Még mindig hag szameach. Jom Kipur után nem csupán a Sirály nyitott ki újra, hanem egy új hellyel is gazdagodott a judapesti élet: a Marom Tetõvel. A helyszín nem is lehetne máshol, mint a Klauzál tér 2-ben, egy fedett sátorban az Ellátó fölött. Kedves Grün nénik, Weisz bácsik, Vazul papák, Csenge mamák, Ali babák! Jeles programok a (zárt, fedett, fûtött) Marom Tetõn az elkövetkezõ napokban:
Szukot: Jó idõben napsütésben ajánlott, esõben meg külön szuper a sátor miatt. Jom Kipur után igazi fellélegzés. Mozgalmasságát biztosítja a luláv lengetés, földveregetés. Kidusaiban kihasználható az õszi gyümölcsözön. Ajánlott olvasmánya a vége felé a kissé rezignált Prédikátor könyve (Kohelet), amelyet a hagyomány az épp rossz passzban világkörüli utat járó Salamon királynak tulajdonítja, aki pedig azért kényszerült a csatangolásra, mert trónját épp Asmodáj, a démon bitorolta.
Szept. 26., szerda,19.00: Sátornyitás-kidus/ Kardos Dániel zenél
Szept. 28., péntek, 19.00: Kabbalat Shabbat (vacsora + Kiddus) Maariv
Szept. 29., szombat, 11.00: Sachrit, ebéd
Miért pont maszorti és miért nem reform/neolog/ortodox?
beszélgetés, moderál Csillag Gábor
Résztvevõk: maszorti – és hátha ortodox/ neológ/reform
Miben különbözik a maszorti (konzervatív) irányzat az összes többitõl, illetve a magyar változat az eredetitõl. Mozgásképtelen gólem mozgalom, vagy a kecske és káposzta megmaradása az eredménye? Egyáltalán szükség van rá Pesten? Ki? Miért? Hogyan? A beszélgetésbe bekapcsolódik Raj Ferenc, reform rabbi és Darvas István neológ rabbi. Ortodoxokat is hívott a Marom, hátha.
Szept. 30., vasárnap, 17.00: Séta a Belsõ-Erzsébetvárosban
Mitõl zsidó a zsidónegyed? Létezik-e és ha igen, meddig?
A sétát vezeti Kemény Mária mûvészettörténész (találkozó: Sirály)
- az ?vás és a Marom közös programja
19.00: üljen a Magya! - atillában és fezben
Vámbéry Ármin és Goldziher Ignác
XIX. századi zsidó identitáskonstrukciókról beszélget
Vámbéry Ármin a 19. századi orientalisztika legnagyobb sztárja, ámokfutója, dervise és sámánja. Fél lábbal kelt át sivatagokon, csak hogy Iránban grafitit hagyjon maga után: üljen a magyar! Goldziher Ignác itthon kevéssé becsült magántanár, azon kívül pedig csak a legkiválóbb arabistaként ismerték. Naplója ízléses elegye a 19. századi zsidó és tudományos életnek, valamint állatorvosi lova az önsajnálatnak. Zsidó tanulmányait négyévesen kezdte, élete végéig makacsul vallásos maradt és gyûlölte Vámbéryt. Saját leírása szerint egyik jeruzsálemi útján kidust kizárólag fezben és atillában mondott.
Okt 1.,hétfõ 19.00: “Kõbe vésett Tóra?”
Tanulás Darvas Istvánnal,
a nagyfuvaros utcai zsingagóga rabbijával
Kõbe vésett Tóra?
Elõadás a Tórák (a szóbeli és az írásbeli) enyhén skizoid viszonyáról na meg a mienkrõl mindkettõhöz. Mit jelent állandóan könyvek és elõírások által instruáltan élni, egyáltalán lehetséges-e. Kõbe vésett szövegek és azok hagyományos interpretációi képesek-e reagálni a körülöttük zajló változásokra.
Hosáná Rábá
Okt 2.,kedd, 19.00:
Kivonulás / Bevonulás - Keresztül-kasul Izraelben
(angol nyelvû, fordítással)
Izraeli aktuálpolitikai kérdésekrõl angolul beszél, válaszol, és visszakérdez David Breakstone, a Maszorti Olami vezetõje, a Cionista Világszövetség képviselöje.
