Ezzel a vicces címmel jelent meg egy összeállítás az aktuális Szombatban. A válaszolók Herényi Károly, Pokorni Zoltán, Szekeres Imre és Horn “Hanukarácsony” Gábor. Csurka kimaradt az összeállításból, de szerencsére Fürkész képbe hoz.
Keress:
Most mondjátok:
- Maceszmetál (28)
- Betérési napló II. – a naaagy rabbi kérdés (232)
- stefan: Tippelj, melyik a jó!
- Miért kell (lehet) FÉLNI a zsidóktól? :) (300)
- webeth: A biblia szerelmesein ek, hehe, ez jó. Úgy hangzik mint a Jehova...
- gumicsizma: Kedves Gabriel, “Fente bb említett Hannah Arendt teljesen...
- Gabriel: A Biblia szerelmesein ek pedig legyen itt egy misztikus interpret...
- Gabriel: Kedves Székely András! Én csak azért ragadok ismét tollat,...
JP zsongás
Szemita Szótár
Hapsi: 'férfi', a héber hofshi-ból.
Meleg szívvel ajánlom a matula.hu választási mellékletét is. ;]
Meghalt az auschwitzi hírvivõ szökevény 2006. 04. 09. 19.26
2006. április 07. 22:43 Nem csak a tragédia mértékének hírhozó szemtanúja, de a náci haláltábor mûködésének pontos leírója is volt az Auschwitzból megszökött Rudolf Vrba, aki március 27-én halt meg 81 éves korában a kanadai Vancouverben. Személyérõl a The New York Times közölt méltató cikket pénteki számában. …………… A szlovákiai Topolcsányban 1924-ben született Vrba a háború után neves kutató orvos lett, de a leghíresebb munkája teljesen más jellegû: gázkamrákkal és krematóriumokkal illusztrált, figyelemreméltó részletességgel megírt beszámoló. Az Auschwitz Jegyzõkönyv néven ismerté vált dokumentum pontossága annak köszönhetõ, hogy szerzõjének olyan munkákat kellett végeznie, amelyek révén a haláltábor minden részében megfordult, így a gázkamrákban is. Vrba egy társával, Alfred Wetzlerrel szökött meg 1944. április 7-én. (Wetzler 1988-ban halt meg.) Jelentésük két másik szökevény, valamint egy lengyel õrnagy értesüléseivel kiegészítve jelent meg. Az Auschwitz Jegyzõkönyvet a nürnbergi perben bizonyítékként használták fel a náci vezetõk ellen. Rudolf Vrba 1963-ban kiadta önéletrajzi könyvét “Menekülés Auschwitzból: Nem tudok megbocsátani” címmel. A The Ottawa Citizen lapnak 2005-ben adott interjújában úgy ítélte meg, hogy a “Végsõ Megoldás erejét titkossága és képtelensége adta”. ………………………… “Megszöktem, hogy megtörjem azt a hiedelmet, hogy ez nem lehetséges és leállítsam a további gyilkosságokat” - mondta. A haláltáborok borzalmairól csak fokozatosan szerezhetett tudomást a világ. 1944 januárjától kezdett fény derülni a Birkenauban, Auschwitz megsemmisítõ részlegében folyó szörnyûségre. Április 4-én egy szövetséges felderítõ gép mintegy véletlenül fényképet készített Auschwitzról is egy szintetikusüzemanyag-gyár építését fürkészve. Vrba és Wetzler április 7-én szökött meg. Április 24-én eljutottak az észak-szlovákiai Zsolnába, ahol zsidó vezetõk segítségével elkészítették a jelentést. ………………………………… A 32 oldalas dokumentumot megküldték a brit és az amerikai kormánynak, a Vatikánnak, a Nemzetközi Vöröskeresztnek. üs megküldték a Hitler listáján a következõ áldozatként szereplõ magyarországi zsidók vezetõinek is…………….. Vrba és Wetzler azért határozta el magát a szökés mellett, hogy figyelmeztesse a magyar zsidókat……… A gázkamrákhoz új vágányt épült és hallották a nácikat arról beszélni, hogy “magyar kolbász” érkezik……………………. A magyar zsidó vezetõk azonban nem tettek közzé figyelmeztetõ felhívást. Az egyik magyarázat szerint attól féltek, a figyelmeztetéssel veszélyeztethetik azt a késõbb sikertelennek bizonyult egyezséget, amelyrõl Adolf Eichmann-nal alkudoztak