Megtaláltam a Judapest.org arab testvérlapját! Az a nevük, hogy KABOBfest. Popkulturálisak, szemantikai harcot vívnak, humorosak a bejegyzéseik és mindenről van véleményük (rögtön több is). Nagyszerű a linkgyűjteményük is, belépő egy ismeretlen (de érdekes) világba. Blogbarátság lesz ebből. Update: vagy mégsem?
Ha ebből tényleg blogbarátság lesz, akkor annyira örülök, hogy csak na.
Ez csúcs. Már felvetted velük a kapcsolatot?
Obamás cikkjüket olvasom, tényleg hasonlít a stílus a JP-ére:-))
cikküket.:-I
Nem írtam még nekik, amúgy majd csak észreveszik a linkelést.
Igen, de amíg mi olvasni tudjuk az ő cikkjeiket, addig ők nem értik majd, hogy most ez egy barátságos, vagy fikázós poszt.
A jom kippuri cikkük mennyire barátságos JP szemmel nézve?
Hát ige, plusz a kommentek is borzalmasak. A felület trendi, a tartalom ósdi:(
http://www.kabobfest.com/2008/10/happy-yom-kippur.html
“So, I would say Israel-lovers, Israel’s military and the settlers have a lot of atoning to do. But that’s up to God.”
A jom kipuri posztjukat nem olvastam (most megnéztem persze), de őszintén szólva nem is várom el egy arab blogtól, hogy cionisták legyenek. Lehet, hogy alacsony a léc. Kritikusnak tűnnek Izraellel, de egyrészt nem az “Israel-bashing” a fő profiljuk, másrészről saját magukkal szemben is kritikusnak tűnnek.
azért ez a cikk is érdekes:
http://www.kabobfest.com/2008/10/book-refuting-jewish-taboo-on-israels.html
ti ismeritek ezt a könyvet?
Én hallottam erről a könyvről. És persze, az “izraeli” (vagy akár “zsidó nemzeti”) identitás és nemzeti emlékezet konstruált, de ebben semmi új nincs. A (kollektív) emlékezés: politika, stratégia.
Ugyanez elmondható az arabokról (palesztinokról) is, csak ott ez a konstruálás még későb kezdőtt, mint a zsidóknál.
De elmondható az olaszokról is – 1861 előtt azért elég más volt még a helyzet. :)
tovább olvastam, ez sem rossz…
http://www.kabobfest.com/2008/09/weekly-roundup-i-hate-israel-edition.html
biztos, hogy ez lesz a testvérblog?
Szerintem, ha egy zsidó blogtól elvárható (és elvárható), hogy meghallja a Másik hangját, talán egy arab blogtól is elvárható lenne. A cionizmusnak ehhez semmi köze, ez az arab blog nem a közeledést szolgálja, hanem a szokásos palesztin vádakat sorakoztatja fel – Izraellel szemben.
Viszont a designjuk tényleg trendi, de talán ettől nem kéne hasra esni.
Az izraellel foglalkozó részeket nem olvastam el a poszt megírása előtt. Régebben már találkoztam viszont egy tévés műsorukkal, ott nem politizáltak és jópofa volt. De lehetséges, hogy elhamarkodott volt az ítéletem. Attila, ismersz egyébként olyan arab blogot, ami “meghallja a Másik hangját”? Nem NGO, hanem független blog vagy oldal.
Nos, én is épp akartam írni egy kommentet, hogy esetleg felül kellene vizsgálni ezt a blogbarátság dolgot… Vannak jó, humoros – adott esetben önironikus – cikkek, de szerintem Izrael és cionizmus téren túl megy az oldal a constructive criticism határán. A JP a maga “flódnista” :) mivoltjában színvonalasabb. Persze, én mint lelkes olvasó mi mást mondhatnék ;) ?
Ehhez mit szólsz, Shadai? Bár közös projekt, de nem rossz:
http://www.bitterlemons-dialogue.org/about.html
A Bitter Lemons az egy jó projekt (de NGO-ról van szó, nem blog).
