A Magyar Narancs cikket készít az “új magyar zsidó identitásról”: az “erõsõdõ alternatív elgondolásokról, igényekrõl és narratívákról” (munkahipotézis). A sztorit bevállaló újságíró megkeresett engem is, holnap fogunk beszélgetni az APACukában, de internetes mém-indítás céljából ismertetném itt a vitaindító kérdéseket és az én válaszaimat. Még úgysem beszélgettünk itt ezekrõl a kérdésekrõl – ilyen didaktikus formában legalábbis. A kérdéseket továbbküldöm öt embernek, akiknek szintén várom a válaszát és õk is továbbküldhetik öt embernek. üs persze lehet itt is válaszolni a kommentek között. Sõt, ezt kimondottan ajánlom, mert a válaszok bekerül(het)nek a Magyar Narancs cikkébe is. Instant hírnév!
Kattintás után a kérdések és az én válaszaim.
1. Mit jelent számodra zsidónak lenni?
Az elmúlt 3 évben leginkább azt jelenti, hogy egy sokszor igen szórakoztató zsidó szubkulturális blog szerkesztõje vagyok. Egy érdekes szemüvegen keresztül szemlélhetem a világot, nevezzük ezt “zs’ szemüvegnek”. Ebben a perspekívában egyszerre fér meg a radikális, a kísérletezõ-újító és a tradicionális. Számomra ugyanis a zsidó létben mindkéttõ érték – Haladás és Hagyomány – jelen van. Ez pedig egy olyan szellemi koktél, amire talán soha nem volt annyira szükség, mint ma.
Zsidónak lenni azt is jelenti, hogy optimistának lenni, ez pedig számomra egy szimpatikus és kívánatos állapot.
2. Mik a zsidó identitásod sarokkövei, legfontosabb elemei?
John Zorn, Frank London, Woody Allen, Mózes, Abrahám, Albert Einstein, Asher Ginsburg (Ahad Ha’am), Majmoninidesz és a Hebrew Hammer. Van közöttük rabbi, zenész, filozófus, tudós, színész és fikciós karakter is. Nincs közöttük Anna Frank (nem szeretm, ha a zsidókra viktimológiai iránytûként tekintenek) és sajnos egy magyar zsidó sem. Azt hiszem egy másik országban ugyanolyan zsidó tudnék lenni, mint itthon.
3. Mi a jelentõsége, hogy zsidó vagy?
Makró: egy sztori, egy gigantikus kulturális mém részese lehetek, aminek még nem tudni, hogy mi lesz a vége. Mikró: mindig van egy belsõ iránytûm.
4. Kell-e, lehet-e jó zsidónak lenni, és ha igen, hogyan?
Nincs olyan, hogy “jó zsidó”. A zsidó történelem tele van olyan figurákkal, akik feszegették a határokat és megkérdõjelezték koruk (zsidó) státus quo-ját – és épp ezáltal váltak képessé arra, hogy megerõsítsék és fenntartsák a zsidóságot. Ábráhám 75 éves korában hagyott fel a bálványimádással és vált monoteistává egy pogány társadalomban, az angyallal birkózó Jákob (aki késõbb megkapja az Izrael nevet) egy igazi anarchista volt, de a hászidizmus alapítója Rabbi Jiszráel ben Eliézer sem éppen a konvencionális gondolatai vagy viselkedése által vált a “Bál Sém Tov”-á. A sort lehetne folytatni a jó/rossz zsidókkal: azt hiszem maga az “ambivalencia” is eléggé zsidó találmány.
5. Melyek azok a helyzetek vagy körülmények, amikor fontos/jelentõséggel bír számodra a zsidóságod, vagy valaki másnak a zsidósága?
Sok ember számára sajnos csak azokban a helyzetekben bír relevanciával a zsidósága, ha antiszemitizmussal találkozik. ün nem vagyok ilyen, sõt, kimondottan igyekszem kerülni a negatív azonosulás különbözõ formáit. ün nem csupán azért vagyok zsidó, mert üldözték a nagyszüleimet a származásuk miatt.
6. Más-e a te és a társaságodban lévõk zsidó önképe, mint az idõsebb generációké?
A mi generációnkat már meglehetõsen más hatások befolyásolják szerencsére, mint a szüleinkét vagy a nagyszüleinkét. Többségünk már a szabadság légkörében nõhetett fel, ahol a szabad identitásválasztás, a szabad vallásgyakorlás, a globalizáció és az internet, az új európai “tér” már adottság volt. Az identitásunk ezért sokszor “pozitívabb” (nem csupán a Holokauszt traumájához és az antiszemitizmustól való rettegéshez kötõdik), de sokszor összetettebb is (sokhelyrõl szedegettük össze zsidó identitásunk darabjait). Szerintem a mai tizen- és huszonéves zsidó generáció
számára egyre irrelevánsabb a hivatalos magyar zsidó establishment (élén a Mazsihisszel), viszont teljesen elérhetõ lehetõség más (izgalmasabb, relevánsabb) új zsidó kontextusok és új zsidó narratívák részesévé válni.
..és akiknek hosszú hezitálás után továbbküldöm a kérdéseket (nehéz volt választani a sok érdekes ember közül):
fûszeres eszter, tet, radio, mishmesh dorka, q.
a többiektõl is kíváncsian várom a hozzászólásokat! ;]
Szerintem, nagyon összefogott, jó válaszok.
