tehát a szemantikai vizsgálat alapján, kijelenthetjük, hogy az út a magyarság alatt rejtezik, de zsidónak lenni dicső dolog. Erre utal a hunor alatt lévő kapu, ami az utat szimbolizálja, és a két koszorú a “menorás” tábla alatt. Ez egyfajta korszerű asszimilációs environment, mely alkalmazkodik a magyarság őstörténetéhez.
Miért lenne rossz? A XII. kerületben kardozós turul a holokauszt-emlékmű, Tomcat az mszp székházban áradozik zsidó barátnőjéről és izraeli vendégeiről, Sárospatakon meg nemezkipás Hunor emeli a menóra fényét. A “társadalmi megbékélés” megannyi apró, de fontos jele.
szerelmes turul (kardozós helyet)? nem is rossz. miért ne? paczka ferenc jeles akadémikus piktorunk jó száz évvel ezelőtt festett egy igen sikeres képet, amelyen a turul épp leszállt és most felszáll az alkalomhoz illően öltözött (vagyis akt) emeséről. paczka nagyon csinos modellt talált. turulja ugyan sas, és nem falco rusticus altaicus, vagyis kis termetű belső-ázsiai sólyom, ahogy bendefy geológus-őstörténész kikutatta, de ez nár mindegy.
tisztelt judapestiek, legyen már több hunorérzéketek! én ezt a tübitejkás figurát semmivel sem találom riasztobbnak, mint azokar az urakat, akik a forró jeruzsálemben fekete öltönyben állnak egy fal előtt. a fal mögött rengeteg törmelék van, amellyel valaha emelvényt töltöttek fel, hogy merő uralkodói hiúságból felépítsék rá a római építészet egy, később a rómaiak által eltüntetett alkotását. maga a fal annyi vallásos jelentéssel bír, mint bármely vasúti töltés. bizony. hadd higyjenek tomcat törzsvevői is a maguk siratópólóiban.
sokkal inkább szorongok a lányok popsijára tetovált “birodalmi sasok” miatt, merthogy az egyik tv-csatorna aktmodellválogatásán divat volt. ez a córesz, nem a turul. a turult a “szabad madaraknak” illett volna felülröl leszarniuk, mint ahogy minden madár teszi minden szoborral. dehát aki azt hiszi, hogy a seggében is fej van (weöres sándor nyomán), az tévedni szokott, mert ilyenkor inkább fordított a helyzet…
maradjon nyugodtan a turul is, hunor is, legfeljebb az “amikor osztyapenko lépést vált” helyett az “amikor a turul kardot ránt” lesz a “nagy túróst” népi cifrázása budapesten.
Kedves András,
én a Fal és Szentély (re)kultuszt nem pártolom, de sok ember körülöttem igenis komoly jelentőséget tanusít neki. Kérlek ne sértegesd őket a vasúti töltés hasonlattal, vagy legalább fogd fel hogy sértő.
Vagy most túlérzékeny vagyok? Kiváncsian várom a visszelzéseket.
bodzásfanta, eszter:
ami viszont bánatos, ha egy régi szakrális helyet megalázó módon használnak.
a kommunizmusban hasonló helyzetben voltak a keresztény templomok… a magtár a jobbik eset volt, az istálló a rosszabbik.
spanyoloknál meg szerverfarmot létesítettek egy templomban.
mivel én is hívő vagyok, engem is elszomorít, hogy profánabb lett a világ.
Érdekes felállás, nem annyira tartalmi, mint “formatervi” oldalról. Ez egyszerűen ronda. Én azért a Siratófalat nem cikizném ki, jártam ott, és az ott imádkozók (vagy egyszerűen az Úrral társalgók) pont olyan komolyan veszik tevékenységüket, mint egy keresztény, vagy muszlim szent hely közönsége. A Siratófalat pont úgy nem illik gúnyolni, mint a Szent Koronát. Az más ügy, hogy a Koronát mocskolni ma trendi dolog.
hümm. András, eszembe juttattál egy igét:
“Sok beszédben elmaradhatatlan a vétek, aki pedig megtartóztatja ajkait, az értelmes.”
nyílvánvalóan tudod, h annak amit írtál semmi értelme. cinizmussal van átitatva, az volt csak a célja (gondolom), h egy jót beszojjá’ én el sem olvastam, csak miután láttam a reflektációkat (J-Bone, Milla – egyetértek velük).
Vasúti töltés is lehet szent, ha a szentély törmelékéből emelik. Amúgy egyetlen szent hellyel kapcsolatban sincs különösebb jelentősége, hogy a szereztetési története (mítosza) történelmileg helytálló tényközlés-e, vagy “csak” fiktív elemekkel tarkított közösségi narratívum.A vallás kérdése nem maz, hogy a zsidók tényleg kivonultak-e Egyiptomból, hanem az, hogy Te kivonulsz-e a következő széderen. Utóbbit az előbbi nélkül is lehet, előbbinek pedig semmi tényleges jelentősége sincs a számodra az utóbbi nélkül.
Volt egyszer egy sárospataki zsidó barátnőm. Azt mondta, hogy az ő nagypapája meg tudott lógni (konkrétan, kiugrani) a vagonból és egy lábtöréssel megúszta a soát.
Érdekes viszont, hogy mennyire más volt az ő hozzáállása a médiakampfos dolgokhoz. Egyrészt, nem ez töltötte be az életét. Másrészt pedig, nem okozott neki gondot közeli kapcsolatba kerülni a hmm… szóval, a hunor vonal egy képviselőjével.
A helyzet az, hogy a zsidók sokkal egészségesebbek annál, mint a médiakampf alapján gondolnánk róluk. A legtöbb zsidót ott Sárospatakon (vagy akár Pesten) nem nagyon izgatja ez a tábla, és ez alapvetően nem baj.
