Ma vendégblogger voltam a Konzervatóriumon, ahol írtam is egy bejegyzést. Aki nem tudja: a Konzervatórium egy tavaly októberben indult új közösségi blog, ami egy olyan szellemi mûhely szeretne lenni, melyben csekély közös pontokon kapcsolódó, különbözõ világnézetû emberek gondolkodnak és emelnek vita tárgyává olyan kérdéseket, melyekrõl a nagy magyar nyilvánosság nem, vagy keveset beszél (ez a mondat részlet a köszöntõjükbõl). Libertáriánus, konzervatív, liberális-konzervatív, szabadságpárti világnézetû gondolkodókat szeretnének összegyûjteni: ezek mind olyan filozófiai/politikai iskolák, melyek itthon alig ismertek és kevésbé reprezentáltak az értelmiségi közbeszédben. Szerzõik között van két olyan személy is, akit én nagyon tisztelek: Tallián Miklós és radio. Mindketten írtak már a JP-n is, Miklós a JP Falafel Testing Guide módszertanának kidolgozója is. Nélkülük biztosan nem figyeltem volna oda a Konzervatóriumra.
Vendégbejegyzésem zsidó témáról szól: a magyar-zsidó társadalmi szerzõdésrõl. Ez egy elméleti írás, ami mai gyakorlati (kínzó) kérdésekre is keresi a választ. Az írást egy nem költõinek szánt kérdéssel zárom: mit mond a mai jobboldal? Mit tud, akar, képes, mer mondani a felvetett dilemmákról, illetve e dilemmák implikációiról?
A topikot direkt nem moderálom, bárki hozzászólhat. Számomra ez a vita ugyanis a konzervatóriumos nyilvánosság lakmuszpapír-tesztje. Kíváncsi vagyok, hogy milyen minőségű ez a (moderálátlan) nyilvánosság. Bízom benne, hogy előremutató dolgok is lérejöhetnek a vitából.
Ki mit gondol itt?
Természetesen reméljük, hogy nem csupán vendégszereplés volt ez részedrõl, és legalább az a jópár értelmes komment, amit olvashattál, meggyõz arról, hogy van érdemi mondanivalód nálunk (megfelelõ kommentmoderáció mellett…:D). :)
Sziasztok!
Én nagyjából végigolvastam.
De most is az volt a benyomásom, hogy a múlttal sokkal többet foglalkoznak, és kevesebbet a jelennel és még kevesebbet a jövõvel.
Teccik a konzervatóriumos bejegyzés.
Azt viszont meg tudod mondani /vagy meg tudja valaki/ milyen sorrendben vannak a kommentek, mert ha az elejérõl kezdem nem függenek össze, de ha a végérõl akkor se. (Ráadásul akkor nem is idõrendben vannak.) Kösz.
Ági, kösz!
Az van, hogy alapértelmezésben csak az utolsó 100 hozzászólást mutatja a Konzervatórium rendszere.
A bejegyzés végénél van egy link, amire rákattintva megjelenítõdik az összes komment:
“Szeretném látni az összes kommentet! (257)”
Idétlen megoldás, de ezt tudja most a blog.hu (Index) rendszere…
Közvetlen link: http://konzervatorium.blog.hu/2008/01/09/magyar_zsido_tarsadalmi_szerzodesrol?fullcommentlist
???, köszi szépen. :)
Khm… Nos, akkor jobboldaliként:
A legontosabb rész számomra az cikk 1945-tõl napjainkig tartó idõszakot elemzõ része. Fontos tudatosítani, hogy a csonka Magyarország nem úgy mûködik mint a Nagy-Magyarország.
A képlet egyszerû: minél homogénebb a társadalom (márpedig Trianon után ez keményen kilencven százalék fölé ment), annál kevésbé érdeke olyan belsõ szövetségeket kötni, mint például 1867/68-ban.
Persze valamiféle együttélési szabályzatra szükség van, de “szerzõdés”-nek már veszélyes hívni.
Szerzõdést két fél köt, két egymástól független fél. A magyar zsidók pedig nem függetlenek, hiszen állampolgárok. ?k is részesei a nagy közös célokért vívott harcoknak, legalábbis ideális esetben.
Liutent: szerintem a magyar zsidók is többnyire így gondolják ezt. Kérdésem tulajdonképpen részben “pedagógiai” is volt (cél: jobboldali szögkibújtatás a zsákból). A magyar jobboldalon ugyanis 1990 után is (fájdalmasan) gyakori még annak hangoztatása, hogy a zsidóság “idegen test a magyar nemzet testén” (illetve ennek az állításnak a különbözõ variációi). Direkt nem szélsõjobbot mondok: ez a toposz megfogalmazódott a “lakitelki jobboldal” köreiben is. Kíváncsi voltam, hogy a magát ehhez képest “újnak” pozicionáló magyar konzervativizmus mit mond hát a kérdésrõl. Eredmény eddig: 48 óra alatt többszáz hozzászólás, rekordolvasottság, de sajnos nagyon kevés érdemi válasz. A kevés érdemi válasz jó része olyanoktól érkezett ráadásul, akikkel itt is szoktam beszélgetni (feltehetõen innen mentek át a Konzervatóriumus cikkhez, na meg emailen is küldtem “meghívókat” ismerõsöknek). Bár deklaráltam, hogy “nem fogok minden antiszemita mellé egy magyarázkodó zsidót állítani”, mégis ez a csoportdinamika alakult ki. Egy idõ után elfogytak a zsidók (kevesen vagyunk és elegen sem), egyszerûen túl sok antiszemita jelent meg, akik mindenrõl elkezdtek beszélni a talmudtól kezdve simon peresz beszédén át egészen a gázai övezetig. Elõtte még tartotta a topik a “nívót” (ezt többen is így gondolták): csupán Holokauszt-relativizálsással, szerecsenmosdatással, alapvetõ történelmi hiányoságokkal kellett szembesülnie a topikba látogató érdeklõdõ olvasóknak..
A Konzervatóriumon eközben (a “moderációs” topikban) ráadásul kõkemény támadás érte a lapot, valamint konkrétan személy szerint engem. Ezt írta egy drága kommentelõ “In memoriam” néven:
—
Válaszom “In memoriam” beírására:
Hamarosan megjelent a Konzervatórium alapítója, egyik legmegbecsületebb szerzõje, valamint sok kérdésben elismert erkölcsi világítótornya és ezt írta:
Válaszom, kínzó kérdésem:
Az immár kétszeresen is átgondolt válasz:
Ezt követõen nem sokkal elbúcsúztam az oldaltól.
