, sem semmi. Jó sokan vagyok.)
Na, látom hiányoltatok többen is, Istengyilkos zsicik.
Pedig itt vagyok, és itt is leszek!
Én nem tűnök el, mint ez a szánalmas dezinformációs pr és propagandaközpont jp.
Csak nem értem rá írogatni, mert mostanában rengeteget kellett tüntetnem a gázai népirtásotok ellen. Gyerekgyilkos zsidrákok, azt hiszitek, nektek mindent lehet?! Mert ezt írja a mocskos Talmudotok, hogy, idézem, – “gyűlöld a gojt, mint a rothadt kutyát, vedd el a pénzét őt meg dobjad által a palánkon, mert alacsonyabb rendű ő tenáladnál, meg a palesztin is, mert kiválasztott egyes egyedül csak te vagy”. Solymosi Eszter nem volt elég? Szomjazzátok az ártatlanok vérét? Hát majd megkapjátok a magatokét! A holokamu – amiből a mai napig fényesen megéltek – sosem volt, de lesz! Mind Palesztinok vagyunk, és nem hagyjuk magunkat!
Itt vagyok, és itt is leszek!
És továbbra is el foglak küldeni benneteket haza, Izraelbe. És továbbra is követelni fogom, hogy adjátok vissza azt a földet azoknak, akiket illet, a palesztinoknak.
És továbbra is gyűlölni foglak titeket a vérszívó parazitaságotokért, a gazdanemzetek tönkretételéért, a faji összetartásotokért, az összeesküvésetekért, a viráguralmi ambíciótokért. A világgazdasági válság okozásáért, a kapzsi fajtátokért, a pénzimádatotokért. Magyarország kirablásáért, megvételéért, gyarmatosításáért, és tudatos tönkretevéséért. Minden olyan időszakért, amikor lefelé megy a bux-index. A szánalmas, visszataszító és beteges kultúrátok ránk erőltetéséért, az amerikai filmekért, a Fradi másodosztályban sínylődéséért. Lányaink meggyalázásáért, kútjaink megmérgezéséért. A gazdasági-, politikai- és sajtóhatalom irányításáért. A zsidó szdsz-ért, Gyurcsányért és a szocionista pártért, a Zsideszért, a Zsindexért, a zsindelyért és a Zsiguliért. Hitler hatalomba segítéséért, a vörös terrorért, a Lenin fiúkért, Rákosiért, a kommunizmusért. A kapitalizmusért, a liberalizmusért és a neokonzervatizmusért. A cigánybűnözésért, mert őket is ti uszítjátok ránk, hogy elvégezzék a piszkos munkát.
Itt vagyok, és továbbra is megvetlek titeket nagy, mindig váladékos orrotokért, lógó fülcimpáitokért, göndör hajatokért, a metélt farkatokért, a gusztustalan tetűhintáitokért és a fajotokra jellemző betegségekért, mosdatlanságotokért, büdösségetekért. Azért, mert egész nemzeteket tartotok rettegésben, és mert folyton rettegésben éltek. Azért, mert fogalmatok sincs arról, mi folyik vidéken, akár csak 40 km-re a belvárosi kávéházaitoktól, és azért, mert nem állítjátok le a gázai népirtást.
Itt leszek, hogy utálhassalak titeket a beteges hagyományaitokért. A koholt bibliátokért, a más népek gyűlöletére tanító talmudotokért, azért, mert népirtásoknak örültök ünnepeiteken, mert óriási hanukagyertyákkal akarjátok kifejezni alávetettségünket, leigázásunkat szakrális tereinken. Az állatkínzást jelentő kóser vágásért, a rituális gyilkosságokért, Jézus urunk leöléséért.
Hogy gyűlölhesselek titeket azért, mert felül vagytok reprezentálva a világképemben.
Én itt vagyok, és itt is maradok mindig, hogy gyűlölhessem a gyerekeiteket, és a gyerekeitek gyerekeit ezer íziglen.
