Mikor volt a legutóbbi alkalom, amikor a Palesztin-területekrõl *nem* háborús imágókat látott?
.
..
…
Naugye.
“Maps of Palestine”
“Maps of Palestine”
“Beautiful Palestine — Majdi Hadid”
Documents that I needed to travel outside Palestine — Majdi Hadid
Imagining a currency — Hosni Radwan
Palestinian refugees in the world — Awatef Rumiyah
No news from Palestine — Khaled Hourani
New flags for Palestine
Mindez most izgalommal és kíváncsisággal tölti el ünt is? Akkor gyerünk erre tovább, hopp.
Hát,
ez elég meggyõzõ. A kedvencem a “travel documents required to leave PA”.
Szerencsés, hogy kiutazhatott egyáltalán.
Barátnõmnek sikerült egy palesztin fiúval járnia, aki Abu Dhabi-ban tanulhat, de egyébként se ki, se be, sehová.
Meg akarta látogatni (barátnõm erdélyi), se Románia, se Magyarország nem fogadta, mentek végig sorba az Eu államain, hiába. Végül Törökországban találkoztak.
ürdekes volt, ahogy az EU országok, köztük Magyarország is sorra nemet mondott. Nincs neki útlevele mondjuk.
Furcsa lehet, ha nem vagy egy országnak se állampolgára.
Ilyen volt a zsidó hontalanok helyzete 1938-41 között…
Charlie, tévedsz! Rosszabb volt a helyzetük, mert megfosztották addigi állampolgári jogaiktól. A németek pl. svájci kérésre, ütötték be a “J” (jot) betût az útlevelükbe, hogy így könnyebb legyen a beutazás megtagadása, elvégre Svájc nem bevándorló ország. Ha Mo.-ra gondoltál, akkor pedig a magyar állam megtagadta az állampolgárságot a visszacsatolt területeken élõ zsidóktól.
ani: tévedsz! A világ jó néhány országa - köztük Mo. is! -elismeri a palesztin útlevelet
http://www.cyberus.ca/~baker/Pal_passport_recognize.htm
1997-es adat !!!
Pocakos, mindig mindenki *téved*? ;]
shadai: nem mindig, és nem mindenki! De ez a bejegyzés (eredeti link) sok “félreértésre” ad okot, lásd a hozzászólásokat. Kérlek ne általánosíts. Csak a véletlenek egybeesése, hogy két tévedés (finom és nõies vagyok!) egymás után jelent meg.
en azt hittem egy darab jordan utlevel pont eleg az utazashoz. Persze nem mindenki kapja meg.
a palestine refugees vilagterkep neve meg nyilvanvaloan a menekultek leszarmazottjairol kozol informaciokat, bar latni semmit nem lehet belole.
otthonrol konnyu szimpatizalni a p.arab uggyel, de innen kicsit mas a perspektiva. Eleg, ha annyit mondok, hogy az egyetem ahova jarok a Birzeit egyetem testvere, aze az egyeteme, ahol a “mernok” is tanult, meg az a lany aki a Sbarro pizzeria felrobbantasaert felelos es ahol adaz harc folyik a fatah es hamasz diakok kozott, veresekkel stb. Es akkor meg nem beszeltunk azzam tamimi meghivasarol, a diakkozgyules hatarozatarol amiben kigolyozzak az izraeli asvanyvizszallito ceget. Tovabb is van…
tenyleg, ott van pl a this ongoing war blog, vajon mikor lesz szo rola itt? Ja, hogy nem kool? Megertem, hogy nem fer bele a profilba, de ne csodalkozzon senki, ha a nehany kool de minimum felrevezeto cuccos bekerul, nem mindenkinek fog tetszeni.
rant vege
Mindenki tegye a szivére a kezét, és kérdezze meg magától, mit is lehetne (kellene) tenni annak érdekében, hogy az arabok enyhe jómodort tanuljanak? Ellepik Amerikát, Európát mint a sáskák, magukkal hozzák elnyomáson és kirekesztésen alapuló vallásukat és ugyanilyen mentalitásukat, ha megjelenik egy karikatúra, azonnal kocsit borogatni és gyújtogatni kezdenek, Afrikában iszlám milíciák gyilkolják a keresztényeket és a törzsi vallások követõit… Remélem, hogy mindettõl sikerül majd valaha valahogy megszabadulni…
hû. ha. durva, h ez az atlaszos M?VüSZETI projekt mindenféle dolgot kiborított.