Van levlista is, itt kicsit beszéltünk a dologról. A szerzõgárdából ketten “érzékelték” és értették, hogy mi is itten a probléma, ezt artikulálták is ezen a levelezõlistán. További kettõ szerzõ már korábban elvonult, levonult a színrõl, hasonló reakciók miatt, õk most sem szólaltak meg. A többi szerzõ ezeddig nem tartotta fontosnak, hogy érdemben reagáljon erre a problémára. Többen is pl. sörözéssel gondolják mindössze orvosolni a helyzetet és azt hiszem súlytalan érzékenykedésnek gondolják az ügyet.
shadai, szvsz, túlreagáltad az idézett beírást. A vita kritikán aluli volt, nem feltétlenül az állítások pontatlansága, hanem a szándékok miatt. (A te postod sem volt provokáció-mentes.)
ün elég gyorsan abba is hagytam a követését. Nem lehet, hogy csak emiatt a hangulat miatt értetted az idézett kommentet úgy, ahogy?
Tölgy, itt nem én vagyok a BENCHMARK, nem az én ízlésemrõl van szó. A Konzervatórium írásban is több alkalommal kinyilvánított szellemisége, többszörösen deklarált elvei a mérce.
Az idézett kommentet nem értem, hogy miképp lehet máshogyan értelmezni (te hogyan értelmezed?). Charlie majd talán elemzi nekünk szemantikailag is, momentán ehhez nincs kedvem.
Egyébként nem muszáj foglalkozni egy ilyen kommenttel, lehet ignorálni is. De nem ez történt. Konzervatórium részrõl reflekció, reagálás született “In memoriam” kommentjére: a védelmében. “In memoriam” csak ugyanazt akarja, amit “mi is”: az emeszpéeszdéeszt komcsikat elküldeni a halálfaszára, éljen tehát! Nos, ez szerintem elég durva morális relativizmus, ahol a cél szentesíti az eszközt..
Kedves Shadai,
csak dros-szinten van igazad, meg esetleg szod-szinten. Psát-szinten tölgynek van igaza.
A hazai jobboldal érdekes egy szövevény. Annyi közük van a a politikai konzervativizmushoz és a kereszténydemokráciához, mint Orbán Viktornak, Gyurcsány Ferencnek, Dávid Ibolyának vagy Thürmer Gyulának. Hallottak már róla, na és?
Kedves Charlie, ezt ugye kifejted? :)
Ha érdemesnek gondolod, örömmel vennénk egy gyors szemantikai elemzést is tõled (In memoriam “meglátásai” kapcsán).
Azt hiszem a Psát-szint valami lefokozást jelenthet. Esetleg fosztoképzõ vagy valami hasonló.
ün a “biz.kör” alatt a (megítélésem szerint) liberálisokat értettem, akik valóban megjelentek szerzõként az említett blogon. De nem vitázni jöttem ide. A kérdésedre - mi a jobboldal válasza - én válaszoltam, nyilván olvastad.
Charlie, biztosan nagyszerû nyelvész vagy, de honnan ismered a mai magyar jobboldalt?
A héber hermeneutika (tudjátok, alliterációért duplahonor jár!) hagyományában a psát az, amit a klasszikus értelmezéstan a sensus litteralis-nak, azaz betû szerinti jelentésnek nevez. Bõvebben errõl talán itt olvashatnátok.
Nem tudok arról, hogy nagyszerû nyelvész volnék, sõt arról sem, hogy nyelvész volnék. ün eddig úgy tudtam, hogy irodalmár vagyok.
Van ma Magyarorszrágon jobboldal? Hol? Nekem minden olyan egyoldalúnak tûnik!
Charlie,
jó, akkor irodalmár vagy. Elnézést!
“A hazai jobboldal érdekes egy szövevény.” - ezt nem te írtad?
üs ezt is? “Van ma Magyarorszrágon jobboldal? Hol?”
Most akkor hogy?
Köszönöm, hogy emlékeztetsz ellentmondást igenis eltûrõ alaplelkületemre.
Az elsõt idézõjelben gondoltam, a másodikat nem.
„Annál érdekesebb, mire volt jó ez az egész ennek a biz. körnek? Talán csak nem arra, hogy a süllyedõ maszopszadeszt elhagyva könnyebben átpozícionálják magukat?”
A „biz. kör” tehát nem a maszopszadesz, hanem valakik, akik éppen átpozícionálják magukat. Hozzák a magukhoz hasonlókat, teret nyernek, belepofáznak a szerkesztésbe, feltöltik a blogot kedvenc témájukkal – a magyar zsidók és nemzsidók viszonyával –, új szabályokkal kizárják az olyan legnagyobb tudású kommentelõket, mint Molnárgörény.
Számomra mindebbõl nyilvánvaló, hogy az ukrajnai szénbányászok makraméklubjára utal a bejegyzõ, nem kell mindenbõl antiszemita felhangokat kihallani.
Meg Shadai elég sokat volt ahhoz Izraelben, hogy süketté váljon az ilyen hazai finomságokra.
ün meg mindkettõt idézõjelbe tettem, akkor én tolhattam el.
Shadai rendelt tõlem egy elemzést, nem tudok ellenállni:
“Indult egyszer egy blog. Fiatal srácok írtak benne értelmes dolgokról. Jól csinálták. Nagyon jól.”
Az európai kultúrkörben régi toposz az aranykor képzete. A blog történetében posztulál a névtelen posztoló ilyen korszakot, mely túl rövid ideig tartott. Erre utal a balvégzetet sejtetõ múlt idõ, s az a körülmény, hogy a hõsök fiatalok maradnak, életük virágjának bimbaja hervad el.
“Aztán megjelent egy biz. kör, melynek néhány tagja jelentkezett szerzõnek. A srácok belementek, nem tudva, hogy ezzel kiengedték a szellemet a palackból: az új szerzõk ugyanis hozták a magukhoz hasonlókat, majd egyre inkább belepofáztak a honlap szerkesztésébe.”
A vaskorszak bekövetkezte egy biz. kör. megjelenéséhez köthetõ. Errõl a bizonyos körrõl semmi egyebet sem lehet tudni, mint hogy nõttön nõtt (magukkal hozták a hasonlókat). Még az életkorukat sem, bár a fiatal srácok és az õk oppozíciója akár nemzedéki ellentétet is hordozhat (öregszel te is, Shadai!). Mivel a körrõl nem tudunk meg semmit, a hasonlóságról sem. Itt lép be Shadai zsidó önérzete: Ismeretlen kilétûek csoportjáról beszélnek? S a csoport hasonlókból áll? Akik noch dazu elrontanak valamit? ün is tagja vagyok ennek a csoportak? Zsidó vagyok? Tudják is ezt rólam? Hiszen akkor ezek zsidóznak!” Ez az értelmezés allegórikus, amennyiben egy csoporttudatra alapozó erkölcsi tanítást vételez elõ. Az elrontás erkölcsi romlás, a csoportokról való beszéd pedig etnikai, kulturális szembeállítás kontextusában értelmezõdik. Psát szinten, azaz betûszerinti értelmezésben a szöveg annyira takarékos az információval, hogy az aligha elégséges Shadai iménti dros szintû értelmezését cáfolni vagy megerõsíteni. Más a helyzet, ha az ember ismeri, vagy sejti a név nélkül nyilatkozó kilétét, az alapítók, a “srácok” etnikai, vallási és kulturális identitásának esetleges homogenitását valamint nem zsidó voltát. Ebben az esetben szod-szinten, azaz a csak a beavatott, a titkok ismeretével megtisztelt kevesek fejével szintén igazat adhatunk Shadainak: amennyiben az érkezõk mind zsidók, a korábban ott lévõ “srácok” pedig nem, akár rejtett — enigmatikus — zsidózásról is szó lehet.
