“A Zsidó Nyári Fesztivál komoly költségvetéssel és igen nagy publicitással dolgozó kulturális eseménysorozat. Most augusztusban már tizenegyedszer rendezik meg Budapesten. Ám ha valaki a hazai zsidó kultúrában zajló új és izgalmas fejleményeket keresné a programlistán, tanácstalanul böngészhet. Sem az új helyek, sem az új trendformálók nincsenek benne a nagy és reprezentatív programban. Őket változatlanul a periférián kell keresni”
Figyelmreméltó írás a HVG Online-ban.
–
Kapcsolódó posztok a JP-n:
Zsidó Nyári Fesztivál 2006 (kritika és ajánló)
Képzelt zsidó tér
Zsidó Nyári Fesztivál 2007
Zsidó Fesztivál (THat Does Not Suck)
Sztem - néhány programot leszámítva - ez a turisták, öregecskedő filoszemiták és régivágású sznobok fesztiválja. Kívülállóként úgy tűnik, a menedzsment direkt nekik állítja össze a műsort.
Amúgy nagyon jó, hogy egy országos hetilap felkarolta a témát.
Szerintem meg tiszta hülyeség hogy ezen pörög a fél judapest már egy éve… Ez egy olyan zsidó fesztivál amit nyilvánvalóan nem elsősorban a judapest törzsgárdájának a szája szerint csinál programokat. Na és akkor mi van? tele a város egész évben olyan programokkal amiket meg mi szeretünk. Nehogy már csak az legyen a jó meg a cool amit MI szeretünk (bár megmondom nektek frankón hogy szalóki ágival pl nekem semmi bajom a sziámit meg különösen szeretem, úgyhogy…)
“Nem érkezett megkeresés még hozzánk az alternatív produkcióktól” – mondja, majd hozzáteszi, ha megkeresik őket, nem zárkóznak el senki elől.”
Ha ebbe a fesztiválszervezési metódusba belegondolunk, hát akkor nem kell olyan nagyon csodálkoznunk a fentieken.
Sanyi, igazad van, de a kérdés az, h egy ilyen - egyébként értéket hordozó - gigarendezvény nem idéz-e elő négyesmetró-szindrómát a zsidó kultéletben. Amit Vajda Róbert mond a cikk végén, elég hátborzongató.
Ti is csak Sziván vitorlájából akarjátok kifogni a szelet. Szégyellhetnétek magatokat! Nem szeretitek a zsidó reneszánszt! Piszkos kis manieristák!
“Elég csak megnézni a Zsidó Nyári Fesztivált, amely Budapest után már vidéken is egyre több helyen van jelen és tömegeket vonz!”
Hát, igen! Itt kérem valami nagyon össze-vissza bír lenni keveredve.
Annak ugyanis valóban örülni kell, hogy ma már ilyen sokakat vonz egy zsidó fesztiválnak nevezett gigarendezvény - ahogy ihtyiandr írja. De annak már kevésbé, hogyha felvállalt szerepét - a citált írásban leírt módon - nem képes betölteni. Az pedig, hogy ezzel a MAZSHISZ mégis megvan elégedve, azért baj, mert amilyen a mazsihiszten olyan biz’a fogadjiszten.
Csináljátok itt nekem a fesztivált! Megmondatott, reneszánsz és kész!
És arról az apróságról már ne is beszéljünk, hogy a “tömegeket vonz”, az bizony azt jelenti, hogy a mazsihisz háza táján valami nagyon el van szeretkezve (azt azért mégsem vethetem képernyőre, hogy baszva), hiszen az emberek ebbe kapaszkodnak, mint identitásképző tényezőbe, ahelyett, hogy a zsinagógákon belül (de legalábbis közösségen belül) találnák meg az identifikáló tényezőt.
De nem, klezmer kell meg kántorkoncert, mert nincs helyette más alternatíva, csak a progresszív, ami meg nem mindenkinek fekszik (pl. nekem zeneileg totál csőd a JP, lemaradtam vhol a ‘80-as években).
Volt ám itt újjászületés a ‘90-es évek első felében, de hogy most? Aki szerint reneszánsz van, az nézzen körül péntek este a rabbiképzőben most, aztán meg az emlékeiben. De emlegethetném a Dohányt is pl. Jankiperkor vagy rasesónekor, régen be sem lehetett férni, mostanában meg ülőhely is akad mindig.