Engem sem zavar a menóra ott, de azt hiszem, ez nem sokakat érdekel.
a kép tragédiája nem az, hogy egy zsidó kultikus épületet hunorkodó, magorkodó honfitársaink vették birtokukba. Legalább használja valaki. A probléma a ház üressége. Egykor nők tucatjai használták a községből, hogy tisztulási idejük után újra élhessenek házaséletet. A rituális fürdő mára az enyészeté. A ház tehát a jobbára megsemmisült vidéki zsidóság mementója. Ezért szomorú a kép.
@Gildor
és ez még semmi. sárospatakon volt régen zsinagóga is amit ma már alig lehet felismerni… csupán az óriási homlokzat az ami árulkodó. egy áruházat csináltak belőle….
“A zsidó embereket fájdalommal tölti el, ha a zsinagógában büfé, kocsma működik. Sok templomot teljesen átalakítottak, és már fel sem ismerhető az eredeti rendeltetése. Ennek egyik legcsúnyább példája a sárospataki zsinagóga, melyben áruház foglal helyet – értékel a Mazsihisz elnöke. A ceglédi zsinagógában sportcsarnok, a gyöngyösiben bútorbolt, a budapesti Bocskai úton található templomban pedig irodaház működik. A gyönyörű abonyi zsinagógában raktár van, az állapota siralmas, és ugyanez a helyzet Albertirsán is.”
sajnos, én egy többszörös finkelsteinista vagyok (a régész és a történész híve), és töltésnek látom az alapozás nyugati tartófalát, a kártérítéskérést meg a világ legrosszabb üzletének. a szent koronáról fogalmam si9ncs, hogy micsoda, valószínűleg a deér féle könyvtábladísz újrafelhasználás az igazi, mindenesetre éppúgy nem “hiteles” mint a bécsi birodalmi “nagy károly-korona”. ha van valami, ami olyan, mint ahogy az emberek isteneiket elképzelik, az nem törődik emberek véleményével, épp azért, mert felette van. sem az én vélkeményemmel nem törődik, sem azokéval, akik kis cédulékat dugnak a kövek közé. a szertartásokkal körülrakott vallás semmivel sem magasabb rendű, mint a focicsapatoknak való drukkolás.
a baj az, hogy ha valaki komolyan veszi a hiteket és szertartásokat, könnyen eljut a “választott nép” és “ígéret földje” fogalmához, és sok mindenbe bele lehet ugratni. épp úgy, mint a napi ötszöri hasizomgyakorlatra kötelezett egyéb sémieket, vagy a lengyel katolikusokat, akik a pápát is utálják, ha nem eléggé antiszemita. tisztelet illet minden vallást mint az emberi elme szép játékát, de félni kell mindenkitől, aki komolyan veszi egy SAJÁT isten létét…
Ha netalántán valakit érdekel, van egy új, sajátságos útikönyv a nyugat-ukrajnai egykori zsidó helyek jelenkori állapotáról, Omer Bartov a szerző és Erased c. jelent meg…Leginkább arról szól (olvasatom szerint) hogy a kortárs ukrán nacionalisták hogyan veszik gátlástalanul igénybe e helyeket, sok esetben a második világháborúsbűnösök/ukrán függetlenségiek éltetésére is akár.
Szóval ott vannak nagyon durva dolgok, nagyon nagy számban…
Én is láttam már képen ezt az épületet és ezeket a táblákat.
Nem vagyok zsidó, de fájdalmas látni, hogy a kultikus helyeket mire
használják. Itt É-M-on nagy zsidó közösségek működtek. Miskolcon
élek, ahol háború előtt a város jelentős hányada zsidó volt.
Három zsinagógáról tudok, kettőt lebontottak, ma csak egy áll.
A mikve is egy szép épületben működött. Gyerekkoromban még volt
kóser mészárszék, ahol a környékbeli nemzsidó lakosság is vásárolt.
A 60-as évekig úgy hallottam működött a Munkácsy utcában kóser vendéglő
és pékség.
“félni kell mindenkitől, aki komolyan veszi egy SAJÁT isten létét…”
nincsen saját Isten András, csak egy.nekem meg az a véleményem, hogy jobb távoltartania magát az embernek, az olyanoktól, akiknek mindig mindenre meg van a válaszuk.Javasolnék Neked egy könyvet, hidd el, érdemes elolvasni: Bill Weís:23 perc a pokloban
Tudod András, nekem megadatott, hogy gyerekkoromban naponta szemezhettem ugy 10 cm távolságból a Szent László hermával. (gyerekként “beltag” voltam a győri székesegyházban, és a Herma akkoriban nem a Hédervári kápolnában volt, hanem a sekrestyében, nem őrizte senki, ugyanis nem volt szokás templomokat kirabolni) A Herma nem több némi ezüstnél, teljesen feleslegesen jó minőségben megmunkálva, végeredményben az anyagot jobban is lehetett volna hasznositani pl. villamos érintkező anyagként, ami a Hermában van -ha van- nem több némi mészkőnél, (amit ha emberből van csontnak hivnak) amiből vakolatot is lehetne csinálni. Ezzel szemben az ‘50-es években, ha nagynéha megengedték a népnek, hogy megnézze, a plebsz bőgött mint az anyátlan borjú.
A praktikus gondolkodásra azért van példa! A Szent Koronát Kun Béla el akarta adni, végtére az sem több 2 kilónyi aranynál, és néhány nem igazán szép kőnél. Persze hozzátehetjük, hogy Dávid király sirja sem OK, hiszen bizonyos rossz nyelvek szerint egy római szarkofág.
Gondolom a betöltést tartalmazó Fal is hasonló hatású lehet mint a Herma, vagy a Korona, vagy a Szent Jobb, mert utitársaink egy része mikor a Falhoz hozzáért szintén bőgni kezdett. Lehet, hogy ezek a dolgok többek, mint némi anyag?