“Miközben teret nyertek, eltávolították az egyik legnagyobb tudású kommentelõt, [...]“
A vaskorszakot egy cserépszavazás elõzte meg. S mint oly sokszor a mitológia történetében, a bölcs és bátor vezetõ, az eredeti nép fia távozásra kényszerült. Az aranykor vége itt is egybeesik a kontraszelekció kezdetével.
“[...] majd új moderációs elveket léptettek életbe, melyek idõvel várhatóan szigorodni fognak.”
Az újak, az érkezõk, az a “biz. kör” új, idegen törvényeket alkotott, melyek kizárták az eredeti embereket. Shadainak errõl a zsidó manipulációval kapcsolatos mítoszok juthatnak az eszébe dros és szod szinten. A blog szerkesztõi pedig egészen biztosan emelni fogják a gázárakat.
“A régi szerzõk helyében én már nagyon nem érezném biztonságban magamat, mivel szerintem már csak idõ kérdése, mikor lesz több alapító srác is kirúgva…”
?szinte aggódás vezeti a legtöbb névtelen besúgót. Ez már csak egy ilyen mûfaj.
“Az új gyerekek viszont kezdik kedvenc témájukkal feltölteni az oldalt, ami nagyon jó propaganda, tekintve, hogy a “kellemetlen” kommenteket bármilyen külön jelzés nélkül törölhetik.”
ürtelmetlen mondathalmaz. Kinek jó propaganda a kedvenc témával történõ föltöltés kezdete? Viszont megtudhatni belõle, hogy Shadai mégsem oly öreg: közte és az alapító kör között nem feszül korosztályi ellentét.
“Sajnálom a régi blogot. Jó oldal volt, de már béke poraira…”
Áláv hásálom! Megrendülten állunk mindannyian és meredünk a blogtemetõ fejfájára. A megblogogult özvegyét keressük lelki szemeinkkel, mert elsõként az õ kezét szeretnénk megszorítani.
“Annál érdekesebb, mire volt jó ez az egész ennek a biz. körnek? Talán csak nem arra, hogy a süllyedõ maszopszadeszt elhagyva könnyebben átpozícionálják magukat?2
Eddig se gondoltuk, hogy a névtelen szerzõ a szellem sasmadara. Hát ezentúl se lesz ez a véleményünk. A képzavar tipikus Kárpát-medencei fenomén: a hatalom lakájai blogokra írva mentik át magukat, ha érzik politikai vesztük közelgését. E mondat visszamenõleg erõsíti a politikai konnotációkat és némiképpen dros szinten is csökkenti az entikai, vallási színezetet.
“Akkor tényleg kimúlóban van a maszopszadesz, amiért persze nem kár, viszont annál nagyobb éberség váratik el a jobboldaltól, hogy nehogy idõvel arra a sorsra jusson, mint ez a jobb sorsra érdemes blog kicsiben…”
überség, elvtársak! überség! NE ENGEDJüTEK, HOGY AZ IMPERAIALISTÁK BEFURAKODJANAK SORAITOKBA! (Nem tudom, véletlenül nagybetûre váltott a klaviatúrám, pedig kizárt dolog, hogy emlékeznék az ötvenes évekre.) Itt csap át a névtelen mószeroló politikai brigádnapló mûfajába.
“(…és most nyugodtan ki lehet engem is moderálni…)”
A bátor hazafi, akarom mondani Hazaffy, maga térdel a bitó elé, maga hajtja fejét a bárd alá. Igazi hõs a mi névtelen mószerolónk! Nincs kétség, Shadai, erkölcsileg vagy te piskóta ehhez képest. No meg én.
Shadai, ha engem kérdezel, akkor én azt mondanám, hogy erkölcstelen is az ispe, ostoba is, de mivel nem minden erkölcstelen ostoba egyszersmind antiszemita is, ezért lehet, hogy ez egy nem antiszemita erkölcstelen ostoba. Mivel a “jobboldali” vitapartnereidet a “baloldaliságon” és a “liberalizmuson” kívül csak az antiszemitizmus zavarja, az ostobaság és az erkölcstelenség nem, ezért nem értik a kifogásaidat.
Könnyesre nevettem magam az elemzéseden, igazad is van, de egy ponton szerintem tévedsz.
“Annál érdekesebb, mire volt jó ez az egész ennek a biz. körnek? Talán csak nem arra, hogy a süllyedõ maszopszadeszt elhagyva könnyebben átpozícionálják magukat? Akkor tényleg kimúlóban van a maszopszadesz…”
Emögött ez a toposz áll:
http://kuruc.info/galeriaN/hir/Kuruc-babjatek.jpg
Vizuálisan megragadóbb, szerintem kifejtenem sem szükséges.
Ez a három mondat számomra tehát dros szinten is növeli az etnikai színezetet. Nálad miért csökkenti?
ün ezzel a toposszal azért nem tudok mit kezdeni, mert a plakát szerint maga a Kuurc.info a bábozó, azaz az ortodox zsidó. Te, lehet, hogy ezek is mi vagyunk?
Sokan ezt gondolják (félig-komolyan) egyébként a Konzervatóriumon. Hogy az ex-matulás srácok csinálják az ‘infót. Mert “jobboldal” valójában SOSEM volt antiszemita, ez egy baloldali cucc.
A Nyilas is egy munkáspárt, ugyi, az NSDAP-rõl, tehát a Nazional-sozialistische Deutsche Arbeiterpartei-ról már nem is beszélve.
A szövegértelmezésen túl egyébként azt gondolom, hogy az alapvetõ probléma nem az idézett hozzászólással van (olyan értelemben, hogy ez a hozzáállás és gondolatmenet unásig ismert, és a vérprimitívtõl a szénszofisztikált verziójáig fellelhetõ minden zsé témájú komment- és fórumfolyamban). A gáz az, hogy a konzervatórium alkotói közösségében ezt nem mindenki ismeri fel, és reagál rá – vérmérséklete szerint, de alapvetõen – a megfelelõ irányultsággal.