hettie: háborús blogból rengeteg van, miért kéne nekünk azokkal foglalkoznunk? a kedvenc “háborús” blogom egyébként a war nerd, egyszerûen zseniális:
http://www.exile.ru/articles/list.php?IBLOCK_ID=35&SECTION_ID=156
shadai: kicsit jobban megnéztem ezt a M?VüSZETI projektet, és nem kis meglepetésemre fedeztem fel, hogy a nyomtatott változat egy újpesti nyomdában készült:
http://www.annelysdevet.nl/palestine/colofon.html
http://www.blackprint.hu/elerhetoseg.htm
Poc: Neki csak Travel Document-je van, mert menekült, nem a PA területén él, így PA útlevele sem lehet. Az õ visszatérésükrõl van szó vagy nem, annyiszor.
De ettõl még tévedhetek ;-) Másban (is).
Ch: Az hogy x népcsoport helyzete ilyen/hasonló/rosszabb volt, az ennek a megoldatlanságát/tarthatatlanságát nem relativizálja, ugye? Ahogy a soát sem az, hogy az örményekkel is a törökök…
Tényleg vicces (szomorú, fura) hogy egy ilyen, gyakorlatilag az erõszakot a saját létezésével tagadó projekt milyen indulatokat vált ki belõletek. Lehet nézni innen vagy onnan, de a palesztinok számára az egyik reális kiút az ilyen jellegû önkifejezés, önmegvalósítás. Ha más nem marad…
Palesztina sohasem volt!
A palesztin népet a bukott Szovjetunió találta ki.
Nem kellene ezt a szóhasználatot követni!
Nem gyanus senkinek sem,hogy arab kõolajdollárokkal folyik az Izrael és zsidó-ellenes propaganda és terror!
Izrael az elsõ hatalom,mely AUTON?MIÁT adott az Izraelben élõ araboknak.
Erre a válasz a Gázai és a ciszjordániai terror!
Ha már sosem volt Palesztina (tényleg nem!, és a palik is csak 67 után kezdték el magukat palesztinnak definiálni), akkor Ciszjordánia sem! Legalább mi használjuk, hogy Jehuda, Binjámin, Somron.
Az említett területek PC megnevezése (amiben mindkét fél meg tudott egyezni) az, hogy “Területek”.
El kell fogadni mások öndefiníciójához való jogát, még ha te nem is értesz vele egyet.
Ha valaki palesztinnak akarja nevezni magát, tegye.
Ha te arabnak akarod nevezni, szíved joga.
De nehogy már megkérdõjelezd, hogy õ minek nevezi magát - hiszen akkor automatikusan te is elveszted az öndefiníciód jogát - azaz bárki megkérdõjelezheti (és meg is teszik) hogy te zsidónak nevezed magad.
üs mi ez a “legalább mi használjuk”?? Vedd tudomásul hamalach, hogy a zsidóság nem egységes, még a vallásos zsidóság sem.
Például: “juda ve somrom” nekem a Tóra fontos része, de nem tekintem meghatározónak a mai életemre, egy archaikus történelmi-vallási képzõdménynek gondolom. Saját magamra vonatkozóan az erkölcsi törvényeket tartom érvényesnek, és a legerõsebbnek.
Ha valaki igényt tart rá, én nem fogom csak azért támogatni a területfoglalási igényeit automatikusan, mert ugyan azt a Tórát tiszteljük.
Abba már bele sem megyek, hogy az erkölcsi törvényeket felülírja az a tevékenyég, amit a telepesek csinálnak. Számukra nem azok a törvények a legfontosabbak.
Kedves J-bone, miután bevetted a nyugtatódat, gondold át, hogy ha a vallásos zsidóságot nem lehet egységként kezelni, akkor a “telepeseket” miért?
Egyébként nem kell jobboldali zsidónak lenni ahhoz, hogy bizonyos földrajzi terüeteket a hagyományos zsidó névvel illessük. Mert akkor Bratislava helyett Pozsonyt emlegetni is revizionizmus lenne. Raus mit uns!
ani
írod:
“….Neki csak Travel Document-je van, mert menekült, nem a PA területén él, így PA útlevele sem lehet. Az õ visszatérésükrõl van szó vagy nem, annyiszor…..”