Ez az új magyar zsidó identitás képzõdés elég szembeötlõ, tekintettel arra, hogy minden generációnak más és más az önképe. Különösen nagy a változás annak a generációnak az identitásában, akik már 1989 után szocializálódtak. Ez(ek) a generációk az európai, illetve EU-s, a kelet-európai és a magyar identitásukat is másképpen képzelhetik el, mint a barakk(ok)ban vidámkodó (éhenhaló) szüleik és nagyszüleik. A korlátok már nem az országhatárokban, hanem a fejekben vannak. Ha másképp látom a nagyobb kulturális kontextust, át kell értékelnem a szubkulturámhoz való viszonyomat. Nagyon be kell csuknia a szemét annak, aki nem veszi észre, hogy a zsidóságához való viszonya szükségszerûen meg kell hogy változzon, ha nem egy döglött kultúrát akar a hátán hurcolni. Mert hogy a zsidó kultúra attól élõ, hogy a hozzá fûzõdõ viszonyomat mindig újra értelmezem, minden ünnep is szól errõl az újradefiniálási szükségrõl.
De hogy ne csak általánosságokban beszéljek, íme az én válaszaim.
1. Nem létezik egyértelmû insider-helyzet, az outsider pozíciója elkerülhetetlen madárperspektíva. Kint is vagyok, bent is vagyok a különbözõ kulturális identitásaimban.
2. A világ alltime bestsellerjének az ó része és soha véget nem érõ magyarázatai, Michal Rovner, Guy Ben-ner, Borat goes to America, Jewish Robot, Woody Allen, és a judapest.org.
3. egy örök kérdés, a válasz minden életkorban kissé módosul.
4. paradox kérdés, természeténél fogva mindenbe beleüti az orrát, így aztán sérül, és megtanul együttérezni mindenkivel. A jó zsidó messzire lát, a rossz zsidó nem lát az orráig sem:)
5. Hát ez kb olyan kérdés mint, hogy melyek azok a helyzetek, amikor fontos számodra, hogy halandó vagy.
6. Nagyon nagyon betalált a kérdés: ez ma a legfontosabb issue itthon, ami nincs kibontva, vitatkozunk errõl itt a jp-n is, de mintha csak itt lenne ennek fóruma. Egy biztos a jelenlegi párbeszédnélküli helyzet a zsidóság reprezentatív öregjei és az aktív fiatalok között – ez fájó pont minden fiatal zsidó számára. Kb azt üzenik: ha nem tetszik, el lehet menni ebbõl az országból, itt ilyen a királyság. üs hát sokan el is mennek innen, na ez is fájdalmas.
A számomra túl általánosak ezek a kérdések. Valószínûleg újságíróinkompatibilitásom van (olvasni is utálom õket, nem hogy válaszolgatni nekik). Biztos nem megyek át a teszten. De azért, ímé, beadom a dolgozatom.
1. Mit jelent számodra zsidónak lenni?
Zsidó gyermek apjának lenni, zsidó unoka nagyapjának lenni. Ez utóbbiként is lázadó, hetykén szabad személyiségnek lenni (pl. nem hallgatni a menyem szavára, s akkor venni fagyit, ha az unoka kéri; nem bejelölni a hitközségi jelölt nevét, ha csak egy jelölt van, szfárdul elõimádkozni, ha az van az elõimádkozói pult fölé írva, hogy csak askenázul szabad stb.).
2. Mik a zsidó identitásod sarokkövei, legfontosabb elemei?
Kétségben pácolt hit. A szabadság föltétel nélküli elvárása, az emberek egymás fölé rendelhetõségének misztikus és permanens tagadása. A szombat megtartása. A napi háromszori ima. A gyermekeim bizalmas kérdései. Az imaleplem, ahogy a kirendelt áldás mondása közben magam fölé emelem, s a nyolc hónapos, járni épp tudó fiam minden reggel odaszalad és alábújik (hét éve ennek). A fiam teherautójának zsinege, amint imaszíjként a kezére tekeri (ugyanakkor), a lányom csücsörítõ szája, amint elfújja a szombati gyertya meggyújtása után a gyufát.
3. Mi a jelentõsége, hogy zsidó vagy?
Az én szempontomból maga a szempontom, az a spirituális-szellemi horizont, melyben az életem zajlik.
4. Kell-e, lehet-e jó zsidónak lenni, és ha igen, hogyan?
Hogyne! Lehet is, kell is! Hogyan? Minden föltûnést kerülve. Az a jó zsidó, akibõl a jóságnak az a fajtája árad, mely körülölel és elhordoz, de nem tudatosul sem erényként, sem kiválóságként, úgy hogy csak akkor jut el a tudatunkig, amikor az illetõ elment minden élõk útján, s hiánya csontunkba nyilall.
5. Melyek azok a helyzetek vagy körülmények, amikor fontos/jelentõséggel bír számodra a zsidóságod, vagy valaki másnak a zsidósága?
Saját zsidóságom folyamatosan jelentõs, mert jelentéses. Még az álmaim is zsidó álmok, tele zsidó szimbolikával. Nem zsidó, ill. nem vallásos zsidó nem is értené õket, ha elmesélném. Mások zsidósága akkor számít, amikor a közös imához összeszámoljuk a tíz zsidót, ill. zsidó közéletet élünk, zsidó szimbolikájú vicceket, verseket, szövegeket beszélünk meg, adunk tovább. Amúgy semmi jelentõsége. Természetesen egy nem zsidó is éppoly értékes a számomra, mint egy zsidó.