Mi a tanulság? A zsidó és a keresztény egyformán hülye, hogy hisz egy többé-kevésbé azonos eszmerendszerben, és annak rekvizitumaiban.
Ugye igy gondoltad?
kedves zoli, sajnos, a vallás valóban alkalmas a megrikatásra, és a sírás egészséges. ám mégis, azt hiszem, “összemberiségi tekintetben” veszedelmesebb a vallás, mint amennyire hasznos, legalábbis ma. nagyon kívácsi vagyok, mi fog az év utolsó hónapjaiban történni két, i-vel kezdődő nevű ország viszonyában. és nem írorsazágra meg izlandra gondolok, még csak nem is irakra.
a vallásból élő emberek fölöttébb hajlamosak meggyőzni az álétaluk vezetett nyájat, hogy az ő örökkévalójuk még tartósabb. mintha a végtelent lehetne fokozni. és ez életveszélyes.
a győri hermát közelről látni nekem se volt akármilyen élmény, bár már 1990 után történt. nem az ereklye érdekelt benne, az a legkevésbé. hanem a művész munkája. meg a hosszúkás, merész orrvonaló, dinári típusú fej, ami feltehetőleg az árpádokat jellemezte “kalocsai királyfej”, szent istván portréja a koronázási palástonm, és mind dávid ibolyánál, mind gyurcsánynál feltűnően jelen van.
dávid király és salamon a világirodalom kiválóan megírt alakjai lehettek, mint ahogy az egyiptomi kivonulás is remekbe szabott történet. forrás: a tel-avivi első számú régész, finkelstein. természetesen, aki nem osztja “minimalista” elveit, az másképp hiszi. az jeruzsálemre esküszik, és akaratlanul is egyre közelebb viszi a világot egy tényleges armageddonhoz.
Kedves András! Nézeteid nagyon racionálisak, de legalább olyan veszedelmesek, mint a vallási megszállottság.
Az mellékes, hogy sem zsidók,sem Izrael nem létezne a massziv hit nélkül, ugyanis a valláson kivül mi köt össze egy magyar és egy etióp zsidót, vagy egy marokkói és orosz zsidót. A világon semmi. Vallás nélkül pont a zsidóság lett volna az egyik tényező, mely nyomtalanul eltünt volna a süllyesztőbe.
A vallás a tömeg fékentartásának egyik fontos eszköze. Ezt pl. Mózes is tudta, hiszen kőtábláit egy kényelmes sátorban is megfarigcsálhatta volna, a tizparancsolat akkor is zseniális találmány lett volna, de Ő produkált ehhez egy show-t, hogy a nép komolyan vegye produktumát. (a te megközelitésed szerint fogalmazva)
A nagy “racionalitást”, az “ész és a tudás diadalát” a franciák is eljátszották a forradalmukban, aztán nagy emberük szépen, látványosan térdreesett a Pápa előtt, aki szépen császárrá koronázta. (hogy a Pápa hogy került Párizsba, az más ügy) Ez is egy cimeres marhaság volt, de hát a nép felé…
Vagy szerinted melyik a különb ember: a luxusban élő kaliforniai pszihológus, aki horribilis pénz kér egy “konzultációért” (persze nagyon racionális), vagy a ferences szerzetes a csuhájában, aki a legnyomorultabbakkal is foglalkozik, és lehet, hogy hasznosabban tevékenykedik, mint Maserattis “kollegája.
Nem mindig a természettudomány, és a racionalitás a nyerő!
Ja és mégegy! Olvasd végig ezt a lapot! Hogy nyafog ez a sok zsidó a fürdője után! Pedig sokkal egyszerűbb lenne eldózerolni ezt a szemétdombot, és egy szép bevásárlóközpontot épiteni a helyébe. Sokkal hasznosabb mint egy zsinagóga, vagy pláne egy Makovetz-féle templom. De a sok ütődött a Dohány utcai zsinagógán, meg a paksi templomtól ájuldozik, és nem a TESCO-tól.
azt hiszem, nem merném azt mondani, hogy a ferences szerzetes “különb”. legfeljebb különböző területén működik ugyanannak a pszichoterapeuta szakmának. egyébként ezen a területen nagyon is hasznos lehet a vallás képviselője, akár bölcs tanácsot adó rabbi, akár gyóntató. (a mazerattis doki egyébként csak azt vágja meg, akinek jólesik a tudat, hogy ki tudja őt is fizetni.)
e marokkói meg orosz, vagy a magyar és etóp zsidót a vallás nem nagyon köti össze, inkább elválasztja. de ha történetesen izraelben élnek, akkor kétségkívül összeköti őket az izraeliság. honfitársak.
hogy azután jó-e, hogy van izrael… az antiszemitizmus kérdését nem oldotta meg, inkább konzerválta. de ez más kérdés, fél évszázada van, ezért megvan a létjoga, és az arab államoknak is rendkívül nagy szükségük van rá mint viszonylagos egységbe kovácsoló tényezőre. tehát nem is fogják a tengerbe kergetni. nem is értik, miért nem értik a világban az ő keleti stíláris fordulataikat. ám azért az egyesült államoknak ez az önálló, kihelyezett támaszpontja a “világ stratégialig legfontosabb részén” (dwight eisenhower a ii. világháború után) meglehetős veszélyben van, és ha az eszter-történet alapján gondolkozik, győzelemben gondolkodva, akkor a világ is veszélyben lesz. ezért életveszélyes a vallást túlságosan komolyan venni.
ja, és ami napóleont illeti, tudtommal ő csak odahozatta a pápát, aztán kivettte a kezéből a császári koronát, és maga rakta a fejére. legalábbis így festette meg a jelenetet david vagy gros, szóval valamelyik koszorús nyalnok piktor.