Beépített beszélgetõtárs: dr. Novák Attila, történész (a Magyarországi Cionista Szövetség elnöke)
19.45-tõl SAID TICHITI (CHALABAN) TRI? zenélnek a SIRÁLYBAN
Saidot amikor kérdezgetik:
“Marokkóban a színházmûvészeti egyetemen diplomáztam, s az utolsó évben kaptam egy ösztöndíjat, amivel két évig nemzetközi kulturális menedzselést tanultam Franciaországban. Utána érkeztem Magyarországra. Korábban jártam itt kétszer turistaként, és igazán megtetszett a mûvészeti élet nyitottsága, pezsgése. Franciaorszában sok arab zenét lehet hallani, Magyarország viszont szûz területnek számított, szerencsémre.”
Továbbiak: http://www.chalaban.com
Smini Áceret
Okt 3., szerda, 19.00: “A leláncolt jószág”
Hunyadi Zsombor (ELTE, Hebraisztika Tanszék)
Nõi alternatívák a macsó vallások közt dobogós hagyományunkban.
Ortodox reform és konzervatív válaszok és gondolkodási sémák bemutatása az elhagyott asszony (aguna) kérdésén keresztül.
Okt 4., csütörtök, 19.00:
Szimchát Tóra a Budapesti Zsidó Színházzal
/ A tóra menyasszonya és võlegénye választás
- Maariv és esti tóraolvasás
A kezdet és a vég, befejezzük és újra kezdjük a Tóratekercs olvasását. Megválasztjuk a Tóra võlegényét és menyasszonyát is (nem szépségverseny).
ürömködést biztosítja a Budapesti Zsidó Színház társulata. Ígérték, játszanak.
Elõtte-közben Jónás könyvét látja el reményeink szerint képtelen magyarázatokkal:
Vajda Robi
Minden este maariv, tanulás és uzsonna a Dor Chádás maszorti közösség szervezésében
A programok díjmentesek.
Hag Szameach.
Azt lehet tudni, kit hívta(to)k meg a sabbati irányzatok közti beszélgetésre?
ha jol latom, a neolog es a reform benne van a post-ban. az ortodox meg gondolom, ha eljon.
Az odaírt neveket természetesen olvastam.
A kérdést nem fogalmaztam meg pontosan: tehát konkrétan melyik ortodox rabbi(ka)t hívtátok meg? Vagy nem ildomos ezt közölni, hogy nem lehet tudni, eljön-e?
Tényleg nagyon aktuális lenne már egy irányzatok közötti értelmes érdemi (teológiai?) vita, konkrét, szûkebb témával kapcsolatban, nem csak úgy bele a levegõbe nagy általánosságokról.
Tovább monologizálók:
szóval nagy reményeket fûzök ehhez a konkrét beszélgetéshez. ;)
de, lehet kozolni kiket hivtunk, bar kitalalni sem nehez. slomora gondoltunk, es irtam nogradi balintnak is, aki kevesbe ismert, de sztem jo vitapartner.
tekintve h szombaton csaladi kozossegi teendoik vannak, nem mondtak bizosat. hirdetni tehat nyilvan nem lehet, de miert lenne titok?
ugy tervezzuk, a maszorti eletkepesseget ahogy lehet probara tesszuk. eloszor arrol lesz szo, ki miert maszorti, v lesz/lenne/volt az, majd a tobbi irnayzat remelem rakerdez, mi az amit ok ne tudnanak nyujtani.
pozitiv es negativ ervelest tehat egyarant meg lehet jeleniteni.
ez sztem a legjobb modja az ondefinialasnak.
Azt lehet tudni, hánytól lesz szertartás, és hánytól a beszélgetés?
amennyire en tudom, 11 sachrit, aztan kaja, 14: beszelg
A beszélgetés megtörtént. Termékeny is volt (talán). Raj Feri és Darvas Pista rabbik jöttek el. ?k korosztályilag és koncepcionálisan is különbözõ nézetrendszereket képviseltek. Feri a liberális (nem ortodox) zsidóságon belüli változások kényszerérõl beszélt, s ezen belül fõként arra összpontosított, hogy az induló közösségek egyéni arculatukat, a csak rájuk jellemzõ vonásokat kell kialakítaniok. Azt javasolta tehát, hogy a konzervatív spektrumon belül az j közösség csak azután pozicionálja magát, ha már ez a belsõ kikristályosodási folyamat lezajlott. Pista fõként arról beszélt, hogy a közösségépülés egyéni életutak szerencsés találkozásából adódik, ahol az egyénnek is kell erõfeszítéseket tennie (a hagyomány elsajátításában). Radvánszky Gabi is eljött a Szim Salomtól. ? a velünk kapcsolatos jom kippuri éléményérõl beszélt. Ezután a közösség szervezõdésének, az egyéni és a közösségi igények összeegyeztetésének feszültségterérõl beszélgettünk.