6. Más-e a te és a társaságodban lévõk zsidó önképe, mint az idõsebb generációké?
A társaságomba eleve idõsebb nemzedék tagjai is tartoznak. A korosztályi ellentétek az én életemben nem igazolhatók vissza. Idõs emberek is gondolkodhatnak forradalmian és fiatalok is lehetnek szolgalelkûek. Nem a gondolkodásmód különbözik nemzedékrõl nemzedékre, hanem a gondolatok nyelvi és egyéb kommunikációjának a módja. Pl. fiatal zsidók manapság egymás társaságát virtuális térben is keresik. Ez az idõsebb nemzedékre — érthetõ módon — még nem jellemzõ. Az idõsebbeket jobban köti a történelmi múlt súlya, a fiatalokat pedig vonzza a jövõ merész bizonytalansága. Tán politikailag is. A fiatalok tesznek többet a zsidó intézményrendszer megújulásáért, demokratizálódásért. (Vannak viszont ilyen értelemben is örökifjak.)
zsidónak lenni? Isten létezésében nem hinni, majd utána folyamatos vitát folytatni Vele…,
zsidonak lenni?
nekem speci, mert judaistakent munkat (tanitast, pubikalast), exvallasgyakorlokent fura szemszogeket es allando par(sok)huzamban gondolkodast, egyebkent meg allando fura attitudoket.
zs-ság sarkkovei:
sajatos talmudi exegezis logika, reflexiv, ismetlodo identitas konsturkcio gyartas, szombati semmitteves, hatarok feszegetese, pilpul.
jelentossege: semmi
jo zsidonak lenni:
ugyanazt, mint jo ormenynek, jo arabnak vagy jo indiannak lenni
helyzetzsido: jelezze, aki rajott, hogy bujhat ki a borebol. kiprobalnam, aztan megmondom milyen.
generaciovaltas:
van. ifjabbak: jo sokan inkabb hallani sem akarnak az egeszrol. aki megis, az talan explicitebb, reflektivebb, remelhetoleg tudatosabb. kevesbe jellemzo a stigmaidentitas. a cinizmust azert tobben vonhausaus meg begyujtottek/tuk.
ün ismerek zsidógyûlölõ zsidót. De nem amolyan önmarcangoló Woody Allen stílusban, hanem csak simán antiszemita. üs zsidó.
új zsidó narratíva, új zsidó kontextus, zs-szemüveg… modor, modor…
Köszönöm Shadainak, hogy megint kiválasztott :)
A válaszaim:
1. Mit jelent számodra zsidónak lenni?
Fontos identitáselemem, de nem tudom megmondani, hogy miért. Nem a holokauszt, nem a vallás és nem Izrael miatt. “Transzszagot érzek.”
2. Mik a zsidó identitásod sarokkövei, legfontosabb elemei?
a családom / ha valami tetszik, sokszor kiderül, hogy a létrehozója/alkotója zsidó, vagy valamilyen módon köze van a zsidósághoz / újabban foglalkoztat a hagyomány megismerése is (de csak kívülrõl)
3. Mi a jelentõsége, hogy zsidó vagy?
Nem csak zsidó vagyok, hanem magyar zsidó, ami azért fontos, mert a magyarok találtak mindent fel, a zsidók meg ki. Szóval ez killer combination. Most várom, mi lesz.
4. Kell-e, lehet-e jó zsidónak lenni, és ha igen, hogyan?
Közhelyes válaszom van: alapvetõen jó embernek kell lenni. üs megtoldom egy közhellyel: ha emellett valaki még jó zsidó, keresztyén, vegetáriánus vagy fogorvos is, akkor még jobb.
5. Melyek azok a helyzetek vagy körülmények, amikor fontos/jelentõséggel bír számodra a zsidóságod, vagy valaki másnak a zsidósága?
zsidó vonatkozással bíró bármik bármilyen felmerülése, hétköznapi fasizmus, párválasztás
6. Más-e a te és a társaságodban lévõk zsidó önképe, mint az idõsebb generációké?
igen, van generation gap, aminek szerintem kettõs oka van: egyrészt a fiatalabbak idõben távolabb vannak a holokauszttól, ezért kevésbé traumatizáltak, másrészt a rendszerváltás és a globalizáció áldásos oldalának (utazások, internet) köszönhetõen könnyebben megtapasztalhatóak számukra a zsidó létezés pozitív aspektusai
1. Mit jelent számodra zsidónak lenni?
Tartozni valahová. Bár zsidónak lenni valóságos dolog, egy kicsit mégis olyan, mint egy eszme. Mint amikor azt mondom, hogy európai vagyok.
2. Mik a zsidó identitásod sarokkövei, legfontosabb elemei?
A gyertyagyújtás. Nem vagyok törvénykövetõ zsidó, de minden pénteken gyertyát gyújtok, és ilyenkor egy percre valóban olyan jóérzés tölt el, amire érdemes hat napot várni.
A másik, hogy imádom figyelni, ahogy más zsidók használják a zs-radarjukat. Persze én is használom, (ki nem?), de kedves szórakozásom másokat figyelni ezen tevékenységük közben.
3. Mi a jelentõsége, hogy zsidó vagy?
Ez attól függ milyen napom van. Vannak zsidó napjaim, amikor én vagyok A Zsidó, másnap pedig csak egy zsidó.
4. Kell-e, lehet-e jó zsidónak lenni, és ha igen, hogyan?
Minden bizonnyal kell, de nem tudom milyen a jó zsidó. Sokszor hallom más zsidóktól valakire ezt mondani, hogy ez, vagy az jó zsidó, de még nem tudtam rájönni a közös „jóságukra”. Azt könnyebb lenne sajnos leírnom, hogy milyen a rossz. Pedig nem vagyok pesszimista.