Búcsúzóul mindenkit ölel és csókol, a
Macesz Bácsi
:DDDDDDDDD
ettől jobban nem is lehetett volna összesűríteni maceszbácsit:)
Sylvikének is üdvök, és továbbra is 7/24:) :)
Csak fogyi, nem depi, meg öngyi megy ilyesmi:)
Csocsi:-)
(villódzó lepkéK, virágok koponyák EMO miegymás)
webeth,
“Nahát, ilyet nem ér, felcsigázni a népet, aztán meg lelépni! :O”
15 years after…
itt a folytatás, csak közben nagy időbeli hézagok vannak, és már nem vagyok azonos magammal (sem)
feladom inkognitómat, de ahogy a katolikus karizmatikus újság sem merte közölni 10 éve, a JP cenzúrán sem menne át a szöveg
kattints a megkékült nevemre
Gabriel! Beleolvastam a beszélgetés részébe. Hát neked szép nagy lelked van :-)))) Azért lehet hogy a JP – n megpróbálhatnád átnyomni (már ha lesz még…)Biztos h. lesznek akik bé fognak szólni de mivel a magyar zsidóság egy jó része úgy “járt” ahogy Te szerintem érdekes lehet a story…
Kedves sanyi,
akkor kisvárosban laktam, kineveztek egy rabbit, de a III/III eltiltotta, így hát valahogy el kellett kezdeni az istenkeresést.
Mai fejjel már több okból is elsősorban csak a zsidóság érdekel:
vigasztaljátok, vigasztaljátok népemet…
küldetésem Izrael házának elveszett báránykáihoz szól…
ti azt imádjátok, akit nem ismertek, mi pedig azt, akit ismerünk, mert az üdvösség a zsidóktól jön…
Tulajdonképpen én egy anti-misszionárius vagyok, aki a zsidó/nemzsidó barátait rá akarja ébreszteni a zsidóság értékeire, egyszóval az átokszó dicsőségünké vált: zsidónak lenni jó!
A régi interjúban nagyon erős öncenzúrát gyakoroltam, de mégis átsütött rajt a fenti tudattalan üzenet, és ezért ijedtek meg tőle…
Különben az interjút egy tucat barátom látta csak az elmúlt 10 évben, de hatására többen is visszatértek a zsinagógába, én csak kullogok utánuk!
Érdekes új hibaüzenet:
nincs jogosultsága a lap megtekintésére!
Lehet, hogy maceszbácsi már tud valamit, amit még én sem?
No, azért lassan körvonalazódik, hogy nem tolerálható a megszűnés egy kardcsapással. Érdekes, hogy a moderálás miért a fő gond – alapvetően csak a posztok tartalma lehet probléma, a hozzászólásokkal úgyis mindenki magát minősíti. A szétoffolós gorombáskodásnak persze nem kell teret adni, de ha valakinek összesen annyi a véleménye, hogy ilyen vagy olyan zsidók, akkor az a saját szegénységi bizonyítványa.
Tekintettel arra, hogy magam alapvetően politikus érdeklődésű volnék, a JP-t eddig is ilyen szempontból olvastam – nem okvetlenül foglalkoztam minden egyes zsidó zenével, kultúra-momentummal, bár a posztok nagy többségét elolvastam, érdekességként. Shadai kifejezetten jól ír – nem is csak a tartalmat értve ezalatt (melynek egy része számomra érdektelen volt), hanem a rövidsége, tömörséget, stílust. Én nem tudok (talán nem is akarok) ilyen frappánsan írni, az én posztjaim rendre hosszabbak, ami az olvasóimat olykor már fárasztja. Ha ezt az üdeséget lehet több/új szerzővel tartani, akkor végtére is mindegy, hogy page2 vagy az eredeti. Akár lehetne az eredeti is, valamilyen cezúra-jellel, hogy eddig volt a Shadai-féle “fakultatív one man show”, innentől meg polycythaemia vera. Elvégre egyszerűbb nem is csinálni másik felületet, gondolom, bár nem tudom, mekkora munka az, mert én nem tudnék.
Látod, látod, Shadai: Feldmájer a hozzászólásában ha rejtetten-kódoltan is, de akkora örömködést helyezett el a JP vége miatt, hogy már csak ezért se szabad abbahagyni!