a zsidók legalább egy részének a megmentésérõl. Június 6-án két auschwitzi szökevény érkezett Zsolnára, Arnost Rosin és Czeslaw Mordowicz, akik elmondták, hogy vagonokban érkezõ magyar zsidókat mészárolnak le. Vrba és Wetzler figyelmeztetése azonban a magyar zsidók egy részét megmentette, a becslések szerint legalább százezret. ……A szövetségesek nyomására és a felelõsségre vonással való fenyegetés hatására Horthy Miklós kormányzó 1944. július 9-én leállította a deportálásokat - olvasható a The New York Times cikkében. MTI
“A magyar zsidó vezetõk azonban nem tettek közzé figyelmeztetõ felhívást. Az egyik magyarázat szerint attól féltek, a figyelmeztetéssel veszélyeztethetik azt a késõbb sikertelennek bizonyult egyezséget, amelyrõl Adolf Eichmann-nal alkudoztak a zsidók legalább egy részének a megmentésérõl.” ……….. figyelmeztetése azonban a magyar zsidók egy részét megmentette, a becslések szerint legalább százezret. ……A szövetségesek nyomására és a felelõsségre vonással való fenyegetés hatására Horthy Miklós kormányzó 1944. július 9-én leállította a deportálásokat - olvasható a The New York Times cikkében. MTI
Ne azt kérdezd, mit tehet a párt a zsidókért, hanem, hogy Te mit tehetsz a pártért!
ez a szombatos cikk gyenge. engem egyáltalán nem érdekel horn g mint zsidó, talán több értelme lett volna tõle is ugyazat megkérdezni, mint a három másiktól. mert ebbõl megint az jön ki, hogy az szdsz “valamiért” nem ugyanolyan párt, mint a többi. pedig ugyanolyan. a jewish pride-ot nem kellene a politikával keverni, mert a szadi nemcsak a zsidók pártja, és téved és hibázik, akik megpróbálja azzá tenni. (ráadásul ebben a cikkben/kontextusban a horn nettó díszzsidó.)
Szerintem Horn G. nem csak ebben a kontextusban tûnt “díszzsidónak”, az egész 13. kerületi kampánya is ilyen ízû volt.. Láttad már a “Dunaprti” c. lapot? loller roller..
Szerintem a MIüP-bõl is meg kellett volna szólaltatni valakit. Ha másért nem, hát akkor azért, hogy egy jót borzongjunk. Szerintetek a zsidók többsége az SZDSZ-re voksol? Négy éve mintha azt olvastam volna valahol, hogy bizony a zsidók többsége az MSZP-t választja.
Kedves X,
sztem a Miép-Jobbik politikusai közül a Szombat újságirói nem tudtak volna megszólaltatni senkit, mert egy Miépes valószinüleg nem nyilatkozik egy ilyen(!) lapnak.
A második felvetéseddel kapcsolatban én egy kis szemléleti problémát érzek, hogy a zsidók (!) az SZDSZ-re vagy az MSZP-re szavaznának. Ugyanis olyan, hogy “zsidók” nem létezik. A spektrum nagyon nagyon széles Vagy szerinted minden zsidó ugyanolyan? Ugye nem?
(pl: ultra ortodoxok; haszidok; a modern ortodoxok; balos cionisták; jobbos cionisták; liberális cionisták; zsidó származásukat szégyellõ, feledni akaró vagy egyszerûen ignoráló középkorú zsidók; zsidóságukat most felfedezõ zsidó fiatalok; kibucnyikok; afgán zsidók; öngyûlölõ (antiszemita)zsidók; etióp zsidók; japán zsidók; kabbalahívõ wannabe zsidók - és ugye a sok “típusból” jóeséllyel van többféle akár egy családon belül is :) )
A szavazás kérdése (és ehhez kapcsolódóan a Szombat cikke is) imho azért érdekes, mert értelmes és tájékozott, önmagát zsidónak tartó választó NEMIGEN FOG a miép-jobbikra, fidesz-kdnp-re szavazni (elsõsorban a zsidósággal kapcsolatos retorikájuk miatt /lásd: magyar fórum, kuruc info, magyar nemzet/), hacsak nem jólfejlett öngyûlölete van az embernek… DE ebbõl azért nem triviális, hogy az ember a MSZP-re, vagy a SZDSZ-re szavaz…
Kedves Q,
bocs, helyesbítek: a széles spektrum nem inkább az MSZP-re szavaz?
