“Elég a szorongásból, zsidónak lenni igenis vidám dolog – mondja az urbánus zsidók új generációja. A nemzedékváltás, az életmód változása, az új közösségi formák terjedése nemcsak diskurzust változtatta meg, de a zsidó közélet és intézményrendszer megújulása iránti igényt is felerõsítette.”
Így kezdõdik a friss Magyar Narancs háromoldalas összeállításának bevezetõje. Szó esik rólunk (sok), valamint a Maromról, a Pilpulról, Szim Salomról, fiatal rabbikról. Két “keretes” anyag is van az összeállításban, mindkettõt a JP adta (“Narancs-mém” és “Zsidó-e vagy”).
Szerdáig megvásárolható az újságárusoknál, utána pedig majd a weben lesz elérhetõ (www.mancs.hu) Rikkancsként rikkantom: sosem volt édesebb a magyar narancs!
Csak az a baj, h magyarnak lenni meg nem olyan vidám dolog mostanság.
mat: akkor pl. gyere el bringázni jövõ hét vasárnap. meglátod, jobb színben fogod látni a dolgokat! (http://www.criticalmass.hu)
shadai,
Egy ötlet, lehet, hogy elvetendõ, csak felmerült bennem:
nem lehetne dumálni a critical masszáékkal, hogy a mostani felvonulás, az ismert célok mellett, a helyzet rendkívüliségére tekintettel, egyben felvonulás legyen a rasszizmus ellen? Vagy, ha nem akarjuk, hogy negatív felhangú legyen, akkor mondjuk esetleg a “békés egymás mellett élés mellett?” Tudom, hogy mi sem szeretünk semmire “ráülni”, meg nyilván a critical is független akar maradni bármiféle politikától. De a célkitûzéseink, az urbán szubkultúrális közös gyökér azért megvan, és ez nem feltétlenül politikai kérdés, a szó szoros értelmében, inkább össztársadalmi. (Ld. a magasba emelt biciklik az antifa tüntetésen.)
Jelszót simán lehetne gyártani hozzá, ami nem lenne idegen a masstól szerintem: “Biciklizz a békéért!”. üs aztán mindenki azt hall bele, amit akar, akár a hollán ernõt, akár Tibetet, akár mást.
Hm?
bocs, hogy a partvonalról beleugázok, de hagyni kéne a km-t annak ami. Van nekik értelmes céljuk, az is elég komoly.
Persze én 22ezer km-re vagyok a bringámtól és Budapesttõl, csak kigondoltam, kimondtam.
Igen, a Critical Mass az ami: önmagában bizonyítéka annak, hogy ezerféle ember tud összejönni békésen és derûsen egy pozitív (közös!) cél érdekében. Ez anélkül is a “gyûlölet ellen” tesz, hogy ez nincs didaktikusan kimondva. Ez magától értetõdõ.
A JP is ott lesz, sõt (dávid-)csillagtúrát is szervezünk.
ok. Lehet, hogy igazatok van. A (dávid)csillagtúra micsoda?
A csillagtúrák lényege, hogy a Critical Mass kiindulópontjához (ápr. 20., 16:30, Deák tér) szervezett menetek indulnak a város különbözõ pontjairól. Ez azért nagyon jó, mert így sokkal több közös vonulós, mosolygós élmény jut mindenkinek. A menetekbe családdal kapcsolódók biztonságosabban közelíthetik meg a startot, és ami a legnagyobb, ellepik Budapestet a bringások!
A dávidcsillagtúra pedig a JP csillagtúrája.
A mi találkozónkról mindjárt írok egy külön posztot.