-Mit értesz “Travel Document” alatt?
meg még elõbb:
“….Furcsa lehet, ha nem vagy egy országnak se állampolgára….”
Nem olyan furcsa! Több százezren vagyunk, akik (mint disszidensek) hosszabb-rövidebb ideig “Statenlose (stateless) Person” voltunk. Hallottál már olyanról, hogy “Asyl-os”, meg olyanról, mint Duldung vagy Fremdenpass?
Aztán hallottál már arról, hogy ha az útleveledbe izraeli pecsét kerül, jelezve, hogy arra jártál, akkor azzal az útlevéllel már arab országba nem mehetsz, nem engednek be? (Kivétel Egyiptom és Jordánia).
Errõl a témáról még sokat lehetne beszélni, mesélni, és hamar rájönnél, hogy ez nem is olyan “furcsa”. :-)
Igen, hallottam.
Nekem akkor is furcsa. Hadd legyen már az. Semmi bajom vele, ha neked meg nem az. Ld. J-Bone véleménye az öndefinícióról és annak külsõ megkérdõjelezésérõl. Meg legelsõ posztját mirólunk. ?gyhogy részemrõl befejezem a faszakodást. Az “aztán hallottál már arról” és “és hamar rájönnél” típusú kitételek nem kellemes beszélgetés.
Ez a palesztin izécucc k.jó ötlet és az is jó, hogy sh bemutatta. Részemrõl ennyi.
A palesztinokat lehetne ezentúl Tudjátokkik-nek hívni. Voldemortot azok hívták hasonlóképpen, akik féltek, hogy a név hívja életre õt és ha nem nevezzük meg, akkor nem létezik. Vagy legalábbis akkor könnyebb úgy tenni, mintha.
Ez k. jó ötlet Ani! Tényleg errõl van szó.
tododdki.
:-)
Szerintem is, közben jöttem rá. üs a félelem vezérelte attitûd legalább olyan hatékonyan visz pokolra, mint a (reflektálatlan)jószándék.
Te meg gyere vissza ;-)
Aki nem veszi észre, hogy az iszlám és az arabok _globális_ veszélyt jelentenek, ésnemcsakazsidókrahanemmindenkire, az nem lát tovább az orránál. A bajtól nem véd meg ha lekicsinyled.
Aki nem veszi észre, hogy az iszlám és az arabok _globális_ veszélyt jelentenek, ésnemcsakazsidókrahanemmindenkire, az nem lát tovább az orránál.
A bajtól nem véd meg, ha lekicsinyled.
Karinthy hatás :)
Aki nem veszi észre, hogy a hülyék _globális_ veszélyt jelentenek, ésnemcsakazsidókrahanemmindenkire, az nem lát tovább az orránál.
A bajtól nem véd meg, ha lekicsinyled.
“A palesztinokat lehetne ezentúl Tudjátokkik-nek hívni. Voldemortot azok hívták hasonlóképpen, akik féltek, hogy a név hívja életre õt és ha nem nevezzük meg, akkor nem létezik. Vagy legalábbis akkor könnyebb úgy tenni, mintha.”
bocs shadai, jol hangzik, csak eppen senkinek nincs semmi problemaja neven nevezni a palesztin arabokat. Ach well…
J-Bone: az indulat onnan van, hogy az ember a maga altal krealt kontextusaba helyezi a temat. Az en kontextusom elter a tiedtol, s ugyanigy a reakcionk. Megprobaltam peldakat hozni az en kontextusomat alakito tenyezokre, mert nem erzem magam egy bigottnak azt megis annak latszom. Nem vagyok tole tul boldog, de elfogadom.
J-Bone írja: “El kell fogadni mások öndefiníciójához való jogát, még ha te nem is értesz vele egyet.
Ha valaki palesztinnak akarja nevezni magát, tegye.
Ha te arabnak akarod nevezni, szíved joga.
De nehogy már megkérdõjelezd, hogy õ minek nevezi magát - hiszen akkor automatikusan te is elveszted az öndefiníciód jogát - azaz bárki megkérdõjelezheti (és meg is teszik) hogy te zsidónak nevezed magad.”