Tényleg lehet (sőt valószínű), hogy túl hamar ítéltem kabobfest ügyben.
Sophie: kösz! :)
És komolyan, irónia nélkül beszóltak Paul McCartney-nak, mert Izraelben merészel koncertezni:
http://www.kabobfest.com/2008/09/weekly-roundup-i-hate-israel-edition.html
Idézetek az általuk hivatkozott cikkből:
McCartney annyit mondott, hogy VANNAK BARÁTAI, akik “támogatják” Izraelt. Pont.
Erre a kedves militáns (nekem tökmindegy, hogy milyen nemzetiségű vagy vallású) bácsi reakciója:
“Instead of supporting the people of Palestine in their suffering, McCartney is celebrating the atrocities of the occupiers,” Bakri said. “The one who is under occupation is supposed to be getting the help.”
Nem túlérzékeny ez a bácsi? Nem paranoiás cseppet sem?
Én mindenesetre azt szeretem a JP-ben, hogy nem túl sokat foglalkozik Izraellel (amit én mellesleg támogatok – mármint Izraelt, mert szeretek az árral szemben úszni :-)), nem zsidóként mai magyar zsidóktól olvashatok érdekes írásokat. A nácivadászat sem jellemző a blogra.
tényleg, nem láttátok valamelyik nap a Gyász Jeruzsálemben című filmet? nem tudom melyik adón ment, talán a Duna tv-n. nagyon komoly film volt és a végkicsengése nekem az volt, hogy nincs lehetőség párbeszédre.
láttam. nem is tudtam aludni tőle.
A Kabobfest designja és tipográfiája szerintem sehol sincsen a Judapesthez képest.
100 év múlva talán szélesedik valamicskét a muzulmán látókör, mostanában még nem érdemes ennél többet várni.Javaslom a figyelemmel kísérésüket és a commentelést, mert elég belterjesnek tűnnek és így könnyű leszokni (vagy rá sem szokni) az érvelésről, az egyenrangú párbeszéd és vita lehetőségéről.Már az is valami, ha a saját kultúrával szemben reflektív bír lenni.
Attól nem kell tartani, hogy ők esetleg elolvasnának bennünket.Még angolul se tennék, mert messze vagyunk és jelentéktelenek a számukra.
Láttam a dokumentumfilmet, ami arról szólt, hogy egy öngyilkos merénylő fiatal arab lány a halálba rántott egy hasonló korú zsidó lányt, és a zsidó lány anyja megpróbált kapcsolatot teremteni az arab terroristalány szüleivel.Az eredmény várható volt.
Nagy nehezen tévén keresztül szembeültették egymással a merénylő és az áldozat anyját, hogy két anya közös gyászukból kiindulva megkíséreljenek felülemelkedni a történteken azt üzenve, hogy a megbékélést szolgálják és ne a szakadákok mélyülését.Mondani se kell, hogy hiába, az arab asszony megragadta az alkalmat, hogy – férje felügyelő jelenlétében – az előre betanult szokványos vádaskodásokat szajkózza.
Megrendítő, hogy a zsidó nép még mindig mennyire naiv, mennyire birkatürelmű és mennyire nem hajlandó tanulni abból, hogy a normális eszközök mennyire nem hatékonyak.
Kedves Judapest!
Két évvel ezelôtt írtam egy forgatókönyvet, Láng György Hanele című regénye (Magvető, 1980) alapján. Háni története nagyon megrázott, nem hagyott békében, meg kellett írjam. Azóta házalok vele… Az egyik fél azt mondja, hogy nem érdekli a zsidó téma, a másik meg kikiáltott antiszemitának (többek között egy mérsékelten tehetséges filmrendezônô is). Ha kapnék tôletek egy e-mail címet, szívesen elküldeném a könyvet (angolul is megvan), mert kiváncsi lennék a véleményetekre.
Különben 49 éves vagyok, Csíkszeredában születtem, anyám brassói szász, apám csíki székely. Húszonegy éve Heidelbergeben élek.