5. Melyek azok a helyzetek vagy körülmények, amikor fontos/jelentõséggel bír számodra a zsidóságod, vagy valaki másnak a zsidósága?
A saját zsidóságom mindig fontos számomra, az ugyanis én vagyok. Hozzám tartozik, mint a karom, és nem tudok megfeledkezni róla. Mások zsidósága fontos, nem zsidósága viszont nem számít.
6. Más-e a te és a társaságodban lévõk zsidó önképe, mint az idõsebb generációké?
Mindenben más. Mintha nem is ugyanarról a zsidóságról beszélnénk. De azt gondolom, hogy ez minden korban így volt. Hullámvölgyek jönnek és mennek, a generációk pedig gyorsan váltják egymást újabbnál újabb világképpel. Remélem mi majd emlékezünk erre negyven év múlva!
Rejtélyes körülmények között kaptam egy 2048-as naplóbejegyzést (Fûszeres anyó blogja):
“Hullámvölgyek jönnek és mennek, a fiatalok pedig gyorsan váltják egymást újabbnál újabb »világképpeikkel«. De elmossa õket szilaj hullámaival a dagály, s az apály örök összjátéka. Csak a mi nemzedékünk áll még sziklaként a hullámverés közepén.”
Az információt a jövõbõl küldte: Charlie tata
:-D
Pont ma olvastam magamról, hogy egy zsidó asszony blogját írom, úgyhogy jó úton haladok.
1. Mit jelent számodra zsidónak lenni?
Egyfelõl valami zsigeri, mélyen vágó érzés, másfelõl a zsidóság jövõje felé haladni.
2. Mik a zsidó identitásod sarokkövei, legfontosabb elemei?
Hit. Szövetség. Biblia. Nyitottság. Kérdések. Barátok (emlékek). Kávézók (helyek). Könyvek (gondolatok). JP.
3. Mi a jelentõsége, hogy zsidó vagy?
Identitás. Hovatartozás.
4. Kell-e, lehet-e jó zsidónak lenni, és ha igen, hogyan?
Igen, kell. A jó zsidó nem vagdalkozik egybõl félelmében. Nem csak a múltat bámulja nagyítóval. Hanem értéket teremt, mintegy mellesleg. Bár ez nem feltétlen könnyû, shadai-nak már sikerült ;)
5. Melyek azok a helyzetek vagy körülmények, amikor fontos/jelentõséggel bír számodra a zsidóságod, vagy valaki másnak a zsidósága?
Szinte mindig, minden szinten, megy az a receptor tudat alatt és még ha nem is volt akkor és ott ez explicit, késõbb szinte mindig kiderül, hogy volt az adott helyzetnek/kérdésnek zsidó revelanciája.
6. Más-e a te és a társaságodban lévõk zsidó önképe, mint az idõsebb generációké?
Ezt mindenki nagyon szépen leírta már, úgyhogy nem vesézem. Igen.
1. Mit jelent számodra zsidónak lenni?
Valahová tartozás érzését, nagyon mélyrõl jövõ érzést, ami 11 éves koromtól jelen van a mindennapjaimban, de pontosan megfogalmazni nem tudom..
Vidéki (kisvárosi) zsidóként a közösség hiányának érzését is, (zsinagógában bútorbolt) bár ez nem lesz így sokáig, úgy tûnik Budapestre költözünk.
Van egy ház a közelben, egy régi borkereskedõ, zsidó családé, úgy hívják, Borger-ház. Mûemlék épület, kõbõl, pici ablaka alatt menóra-dekoráció, bár már alig látszik..mellette pincék, az udvaron csipke-bokrok, amik még a hajdani rózsák tövérõl sarjadtak, gondozás híján. Áll még a libaól maradványa is, szinte hallani a régi, pezsgõ, hangos, élettel teli udvar nyüzsgését. Le fogom fényképezni, és feltöltöm a blogomra.Pici gyerek korom óta bámulom azt a házat, nem tudom miért. A “zsidó” szó, nekem valahogy összekapcsolódott ezzel a házzal, ami azóta áll üresen, mióta a benne lakó családot elhurcolták. Ezzel együtt az identitásom egyáltalán nem a holocauston, vagy az antiszemitizmuson keresztül élem meg, nem is akarom, hogy valaha így legyen. Annak ellenére sem, hogy az, hogy megtudtam, zsidó vagyok, pont egy ilyen papír kezembe kerülésének köszönhetõ. Egy igazolás volt a város jegyzõjétõl,miszerint nagyapámat, XY, izraelita vallású S-i lakost, Auschwitzba vitték, ahol “életveszélyre utaló körülmények között eltûnt” Ekkor voltam 11 éves, és ekkor mesélt nekem nagyi ezekrõl a dolgokról elõször,aztán soha többé.
2. Mik a zsidó identitásod sarokkövei, legfontosabb elemei?
Izrael. Biblia. Beszélgetések viták, Vele..könyvek, virtuális térben megélt közösség.Keresés.
3. Mi a jelentõsége, hogy zsidó vagy?
Identitásom adja, nem annyira vallási, inkább nemzeti értelemben.. Ugyanakkor magyarságom is az identitásom része.
4. Kell-e, lehet-e jó zsidónak lenni, és ha igen, hogyan?
Igen, kell. Persze.De az, hogy mi a J?, azt minden korszakomban másképp értelmezem:)
5. Melyek azok a helyzetek vagy körülmények, amikor fontos/jelentõséggel bír számodra a zsidóságod, vagy valaki másnak a zsidósága?
