Rezgett a léc, hogy akkor ez a hír most napi linkfalatka legyen vagy önálló poszt, de a JP ritmusa most talán az utóbbit kívánja:
A TMZ sztáripari pletyka-szájt feltárt egy érdekes trendet: volt izraeli elitkommandósok áramlanak be a hollywoodi testõr-piacra. ?k a legmenõbb életstílus-kiegészítõk a glitterati számára: izraeli izomkommandósok vigyáznak Paris Hiltonra és Britney Spearsre is. A TMZ videója szerint a paparazzók és egyéb sztárparaziták ellen hasonló módszereket kell bevetni, mint a terroristák ellen.
›via Jewlicious‹
Szerintem, nincs ezen mit örömködni!
Részemrõl, és biztos vagyok benne, hogy a fiam részérõl is szivesebben cserélte volna az egyetemi padsorra a kiképzés és a libanoni háború éveit! Más dolog, hogy egy olyan országban, ahol nem az a sikk, hogy miként lehet kibújni az állampolgári kötelességek alól, amelyben, akármilyen giccsesen is hangzik, de a a haza védelme elsõrangú kötelesség - ott a 18 éves gyerekek teszik a dolgukat. Hogy milyen áron szerzik meg azt a tudást, amit késõbb esetleg megélhetésükként tudnak kamatoztatni a világ békésebb helyein, arról jobb nem beszélni… Sem a fiam, sem mások, akiket ismertem, nem öldökölni való kedvükben lettek katonák, és ha netán kommandósok vagy krav-maga oktatók - az már egyéni adottságaiktól függõ dolog volt. Egy gyerek, aki az érettségi után 4-és fél évig volt katona, és ha leszerel, az egyetemi tandiját, és az önálló életét is meg akarja teremteni, nem pedig a szülei tartják el, és kényeztetik, mig diplomát nem szerez, akkor bizony dolgozik is a tanulás elõtt, közben… mi mást tudna dolgozni, mint “civil katonásdit” vagyis biztonsági szakértõ, testõr, önvédelmi oktató… A kommandósók keserves évek alatt megszerzett tudása kamatoztatható a celeb-világban - hát Istenem! De megnyugtathatok minden irigykedõt - a bajtársaik halála, az élesmenetben átélt borzalmak évekig visszatérõ rémálmok, ami az ilyen kis összeállitásokból kimaradt…
Legyenek testõrök a gojok, de elõbb védjék meg az izraeli polgári lakosságot - ma több, mint 50 kasszam potyogott Dél-Izraelre, egy ember meghalt, többen megsebesültek… és ma egy taxisofõr Pesten, népirtónak nevezte az IDF-katonákat - a kurva életbe! - nincs valami jó kedvem.
Kösz, hogy ezt megírtad EMA! Ezt én így nem tudtam volna megosztani, de hasonló érzések kavarogtak bennem.
EMA kommentjéhez tényleg nem nagyon lehet mit hozzátenni. Tökéletesen vázolja a képet. Egyébként meg ha nem megyünk ilyen mélyen bele, mint õ tette, akkor meg sima vállrándítással is intézhetõ a hír. Mert és akkor mi van, ha izraeliek védik Paris Hilton popóját? Semmi.
EMA-ban egy Balassi Bálnit veszett el… már egy ideje gondolkodom ezen, pont a ti bejegyzéseitek alapján.
Annak idején Mo. volt a nyugati világ védõbástyája. Lehetett minket, magyarokat fikázni, lehetett azt mondani, hogy nincsenek nálunk egyetemek, de a Nemzet megmaradása volt a tét…
Nem értek egyet sokmindennel. De könnyen teszem én ezt Bp-rõl, a második kerületbõl… üs amit EMA írt, azt nagyon át tudom érezni. Annak idején voltam katona, nem bújtam ki alóla, és tudom, milyen érzés volt, amikor elterjedt a hír, hogy a mi alakulatunkat vezénylik a jugó határt megerõsíteni… nem volt vicces….
Kedves Eva Mihaly Amichay, a következõ verset neked küldöm, a történelem ismétli önmagát…
HATVANEGYEDIK
EGY KATONAüNEK, IN LAUDEM CONFINIORUM
az “Csak búbánat” nótájára
1
Vitézek, mi lehet ez széles föld felett
szebb dolog az végeknél?
Holott kikeletkor az sok szép madár szól,
kivel ember ugyan él;
Mezõ jó illatot, az ég szép harmatot
ád, ki kedves mindennél.
2
Ellenség hírére vitézeknek szíve
gyakorta ott felbuzdul,
Sõt azon kívül is, csak jó kedvébûl is
vitéz próbálni indul,
Holott sebesedik, öl, fog, vitézkedik,
homlokán vér lecsordul.
3
Veres zászlók alatt lobogós kopiát
vitézek ott viselik,
Roppant sereg elõtt távol az sík mezõt
széllyel nyargalják, nézik;
Az párduckápákkal, fényes sisakokkal,
forgókkal szép mindenik.
4
Jó szerecsen lovak alattok ugrálnak,
hogyha trombita riadt,
Köztök ki strázsát áll, ki lováról leszáll,
nyugszik reggel, hol virradt,
Midõn éjten-éjjel csataviseléssel
mindenik lankadt s fáradt.
5
Az jó hírért, névért s az szép tisztességért
õk mindent hátra hadnak,
Emberségrõl példát, vitézségrõl formát
mindeneknek õk adnak,
Midõn, mint jó rárók, mezõn széllyel járók,
vagdalkoznak, futtatnak.
6
Ellenséget látván örömmel kiáltván
õk kopiákot törnek,
S ha súlyosan vagyon az dolog harcokon,
szólítatlan megtérnek,
Sok vérben fertezvén arcul reá térvén
ûzõt sokszor megvernek.
7
Az nagy széles mezõ, az szép liget, erdõ
sétáló palotájok,
Az utaknak lese, kemény harcok helye
tanuló oskolájok,
Csatán való éhség, szomjúság, nagy hévség
s fáradtság múlatságok.
8
Az éles szablyákban örvendeznek méltán,
mert õk fejeket szednek,
Viadalhelyeken véresen, sebesen,
halva sokan feküsznek,
Sok vad s madár gyomra gyakran koporsója
vitézül holt testeknek.
9
?h, végbelieknek, ifjú vitézeknek
dicséretes serege!
Kiknek ez világon szerteszerént vagyon
mindeneknél jó neve,
Mint sok fát gyümölccsel, sok jó szerencsékkel
áldjon Isten mezõkbe!
Gildor,
köszönöm, a fiam nevében is…
Adok egy osszeeskuveselmeletet, ingyen, es bermentve.
Amellett, hogy ok nyilvanosan sztarok mellett testorkodnek, valojaban alvo ugynokok, es a haza csettintesere ujra aktivizaljak magukat.
Fedofoglalkozas. Es milyen jol fizeto.
… ki penig véres fegyvert tisztíttat csiszárral.
Hát nemtudom, én talán nem hasonlítanám össze a magyar végvári harcokat az izraeli honvéfõ háborúkkal. Bár ez lehet, hogy azért van mert a törökellenes harcok közelebb állnak a szívemhez töriszakos révén, Izrael meg egy jó ideje igen ellenszenves több szempontból is.
nu, éspedig miét (töriszakos lévén)?
Töriszakos lévén hogy lehet ellenszenves vagy nem a töriben bármi, az magánvélemény lehet csak, de mi a gondod Izraellel, jó ideje?
Mi ellen folytak a végvári harcok? Hát az Oszmán Birodalom katonasága ellen. :) Nyilván az akkori Magyarország nem akart Bizánc sorsára jutni. De tény, hogy a “kereszténység védõpajzsa” ugyan nem rossz propaganda, pláne, hogy nem kevés igazságtartalma is van, de ami velünk történt (tettek az osztrákok), az, hogy ütközállammá váltunk (tettek), az pont ugyanaz volt, amit mi tettünk korábban a szerbekkel és az egész Balkánnal; addig a szomszéd területén tartani a harcokat, amíg lehet. A labancokat láthatóan nem érdekelte a mi szenvedésünk, néha ezért is kellett Horvátországon áthesegetni a lófarkasakat egy kicsinyég dél-Stájerországba, h Bécsben is tudják már meg, hogy milyen éles a török szablya. Röviden: véleményem szerint egyszerû önvédelem volt.