Köszönettel:
Hajdú Farkas-Zoltán
Én is láttam :(
Amúgy ez a KABOBfest amerikai lehet, legalábbis a szöveg (szleng) alapján. Szóval várhatóan tovább szajkózzák amit “kell” + nincsenek Izraelben/ mellett. Elég furák is.
Nem érdemes mégis inkább kommunikálni, mint nem?
naja, az anyázás is kommunikálás és néha egész jól esik
Szerintem túl sokat vártok el az arab fiúktól.
Elfelejtitek, hogy terület + kontroll kérdésben most Izrael van birtokon belül. Mégpedig eléggé, az ENSZ határozat 55%-a helyett 85%-on (pontos számok lehet, hogy mások). De a lényeg ugyanaz.
Mit csináljanak az arabok? Örüljenek nek?
Tudom, hogydeők 0% sem akartak adni a zsidóknak, ez az ő rákfenéjük. De hogy a jelenlegi helyzet vérlázítóan igazságtalan palesztin szemmel nézve, és rá vannak fixálódva, az nem lehet jogos némiképp?
Érdekes lenne írni neki, megosztani velük shadai kontroll-mátrixos cikkét, az nagyon korrekt munka.
Why so much criticism of Israel?
For one thing, several of us are Palestinians. When we talk about Israel, we do so as people who have suffered at its hands in a variety of ways.. or faced the humiliation of visiting a homeland we were treated like dirt in (all of the above plus Nadeem).
- ez valószínű így van
Why do you call Israel “apartheid”?
It is an appropriate description.
Israel welcomes any Jew to immigrate, yet it denies the same right to the Palestinian refugees it displaced during its foundation.
- erre nehéz mit mondani
kabobFAQs – érdemes megnézni.
és talán velük beszélni erről…
Errol a konyvrol olvasva ( http://www.haaretz.com/hasen/spages/966952.html ) jutott eszembe, h erre nezzek, hatha van velemenyetek rola.
Ilyeneket mond az iro [1] az interjuban, h az Israeli Declaration of Independence-ben irtakkal szemben [2], a zsidokat nem uldoztek el a romaiak [3], a zsidosag vallasi terites utjan terjedt [4], a palesztinok nagyobb valoszinuseggel az osi zsido nep leszarmazottai, mint a bevandorolt zsidok. [5]
Azt hittem ez elesebb tema lesz, mint h egy legyintessel – ezt mindenki tudja – elintezzetek [6]. Raadasul nem tudja mindenki [7].
[1] http://www.tau.ac.il/humanities/faculty/sand_shlomo/
[2] “After being forcibly exiled from their land, the people remained faithful to it throughout their Dispersion and never ceased to pray and hope for their return to it and for the restoration in it of their political freedom”
[3] “I started looking in research studies about the exile from the land – a constitutive event in Jewish history, almost like the Holocaust. But to my astonishment I discovered that it has no literature. The reason is that no one exiled the people of the country. The Romans did not exile peoples and they could not have done so even if they had wanted to.”
[4] “The people did not spread, but the Jewish religion spread. Judaism was a converting religion. Contrary to popular opinion, in early Judaism there was a great thirst to convert others.”
[5] “No population remains pure over a period of thousands of years. But the chances that the Palestinians are descendants of the ancient Judaic people are much greater than the chances that you or I are its descendents.”
[6] shadai 2008 október 15 @ 14:30 “Én hallottam erről a könyvről. És persze, az “izraeli” (vagy akár “zsidó nemzeti”) identitás és nemzeti emlékezet konstruált, de ebben semmi új nincs. A (kollektív) emlékezés: politika, stratégia.”
[7] Liszickij 2008 október 16 @ 10:09 “Megrendítő, hogy a zsidó nép még mindig mennyire naiv, mennyire birkatürelmű és mennyire nem hajlandó tanulni abból, hogy a normális eszközök mennyire nem hatékonyak.”