Mindezzel együtt nem biztos, hogy a legjobb döntés Shadai részérõl a kivonulás. Lehet, hogy tényleg érdemes – akár sör mellett – megpróbálni átbeszélni, hogy mi a probléma, mert ha azt sem érti meg a másik fél, akkor marad sokak szemében a sztereotípia, miszerint az ukrajnai szénbányászok túl sértõdõsek és paranoidok, nem lehet velük.
Szerintem is azért hívták Shadait sörözni, mert tudták, a sörnek nem tud ellenálni. Tulajdonképpen komoly erkölcsi erõpróba! ün engednék a szenvedélynek. Jobboldali sört rendelnék: Kinizsit vagy Makkabit.
tet: igazad van mindkét pontban.
A sörözést még meggondolom. Azt nem szeretném, ha a sörözés a valódi probléma azonosítást és kibeszélést helyettesítené. Most picit így néz ki a dolog.
Másrészrõl, nem gondolom, hogy egy “zsidó” (a JP és a konzin választott téma téma miatt is ez a pozícióm) vendégbloggernek kéne ezt a vitát levezényelnie moderátorként a konzervatóriumnál. Nem a JP iránti “respektbõl” vagy udvariaskodásból kellene ezeket a dolgokat “belátni”. A tét ugyanis nem az én érzékenységem, hanem a konzervatórium reputációja és integritása. Tõlem teljesen függetlenül. Az igazság az, hogy én azért azt hittem, hogy ezek a kérdések már tisztázva vannak (ezt a hitemet a “Beköszöntõ” és “Almanach” szövegekre alapoztam) és igazából ez volt a premisszája az én ottani tevékenységemnek is. Most úgy tûnik picit, hogy ez a premisszám hamis volt. Félõ, hogy ezek a szövegek (Almanach stb.) valójában nem képviselik hitelesen a Konzervatórium szellemiségét. Vagy fordítva: a mostani szerzõk közül páran nem képviselik “hitelesen” az Almanach szellemiségét. Akárhogy is, nem szeretnék ebben a konfliktusban villámhárító szerepet játszani. Itt azért más “vitás” pontok is vannak. Republikanizmus vs. monarchizmus (!). “Pártpolitizálás” vs. teoretikus munka. Szellemi mûhely/think tank vs. politikai blog. Antikommunizmus vs. poszt-antikommunizmus. Elitizmus vs. populizmus.
Nekem eléggé “high-involvement” mûfaj már ez a JP is (zsidónak lenni).
Azt hiszem túl nagy teher lenne még belefolynom egy másik, legalább ennyire “high-involvement”* dologba (politizálás, hazai “komcsi-náci-bibsi” bermuda-háromszög).
* high-involvement: beszippant, érzelmileg-szellemileg beleránt, szenvedélyes, idõrabló.
Igazából a JP-vel is néha úgy vagyok, mint Jónás a cethallal. ;]
ücsörögsz benne?
Charlie:
“Más a helyzet, ha az ember ismeri, vagy sejti a név nélkül nyilatkozó kilétét, az alapítók, a “srácok” etnikai, vallási és kulturális identitásának esetleges homogenitását valamint nem zsidó voltát. Ebben az esetben szod-szinten, azaz a csak a beavatott, a titkok ismeretével megtisztelt kevesek fejével szintén igazat adhatunk Shadainak: amennyiben az érkezõk mind zsidók, a korábban ott lévõ “srácok” pedig nem, akár rejtett — enigmatikus — zsidózásról is szó lehet.”
Te vagy shadai tudjátok az alapítók, “srácok” etnikai, vallási kilétét? Mert ha igen, akkor honnan, de ha nem tudjátok, akkor bukik az érvelés még szod-szinten is.
Charlie: ezen én is halálra röhögtem magamat, respect!
Egy észrevétel: szerintem annak, hogy az “alapítók” ill. a “biz.kör” tagjai valójában árják ill. zsidók ill. zuluk vagy bretonok, vagy bármi, nincs köze magához a kommenthez, annak antiszemita éléhez. Nem az igazságértékét kell nézni ennek, az eléggé abszurd lenne. Ez egy bevett retorikai fogás, mint a többi, amit elemzel, hogy a rosszfiúk mind zsék lesznek, a jófiúk meg nem-zsék. Szerintem necces azt mondani, hogy ez, amennyiben VAL?BAN így van, akkor az oké, mert csak ténymegállapítást közöl. Szerintem ez teljesen egyértelmûen kódolt antiszemitizmus, tucatnyi jól ismert toposszal, ahogy Shadai írja.
(Amúgy remélem ez itt most nem szõrszálhasogatás, és nem értettem félre, meg nem spilázom túl.)
Egyébként pedig egy szerzõrõl van szó, aki nem látja az antiszemitizmust ebben a kommentben, és õ állítása szerint többek között azért nem, mert a régiek-újak nemzsidó-zsidókénti címkézése igencsak nem fedi a valóságot, ráadásul mondjuk éppen az õ esetében nem, aki “régiként” a másik csoportba tartozna.Tehát õ elsõsoran igazságértéke szerint vizsgálja, és úgy nem tartja megalapozottnak a komment antiszemita értelmezését. Kár, hogy a zsidózáshoz zsidók nem kellenek feltétlenül, stb.
Egyébként azóta egy újabb névtelen kommentelõtõl érkezett egy újabb megfejtés, mely szerint a “neokonokról” van szó, és õk hozzák a hasonszõrûeket, meg pártolnak át a “maszopszadesztõl”. Kár, hogy én eddig nem tudtam, hogy a magyarság és a zsidóság kapcsolatának vizsgálata “kedvenc” neokon téma lenne, meg ugyebár a régiek között is akad neokon, de hát mindegy is…
Talán félrérthetõ voltam. Nem mondtam azt, hogy ha az a “biz. kör” zsidókból, az alapítók köre pedig nem zsidókból áll, akkor a hozzászóló érvelése helyes. Azt mondtam, hogy akkor Shadai értelmezése, miszerint itt kódolt antiszemitizmusról van szó, lenne igazolható (szód-szinten).
oké, akkor jól értettem, hogy félreértettem:)
Csak röviden reagálok, ha lehet.
ün azt nem cáfoltam, hogy “in memoriam” fedõnevû kommentelõ, akirõl nem tudjuk, kicsoda, marhaságokat írt. Ugyanis semmiféle maszopszadesz-kör nem akarja itt átpozicionálni magát, stb. ün azt vontam kétségbe, hogy van-e ennek a hozzászólásnak antiszemita tartalma, mert a “biz.kör” azért nem feltétlenül takarja a “zsidókat”. Lehet hogy igen, lehet hogy nem - ezt már valószínûleg sosem tudjuk meg, mert “in memoriam” nem fog ezekre válaszolni.
A másik a “kedvenc téma erõltetése”, amivel a probléma az, hogy én kezdtem el “erõltetni”, én pedig a “régiekhez” tartozom, nem az újakhoz. Akkor ez vajon hogyan van? Lehetséges, hogy “in memoriam” szimplán hülye, de nem anti?