Azért lehet töriszakos lévén ellenszenves vmi a történelemben, nem csak magánvéleményként, mert sok dologról az ember nem tud semmit (pl. örmény holocaust), ha pl vállalatigazgató vagy mobiltelefonalkatrészösszeszerelõ és nem foglalkozott behatóbban a történelem egyes fejezeteivel. Így lehet, hogy gondolkodás nélkül pozitívnak ítélek egy olyan dolgot, amit ha nagyobb történelmi tudásom lenne, kissé árnyaltabbnak látnék.
üs Izrael. Hát Izraelnek nem szimpatikus a hozzáállása több dologhoz, illetve a többi államhoz, mert szerintem kissé lekezelõek. Nem szimpatikus, ahogy az Egyesült Államokat a csicskájaként használja, bár logikus, ha megteheti, én is ezt tenném. Nem szimpatikus ahogy a katonasága a nem izraeli állampolgárságú civilekkel bánik (már amennyit egy átlagember ezekbõl átlát). Nem szimpatikus az, hogy akárki kritizálja Izraelt akármilyen téren, abban rögtön 8szor mártják meg az antiszemitizmus tõrét (akkor most bennem is? :(. Izraeli embereket nem sokat (egész pontosan kettõt) ismertem, mind kettõ tiszteletreméltó többnyelven beszélõ történész volt, és nevetséges volt, hogy gyerekes sértõdöttséggel fogadtak AKÁRMILYEN Izraelt érintõ (akár jogos, akár jogtalan) kritikát, ahelyett, h párbeszédbe elegyedtek volna a kritizálóval. Ellenszenves, hogy semmit nem tudunk Izrael atomprogramjáról és hogy az ENSZ szemébe röhög. Mindezek természetesen nekem csak így ellenszenvesek, hogy nem vagyok izraeli lakos és hozzá kell tennem, hogy igen jól egyengetik az útjukat ottan elõ-Ázsiában, a magyarok is példát vehetnének róluk (lásd akár kis dolgokat, pl kerékpár!!!).
p.s.: kicsit offolunk & bocs, h ilyen hosszú lett.
Petya, az elsõ kérdést töröltem, legalábbis írásban.
ün azt gondolom, hogy történésznek nem dolga szimpátiákat megfogalmazni, ha a történelem tudománynak tekintendõ. ( A közelmúlt és jelen eleve nem az. ) Mert hát mi van akkor, ha nekem pl. nem szimpatikus a 2×2=4 ? :) Más közelítési szempont tán szerencsésebb lenne.
Izraelrõl inkább nem … csak ennyi: mikor röhögött az ENSZ szemébe?
Nekem az 1948 - as, megkönnyebült ( és inkább ) nevetés (?) maradt meg.
1565 - Málta.
A törököket idegesítette, hogy van egy keresztény állam, ami épp jól beletud bökni a hátsójukba.
Akkoriban Valletta még nem volt egy hatalmas erõdrendszer (fõképp, Valletta sem volt, mert a védõ parancsnokról nevezték el) A mostani fõváros félszigetének a csücskén lenn van/volt egy kis erõd a St. Elmo. A keresztesek az utolsó emberig tartották, nem vonultak vissza feljebb lévõ fõ erõdbe.
Mikor az utolsó ember elesett, akkor a törökök seregének irányítója az összes halottat keresztrefeszítette, és behajigáltatta a tengeröböl vizébe.
A várvédõ kapitány, amikor ezt látta, az összes török foglyot lefejeztette, és a fejekkel lövette a törököket.
A háború mocskos dolog.
Ez a fenti “párbeszéd” viszont azt eredményezte, hogy védõk megtartották a szigetet.
Mindig a békét kell keresni, mert a háború a természeténél fogva borzalmas dolog.
Magam részérõl egyrészt az marketinggel nem értek egyet. A mostani libanoni hadjárat az ismerõsi körömben elég rossz vért szült. Nem kellett volna. Külön magyarázat nélkül azt mondom, hogy a jelenlegi helyzet sokkal jobb - a titkosszolgálatok melója ugyanis nincs szem elõtt.
Másrészt, amiben az amcsik járnak az élen ritka buta módon, de az izraeliek is követik õket: a legyõzött megalázása. Az araboknál a vérontásokat, a háborúkat megszokták, a büszkeségük fontosabb az életüknél.
Ehhez sem fûzök magyarázatot:
Egyéni vélemény, nem utaálatot jelent, hanem azt, hogy egy politikával nem értek egyet. Annak meg fõképp örülnék, ha nem így lenne, mert szeretnék néhány keresztes erõdöt meglátogatni: Akkó, Aszkalon, vagy Petrát esetleg egyéb mókás dolgok:
http://static.panoramio.com/photos/original/153228.jpg
De, ahogy én kóricálni szeretek az orrom után, az jelen pillanat nem épp normális dolog lenne.
Petya, neked:
itt szerintem nem sértõdik meg senki. ün is azért szoktam ide, katolikus létemre, mert tetszik, hogy az oldal alkotói a párbeszédet, és az értékek közvetítését tûzték ki célnak.
üs persze, a török idõ Magyarországon nem egyenlõ Izrael háborúi…
de azért érdemes végiggondolni a párhuzamokat.
Amúgy tud valaki olyan háborúról, amit nem kísért/követett a vesztesek megalázása?
a töriszakos Petyának…
Izrael a zsidó-keresztény, európai kultúra védõpajzsa…
már jó ideje, csak a gyáva Európa ezt még nem akarja észrevenni…
Huszonkét év alatt soha nem aláztam meg egyetlen palesztint sem, pedig szinte folyamatosan dolgozam velük az épitkezéseken. Ha a konfliktus oka csupán a palesztinok és az izraeliek ellentéte lenne, akkor, az én tapasztalataim szerint, már jócskán túl lennénk a gond nagy részén. Ezzel szemben, a béke lehetõsége távolabb, mint valaha.
Izrael kivonult a Sinai-félszigetrõl, visszaadta Tabát, épületestül, túristástól, béke-egyezménye van Egyiptommal és Jordániával, kivonult Libanonból, a gázai övezetbõl… Dél-Izraelre tegnap 50 rakétát lõttek, másfél éve elraboltak egy katonát (és ugyanakkor megöltek jónéhányat), északon két katonát raboltak, és megöltek jónéhányat, és amikor az izraeliek ezt nem hagyták válasz nélkül, akkor a Hizballa 5000 rakétáját inditotta az Izraelnek. Néhány éve a jordániai határõrök egyike nyitott tüzet iskolás lányokra a “Béke szigete” elnevezésû helyen… holnapig irhatnám azt a rengeteg támadást, amit Izrael elszenvedett a szomszédaitól az elmúlt hatvan évben…
Tudod mit nem tud megbocsátani sem az iszlám, sem a keresztény kultúrkör? Azt, hogy az izraeliek voltak olyan pofátlanok, hogy legyõzték a túlerõt, és a folyamatos terror sem késziti ki õket teljesen, habár szenvednek eleget… és ahelyett, hogy beledöglenének az arabokkal való harcban, még képesek az amerikai celebeket is pesztrálni… Hogy egy zsidó nem szarja össze magát félelmében, hanem felveszi a harcot! üppen ezért, egy izraelinek, ha olyan pofátlan, hogy visszalõ, akkor tessék kiszemezni a terroristát a nõk szoknyája mögül, és ha tûzpárbaj van, akkor tessék annyi izraeli hullát produkálni, mint palesztin oldalon! Mert ha nem, akkor az izraeli az agresszor, akinek élni sincs joga!
Petya, tanulj történelmet - van még bõven mit tanulnod!
ün nem irigylem az ex izraeli katonákat, amiért Britney Spearset védhetik. Elég értelmetlen meló.
Szerencsére nem születtem olyan országba, amelyben belekényszerülök a háborúsdiba. Remélem ez így is marad.
