Nem, nem sütöm el én is a jews és a juice szó hasonló kiejtésére épülő szóviccet, pedig a következő videón egy zsidó fog arról énekelni, hogy neki bizony narancslére volna nagy szüksége. Közben bongón játszik, lelkesen. Nézzük csak:
De vajon ki lehet ez a narancslé-hiánytól szemmel láthatóan módosult tudatállapotba kerülő figura? Adnék néhány segítséget:
- Zsidó volt. Minő meglepetés. Valódi rock’n'roll jew.
- Munkássága egy korszakában különféle sztriptízbárokban alkotott, ezt felesége türelmesen viselte.
- Elmélete szerint az első vacsorameghívás előtt meg kell kérdezni a nőket, hogy utána éjszaka mi fog történni. Ha a válasz kedvező, jöhet a vacsora.
- Hobbija volt a páncélszekrény-feltörés, zárnyitás, hasonlók. A tapasztalatokat lelkiismeretes, önjelölt biztonsági szakértőként főnökei elé tárja. Válaszul munkatársait körlevélben kérik: tartsák távol a zárt íróasztaloktól, valamint jelenlétében tartsák zárva a széfeket (a nyitott széf kombinációit ugyanis ki tudta találni a zárszerkezet letapogatásával).
- Legnagyobb ötletét a boton pörgetett tányérokat bemutató klasszikus cirkuszi attrakció ihlette.
- Ha élne, vasárnap volna 90 éves.
A megfejtés pedig…
Richard Phillips Feynman, Nobel-díjas fizikus. Bizony.
Szüleivel ellentétben ő maga nem volt zsinagóga-járó, vallásos zsidó. Egy konferencia alkalmával azonban egy zsidó teológiai szemináriumban kapott szállást. Itt összefutott egy csoport rabbinövendékkel, akik megszólították, azzal, hogy feltennének néhány tudományos jellegű kérdést, hiszen a mai világban igen nehéz természettudományi ismeretek nélkül boldogulni.
Arra voltak kíváncsiak, a fizikus szerint vajon az elektromosság tűz-e, avagy sem. Feynman azt válaszolta: nem, de nem igazán értette, miért is fontos ez nekik. Persze azt akarták tudni, használhatók-e szombaton az elektromos készülékek. Feynman - fizikusként - csalódott volt, hogy a rabbikat nem maga a fizika, hanem legfeljebb a fizika által a Talmud-értelmezésben nyújtott segítség érdekli.
Mindenesetre nem lehetett túl meggyőző az elektromossággal kapcsolatban sem (pedig elmagyarázta, hogy a tűz kémiai folyamat, hogy minden atom között van elektromos kölcsönhatás, valamint hogy a kapcsoló-nyomogatáskor keletkező szikra egyszerűen kiküszöbölhető), mert szombaton a liftben találkozott egy emberrel, akinek az volt a feladata, hogy megnyomja a gombokat a vallásos tanulók helyett.
Ez a történtek után eléggé zavarta. El is határozta, hogy egy vitában elégtételt fog venni. Úgy tervezte, sarokba szorítja őket azzal, hogy vajon etikus-e felbérelni valakit olyasmire, amit magunk nem végeznénk el. Mit gondolunk, sikerült neki? Dehogy. A jesiva bóherek felmosták vele a padlót.
(Számos hasonló érdekes történet az önéletrajz-féleségben.)
Ettől még persze ő volt a valaha élt egyik legnagyobb fizikus, legnagyobb elme, legnagyobb gondolkodó. És kétségtelen, hogy a Nobel-díjasok közül az egyik legjobb bongó-játékos.
Nagyon jól esett ez a narancslé. Jó éjt!
Hát nemtom
én asszem nem ezért az alakításáért tisztelem.
nagy király volt. ráadásul bongóügyben is szórakoztató. asszem ezek a nagyon okosak kicsit mindig be is fordulnak. valamit valamiért
“3. Elmélete szerint az első vacsorameghívás előtt meg kell kérdezni a nőket, hogy utána éjszaka mi fog történni. Ha a válasz kedvező, jöhet a vacsora.”