Azért lettem csak “keresztény”, mert új üzenetet akartam közvetíteni
a kereszténység felé, hogy ne tartsák magukat olyan túl nagyra, mert zsidó testvéreink is megkapták a szentlelket…
a zsidóság felé, hogy a kereszténységben új korszak kezdődött, mostantól vége az antijudaista/antiszemita toposzok világának…
Hát itthon egyik üzenet sem jött be, de azóta baráti körünk átalakult, túlnyomó többségben vallásos/vallástalan zsidó/félzsidó/nemzsidó kitért/betért ember/ke alkotja, ahol a zsidóság, mint probléma nem merülhet fel, tartjuk a sabbatot és minden zsidó ünnepet szük körben (max. 16 fő), és várjuk a Messiás közeli eljövetelét…
Csak arkangyalokat tiltunk le (ki), változtass nicknevet Szamuelyre például és próbáld újra:
Egy jóakaród.
erre a rövid időre nem érdemes, meg nem akarok én mindenáron ide irogatni, csak kostólgatom a halál utáni állapotot. Lehet, hogy már mindnyájan a mennyek országában vagyunk?
Erről szeretném megosztani veletek az alábbi történetet:
A hőskorban a Közösség minden jóakaratú emberrel felvette a kapcsolatot: egy kis csapat elvetődőtt a nyár középen az orosz(?) ortodoxokhoz is a liturgikus zenei együttműködés keretében. Népes küldöttségünk egyik tagja már áldott állapotban vala, és a nagy hőségben elájula. A nagyszakállú pópa rögtön orvosért kiált, rögtön előugrik kettő is a sorainkból. Élesztgetik a eljövendő anyát, akibe lassan visszatér az élet, és meglátván a szépszakállú pópát a tömjénfüst közepette a sejtelmes fényben, imigyen sóhajtott: Hát ilyen könnyű volt…
macesz bácsi jól megmondta…
bár én hiányoltam a szmogriadót, a négyes metrót és még pár dolgot… szerintem összeesküdött demszkyvel…
valakinek el kéne határolódnia! :)
ennyi komment, és alig van benne elhatárolódás.
elhatárolódom macesz bácsitól!
ja, és az ónos esőtől is…
az új hibaüzenet nekem, mint informatikusnak azt mondta, hogy alakul az új kommentelési lehetőség, a jp bé oldala, csak még az új felületet lekezelő oldalak hozzáférése nem lett helyesen megadva.
de már igen, tehát minden szuper…
Gabriel,
:) és :( hű, most emésztgetek…
nocsak, láthatóan a kommentelők jól ellesznek staff nk is:)
Kedves Gabriel! Én tök vallástalan vagyok. Isten létében vagy nem létében lehet velem vitatkozni, de (most fogjátok be szemeteket) arról meg vagyok gyöződve hogy ha van is (esetleg…) akkor biztos nem vállasztott ki senkit és semmit hogy képviselje őt az emberiség felé… Se zsidót, se hindut, se muzulmánt, se senkit. Már persze ha jó fej…
Általad nyer áldást a föld minden népe mondá az Úr Ábrahámnak, és mi mindnyájan Ábrahám gyermekei vagyunk…
Aztán még azt is mondották volt, hogy minden ember szívének legmélyén, még a legfogyatékosabb teremtménynek is, ott lakik az Isten.
A zsidó csak egy Jel a világban, – és milyen szegény lenne a világ nélküle – mindenhová magával cipeli az ő Tóráját, és buzgón várja a Messiás eljövetelét…
note: a JP zsongás listán igen gyors karriert futott be ez topik.
már a hatodik ;)
Az olvasottság meg abszolút rekordot döntött, többen látogatták a bezárás óta a JP-t, mint a flódni-ügykor vagy a hollán-hadműveletkor. (Nota bene, pl. Jim Morrison is sokkal több albumot adott el a halála után, mint előtte.)
amióta a tetszhalál árnyékában élünk, felgyorsult a zagyműködésem, mondhatni gondolatrohanásom van, de mi lesz, ha mégis itta vég?
Gabrel! Feltámadunk…!
Valahogy ilyennek képzelem egy arkangyal és egy ateista párbeszédét az egi söntésben vagy kávéházban.
Shadai, hát hagynád, hogy ez az isteni párbeszéd e ponton megszakadjon?
shadai:
ezekszerint jim morrison jobban ráért a halála után albumot árulni :D
na, remélem minden jóra fordul… :)
ezek szerint a jp bekerült a hendrix, joplin, morrison hármasba?
jut eszembe a halál körülményei tisztázottak?:)
“The crystal ship is being filled
A thousand girls, a thousand thrills
A million ways to spend your time
When we get back, I’ll drop a line”
The Lizardking
Shalom Herr Matzos!
“TIME TO LIVE, TIME TO DIE”