Hmm… Reggel a zoknim felhúzásától az esti ágyba bújáson keresztül, egészen az álmaimig, mindig is jelentõsséggel bír.
Mások zsidósága? Mindig örülök, ha zsidó emberekkel kerülök kapcsolatba,sokszor ez meglepõ véletleneken keresztül mûködik, legutóbb pl. Meir mezuzás post-ját olvasgattam a munkahelyemen, munkaidõ lejárta elõtt pár perccel, mikor átlibbent valaki az irodán, belepillantott a monitoromba, felolvasott a héber szövegbõl egy sort, aztán nagyon, de nagyon örültünk egymásnak. Véletlenül járt arra, és teljesen véletlenül megegyezik a tevékenységi köre a férjemével. Azóta közös céget is alapítottak:-)(épületgépészet)
Ugyanakkor a barátaim kiválasztásánál ez sohasem volt szempont, legjobb gyerekkori barátném sem zsidó.Igen, egy nem zsidó ember nem zsidósága semmilyen jelentõsséggel sem bír a számomra. Az ember számít, nem a származás.
6. Más-e a te és a társaságodban lévõk zsidó önképe, mint az idõsebb generációké?
Igen. Teljesen más. Bár megfigyelésem nem reprezentatív, kisvárosi lévén, említettem, nem túl sok zsidó ismerõsöm, társaságom van.
Még moderáció alatt van az öt szempontos válaszom:)
Még annyit szeretnék hozzátenni, hogy ez a “zsé-radar” ez nagyon jó Eszter:-)
A kifejezés már csak angolul jobb: “jewdar”.
Hehe
Gondolkodtam ezen az identitás dolgon, és van egy megfejtéskezdeményem, ami specifikusan ránk, fiatal(?) magyar zsékre igaz (bár gondolom kis módosításokkal alkalmazható más posztkomm. országok zsidaira is)
A korosztályom (~30) zsidóinak késõ kádárkori szocializációja alatt nem volt kérdés saját magyarságunk. Az óvodai “piros-fehér-zöld, ez a magyar föld” rigmusok semmilyen szinten nem voltak ellentétben azzal, hogy zsidó _is_ vagyok. Otthon karácsonyoztunk fával, és a “szeretet ünnepe” sem állt ellentétben zsidóságommal (ellentétben nagypapáméval, de ez csak utólag lett számomra is világos).
Aztán a rendszerváltás környékén, az Antall-éra ideológiai küzdelmeinek melléktermékeként megkérdõjelezettnek éreztem kívülrõl saját, számomra evidens magyarságomat. A jobboldali nemzetképbe szerintem máig kényelmetlenül, fenntartásokkal, vagy sehogy sem férünk bele.
Mindezek mellett a hazai közállapotok mocsarasodása, a közbeszéd züllése, a reménytelen provincionalizmus, beszürkülés és leszakadás okozta frusztráció – még ha ez egyéni szinten nem is igaz – együttesen elég motivációt szolgáltatnak ahhoz, hogy egy vonzóbb, nemzetközi konstellációban politikailag és kulturálisan is “erõsebb”, továbbá engem személy szerint is elfogadóbb hagyomány- és értékrendszer felé forduljak. üs ez nem feltétlenül a zsidó vallás, hanem valamilyen homályosabb dolog. A zsidó létezés. Nem a magyar helyett, mert az a külsõ megkérdõjelezések ellenére is szilárd, de mellette.
1. Mit jelent számodra zsidónak lenni?
azt, hogy az lehetek, aki… idõnként alázatos, önsajnáló, befogadó, de mégsem, másrészt viszont…
nem gondolkoztam soha azon mit jelenthet, mert zsidó vagyok és ez nem egy állapot, se nem életforma.
2. Mik a zsidó identitásod sarokkövei, legfontosabb elemei? családom, nagyanyám , a gyermek évek, Izrael és az a sok közhelynek is beillõ mondat, amit a nem zsidók hangoztatnak.
3. Mi a jelentõsége, hogy zsidó vagy?
nincs nagy jelentõsége, de ha mégis akkor talán hogy nagyon stabil alapokra építettek és építkezek tovább.
4. Kell-e, lehet-e jó zsidónak lenni, és ha igen, hogyan?
hmmm az milyen lehet? jó zsidó, rossz zsidó, zsidó. Nem kell egyinek sem lenni ez nem választás kérdése. Minden zsidó olyan, amilyen. A tettei igazolják majd, hogy jó volt-e, vagy rossz.
5. Melyek azok a helyzetek vagy körülmények, amikor fontos/jelentõséggel bír számodra a zsidóságod, vagy valaki másnak a zsidósága?
nem lenne szabad, hogy legyenek olyan helyzetek, mint ahogy “gyáva zsidók” sem, mert akkor nem lenne antiszemitizmus sem és nem lennének körülmények, melyek jelentõséggel bírhatnának. De az igaz, hogy a radar nálam is jól mûködik. Barátaim között sok a zséééé, lehet van oka, lehet nincs, nem a id alapján érzek, de mégis többen vannak. Valamiért…
6. Más-e a te és a társaságodban lévõk zsidó önképe, mint az idõsebb generációké?
természetesen. Miben? kevesebb hatás éri már õket , mint ellenhatás.