Nézzük meg közelebbrõl, ez az ismert álláspont valóban megalapozott-e?
Korlátlan-e az önmegnevezés szabadsága a szabályozott társadalmi viszonyokban?
Nem.
Egy céget nem lehet ugyanúgy elnevezni, mint egy már létezõt, nem lehet megtévesztõen hasonló neveket alkalmazni és legalábbis szokásos a mûvészeti és közéletben megkülönböztetõ betûjelet felvenni annak, aki egy korábban publikálni kezdett személlyel azonos nevet visel.
Az Európai Unió például máig nem fogadta el Macedónia önmegnevezését a görög tiltakozás miatt, mert (a történelmi vita részleteit most mellõzve) Macedónia egy görög tartomány neve (is) és mint ilyen, elsõbbséget élvez a FYROM-hoz képest.
Az elsõ eset, a névazonosság korlátozása magától értetõdõ, míg a másikban történelmi implikációkról van szó, és ebbõl ererd az Európai Unió által is alkalmazott el nem ismerése egy nemzet önmegnvezésének.
De figyelemre méltó a hamis vélelmeket keltõ megnevezések tilalma is, az összetéveszthetõ cégneveket sem enegedélyezi a cégbíróság és a gyakorlat szerint a név nem tartalmazhat bizonyos félrevezetésre alkalmas hamis utalásokat.
Bizonyítottuk tehát, hogy a rendezett társdalmi viszonyokban a megnevezés szabadsága nem korlátlan.
A név, mint nyelvi jel önkényes ugyan, de utalásai és implikációi folytán alkalmatlan lehet a kettõs, megkülönböztetõ és leíró funkcióra, mely utóbbi akkor lép fel, ha a megnevezés valamilyen viszonyban áll más megnevezésekkel. (ürtelmetlen hangsorok is alkalmasak lehetnek a név megkülönböztetõ funkciójának betöltésére, ugyanakkor értelmes, de a megnevezést hordozótól idegen implikációjú nevek megtévesztõek, így alkalmatlanok lehetnek a megnevezésekhez társuló funkciókra.)
Mi a helyzet a “palesztinokkal”?
Gondoljuk el, hogy a baszkok holnaptól kezdve ibéreknek hívnák magukat, és csalárdul kihasználva azt az automatikus, analógián alapuló implikációt, hogy “az ibérek hazája Ibéria”, azt sugallnák, illetve explicite azt állítanák, hogy valaha volt egy Ibéria nevû ország, amely az ibéreké volt és így jog szerint ma is az övék, s ott mindenféle spanyoloknak és portugáloknak, mint betolakodóknak nincs helye.
A tudatosan kialakított “palesztin” megnevezés pontosan ugyanígy arra az automatikus és analógiás reflexre épít, amely a népnév viselõjét az azonos tövû területnév birtokosaként tételezi és így azt sugallja, hogy Palesztína a palesztinoké, és mindenki más ott csak jövevény és bitorló.
Mivel a megnevezés mögötti szándék teljesen nyilvánvaló, sokszázezerszer deklarált, megfelel a Volt Palesztínai Brit Mandátum területén élõ arabok (illetve ezek közül az 1947-es Ensz közgyûlési döntés végrehajtásának megakadályozását célzó 1948-as jogtipró idegen arab agresszió során megszállt területeken élõk, illetve a világon egyedüliként a többi menekülttõl eltérõ szabályok szerint definiált és kezelt UNRWA-kliensek) politikai képviseletei által alkalmazott definíciónak és az általuk deklaráltan elérni kívánt céloknak, megállapítható, hogy a “palesztin” megnevezés nem jóhiszemû és hamis implikációkat sugalló öndefiníció, és így használata aggályos.
Mivel a nemzetközi jog nem ismeri az önmegnevezések engedélyezésére hivatott cégbíróság jellegû fórumot, használatát nem lehet megtiltani, de vagy kerülni érdemes, vagy, ami ralisztikusabb, minden alkalommal helyes rámutatni arra, hogy a megnevezés által szándékoltan felidézett implikációk tudatosan megtévesztõek és hamis színben tüntetik fel a Volt Palesztínai Brit Mandátum területének történeti és jelenidejû viszonyait.