Szemmel láthatóan kevesebben járnak zsinagógákba, mint ezelőtt 15 évvel, ami azért jelez valamit.
Ja, reneszEánsz.
Szerintem ez a folyamatos “lealternatívozás” borzasztó. Nyugaton az színházak és kulturális központok, és a nagyobb rendezvények a húzóerők a kultúrális életben, és a “legalternatívabb”, “legkortársabb” művészetek vezetői azokban az országokban, bakker.
“A Sirály és a hozzá hasonló helyek alapvetően vendéglátó-szórakozóhelyek, van még vagy ötven-hatvan hasonló a városban és ezek nem állandó kerethelyszínek.” - Soós Emese a cikkből.
Kár, hogy ezen “a másik ötven-hatvanhoz hasonló” vendéglátóhelyen történik zsidó szempontból az egyik legérdekesebb dolog a városban.
Miért félnek bevallani: pénz, pénz, pénz kell, juhuhú!
KKK kultúra-mentes gut sábeszt mindenkinek!
Kedves Malvina,
vigyázzál, mert a nyelvújítók eo ipso neológok! Neologizmusok hívei.
Én egyébént csak a neszét értem (ti. azt, hogy nesze). Az ánsz már meghaladja a műveltségem. A reről pedig ne is beszéljünk, főleg minekutána gyermekkorom egy jelentős szakasza azzal telt (hiába), hogy logopoédushoz kellett járnom az l és az r hangok tévesztése okán (soha senki sem tudta nagyobb meggyőződéssel mondani, mint a kis Charlie, hogy lépa, letek mogyoló, kolán leggel litkán likolt a ligó, továbbá nagyobb öntudattal leírni, hogy a kilálynőt erlabolták.) Következésképpen a latin igekötőről is mindig a magyart asszociálom. (Ilyen aszociális vagyok.)
Kedves Psymon,
a lealternatívozástól való félelmedet én is értem. Már csak azért is, mert a reformmozgalom azzal a fenyeget, hogy konvencionális mainstreammé válik. Hasonlóképpen minden alternatív színjátszóköri főlátnok attól retteg, hogy egy szép napon iskolateremtőként beszélnek majd róla, úrnak szólítják és szivarral kínálják. Szomorúbb szellemi véget el sem tudnók képzelni.
Összeesküvéselmélet No. 1: Minden talmiságával együtt a MAZSIHISZ-t az idéző jelbe tett alternatív zsidó értelmiség tartja életben, hogy így láttassa alternatívnak azt, ami fölött pedig már régen eljárt a kor: önmagát. A Charlie meg különösen szégyellje magát! Előadás helyett ilyen könnyed prózát pózol össze világnak csúfjára.
Sábát sálom, gám lechá!
fhb:
húszéves korom körül nagy zsidultomban mindig ledöbbentem, h mi megy a Dohányban, pofavizit, tíz perc után pedig veszvagyelad odakünn.
Ebből a szempontból jobb, ha kevesebben járnak zsinagógába, azok, akik tlg odavalók, és akik legalább egy picinyt értik, h mi ez az egész. A szomszédban, a szombatos vitában is fölmerült ez a mennyiségi kérdés, pedig inkább a kis keresztmetszetekre érdemes koncentrálni. A jó csa-csak jobb mint a nagy:)
(a zsé közélet kérdéseiben teljes analefbét vagyok, zsgába évek óta nem járok, ez csak egy óvatos vélemény)
Charlie,
::))
Melyikre vigyázzak? Hogy nehogy bomlasztónak, eretneknek, infantilisnek, mentálisan problémásnak vagy autistának nézzenek?
:D
A Zsidó Fesztivál még a Spinozával sem tudott kijönni - nekik Sándor Anna műsora is “elternativ”.
Magam részéről nem birom a fesztiválokat. A Sátoros Ünnepre nem tudtam lemenni, de amit láttam belőle videon, az egy remek találkozónak tünt, puccos felhang nélkül. Akik szervezték, legyenek büszkék, hogy üzleti alapon volt sikeres! Addig életerős a zsidó kulturális élet, amig nem kell állambácsihoz kuncsorogni egy kis zsozsóért.