Áhá. Tehát a dávidcsillagtúra, az a csillagtúra (JP-s) része? Na, majd mindjárt kiderül…
Kedves Winkelman,
a pénteki tüntetés csúcspontja az volt, amikor a túloldalt hõzöngõ gyülölködõkkel szemben ezen az oldalon két biciklista magasba emelte a kerékpárját. A kerékpár önmagában jelképezi a szabadságot, a másokért érzett feleõsséget, s ezért fölösleges kiemelni mindennek egy-egy politikailag mégoly aktuális aspektusát is. (ün márcsak tudom: gyerekkoromban favorit biciklim volt… Nem szputyik vagy fecske, ha érted a különbséget!)
Már a meggyõzöttség állapotában vagyok Apr 14th, 2008 at 12:36 +1 óra óta.
sziasztok,
olvastam a narancs cikket, szerintem korrekt a cucc. egyetlen dolog volt, ami elszomorított: amikor az újabban – ebben a blogban is – agyonsztárolt Darvas rabbi kijelenti, hogy vallás nélkül nem lehet valami vicces zsidónak lenni (vagy valami ilyesmi, nem emlékszem pontosan, és most nincs itt nálam – de a lényege kb. az volt, hogy aki nem vallásos, az egy senki, de minimum alacsonyabb minõséget képvisel – ez az én értelmezésem). persze akinek a vallás a munkaköréhez tartozik, attól érthetõ, hogy a világot csak így tudja kereknek elképzelni, de nem volt valami elfogadó/befogadó a nyilatkozata.
ezúton jelzem neki, ha olvassa a blogot, hogy én történetesen nem vagyok vallásos, és remekül elvagyok a zsidóságommal így is.
üdv
Igen, ez engem is elszomorított (és nem is értettem a dolgot). Nem akartam említeni a bejegyzésben, mert nem lett volna elegáns emiatt basztatni Darvast. Joga van így gondolni. Szerintem nincs igaza, a Judapest.org 3+éves mûködése, a Sirály, a Marom is mind élõ cáfolatok a vaskos állítására (”szívás a zsidóság vallás nélkül”).
Ráadásul nem is vagyunk vallásellenesek, sõt. Sõt.
Csatlakozom, a cikket olvasva nekem is nagyon “kiállt” a dologból ez a megjegyzés. Engem is zavart, én sem vagyok vallásos, és kifejezetten a vallástalan, kozmopolita zsidósággal tudok referenciát találni. Ettõl nem érzem, hogy szívnék, sõt. ürdekes lenne megtudni, vajon Darvas miért mondta ezt, és, hogy mit is ért pontosan alatta.
A MAROM — hivatalosan — azért nem a legjobb példa, mert az — elméletileg — conservative (maszorti) vallásos csoportosulás. Célja a társaság közelebb vitele a vallási hagyományokhoz.
Már látom a kasszánk csõdjét: Hazafelé Mancsot fogok olvasni.
Darvast nehéz sztárolni. Nem az a starabilis valaki. Amúgy pedig lekaphatjátok a tíz körmérõl, vitaképes valaki. Nekem legalábbis határozottan pozitív élményeim vannak vele. Azt látom, hogy nem csak folyamatosan képzi magát, de az ilyen viták során bölcsebbé is lesz (úgy is mondhatnók, gyorsan öregszik, ami valljuk meg, a fiatalság sajátsága…).
Max,
amúgy nekem is az az élményem, hogy a vallás valami nagyszerû dolog, s nem tudom elképzelni, milyen nem vallásos zsidónak lenni, de azt, amit nem tudok még csak elképzelni sem, természetesen nem alacsonyabb rendûnek vagy értékûnek képzelem, ha szabad paradox módon fogalmaznom.
A sok éve emlegetett zsidó reneszánsz jeleit én most látom sokasodni. Már-már azt hittem elmarad . . .
Lesz még e honban zsidó barokk és rokokó!
Tudjátok, nekem nem zsidóként öröm látni, hogy a háború és a kommunista diktatúra után végre kezd magához térni a hazai zsidóság. Külön tetszik ez az új hullám amely – amennyire itt a judapesten látom – nem a magyarsággal szemben határozza meg önmagát.