és az én szememben ez a hatvan év adja meg a létjogosultságot, nem az antiszemitizmus meg a politikai machinációk 1917 vagy 1947 körül, meg nem is a vallásos hagyomány. pedig, ha úgy veszem, nem erre neveltek, első általánosban (1948/49-es tanév) hittanra jártam, jobb hiján egy füzettel a fejemen, és a hittantanár elvitte a csoportot a dohány utcai zsinagógába, ahol csomagolt cukrot kaptunk, és akkor hatalmasnak tűnő tóratekercseket láttunk. úgy vélem,izrael megalapításával kapcsolatos rendezvény lehetett, mert kis kék-fehér, dávid-csillagos papírzászlókat lobogtattunk. a következő tanévben viszont… khm… a hittan már nem tartozott a tantárgyak közé…
na ja, persze, nem az antiszemitizmustól és kapcsolt részeitől létjogosult, de nem is attól, hogy az ensz úgy szavazott, ahogy, 61 éve. És az mit sem számít, hogy magyaro-n te jártál hittanra, avagy nem, hogy lengett a dávid csillagos zászló, vagy nem. ez utóbbi a mo-i politikáról szól csupán.
szerintem: van pár millió ( nem sok ) ember, akik akarják, hogy legyen Izrael, mert az a fixaideájuk, hogy ott vannak otthon ( és tényleg! ), teljesen méltányolható indokkal, és hogy legyen, ezért tesznek is, igen, fegyverrel, ha kell, de nem csak azzal.
hm…a kep erdekes.
Nekem (1 goj) leginkabb a szinvonalkulonbseg a ket resz kozott (meltosagteljes illetve konjunkturabohoc) volt szembeotlo.
A siratofal (west wall) szakralis jellege egy dolog, a felvilagosodas es a szakralis dolgok szembeallitasa egy masik.
En a magam reszerol respektalom a siratofalat tisztelo embereket, de a felvilagosodas kihagyasa (pl. USA) szvsz szornyu kovetkezmenyekkel jar (lasd foleg USA).
Jobb lenne ha a furdo stilusban es funkcioban autentikus maradna-ez egy nem tul vallasos ember szajabol, aki viszont ertekeli a kulturat es a tradiciokat.
kedves noblog, a 47 körüli politikai machinációkkal az ensz szavazására és határozatára bátorkodtam utalni. a fehér-angolszász-protestáns irányítású szervezet a helyzetet félreértő sztálin elvtársi támogatásával rábízta a “zsidókra” a fehér világ előretolt helyőrségének szerepét, mint ahogy a nomád törzsek tették a törzsszövetséghez utoljára csatlakozókkal (elővéd és utóvéd, értük nem akkora kár, ráadásul kiválóan alkalmasak az új fegyverfajták kipróbálására, és még büszkék is rá, hogy milyen ügyesek). hasonló szerepet töltenek be a másik oldalon a palesztinok, bár a barnább bőrű emberiségrész még kevésbé küzd és manipulál tudatosan, mint a wasp-rész 1948-ban.
kedves andrás, ebben egyetértünk, igencsak szemetek voltak az angolok (is), de hát a politika mellett még ott az olaj fontossága is, sztálin elvtárs aztán gyorsan magához tért, és inkább egyiptomot meg a többit látta el eggyel-mással, szóval szépen meg-felosztották a “nagyok” a támagotandókat maguk közt.
azért egy kis romantikával vagy mivel, de nagyon tisztelem az izraeli honvédelmet, meg a tehetségüket – meg még egyebeket, de az nem publikus :))
Az elismerhető, hogy mostanában megszaporodtak az elmaradott keletimagyar régiókban a különböző, egyébként koholmányszagú sámán/hun/horthysta eszmei mikrocsoportok, DE:
A képen látható épületet (mikveh és rabbilak) és a korábbi cikkben emlegetett főutcai neológ imaház/iskola épületét maga a Orsz. Zsid. Hit. Köz. ADTA EL! Előbbit ‘89 ben utóbbit még korábban.
Azért adták el, mert a közösség eltűnt, az épületeket pedig csak óriási anyagi ráfordítás árán lehetett volna helyreállítani és mert az ország tele van hasonló több fantáziát rejtő, jobb állapotú emlékkel.
Ami pedig a lényeg, hogy mint a többi hasonló esetben itt is AZ ELADÓ FÉL kérte, hogy az épületeket úgy alakítsák át, hogy ne lehessen felismerni korábbi funkciójukat.
Köszönjük. :)
Gyönyörű! Mi ez egyébként? Súlból átalakított söntés?
Aha…tökjó, írd le fűszeres, h mi ez
Szia tet!
Ez nem a “13. törzs Cserkészcsapat” emlékszobája?
huh, tényleg írd meg, kérlek, hogy mi ez?!
tölgy, lehet, de akkor javítani kellene így: “Hun-orr”
tehát a szemantikai vizsgálat alapján, kijelenthetjük, hogy az út a magyarság alatt rejtezik, de zsidónak lenni dicső dolog. Erre utal a hunor alatt lévő kapu, ami az utat szimbolizálja, és a két koszorú a “menorás” tábla alatt. Ez egyfajta korszerű asszimilációs environment, mely alkalmazkodik a magyarság őstörténetéhez.
szerintem meg azt, hogy hunor és mózes jól elvannak, ha hagyják őket :D
Engem elhagyott a humorérzékem. Mért kell az elhurcolt sárospataki zsidók emléktáblája mellé, mikor annyi fal van még…? Hát azért.
hunóra ;]
Én nem látok semmi ellentmondást vagy feszültséget, de még humorosat sem a képen.
nem értem teljesen, ez most rossz? vagy mi a pite?
Hát nem flódni az biztos .
Nem jó, nem rossz, de nem szokványos.