Értékelem, hogy elhoznak néhány világhírű fellépőt ilyenkor, de tegyük hozzá, már majdnem megfizethetetlen árakon.Az igazság az, hogy a Sirályba le tudok esni akár naponta is, és meghallgathatom a Nigunt és a zsidó színházat egy évben többször is, úgyhogy ha ők párhuzamos fellépésre vágynak, az nem szerencsés, mert a többség nem őket fogja választani, hanem a végre idevetődött külföldi előadókat.Ezt nem szabad csodálni.Egy fesztivál célja leginkább az, hogy új előadókat isnmerhessen meg a hazai közönség, vagy halljon élőben.Szerintem hasznos, ha zsinagógába szervezik a fellépőket, mert akadnak, akik életükben először fognak bemerészkedni egy efféle rendezvény jóvoltából, míg a vallásos alkalmaktól ódzkodnak.Én érteni vélem a ZYNYF célját, bár nem vitás, hogy túlságosan turistacsalogató és az idősebb (tőkeerősebb) korosztályt célozza.De legyen nekünk ezentúl Monostorapáti és fussanak fel a vidéki helyszínek! Annak kell örülni, ami van, és nem kell megint arról hallani, hogy a Sirályt (Gödört) folyton be akarják zárni, meg nem lesz Kapolcs, vagy ilyesmi.
ihtyiandr, most sincs ez másképp, csak éppen ülve megy a biznisz meg az ellenkező nem stírölése, azaz a mennyiségi csökkenés nem hozott magával minőségi javulást. A Dohány egyébként mindig is ilyen volt, aki imádkozni akar, kisebb zsinagógába megy. De emlékszem, régebben a Bethlen téri zsiniben is cipőskanállal töltötték be a később érkezőket, mostanában meg a korábbiakhoz képest egészen szellős. Lehetne még hosszan sorolni a zsinagógákat, talán csak a három fiatal rabbi által vezetett zsinagógában (Lágymányos, Frankel, Nagyfuvaros) van némi létszámbeli fellendülés, de ebben sem vagyok teljesen biztos.
zsidó gyári fesztivál
kukkoló-üzemmód off. létszámot növeltünk a nagyfuvarosban pénteken, ahol (akkor) az idősebbek nagyobb számban voltak jelen. stírölni nem nagyon mertem. (kár) kukkoló-üzemmód on.
Nem a fesztivál teljes programjával van gond. Azért érezzük magunkat szerintem sokan sértetten, mert a “Zsidó Nyári Fesztivál” elnevezés, valamint az iszonyatos költségvetés ellenére tudatosan ignorálják a kortárs zsidó kultúrát. Az, hogy nyíltan ki merik mondani, hogy “ez a fesztivál nem kortárs zsidó fesztivál”. Mintha egy fesztivál kizárólag “kortárs” lehetne vagy “nem kortárs”. Nem várom el, hogy az én ízlésemnek tökéletesen megfeleljenek, mert az lehetetlen. Azt várnám el, hogy ne söpörjenek le mindent, ami nem a megszokott klezmer-kántor-kabaré vonulatba tartozik.
A szefárd estet mindenesetre figyelemetekbe ajánlom, amin a tehetséges zenész, és Judapest blogger Muki is aktív szereplő. Kihagyhatatlannak ígérkezik a Rumbach romos belsejében előadott koncert:
http://jewishfestival.hu/rumbach0902.html
“Az igazság az, hogy a Sirályba le tudok esni akár naponta is, és meghallgathatom a Nigunt és a zsidó színházat egy évben többször is, úgyhogy ha ők párhuzamos fellépésre vágynak, az nem szerencsés, mert a többség nem őket fogja választani, hanem a végre idevetődött külföldi előadókat.”
Kedves “Lissitzky”!
Kipróbáltuk tavaly októberben a színház szülinapján, s hanukakor a marommal. mindkét alkalommal nézőcsúcsot döntöttünk. A színház is, a marom is. Az alternatív kultúra akkor a legf-szább, amikor Te tudatosan azt választod. Ennek szellemében ösztönzök minden alterzsid programszervezőt, hogy álítsunk benneteket minél gyakrabban választási helyzetbe. Hol lesz a jó buli? Mit nem lehet kihagyni? Hol kapod meg azt, amit máshol nem? Amit Te akarsz. Egyáltalán, Te mit akarsz?