Hettie: a nekem attributált idézet nem tõlem van, bár tény, hogy helyeseltem. A helyzet valóban “javult”, ma már a többség kimondja a nevüket (még ha sziszegve is), Montefiore így ma már a kisebbséghez tartozik. ;] Régebben ez a pozíció volt a mainstream, a hivatalos izraeli politika vezérszólama: “a land without a people for a people without a land” (egy népnélküli füld egy földnélküli népnek) volt sokáig a cionisták jelszava, Golda Meir pedig azt mondotta volt, hogy “There is no such thing as a Palestinian people.” (Nincs olyan, hogy palesztin nép.)
A “stratégiai egyensúly” kedvéért (lényegében: “cserébe”) a palesztinok olyanokat mondanak, hogy Jeruzsálem sosem volt zsidó város, valamint azt is, hogy az egész cionista gondolat csak egy 19. századi imperialista-nacionalista fantazmagória.
Mindkettõ rotfl kategória.
ps: emlékezetpolitikai, emlékezetstratégiai harc folyik Izrael-Palesztinában, természetesen györgypéteri értelemben.
Kedves s-adai,
Válaszod ismét az önmaga horizontján túllépni nem kívánó, kizárólag önmagára referáló értelmiségi diskurzustípus iskolapéldája.
ün egy közismert és politikailag terhelt toposzt vizsgáltam meg abból a szempontból, hogy az megfelel-e a valóságnak. Azt a toposzt, hogy az önmegnevezés szabadsága korlátlan, az önmegnevezés nem vonható kétségbe, azt a politikai koorektség nevében jóhiszemûségének, esetleges hamis implikációinak és félrevezetésre való alkalmazhatóságának vizsgálata nélkül el kell fogadni.
Megállapítottam, hogy a rendezett társadalmi és nemzetközi kapcsolatoklban ez nem így van, tehéát a toposz hamis. Megálapítottam, hogy az Európai Unió is alkalmazza azt az eljárást, hopgy egy ország önmegnevezését nem fogadja el és nem alkalmazza, holott abban az esetben semmi jele nincs annak, hogy (esetlegesen) hamis implikációit véres konfliktusok hamis ideológiai alapjainak megerõsítésére használnák.
Megállapítottam, hogy a megnevezés szabadságának korlátai vannak a cégjogban is, egyebek mellett az azonosság és a megtévesztés, azaz a rosszhiszemû joggyakorlás kizárására.
Ennélfogva nem evidencia az sem, hogy a tudatosan hamis implikációk kialakítására mesterségesen létrehozott megnevezést (amerly egyébként flagráns önellentmondásban van azzal is, hogy a Volt Brit palesztínai Mandátum területén élõ arabok vagy negyven évig, egyébként teljes joggal, a mandátum területén a Szaúd által kiebrudalt gyarmati kliensük, a hejazi emír családja részére a mandátumi terület 76%-án jellegzetes gyarmatosító logikával létrehozott “Transzjordániát” tekintették palesztin államnak, majd az új narratíva legyártásakor ettõl minden magyarázat nélkül elálltak, ezzel is nyilvánvalóvá téve a megnevezéssel végzett aktuálpolitikai érdekû trükközést) hamis implikációinak megnevezés enélkül magától értetõdõnek kellene elfogadni.
