Libanoni zsidó receptet próbáltam ki tegnap vacsorára. Már többször megállapítottuk, hogy a libanoni konyha valószínûleg az egyik legremekebb a világon, és most sem kellett csalódnunk. Pitával szokás enni, kanálként használva a kenyérfélét, de nekünk csak kuszkusz jutott.
Ha valaki olyan gondos háziasszony, mint amilyen én nem vagyok, akkor biztosan télire eltett sültpaprika is sorakozik a spájz polcain. Ha mégsem, semmi gond, szerencsére már sok helyen árulnak ilyesmit, és a Lildlben vettem, és még a héja is tökéletesen el volt távolítva. Szinte házi, nagymama által eltett minõség.
Hozzávalók:
1 csirkemell filé
2 nagy hagyma
2 gerezd fokhagyma
1/2 üveg sült paprika lecsepegtetve
15 dkg kesudió száraz serpenyõben megpirítva, durvára darálva
1 kk õrölt szegfûbors
só, bors
olívaolaj
fekete olajbogyó
A hagymát karikákra vágtam, és olívaolajon megsózva megdinszteltem. Egy tûzálló tálba szedtem, és a visszamaradt olajon megsütöttem az apró darabokra vágott csirkemellet.Ezt is a tálba dobtam, az olajbogyóval, és a kesudióval és a fûszerekkel együtt. A paprikát pépesítettem a fokhagymával, majd az egészet összekevertem, és 30 perc alatt megsütöttem.
De jó, végre egy kis husika! No és az egy csirkemellfiléhez két hagyma arány az pont nekem való:) üs a sültpaprika…hmm. Ezt még az én paprikaintoleráns epém is kibírja talán így héj nélkül. Friss pritaminpaprikám van, nem egészen olyan mint a nyári paradicsompaprika, (ami a legjobb az egész világon a paprikák közül szerintem,) de a pritamint is simán megsütöm a sütõrácson.
Mivel a spájzomban csupán szilvabefõttek, és baracklekvárok vannak. (Van egy 2003-mas évjáratú is, amifelvette az üveg alakját, csak kisebb lett, és olyan mint a gumi) Lekvármúmia.