A közösségek tudatos- vagy tudattalan választásai írják a történelmet.
Tisztelettel: Robi
Kedves Robi, ha ugyanaznapra esik a programotok, én a külföldi előadót választom, akit nem biztos, hogy még egyszer az életben láthatok.Ez elég tudatos választás a részemről, előre megfontolt.
Idén például nem hagyom ki a Menház napot, a szefárd estet, a Jungreis előadást, a Kövek meséi sétát, a kántorkoncertet, David D’Ort,és Körner András főzőbemutatóját.Szeretném, ha nem kellene lemondanom ezek miatt például a Nigun vagy a Zsidó Színház előadásáról, mert azt utálom, ha nem tudok két helyen egyszerre lenni, pedig szeretnék.
A rászervezéseknek nem vagyok híve.A közönség tudatos vagy tudattalan választásai nemcsak történelmet írnak, hanem a jegybevételt is nagyban befolyásolják.
Nem gondolom azt, hogy ne volna jó ötlet az alternatív eseményeket és helyszíneket bekapcsolni a programba és megfinanszíroztatni a ZSNYF költségvetésből.De ehhez nektek kell megtennetek az első lépést, és a nagy fellépők közti üres napokat kihasználni, benyújtani a programtervezetet a költségvetéssel időben.A rendezőknek semmi oka nem volna az elutasításra és volna alkalma a fenti cikkben elhangzott mondat bizonyítására.
Kedves Liszickij!
Momentán garantáltan nem szervezek semmit rá. Nem, mintha nem lenne jó móka, csak hát készül az új botránydarabunk (Toepler Zoltán: “A Geci”), és annak főpróbaidőszakában még Jónás könyvét sem játszunk. Ne agódj, ha a színház demonstál, azt mindíg a produktumaival teszi, és nem veszünk le előadást 10-15-ös széria alatt. Érezd jól magad a ZsNyF-on!
Felvetetted, hogy lépjünk velük kapcsolatba!
Szerinted ezeket a köröket nem futottam le évekkel korábban? Gondolod, hogy ma ilyen nagy lenne a szám, ha nem gazsuláltam volna végig anno Vadastól, Zoltain, Tordain és Feldmáyeren át az egész rohadt nomenklatúrát?
Szerinted népszerű zenészek, sikeres programszervezők, vagy én -akinek most kell beindítani egy 3 előadásos repertoár-évadot- azért pampogunk, mert olyan nagyon unatkozunk, vagy figyelemhiányunk van?
Ha magyar közpénzek felelőtlen, látványos elherdálásában vesz részt a zsidó reprezentáció, ráadásul egy gazdasági receszió közepén minden ediginél nagyobb csinadrattát csap a dolognak, és ez ellen EGY ZSIDÓ KÖZSZEREPLŐ SEM EMELNE SZÓT, annak mi lenne a következménye?
Vétkesek közt cinkos aki néma.
Tisztelettel: Robi
Apropó Brúnó!
Véletlenül hu-t ütöttem be, és valami kidmás nemtudommi-jött be.
Ez valami olyasmi, mint amire gondolok?
Chabad után szabadon.
Smá Jiszróel! Van ebben az országban még valamilyen szellemi-politikai-kulturális termék, amit nem hatan lopnak el egyszerre?
Majdnem.. :(
Képzeld egyszer láttam egy zsidó közösségi vezetőt kiszálni egy szuper sportkocsiból, oldalán egy bombázó macával, homlokán a fontoskodás korai ráncaival.
Életemben nem láttam senkiről így sugározni a kicsiséget, a tehetségtelenséget, az irígységet, a félelmet, és a magányosságot.
Azóta tudom, hogy milyen jó nekünk.
:)
Honnan tudjam, hogy mennyi tiszteletkört futottatok eddig?
Ezek szerint nem igaz, amit a HVG cikkben a nő állít, igenis beleférnétek a programba meg a költségvetésbe, és íme, már a HVG is hozza a zsidó közszereplők ezzel kapcsolatos véleményét.Talán jövőre lesz valami következménye.Remélem, sikerül az áttörés és benne lesztek a programban.