Gildor,
amit ma Izraeltõl elvárnak, mint “humánus” viselkedést, az a történeteddel élve az, hogy az erõdbeliek tárják ki a kapukat, látván a keresztrefeszitetteket a vizben…
A libanoni háború azután indult, hogy 18 év után 2000-ben Izrael kivonult Libanonból, és a Hizballa egészen a határig elõretolta az állásait. A “békés falvak” felújitott házaiba fegyverraktárakat, és rakétakilövõket épitettek - annak a cinikus, embertelen stratégiának a jegyében, hogy az izraeliek visszalõnek, és akkor a polgári lakosok sérülnek, vagy el kell hagyniuk a házukat - ez történt a háború során, de közben naponta tucatjával romboltak Izraelben azok a rakéták, amelyeket a Hizballa ilyen rakétaállásokból lõtt.
Már 2000-ben elraboltak 3 katonát, nem sokkal azután, hogy Izrael kivonult. Az ENSZ -autóval közelitették meg a határt, majd a keritést és a katonák dzsipjét felrobbantották, és a sérült katonákat betuszkolták az ENSZ-autóba, és a legközelebbi EMSZ bázison cseréltek autót, és vitték magukkal a túszokat - két éven át gyûjtötték a bizonyitékokat az izraeliek, mig bebizonyosodott, hogy az ENSZ aktivan közremûködött az emberrablásban. Majd következett a fogolycsere, amely úgy nézett ki, hogy a Hizballa végig azzal hitegette a szerencsétlen szülõket, hogy a katonák élnek, majd az egész õrjitõ fogolycsere végén megérkezett három koporsó…
A 2006-os háború, szeretnék emlékeztetni, azzal kezdõdött, hogy két katonát elraboltak a határ innensõ részérõl… Mégis, mit kellene Izraelnek tennie? Tûrni, hogy Sderotra naponta potyognak a rakéták, hogy a határ innsõ oldaláról rabolnak katonákat a terroristák? Vagy azt, hogy békés izraeli városokban önrobbantó terroristák gyilkolásznak (legutóbb Dimonában)? Miért kéne mindezt tétlenül eltûrnie? Csak azért, mert zsidók? ?k már hozzá vannak szokva, hogy áldozatok?
Hát nem! Scudok ellenében nem békegalambot küldünk, mert azzal nem lehet megvédeni magunkat! Ha Rólad lenne szó, akkor Te sem azt tennéd!
Kapcsolódó (EMA-hoz):
Ha’aretz: Israel on the edge
http://www.haaretz.com/hasen/spages/958903.html
zsófi:
legyünk egzaktak - irdatlanul szar meló lehet :)
eva: ki az ellenség?
mert clinton (nem a né, hanem az originál :) ) miután befejezte az elnöki pályafutását, baromi jól megfogalmazta - a világ szegénységét kell felszámolni, de nem szociális intézményekkel, hanem fejlesztésekkel.
gyakorlatilag egy “újragyarmatosításról” lenne szó. bár, a finomkodásunk miatt errõl lekéstünk, afrika jó része a kínaiaké…
ami jelenleg zajlik, azt zsebretett kézzel is nézhetném, de valahogy nem találom szórakoztatónak… nyugati kultúrkör vs arabok vs kínaiak…
és, hogy ne legyen ennyire egyszerû, 2050 környékére india lesz az úgy nyers erõ… addigra ugyanis kína épp elöregszik…
meg megint azt kell mondanom, hogy a történelem ismétli magát:
36 berlini olimpia - 38?
08 pekingi olimpia…
a dolog egyáltalán nem vicces…
kínának egész durva húzásai voltak a közelmúltban.
és nem akarlak igazából piszkálni, de egy ír csóka könyvében azt olvastam, hogy izrael állam létrejöttéhez is hozzájárultak terrorcselekmények - pl.: king david hotel felrobbantása.
tudod, én nem ítélkezek kevés tudásból, meg egyébként is krónikás vagyok, nem harcos (fõleg nem ilyen fórumokon véresszájú szájkaratés), érteni szeretném az egész folyamatot. õszintén, részrehajlás nélkül…
ja, meg azt szeretném tudni, hogy mikor lesz már az, hogy békésen sétálhatok a Szent Földön, megnézve minden vallás fontos helyeit, azt a helyet, ahol egy négyzetkilométernek több sztorija van, mint az usának összesen :)
szóval, félre ne érts, nem provoka, hanem kérdezek :)
shadai:
bocs, tudom, ez nem az alap téma, de érdekel. a világ nem sokáig marad ilyen, és a történések egyik verõere izrael… elõre szeretnék gondolkodni…
EMA!
hááááát…ha Magyarországot elkezdené valamelyik környezõ ország rakétával lövöldözgetni, akkor valszeg hasonló állásponton lenne a magyarság, mint Izrael. Ha nem durvábban.
Gonosz Nyuszi: pontosan, plusz mondjuk a horvátok nem ismernék el Magyaroszágot, mint államot, a szegediek pedig békésen türnék a Virág cukrászda teraszán, hogy naponta kaszam rakéták potyognak a Sárgára és rendszeresen elhurcolnak néhány határör fiút. Hát hogyne…
Hááát, állásponton lehet, de hogy Magyarország nem viselkedne Izrael módjára, az biztos, se tudása, se lelkesedése, se elszántsága, se kitartása, se semmije nincs, nem is volt.
El tudjátok képzelni a magyar lányokat, ahogy vállalják a katonáskodást? ( Hallottam az egri nõkrõl és néhány hõsnõrõl, nem összehasonlítható )
EMA, nagyon jó, hogy olvashatlak.
Hát nekünk voltak hadtöri óráink 1990-máig ûrtartalommal.. ENSZ szemébe? Hát amikor háborúzott, szinte mindig. EMA látom te radikálisan elhajló vagy.. :D ;) fogok még sokkal többet tanulni, zsidó történelmet is rem. Hát hogy semmije ne lenne Mo.-nak…túlzás. De kétségtelenül csonka is az ország és a közvélemény benne csücsül a kádárista közönyben. Uhhh.., ja és tényleg, köztársaság is vagyunk, böee…
Szépen megy ám a vita! Tegnap éjjel csak azért nem írtam ide, mert kicsit spicces voltam…. :) De megnéztem a HHammer-t! fura..
Petya, inkább igyál tovább …
Azt tettem…de a véleményem maradt… :) Mindenesetre csirió!
nagyon röviden, mert lépnem kell:
horvátok nem lõnek szegedre semmit.
viszont:
délszláv háború 90-es évek:
barcsra pottyant egykét bomba.
a magyar határõröket visszavonták távolabb a határtól (a lerongyolódott magyar honvédségnek nem lett volna sok esélye a korszerû jugó hadszereg bármelyik államhoz került részével szemben sem)
így is volt, hogy rájuklõttek a szerbek
és volt, hogy a horvátok kis kanyarral magyar területrõl indítottak támadást, mert onnan senki nem várta õket.
többször volt, hogy 20-30 kilométeres mélységben berepült ellenséges gép (bár a lokátoros srác szeretett nagyotmondani, ez simán megeshet egy vadászgépnél… pillanatok alatt átcsúszik idegen légtérbe, és a 2 perc alatt, amíg az itteni gépek felszállnak, vissza is megy…)
mivel akkoriban voltam katona, ezeket a híreket baromira figyeltem.
nagyon észnél kellett lenni a magyaroknak, hogy ne sodródjanak bele a háborúba… a horvátoknak eladott kalasnyikov veszélyes húzás is volt, de végül kifejezetten jól sült el, szerintem a mostani barátság egyik sarkköve, hogy támogattuk õket.
ja, és magyar katonalányok:
vannak biza :D
de ötvenhat után a magyar hadsereget frankón lenullázták, úgyhogy a rendszerváltás idején volt egy hitech kirakat, és a 60-as évekbeli csõdtömeg.
mostmár remélem jobb a helyzet, az új fiatal tisztek, és azok az értelmes fiatalok, akik szociális okokból, és elhivatottságból lettek katonák, azért feldobják az egészet…
mindenesetre azért jobb, hogy egyre több irányban nato van körülöttünk :D
Nem hinném, hogy a magyar lányok sorköteles katonák lettek volna az elmúlt 60 évben. Már sorkatonaság sincs … zsoldosként kicsit más.
Respect EMA!
kedves AJudit!
Te tulajdonképp mire akarsz kilyukadni?
Mert a rendszerváltás elõtt nem azért nem sorozták be a lányokat, mert nem akarták volna.
Szerintem a nõk katonáskodása egyrészt a kényszer hatására történt meg (Izraelben gondolom minden hadrafogható emberre szükség van), másrészt a technika lehetõvé tette.