Miért lenne rossz? A XII. kerületben kardozós turul a holokauszt-emlékmű, Tomcat az mszp székházban áradozik zsidó barátnőjéről és izraeli vendégeiről, Sárospatakon meg nemezkipás Hunor emeli a menóra fényét. A “társadalmi megbékélés” megannyi apró, de fontos jele.
Az oviban kategorizáltuk így a filmeket. Volt a szerelmes és a kardozós film. Most hogy vénülök, turulban is inkább az előbbi fajta érdekelne.
megmondhatom?
ez az:
http://muemlekem.hu/muemlek?id=3114
ezt én is láttam… le akartam kapni és beküldeni a JPbe, de nem volt nálam a gépem sajnos
bodzásfanta: hömm, egy ajtóval arrébb tomcat is boltot üzemeltet :D
Igen, a volt mikve.
szerelmes turul (kardozós helyet)? nem is rossz. miért ne? paczka ferenc jeles akadémikus piktorunk jó száz évvel ezelőtt festett egy igen sikeres képet, amelyen a turul épp leszállt és most felszáll az alkalomhoz illően öltözött (vagyis akt) emeséről. paczka nagyon csinos modellt talált. turulja ugyan sas, és nem falco rusticus altaicus, vagyis kis termetű belső-ázsiai sólyom, ahogy bendefy geológus-őstörténész kikutatta, de ez nár mindegy.
tisztelt judapestiek, legyen már több hunorérzéketek! én ezt a tübitejkás figurát semmivel sem találom riasztobbnak, mint azokar az urakat, akik a forró jeruzsálemben fekete öltönyben állnak egy fal előtt. a fal mögött rengeteg törmelék van, amellyel valaha emelvényt töltöttek fel, hogy merő uralkodói hiúságból felépítsék rá a római építészet egy, később a rómaiak által eltüntetett alkotását. maga a fal annyi vallásos jelentéssel bír, mint bármely vasúti töltés. bizony. hadd higyjenek tomcat törzsvevői is a maguk siratópólóiban.
sokkal inkább szorongok a lányok popsijára tetovált “birodalmi sasok” miatt, merthogy az egyik tv-csatorna aktmodellválogatásán divat volt. ez a córesz, nem a turul. a turult a “szabad madaraknak” illett volna felülröl leszarniuk, mint ahogy minden madár teszi minden szoborral. dehát aki azt hiszi, hogy a seggében is fej van (weöres sándor nyomán), az tévedni szokott, mert ilyenkor inkább fordított a helyzet…
maradjon nyugodtan a turul is, hunor is, legfeljebb az “amikor osztyapenko lépést vált” helyett az “amikor a turul kardot ránt” lesz a “nagy túróst” népi cifrázása budapesten.
@Gildor tényleg, ezt észre sem vettem (:
Kedves András,
én a Fal és Szentély (re)kultuszt nem pártolom, de sok ember körülöttem igenis komoly jelentőséget tanusít neki. Kérlek ne sértegesd őket a vasúti töltés hasonlattal, vagy legalább fogd fel hogy sértő.
Vagy most túlérzékeny vagyok? Kiváncsian várom a visszelzéseket.
bodzásfanta, eszter:
ami viszont bánatos, ha egy régi szakrális helyet megalázó módon használnak.
a kommunizmusban hasonló helyzetben voltak a keresztény templomok… a magtár a jobbik eset volt, az istálló a rosszabbik.
spanyoloknál meg szerverfarmot létesítettek egy templomban.
mivel én is hívő vagyok, engem is elszomorít, hogy profánabb lett a világ.
Kedves András,
a vasúti töltés bizony erös.
A fotó viszont buja. és flódni.
Érdekes felállás, nem annyira tartalmi, mint “formatervi” oldalról. Ez egyszerűen ronda. Én azért a Siratófalat nem cikizném ki, jártam ott, és az ott imádkozók (vagy egyszerűen az Úrral társalgók) pont olyan komolyan veszik tevékenységüket, mint egy keresztény, vagy muszlim szent hely közönsége. A Siratófalat pont úgy nem illik gúnyolni, mint a Szent Koronát. Az más ügy, hogy a Koronát mocskolni ma trendi dolog.
hümm. András, eszembe juttattál egy igét:
“Sok beszédben elmaradhatatlan a vétek, aki pedig megtartóztatja ajkait, az értelmes.”
nyílvánvalóan tudod, h annak amit írtál semmi értelme. cinizmussal van átitatva, az volt csak a célja (gondolom), h egy jót beszojjá’ én el sem olvastam, csak miután láttam a reflektációkat (J-Bone, Milla – egyetértek velük).
Vasúti töltés is lehet szent, ha a szentély törmelékéből emelik. Amúgy egyetlen szent hellyel kapcsolatban sincs különösebb jelentősége, hogy a szereztetési története (mítosza) történelmileg helytálló tényközlés-e, vagy “csak” fiktív elemekkel tarkított közösségi narratívum.A vallás kérdése nem maz, hogy a zsidók tényleg kivonultak-e Egyiptomból, hanem az, hogy Te kivonulsz-e a következő széderen. Utóbbit az előbbi nélkül is lehet, előbbinek pedig semmi tényleges jelentősége sincs a számodra az utóbbi nélkül.
Volt egyszer egy sárospataki zsidó barátnőm. Azt mondta, hogy az ő nagypapája meg tudott lógni (konkrétan, kiugrani) a vagonból és egy lábtöréssel megúszta a soát.
Érdekes viszont, hogy mennyire más volt az ő hozzáállása a médiakampfos dolgokhoz. Egyrészt, nem ez töltötte be az életét. Másrészt pedig, nem okozott neki gondot közeli kapcsolatba kerülni a hmm… szóval, a hunor vonal egy képviselőjével.
A helyzet az, hogy a zsidók sokkal egészségesebbek annál, mint a médiakampf alapján gondolnánk róluk. A legtöbb zsidót ott Sárospatakon (vagy akár Pesten) nem nagyon izgatja ez a tábla, és ez alapvetően nem baj.
