Pár emberrel a nagy forgatagból leültem, és jó kis beszélgetések sikerültek. Íme ízelítõnek egy-kettõ:
- idõsebb hölgy, éppen két program között kérdeztem meg, miért éppen keset? “meglepõ” válasz: közösségi érzés keresése (találása is, bizony!), és komoly szellemi igény. Ahogy ? mondta, “töltekezni emberi kultúrával”. Külön postot érdemelne, amit saját érdeklõdésérõl, sorsáról, családi hátterérõl mondott. Nem tudom, van-e értelme csak pár szóban felskiccelni az elhangzottakat, de talán megéri.
üdesapja megszökött a munkaszolgálatból, a bevonuló oroszokkal találkozva, igazolnia kellett magát. Amikor megtudták, hogy zsidó beszervezték a “gazdasági rendõrséghez” (remélem jól értettem), és késõbb az ÁVO-hoz került. Ezután a történet következõ láncszeme már a Rajk per, ahol Péter Gábor utasítására kivégeztették.
? felelõsségrõl beszélt, az utódok felelõsségérõl. Szerintem senkin nem lehet számonkérni felmenõi életét, de az az aktív, tudatosnak látszó szembenézés amit ? gyakorolt, értékes. Nem mea culpát láttam benne, és ha meg is jelent benne, akkor sem kizárólagosan. Egy megismerési vágyat, igényt a feldolgozásra.
- innen kb. pár lépés vezetett, egy kisebb asztaltársasághoz. Három barátnõ, az egyiküket megszólítom. Már a kezdetektõl a Lauder óvodában dolgozott, és részt vett a visegrádi utcai zsinagóga életének szervezésében is. A tavalyhoz képest látott változásokon (több ember, több program) gyorsan átsiklunk, és elkezdünk a keset lényegérõl (szerintem) az új hang megszólaltatásáról beszélni. Ez a már túlbürokratizált mazsihisz dolgokon túlmutatni akaró lendület. Ez új arcokat is vonz, oldja a mindenki ismer mindenkit, amellett, hogy megadja a visszatérõ vendégeknek a friss, újuló közösség érzését.
- a társaság másik tagját még elcsíptem, hogy megadja a keset egyik szerintem akár mottónak is használható jellemzését. “Tai chitõl a reggeli imáig” itt minden van. Egyetlen probléma: a kicsit magas árak, és akaratlan szelektáló szerepük. Losáná hábáá meglátjuk,hogy lesz….
Pár részlet volt, bárki bármit látott, hallott ide vele:)
Tudom hogy nem ez itt és most a téma de látom a “most olvastuk”-ban hogy Izraelben vannak zsidó nácik (http://news.bbc.co.uk/2/hi/middle_east/6985808.stm). Nem vagyok zsidó de ti igen és talán meg tudjátok magyarázni hogyan lehet egy zsidó egyáltalán náci… Komolyan, ugyanis én ezt nem tudom felfogni.
Egyébként miután most már nyilvánossá vált hogy zsidó nácik garázdálkodnak az Izraeli utcákban, remélem hogy egy kicsit le fog csillapodni Magyarországon az “antiszemita” paranoia olyanok ellen akik csupán a magyar nemzet alapító Árpád dinasztia színeit merészelik lobogtatni az utcán. Vagy mégsem?
én este kesetelek israeli barátaimmal a gödörben…Végre valami jó israeli zene MO.-n. Tüntessünk knessiat hasechel-ért!!!!!vagy yetsiat heru se lenne rossz
attila:
nem zsidó nácik, legalábbis halachikusan nem zsidók és nem is vallják magukat zsidónak. Izraeli-orosz fiatalok (izraeli nem egyenlõ zsidó), akiknek a családja 1991 után alijázott - a magas életszínvonal miatt, és úgy, hogy Oroszo.-ból gyakorlatilag bemondásra lehetett alijázni, nem ellenõrizték nagyon a zsidó származást. Sokan olyanok is kivándoroltak, akiknek semmi közük sem volt a zsidósághoz…. és mivel rengeteg orosz ajkú bevándorló van/volt, nem volt kényszer a többségi társadalomba való integrálódásra. (Most nem intézményesített kényszerre gondolok, hanem pl. arra, hogy ha nem beszéled egy ország nyelvét, akkor nem találsz állást, ha a munkaadók többsége azt beszéli, úgyhogy muszáj megtanulnod a nyelvet stb. De ha a fõnököd is beszél oroszul, meg egyáltalán mindenki beszél oroszul, akkor nem kell megtanulnod a hébert. Stbstbstb.)