Hidd el, azok a (magyar, de akár nem magyar) lányok, akik manapság önként katonák, nem a zsoldra vannak rákattanva. Hogy mennyire nõies téma, azt hagyjuk, nekem bejönnek a dögös katonalányok (na, nem a Guantanamón dolgozó beteg némber!)
Szívesen olvastam egy lány blogját (bár nem ismertem), aki izgalommal tele írta, hogy mikor mennek lõgyakorlatra, következõ ejtõernyõs ugrásra…
A magyarság állapota viszont tényleg tragikus. Mindenki fél, és a félelem gyûlöletet szül. A gyûlölködések mentén összetöredezik a társadalom.
üs tedd a szívedre a kezed, kedves AJudit, és válaszolj: nem volt benned is ellenségesség, mikor ezt írtad? Sajnos nem tudom teljesen megvédeni a magyar nátósmacák ( :D ) becsületét, mert annyira behatóan nem ismerem a lelkületüket, de hátrányos társadalmi légkör miatt még ne írd le õket! :)
Kedves Gildor,
kilukadni semmire …
A “Kemény zsidók” elsõ hozzászólójának, EMA - nak és véleményének tisztelgek ( hogy katonás maradjak ), ezzel a harcoló Izraelnek is.
Ti viszonylagos békében nõttetek fel, … no, hagyjuk, magyar lányostól, natostól.
Ellenségesség? Miért, kivel szemben? Egy csepp ellenségesség nincs bennem, bárkire gondolj is.
Ajudit, ne haragudj, de ha nem élsz Magyarországon, akkor nem kéne ilyen lesemmizõ véleményt írnod róla. Ez azért visszataszító!
Ha meg itt élsz, az még rosszabb..
Biztos vagyok benne, hogy rengeteg olyan izraeli lányt (vagy fiút) lehetne találni, akik a hátuk közepére sem kívánják a katonásdit. De ha csak kettõ van, az is sok!
üs egy valami kimaradt Gonosz Nyuszi párhuzamából:
Magyarország az utóbbi évtizedekben nem hódított területeket…
Tehát nem vívta ki maga ellen a szomszédai haragját. Az meg, hogy “harag nélkül” is megtámadják, az jelenlegi történelmi helyzetben nagyjából elképzelhetetlen!
Lehet M.o-t szídni, én is szoktam, de cél és értelem, és minimális kötõdés nélkül, csak azért, hogy valaki a mániákus sovinizmusát agresszíven igazolja; na, ez még belõlem is kihozza a rejtett nemzeti önérzetet!
Kedves zsófi,
nem mondtam, hogy nem élek Magyarországon.
Nem írtam “lesemmizõ” ( igen magyartalan ) véleményt.
Azt gondolom, egyetlen nép fiai-lányai sem kívánják ép ésszel a háborút.
Sajnálatos ez a te rejtett (?) nemzeti önérzeted.
Hogy melyik ország mikor vivja ki szomszédai haragját, és azt hogyan intézik el, más kérdés, és fõleg politikai. Lásd népszavazás a kettõs állampolgárságról. Magyarországon volt, nemrég.
Izraelrõl - a szomszédok haragjának kivívásáról - majd ír neked EMA, ha akar.
( Jót derültem naivitásodon.)
üs nem haragszom … nincs miért.
Csak úgy, magamban: ha páran azt gondoljuk, hogy van mit elismerni, tisztelni Izraelben, akkor rögtön rossz magyarok leszünk … többen elvesztik realitás érzéküket, és közhelyes butaságokat hangoztatnak a magyar … nemtudommi nevében.
Ha a magyar - pesti zsidónegyed állapotáról egy franciát idéz shadai, sõt még a Marais is szóba kerül, ugyanez a mentalitás jelenik meg. Csak ne az legyen a vége, hogy … itt több variáció is eszembe jut, de késõ van + nem fogok ötleteket adni :-)
Bocsi lányok, nem ezt akartam :)
AJudit: teljesen tárgyilagosan is szemlélve a dolgokat, egy kicsit provokatívnak, kritikusnak tûntek a szavaid. ün úgy képzelem, hogy nem annak szántad, ezért sem kaptam fel a vizet.
Továbbra sem változott a véleményem, EMA bejegyzése, amirõl írt: hazaszeretet, kötelességtudat - szimpátiát kelt bennem. Ahogy tovább árnyalta a dolgokat, csak erõsödött a meggyõzõdésem, hogy jószándékú emberekrõl beszél.
Magyarországról, az itteni állapotokról érdemes nagyon óvatosan fogalmazni, mert épp a buta XX századi történelem miatt - megsérült az egészséges nemzettudat, van aki elutasít mindent, van aki túlzásokba esik.
Igen, viszonylagos békében nõttünk fel. De el tudom képzelni, hogy milyen a nemilyen. Talán azzal, hogy mutattam egy párhuzamot, (megint mondom, nem egyenlõségjelet tettem!) jeleztem, hogy átéreztem az izraeli helyzetet.
Zsófi: tetszenek a kommentjeid :) Csak az nem néha, hogy elég elkapkodva fogalmazol, én sem értem… kevés az idõd, és gyorsan írsz valamit (én olyankor nem szoktam elküldeni a kommentem, nehogy valakinek rálépjek a tyúxemére, aztán, amíg én távol vagyok, és válaszolni sem bírok, ott háborogjon), vagy ilyen tüzes leányzó vagy, aki egy pillanat alatt tele van érzelmekkel? :D
üs hangosan gondolkodva, bele az éterbe: nincs olyan õsöm, aki zsidó lett volna. De van egy másik nép, az örmény, amibõl egy pinduri van bennem. üs, bár vagy 75%-ban német õseim vannak, baromira izgat az örmény szál… üs az örményeknek sem egyszerû az élete… (magyarországi közelmúlt: azeri tisztnövendék, mikor megtudta, hogy az egyik társa örmény, álmában ölte meg a koleszban…)
Na, sok mosolyt vasárnapra, béke, szeretet! :)
Gildor voltam
Kritika szabadság van. Provokálni semmi kedvem.
üs ” Nem adhatok mást, csak mi lényegem.” ( - mondta egy ark )
Gildor,
azt nem állitom, hogy a szegénységnek és a vallási fanatizmusnak nincs semmi köze egymáshoz, de a dolog durva leegyszerûsitése azt mondani, hogy szünjön meg a szegénység, és akkor minden rendben lesz… az olajbevételek, elvileg segithetettek volna a szegénység megszüntetésében Irakban, Iránban, Szaud-Arábiában. Nem egészen ez történt. Libanon sokáig a Földközi tenger gyöngye volt, nem a szegénység tette tönkre… szóval, a dolog ennél bonyolultabb.
Az ellenség, szerintem a radikális fundamentalizmust hirdetõ hatalmi csoportosulások. A vallás mögé bújnak, mint ahogy a gázai terroristák a kisgyerekes mamák szoknyái mögé. Meggyõzõdésem, hogy semmi közük a valláshoz, nem is hivõ emberek, hanem cinikusan kihasználják a vallást. Most éppen az iszlám vallás a szoknya, de ne feledjük, hogy a középkorban a kereszténység nevében gyilkoltak…
Az izraeli hadsereg “néphadsreg” vagyis, mindenkire kötelezõ a szolgálat, és persze vannak ilyen-olyan kivételek… nem részletezem. A felszabaditási háború idején tényleg mindenkire szükség volt, hiszen az akkori jisuv össze-vissza 600 ezer emberbõl állt. A harcokban 6000 ember halt meg, lányok is, nem kevesen. Késõbb, a lányok szerepe megváltozott, de ma sem jelentéktelen. Harci alakulatban is szolgálhatnak, mint a fiúk, de semmi engedmény nincs azért, mert nõk. Az ország lakosságának növekedésével egyre kevésbé van szükség nagy létszámú hadseregre, igy egyre többen “megúszhatnák” a sereget. De ez nem éppen dicséretes viselkedésnek minõsül ott, hiszen az ország tényleg hadban áll, megszületése óta. A harci alakulatok ezzel együtt csökkenek, és egyre több olyan társadalmi tevékenységet vesz át a sereg, amelyben lehetõvé teszi a fiatalok számára, hogy “szolgálják” a hazát (sajnálom, ilyen giccsesen gondolkodnak Izraelben - szolgálni akarják az országot…), ugyanakkor a társadalmi egyenlõtlenségek leküzdésében is szerepet kapjanak. Például igy alakulnak azok a városi kibucok, ahol fiatal katonák (lányok és fiúk együtt, hogy vidám legyen) egy-egy lepukkant városrész rehabilitációjában vesznek részt. Ennek keretében korrepetálják a gyerekeket, de az ott lakókkal együtt kertté alakitják a parlagon lévõ területeket a házak között, ökologikus gondolkodásra nevelnek, stb. Rengeteg jó kezdeményezés van a seregben, mivel a szükséges, harci felkészülés és szolgálat mellett, mindig nagy szerepe volt a bevándorlók integrálásában, vagy a hátrányos családokból jövõk felzárkóztatásában. A fiam parancsnok korában például lakást szerzett a katonáinak, akik család nélkül alijáztak, és a szabadságukat nem tudták hol eltölteni, leérettségiztette azokat, akik kimaradtak a gimibõl… a legfontosabb dolognak utólag is azt tartotta, hogy az egyik srácot, akinek a szülei, a rokonsága bûnözõk voltak, sikerült neki kiemelni onnan, kiváló katonaként végzett, munkába állt, miután leszerelt.