Példaként azt hoztam föl, hogy komcsi hálózatról én is szoktam beszélni (biztos lehetne jobb elnevezést is találni, de jelenleg nem ismerek jobbat), de soha, egyetlenegyszer sem értettem “zsidókat” alatta. De mivel a kommentelõ nem ezzel hozakodott elõ, ejtsük ezt a témát.
Sajnos egyébként ez az egyetlen kis hülye komment valóban több problémát vetett föl, mint ezt magát. By the way, a köszöntõt én írtam, amit aztán a többiek egyetértõen jóváhagytak, és én ahhoz a köszöntõhöz tartom is magam - az almanach kicsit már más tészta. üs ott is meg vagyon írva, hogy nálunk többféle vélemény van, nem kívánunk ideológiai szürkeségbe merülni.
De azért, Shadai, minden tiszteletem a tiéd, tényleg, de:
Szerintem túlreagáltátok Shimodával egyetemben azt a kommentet. Ha nem írtok semmit, az sima ügy, de ha annyit írtok neki hogy “hát te hülye vagy”, szerintem akkor sem reagálok. Csak épp a “túlreagálást” kívántam kiemelni, semmi többet.
Továbbá, azt hangsúlyozod hogy én valamiféle erkölcsi és intellektuális tótumfaktum vagyok, holott ez nincs így, és egyik tekintetben sem állok senki “fölött” a blog szerzõinek tekintetében.
Akkor most fogtok sörözni, vagy nem fogtok?
ün a sörözésben bármikor benne vagyok, kivéve ma, mert tegnap sok volt belõle:-) Ezt majd megtárgyaljuk, csak remélem, idõben szólnak nekem, mert sûrû a program.
Sziasztok!
ün olvasom mindkét blogot, ha ritkán is. Ott shadai bejegyzését olvastam, az utána következõ vitát már nem követtem.
Az idézett hozzászólás, -ahogy a fenti elemzés is kimutatta- egy merõ sablon, ahogy az általam olvasgatott egész politikai blogoszféra beszéde zsúfolva van sablonokkkal, ahelyett hogy új gondolatokat közölnének. Persze, attól hogy sablonos, még nem azt jelenti, hogy nincs jelentése, pláne mögöttes. üs valóban, ez az “új beférkõzõk (õk) kiforgatják a régieket (mi)” rendkívül elterjedt mintában nagyon sokszor az “õk” a “zsidókat” (itt értsd: hatalomra törõ, aljas csoport) jelenti, azt is el tudom képzelni, hogy a séma kialakulása idején is zsidkra vonatkozott.
De mára szerintem nem kizárólag rájuk vonatkozik, hanem bárki mást, akit beleillesztenek ebbe a képletbe. Anélkül használható, hogy a zsidók eszébe jutnának az alkalmazónak.
Nem tudjuk, hogy a a komment írója gondolt-e titkoltan/ hátsó szándékkal a zsidókra, érzésem szerint nem, de lehet hogy tévedek. Most az a kérdés, hogy számít-e egyáltalán, hogy mit gondolt? Lehet hogy épp az a baj, hogy nem gondolkozott?, csak kimondott egy kézreesõ közhelyet?
Nem mentegetni akarom; hasonló a helyzet, mint a pol. inkorrekt beszédnél: akkor is sértõ lehet, ha nem sértõnek szánják.
Abban igaza van a kommentelõnek, hogy a konzervatórium változik: hisz még ki sem alakult rendesen, ahogy én látom, kisérleti fázisban van.
Bocs a hosszú okoskodásért.
andris
Shadai,
Természetesen igazad van. Mármint a magyarázkodástt, és a “sok az antiszemita (téma), és kevés a zsidó” ügyben. De kérlek gondold át mégegyszer a pluralizmust a zsidóság - mint kisebbség - öndefiníciójában, különös figyelmet szentelve a (szerintem elég szerencsétlenül elkeresztelt) “társadalmi szerzõdés”-nek.
Mindezt a “Flódni-gate” írás tükrében…
Máris jön az újabb következtetés: Nem csak minden antiszemita mellé kellene állítani egy zsidó opponenst, hanem sok zsidó mellé is.
Oké, akkor most végre kijavítom a nevem, és a helyesírásom… :-)
Shadai,
Természetesen igazad van. Mármint a magyarázkodásról, a “sok az antiszemita (téma), és kevés a zsidó” ügyben. De kérlek gondold át mégegyszer a pluralizmust a zsidóság - mint kisebbség - öndefiníciójában, különös figyelmet szentelve a (szerintem elég szerencsétlenül elkeresztelt) “társadalmi szerzõdés”-nek.
Mindezt a “Flódni-gate” írás tükrében…
Máris jön az újabb következtetés: Nem csak minden antiszemita mellé kellene állítani egy zsidó opponenst, hanem sok zsidó mellé is.
Lieutent:
Sajnos elkövettem egy “dramaturgiai” hibát a konzis bejegyzésemben: nem tettem eléggé világossá, hogy az írásom - részben - a domináns, “baloldali” (baloldali-zsidó) narratívát, illetve “élményt” dolgozza fel, ezt mutatja be - kritikai szemszögbõl.
Ezért kezdtem így:
“Belecsapok a közepébe (inkább a végébe): a “szociológiailag létezõ” magyar zsidóság jelentõs része a mai napig úgy érzi, hogy a “szociológiailag létezõ” magyar jobboldal elárulta õket. üs akkor ez egy finom kifejezés, mert valójában sokan gondolják úgy, hogy a magyar zsidóságot a jobboldal elõször elárulta, aztán kirabolta, majd megalázta és végül fizikailag megsemmisítette. Sokan úgy érzik, hogy a mai magyar jobboldal nem mond semmit a “történtekrõl”, azaz ‘cinkosan hallgat’. A dolog megértéséhez, a félelemkészletek dekódolásához vissza kell menni a magyar (és zsidó) történelemben.”
Kétségkívül léteznek más narratívák is, más szemüvegeken keresztül is lehet szemlélni az elmúlt 100 év történelmét.
Ezért is kérdezem az írás legvégén: a mai “új jobboldal” (ami már nem a 30-as évek jobboldalának szerves folytatása) mit gondol errõl a narratíváról? Milyen más narratívával tudja (akarja/kívánja) helyettesíteni?
üdv,
shadai
Opponenst pedig mindenki mellé érdemes állítani. :)
Szia Shadai,
szerintem annyira vagy Te “vendegblogger”, mint Shimoda vagy Gabrilo, vagy akar en. Ott vagy a szerzok kozott, fenn vagy a levlistan, es remelhetoleg jossz sorozni is.