Akkor Dorka, a cégetek “keresztapja” Meir. :-)
Vicces!
yes, I’m
Nem is hangzana rosszul:)
ja :) dorka a keresztlányom:)
Keresztapám!!:-)
1.Mit jelent számodra zsidónak lenni?
Az ürökkévaló szolgálata egy igazi, világ minden részére kiterjed_ laza, a (valamilyen szinten) hasonlóság elvén alapuló közösségben. Szellemi és spirituális kaland a nagy titok nyomában. Errõl írtam a regényemet, több, mint öt évig, hogy letisztuljon bennem a sok kérdés és újabbak merülhessenek fel.
2. Mik a zsidó identitásod sarokkövei, legfontosabb elemei?
A nagy titok keresése – az egyiptomiaktól a Rózsakereszteseken át a cfáti kabbalisták meditációs gyakorlatain át egészen Madonnáig, a New York-i radikális zsidó irodalomig és eksztatikus neo-haszid-szufi táncestekig. A regényem, a jeruzsálemi Kotel, a Carlebach Shul hippi zsidói, a Mimaakim és a Zeek irodalmi köre, Paul Auster és Sophie lánya, a Boró parki parve túrós palacsinta loknis fejû, ízes magyar- és édes jiddis-ajkú fogyasztói, a Szombat folyóirat, a Jewish Council for Public Affairs és az amerikai progresszív zsidó szervezetek. A most alakuló Maszorti minján kedves barátaimmal a Frankel zsini Mezüze klubjában szombat reggelenként ? mert itt a nõk is egyenlõ jogokat kapnak, tehát vezethetjük az imát és olvashatunk a Tórából.
3. Mi a jelent_sége, hogy zsidó vagy?
Light unto the Nations, elsõsorban persze a saját életembe igyekszem egyre több fény hozni. Ennek több legitim módja is van, amiket próbálgatok (pl. jóga, meditáció, tánc) fõként a zsidó hagyomány útja, a halacha által a tikkun olam (kabbalisztikus koncepció, a világ tökéletesítése, kijavítása) érdekében. Ahogy Yossi Klein Halévi írta, a zsidó nép – minden egyént beleértve – csak önmaga válthatja meg magát. Nem véletlen, hogy olyan sok zsidó állt emberi jogi, környezetvédõ, szegénység felszámolását célzó kezdeményezés illetve izmusok élére a történelem folyamán – ha nem is mindig bizonyult jónak a célkitûzésük.
4. Kell-e, lehet-e jó zsidónak lenni, és ha igen, hogyan?
Szerintem akkor jó zsidó valaki, ha a saját útját járja a hagyomány keretein belül ? illetve azokat a maga formájára igazítva (pl. egy m_vész számára a kiteljesedés útja az alkotás). A válaszok keresése közben újabb és újabb kérdéseket tesz fel, soha nem adja fel a saját és környezete spirituális fejlõdéséért tett erõfeszítéseket.
5. Melyek azok a helyzetek vagy körülmények, amikor fontos/jelentõséggel bír számodra a zsidóságod, vagy valaki másnak a zsidósága?
Mindig, bár nem ez az identitásom egyetlen meghatározó eleme. Mostanában két közösség alapításában is részt veszek: a Frankel zsinagógában szombat reggelenként találkozunk és saját magunk alakítjuk az imáinkat, vallásos szertartásainkat úgy, hogy minden perce jelentõséggel teljen meg.
Mishke: jól értem utolsó mondatodat a 2. kérdésre adott válaszban?
Azaz egaliter maszorti minjen alakult a Frankel zsinagógában?
Mesélj, hadd ámuljunk!!!!!
Pátoszriadó! :D
Riadóztattátok a pátoszt, itt vagyok…
inszomniás pátosz?
Igen, a Frankelben egy új, egalitáriánus, Maszorti minján találkozgat a Mezüze klubban szombat reggel 10tõl… no worries, a többiek nem annyira elszálltak, mint én, sõt :-)
1. Mit jelent számodra zsidónak lenni?
Egy önmagam elõtt is rejtélyeket tartalmazó komplex és sokrétegû, nem magától értetõdõ struktúrájú, cselekvésre és életérzésekre nem egyértelmûen lefordítható, izgalmas, folyamatos önreflexiós korrekcióra késztetõ izgalmi állapot: középpontjában lenni az euroatlanti emberiség talán legjelentésesebb és legveszedelmesebb metaforáinak az istenrõl és szövetségérõl, leleményrõl és hagyományról, a világrontó gonosz titokzatos összeesküvésérõl illetve a világállapotot megszentelni hivatott küldetéses és egyszerre számonkérõ lelkiismeretrõl – és egyszerre fájdalmak örökösének lenni, meg örökösének lenni egykor derûs és terebélyes, kulturális és társadalmi ambícióikat többnyire tehetséggel megvalósító tisztes és elveszejtett családoknak és rajtuk keresztül közvetlenül és mindennapi intenzitással a Monarchia békeidejének és az ismeretlen Silbermann Henrik gyarmatárukereskedõnek, akinek olykor megpillantom pusztuló házak pusztuló vakolatában kirajzolódó névbetûit.
2. Mik a zsidó identitásod sarokkövei, legfontosabb elemei?
Az egykori családon és elágazásain túl az a nagy történet, amely talán Moses Mendelsohntól számítható, a zsidóság és Közép-Európa viharos egymáshoz növése, majd elkülönbözése, Kafka és Herzl Tivadar szülõháza, a lembergi fõtér és Izrael.