Szerintem a kiegyezés és az elsõ világháború közötti idõszakhoz, melyre sokan aranykorként tekintenek vissza, rengeteget adtott hozzá a magyar zsidóság. ün valami ilyesmit várok most is.
En erdekes parhuzamot latok a judapest es tarsai altal kepzett uj hullam, illetve a jobboldalon alakulo ujhullam (konzervatorium es rakcio, mint muhelyek) kozott.
Hangsulyok a pluralizmuson, ertelmes parbeszeden, velemenyek szabad utkoztetesen van.
Az elmult het szerintem katalizatora volt ennek a koevolucionak.
Kar, hogy a baloldalrol meg nem latom ugyanezt, pedig balrol meginkabb szukseg volna a frissitesre, es arra, hogy ne a hallgatoi okormanyzatok hatalmi harcaibol es korrupt intrika-halozatabol kikerult fiatalok legyenek a jovo politikusai (free cuslag!:)
na, szoval kicsit visszaadtatok nekem a remenyt, hogy az alulrol jovo kezdemenyezesek utat talalnak felfele, es van esely, hogy nem kerul az orszag lefele vezeto spiralba. oszinten: felek tole, hogy jelenlegi, sok helyen szapult elit kivalogatja, kineveli a sajat utodait. most viszont kezdek hinni abban, hogy van alternativa
Shadai, gondoltad volna-e ket eve, hogy Schroder es Gyurcsany egymas sarkat taposva probal majd reownolni egy altalatok szervezett esemenyt? Kicsit szomoru, hogy ennek apropojat Tomcat adta, es nem mondjuk a zsido receptek publikalasa, de azert igy is szep eredmeny :)
A Konzervatoriumnak és a JP-nek van egy közös halmaza is (Tallián Miklós, radio és jómagam személyében).
A baloldalon “alterglob/zöld” fronton vannak cuslag-free arcok, valamiféle pezsgés talán ott is van. ?k szervezik a most folyó beszélgetéssorozatok között az egyik legérdekesebbet, a “Lehet más a Politika?” címût.
Azt én is kicsit sajnálom, hogy most pont egy ilyen “kontra” téma volt a kovászunk, de szerencsére nem ez az attitûd a meghatározó. Jövõ héten nagy csillagtúránk lesz a Critical Mass-re, rákövetkezõ héten pedig úgy tûnik elindulhat egy rendszeres közös vasárnapi reggeli-ebéd (brunch) sorozatunk is. Stay tuned! :)
charlie, “A MAROM — hivatalosan — azért nem a legjobb példa, mert az — elméletileg — conservative (maszorti) vallásos csoportosulás”
a marom magyaroszagon soha nem volt vallasi alapon szervezodo csoportosulas, ahogy a ma mar kevesbe “hivatalos” lapja a pilpul sem az, sot a “siraly” sem vallasi kozpont bar mind helyet ad a hagyomanynak, illetve a hagyomany vallasos aspektusainak is.
a zsidosag mint identitas es gondolati konstrukcio ugyanis az ebben a korben dolgozo szervezok, szerkesztok, szerzok szerint szegenyebb lenne a vallasi kereteken belul kialakult vitak, allaspontok, szokasok nelkul.
a vallas intellektuális hagyomanyat nem kell kihajitani az ablakon, hanem aktualizalni modernizalni es a mai elethez alakitani kell es erdemes.
ha nem ezt tesszuk, sajat kulturankat hajitjuk ki.
a megorzes ilyen formaja azonban egyaltalan nem feltetelez es nem is kovetel meg vallasi eletmodot.
az explicite vallasi tartalmat hordozo, maromhoz, pilpulhoz kozel allo szervezet a maszorti budapest.
Lehet, hogy nem Darvas rabbi a ludas, hanem az újságíró, Miklósi Gábor, aki érzésem szerint nem nem igazán érti, amirõl írt. Az õ interpretációjában sokkal színtelenebb a zsidó civil világ, mint valójában.