Ez volt az elsõ olyan nagyobb körben a maszortiról folytatott diskurzus, ahol már valami élõ, nem néhány ember (pl. az én) fejében lebegõ eszménykép kezd körvonalazódni, hanem valami élõ (amirõl ezért azután persze csöpög is a vér, meg a méhválladék rendesen). Nekem az volt nagy élmény, hogy kollektív elvárások, szempontok mennyire erõsen fölülírják az individuálisakat (in concreto az enyéimet).
Azt terveztük, hogy e hét szombatján, immár a Sirályban, folytatjuk a beszélgetést. Akinek tehát van kedve és ideje…
Ez most szombaton volt?! Lehet tudni, mi volt? (ün Gyõrben rekedtem Bp és Bécs között félúton, de a hirdetést is fel lehetett volna tenni elõbb, ünnep elõtt legalább 2-3 nappal, hogy úgy lehessen tervezni… mert most látom elõször, pedig gyakran nézem a JP-t. *szipp* Most nézem, hogy a pilpulon van, de azt nem szoktam olyan gyakran nézni, mint a JP-t ;] ritkábban is frissül. Persze más mûfaj.)
A Pilpulra 25-én, ide 26-án került ki a program. 26-án már (JP) hírlevélbe is kiment.
Charlie: kolhakavod!
Igen, 26-án sötétedéskor (ami most már hamar van) kezdõdött az ünnep, ezért mondtam h nem lehetett volna ünnep elõtt 2-3 nappal, hogy elõre tervezni is lehessen?
Csak azért mondom, mert így pont a célcsoport nem fog róla tudomást szerezni… legalábbis feltételezem, hogy a konzervatívok is tartják az ünnepeket :O (Habár valami olyan konzervatív döntvény rémlik, hogy lehet sábeszkor autót vezetni, ha nagyon messze van a zsinagóga, de ez is implikálja, hogy amúgy pedig nem…)
Na de volt ott valaki?! Nagyon szívesen olvasnék egy beszámolót, a Pilpulon sincs még, vagy majd az ünnepek után?
de, igyexem gyorsan osszefoglalni.
marom programokrol maromessage@gamil.com rol lehet a leghamarabb tudni, rogton utana pilulrol, jp-rol, http://www.siraly.co.hu rol.
amig a konzervativoknak nincs onallo infrastrukturajuk, roluk is ugyaninnen.
probalunk gyorsabbak lenni, igazad van prezzey.
egyebkent 2 es 4 kozott darvas es raj feri reszvetelevel vitatkoztunk, aztan 4tol 6ig magunk kozt. viszafogtuk magunkat, es pszichologus moderator helyett csak antropologust hivtunk. mind a vita soran, mind pedig elobb a sachariton is az derult ki, nagyon sokfelek vagyunk akik konzervativ irany kapcsan osszeverodtunk.
a sacharit igen sajatosra sikeredett, es kiderult rola, nem is olyan egyszeru osszerakni, kialakitani, eloimadkozni, teljes szakaszt vegigolvasni. de ez az egesz elonye is. nincs egy infrastruktura, eloimadkozo, toraolvaso gep stb, amire ra lehet bizni a dolgokat, a megjelent tagok meg raernek csak uldogelni es tarsalkodni.
kivulrol (nem. belulrol is) viccesnek tunhetett amikor karlbach keveredett az egykori marom korus felenek produkciojaval, askenaz eloima utan megjelentek az egali formulak az aldasokban stb.
de volt aki pl. eleteben eloszor kapott alijat vagy gabeskodott.
gyakorlatban merultek fel azok a kerdesek, erdemes e pl magyarul mondott reszeket beiktatni. (igen.) hogyan lehet kevesbe gyakorlottaknak segiteni az esemenyek koveteseben, es egyaltalan, hogyan is lehet egy olyan sacharitot osszehozni, ami elvezheto es ertehto barkinek, aki odateved.
Köszönöm szépen, ez nagyon érdekes és informatív volt!!