Pestiside: Impressive Displays of Chutzpah, Part II: the Jews Are Buying Hungary
Kuruc Infó: Buta bibsik hazudnak a Kuruc.info-ról
zsidó identitás és kultúra a 21. századra
zsidó identitás és kultúra a 21. századra
Pestiside: Impressive Displays of Chutzpah, Part II: the Jews Are Buying Hungary
Kuruc Infó: Buta bibsik hazudnak a Kuruc.info-ról
Szerintem, nem kell terjeszteni a kurucbaromságokat…
Szerintem se. De egyébként Peresz, elég nagy hülye volt, mert a Ynet szerint valóban ezt mondta:
ואנחנו קונים את מנהטן, את פולין ואת הונגריה
http://www.ynet.co.il/articles/0,7340,L-3458455,00.html
De egy rossz fogalmazásnál érdekesebb Hering József története, aki felfedezte ezt a cikket. Ex Magyar Fórumos, jelenleg Magyar Mércés skizo-zsidó antiszemita. Állítólag tizenegy évig volt izraeli katona.
Tipikus története annak a zsidónak, aki kilép közösségébõl, és tudását a zsidók ellen fordítja. A középkorban sok zsidóellenes irat és Talmud-vád kikeresztelkedett zsidóktól származott. ?gy látszik az õ történetük folytatódik.
Naftali Kraus ezt írta róla:
“Meghasonlott, betért majd visszatért, paranoid alkat, aki húsz évet töltött Izraelben, kitûnõen beszél héberül és arabul, és hazatérve minden személyes sérelmét a beteges gyûlölet szolgálatába állította”, írja többek között Hering Józsefrõl, majd így folytatja: “A meghasonlott és üldözési mániában szenvedõ Hering egyre jobban az arab propaganda uszályába került…”
Naftali Krausz, a neológ rabbiképzõ honlapjának szerzõje velõs összefoglalásából implicite az is kiderül, hogy az arab propaganda férjhez megy. Azt gyerekkorom óta tudom, hogy a szocializmus menõsült, mert elvette az életkedvet, de hogy már az arab propaganda sem bírja a szinglilétet, az új dolog. (Másik lehetõség, hogy valami hajózási érdekeltség van a háttérben, s arról az uszályról van szó, de ez nem túl valószínû. Heringhez ugyanis tengerjáró dukál. Szóval képzavar ez a javából.)
A Szittyakürtöt nem fogjátok rendszeresen szemezgetni?
A zsidók TüNYLEG annyira uralják a médiát, hogy még a szélsõ-szélsõjobb kurucinfón is két zsidó, Lovas István és Hering József a két vezérpublicista; egyszerûen nem hagyunk piaci réseket!
Az iwiwen olvasottak alapján, Hering József Lovas István evil twinje. Yossi BEtért zsidónak, alijázott Izraelbe, ahol ultranacionalista katona-telepesként Ciszjordániában (neki biztosan Júdea&Szamária volt) telepedett meg. “A szélsõségek könnyen összeérnek” tételt igazolva Hering úr könnyen váltott át aztán zsidó kahanistából antiszemita zsidófalóba. Fasisztából fasiszta, tulajdonképpen ez azért nem is olyan nagy kognitív ugrás. Szóval hazajött, elõször Csurnál helyezkedett el a Magyar Fórumban, majd összerugta a port a zsírtáltossal és újabban a népszerû következõgenerációs-gyûlölet magazinnál, a Kuruc(z) Infónál szórakoztat. Kitûnõen megtanult héberül Izraelben, így õ szemlézi most az izraeli lapokat. Tehát egy megélhetési magyar, zsidó skizóval van dolgunk, hogy frappáns befejezésként Sickratmant idézzem.
:( Rémisztõ
Amúgy tényleg az…:(
tegnap az egész énekórán azzal foglalatoskodtam, hogy lekaparjam a különbözõ kurucinfos marhaságokat és a “dögöljön meg az összes zsidó” címû XXI. századi költészeti “remeket”…ennyit a Mo.i középiskolákról…
levi,
így van, igazán elkeserítõ, hogy sok tininek ez a szar bejön. milyen felnõtt lesz belõlük?
azok számára, akik nem értik a hébert még, lefordítanátok, mi van az ynet-en?