Engem sem zavar a menóra ott, de azt hiszem, ez nem sokakat érdekel.
Kedves Ottó,
a kép tragédiája nem az, hogy egy zsidó kultikus épületet hunorkodó, magorkodó honfitársaink vették birtokukba. Legalább használja valaki. A probléma a ház üressége. Egykor nők tucatjai használták a községből, hogy tisztulási idejük után újra élhessenek házaséletet. A rituális fürdő mára az enyészeté. A ház tehát a jobbára megsemmisült vidéki zsidóság mementója. Ezért szomorú a kép.
@Gildor
és ez még semmi. sárospatakon volt régen zsinagóga is amit ma már alig lehet felismerni… csupán az óriási homlokzat az ami árulkodó. egy áruházat csináltak belőle….
“A zsidó embereket fájdalommal tölti el, ha a zsinagógában büfé, kocsma működik. Sok templomot teljesen átalakítottak, és már fel sem ismerhető az eredeti rendeltetése. Ennek egyik legcsúnyább példája a sárospataki zsinagóga, melyben áruház foglal helyet – értékel a Mazsihisz elnöke. A ceglédi zsinagógában sportcsarnok, a gyöngyösiben bútorbolt, a budapesti Bocskai úton található templomban pedig irodaház működik. A gyönyörű abonyi zsinagógában raktár van, az állapota siralmas, és ugyanez a helyzet Albertirsán is.”
innen: http://href.hu/x/6nec
sajnos, én egy többszörös finkelsteinista vagyok (a régész és a történész híve), és töltésnek látom az alapozás nyugati tartófalát, a kártérítéskérést meg a világ legrosszabb üzletének. a szent koronáról fogalmam si9ncs, hogy micsoda, valószínűleg a deér féle könyvtábladísz újrafelhasználás az igazi, mindenesetre éppúgy nem “hiteles” mint a bécsi birodalmi “nagy károly-korona”. ha van valami, ami olyan, mint ahogy az emberek isteneiket elképzelik, az nem törődik emberek véleményével, épp azért, mert felette van. sem az én vélkeményemmel nem törődik, sem azokéval, akik kis cédulékat dugnak a kövek közé. a szertartásokkal körülrakott vallás semmivel sem magasabb rendű, mint a focicsapatoknak való drukkolás.
a baj az, hogy ha valaki komolyan veszi a hiteket és szertartásokat, könnyen eljut a “választott nép” és “ígéret földje” fogalmához, és sok mindenbe bele lehet ugratni. épp úgy, mint a napi ötszöri hasizomgyakorlatra kötelezett egyéb sémieket, vagy a lengyel katolikusokat, akik a pápát is utálják, ha nem eléggé antiszemita. tisztelet illet minden vallást mint az emberi elme szép játékát, de félni kell mindenkitől, aki komolyan veszi egy SAJÁT isten létét…
Ha netalántán valakit érdekel, van egy új, sajátságos útikönyv a nyugat-ukrajnai egykori zsidó helyek jelenkori állapotáról, Omer Bartov a szerző és Erased c. jelent meg…Leginkább arról szól (olvasatom szerint) hogy a kortárs ukrán nacionalisták hogyan veszik gátlástalanul igénybe e helyeket, sok esetben a második világháborúsbűnösök/ukrán függetlenségiek éltetésére is akár.
Szóval ott vannak nagyon durva dolgok, nagyon nagy számban…
Én is láttam már képen ezt az épületet és ezeket a táblákat.
Nem vagyok zsidó, de fájdalmas látni, hogy a kultikus helyeket mire
használják. Itt É-M-on nagy zsidó közösségek működtek. Miskolcon
élek, ahol háború előtt a város jelentős hányada zsidó volt.
Három zsinagógáról tudok, kettőt lebontottak, ma csak egy áll.
A mikve is egy szép épületben működött. Gyerekkoromban még volt
kóser mészárszék, ahol a környékbeli nemzsidó lakosság is vásárolt.
A 60-as évekig úgy hallottam működött a Munkácsy utcában kóser vendéglő
és pékség.
“félni kell mindenkitől, aki komolyan veszi egy SAJÁT isten létét…”
nincsen saját Isten András, csak egy.nekem meg az a véleményem, hogy jobb távoltartania magát az embernek, az olyanoktól, akiknek mindig mindenre meg van a válaszuk.Javasolnék Neked egy könyvet, hidd el, érdemes elolvasni: Bill Weís:23 perc a pokloban
Tudod András, nekem megadatott, hogy gyerekkoromban naponta szemezhettem ugy 10 cm távolságból a Szent László hermával. (gyerekként “beltag” voltam a győri székesegyházban, és a Herma akkoriban nem a Hédervári kápolnában volt, hanem a sekrestyében, nem őrizte senki, ugyanis nem volt szokás templomokat kirabolni) A Herma nem több némi ezüstnél, teljesen feleslegesen jó minőségben megmunkálva, végeredményben az anyagot jobban is lehetett volna hasznositani pl. villamos érintkező anyagként, ami a Hermában van -ha van- nem több némi mészkőnél, (amit ha emberből van csontnak hivnak) amiből vakolatot is lehetne csinálni. Ezzel szemben az ‘50-es években, ha nagynéha megengedték a népnek, hogy megnézze, a plebsz bőgött mint az anyátlan borjú.
A praktikus gondolkodásra azért van példa! A Szent Koronát Kun Béla el akarta adni, végtére az sem több 2 kilónyi aranynál, és néhány nem igazán szép kőnél. Persze hozzátehetjük, hogy Dávid király sirja sem OK, hiszen bizonyos rossz nyelvek szerint egy római szarkofág.