Jaaaj, Psymon, ezt meg mér kellett? Most majd nekem is be kell vallanom, hogy mennyi gázsit kapok a Vadas-Zoltai-Tordai-Feldmáyer establishmenttől a retrográd szefárd műsoromért, plusz az ásványvizet. Miattad teljesen elveszítem a hitelemet a JPen, ezután bármit mondok, már csak elftárs leszek.
Kedves Lissitzky!
Köszönöm jókívánságaidat.
Majd meglátjuk.
Robi
Nos, azért amiről ti nem beszéletek az az, hogy ezt a fesztivált az 5-6 megkérdőjelezhető minőségű külföldi fellépővel, mondjam, úgy hogy többnyire tucatklezmer zenekarral, annyi pénzből hozzák létre, ami százszorosa nnak a pénznek, amiből egy éven keresztül az össze többi autonóm zsidó lulturális szervezet, csoport gazdálkodik. Ez egy baj. Másodszor el lehet hívni külföldről jobb előadókat és lehet jegyet olcsóbban árusítani, hogy a pofám ne szakadjon le, hogy az állami dotáció mellett miféle jegyárakkal dolgoznak. tényleg tiszteletre méltó, amit a független kultúracsinálók csinálnak, tök jó, hogy csinálják.Tök jó, hogy mások meg mást csinálnak. Tök jó, hogy egyesek felvesznek egy millát egy koncertre.Tök jó, hogy más meg éhen hal, de csinálja. Így volt ez mindíg is mióta világ a világ maradjon is így.
A Zsinyáfhoz lazán kapcsolódik, de ezt sem értem: Spinoza Zsidó Hetek, szept. elejétől. Programban Heller Á., Bächer I., zsidó adomák, klezmer+Padödő, kántorkoncert. És amit abszolút nem értek, az Popper Péter. Ő ezoterikus vallás- és gondolatmixeket szokott prezentálni. Spinozás előadásának címe: “Egy Mózes vagy két Mózes létezett?” Ez az én vérnyomásomat nagyon felnyomja.
Eszé!
Ne parázz rá! Nincs új a nap alatt. Mindannyiunk pszichopapája gondolom a fincsi freudiánus levest osztja meg velünk, mely a “Mózes” c. tanulmányának legköltőibb része. (Legspekulatívabb, leglégbőlkapottabb. Mintha csak a Zsidó Színház valamely bibliaadaptációját olvasnám. Király.) Sándor Annáék mióta vannak igyekeznek csapolgatni a zsidó mainstream-t. Nagyon szép dolog ez, elvégre -tuttommal- nem közpénzből teszik. Miért ne csinálnák, ha egyszer szezonja van?
Bazalt!
Olyan szépen írsz! Akkor lehetek a saját halottatok? Naaaaaaaaa! Léciléciléci! Jönne a Jeti is, meg a Sebő, meg a Jávor, meg az Orosz Eszter… (Szintén éhezőművészek)
Esetleg utána elnevezhetne valaki egy díjat is rólunk, amit megélhetési-zsidó politikusok osztogathatnának egymásnak.
Tök szupi lenne!
Egyébként meg nézd a jó oldalát!
Így legalább csinálhatunk radikálisabb színházat is.
Lásd http://www.geciprodukció.blog.hu
Jócakát!
Pontosítok: http://www.geciprodukcio.blog.hu
Nem lehet, hogy az a gond, hogy nincs sem zsidó, sem keresztény gazdaságilag erős felső középosztály? Ugyanis szerintem a “nem hivatalos” művészeti ágakat ez a társadalmi csoport szokta finanszirozni. Ha központ “pénzellátás” van, akkor protekció is van. Ha megnézitek pl. a hivatalos szinész “nagyságokat”, és a “kutyaütő” amatőröket, gyakran nem az agyongázsizott társaság a jobb. Magánmecenatura (és az ezzel járo függetlenség) hiányában, meg “az a gazda, aki fizet”.
Van gazdaságilag erős felső középosztály. Mecenatura tényleg nincs, mert a gefk egyrészt szarik bele, másrészt jó neki a mainstream kultúra is. Pl. elmegy a ZsNyF drága koncertjeire.