“a palesztinok nagyobb valoszinuseggel az osi zsido nep leszarmazottai, mint a bevandorolt zsidok.”
hát kinézetre biztosan jobban hasonlítanak mózesre, mint az askenázi zsidók. :)
Nem olvastam azt a bizonyos könyvet, de az interjú alapján fércmunka. A szerző feltalálja a spanyolviaszt, majd nagyon felületes, leegyszerűsitő, sőt szenzációhajhász következtetéseket von le belőle. Vegyünk ehhez még egy csipetnyi science-fiction-t (az askenázi zsidók Kazáriából jöttek), meg néhány tényleg érdekes felvetést, amit sajnos megint csak túlegyszerűsit a szerző.
Pl. “a zsidókat nem üldözték el a rómaiak” — hát konkrétan egy komoly történész se gondolta soha, hogy a diaszpóra úgy jött létre, hogy a rómaiak elüldözték a zsidókat. Hatalmas zsidó közösségek léteztek Alexandriában, Kisázsiában, Cipruson, a görög szigeteken jóval a Szentély pusztulása előtt. Ezek egyrtészt békés migrációk útján jöttek létre (a népességfelesleg elvándorol, jól ismert jelenség ez már az ókorbol is), másrészt a Ptolemaioszok telepitési politikájának következménye volt.
És az is tény, hgy a rómaiak azért rengeteg zsidó elhurcoltak rabszolgaként a Szentföldről, bár senki nem tudja pontosan hányat. Voltak téritések is, de az valószinűtlen, hogy a diaszpóra nagyrészt betértekből állt volna.
Ilyen jellegű problémák vannak a többi tézissel is, ha akarjátok, még irok még róla.
gumicsizma: írhatnál egy könyvkritikát, külön posztként!
A palesztinok első sorban a szüleik és nagyszüleik stb. leszármazottai. Ha felfedezik őstörténetüket, akkor eredetileg indo-eirópaiaknak mondhatják magukat: régészeti megfontolások alapján úgy vélik, a “tengeri nép” filiszteusok kb. a mai Szlovákiából a Balkánon és Krétán keresztül kerültek a levantei területre.
Míg ellenben a csontmotzsákban található DNS-bogarászok szerint a 2000 év előtti júdeaiak DNS-e legközelebb a néhány szamaritánus falu lakóinak DNS-éhez hasonló. (Pedig ők nem is voltak olyan “igazi zsidók”.)
Jared Diamond nevű biológus-kultúrtörténész szerint van egy bizonyos kulturális kiválasztódás is. Az anyák nagyrészt olyan gyereket szülnek, amilyent szeretnének, nem utolsó sorban azért, mert nem mindig a férjükkel nyuszizva nyílik meg igazán méhük, hanem azzal, aki tetszik nekik. Ennél fogva az izraeli nők feltehetőleg nem azt az urat választják ki gyermekük biológiai apjául, aki nagyon hasonlít Arafatra vagy a kilincsorrú Bayer Zsoltra (a fülét még nem néztem Franka-szemmel, de az is elég “zsidósan” állhat). Néhány nemzedék, és Izrael tele lesz kékszemű, vörösesszőke szláv-germán külsejű sémiekkel.
csakhogy a palesztinoknak a nevükön kivül vsz. semmi közük a filiszteusokhoz.
a könyvkritikát megneheziti, hogy nem olvastam még a könyvet, de ha sikerül hozzájutnom, lehet, hogy megpróbálkozom vele.
Ami meg a fő tézist, a zsidó nemzeti identitás konstruált voltát illeti, azt tényleg el lehet intézni egy kézlegyintéssel, ugyanis, mint azt shadai fentebb lényegretörően megfogalmazta, ez megint a spanyol viasz feltalálásának az esete.
Kedves xy, légy erős, a magyar nemzeti identitás is 19. századi konstrukció. Meg a német, meg az olasz, meg a lengyel, meg a cseh, meg a szlovák, meg a román, meg a szerb, stb. nemzeti identitások is. A franciák talán már a 18. sz. végén elkezdték, és ők voltak a minta a többiek számára. A palesztinok meg a huszadik században álltak nekik nemzeti identitásuk megkonstruálásának, ha már itt tartunk.