Jujj, kiváncsi volnék hány randija lett így (sacc: 0) :DDDD
Richard Feynman (1918-1988) Nobel prize in Physics (1965) wikipedia:http://en.wikipedia.org/wiki/Richard_feynman
Talán az Ő életrajzi regénye volt az első olyan könyv, amit nem tudtam letenni. Bár valahogy nem rítt ki belőle, hogy az illető dzsú lett volna. Vagy csak nem tulajdonítottam neki gyerekként nagy jelentőséget. Minden esetre nagy forma volt a fazon, el kell ismerni.
Off, Dumneazu, azt hiszem, véletlenül megtaláltam a blogjaidat. Konsonans Retro-t kerestem, és úgy. Nagyon érdekelnek! Olvasni fogom. (Ugye te vagy az?)
Reklám Áron: hát de most ugye írjak a kvantumelektrodinamikáról? Szép az, de speciel nem a kimondott szakterületem. :)
Amúgy QED címmel volt Feynmanról egy színdarab, Alan Alda játszotta benne.
Sziasztok!
Rss figyelőt, hogy lehet beleépíteni a blogba? Nekem nem sikerült :(
nagy arc…kirély bongo bongós
de azt nem vágom hogy elvileg nem az van a bibliában hogy nem lehet dolgoztatni szombaton? akkor a gombnyomó milyen minőségében van? csak nem szórakozásból teszi?
Matyi10, én csak vendégművész vagyok, a blogtechnológiához nem értek, csak az atomreaktorokhoz. Mindenféle widgetek vannak a Wordpresshez. Majd szerintem Shadai vagy Q. felvilágosítanak.
Martin: hát a gombnyomó nyilván gój. Gój Gombnyomók.
Kedves tallian.miklos!
Nekem blogspotom van az nem tudom-e, hogy wordpress alapú.
Az nem. De ahhoz is vannak mindenféle widgetek. Szerintem nézz körül a sablon-szerkesztőben. Majd utánanézek én is.
néztem. van is de vmi címet kell beírni. fogalmam sincs, hogy mit.
de elvileg úgy van, hogy embert ill. állatot sem lehet dolgoztatni, akkor a gójt sem kéne, nem?
Hát, Feynman is valami ilyesmivel akart érvelni. De ez ugye nyilván nem ilyen egyszerű. Én mondjuk nem tudom a megoldást, de nem is vagyok ebben képzett. De ha Feynmant le tudták mosni, akkor azért biztos elég logikus volt a magyarázat. Sajnos a részletekre nem tér ki a könyv.
lehet hogy egy rabbit kéne megkérdezni…
A gombnyomók tényleg nem zsidók, sábeszgoj a szabatos jiddis megnevezésük.
És nem dolgoztatják őket, nem adnak nekik utasítást szombaton.
Gondolom, amikor beszáll a bócher, a gombnyomó kedvesen megkérdi tőle, pihenni indul? És melyik emeleten van a szobája? Aztán, a válasz birtokában úgy dönt, hogy neki épp arra az emeletre kell mennie a lifttel.
A bócher nem kérte, hogy nyomja meg helyette a gombot, nem utasította, hogy indítsa el a liftet. Ő csak beszáll, nyilván szeret liftekben álldogálni, közben meg a gombnyomó elindítja a liftet saját hasznára.
nemtom sztem ez eléggé antipatikus vhogy… vmi hiba-ellentmondás csúszott a bibliai törvényekbe? vagy egyszerűen megszegik azáltal, hogy dolgoztatanak, csak nem ismerik el?
mert sztem senki nem liftezik hobbiból minden szombaton, ha nincs ellentételezve…
Na, a világ pedig akkor fog elpusztulni, ha ilyen és hozzá hasonló figurák nem léteznek már.
A számomra legkedvesebb új zsidó kreálmányuk: a CSAK KÉT NAPIG LÁTHATÓ ÍRÁS. Forgalomba került ugyanis az a fajta toll, melynek tintáját egy hét múlva garantáltan nem látja senki, azaz az okfejtés szerint: csak az az írás létezik, ami olvasható marad, de mivel ez eltűnik, nem minősül végbement munkának. A leírt szöveget vasárnap le lehet másolni, így a jó zsidó nem sért törvényt.
Ha mindezt a szellemi teljesítményt, a csavaros észjárást, az üzleti képességeket a jó szolgálatába állítanák, valóban oda jutnának ahová szeretnének!