Amúgy nem értem, hogy az, akit egy magánmecénás fizet, miért feltététlenül függetlenebb annál, akit a “központ” fizet. Ő is azért kap pénzt, mert valakinek, akinél egy kassza kulcsa van, tetszik az, amit csinál. A magánmecénás is lehet “rossz ízlésű”, “retrográd”, “sznob” - de még mennyire.
T.Muki! Hálás lennék, ha körülirnád, hol van Mo.-on a gazdaságilag erős felső középosztály (én ez alatt az olyan egzisztenciákat értem, akik anyagilag olyan szinten vannak, hogy pénzügyileg függetlenek az állam épp aktuális őrülési jeleneteitől). Mivel üzletileg érintett vagyok ebben a piaci szegmensben, sajnos én gyengének tartom ezt a réteget.
Persze egy magánmecénás is lehet hülye, meg régen is volt a” jajjj cica…” tánckar mecénása is. De mivel a felső középosztály viszonylag nagy létszámu volt, (a gazdasági arisztokráciával együtt) a nagy számok törvénye szerint jutott pénz minden művészeti irányzatnak, mert szinte mindnek (giccstől avantgardig) volt vevőköre, nézője, vagy épp szponzora.
Hogy mitől “függetlenebb” a magánmecenatura? Mert meggyőződésből adják valakinek, és nem pl. politikai megfontolásból (pl. adjunk nekik nagy dohányt, és akkor biztos nem antiszemitáznak le minket)Az állami ingyenpénzek szétosztása pedig tudjuk, hogyan zajlik kis hazánkban. (pofára)
Röviden körülírom: pl. Budapesten. Egyébként szeritem amit te felső középosztálynak nevezel, azt nyugodtan nevezhetjük egyszerűen felső osztálynak is, a közép lejjebb van. Amúgy szeretném remélni, hogy az “állam aktuális őrülési jeleneteitől pénzügyileg független” réteg nincs; jobb, ha mindenki adózik, mégha finoman szólva lenne is mit csiszolni államunk adórendszerén.
Nem a magánmecenatura függetlensége a kérdéses, hanem a magánmecenáltaké. A magánmecénás is pofára ad, csak tőle senki nem várja el, hogy a magánvagyonából juttasson olyan művésznek, aki akár az ő személyét, meggyőződését, politikai véleményét, életmódját stb. kritizálja, vagy egyszerűen olyan művészetet csinál, ami nem tetszik neki. Ezzel szemben az államtól teljes joggal elvárjuk, hogy a lehető legjobban, legigazságosabban ossza szét az erre szánt pénzt, ami végsősoron a mi pénzünk. De azért azt se feledjük, hogy egyrészt ez a pénz messze nem elég arra, hogy minden művészt eltartson, másrészt a művészetben nem mindig annyira egyértelmű, hogy mi “jó” vagy “kevésbé jó”, úgyhogy nem is olyan egyszerű “igazságosan” szétosztani azokat a pénzeket. Természetesen eszem ágában sincs vitatni, hogy az állami pénzek szétosztását a művészettől tökéletesen független, méltatlan szempontok is vastagon befolyásolják - ez sajnos így van.
T.Muki! “…jobb,ha mindenki adózik” mondod. Kornainak kb. fél éve volt egy cikke, amiben 1,2 millióra(!!!!!) tette az elsődleges adófizetők számát!!!! (a tanár is adózik, de Ő már adókból kapja a fizetését, igy a pénz csak megy egy kört). Kornai (nem náci!) tehát azt mondja, hogy minden elsődleges adófizető 8 másik helyett is fizet. Biztos vagyok, hogy ebbe a számitásba sokan belekötnek, de a részletes kifejtésre itt nincs hely. Tegyük hozzá, hogy a ténylegesen adót fizető cégek tényleges (nem könyvelői megközelitésű) profitjának 92-97%-át elvonják.
Ilyen elmeháborodott közállapotok között persze, hogy nincs pénz semmire. És emelett a vidám vircsaft mellett igazságosságról nem lehet beszélni. Ma ebben az országban nyilvánosan szokás “bunkónak” nevezni azt, aki dolgozik, és adózik. Miből gondolod, hogy a művészet általam tisztelt ilyen-olyan szintű művelői kivételek lehetnek, és a környékükön más erkölcsiség jelenik meg.