Tudni kell, hogy amikor az ember gyereke katona, akkor maga is a sereget szolgállja, és nemcsak azzal, hogy három hetente 48 órán át mossa-vasalja a katonai ruházatot, hogy a gyereknek legyen tiszta zoknia és alsógatyája, trikója, napi kétszeri váltásra, mert a tankban nincs zuhany… szóval ez a kisebb része a dolognak. Az ember napi 24 órában tapad a hirekre, megtanulja kiszûrni a kódolt hirekbõl is az igazságot, ismeri a gyereke bajtársainak szüleit, riadóláncot tart a telefonjában, és reszket pár évet a gyereke életéért, de SOHA nem mondja, hogy fiam ne menj katonának…
Zsófi,
megnyugtatlak, hogy az izraeli fiatalok többsége a háta közepére sem kivánja a harcot! Nem arról van szó, hogy szeretnek katonáskodni, hanem arról, hogy sajnos, szükség van rá. üs ameddig szükség van rá, addig harcolni is fognak!
Az a gyarmatositó szöveg meg nagyon béna, már megbocsáss - a történet ugyanis azzal kezdõdött, hogy az éppen kikiáltott aprócska államot a környezõ arab országok megtámadták. Elõzõekben irtam, hogy mekkora véráldozattal, a teljes lakosság 1%-ának halálával járt az a gyõzelem, amit Te gyarmatositásnak hivsz, holott csupán arról volt szó, hogy életben maradni, vagy meghalni.
Javitsatok ki, ha tévedek, de azt hiszem, hogy ez volt az elsõ olyan háború-sorozat (merthogy a felszabaditási után még volt néhány), amelyben a gyõztes kellett hogy fizessen a gyõzelemért… Szóval, álljon már meg a menet azzal a gyarmatositással!
Mivel haragitotta magára Izrael az arab országokat? Csak a puszta létével. Aki nem hallott róla, annak elmondom: zsidók mindig éltek azon a területen amit a kereszténység Szentföldnek nevez. Bár Titusz lerombolta a Szentélyt, karóba húzta a Római Birodalom ellen lázadó judeai katonákat és a Jeruzsálem falai közt talált polgári lakosságot is, de Josefus Flavius közbenjárására megmaradt a javnei egyetem, amely a zsidó szellemiséget fenntartotta. A menekültek szétszéledtek a világon, de a kapocs mindvégid megmaradt, hiszen a zsidó ünnepek másról sem szólnak, mint azon a földdarabon történtekre való emlékezésrõl (ha elfelejtem Jeruzsálemet, száradjon le a jobbom…Peszách)
Amikor Európában a nemzeti államok sorra alakultak, Herzl felvetette a Zsidó Állam eszméjét, vagyis, hogy ha már kétezer éve mondogatjuk, hogy jövõre Jeruzsálemben, akkor talán ideje lenne csomagolni…
A terület az Oszmán Birodalomhoz tartozott, vagyis olyan, hogy Palesztin állam -sosem volt (kis gyarmatósitóimnak figyelmébe…). ültek ott muszlim és keresztény arabok, késõbb (mindmáig) az örmény holokausztot túlélõk, és egyre több zsidó is. 1905 után egyre több orosz zsidó, akik csalódtak a forradalomban, vagy egyszerûen, a zsidó nép újjáalakitása, a héber nyelv hétköznapi használata volt életcéljuk. Dolgoztak, földet vettek, rendszerint a legrosszabbakat, amik vagy mocsarasok, vagy mûvelhetetlennek tartott sziklák, és ezek a bolond zsidók a leglehetetlenebb helyeken kibucokat, mosavokat hoztak létre. A városokban, mint Jaffo, vagy Jeruzsálem, Hevron, stb. az arabok nem nézték jó szemmel a növekvõ zsidó lakosságot. Itt egy kis pogrom, ott egy kis kikergetés, megszületnek az ivrit városok, mint Rison, Tel-Aviv, Petach Tikva, stb.
A törököket az angolok váltják fel, mint gyarmatositók, akik az oszd meg és uralkodj elven, hol a zsidóknak, hol az araboknak igérnek államot, de közben ott ücsörögnek a nyakukon. A hülye zsidók a világháborúban a brit hadseregbe is jelentkeznek, és harcolnak, ahová küldik õket (Hana Szenes…)a jó angolok pedig visszaforditják a menekültek hajóit a nácik hallálgyárába, mert fejkvóta szerint engedik csak be a zsidókat az egyetlen földre, ahová menekülhetnének a Soá elöl… A világháború után még három évig tartják Cipruson az európai menekült zsidókat, csakhogy a kis gyarmatukon ne boruljon fel az arab-zsidó egyensúly. Nem csoda, hogy a zsidóknak kicsit agyukra mentek a britek, és bizony az ücel, meg a Lechi robbantott is, bár a King Davidban lévõket figyelmeztették, hogy hagyják el az épületet, szóval az akkori, zsidó terroristák harci etikája és a mai palestineké össze nem hasonlitható - a zsidók sosem gyerekek fejét lõtték szét a haza szabadásáért… ?gyhogy a hûvös angolok kiszámitották, hogy nekik ez már nem éri meg, gyilkolásszák az arabok és a zsidók egymást, ne pedig õket. Az ENSZ kimondta a terület felosztását egy palesztin és egy zsidó államra - a zsidók elfogadták, a palesztinok pedig kihirdették, hogy a zsidókat a tengerbe söprik, mert neki fél állam nem kell, csak az egész, zsidók nélkül… hát ez az, ami nem jön be neki már hatvan éve…
Ezért olyan “haragosak”…
EMA, respekt, jó, hogy megosztod velünk a gondolataidat. Egy anya szemszögéböl ezek a dolgok nagyon mélyre hatnak…
Kedves EMA!
Köszönöm a soraidat, tényleg hitelesek, és jó, hogy nem szemüvegen keresztül látod a dolgokat. Így teljesen érthetõ, amit mondasz. Kb úgy képzelem el, hogy a hétköznapokban senki nem kívánja a harcot. Baromi érzékeny, törékeny az egyensúly, ezért egy felelõtlen, vagy kegyetlen parancsnok, vagy katona lavinát indíthat el. Ugyanígy, az a tábornok is, aki a mostani libanoni háború elõtt a bennfentes információit tözsdei tranzakciókra használta fel, valamilyen szinten elárulta a saját embereit, mégha közveten kár nem is származott belõle.
Nem giccses a haza szolgálata. Dédnagyapám polgármester volt. Olvastam a monográfiáját, hallottam egy szalagos magnón a hangját. Egészen másféle ember volt. A világháborúk - ahogy Márai is mondta - valamit végleg eltüntettek Európában, elrabolták… ? még a régi eszmények szerint élõ ember volt. Pontosan ezt mondta õ is: a haza szolgálata. Nem szerette a háborút, nem élvezte a pusztítást, hiszen két háborút is átélt. (üs így tudhatta, hogy a háború egyáltalán nem egy dicsõséges, hõsies dolog, hanem mocskos, és tragikus - de az otthoniakért teszi) Tudomásul vette, hogyha az ország vezetõi hadbaszólítanak, akkor menni kell. Tette a kötelességét. A felelõsség a vezetõké, nem bírálja fölül. Az a szomorú, hogy manapság mindenki individuum itt, és egészen mikroszkopikus szinten is akár: például a keresztezõdésnél autóval való áthaladásnál is csak kizárólag a saját érdekeit veszi figyelembe.