Ehhez nincs szavad, e helyett az egész problémafelvetést, amely a valóság egy hamis interpretációjának megmutatását célozza, visszgyömöszölöd az önjáró értelmiségi diskurzusba, két módon:
a) györgypéteri megoldással “emlékezetpolitikai harcra” hivatkozol, ami egyfelõl trivialitás, ugyanis mióta Hammurabi illetve az ü-kévaló törvényeket rendelt az emberi közösségek fölé, azóta az emberi közösségekben a tulajdonukhoz, területükhöz, birtoklásuk jogszerûségéhez fûzõdõ vitákban az adott status quo kialakulásához vezetõ események leírását és az ezekhez kötõdõ megfontolásokat jogszerûnek tartják megfelelõ fórumok, például bíróságok elõtt szabályozott formában elõvezetni, másfelõl pedig anómiához vezetõ relativizáló trükk, mintha a kérdést átszövõ politikai érdekre való rámutatás önmagában azonos értékûvé tenné a hamis és tényszerû, az ellentmondásos és ellentmondásmentességhez közeli, a jóhiszemû és a rosszhiszemû joggyakorlásra, a tényeknek megfelelõ illetve a szándékoltan hamis implikációkra vezetõ helyzetleírásokat,
b) ugyanez az anómiához vezetõ értelmiségi trükk jelenik meg az ismert kioltó szembeállító párhuzam teljesen indokolatlan alkalmazásában, amely szerint “egyik kutya, másik eb”, vagyis (” “stratégiai egyensúly” kedvéért (lényegében: “cserébe”) a palesztinok olyanokat mondanak, hogy Jeruzsálem sosem volt zsidó város”), ami nem más, mint olyan voluntarista (azaz a tényleírások érdemi vizsgálatát indoklás nélkül, egy ideológiai cél édekében elutasító) álláspont, amely egyben az értelmiségi szerplõt mintegy kicsinyes kötélhúzás szereplõi fölé (valójában viszont a valóságból a saját végtelenített univerzumába) emelõ ítész pozíciójába helyezi, ki a kisszerû emberi törekvésekrõl a magasabbrendû, érdekeken túli és a korrektség szabályait elõíró erkölcs tanának birtokában mond ítéletet.
Meghato amikor a zsidok arabokkal szimpatizalnak, szinte konnyes lett a szemem. Ekes bizonyiteka ez annak, hogy nem szereztetek kozelebbi tapasztalatokat az arabokrol es az iszlamrol.
Kedves klett,
efféle pauschal szimpátiákkal engem nehezen vádolhatni, az iszlám veszedelemrõl szóló pársoros bejegyzést azonban én is felületesnek, hibásnak, rosszra vezetõnek és obskurusnak találom.
Figyelmen kívül hagyja ugyanis ez az értékelés azt, hogy
a) hitrendaszerek nem önmagukban veszélyesek, hanem - ha egyáltalán - egyes konkrét társadalmi-gazdasági megjelenési formákban, azok ideológiai visszatükrözéseként (alapjaként és egyszerre felépítményeként).
Nem I-tentõl elrugaszkodott gondolat az, hogy egyes hitrendszerek potenciálisan veszedelmesebb társdalmi-gazdasági formációk kialakulásához segíthetnek hozzá, mint mások, ez azonban nem vezethetõ le közvetlenül tanaikból, azok ugyanis sohasem közvetlenül hatnak, elég itt a kereszténység látszólag kifogástalan tantételeire illetve története nagyobb részének lesújtó recordjára utalni.
b) Reménytelen dolog ezredévekben mérhetõ korú hitrendszerek ellen hadakozni, ezek a belátható idõben velünk maradnak, ráadásul õseink földjén újjáalapított nemzeti államunk révén igen érzékeny érintkezési felületel. Sokkal bölcsebb odahatni, hogy az adott hitrendszer uralta társadalmak változzanak a számunkra (és bizonyos értelemben ebbõl következõen) a számukra kedvezõbb irányba. A jelen animozitások nem “from time immemorial” és nem az örökkévalóságig állnak fenn, ellenségbõl szövetségessé válhatnak partnerek, és én azt gondolom, hogy objektíve egy ilyen fordulatnak minden látszat ellenére adottak az alapjai
c) maga az a narratíva, hogy “valakik fenyegetnek valaki másokat” érintkezõ kulturális és gazdasági rendszerek esetében többnyire felületes és statikus megközelítést tételez fel. Mi is fenyegetjük ugyanis õket, ezt kevésbé drámai nyelven úgy lehet megfogalmazni, hogy érintkezõ rendszereink súlyos érdekellenététekkel terheltek, és kölcsönösen, bár különbözõ intenzitással, okokból, eszközökkel és kilátásokkal, megpróbáljuk egymás befolyását csökkenteni, illetve egymást belsõ fejlõdésünkbõl nem következõ változásokra bírni. Ebbõl a csak látszólag szubtilis különbségtételbõl az következik, hogy a konfliktust a maga dinamikájában vagyunk képesek szemlélni, s kívánatos esetben sem túl nem reagálunk, sem óvatlanokká nem válunk, mellékkörülményként pedig nem veszítjük el euroatlanti társadalmaink alapvetõen liberális és demokratikus jellegét akkor sem, ha egyébként védekezésünk ideiglenesen bizonyos szabadságjogok és aggálytalan eljárások korlátozott felfüggesztésére kényszerít bennünket.