Majd ha azt mondják, hogy van 7 millió munkaképes koru és egészségű ember (és nem 1,2) az országban, és első menetben MINDENKI letesz havi 20000 Ft TB-re és nyugdijra, egy másik 20000-et Nemzeti Adóra (akár dolgozik, akár nem). Akkor sokkal bővebben lesz pénz kultúrára, mint a mai össznépi munkakerülés mellett, és nem lesz vita, hogy klasszikus VAGY modern, hanem ÉS kötőszó lehet.
Hogy miből gondolom, hogy a művészet általad tisztelt ilyen-olyan szintű művelői kivételek lehetnek, és a környékükön más erkölcsiség jelenik meg? Semmiből. Ilyet nem mondtam és nem is látom, hogy ez következne bármely állításomból.
Azt hiszem jó irányban keresgéltek.
A saját bőrömön érezve azt kelll mondanom, hogy a magánmecenatura támogatása növekszik. Valóban. Három éve 50 000Ft-ot lejmoltam haveromtól, tavaj már 300 000-at egy haverom haveri alapítványától, idén edig 600 000-et haveri cégektől. Szóval azt mondhatnám, hogy az én generációm még meg is élheti akár, amikor mondjuk egy kisebb hivatásos kulturtermelői csoportot magánmecenatúra tart el.
Ja, hogy egy 15 fős kisszínházi stáb egy éves működése három színházi produkcióval, és -mondjuk- évi 80 előadással alsóhangon 50 millióba kerül, és ebből -irreálisan zúzós esetben- (2500Ft/60néző/80ea) 12millióFt-ot tehet ki a jegybevétel?
Ismerek nagyvonalú magánmecénást, aki saját klezmerzenekart tart fent, ez természetes is. A mecénás kóvedet vesz, és azt nyilván a popkultúra gyorsabban termeli.
Nem említem az olyan kultur-dinamikai apróságokat
(Nem okoskodás, dobom az új szempontokat), hogy egy izgalmas underground kezdeményezés, ami akár öt-hat évet lehúz 1 millió alatti költségvetésből igen sikeresen, ha két évadon keresztül elcsíp egy 20milliós szponzorációt, majd azt elvesztve lemegy 10 millióra, az minden edigi általam ismert esetben a formáció azonali pusztulását okozza.
Nem az a kérdés tehát, hogy van-e adakozó kedv, hanem az, hogy létezik-e a politikai világtól független nagypolgárság hazánkban, aki önnáló nagypolgári értékrendjén kívül nem kell, hogy tekintettel legyen másra. Van-e olyan vállalkozói réteg, amit nem preszionálhat a politika? Másfelől, amíg nincs béke, és stabilitás az ország gazdaságában, és közéletében, a legjószándékúbb támogatás is könnyen elpusztíthatja az értékes megmozdulásokat.
“Bocs srácok, idén csak ennyit tudok adni. Most mit vagytok úgy oda? Három éve, még ennyitek sem volt. Elkényelmesedtetek az a baj.”
Na nekem ez jutott eszembe a magánmecenaturáról.
Sziasztok! Este jövök!
Tegyük hozzá, az állami ösztöndij és mecenatura rendszernek is másként kellene működni. Itt lehet, hogy rosszul fog hangzani, de a Horthy (barokkos, arisztokrata, dzsentri, fasiszta stb.) rendszerben:
1. József Attila (családja lumpenproletár) a Sorbonon tanulhatott (nagyjából olyan szorgalommal, mint Szegeden), olyan állami ösztöndijjal, hogy nem kollégiumban lakott (egy mosónő fia legyen igényes) hanem szállodában.
2. A liberalizmus egyik ikonja klnytelen volt államköltségre a Falconieri palotában (Róma) tengetni egyetemi éveit.
3. Ava-Novák nem volt épp barokkos, de bőven kapott állami megbizást.
És lehetne folytatni.
Hali
Míg itt értekeztetek, pörgettnk egy kis kúútúúrát. Már a kurucinfót is meghecceltük.Camon baby lets “tvist”