Izrael, nemcsak földrajzi és politikai közvetlenségében, hanem életemre és önmagamról való tudásomra gyakorolt essszenciális hatásával: avval, hogy egyértelmûen értelmezhetõvé és gyakorolhatóvá tette a számomra is a nemzeti szolidaritást, megnyugtató, világos és megbékítõ választ adott a holokausztra, avval, hogy a nemzetem visszatért történelmébe és zsidóként nem kényszerülök az elé a választás elé, hogy vagy transzcendens és az élet valódi választásaitól, felelõsségétõl és erényekkel felérõ bûneitõl elidegenítõ küldetések igézetében töröm napjaimat nem átélt fontosságú életszabályok ritmusába, vagy lecserélem önmagamat valami másra.
3. Mi a jelentõsége, hogy zsidó vagy?
Mi a jelentõsége a szemem világának?
4. Kell-e, lehet-e jó zsidónak lenni, és ha igen, hogyan?
Aki szabad, annak a jó és rossz közötti választás szabadsága felelõsségel jár és azzal az eséllyel, hogy sohasem lesz eléggé jó, illetve sohasem érti meg rosszaságának mélységét és sohasem tudhatja elõre életútjáról, hogy végsõ soron jó útnak lesz-e mondható.
A jó zsidó ismert kritériumrendszereivel kapcsolatban vannak aggályaim, ezért azt hiszem, az a jó zsidó, aki kellõ bátorsággal, kellõ komolysággal és kellõ öniróniával keresi a jó zsidóvá válás útjait, s végsõ soron s valamilyen reflektált módon képes beilleszkedni a zsidóság hagyományainak folyamába, hogy felismerései és megtalált identitása ne vesszenek el vele, hanem folytatásává váljanak elmúlt nemzedékeknek s támaszává az eljövendõknek.
5. Melyek azok a helyzetek vagy körülmények, amikor fontos/jelentõséggel bír számodra a zsidóságod, vagy valaki másnak a zsidósága?
Az életem minden megnyilvánulásában érzékelem azt a sajátos szubkulturális lenyomatot, amely e fent vázolt tartalmú közép-európai zsidó mivoltomé, s ha õszinte akarok lenni, azt is igaznak kell találnom, hogy ambicionálom azt, hogy mások is érzékeljék. Ugyanígy vagyok mások zsidóságával is. Ezen felül határozottan reagálok minden negatív felhangú zsidókénti megszólíttatásra, akár személyes és agresszív, akár metaforikus.
6. Más-e a te és a társaságodban lévõk zsidó önképe, mint az idõsebb generációké?
Azt gondolom, hogy a kétségkívül meglévõ generációs sajátszerûségek nem a releváns határvonalakon húzódnak.
Mind a nálam idõsebb, mind a nálam jóval fiatalabb generációban gyakorta, sõt túlnyomólag érzek bizonyos irritált és zavart elutasítást, amikor a zsidósághoz mint kollektivitáshoz fûzõdõ kapcsolat vagy definíció kérdése vagy tisztázandó helyzete merül fel. Az, hogy ez a holokauszt komplex szorongásainak folyománya, vagy posztmodern nyegleség, netán szemérmes idézõjelbe helyezettség, voltaképpen egyremegy.
Valamiképpen úgy tûnik fel, mintha a magyarországi zsidók többsége legfeljebb a maga zsidósághoz fûzõ személyes viszonyának, szubkulturális vagy történeti meghatározottságainak a megragadásáig, az errõl szóló személyes és nem szolidáris narratívának a megfogalmazásáig jutna el, a zsidósággal, mint élõ kollektivitások sokaságával való azonosulásig nem. Márpedig a személyes narratívák együtt halnak az emberrel és mondataival, az én számomra pedig az a megnyugtató és megállapodott és tisztességes viszonyulás, ha belsõ és külsõ küzdelmeim megvívása nyomán megtalálom az általam állítandó jel helyét a nemzet és a hagyományok õsökrõl utódok felé mutató folyamatában.
Kedves mishmesh dorka! Kedves Fûszeres! Kedves shadai!
Fûszeres írta:
A másik, hogy imádom figyelni, ahogy más zsidók használják a zs-radarjukat. Persze én is használom, (ki nem?), de kedves szórakozásom másokat figyelni ezen tevékenységük közben.
mishmesh dorka írta:
Még moderáció alatt van az öt szempontos válaszom:)
Még annyit szeretnék hozzátenni, hogy ez a “zsé-radar” ez nagyon jó Eszter:-)
shadai írta:
A kifejezés már csak angolul jobb: “jewdar”.
Erre a csodálatos és titokzatos érzékelésre volna egy nyelvújító javaslatom: zsidar.
Maradok tisztelõ hívük: Magyar Bamba
jó! :]
1. Mit jelent számodra zsidónak lenni?
Része az identitásomnak: egyszerre vagyok magyar, zsidó, magyar-zsidó és még sok minden más.
Egy olyan csoporthoz tartozni, amire valami miatt nagyon büszke vagyok, de néha szégyellem is.
Zsidóságomnak semmi köze a zsidó valláshoz.
2. Mik a zsidó identitásod sarokkövei, legfontosabb elemei?
Izrael – ahol végre huszonixévesen megtapasztaltam azt, hogy a zsiódásg lehet egy teljesen hétköznapi dolog is és ahol lehet világi zsidó életet élni
a modern héber nyelv – amit szerintem minden zsidónak meg kellene tanulnia
holokauszt – ami még mindig jelen van a mindennapjainkban antiszemitizmus és Izrael-ellenesség – ami ellen mindig fel kell emelni a szavunkat
3. Mi a jelentõsége, hogy zsidó vagy?
Egy olyan nép része (is) vagyok, akit többször is próbáltak (-nak) eltüntetni. ?gy gondolom, hogy itt az én puszta zsidó-létezésem és zsidóságom felvállalása is számít.