Gondolom a betöltést tartalmazó Fal is hasonló hatású lehet mint a Herma, vagy a Korona, vagy a Szent Jobb, mert utitársaink egy része mikor a Falhoz hozzáért szintén bőgni kezdett. Lehet, hogy ezek a dolgok többek, mint némi anyag?
Mi a tanulság? A zsidó és a keresztény egyformán hülye, hogy hisz egy többé-kevésbé azonos eszmerendszerben, és annak rekvizitumaiban.
Ugye igy gondoltad?
Néhány hete bontották le teljesen, In memoriam Rákoshegyi zsinagóga:
http://hatodikalabardos.nolblog.hu/?post_id=37459
ajjaj…
Nagyon szomorú…
kedves zoli, sajnos, a vallás valóban alkalmas a megrikatásra, és a sírás egészséges. ám mégis, azt hiszem, “összemberiségi tekintetben” veszedelmesebb a vallás, mint amennyire hasznos, legalábbis ma. nagyon kívácsi vagyok, mi fog az év utolsó hónapjaiban történni két, i-vel kezdődő nevű ország viszonyában. és nem írorsazágra meg izlandra gondolok, még csak nem is irakra.
a vallásból élő emberek fölöttébb hajlamosak meggyőzni az álétaluk vezetett nyájat, hogy az ő örökkévalójuk még tartósabb. mintha a végtelent lehetne fokozni. és ez életveszélyes.
a győri hermát közelről látni nekem se volt akármilyen élmény, bár már 1990 után történt. nem az ereklye érdekelt benne, az a legkevésbé. hanem a művész munkája. meg a hosszúkás, merész orrvonaló, dinári típusú fej, ami feltehetőleg az árpádokat jellemezte “kalocsai királyfej”, szent istván portréja a koronázási palástonm, és mind dávid ibolyánál, mind gyurcsánynál feltűnően jelen van.
dávid király és salamon a világirodalom kiválóan megírt alakjai lehettek, mint ahogy az egyiptomi kivonulás is remekbe szabott történet. forrás: a tel-avivi első számú régész, finkelstein. természetesen, aki nem osztja “minimalista” elveit, az másképp hiszi. az jeruzsálemre esküszik, és akaratlanul is egyre közelebb viszi a világot egy tényleges armageddonhoz.
egy mai olvasmányom a témához:
http://hetilap.hetek.hu/index.php?cikk=68748Válaszút%20elOtt%20<a%20href=
Kedves András! Nézeteid nagyon racionálisak, de legalább olyan veszedelmesek, mint a vallási megszállottság.
Az mellékes, hogy sem zsidók,sem Izrael nem létezne a massziv hit nélkül, ugyanis a valláson kivül mi köt össze egy magyar és egy etióp zsidót, vagy egy marokkói és orosz zsidót. A világon semmi. Vallás nélkül pont a zsidóság lett volna az egyik tényező, mely nyomtalanul eltünt volna a süllyesztőbe.
A vallás a tömeg fékentartásának egyik fontos eszköze. Ezt pl. Mózes is tudta, hiszen kőtábláit egy kényelmes sátorban is megfarigcsálhatta volna, a tizparancsolat akkor is zseniális találmány lett volna, de Ő produkált ehhez egy show-t, hogy a nép komolyan vegye produktumát. (a te megközelitésed szerint fogalmazva)
A nagy “racionalitást”, az “ész és a tudás diadalát” a franciák is eljátszották a forradalmukban, aztán nagy emberük szépen, látványosan térdreesett a Pápa előtt, aki szépen császárrá koronázta. (hogy a Pápa hogy került Párizsba, az más ügy) Ez is egy cimeres marhaság volt, de hát a nép felé…
Vagy szerinted melyik a különb ember: a luxusban élő kaliforniai pszihológus, aki horribilis pénz kér egy “konzultációért” (persze nagyon racionális), vagy a ferences szerzetes a csuhájában, aki a legnyomorultabbakkal is foglalkozik, és lehet, hogy hasznosabban tevékenykedik, mint Maserattis “kollegája.
Nem mindig a természettudomány, és a racionalitás a nyerő!
Ja és mégegy! Olvasd végig ezt a lapot! Hogy nyafog ez a sok zsidó a fürdője után! Pedig sokkal egyszerűbb lenne eldózerolni ezt a szemétdombot, és egy szép bevásárlóközpontot épiteni a helyébe. Sokkal hasznosabb mint egy zsinagóga, vagy pláne egy Makovetz-féle templom. De a sok ütődött a Dohány utcai zsinagógán, meg a paksi templomtól ájuldozik, és nem a TESCO-tól.
azt hiszem, nem merném azt mondani, hogy a ferences szerzetes “különb”. legfeljebb különböző területén működik ugyanannak a pszichoterapeuta szakmának. egyébként ezen a területen nagyon is hasznos lehet a vallás képviselője, akár bölcs tanácsot adó rabbi, akár gyóntató. (a mazerattis doki egyébként csak azt vágja meg, akinek jólesik a tudat, hogy ki tudja őt is fizetni.)
e marokkói meg orosz, vagy a magyar és etóp zsidót a vallás nem nagyon köti össze, inkább elválasztja. de ha történetesen izraelben élnek, akkor kétségkívül összeköti őket az izraeliság. honfitársak.
hogy azután jó-e, hogy van izrael… az antiszemitizmus kérdését nem oldotta meg, inkább konzerválta. de ez más kérdés, fél évszázada van, ezért megvan a létjoga, és az arab államoknak is rendkívül nagy szükségük van rá mint viszonylagos egységbe kovácsoló tényezőre. tehát nem is fogják a tengerbe kergetni. nem is értik, miért nem értik a világban az ő keleti stíláris fordulataikat. ám azért az egyesült államoknak ez az önálló, kihelyezett támaszpontja a “világ stratégialig legfontosabb részén” (dwight eisenhower a ii. világháború után) meglehetős veszélyben van, és ha az eszter-történet alapján gondolkozik, győzelemben gondolkodva, akkor a világ is veszélyben lesz. ezért életveszélyes a vallást túlságosan komolyan venni.
ja, és ami napóleont illeti, tudtommal ő csak odahozatta a pápát, aztán kivettte a kezéből a császári koronát, és maga rakta a fejére. legalábbis így festette meg a jelenetet david vagy gros, szóval valamelyik koszorús nyalnok piktor.