üs, igen. A “vallási” fanatizmus nagyon durva jövõ. Két film jut eszembe:
a Farkasok Völgye - Irak
és a Syriana.
Az elõbbiben - bár a teljes film nem hiteles, mert már Dobó István is megmondta az Egri Csillagokban, hogy a törökben nem lehet bízni, ezért nem tárgyalunk vele - megdöbbentõ, ahogy a keresztény negatív fõhõst ábrázolják. Ha ezt elfogadják ott a mozinézõk, akkor bizony elég furcsa világképük van, amibe még az elvilágiasodott Törökországnál is beleillik ez a sok döbbenetes állítás.
Az utóbbiban pedig döbbenetesen emberközeli az öngyilkos merénylõ lelki fejlõdése…
Sziasztok!
:)
Nem beszéltem gyarmatosításról.
Nem kérdõjeleztem meg Izrael igazságát. (Bár az igazság szubjektív, mindenkinek megvan a maga igazsága)
Tudom, hogy nincs átfogó képem a Közel-Keletrõl.
Tudom, hogy a “lesemmizõ” elég magyartalan kifejezés, de nem jutott eszembe jobb hirtelen..:)
Távol álljon tõlem a “magyarkodás”.
De túl régóta hallgatom azt, hogy itt “minden szar, szar volt, szar is lesz”. Ezen nõttem fel, ebbõl kellett (volna) összeraknom az identitásomat. Ugyanúgy kivágja nálam a biztosítékot ez a szöveg, mint az Izrael barátoknál a “Gonosz Izrael, Gyilkos Izraeli Hadsereg”, stb. tipusú szövegek. ürthetõen.
A problémák kimondására szükség van, de most már érdemes lenne alternatívát is felvázolni mellé. Vagy inkább hagyjuk. Csak azért ne emlegessük fel Magyarországot, hogy legyen mit negatív példaként felhozzni. (Ez kb, olyan, mint amikor valaki csak azért emlegeti fel Izraelt, hogy igazolni próbálja az antiszemitizmusát.)
Gildor, mindkettõben igazad lehet:) (gyorsan írok, és tüzes leányka vagyok:)
De semmiképp sem szeretnék feleslegesen kellemetlenkedni ezen a blogon, úgyhogy most egy darabig nem jövök. (Igazából meg kell írnom a szakdolgozatomat..:))
Sziasztok!
Kedves EMA és többiek!
Ezek szerint itt a fórumon tényként kezelik azt, h az izraeli hadsereg nem lõtt gyerekekre és civilekre, csak a palesztinok? Hát nehogy már úgy legyen?! Most hány civil halt meg a gázai övezetben, csak ez alatt a rövid idõ alatt, míg Izrael egy quasi-koncentrációs táborrá alakította át a területet?
Vagy azok a videók, amelyekkel tele van a youtube.com ? Hamisítványok, hogy az izraeli hadsereg élõ pajzsként használ palesztin gyerekeket, az autójuk elé állítva õket?
Tényleg nem vagyok nagyon benne a történésekben, meg nagyon nem is lehetek, hiszen innen könnyû beszélni meg a média is össze-vissza hazudik. De nehogy már affelé tendáljunk a judapest.org-on, h Izrael a jóért és az igazságosért küzd, mert még elhiszem….
“quasi-koncentrációs táborrá alakította át a területet”
háló!
Mi a gond vele? Hát lezárta az egészet és se elektromosság, se semmi, se ki, se be. A koncentrációs tábor nem egyenlõ a haláltáborral! Lásd angol-boer háború, ahol a világtörténelem során elõször alkalmaztak koncentrációs táborokat (az angolok). Nem megsemmisítõ táborok voltak.
Petya,
én sem akarom Budapestrõl megmondani a tutit palesztin ügyben. ün is együtt tudok érezni a palesztinokkal, értem a sérelmeiket.
Mindennek ellenére Gázát a palesztin propagandaszöveg szerint “quasi-koncentrációs táborként” értelmezni minimum súlyos aránytévesztés, tájékozatlanság és ostobaság.
Néha több az igazság a palesztin propagandaszövegekben, mint azt hinnénk. Persze, ha eljut egyáltalán egy ilyen szöveg ide (most Osloban vagyok).
De akkor te minek ítéled a helyzetet? Mert azt már látom, hogy nem úgy, ahogy én, de akkor hogyan?
Most hiszed Petya, vagy nem hiszed? ( a prop.szövegeket )
A helyzetet “súlyosnak” meg “fokozódónak” ítélem. De nem nevezném “quasi-koncentrációs tábornak” azt a 360 négyzetkilométert, ahonnan Izrael 3 éve kitelepítette a zsidó telepeseket és kivonta katonáit, ahol a palesztinok önálló kormányzatot és fegyveres erõt tartanak fent, ahol polgárháborút követõen egy - Izraelt deklaráltan megsemmisíteni akaró - terrorszervezet vette kezébe az irányítást, és ahonnan folyamatosan rakétákkal támadják Izraelt.
Persze sokmindent ellenõriz továbbra is Izrael, meg nem szórakozásból lövik a rakétáikat a Hamas emberei, de hogy ez a szitu semmilyen szinten, még távolról sem emlékeztet koncentrációs táborra, az tuti.
üdv!
Jó kérdés, hogy hiszem-e, bár sok tényleg nem jut el hozzám. ürdekelne a palesztin propaganda, bár tudom, hogy az ilyen dolgoknak a nagyrésze túloz. Az a helyzet, hogy a térségbõl minket elérõ hírek nagyrésze egyoldalúan Izrael-párti, és ezért úgy sejtem meg van rá az esély, hogy hiteltelen.
A helyzet a gázai övezet elzártságra miatt emlékeztet engem koncentrációs táborra és hangsúlyozom, koncentrációs tábor alatt nem a Németország által a második világháború alatt és elõtt mûködtetett táborokat értem elsõsorban.
elment a tüzes leányzó… :( és ki tudja hova… :( én meg itt ülök az éjszakában, és mindenféle alibit találok ki, hogy ne kelljen a maszek informatikai feladataimnak még hozzákezdeni. ez így nem jó :(
Ajánlom a témában:
Yossi Klein Halevi:
The end of the ‘guilty Israeli’
Empathy has become a victim of the Palestinian attacks from Gaza.
Los Angeles Times - link
shadainak köszönet a linkekért…
Gildor,
bár nagyon szeretném, hogy minden zsidó maga legyen a humanitás eszménye, mindamellett okos, sõt bölcs is legyen, mindig tisztességes, senki ne lopjon, hazudjon, vagy erõszakoskodjon… de, hát ilyen nincs. Minden nép körében vannak ilyenek meg amolyanok, meg még annál is rosszabbak - csakhogy egy társadalom mûködõképessége abban mérhetõ, hogy miképpen tudja a negativ erõket féken tartani.
Vegyünk egy ismerõs példát: a korrupciót. Mindenütt van, de ha nõ az esélye, hogy leleplezõdik, és aki bûnösnek találtatott azt elitélik - akkor a társadalom egészségesen mûködik. Ahol a hatalom eltusolja a disznóságokat, ott komoly aggodalomra van ok. Amikor a napokban bekasznizták Saron fiát, akkor az a nap az izraeli társadalom önjavitó erejérõl tanuskodott.
Osló után a Palesztin Autonomia rengeteg pénzt kapott. A gazdasági helyzet pedig csak romlott. Az egyén nyomorúsága növekedett, a pénz fegyverekre ment el, már amit nem nyúltak le a vezetõk menet közben.