4. Kell-e, lehet-e jó zsidónak lenni, és ha igen, hogyan?
A rossz zsidó nekem az olyan, aki a nem-zsidók elõtt nem vállalja fel zsidóságát vagy/és nem védi meg a zsidókat az õket ért támadásoktól vagy/és nem érez semmilyen szolidaritást a többi zsidóval. A jó zsidó az, aki nem ilyen.
Ez igaz bármilyen csoporthoz tartozóra persze: magyar, cigány, meleg stb
5. Melyek azok a helyzetek vagy körülmények, amikor fontos/jelentõséggel bír számodra a zsidóságod, vagy valaki másnak a zsidósága?
Mindig fontos a zsidóságom és fontos (vagy inkább érdekes, hoyg ki zsidó körülöttem). Bárhol járok a viágban keresem a zsidó vonatkozásokat, fontos mi történik Izraelben és a világ zsidóságával. Ha valaki az identásomról kérdez, akkor egyértelmûvé teszem, hogy zsidó vagyok.
6. Más-e a te és a társaságodban lévõk zsidó önképe, mint az idõsebb generációké?
34 éves vagyok. A körülöttem lévõ zsidók nagy része teljesen közömbös a zsidóságával kapcsolatban. Jobb esetben nem tagadja le.
Akiket viszont érdekel a zsidóságuk, azok teljesen máshogy állnak hozzá, mint az idõsebb generáció.
Körülöttem a holokausztot átélt generáció és az õ gyerekeik többsége a tagadásban és a szégyenben nõtt fel: névcserék, ha vallásról kérdezték õket, akkor reformátusok, lehajtott fej a villamoson, amikor már mindenki leszállt és egyértelmû, hogy mi a zsidó temetõbe megyünk. Izraeltõl félnek és általában mindentõl félnek és megvetik ami zsidó.
Ezt próbálták átadni a mi generációnknak is, de valami miatt ez nem sikerült. Mi már büszkék vagyunk arra, hogy zsidók vagyunk, járunk Izraelbe, megtanultunk héberül. Próbáljuk megtalálni a nem-vallásos zsidó világunkat.
De a többség közömbös.
Ellentmondás van a szövegben:
Nincs olyan, hogy “jó zsidó”.
A sort lehetne folytatni a jó/rossz zsidókkal
Egyszer egy főnöknőm megkérdezte, mennyire vagyok zsidó. Teljesen és semennyire, válaszoltam automatikusan.
A bibliai isten számomra fölöttébb ellenszenves, bár érdekes irodalmi alak, akárcsak Mózes vagy Dávid és Salamon. A legrokonszenvesebb zsidő a számomra Hillél, amennyire ismerem, és Jézus, a történelmi személy. A vallási hagyománmy semmivel sem mond többet, mint a keresztény vagy a moszlim.
Akarok-e jó zsidó lenni? Sose akartam. Jó magyar se. Jó férfi feltétlenül, jó ember esetleg, de ma már semmit sincs kedvem akarni. Kiszálltam.
Jókat olvasni még szeretek. Bibliát (egészében, evangéliumokkal, apokrifokkal), emlékiratokat és esszéket, szépirodalomból már inkább csak az ó- és középkorit. Túl sokat olvastam korábban, azt hiszem. És egyre szívesebben olvasok újra magyar verseket az 1844 és 1944 közötti időkből. A bum-bum zene (bocs…) az én évjáratomnak nem mond sokat, de például szívesen hallgatok Rammsteint. Sok magyart tisztelek, akiről tudom, hogy zsidó volt vagy lett, Munkácsi Bernáttól Komoróczy Gézáig. És, bár Ankarától Granadáig sokfelé jártam, nem hiszem, hogy máshol ugyanolyan jól érezném magam a négy fal között, mint az Új-Lipótvárosban.
2 éve nem írtak hozzászólást a”zsidó kérdésre”. Szerintem ez ma, választási napon, nagyon aktuális. Én mégis a spirituális oldalát ragadom meg. A zsidó az, aki dicséri az Örökkévalót, minden lélegzetével, szavával és tettével. Na meg aki várja,mindenek ellenére a Messiást, azaz készíti a saját életét és a terepet ,szó szerint: az ERECET, Jerusalaimot. Ez a készülődés nem passzív, ezért a “zsídó radar” mindig levette a következő lépést, és géniuszokat, szellemi óriásokat adott a nemzeteknek. Itt Magyarországon is ez egy zsidó küldetése: megmutatni, hogyan várják a Messiást. Látom, hogy ez nem minden honfitársamnak tetszik, hőbörög és ostoba sztereotípiákkal kábítják az elkeseredetteket, pedig a magyar embereknek is a zsidó Messiás a megoldás. Az előttem hozzászólókkal nagyon sok mindenben egyetértek, sokszínű a zsidó lélek. Áldom az örökkévalót, hogy olyan generációban élek, akinek van lehetősége Izraelbe úgymond hazautazni, hogy saját szememmel láthatom Jerusalaimot, az Örökkévaló szemefényét, hogy egy ilyen különleges helyen is imádkozhatom. Van miért.Sálom!
naná, hogy mindig a mások sztereotípiái az ostobák
LoL
Economies are in dire satrits, but I can count on this!