Egyébként ez számos problémát okoz Izraelben most, szekuláris és vallási problémákat is. (Pl. nem tudnak a fiatalok házasodni, mert a rabbinátus nem látja igazolva a zsidóságukat, stb.)
üs mivel az oroszok általában rosszabb társadalmi helyzetben vannak, mint a bennszülöttek, ezért szerintem egyáltalán nem meglepõ, ha vannak közöttük, akik úgy érzik, hogy mindenért “A Zsidók” felelõsek. Az a baj, hogy az ember nem gondol bele, mi az a relatív depriváció. Lehet, hogy a család most sokkal jobban él, mint ha Oroszországban maradt volna, de a helyi lakosokhoz képest rosszabbul élnek. Ez amúgy mindenféle nyugati országra érvényes, szóval mindenki gondoljon bele, mielõtt bárhova kivándorol. Nem csak ha zsidó vagy, hanem ha magyarként mennél Nyugat-Euba, stb. Habár szerintem minél fiatalabban mész el, jó eséllyel annál kevesebb lesz a különbség.
Ontopic:
én most otthon kornyadozok, nem vagyok jóóól :[ Keset ugrott. (Pedig legalább a Cooloolooshra szerettem volna kimenni :[[[ )
Tehát akkor ez csak egy közönséges “lakótelepi” nyomor probléma ami társadalmi lázangásba torkolódik. Ez esetben kár ennyire felfújni a dolgot a nemzetközi sajtóban mert ez csak még inkább felkavarja azt az indulatokat Israel körül. Kinek van érdeke ilyen pitiáner ügyet világgá kürtölni? Már így is annyi gyûlölet gyötri ezt a kis bolygót.
“Kinek van érdeke ilyen pitiáner ügyet világgá kürtölni?”
Szerintem magában tényleg pitiáner ügy, hogy most pár szem náci… csak azért ironikus, hogy pont Izraelben pont nácik, és gondolom, ezért kapta fel a média (de vannak itt a médiához nálam jobban értõk). Mindenesetre ott is a “kisszínes” kategória, ha megnézed; nem ezt hozzák a napilapok címlapon.
Annak sokkal jobban örülnék, ha részletesebb elemzéseket lehetne olvasni mondjuk az oroszok helyzetérõl Izraelben (úgy általában - mert az nem pitiáner ügy), de vesd össze, a tömegmédiában a francia külvárosok is csak addig voltak érdekesek, amíg lehetett mutatni, hogy “a feketék autókat gyújtogatnaaaak”. Pedig Franciaország kicsit nagyobb, mint Izrael.
Szerintem a Magyar Gárda is túl van hajtva, minimális a támogatottsága, stb. (mint az orosz közösségen belül a skinheadeknek) - az meg aztán tényleg nevetséges, hogy olyan országok nyilatkoznak, ahol régóta vannak ilyen szervezetek -, az sokkal fontosabb, hogy hogyan viszonyulnak hozzájuk a kevésbé/egyáltalán nem szélsõséges jobboldaliak.
Persze ha valakit megver egy skinhead, annak egy skinhead is sok, ha van. :[ Egy-két incidens mindig lesz, mert õrültek mindig vannak, de arról nem tudom, vannak-e bármilyen adatok, hogy növekedett-e az ilyen jellegû támadások száma az utóbbi idõben*; mert az az, ami igazán fontos. Felõlem alapíthat bárki bármilyen gárdát, amíg nem veri meg embertársait. Habár szerintem ha valaki hasznossá akarja tenni magát ilyen téren, ott vannak a fegyveres testületek, ha azért teljes munkaidõben mégse, akkor meg a polgárõrség. Nem értem, miért kell egy külön szervezet.
