Valamikor õsszel olvastam egy amerikai fórumon a macesz-lasagnat (macannya :-), és annyira abszurdnak tûnt, hogy megjegyeztem. Arra gondoltam, hogy rettenetes lesz az íze, de egy hét tésztamegvonás után még jól jöhet.
Most megcsináltam, és nagyon meglepõdtünk mindketten a férjemmel. Ez finom! Nincs pászka íze, és persze badarság lenne egy valódi olasz tésztához hasonlítani, mégis nagyon finom. Nekünk legalábbis a 2008-as pészah meglepetése.
Vannak, akik széder este nem nagyon fûszerezik az ételeiket, de én nem tartozom közéjük. Ezt is csak jó fokhagymásan, sok oregánóval érdemes megsütni.
Kétféle szósz van a maceszlapok között, egy gombás, és egy sajtos.
Hozzávalók a gombás szószhoz:
50 dkg csiperke felszeletelve
2 paradicsomkonzerv
5 gerezd fokhagyma
1 kk majoránna
1 kk oregánó
1 kk bazsalikom
só, bors
olívaolaj
1 dl vörösbor
Az olajon megdinszteltem a gombát, rászórtam a fûszereket, majd beleöntöttem a paradicsomkonzervet. Kicsit összefõztem, majd belenyomtam a fokhagymákat is. Végül belekevertem a bort.
Hozzávalók a sajtos szószhoz:
2 dl tejszín
20 dkg cheddar sajt
10 dkg parmezán
só, bors, szerecsendió
A tejszínbe belereszeltem a sajtot, majd addig melegítettem, amíg teljesen elolvadt. Fûszereztem, és beleszórtam a parmezánt is. Elvileg sûrû massza kell hogy legyen, de ha mégis híg maradna, akkor a tûzrõl lehúzva keverjünk bele egy tojás sárgáját.
A maceszlapokat felváltva megkentem a szószokkal, majd a tetejére reszelt sajtot szórtam. Hagytam állni 15 percet, így megpuhult a pászka, majd forró sütõben átsütöttem. Végûl a tetejét megszórtam fenyõmaggal.
minden koser recept blogon ezt mutatjak az utobbi harom napban. teljesen determinalja a fantaziat.
Nincs mese, ezt kell fõzni.
Lasagnát fõzni?????????????? A lasagnát, az anyját, nem sütik?
Egyesek sülve-fõve szeretik! :)
(Az eredetinél a tésztalapokat félig megfõzik, majd összeállítják-töltik és ez egészet megsütik… bizonyos iskolák, mert mások tényleg csak sütik.)
Jajmár! Sütni valóban :-)
ün nem fõzöm az eredetit sem.
Szerintem ha kézzel gyúrt, házilag vagdosott a tészta vagy jobbféle bolti, akkor nem kell, na de ha valami kõkorszaki nagyonszáraz? Jó, akkor meg minek. :)
Csak jobbféle boltit veszek, de szerintem a legrosszabb is megpuhul az alufólia alatt a paradicsomtól.
A száraztésztában sincs kovász. A durumban még tojás se.
Mégis pészahi tilalom alá esik?
Alufólia, akkor ez lehet a kulcs. :) Bevallom, nem nagyon szeretem használni, mióta meggyanúsították az Alzheimer-kórral (valószínûleg ok nélkül, de kabátlopás). üs azt is bevallom, ha boltit veszek, egyszerûen elolvasom rajta a használati utasítást és azt követem. Ha nem muszáj, nem is érdemes elõfõzni, nem túl vidám puha forró tésztalapokkal pepecselni.
Persze, mivel több mint 18 (?) percig érintkezik a búza a vízzel, így erjedésnek indulhat.
A kóser kézi maceszet felügyelik, hogy gyorsan elkezdjék sütni, mielõtt letelik ez az idõ.
Eszter:
Miért pont 18 perc? az erjedés egészen apró jeleit hogyan vették észre akkoriban, amikor még nem volt mikroszkóp, vagy fejlett laboratóriumok?
vagy a 18 perc a kóserság szempontjából (illetve a kovásztalanság szempontjából) csak akkortól számít, mióta valaki ezt kikísérletezte?