A sorozesrol; nekem akkor jutott eszembe, amikor mar nem jutottam e-mailhez, de eszebe jutott masnak is. Mindenesetre, a szandekom, ha az en javaslatomkent megy el, abszolut nem az lett volna, amit Te feltetelezel, hogy mossuk el az ugyet, ez eleg banto feltetelezes (mivel tudom, hogy ha az en meghivasom megy el elobb, akkor is ezt gondolnad).
A blogomon volt ket szerzo anno, akik osszerugtak a port egy poszton, egyikuk sem fogadta el a meghivast a sorozesre, es mindketten abbahagytak a posztolast, mellesleg az egyik meg engem is felcimkezett.
De azt gondolom, a szemelyes kontaktus sokkal tobbet er, mint az elektronikus kommunikacio. Tolem lehetne egy komoly megbeszeles targyaloasztal mellett is, ha a sor miatt erzed komolytalannak a meghivast, csak akkor foglaljon valaki egy targyalot valahol, es majd iszunk asvanyvizet. :o)
Egyebkent, ami az In memoriam posztbol mindenkinek lejott, az lehetne egy kulon pszichologiai elemzes temaja - ugyanis mindenkinek a “legnagyobb ellensege” jott le belole. Neked az antiszemitazas, nekem meg pl. a hazai ugynevezett liberalisok, illetve pontosabban az a vad, hogy az SZDSZ beferkozott a sorainkba. Most Neked monopoliumod van a felreertesre, vagy mi? %-)
Szia!
Köszi a hozzászólást, jól esett. :)
Természetesen nem formálok monopóliumi jogot a dolgok értelmezésére. :D
Nem akartalak megbántani, bocsánatot kérek, ha mégis ezt tettem.
A sörözésre el is mennék (egyetértek nagyon a 3D-s kontaktusok fontosságával), de az a baj, hogy már van programom aznap estére, egy vendégmeghívás, amit nem lenne szép lemondanom (mivel más rég megbeszéltük).
De kitalálok valamit, jó?
Szép hetet,
Shadai
Shadai:
“valójában sokan gondolják úgy, hogy a magyar zsidóságot a jobboldal elõször elárulta, aztán kirabolta, majd megalázta és végül fizikailag megsemmisítette. Sokan úgy érzik, hogy a mai magyar jobboldal nem mond semmit a “történtekrõl”, azaz ‘cinkosan hallgat’.”
A legõszintébben kérdezem, mit kéne tenni vagy mondani szerinted a Holocausttal kapcsolatban “jobbról”?
A politikai joboldal (Fidesz) igyekezett: Pokorny bevezette az iskolai emléknapot, a XII. kerületi állított egy emlékfalat, OVi - ha jól emlékszem - indította el a Holacaust Múzeum építését.
De tényleg kiváncsi vagyok mit várnak el vagy vársz el a mai magyar jobboldlatól (ami persze nem entitás, hanem sokféle, sok arc)?
“Mit vársz el a mai magyar jobboldaltól?”
ün ezeket szeretném (szeretem) látni:
- Az asszimilációs “szerzõdéseken” túlmutató nemzetpolitikát (valódi szabad identitásválasztást). Lehesen valaki magyar üS zsidó - parák, dilemmák, vádak, vélt vagy valós kirekesztések, görcsös megfelelési kényszerek nélkül.
- Lemondást a kulturális homogenizációról (a fentiekkel összefüggésben)
- A partikuláris közösségek (benne: zsidó közösségek) szimbolikus támogatását
- Mérsékelt pro-Izrael politikát
- lemondást a szélsõjobbal történõ taktikai politizálásról (közös Jobbik-jelöltek, közös koszorúzás a Jobbikkal, Demokrata, mint “kedvenc lap” stb.)
Szerencsére vannak is jobboldaliak, akik ezt a politikák folytatják, nem is kevesen. Pl. (többek között) Németh Zsolt, Pokorni Zoltán, Fónagy János, Martonyi János.
Azt szeretném, ha ennek az iránynak kialakulna egy szellemi-értelmiségi hátudvara is. Szeretném, ha e politikák mögött kikristályosodott szellemi-morális (jobboldali) bázis is lenne.
Ezt olvastátok?
Nem, de most elolvastam.
Nagyon szinvonalasnak találom, azt hiszem fel is teszem a JP-re.
A pro-Izrael politikát leszámítva nagyjából egyetértek.
Tudod, a tory, majd liberális Lord Palmerston min.elnök mondta “Great Britain has no friends, only interests.” ün is így gondolom MAgyarországgal kapcsolatban és ezt várom el a mindenkori magyar kormánytól.
A jobboldal változását csak jobboldaliak hajthatják végre, de nem biztos, hogy a múlt sérelmeinek emlegetése, a kollektív felelõsség és hasonlók ezt elõsegíti. üS ha a zsidóság fedõ alatt volt Magyarországon, hát ott volt a jobboldal is.
Lemaradtam valamirõl? Milyen fazékban, milyen fedõ alatt? A kannibalizmus a szélsõjobboldali antiszemitizmusnak egy meglehetõsen új formája…
1. A “pro-Izrael” politika alatt azt értem, hogy a jobboldal vezetõ napilapja pl. ne az Al-Jazeera és a Hezbollah honlapok kis színesekbõl válogassa össze a közel-keleti tudósításait. Nem “cionista” politikára gondolok, “Nagy Izrael” támogatására (bár ez lassan maga az anti-cionizmus). Kiegyensúlyozott kapcsolatokat kell kialakítani az ottani pártokkal (ez megtörtént egyébként, pár éve Orbánéknak egy nagyon sikeres izraeli útjuk volt), de ami ennél is fontosabb, az az ottani magyar emigrációval való kapcsolattartás lenne! Az “agyvisszaszívás” amúgy is magas prioritás kell, hogy legyen.
2. “A jobboldal változását csak jobboldaliak hajthatják végre”
Te most tulajdonképpen azt akarod mondani, hogy zsidó magyarok nem lehetnek jobboldaliak, illetve ezekben a változásokban nem vehetnek részt?
Nem szokásom a jobboldali párt(ok)at védeni, de az kétségtelen, hogy az utóbbi idõben a Fidesz elég sokat tett azért, hogy meghúzza a vonalat önmaga, és a szélsõjobb között. Ez túlmutat azon, hogy ugyan akkor, amikor Orbán a Demokratát reklámozta (valóban nem sikeres/helyes lépés, én nagyon nem komálom azt a lapot), Pokorni már akkor is mondta, hogy “árt az országnak”: a Kossuth tériek felhívására elég egyértelmû elutasítás érkezett Orbán részérõl, és mintha az árpádsáv-mániából is visszavettek volna (árpádsáv kérdésében asszem, a Reakciósokkal értek egyet).