Levi, lehet, hogy egy ember ragasztgatott mindenhová. ?gy gondolod, hogy ez általánosan jellemzõ a magyar középiskolákra? üs az odajáró diákokra?
Azért ne felejtsétek el, hogy ez a legérzékenyebb kor. De a legjobban formálható is.
Boher, sajnos ha más alternatívájuk nincsen, akkor ezt találják meg.
Sajnos nemcsak a középiskolásokra jellemzõ.
A munkahelyemen ha filoszemitát akarok látni akkor a tükörbe kell néznem :)
Kb 100 dolgozunk egy helyen.
Mindennap hallgatni az antiszemita ugratásokat,beszólásokat elég fárasztó.
Elképesztõ,hogy logikátlan dolgoknak is mennyire hitelt tudnak adni “felnõtt” emberek.
Szerintem Hering Józsefrõl ne állítsunk ilyeneket, mert beperel:
http://index.hu/politika/belfold/skizo0612/
A legmulattatóbb ebben a fenti cikkben az általa beidézett tanú, hatalmas aranyköpései vannak…
Minket nem perelhet be, mert a JP ügyvédje nemcsak héber, hanem mindig éber is. Vedd észre a mondat elejét (”az iwiwen olvasottak alapján”).
Hering József ide vagy oda, mit mondott Peresz?
Zsófi,
Ez általánosan jellemzõ a magyar iskolákra nem csak közép, de már általános iskolában is. Általában a zsidót, szitkozódásra szokták használni… Alternatíva szerintem meg mindig van, de csak az értelmesebbje találja meg(értelmes alatt nem intelektuelre gondolok és nem is “jó tanulókra”)- üs ez nem csak a szakközepekre de az egészen elit gimikre is jellemzõ sajnos. Spec. az én osztályomban kapásból 3 nagy magyart és még jópár “szimpla” antiszemitát feltudnék sorolni. De ahogy a rabbi mondaná “Gam zu latova” …. és egy kérdés: a sirály ajtaján ki volt írva hogy zárt klub, tagságról érdeklõdni bent lehet, de akárhogy kopoktunk nem nyitott senki ajtót, hogy is van ez?
Shadai, nem tudom, hogy csináltad, de zseniálisan összefoglaltad a lényeget.
Na jó, akkor következzen az elsõ JP szájbarágó:
1. Kicsoda Simon Peresz?
Simon Peresz Izrael 84 éves (kilencedik) köztársasági elnöke, háromszoros ex-miniszterelnöke, az arab-zsidó békefolyamat egyik fõmérnöke, Nobel-békedíjas politikus, a régió gazadasági együttmûködéseit elõmozdító Peres Center alapító-igazgatója. (ld. még a JP bejegyzését Simon Pereszrõl)
2. Mit mondott Simon Peresz?
Peresz a helyi kereskedelmi kamara éves közgyûlésén az izraeli gazdaság talpraállásáról beszélt, amely a 2000 õszén kitört ún. Al-aksza (avagy “Második”) Intifáda után mély válságba került. Peresz arról beszélt, hogy Izraelnek csekély mérete és szûk belsõ piaca miatt nem az iparra kell koncentrálnia, hanem inkább az új termékekfejlesztésére. A zsidó állam számára inkább a kutatás és a nemzetközi egyttmûködés hozhat sikereket. (”azt hittük, hogy Izrael ipari ország lesz, de úgy tûnik nincs rá mód, túl kicsik vagyunk ehhez, s ezért a kutatás-fejlesztés nagyhatalmává nõttük ki magunkat. A vállalatok azért jönnek Izraelbe, hogy az izraeli kutatásba fektessenek, s nem azért, hogy az iparba.”)
3. Na de mit mondott Magyarország elfoglalásáról?
Semmit. A fenti gondolatmenet után elhangzott egy mondat, ami valahogy így hangzott: “Példátlan gazdasági eredményei vannak Izraelnek, gazdasági függetlenséghez jutottunk, megvesszük Manhattant, Lengyelországot és Magyarországot.”
4. Ez azért kurvadurva, nem?
Az angolszász (”kapitalista hagyományú”) országokban ez egy kifejezés (buy up), ami tulajdonképpen annyit jelent csak, hogy valaki gazdaságilag magabiztos és ezt ki akarja (tudja) fejezni. A 90-es évek elején Amerikában pl. mindenki arról beszélt, hogy “a japánok megveszik New Yorkot”; a japán jen “dübörgött” és pl. megvásárolták a Rockefeller Centert, ami Amerika egyik jelképe volt (az egész Rockefeller Group a japán Mitsubishi tulajdonában van, ahogyan a Columbia Pictures is; ettõl még Amerika nem lett “a japánoké”).