___
* Amúgy szerintem növekedett, de kicsi a mintám és a mintavételezés is hagy kívánnivalókat maga után ;] :[
Off, de most jutott eszembe és nagyon érdekes:
Norvégiában a sajtó nem kimondottan Izrael-barát, sõt. (igazából az a bajuk, hogy azt nevelik beléjük, hogy a védtelenebb mellé álljanak - úgyhogy ha aznap épp az izraeliek lõnek, akkor a palesztinokkal szimpatizálnak, ha a palesztinok robbantanak, akkor meg az izraeliekkel - és ezért eléggé össze vannak kavarodva, ritka a következetes álláspont. De amúgy szerintem ez szép dolog, hogy a védtelenebb mellé állnak, csak ha ez gyorsan változik, akkor az azért elég furcsa álláspontokhoz vezet.)
DE.
Lehet olvasni tök érdekes dolgokat az aktuális konfliktusok társadalmi hátterérõl, magukról a népekrõl stb. (Amikor egy totál mainstream hetilapban arról láttam hosszú és értelmes cikket, hogy sábesz-kompatibilis technikai eszközök Izraelben, akkor azt hittem, leesek a székrõl. Norvégiában szerintem lehet vagy 100 szombattartó zsidó, és akkor sokat mondtam; ahol én voltam északon, én voltam a városban az egyetlen. Aztán elkezdtem nyelvtanulás céljából rendszeresen újságot olvasni, és elég meglepõ volt, hogy ez nem a kivétel. Az újságolvasó norvég szerintem sokkal többet tud az izraeli társadalomról - a konfliktuson túl -, mint az újságolvasó magyar.)
Persze ehhez hozzá kell venni valamit.
Norvégiában baromi unalmas a politika. Országos szinten is. Magyar szemmel nézve kétféle parlamenti párt van, baloldali és még baloldalibb. Wikipédián lehet nézegetni.
?gyhogy a politika iránt érdeklõdõ norvégoknak be kell érnie Izraellel, Szudánnal, Etiópiával. stb. ;]
A francia “banlieue” lázadások valóban jelentõs események voltak, már csak azért is mert több ezer ember vett részt ezekben. A maréknyi israeli neonácik viszont -ha úgy van ahogy mondod- csak saját magukat képviselik, ami igazán nem sok. Ennek ellenére ez a pitiáner ügy szerintem sokat ártott Israelnek a nemzetközi közvéleményben: most azt gondolhatják sokan hogy “zsidó” nácik vannak Israelben vagy legalább azt hogy totál a társadalmi káõsz egy olyan zsidó államban ahol nácik masíroznak az utcán. Olyan nehéz lett volna ezt az ügyet diszkréten kezelni?
Tudom, hogy nem a reklám helye, de beindult a jewbox(zsidó rádió) hat csatornával: http://www.jewbox.hu
kedves prezzey,
érdekes, amit írsz. és hogy rátegyek még egy (offoff) lapáttal: úgy tudom (ha rosszul, uccu, lehet korrigálni), hogy a skandináv médiában dívik újjabban az a szokás, hogy a híreket felteszik a netre (merthogy az gyorsabb), az elemzéseket, meg a “mesét hozzá” pedig leközlik a nyomtatott sajtóban, mondván (talám), ez jóhosszúmegunalmasis, ezt ráérsz majd késõbb, a “második reggeli” (ha ez meg létezik még) után, kv-hoz, stb. végigbogarászni. A lényeg: hogy a napilapoknak ebböl adódóan ölég unalmas kinézete lenne (mondják).
de visszatérve: elgondolkodtam, mi is van e téren itten. Berlinisztánból nézve a világ… szóval a német sajtó sem egyértelmûen az Izrael-barátságáról híres, bar van a történetnek több csavara is: a konzervatív oldal (pl. CDU) és sajtó (pl. FAZ) inkább a megengedõ hangnemet képviseli (gondolom az Adenauer-BenGurion-összeborulás jegyében, meg persze a történelmi felelõsség miatt), ugyanakkor meg azért itt szokott (és egyre nagyobb rendszerességgel) kiborulni a bili vmi randa elszólásnak köszönhetöen (l. pl. Oettinger-ügy nemrég, vagy a hiradóslány minapi esete Adolf családpolitikájával).