Osló idején részese voltam egy olyan projektnak, amit az erezi határon akartak létrehozni: ipari park, amely nagyrészt európai és izraeli pénzek befektetésébõl és gázai palesztin munkerõvel mûködött volna. A befektetõk õszintén biztak a békében, és azt sem kétlem, hogy azok a palesztin munkások, akik addig Izraelben keresték a megélhetésüket, örültek volna ha otthonukhoz közelebb találnak biztos munkát. Többször voltam a területen. Egy közlekedési csomópontban egyik oldalon izraeli katonák álltak, a másik oldalon palesztinok. Sokszor egészen baráti hangulat volt az átkelõnél… mondom, többször is jártam ott 1993 körül. Aztán egyszer éppen egy izraeli tv-stáb forgatott ott, amikor a palesztinok tüzet nyitottak az izareliekre, akikkel korábban együtt kávéztak… az egyik riporter súlyosan megsérült, de a kamera vette a teljesen abszurd jelenetet… Azt hiszem, Osló után, az volt az elsõ döbbenet.
Az erezi ipari park becsõdölt - a befektetõknek a gyatyája is ráment, és a palesztinoknak nincs munkájuk. A határon olyan kordonrendszert épitettek ki, hogy rémes, mert jónéhány terrorista a munkások közé keveredve követett el merényletet. Számomra az egyik legfájóbb az volt, amikor egy idõsebb ember gyanusan ki volt párnázva, és a katonának, parancs szerint fel kellett szólitsa, hogy a szabad ég alatt kezdjen vetkõzni, de a harminc körüli srác (az éves utószolgálatos katona) nem akarta megalázni az idõs embert, és bekisérte egy szobába, hogy ott vegye le a ruháját - aztán már csak a robbanást hallották a többiek - az öreg felrobbantotta a rászerelt szerkenytût. A srácnak apró gyerekei voltak otthon… és rosszul döntött, mert emberséges akart lenni. ürted, hogy milyen borzalmas helyzetben vannak azok a katonák, akik az ellenörzési ponton teljesitenek szolgálatot? A palesztinok rejtettek már robbanóanyagot terhes nõt szállitó mentõbe, 12 éves gyereket drótoztak be, és küldték a katonák közé pár sékel zsebpénzért, és gond nélkül felrobbantották volna a gyereket, ha az egyik katona nem tartja gyanusnak, és nem tudják idõben hatástalanitani a mobilt, ami mûködésbe hozta volna a robbanóanyagot… Amikor azt hallom, hogy az IDF katonái népet irtanak, akkor orditani tudnék, mert pontosan tudom, hogy ez milyen képtelenség! Nem mondom, hogy a katonák ájtatosnõvérek, amikor tudják, hogy akár õk, akár a bajtársaik felrobbanhatnak, ha nem figyelnek, de ha egy katona, bármilyen oknál fogva bosszúból cselekszik, akkor arra hadbiróság vár és börtön. A másik oldalon pedig minden zsidó megölését ünneplik! Huszonkét év alatt többszáz esemény tanuja voltam, és nem az elfogultságom iratja le velem, hogy ha valaki a közel-keleti térségben megtesz mindent a békéért, akkor az Izrael, és akik miatt nem jöhet létre a látható jövõben azok a palesztin vezetõk.
Petya, akkor kezdjük megint az ok-okozati összefüggéseknél:
A felszabaditási háború folyamán és utána, azt lehet mondani, hogy egy nagy lakosságcsere következett be. Azok az arabok, akik azt hitték, hogy egy hét alatt a zsidókat belesöprik a tengerbe, elmenekültek, ugyanakkor, a környezõ arab országokban élõ zsidók is menekültek addigi lakóhelyükrõl, és a fiatal államba érkeztek. Mellesleg, a India és Pakisztán között is lezajlott, amikor onnan kivonultak a britek.
Nos, Izraelben, akkor kb. 600 000 zsidó élt, és az elsõ években a ciprusi és egyéb európai menekülteken kivül az arab országokból menekültek is otthont kellett kapjanak - mintegy milliónyi menekültet kellett letelepiteni. Nem volt könnyû, máig ható társadalmi problémák is maradtak, de zsidó menekül-kérdés nincs. Ezzel szemben, az arab országoknak eszük ágában sem volt letelepiteni a palesztinokat, igy, mind a mai napig menekülttáborokban élhetnek, állampolgárság nélkül, immár harmadik nemzedék… Ezek a menekülttáborok a terror melegágyai - a totális reménytelenségbõl könnyû kiemelni a önrobbantó gyilkost, akinek az agyát 72 szûz és a boldogság igéretével dolgozzák meg.
Gáza az egyik legsûrûbben lakott terület a Földön, az egyik palesztin propaganda szerint a legjobb fegyver a zsidók ellen a palesztin anyaméh… nem részletezem, hogy mi a palesztin anya viszonya a gyerekeihez, csak egy példa, amikor egy ötgyerekes anya azon siránkozott, hogy már négy fia hõsként halt meg, de az ötödik nem akar meghalni, és ez micsoda szégyen…
Nem mondom, hogy minden palesztin anya ilyen, hiszen nemrég volt egy spanyol dokumentumfilm olyan fiatal palesztin családokról, akik elmenekülnek az autónómia területérõl, mert a gyerekeiket akarják megmenteni a Hamasz-féle gyilkos propagandától.
Szóval, nem az izareli katonák használják a palesztin gyerekeket élõ pajzsként, hanem azok a terroristék, akik lakóépületekbe telepitik a fegyverraktárakat, akik olyan hatemeletes házról lövik ki a kaszamokat, amelyeknek minden szintjén sokgyerekes családok élnek…
A magyar médiában vagy nem jelennek meg azok a hirek amikor izraeliek sérülnek meg, vagy kimondott hazugságokat közölnek. Nem egyszer kapok a fejemhez, hogy már megint micsoda baromságot irtak a Népszabadságban, az origón, az indexen, miközben én látom az izraeli hiradó helyszini felvételeit. Az izraeli média nem restelli bemutatni a palesztinok szenvedéseit is, de mindig a valódi kontextusban. Számtalanszor irtam le amit az esemény után azonnal láttam a neten, az izraeli tv-ben - az sosem érdekelte a magyar médiát. csak az jelenmik meg amit az MTI átvesz egy másik, nemezetközi hirügynökségtõl, és olyan propalesztin propaganda, hogy az ember haja az égnek áll!
Egy idõben megtettem, hogy a leközölt magyar cikkeket izekre szedtem, és szembesitettem a valósággal, de ma már nem tudom ezt megtenni - senki nem fizeti meg az idõmet…
Bocsánat a sok elütésért, kicsit elfáradtam mára…
Az elmúlt napok eseményeit taglaló cikkek az indexben:
# Izraeli rakéták oltották ki 26 palesztin életét - http://index.hu/politika/kulfold/palesytin919/
# A palesztin elnök felfüggeszti a béketárgyalásokat - http://index.hu/politika/kulfold/paleszt2107/
# ?jabb áldozatok Gázában - http://index.hu/politika/kulfold/gaza080302/
# Négy halott a folytatódó gázai harcokban
Na ebbõl hámozza ki a magyar olvasó, hogy mi miért törtémik arrafelé…
a propos paleszti anya: Golda Meir gondolata jutott az eszembe; addig nem lesz béke a palesztinok és zsidók közt, ameddig a palesztinok nem kezdik el jobban szeretni a gyerekeiket, mint amennyire útálják a zsidókat.
Ès Petyának: azt ugye tudod, hogy a kaszam rakéták becsapódási pontjából ki lehet számolni a kilövés helyét? Most akkor ki provokálja a civil áldozatokat? Tavaly, amikot az al aksa brigád és a fatah a tetökön lövöldözték egymást reggel 8 órakor, amikor a palesztin gyerekek az iskolába mentek, és a szerencsétlenek a golyók elöl a házakba menekültek. Emlékszel rá a hírekböl? Ja persze, nem volt benne…
A Yossi Klein Halevi cikk “jó” - elfogadható narratívát nyújt arról, hogy mi és miért történik most Gázában és általában az izraeliek és a palesztinok között.