(Ízetlen magyar narancs).
azért örülök, hogy a tudomány világából megérkezett a médiába is az alter zsidó kultúra:))) mi a café babelben és a 2000-ben irtunk erröl- de persze-ahogyan említettem nagyon academic volt:)
ez persze lemaradt- sorry
http://www.ketezer.hu/ (archívum 2008 január)
Charlie,
értem, persze. részemrõl abszolút riszpekt a vallásosság, az is egy út (kinek a pap, kinek a papné… akarom mondani, kinek a rabbi, kinek a rebecen). csak ezt nem szeretem, amikor valaki úgy gondolja, hogy az minõségileg több/jobb, mint a nem vallásosság. nem mindenki akarja begyömöszölni a spirituális érdeklõdését valamilyen elõre szabott konfekcióruhába, ha szabad ezzel a képzavarral élnem.
üdv
Nem hiszem, hogy Darvas rabbi bárkit is meg akarna téríteni, Véleménye azonban nyílván neki is lehet. Volt annyira nyitott, hogy ezt megosztotta velünk. Van ebben valami probléma ?
Kedves Max,
idõközben tõlem telhetõ szerény mértékben növeltem a Mancs olvasói táborát és bevételét is. Megnéztem az inkriminált Darvas-nyilatkozatot. Most már tisztábban látok. A köd kontúrjai határozottan kivehetõbbek lettek. Nem tudom, hogy a Judapest-kritikáját mennyire friss ill. rendszeres olvasmányélményre alapozza. Bennem támadtak bizonyos kételyek. Arról beszél példának okáért, hogy Zoltai Gusztáv a Judapesten maga lenne a sátán. Töredelmesen megvallom, szoktam, sõt kimondottan szokom a JP-n Mazsihisz-kritikákkal megörvendeztetni a nagyérdemût, a Mazsihisz Losonczi Pálját nem kevésbé tûzve ilyenkor a nyelv dárdahegyére, mint a Mazsihisz Kádár Jánosát. Utóbbit viszont, hacsak meg nem csal az emlékezetem, sosem sátánizáltam, épp ellenkezõleg a meztelen király mesei figurájával analóg kezeltem, így szabadítván ki királyt és alkirályát a félelmetesség esetleges aurájából. Alkalmaztam Zoltaira még a Háromnegyed Tizenkettedik Gusztáv Adolf megnevezést is, ami szintén az irónia trópusa köré szervezõdõ beszédmód, nem démonizál, épp ellenkezõleg: a negyven éves sivatagi vándortúra legfárasztóbb szakaszain fakaszt a sziklákból mosolyt. Ám a lényeg még csak most jön. S elnézéseteket kérem, de meg kell itt igazítanom az övem, mert Pista egy pillanaton belül az alá fog sorozni. Kérnék tehát egy kis fölkészülési idõt. Szóval:
Maximálisan egyetértek. Egyetértésem annak dacára teljes, hogy nem épp egy rabbitól vártam volna az utilitarizmus szalmalángjának ilyetén nagy felületû föllobbantását. De ami igaz, az már igaz, sõt a megkezdett sort folytathatnám is: Sok olyan dolog van égen és földön, ami nem szórakoztató, értelmesen sem írta meg senki, ám mindehhez még teljességgel haszontalan is. Neues Leben, Neues Deutschland.
Pista ebbe a Mazsihisz-kritika-kritikus utilitarista szólamba csepegteti a fentebb hiányosan citált és így valódi összefüggéseibõl kiragadott kultúrkritikai eszenciát. Ímé:
Nem tudom, de nekem Kertész regényeinek zsidóságából példának okáért nem von le egy szemernyit sem, hogy nem zsidók is elolvassák. Sõt. A zsidó zene, képzõ- és színházmûvészetrõl hasonlók mondhatók és mondandók el. Van bennünk a gettó-provincializmuson túl valami nagyfokú féltékenység, nem? Nem mondom, az utolsó darvasi mondat, így ebben az erõsen, szinte erõltetetten köznyelvi, szlengesített formában, noch dazu egy héttel peszách elõtt, különös tekintettel a hazai kásruthelyzetre és a kitnijot askenáz tilalmára azért tûnhetik kissé merésznek.