Peresz azért nyúlt valószínûleg ehhez a kifejezéshez, mert Izraelben jelenleg meglehetõsen pesszimisták és kishitûek az emberek az ország helyzetét illetõen. Peresz ezzel a “szóvirággal” akarta õket rádöbbenteni arra: nem kell kicsi és törékeny országnak érezniük magukat, hiszen számos sikerük is van. Peresz az izraeli gazdaság
dübörgésétéletképességét kívánta aláhúzni a fenti mondatokkal.5. Akkor ez volt Peresz “köteles beszéde”?
Tulajdonképpen igen. Ahogy Kövér László 2002-es “köteles” beszédét, úgy ezt is rosszindulatúan értelmezte jópár magyar újságíró (ezúttal az “ellenkezõ” oldalon). A dologhoz hozzátartozik persze, hogy Peresz – ahogyan Kövér is – igencsak magas labdát adott: az ilyen szöveget könnyû negatívan értelmezni. Felelõs politikus ezért jobb, ha nem fogalmaz így – fõleg ha államelnök.
6. Jó. De akkor most Izrael megveszi Magyarországot vagy nem veszi meg?
Nyugi, nem veszik meg. Ugyanakkor azt is érteni kell, hogy Magyarország – ahogy Izrael is – a szabad, nyitott, demokratikus világ része. Ez azt is jelenti, hogy piacgazdaság van, azaz szabadon vásárolhatunk és adhatunk el dolgokat. Mi, magyar állampolgárok is szabadon “felvásárolhatjuk” pl. a szép fekvésû ingatlanokat Horvátországban, a bankokat Montenegróban és Romániában vagy akár a Gorenje-hûtõszekrényeket Ausztriában. Magyar milliárdos üzletemberek (pl. Csányi Sándor vagy Demján Sándor) is nem csak Magyarországon, hanem számos külföldi országban is beruháznak, vásárolnak cégeket és ingatlanokat is. Magyarországra több milliárd dollár külföldi tõke érkezik, de Izrael nincs egyébként a top3-ban. A legnagyobb befektetõ 2000 végén pl. Németország volt, akkor az állomány 37,4%-a német eredetû volt. A második Hollandia volt 14,6%-kal, a harmadik Ausztria 8,9%-kal, míg a negyedik az Egyesült Államok 7,6%-kal. A szélsõjobboldali lapok mégsem csörömpölnek a német vagy holland befektetések hallatán.
7. Pontosan milyen gazdasági tevékenységek zajlanak akkor Izrael és Magyarország között?
Izrael és Magyarország között a kereskedelmi kapcsolatok 1989-ben indultak újra a diplomáciai kapcsolatok helyreállítása után. Az 1989 elõtti teljesen elhanyagolható mértékû kereskedelem 2001-ben már elérte a 154 millió dollárt. Ebbõl 78 millió dollárt tett ki az izraeli export, 76 millió dollár értékben pedig
Magyarország exportált Izraelbe.
A fõ export árucikk csoportok Izraelbõl Magyarországra: gépek (fõleg elektronikai berendezések) 57%, fémipari termékek 11%, vegyi anyagok (fõleg gyógyszerészeti) 9%, gumi és mûanyag 5,5%, élelmiszer és mezõgazdasági termékek 6%. A nagy izraeli exportõrök között megtalálható az ECI Telecom, Teva Pharmaceuticals, és az Iscar Ltd. A fõ import árucikk csoportok Magyarországról Izraelbe: vegyi anyagok 31%, gumi és mûanyag 19%, gépek 13%, fuvarozási felszerelések 11%, élelmiszer és mezõgazdasági termékek 9%. A nagy magyar exportõrök közé tartozik például, a TVK (mûanyag granulátum exportja) a Nitrokémia 2000 Rt. (vegyi anyagok exportja), az MKM (elektromos kábelek). A nagy magyar exportõrök között van néhány multinacionális vállalat helyi képviselete, mint például a GE, Suzuki, vagy a Biogal.