(persze látom a kérdõjeledet is, tudom, te sem érted, de hátha valaki érti!)
Lenyûgöz ez a gondolkodás a zsidóságban. :) a precizitásra való törekvés olykor már nagyon “sok” tud lenni!
Tudom, ez is egy megválaszolhatatlan kérdés, vagy valami olyan, amire 2 zsidó tud 3 vagy több választ adni.
Háláchá – szerint az õrzést akkor kell elkezdeni, amikor a gabonát lisztté õrölték. Miután minden, peszáchra készült maceszt így õrzött lisztbõl sütnek – ezt misáát töchiná-nak hívják –, a peszáchra kóser macesz gyakorlatilag mindig mácá smurá.
Néhány Bölcsnek azonban az volt a véleménye, hogy a maceszt a gabona learatásától kezdve õrizni kell – ezt misáát köcirának nevezik. Ezért vannak, akik aggályosan ügyelnek arra, hogy csak olyan maceszt egyenek, amelynek õrzése – smirája – így történt. Némelyek, pl. a chászidok, peszách egész idején ilyen maceszt esznek, mások csak a széderestén ragaszkodnak ehhez. Ez az aratástól fogva õrzött macesz a szigorúan vett mácá smurá.
A maceszt ma többnyire géppel készítik. A modern gépek használata nemcsak a jó minõséget biztosítja, de lerövidíti a gyártási idõt is, így csökkenti az erjedési folyamat megindulásának veszélyét. Természetesen nagy figyelmet kell fordítani még a legkisebb alkatrészre is, nehogy egy parányi tészta ragadjon rá, ami az összes maceszt chomeccé teszi.
zsido.com
Ez nem válasz arra, hogy honnan tudják a 18 percet, de ez nem modern dolog. Röviden: fogalamam sincs, remélem valaki tudja majd.
a 18 percre tipp: talan ez felel meg egy olyan mertekegysegnek, ami a szabaly megallapitasakor meg kerek volt, de ma mar nem hasznaljuk, van helyette a 18 perc…
TIRAMACESZ:
http://www.evilmadscientist.com/article.php/tiramatzah
:-D
ez a tiramacesz nagyon vicces :-)
Azért 18 perc, mert Egyiptomban a liszt és a víz keveréke 20 perc után erjedésnek indul. Peszáchkor úgy kell viselkednünk, mintha Egyiptomban volnánk, tehát hiába nem kovászosodik a liszt és a víz keveréke nálunk még tán egy fél nap múltán sem, úgy kell tennünk, mintha Egyiptom földjén lennénk. Ezért a húsz perces idõbõl elvesznek két teljes percet, ezzel kizárják annak a lehetõségét, hogy “Egyiptomban” savanyúvá váljék a tészta.
amikor ajanlottak bezzeg nem fogadtam el, hogy kapjak jelszot, mert velem soha semmi relevans nem tortenik, leven nem elek semmilyen vallasi eletet. aztan azota folyton tortenik valami erdekes (persze a pesti tortenesek fenyeben annyira nem erdekses).
de peldaul miota itt elek, negy eve, meg sosem volt peszach alkalmabol learazas.
http://www.sarok.org/userimages/32/2008-04-09_passover.jpg
plane, hogy minden learazott dologra ra van irva: not kosher for Passover.
Nálunk minden évben valami ilyesmi a fõétel a széderen, de nem a tésztáról neveztük el (lasagna), hanem a töltelékrõl: (maceszos) ratatouille. A lényeg ugyanaz, mint Fûszeresnél, de gomba helyett padlizsán és cukkini van benne: paprikával és paradicsommal, meg sok hagymával összesütve. A fûszerezésben a fokhagyma mellett az oregano és a bazsalikom dominál.