a mérsékelt(ebb)en baloldali lapok (FR, SZ) igyekeznek ugyan píszík lenni (bár emlékszem olyan idõszakra, amikor olvasói [NB német!] olvasói levelek egész hada követelte a SZ izraeli tudósítójának visszahívását, mondván, legyen már szíves, és írjon néha a robbantásokról ill. azok áldozatairól is, és ne csak szegény levadászott palesztin gyerekekrõl) - de azért szeretik magmondani kényelmes és morális európai foteljükbõl nézve jól a tutit. õket azonban a tört. fel. mellett befolyásolja az is, hogy a másik oldal Izrael-barátabb (hogy mennyire, azt most hagyjuk ill. l. fent), tehát itt is kritikusabbnak kell lenni, + lásd még az olyan szócikkeket mint: usa-, kapitalizmus- és glob.-ellenesség, “baloldali hagyományok”, 68-as feeling, sat.
és akkor - és ez az érdekes - olyan bizarr képek keletkeznek, mint amilyen pl. a “taz”-é: e sok tekintetben szimpatikus (autonóm, életközeli, nem mindig-feltétlenül-kérlelhetetlenül dogmatikus bio-öko-pc-multikulti) napilap (melyhez egyben-másban igazodni igyek[ezni lát]szik a Magyar Narancs is) Izrael-tudósítása gyakorlatilag elviselhetetlen - talán annak a fekete-fehér sematizmusnak köszönhetõen, amibe a német sajtómunkások jó része és gyakran hajlamos beleesni (hiába, itt nem létezik már az a jó kis közép-európai, kifinomultabb, kicsit “lebegõs”, kicsit az egészet nem olyan véresen komolyan vevõs, kicsit judeoplutokrata újságírás, de ez meg már más lapra tartozik.
elnézést, ha túl hosszú volt, ha meg nem érdekes, töröljétek vagy tegyétek vhova, ahol nem ennyire
OFFOFFOFF
ON
OFFOFF, harmadszor is OFF:
tehat, kedves prezzey, kedves ede, es nem utolsosorban kedves attila! valoban erdekes, szamomra is az, ahogyan a media feltaalalta ezt az esetet. szinten Berlinböl nezve: szombat kesö este a Fritzen (ez egy olyan radioado, mint a szepemlekü estFM, vagy mint a Tilos, csak allami, az RBB, a berlin-brandenburgi közszolg. teve-radio egyik csatornaja) a vezetö hir, h rengetegen tüntettek a nagy nemet neonaci összejövetel ellen, a nemet rendörseg szerint europa egyik legnagyobb szelsojobb megmozdulasa zajlott a szombati napon. vasarnap delben a vezetö hir: neonaci izraeli fiatalokat vettek örizetbe.
azt veszem eszre, hogy ez a fajta gondolkodas nagyon is elterjedt itt nemetorszagban. az egy dolog, hogy jo “fingerspitzengefühl” van a felelösseg, a hibazas kerdeseben ugy altalaban, de sokszor elhangzik az plauzibilisnek velt ervkent, hogy “na de mashol (is)…” jelen esetben ugyanez törtenik, bar nem tudom egeszen pontosan, hogy az irott sajto mit hozott az ügyröl, a radioban nagyon felülreprezentalt, es csak annyi hangzik el hozza plusz infokent, hogy a sracok izraeli allampolgarok egyebkent. mire az egyszeri nemet fiatal (aki mondjuk a tresorban vagy a hoppetosseban partizta vegig az ejt) mit gondolhat: “jaaa, hat ha ezek annyira kutyaütök, hogy meg egymast is, akkor nalunk semmi problema, persze, na de, semmi szükseg nemzeti komplexusokkal küzdö nemet allampolgarokra, de ugyan…”
es zaraskepp szeretnem idezni egy hires ember hires fiat, aki kicsit tört magyarsaggal a szarvasi taborban azt mondotta: “szerintem minden zsido antiszemita”. kol hakavod.
matthieu: elnezest, amiert szetoffoljuk a topicot!
semmmi, csak sajnálom, h nemigen érkezett visszajelzés az irományom minõségérõl….érdekelt volna;-)
Matthieu: szerintem klassz! Nekem mindenképpen érdekes volt így követni az eseményeket Isztambulból.
Viszont rájöttem, hogy az efféle tudósítás a tökéletes videó-mûfaj: legközelebb már azzal nyomjuk a keseten is.