De azért ez nem a teljes kép. Van egy fontos ügy, amit a mai napig nem igazán dolgozott fel a legtöbb ember a közel-keleten: ez a 2000-es Camp David-i béketárgyalások kudarca. Az izraeliek (és a pro-izrael “tábor”) ezt úgy élte meg, mint egy megdöbbentõ arculcsapást, mert úgy látták (láttuk), hogy egy hihetetlenül nagyvonalú, gáláns békeajánlatot utasítottak el Arafaték - és választották a terrorháborút helyette. Azóta is úgy gondolják nagyon sokan, hogy a történtek a palesztin irracionalizmusról, az elvakult palesztin gyûlöletrõl szólnak csak. Ez a kép azonban nem teljes, a történtek ilyen keretezése pedig úgy tûnik, hogy nem állja meg egészben a helyét. Régi elemzés, de még ma sem késõ megérteni Robert Malley írásának tanulságait - a Camp David-i tárgyalások bukásának okairól:
http://www.nybooks.com/articles/14380
Robert Malley Clintonék egyik fõ béketárgyalója volt, az izraeli-palesztin kapcsolatok egyik legjobb ismerõje. 2000-ben õ volt a Clinton-stáb egyik kulcsfigurája Camp Davidben.
hümm, még jó, hogy a 8. kerületben csak szamurájkardok vannak, és nem kasszamok… most tényleg? én évek agyalása után kidolgoztam a kooperatív kormányzati modellt (ezért van kokom a könyvem címében) de valaki okos ember találja már ki, mint lehet a radikalizmus ellen csinálni?
személyszerint sose felejtem el, az öregjeink között legemberségesebb a seregnél egy cigány srác volt, pedig õt aztán számtalanszor megalázták származása miatt. nincs bennem ellenérzés, vagy félelem, bár 2. kerületiként be is foghatom a számat.
nem hiszek abban, hogy az az út, amit ‘atomket’ vagy a magyar gárda követ, de azt hiszem, hogy a jelenlegi politikai hatalom is csak a szõnyegalá söpri a problémákat.
amit EMA írt a segélyekrõl: ugyanez volt szudánban, és a világon mindenhol…
ez a kapitalizmus: a vagyon állandó, de egyre koncentrálódik? a leszakadt tömegekben meg egyrejobban nõ a gyûlölet - lokálisan és globálisan is, és a radikálisok könnyedén hálójukba ejtenek sokakat?
nah, szép új világ.
EMA: értelek. te is a megismeréssel, az elfogadással küzdesz a gyûlölet ellen. döbbenetes volt az ellenõrzõpontos srác sztoriját hallgatni… materialista szemszögbõl egy hülye volt, egy naív lúzer :(. humanista szemszögbõl egy hõs. sajnos én is pont ugyanúgy járnék, mint õ.
EMA: örülnék, ha leveleznénk privátban. nem mintha titkos lenne, csak nem biztos, hogy mindenkit érdekel.
a mailcímem a blogom adatlapján megtalálható.
Ha mindenkit nem is érdekel, de szerintem sokan követnék örömmel a beszélgetéseteket akár itt is.
jó. :)
én felteszem a kérdéseket, aztán meglátjuk, EMA válaszol-e itt…
EMA! A magyar médiában milyen csatornákat vizslatsz, hogy pro-palesztin híreket találsz? Mert nekem már nagyon szükségem lenne ilyenekre….lehet, hogy nektek nem, de nekem már a könyökömön jön ki a “szegény zsidó - gonosz náci” (Schindler’s List & hasonló szerencsétlenségek), “szegény Izrael - gonosz arabok” dolog.
“Szóval, nem az izareli katonák használják a palesztin gyerekeket élõ pajzsként…” - akkor ezeknek nem adsz hitelt?
http://www.youtube.com/watch?v=buRfcFE1O6c
http://www.youtube.com/watch?v=tomdEkOgdKU&feature=related
Vagy akkor én most valamit nem értek…
OK, Petya, megnéztem.
Nem erre gondoltam, hanem arra, amit korábban leirtam, vagyis a kaszamok kilövõállásainak lakóépületbe való telepitése, és satöbbit. Meg fogom érdeklõdni, hogy az ilyen állj oda gyerek a dzsip elé tipusú “védõpajzs” mennyire általános. Nem szimpatikus, az biztos. De azért az igazsághoz hozzá tartozik, hogy az izraeli katonák senkire nem lõttek, miközben a gyerekek a dzsip elõtt álltak…
Az elsõ filmnél nem is értettem ezt a gyerek-védõpajzs ügyet. A katonák egyik lakásból a másikba mentek, vélhetõleg fegyveres terroristákat kerestek. A környezet abszolút ellenséges - vagyis bárhonnan kaphatnak lövést, ezért láthatóan, minden katona más irányban figyelt, és készen állt az esetleges lövést viszonozni. Ha a lakásban volt fegyveres, az nyilván szintén készenlétben állt arra, hogy a belépõbe egy sorozatot eresszen. Ha a katonák feladata a terroristák elfogása, nem pedig megölése (errõl késõbb irnék), akkor célszerûnek látszik, egy arab kamaszt elõreküldeni - nem azért, hogy õt ölje meg a terrista, hanem azért, hogy egyáltalán ne nyisson tüzet. Nem tudom, hogy ez mennyire elfogadható a genfi egyezmény szerint, de felhivnám a figyelmet arra, hogy a palesztin fegyveresek nagy ivben leszarják az összes egyezményt a saját hadmûveleteik során, viszont azt megtanulták, hogy követeljék az ellenségen. A felvételen látott módszer egyébként tükörképe annak, hogy a lakáson belül, az elrejtett fegyveresek, vagy fegyverek takarására vagy idõs embert fektettek a nyilás fölé, vagy gyerekeket, terhes nõket - mondván, hogy hozzájuk nem nyúlnak a katonák. A parancs éppen ezért az, hogy ha fegyveret vagy fegyvereseket keresnek, akkor az épületet minden benne tartózkodónak el kell hagynia - mert lehet, hogy ez nem szép dolog, de praktikus és az izraelieknek nem céljuk polgári személyek megsebesitése vagy megölése.
Visszatérve arra, hogy mit tehet egy katona a terroristával:
1. a tûznyitási parancs értelmében, csak akkor lõhet, ha rálõttek.
2. amikor fegyvereseket keresnek, akkor az elõállitás a cél, tilos az önbiráskodás, és a büntetés is. Vagyis az, ha a bajtársait megölte egy terrorista, nem lehet ok arra, hogy a fegyverét eldobót lelõje - az elhiresült történet a 301-es autóbusz története, amelyet terroristák elfoglaltak, számos izraeli polgárt megöltek, majd amikor a kommandósok felszabaditották a buszt, azok a terroristák, akiket a tûzharcban nem találtak el, eldobták a fegyvert,- ölni bármikor, de meghalni nem feltétlenül - alapon. Csakhogy valaki(k) a kommandósok közül elveszitette a fejét, és lelõtte õket - hatalmas botrány lett belõle, tiszteket rugtak ki páros lábbal. A forditott esetekrõl talán máskor - például két utószolgálatos katona az autójával az autonomia területére tévedt és a francia tv-nek büszkén mutatták fel a véres karjukat a palesztin rendõrök, akik meglincselték a fegyver nélküli katonákat, majd a holtestüket kidobták az ablakon - jellemzõ módon néhány nappal késõbb, a francia tv munkatársai kértek bocsánatot a palesztinektõl, hogy a felvett anyagot adásba adták, és ezért az egész világ láthatta a palesztinok humánus vislekedését…
3. A “szikul memukád”-nak, vagyis a pontszerû elháritásnak nevezett hadmûveletek sem a terroristák megbüntetésére szolgálnak, hanem csakis akkor alkalmazhatók, amikor az illetõ terroristák valamire készülnek, mondjuk, mint az az öt fickó, akik egy nagy robbantásos akciót készitettek elõ egy izraeli nagyvárosban, de mielõtt ezt megtehették volna, egy izraeli, preciziós rakétahasmûvelet kilõtte az autójukat. A palesztinok erre, büntetésképpen, egy nap alatt 50 kaszamot lõttek a dél-izraeli településekre - többen megsérültek, egyetemi hallgató meghalt.
Tehát, a felvetésre és a lejátszott videokra azt tudom mondani, hogy bárcsak ennyire lennének embertelek a palesztinok - az lenne Izraelben a béke.
Nem szeretném szétbarmolni a Judapestet politikai vitákkal. Húzódjunk arrébb…
http://vadkelet.blog.hu/
Azt hittem, hogy a közel-keleti helyzet annyira izgatja a Judapest olvasóit, hogy szivesen vita