60 éve van meg az állam, és nem ez az elmúlt idő adja meg Izrael létjogosultságát …
sőt, az újdonsült császár koronázta meg az asszonyt is
aha, a kongresszusi jóslat ötven éve zavarhatott meg. ami ötvenegy lett. de 2008-1948 természetesen = 60.
és az én szememben ez a hatvan év adja meg a létjogosultságot, nem az antiszemitizmus meg a politikai machinációk 1917 vagy 1947 körül, meg nem is a vallásos hagyomány. pedig, ha úgy veszem, nem erre neveltek, első általánosban (1948/49-es tanév) hittanra jártam, jobb hiján egy füzettel a fejemen, és a hittantanár elvitte a csoportot a dohány utcai zsinagógába, ahol csomagolt cukrot kaptunk, és akkor hatalmasnak tűnő tóratekercseket láttunk. úgy vélem,izrael megalapításával kapcsolatos rendezvény lehetett, mert kis kék-fehér, dávid-csillagos papírzászlókat lobogtattunk. a következő tanévben viszont… khm… a hittan már nem tartozott a tantárgyak közé…
na ja, persze, nem az antiszemitizmustól és kapcsolt részeitől létjogosult, de nem is attól, hogy az ensz úgy szavazott, ahogy, 61 éve. És az mit sem számít, hogy magyaro-n te jártál hittanra, avagy nem, hogy lengett a dávid csillagos zászló, vagy nem. ez utóbbi a mo-i politikáról szól csupán.
szerintem: van pár millió ( nem sok ) ember, akik akarják, hogy legyen Izrael, mert az a fixaideájuk, hogy ott vannak otthon ( és tényleg! ), teljesen méltányolható indokkal, és hogy legyen, ezért tesznek is, igen, fegyverrel, ha kell, de nem csak azzal.
Javaslom, hogy “zoli” üzeneteire ne reagáljatok, mert a végén még ideszokik.
Vagy szokjon ide, de vetkőzzön ő is a JP-fiúnaptárban! ( :
567heptO! Nem vagy véletlenül rasszista? Ez természetesen nem kijelentés, csak kérdés!
zoli, ha valakit idegesít a hülyeség, az rasszista?
vagy csak idegesíti a hülyeség?
természetesen ez két kérdés.
hm…a kep erdekes.
Nekem (1 goj) leginkabb a szinvonalkulonbseg a ket resz kozott (meltosagteljes illetve konjunkturabohoc) volt szembeotlo.
A siratofal (west wall) szakralis jellege egy dolog, a felvilagosodas es a szakralis dolgok szembeallitasa egy masik.
En a magam reszerol respektalom a siratofalat tisztelo embereket, de a felvilagosodas kihagyasa (pl. USA) szvsz szornyu kovetkezmenyekkel jar (lasd foleg USA).
Jobb lenne ha a furdo stilusban es funkcioban autentikus maradna-ez egy nem tul vallasos ember szajabol, aki viszont ertekeli a kulturat es a tradiciokat.
kedves noblog, a 47 körüli politikai machinációkkal az ensz szavazására és határozatára bátorkodtam utalni. a fehér-angolszász-protestáns irányítású szervezet a helyzetet félreértő sztálin elvtársi támogatásával rábízta a “zsidókra” a fehér világ előretolt helyőrségének szerepét, mint ahogy a nomád törzsek tették a törzsszövetséghez utoljára csatlakozókkal (elővéd és utóvéd, értük nem akkora kár, ráadásul kiválóan alkalmasak az új fegyverfajták kipróbálására, és még büszkék is rá, hogy milyen ügyesek). hasonló szerepet töltenek be a másik oldalon a palesztinok, bár a barnább bőrű emberiségrész még kevésbé küzd és manipulál tudatosan, mint a wasp-rész 1948-ban.
kedves andrás, ebben egyetértünk, igencsak szemetek voltak az angolok (is), de hát a politika mellett még ott az olaj fontossága is, sztálin elvtárs aztán gyorsan magához tért, és inkább egyiptomot meg a többit látta el eggyel-mással, szóval szépen meg-felosztották a “nagyok” a támagotandókat maguk közt.
azért egy kis romantikával vagy mivel, de nagyon tisztelem az izraeli honvédelmet, meg a tehetségüket – meg még egyebeket, de az nem publikus :))
Kedves noblog! Most már csak az a kérdés, hogy mi a hülyeség!
Kis korrekció a képhez:
Az elismerhető, hogy mostanában megszaporodtak az elmaradott keletimagyar régiókban a különböző, egyébként koholmányszagú sámán/hun/horthysta eszmei mikrocsoportok, DE:
A képen látható épületet (mikveh és rabbilak) és a korábbi cikkben emlegetett főutcai neológ imaház/iskola épületét maga a Orsz. Zsid. Hit. Köz. ADTA EL! Előbbit ‘89 ben utóbbit még korábban.
Azért adták el, mert a közösség eltűnt, az épületeket pedig csak óriási anyagi ráfordítás árán lehetett volna helyreállítani és mert az ország tele van hasonló több fantáziát rejtő, jobb állapotú emlékkel.
Ami pedig a lényeg, hogy mint a többi hasonló esetben itt is AZ ELADÓ FÉL kérte, hogy az épületeket úgy alakítsák át, hogy ne lehessen felismerni korábbi funkciójukat.