Izrael aktív a magyar gazdaságban még a turizmus (sok turista jön ide Izraelbõl) és az ingatlanipar területein is. Az ingatlanokon belül elsõsorban nem lakásokat vásárolnak, hanem az úgynevezett aktív ingatlanokra koncentrálnak, mint pl. bevásárlóközpontok, irodák, hotelek, parkolók építése. Ezt az “okos” magyar üzletemberek is így teszik: Demján “TriGránit” Sándor is pont ezekbõl az ingatlantevékenységekbõl vált az elsõ magyar dollármiliárdossá.
8. Az most végülis jó vagy rossz, ha egy külföldi ország befektet nálunk?
Nagyrészt jó dolog. A külföldi befektetések nem csak “tõkét” hoznak az országba, hanem új tudást, új technológiákat és persze új munkahelyeket is teremtenek. Három példa erre és a sikeres közös együttmûködésre:
- A Caprice nevû izraeli gyémántcsiszoló és ékszer gyártó cég 4 millió dollár befektetésével manufaktúrát létesített Szentendrén. Ez csomó új munkahelyet jelent, valamint azt, hogy itthon is képezhetõek ilyen szakemberek.
- Az izraeli John Bryce (ami a Gilat Telecommunications Ltd. tulajdona) a magyar IQ Softtal vegyesvállalatot alapított, amely IT tréninggel valamint oktatással foglalkozik.
- A mezõgazdaságban az Izraeli Külügyminisztérium Nemzetközi Együttmûködés Osztálya (MASHAV) tisztán izraeli berendezéssel minta-üvegházat épített Gyöngyösön. A 0,2 hektáron kb. 2 tonna paprikát termesztenek hetente. Izraeli üzletemberek foglalkoznak egyébként virágtermesztéssel is Magyarország több pontján, illetve a déli országrészben felállítottak egy korszerû zöldség szárító gyárat is.
9. Kéne még valamit tudnunk?
Igen, van egy sluszpoén is. A legtöbb európai ország esetében a beáramló befektetések szempontjából eltérés van a befektetõk felé mutatott kép, illet a tényleges adatok között. Magyarországon ez épp negatívan függ össze: a befektetések számát tekintve a hetedik helyen áll Európában, országimázs szempontjából csak a nyolcadik helyre rangsorolják! Tehát pont erõsíteni kellene Magyarországon a “befektetõ-barát” imázst. Köszönjük Simon Peresz (és Hering József). ;)
Mindent meg lehet magyarázni. Egy államfõ nem tehet ilyen megjegyzést egy másik független és szuverén államról. Shadai, ne magyarázd meg nekünk, hogy mi lehet sértõ számunkra.
Egy perverz államfõt követ egy hatalommániás.
A izraeli nagykövet is (aki amúgy egy mukkot sem beszél angolul és magyarul pedig kabaréba illõ módon) ingatlanbefektetésekkel múlatja az idejét Budapesten.
Amúgy könnyû talpraállni, ha Amerika pumpálja a lovét (évi 4 milliárd dollárt kaptok ingyen).
Houdini, hülyeségeket is írsz, de a lényeget tekintve igazat adok neked: szerintem sem normális, hogy Peresz ezt mondta. Sem formailag, sem tartalmilag.
Vannak rossz politikai szövegfordulatok (itthon sem ismeretlenek ilyenek), a kifogásolt rész is ezek közül való.
Európa is amerikai pénzbõl állt talpra a negyvenes évek végén, az ötvenes évek elején. Tehát az a helyzet, hogy ma Magyarország nem netto befizetõje az európai költségvetésnek, vagyis egyértelmûen nyertese (támogatottja) annak, amerikai forrásokra megy vissza. Igaz viszont az is, hogy Amerikának Európa évtizedekig a legjelentõsebb piacot adta. Azaz a támogatás és a szövetségi politika kölcsönös érdekeken alapul és nem nemzeti vagy más irracionalizmuson. A NATO-n keresztül az USA máig jelentõs összegekkel támogatja mindazokat a NATO-tagállamokat, amelyek nem költik költségvetésük megfelelõ százalékát a haderõjükre (tehát nem erõstik a NAT?-t, viszont igénybe veszik annak védelmi erejét, a Magyar Köztársaság ilyen állam).
Ha Peres felesége nem mond olyanokat, hogy korosodó férjeket lehet fiatalabbra cserélni, akkor nincs nagy gond.