De legalább olvasnak bennünket.
Elképzelhetõnek tartom, hogy Darvas hosszasan beszélt, aztán az újságíró csak ezeket a mondatokat szerkesztette be – rá osztotta ezt a hálátlan dramaturgiai szerepet (azördödügyvédje, a kritikus). Ettõl sajnos kissé úgy jön át a dolog, mintha István egy nagyon konzervatív, ortodoxiába hajló Mazsihisz-hû rabbi lenne. Miközben õ korántsem ilyen, egyik fronton sem (ortodoxia, mazsihisz-lojalitás, konzervativizmus).
De inkább kérdezzük meg õt!
Persze, kérdezzük! Te írsz neki, vagy írjak én?
Nem éreztem ortodoxiába hajlónak a nyilatkozatot. Conservative-nak sem. üpp ellenkezõleg. Fölfigyeltem arra, hogy az általa is kedvelt nyugati conservative alternatíva bejövetelét (behozatalát) messze kitolja a távoli jövõbe.
Meglévõ hitközségek és szokásaik formálása persze mindig kényes feladat. Szakmai hiba azonban egyrészt az útkeresõket, akik azért a túlnyomó potenciális többség, izomból cselekvõknek nevezni, egyáltalán bármilyen negatív jelzõvel illetni, mert erre õk — mint a csecsemõk az erõs ingerre — távolodással reagálnak, a rabbi feladata épp az lenne, hogy közel hozza õket, nem pedig az, hogy jól elijessze õket. Szakmai hiba másrészt azt gondolni, hogy a változásokat a conservative judaismben (vagy egykoron a történelmi neológiában) mindig alulról a nép követeli ki magának. A maszorti mozgalomban a rabbikarnak óriási a szerepe (a fölkészültsége is, tanulnak pl. közösségszervezést), szemben a reformmal, ahol a hitközségeknek vannak rabbijaik és ezeknek rabbikaruk, a conservative movementben minden a rabbikar köré szervezõdik: a rabbikarnak vannak zsinagógái, rabbiképzõi, nyári táborai. Az elmúlt hetven-nyolcvan évben minden kezdeményezés a Váád Háláchától, a conservative/maszorti rabbikar Vallásjogi Bizottságától, ill. annak egyes tagjaitól indult ki. Angliában most vezényelték/vezénylik le a maszorti közösségek egalitáriánussá válását. Nota bene: a rabbik. Néha nem mindennapi lokális ellenállással szemben (megjegyzem, 15-20 évvel korábban a konzervatív reformban sem volt ez másként). A brit kollégák rájöttek arra, hogy jóval többen járnának a templomba, élnének vallásos életet, ha a nemi szegregáció megszûnnék. Magyarországon még hozá tehetjük, s ha nyíltan lehetne valakinek tudományos a világképe vallásgyakorlás közben is. Viszont amíg meg nem szûnik a nemi szegregáció, amíg lehetséges, hogy a szószerinti szövegételmezés a vallásosság egyetlen elfogadott egzegetikai „módszere”, amíg mérföldes szakadék tátong a tudományos világkép és a hittételi katechizmusok közt, addig nem jönnek le, s így belülrõl sem tudják követelni a változásokat (én teszem hozzá a lényeget: kissé a rabbi helyett is dolgozva, ami persze kényelmi és konfliktuskerülési szempontból érthetõ). Szóval ha egy hitközség nyitni akar a többség felé, akkor vállalkozóbbnak, óvatosabbnak és önkritikusabbnak kell lennie. Egy rabbinak meg pláne.