üdv,
x
Kedves X,
ezt ebben a fomában nem tudjuk. A politikai preferencia és a szavazási hajlandóság mérésekor a piackutató cégek nem mértek vallást / nemzetiséget, ergo ezt a kérdést nem lehetséges megválaszolni.
Ez elõbbi hozzászólásomban azt állítottam, hogy maga a kérdésfelvetés is félrevezetõ.
Ezzel az erõvel azt is kérdezhetnénk, hogy a katolikusok, reformátusok, görög keletiek, lutheránusok, hit gyülekezet tagok, buddhisták, iszlám hívõk, hinduk, krisnások vagy az ateisták kire szavaznak?
Vagy ha a zsidóságot nemzetként is definiáljuk, akkor azt kérdezhetnénk, hogy a magyarországi örmények, bolgárok, görögök, svábok, szlovákok, horvátok, szerbek, románok vagy éppen a magyarok kire szavaztak most április 9-én? Ugye te is érzed, hogy a kérdésed ebben a formában nem értelmes, és nem is lehet egyszerûen megválaszolni.
A kérdésedre inkább azt mondanám, hogy a klasszikus jobboldali eszméket valló (tõkések, tulajdonosok, befektetõk támogatása, hatékony kicsi államszervezet, szociális kiadások lefaragása) , de a zsidóságukat is fontosnak tartó választópolgároknak jelenleg kevéssé nyujtanak valóban vonzó választási lehetõséget a most magukat jobboldaliként meghatározó pártok.
szerintem x-et kielegitene az a valasz, amit az index pesti szavazokorokrol szolo cikke tartalmaz, s amit mar az mno is atvett. amugy meg elarulom, a mazsihisz-vallasos zsük jelentos resze valoban inkabb maszopos a szadi eyhazakat tartsak el a hivok velemenye miatt meg a gyuloletbeszed nemtiltani karasa miatt is.
Igen, az indexes szavazókörös cikkben van (ha esetleg valaki nem találta, vagy nem kereste és így nem is olvasta), hogy a Hollán Ernõ utcában Petõ Iván öbb szavazatot kapott, mint Rogán vagy Steiner. Szóval annyiban maradhatunk, hogy ?jzsélandon és a Belsõ-Erzsébetvárosban nincs nehéz dolga a szadinak… ;)
üs igen, a Dunaparti címû izé… Eh, Horn Gábor… Egy jelenség. (ün még arra is emlékszem, hogy a zsidóság nemzeti kisebbségként történõ bejegyzése ellen szervezett vitaestet a Pannónia utcában.)
(ps. üs nem, az “igen” most nem maszop kampányretorika :))
Kedves Q,
én kérdezném is, hogy a katolikusok, evangélikusok stb. stb. kire szavaztak. Ez is van annyira érdekes mint, hogy a fiatalok, egyetemet végzettek, stb. stb. kire szavaztak. üs persze, érdekel az is, hogy a különbözõ nemzetiségek kire szavaztak.
Nem érzem, hogy a kérdésem nem lett volna értelmes, és szerintem aki ismeri az adott csoportokat belülrõl az választ is tud adni erre a kérdésre is (ha nem is 100%-os biztonsággal). ün 85%-al is beérem:-)
Kedves X,
nem a vallások követõinek pártpreferenciájára vontakozó kérdésed irreleváns, hanem a belõle levonható következtetés.
ün is elképzelhetõnek tartom, hogy X vallás követõi szignifikáns eltérést mutatnak az átlaghoz képest a pártpreferenciákat illetõen. DE két dolgot nem tartok “értelmesnek”:
1. korántsem biztos hogy a vallás magyarázza a pártpreferenciát. Lehet (sõt valószínû) az összefüggés más harmadik függõ vagy független ok okozata is. (nem tudjuk, amíg nem tárjuk fel kutatásokkal)
2. A szignifikáns kapcsolat alapján sem lehet, olyan következtetést levonni az X vallás követõire, hogy “az X hívõk a Z pártot preferálják”. Mivel a vallás követõi többé- kevésbé önálló egyéniségek, és az összfüggés sem volt (és valszin nem is lehet) determinisztikus.
/nu én ezért tartom például nagyon nagy problémának, ha egy vallási vezetõ a híveinek deklaratíve pártot ajánl, ír elõ/
Kedves Q,
oké, oké, elfogadom az érvelésed, persze, csak én olyan vagyok, hogy szeretek úgy következtetéseket levonni:-)) Az olyan könnyû, tudod:-)