Egyébként amiket mondtál Shadai, azok szerintem korrekt és teljesíthetõ elvárások - én is hasonlóképpen látom (és így ránézésre szimpatikusabb is mint a mai “mainstream balos” narratíva). Említeni akartam Orbán izraeli útját, de már megtetted:)
Charlie,
ezt a kannibalizmust nem értem. Dros-szinten vagy szod-szinten, esetleg psát-szinten mire utalsz?
shadai,
én nem fogom megvédeni az MN marhaságát. Izrael ügyben eléggé kiegyensúlyozatlan. De a volt izraeli nagykövettel túl jóban volt a Fidesz, meg is fúrták. Állítólag (!) a búcsúfogadásán ott voltak a fidesz-vezérek, de a koalából semmi komoly.
A 2) pontod kicsit tényleg nem értem. A mondatomból hogyan következne -Charlie szofisztikált szövegértelmezését leszámítva -, hogy magyar zsidó nem lehet jobbos? Ne viccölj mán! Lehet, hogy mindketten ott voltunk UA temetésén 2006 tavaszán.
“A jobboldal változását csak jobboldaliak hajthatják végre.” Ez alatt csak azt értettem, hogy nem lehet másokra mutogatni vagy várni a jobb idõket. ün igyekszem a magam körében változtatni a jobboldalt. Aki meg jobbos és felelõs, az szintén ezt teszi. Csak szvsz a sérelmi politika egyik oldalról sem segít. Történeteink a máról bõven vannak. Csak azt kellene mindnekinek végig gondolni, együtt akarunk-e élni és hogyan?
ok, így már értelek. egyet is értek.
UA?
Szerintem a Fidesz taktikai okokból, tehát tudatosan finoman lebegtet a jobbszélen. Marha hatásos, amikor Navracsics azt kéri Fletótól a parlamentben, hogy ha tényleg antiszemitának tartja, akkor mondja a szemébe, de nem errõl van szó. Normális ember nem tartja antiszemitának Navracsicsot. Orbánt sem. A Fideszt, mint politikai entitást sem. De ettõl még, aki erre érzékeny – és hát érzékenységbõl nincs hiány (ami nem jelent túlérzékenységet feltétlenül) – ugyanúgy dekódolhatja a Fidesz minimum kétértelmû üzeneteit, mint azok eredeti címzettei. (Nem Psát szinten mozgunk.)
Elég közérthetõ toposzokra utalt párttársainak a mindig nagyon megfontoltan fogalmazó Orbán Tatán a legutóbbi választások két fordulója között: „Nem tudom hogy miféle vidék ez, eddig sokkal jobb véleménnyel voltam errõl a vidékrõl, de hogy a szabaddemokraták kaphassanak nem is tudom 7 vagy 8 százalékot, ez több mint megdöbbentõ. Hát, rendes, normális magyar vidék volt mindig is, de hogy hogy lehet 7-8 %-ot kapni egy szabaddemokraták szövetségének, ez egy talány számomra.”
Másik technika a lebegtetésre, amikor antiszemitaként is értelmezhetõ megnyilvánulásokat tevõ közéleti személyeket beemelnek a Fidesz panteonjába (pl. Morvai Krisztina – magunkfajtáknak egy hazánk van.) üs ezekre jönnek még az olyan nyílt politikai aktusok, mint a Jobbik támogatásának elfogadása vagy közös jelölt.
Mégegyszer: nem tartom a Fideszt politikai szereplését antiszemitának, és nem gondolom, hogy politikusai körében szignifikánsan magasabb lenne a rasszizmus bármilyen formája, mint az MSZP-sek között.
Gabrilo,
Ungár Andrásról van szó.
“Valószínûleg nem sok olyan ember van ma Magyarországon, akinek a búcsúztatása ennyi hírességet hoz össze a magyar társadalmat megosztó árkok különbözõ oldalairól. Ungár András zsidó egyházi szertartás szerinti temetésén mások mellett megjelent Orbán Viktor, Áder János, Navracsics Tibor, Pintér Sándor, Magyar Bálint, Bayer Zsolt és Tamás Ervin, a liberális értelmiség java és egy református püspök, továbbá látható volt a magyar üzleti elit krémje Bajnai Gordontól és Nobilis Kristóftól Csányi Sándoron, Spéder Zoltánon, Surányi Györgyön, Küllõi Péteren és Lotfi Farbodon át egészen Lupis Józsefig.” http://www.managermagazin.hu/magazin.php?page=article&id=518
tet,
kösz.
tet,
nem követem a Jobbik életét túl szorosan, de szerintem õk inkább a cikányokon rugóznak és a zsidó témát kerülik. De ha valami ilyesmit nem vettem észre vagy nem jegyeztem meg, akkkor kérlek mutasd meg.
OVi tatabányai beszólása a zsidókra utalna? Nemcsak egy jobber humi? Mint amikor azt mondják: “Nem fehér embernek való ez a hideg/meleg/stb.” - ha ebbõl valami rasszizmus le is vezethetõ, azért a közlõ szándéka a legritkábban antiszemita.
A zsidóság és a jobbolald közeledése azért némelyeket zavarhat, gondolom ezért hívatták vissza David Admont. Ti errõl mit tudtok?
Tolgy,
amennyire en tudom sotet gazdasagi ugyek miatt hivtak vissza.
A Jobbik meg egesz pontosan a ciganybunozesen rugozik.
Volt nagykövet (David Admon):
felmerült az a gyanú, hogy saját zsebre lobbizott a Hajógyári-szigeten épülõ kaszinónegyedért (nyilván még Tarlósnál), egy tel-avivi betegbiztosító ingatlanszerzéséért. Izraelben büntetõeljárás is indult ellene korrupciós vádakkal. Amennyire tudom, még zajlik a pere. Ezért kellett távoznia.
Magyarországon él David Admon, egyes információk szerint a Malév vezérigazgatójának fõtanácsadója lett.
Hogy miért, ne kérdezzétek…:(
Ezt lehet tudni.
Akkor szerintetek az csak egy jobbos paranoida, hogy ez egy fedõsztori és igazából a fidesz-közelisége miatt fúrták meg Mo-ról? (Ahogy írtam, a búcsufogadásán fideszesek zászlósurak hada volt, de a koalából senki.)
Miért a Malév? Nekem ez nem világos.
Kedves Tölgy,
Igen, ez jobbos para. Az izraeli nagykövetváltásokat ugyanis nem a magyar belpolitika határozza meg.
Admonnak lejárt a mandátuma és a külügyminisztérium egy nálánál alkalmasabb jelölttel váltotta fel Admont, akinek nem pusztán problémás ügyei voltak, de sem nyelvtudása, sem felsõfokú (diplomáciai) végzettsége sem volt, ami pedig elengedhetetlenül szükséges egy ilyen poszt betöltéséhez.
“Magyarországon él David Admon, egyes információk szerint a Malév vezérigazgatójának fõtanácsadója lett.