A zöldség nagyon gyorsan elkészül (mindent héjastól fõzök, kockára vágva vagy szeletelve). Sütés elõtt közvetlenül, a maceszt leöntöm egy kis zöldséglevessel, hogy megpuhuljon, kibélelem vele a jénait, ráteszem a zöldséget, leöntöm a besamell mártással, ráteszem a tetejére a fedõ maceszlapot, azt is leöntöm egy kis zöldséglével, majd a tetejét még bekenem tejföllel / kefirrel. Reszelt sajt kerül a tetejére is, de csak az utolsó pár percben. Nem kell sokáig sütni (kb. 15 percig szoktam).
csak egy tipp: 18 a chaim számértéke
Charlie, ez ok amit írsz, de az a kérdés, hogy honnan tudták annak idején, hohy 20 perc elteltével már erjed? Valóban elkezdett buborékosodni a tészta? Mert az nagyon gyors akkor, majdnem mint az élesztõs.
Igen. Egyiptomban (vidéken) ma is úgy készül a kenyér, hogy a dagasztott tésztát a háziasszony kiteszi az kertbe. Másfél óra alatt megkel, de már húsz per után látszik a savanyodás, a kelés. Az ok (a Nílus deltájáról és környékérõl van szó, maga a Micrájim héber szó is a Nílus-Delta szorosságára utal), hogy viszonylag nedves levegõben sok gombaspóra van. Egyiptom ellentéte Mongólia, ahol a kifogott halat otthagyhatod a tó partján, s ha napokkal késõbb arra jársz, még mindig megeheted, mert olyan száraz és csírátlan arrafelé a levegõ, hogy a bomlási folyamatok sokkal lassabbak, mint amihez mi szoktunk.
Ez nagyon érdekes.
ün is készítettem magától kelt kenyeret, jelentem Magyarországon 3 hét alatt kel meg.
Ez tényleg nagyon érdekes.
Ha a (gépi) dagasztás után 18 percen belül megkezdõdik a (gépi) szárítás, mondjuk rabbi felügyelete mellett, akkor
az így elõállt száraztésztát sem lehetne pészahkor fogyasztani? Csak mert a kovásztalanság követelménye ekkor is 100%-ban megvan.
“A tésztakészítés - gyúrás. nyújtás, préselés - folyamata gépi berendezéseken megy végbe. A tészta formázását szintén gépi eszközökkel végzik (matricán nagy nyomással. illetve szeletelõ. alakító gépeken). A dörzstarhonyát rostán vagy reszelõn dörzsölik át. A szárítás végezhetõ teljesen automatizált szárítóberendezésben. illetve tálcákon szárítókamrás módszerrel.”
forrás:
http://www.omgk.hu/elelm/2/285.html
Csak akkor, ha meg is sütik a tésztát (mácát csinálnak belõle), különben ugyanis bármikor újból nedvesség érhetné és beindulhatna a kovászosodás folyamata. Hogy milyen fontos a mácá ismerete, könnyen demonstrálható is. Ímé:
Kedves Charlie,
a micrajim kifejezés a két egyiptomra utal, Alsó- és Felsõ-Egyiptom, nem véletlen a kettesszámú végzõdés. A gyök pedig valószínûleg az egyiptomi mdr gyökbõl származik, amivel az egyiptomiak az országot jelölték. Az arabban máig meg is maradt a misr kifejezés, ami országot jelent, azaz a Micrajim annyit tesz, két ország.
Közben megtaláltam a szó egyiptomi eredetét, remélem, nem gond, hogy angolul van:
It is worth mentioning that the term Misr means “the region” or “the country”, its
plural is Amsar and is derived from the ancient Egyptian term “Magr” or “Mashr”
meaning “the protected”, “fortified”, or “sheltered” referring to the natural boundaries,
which protected Egypt from invaders. Thus, Misr means “protected” or “fortified”.
A macesz ugy keletkezett, hogy a zsidok menekultek Egyiptombol es nem volt idejuk kenyeret sutni, igy csak osszekevertek a lisztet es a vizet, majd megsutottek, ennek emlekere esznek a zsidok Peszahkor maceszt.
Ma mar arusitanak macesz lisztet, macesz “zsemlemorzsat”, ezzel keszitenek zsomleket (sok tojassal) tortakat. Mar napolyit is gyartanak ilyen “lisztbol”
bator vagyok ….es ugyes :))