Charlie, lehetnél egy picit lojálisabb Magyarországhoz, miután az állam pénzén tanultál és kaptál ösztöndíjat. Az látom, hogy magyar állampolgár létedre izraeli propagandát nyomsz ezen a honlapon.
Houdini, az a te bajod, hogy csak ilyen kategóriákban vagy képes gondolkodni, hogy “propaganda”, “nyom”. Ebbõl arra következtetek, hogy a saját korlátaidat, problémáidat próbálod kivetíteni. Téged köteleztek valamire ami nincs a kedvedre? Mondd el, kérlek…
öregecskedõ (bocs)
Azt látom, hogy Houdini tandíj melletti Gyurcsány-propagandát nyom ezen a honlapon.
Ne bántsátok Houdinit:
Progresszív zsidóként megköszönném neki, hogy az egyik leghíresebb magyar zsidót választotta nevéül, akinek az apja az elsõ magyar nemzetiségû reform rabbi!!!
Egy kis szótár a hozzászólásához:
“Mindent meg lehet magyarázni.” – A tények nem fontosak.
“…mi lehet sértõ számunkra.” – Az érzelmek és a sértettség fontosabb
“…évi 4 milliárd dollárt kaptok ingyen..” –
judapest olvasó=zsidó=izraeli=nem magyar (nem “MI”).
ürdekes, nekem is az jutott elõször eszembe (persze csak innen, a Judapestrõl, illetve kuruczos kontextusban ismerem Peresz beszédét), hogy milyen fontos pozicióban szerepelünk az izraeli államfõ terveiben: Manhattan és Lengyelország után mi vagyunk a harmadikak!:) (Mondjuk Manhattan megvásárlása vicces. Kitõl? üs mit?:)
Idén többször elcsodálkoztam azon, hogy külföldi ismerõseim milyen izgalmasnak találták M.o-t. Még Peresz is lát benne fantáziát. Ezek szerint nem olyan sötét a kép, mint ahogy azt mi magunknak le tudjuk festeni idõnként…
Houdini,
már új izraeli nagykövet van: Aliza Bin-Nun.
Sõt, lehet, hogy új szóvivõ is van? :)))
Büchler Adolf:
http://nemenyi.net/reszletes.asp?MainID=1&HirID=26209
Shadai: a szájbarágásban a ténybeli részben a “buy up” kifejezés elemzése a hiba. Peresz héberül beszélt. Már lefordított dolgot nem lehet a recipiens-nyelven magyarázni.
Politikus meg nem mondhat ilyet. Sértõ, és benne van a “megveszlek kilóra”.
Pontatlan valóban. Most korrigáltam, köszi.
shadai, lezártad a kétszázkommentes topicot (és jól tetted), de xaster fekete nickes, vagyis nem tudom mailban elérni, légyszíves add át neki (vagy tán itt elolvassa, bocs, hogy off): csak annyit szeretnék még üzenni neki, hogy olvassa el a most publikált posztomat a Bombagyárban, de akármelyiket, ha gondolja. Az én hozzáállásom egységes és egyféle. Nagyon sok, zsidókkal-zsidósággal sehogy nem összefüggõ okból vagyok radikális royalista konzervatív (és ez nem is tartozik ide). Minden egyes megnyilvánulásomat vállalom, akár itt, akár a Bombagyárban, akár az ide linkelt saját blogomon.
A “szélsõjobboldal” (már ha ugyan tényleg szélsõ…), meg a zsidógyûlölet közé nem kell, nem szabad egyenlõségjelet tenni. Zsidó részrõl sem. Xaster, számold hozzá a mi elkeseredésünket is a dolgokhoz, amikor elhangzik egy-egy szitok. Nem szép, tudom, de emberileg érthetõ. Indulat mindenkiben van, bennünk is.
Hello
Shadai hozzászólására válaszolva:
Miért jó az nekünk ha izraeli befektetők az aktív tehát például üzletközpontok építését preferálják?(Duna plaza,Aréna plaza)Ezzel tönkreteszik a kiskereskedőket,mivel a tömegek a plazákban fognak vásárolni mert hülye a magyar,a plazákban a bérleti díjjak pedig hiorribilisek,egy közepes bolt haví bérleti díjja is 4-500 ezer forint egy kicsit nagyob meg 1 millió amit a plaza építő tesz zsebre de végső soron a vásárló fog kifizetni