Kedves Montefiore!
ürülök, hogy felvetetted a macedón példát/estet/párhuzamot. ün erre nem gondoltan. Tényleg érdekes látni ezt, és végiggondolni az alkalmazhatóság feltételeit és korlátait.
Pár gyors gondolat (kevésbé precízen, mintha több idõ lenne rá; remélem, nagy pontatlanságokba így sem futok bele):
- Az “EU” nem “elfogadta” Görögország érvelését - az elfogadás szó itt elismerését jelentené ennek az érvelési alapnak. Görögország “gyakorlatát” “fogadta el” kényszerûségbõl, mivel mást nem tehetett; aki vétóval fenyegette Macedónia NATO-csatlakozását, ha az nem vált nevet.
- Ezt a görög gyakorlatot bármiféle követendõ példának felhozni nem igazán jó, ez is inkább arra példa, hogyan korlátozza a józan észt az érzelmi túlfûtöttség - lásd milyen súlyú két ügy feszült egymással szemben. A vétó az EU döntéshozatalban végsõ eszköz, tulajdonképpen zsarolás (Görögország a ciprusi csatlakozás, vagy Törökország felvételi tárgyalásai kapcsán is alkalmazza), tele érzelmi túlfûtöttséggel és történelmi feldolgozatlanságokkal (a görög érvelés egyike eleme volt, hogy Nagy Sándor is a Macedoniának nevezett észak-görög tartományban született). Inkább jelzi a balkáni régió (akár Ká-Eu-nál is nagyobb)terheltségét.
- Lehet, hogy 1948-ban valóban nem léteztek palesztinok - ahogy izraeliek sem… De azóta eltelt két emberöltõ. Most már mindkettõ létezhet akár. ?gy tûnik, a hajdani Mandátum területére ez a két csoport formál igényt. Szélsõséges esetben az egészre, mérsékeltebb esetben annak egy részére.
Számomra a lényeg, hogy bárhogy is nevezem a palesztinokat //mandátumterületbeli arabokat, ezzel nem ismerek el indirekten sem semmit, nem jutok sem közelebb, sem távolabb ahhoz, hogy akár gondolatban is “nekik ítéljek” területeket vagy elismerjem ehhez a jogukat. Az, hogy több millió nemzsidó ember életét azon a területen rendezni kell, az ettõl független tény. Hogy ebben mennyire számít elfogadható megoldásnak az etnikai tisztogatás vagy az apartheid (ld. shadai errõl korábban), az úgy tûnik, megítélésfüggõ. üs ahogy írtad, az iszlám-világ veszély//fenyegetés is árnyaltabb kérdés, és semmi esetre sem érdemes automatikusan összemosni ezzel a kérdéssel, vagy direktben levezetni abból az erre adandó választ.
Kedves klett,
egyszerûsítve cseppet az elõttem szólók mondandóját: marhaság általánosítva bármit mondani, érezni, sõt: balgaság. A szemedet meg megtörlöd szépen. :-)
Kedves Ajudit,
kerlek ne egyszerusitsd le, felfogtam :-) annak ellenere hogy engem nem “magyarul tanitott imadkozni anyam”.
Mellesleg mikor jartal utoljara Jeruzsalemben?
ün speciel Jeruzsálemben élek, és nem látok összefüggést az általad mondottak, és az itteni arabok között. Mondhatni már csak gyakorlati szempontból is szimpatizálok az arabokkal, mert bárkivel szimpatizálnék, aki kimossa a szennyesemet, felmossa utánam az áruház padlóját, házakat épít, elviszi a szemetet, és megcsinálja az összes szar munkát, amit nekünk kéne, ha nem lennének õk itt.
Ennek ellenére politikai szempontból sokkal konzervatívabb vagyok, mint a fent elhangzottak. De szerintem mindenkiben az embert kell látni és kész. Ha azt mondja valaki, hogy szenved, és szabad akar lenni, ezt nem illik megkérdõjelezni. Az igényt biztosan nem.