Volt erről egy szép vita a magyar történészek között is, Szűcs Jenő nevezetes tézise arról, hogy a 19. sz. előtt nem volt magyar nemzet (amivel nem azt akarta mondani, hogy nem voltak magyarok, hanem azt, hogy a kollektiv tudatnak nem volt olyan formája, amit nemzettudatnak lehetne nevezni).
Kritikusai részben azt rótták fel Szűcs Jenőnek, hogy tautológia a tézise: a modern kor előtt nem volt modern nemzettudat (jó vicc, hogy is lehetett volna). Meg hogy volt azért valamiféle nemzettudat már a középkorban is, csak nem pont az a fajta, ami a 19. században jött létre. Innentől elméleti viták ködébe vezetnek a kérdések, a középkori magyaroknak aszerint volt ill. nem volt nemzettudata, hogy miképp definiáljuk az utóbbi fogalmat.
Azt viszont merem állitani, hogy a középkori zsidókra is ez vonatkozik: modern nemzettudatuk nem volt a középkorban (hogy is lehetett volna), kollektiv identitásuk evidens, hogy volt, amit lehet “középkori nemzettudatnak nevezni,” ha elfogadjuk, hogy van ilyen fogalom.
Vagyis nincs itt semmi nagy felfedezés, vagy leleplezés. A szerző feltalálta a spanyolviaszt, és provokativ, szenzációvadász módon tálalta. Hires lett tőle, na, lehet, hogy pont ez volt a célja.
N. A., nem, az anyázás nem kommunikálás, hanem verbális önkielégítés.
Ez a point of view, erről lehet beszélni/vitatkozni:
eszté, akkor azért esik néha olyan jól :)
Shadai, ez az idézet honnan/kitől van?
Innen: http://kabobfest.com/about.html
Fentebb idézte ‘fürdőkád’, gondoltam akkor már bemásolom az egészet.
Kösz! Mondanék véleményt is, ha tájékozottabb lennék a témában, de egyelőre még csak az információkat gyűjtöm, úgyhogy a terepet átengedem másoknak.
Nem triviális, hogy mindenki ismeri, ezért álljon itt az izraeli oldal véleménye is ezekről a kérdésekről (emberi jogok, apartheid etc.):
Az “apartheid” vádról:
http://www.jewishvirtuallibrary.org/jsource/History/Human_Rights/Israel_&_apartheid.html
Emberi jogok Izraelben:
http://www.jewishvirtuallibrary.org/jsource/History/Human_Rights/human_rts_in_Israel.html
Arab-Izrael kapcsolatok, háború és béke:
http://www.jewishvirtuallibrary.org/jsource/myths/mftoc.html
Arab mitoszok Izraellel kapcsolatosan (és cáfolatuk):
http://www.jewishvirtuallibrary.org/jsource/myths/index.html
“Két évvel ezelôtt írtam egy forgatókönyvet, Láng György Hanele című regénye (Magvető, 1980) alapján. Háni története nagyon megrázott, nem hagyott békében, meg kellett írjam. Azóta házalok vele… Az egyik fél azt mondja, hogy nem érdekli a zsidó téma, a másik meg kikiáltott antiszemitának (többek között egy mérsékelten tehetséges filmrendezônô is). Ha kapnék tôletek egy e-mail címet, szívesen elküldeném a könyvet (angolul is megvan), mert kiváncsi lennék a véleményetekre.”
add ki privat. ennyi. en elolvasnam, de nem vagyok ugymond nagykutya sem kicsi kutya. mi ez a lang konyv? erdemes elolvasni?
email cimem: simaiszilv@gmail.com
kuldd el ide.
ez egy fake nev, nem jelol senkit. tehat nem szilvi vagyok es nem simai a vezetek nevem. sot!!
“Hires lett tőle, na, lehet, hogy pont ez volt a célja.”
Mintha olyat olvastam volna, h 19 hetig vezette az izraeli bestseller listat. Foglalkoztatja az embert. Talan valahogy a nemzet atmenetisegenek a gondolata es a nemzeti identitas megelese konfliktusban van?
“Kedves xy, légy erős”
Igyekszem, es kosz az eddigi reakciokat :)