Hogy miért, ne kérdezzétek…:( “
Nekem azért volna egy tippem: mert már olyan szépen megtanult repülni.
A menesztésében egyébként diplomáciai alkalmatlansága is döntõ szerepet játszott, ahogy kinevezésének egyetlen racionális indoka az volt, hogy jóban volt Ariel ben Dvorá Saronnal. (A nevét azért adtam meg zsinagógai alakban, hogy aki mondja az amidát, az a michában mindenképpen említse meg a birkát refuánál).
Charlie,
a kinevezésének fõ oka az, volt, hogy Szilvan Salom, akkori külügyminiszter (aki dzserbai eredetû - by the way) személyes lekötelezettje volt Admonnak.
Admon meg “egyszer kért tõle” valamit…
Magyarországot:D:D
Az egy másik vonal. Mi, itt a MOSZAD-ban természetesen azt is vizsgáltuk. De nem jutottunk olyan messze, mint ti. Egyszerûen jobb az informátorhálózatotok, el kell ismernünk.
Szia Shadai,
Ha jól értem a “narratíva” ebben a kontextusban a zsidó - nem-zsidó kapcsolatot jelenti, azon belül is egyfajta skálán jelölve, hogy az adott nem-zsidó politikai oldal mennyire fogadja el a zsidóság (mint kisebbség) különállását.
Az elõzõ kommentben arra szerettem volna utalni, hogy Magyarország a terület-és lakosságvesztés után homogénebb lett. Ebbõl logikusan két irányba lehetne elindulni.
1. Az abszolút létszámveszteség miatt a megmaradt kisebbségeket integrálni, mindenféle “diaszpórára” rosszul reagálni
2. Mivel a magyarság már így is elsöprõ többségû az integráció szükségtelen, a kisebbségeket kívülállónak tekinteni
Sajnos a magyar jobboldal mind a kettõbõl a lehetõ legrosszabb elemeket vette át (bár én reménykedem, hogy ez leginkább a szélsõjobbra igaz) - ehhez maga a zsidóság is hozzájárult a következetlenségével. üs itt nem a pluralitásra gondolok, (elvégre két zsidó három vélemény :-D) sokkal inkább valamiféle hullámzó identitástudatra. ürsd: Hol vallás, hol második Izrael, hol liberális, hol “haszid” konzervatív, hol flódni, hol gyûlöletbeszéd.
Charlie,
ezeket a dolgoat (anno) megirta az ojsag is…:)
Szóval te a titkoszolgálatok elbulvárosodását támogatod? Szépen vagyunk…
Nem, maguk a titkosszolgák választották azt a (dez)információs utat, hogy a sajtón keresztül üzengetnek a lakosságnak, azt a látszatot keltve, hogy a “hír szent, a vélemény szabad”…Pedig nem így van, ez csak a látszat….mi pedig azt hisszük, hogy úgy van, ahogyan azt tálalták, pedig a dolog úgy áll, hogy õk azt hitetik el, hogy úgy van, hogy mi elhigyjük, hogy úgy van..
De nincs ám úgy…:D
Tölgy,
igen, a jobbik szokott zsidózni is.
Nem akarom az ezerszer végigrágott példákat újrarágni. Ha túl közelrõl nézünk egy képet, akkor egy idõ után szétesik, nem látjuk már, hogy mit ábrázol. Olyankor megesik, hogy komoly politikus, komoly arckifejezéssel olyasmit talál mondani, hogy elhatárolódni értelmetlen, mert „ez egy rossz kifejezés, öntõl is el vagyok határolódva, meg öntõl is, mint látja. Ugyanis ön ön, én meg én vagyok. A Magyar Gárda az, mi meg itt vagyunk.”
Lehet a Fidesz tótumfaktumaként Demokratát és Magyar Nemzetet ajánlani, majd legfeljebb mi itt a jp-n megdumcsizzuk, hogy elõbbi teljesen vállalhatatlan, utóbbinak a marhaságait – például tendenciózus Izrael ellenességét – meg egyikünk sem fogja védeni. Mondhatjuk azt, hogy semmi nem rasszizmus addig, amíg legalább félig-meddig „kódolva” van, illetve azon túl is lehet jópofa beszólás, esetleg irodalomóra Szabó Dezsõrõl, vagy „csak” cigányozás, az meg belefér. üs akkor lehetnek a politikai szövetségeseink is, még ha súlytalanok is. Hiszen én én vagyok, õk meg õk. A mi pedig nem létezik tehát. (Ne vedd magadra, nem magyarázlak félre, azt gondolom, hogy ezeket te sem gondolod így.)
üs mindezek után lehet tágra nyílt mangaszemekkel pislogni, hogy az ellenfeleink igaztalanul lenáciznak minket, holott. üs fanként meg lehet homokba dugni a fejet, és odalent bólogatni.
De szembe is lehet mindezzel nézni. Megválogatni a személyi állományt, a szövetségeseinket és a holdudvart. Továbbá nem mondani kétértelmû dolgokat olyan sûrûn. Megválogatni a szavainkat is.
üs létrehozni egy olyan konzervatív pártot, amire te jobb szívvel szavazol, én meg egyáltalán tudnék.
A Jobbik lapja, a Magyar Mérce. ürdemes utánanézni. Pl.:
http://www.antiszemitizmus.hu/magyarmerce.html
Vót egy kommentem, de eltünt. Lenyelte a gépház vagy moderálatlan voltam?
Azt találtam benne leírni, hogy a kérdés nem az, mennyire volt alkalmas vagy éppen tolvaj a nagykövet, hanem az, hogy mit tudtok arról, hogy Magyarországról fúrták - és talán nem a kurucosok -, mert túl jóban volt a Fideszkével.
shadai:
az elvrásaiddal kapcsolatban az jutott eszembe, hogy amiket szeretnél az nem a jobboldalnak szól, hanem az egész magyar nemzetnek. (Hacsak, azt nem feltételezed, hogy a ballib a magyar nemzet ügyében sokat tenni nem tud vagy nem érdekli - ebben egyetértenék - és ezért a magyar nemzet és a magyar zsidóság ügye valóban eminensen jobbos ügy.)
NA:
kösz a linket. Megnéztem, lenne véleményem is, de úgy látom ez a konzervzsidóság eléggé belterjes téma, és nem akarom a JP-t magammal elárasztani. Szóval, eccer majd folytassuk - úgyis mindig valahol itt kötünk ki -, beszélhetünk az antiszemitizmusról, bár annak azonosításában te sem egyeztél a múltkor itt Charlie-val (és Izrael szerintetek még nem antiszemita, de számotokra is elfogadható kritikájáról, meg a flódniról, stb….)
hmm.
Szia Tölgy,
a Magyar Mércét én idõnként megveszem, az árpádsávot népszerûsítõ és a fradista lelkivilágú anyagok mellett keményen jelen van az antiszemitizmus is, egyébként a honlapon közö