Ez egy tök jónak tûnõ album, olyan kellemesen kocka dolgok vannak benne, zászlók, pénzek, térképek, dokumentumok… (értitek, mire gondolok) az ilyeneket napestig el tudom nézegetni. Letöltöttem a PDF-et, nagyon szépen köszönöm. Persze lehet, hogy van ahol elképesztõen fel fogok háborodni rajta (vagy nem, ezt így elõre nem tudom megmondani), de ez egy nagyon jó ötlet.
Kedves klett,
amit írtam mindig, mindenütt igaz, mindentõl függetlenül.
Egyáltalán nem mellesleg: itthon vagyok Israelben, meg Pesten is - ahol vannak cigányok, meg nem zsidók, meg mindenféle.
Most Koszovóba megyek nemsokára …
ajudit: összezavartál itt engem, most akkor az a mindig és mindenütt igaz, h marhaság, sõt balgaság bármi általánost mondani? ebbõl logikailag nekem az jön le, h marhaság azt mondani, h marhaság. ha tényleg ezt sugallod, az persze nagyon bájos. tán egy kicsit bajos is. koszovó, palesztína. szép példák szerintem arra, h mindegy, h marhaságokat mondunk-e vagy sem, ahol egyszerre két egymást kizáró érdek szeretne saját nemzeti otthont ugyanazon a területen, abból konfliktus lesz, amivel akkor is kell kezdeni vmit, ha csak marhaságokat tudunk beszélni
Kedves vasika,
nem zavartam össze semmit és senkit … csak akad tán, aki nem érti … és ez nem baj, gondolom.
Nem bájos, nem bajos, nem sugall.
Te engem nem zavartál össze: értem, hogy másról beszélsz, mint én.
Igen, a konfliktusokkal kell(ene) valamit kezdeni. Nosza …
egyre jobban összezavarnak a szavaid (ha ennyire kekeckedsz, jó, nem te, a szavaid általam való értelmezése). viszont jelzem, sztem meg nagy “marhaság” kétségbe vonni, h nekem bájos és bajos, mindaz, amit kiérteni vélek a szavaidból. fõleg, h így leírva töményen kategorikusan hangzik a hatszavas, három nemet is tartalmazó mondatod. nyilván korlátolt és ostoba vagyok szellemi magaslataidhoz, de nem magyaráznád el, h akkor most mi az, ami mindig és mindentõl függetlenül igaz?
Kedves vasika,
igazad van: túl tömör. Tehát: nem állt szándékomban bájosat, bajosat írni, és sugallni sem akartam semmit. Leírtam, kategorikusan.
Nincs itt szellemi magaslat, meg ostobaság, legfeljebb kis szócséplés.
ün nem tudok semmilyen, emberre, vagy azok csoportjára vonatkozó általánosított véleményt, minõsítést elfogadni. Sem dicsérõt, sem nem dicsérõt.
Mi ebben a kekec?!
Záhir Muhszein szavai (Trau, 1977-3-31) szerint:
“A palesztin állam megalakítása számunkra csak eszköz, hogy az arab egység kedvéért fokozzuk Izrael állama ellen a harcunkat. A valóságban ma nincs különbség jordánok, palesztinok, szírek és libanoniak között. Ma csakis politikai és taktikai okokból beszélünk a palesztin nép létezésérõl, lévén az arab nemzeti érdekek azt követelik, hogy a cionizmussal szemben mutassuk be egy ’palesztin nép’ létezését.”
Mindenki tudomasara hozom,hogy valaha kb.kr.utan 300 evvel letezett palesztin nep.Europai partraszallok voltak.Arab nomadok es egyeb hordak lemeszaroltak oket,majd a nevuket is bitoroljak napjainkig.Ivritul ez igy hangzik:גם רצחת וגם ירשת.=meg gyilkoltad es orokolted is.
A zsidók kiûzése után mûvileg létrehozott Provintia Syria (Palestina) 313 után, tehát a kereszténység bevett vallásként való elfogadása után valóban keresztény betelepülõk kedvenc célországa lett, de ez nem jelenti azt, hogy egységes nyelvû, vallású és kultúrájú nép alakult volna ki, s ennek a népességnek sem a korábbi föníciaiakhoz (filiszteusok, pelistim), sem a késõbbi arabokhoz sincs voltaképpen semmi köze.