Azt pedig végképpen nem értem, hogy a neológ rabbikaron belül maszorti irányzat iránt nyitottabb rabbik miért nem harcolják ki egy maszorti mintahitközség alapításának lehetõségét, tehát egy olyan hitközség alapításának a jogát, mely vélhetõleg Magyarországon is jóval népszerûbb lenne a mai „neológ” hitgyakorlatnál. Senkit sem érdekel a túlnyomó többség megszólítása mint lehetõség? Lehetne egy nyíltan maszorti rabbi, akár külföldi támogatással egy új, alulról szervezõdõ körzetben rabbi. ?k lennének a Mazsihszen belül az autonóm maszorti tagozat (az ortodox tagozathoz hasonlóan). Így nem csak a hitélet megújítását, de a Mazsihisz szervezeti reformját is el lehetne próbálni. Szerintem ez Darvas Pista koncepciójának sem mondana ellent, viszont nem szabná a neológ-kritikus potenciális hívek feladatául, hogy elõbb csatlakozzanak egy a számukra nehezen vagy egyáltalán nem elfogadató hitgyakorlathoz és belülrõl érjenek el változásokat három-négy, szívinfarktusok sorozatával terhelt évtized alatt.
ün írtam Istvánnak. Remélem majd válaszol itt is.
ün írtam Charlienak. Remélem majd válaszol.
Színtiszta PR cikkrõl van szó, ami kellõen kidomborítja azokat az üzeneteket, amelyek feltételezhetõen a Mancs olvasói számára pozitívak. Leegyszerûsítve: “haladó zsidók, haladó Mancs ólvasókkal kacsintanak össze” máshogy: egymásra talált, ami amúgy is összetartozik.
Semmi újdonság nincs abban, amikor egy kis csoport nagyobb hatásúnak mutatja be magát, mint ami. (Történelmi párhuzam: bolsevikok, csak õk a végén tényleg forradalmat csináltak, vagy legalábbis felülkerekedtek.)
Amúgy meg egészen megmosolyogtató az ahogy bizonyos megszólalók az establismenthez képest nyilvánosan pozícionálják magukat, mibközben színes mítoszépítéssel igazolják a múltbéli tevékenységüket.
Darvas rabbi minden megszólaló közül a legreálisabb, még akkor is, ha egyébként nem mindenben értek vele egyet. Illetve etikailag megkérdõjelezhetõ számomra, hogy a megszólalók csoportosításával õ és Verõ rabbi lett “szélre” tolva, holott épp õk azok, akik még a “hivatalos” oldalról messze a legvállalhatóbbak. Véleményem szerint ez a cikk nagyon féloldalas volt. De egy PR cikktõl nem érdemes átfogó képet várni, nem ezért írták.
A “savanyú a szölõ” szócikkünket látták, kedves olvasók!
Henna: tényleg ennyire fáj ez neked?
Hag szameach,
Shadai
Nekem tetszett a cikk, végre egy ilyen is megjelent!
Shadai, nagyon visszafogott voltál. Visznt jó, hogy innen vettek idézeteket. :-)
Ja, és nem is kacsintottam, hehe.
Ez most így jól néz ki: egyik mondat a hálóban …
Most tudok indulni, úgyhogy nem leszek ott 3-ra…:(:(
Nem baj, egyszer majdcsak eljutok egy JP offline programra is…:)
Nem fáj, hogy PR cikket olvasok, és a szõlõ sem savanyú.
Viszont elgondolkodtató, hogy egy az itteni közfelfogástól eltérõ, markáns véleményre zsigerbõl ilyen cimkéket aggatsz kedves Shadai. Az ilyen jellegû kinyilatkoztatás idegen ettõl a fórumtól. Nem is értem, hogy mivel válthattam ezt ki. A végén még elsõszámú mumus leszek itt, csak azért, mert nem azt látom a tükörben, amit egyesek mutatni akarnak magukról. Inkább hallgatok, a párbeszéd meg a vita úgy látszik csak “haladó zsidók” között megengedett. Mégsem olyan nyitott a JP?