Ajánlom mindenkinek az üS interjúját Jean-Pierre Frommerrel, a Les Mardis hongrois de Paris (Párizsi magyar keddek) elnökével, a Francia Környezetvédelmi Minisztérium munkatársával. A téma: a budapesti régi zsidó negyed módszeres puszítása, európai alternatívák.
Keress:
Most mondjátok:
- Üveges szemmel bámulom a szíenent… (20)
- Psymon: Ez egy személyes vélemény volt, az írás stílustalan sága,...
- aritus: A post meg nagyon teccik.
- aritus: ja, es aczel endre is azt irta, hogy ezek a csunya izraeliek csak a...
- aritus: shadai attol, hogy nem meno a kozel-keleti konfliktus, meg letezik,...
- Gabriel: Nézzétek inkább a Channel 10 News híreit, nagyon emberi, sajnos...
- Hogyan ünneplik a zsidók a karácsonyt? (101)
- Gabriel: Kedves Borka, szívemből szóltál! Mi, zsidók és kereszténye k...
- A cionizmus lazaca (16)
JP zsongás
Szemita Szótár
Hapsi: 'férfi', a héber hofshi-ból.
Azért ezt kellõ kritikával érdemes olvasni :-)
mire gondolsz pontosan?
Elég sok pontatlanság van a nyilatkozatban, de alapvetõen a szemlélettel van bajom. Ahogy az ?VÁS egyesület sem, úgy ez az ember sem veszi figyelembe az itt élõ emberek érdekeit, kizárólag az egyébként irreális, megvalósíthatatlan, “magasabb” szempontokat tekintik. (Arról nem is beszélve, hogy nagyon unom, hogy a kerület vezetését ellenségnek tekintik, “rosszfiúknak” állítják be.)
Csak egyetlen példa arra, hogy kívülrõl másképp látszik ez a környék, mint belülrõl. Idézet a nyilatkozatból:
“Teljesen ellentmond a korszerû urbanizmus elveinek az is, hogy ezekben a szûk, sûrûn beépített utcákban mélygarázsokat alakítanak ki. Ez még inkább fokozza majd az autósforgalmat, miközben minden modern nagyvárosban arra törekszenek, hogy azt a perifériák felé irányítsák.”
Ez elvben lehet, hogy megállja a helyét, de ha valaki keresett már parkolóhelyet ezen a területen, és hajlandó gondolkodni is, az pontosan tudja, hogy ha lennének mélygarázsok, akkor jóval kisebb lenne a forgalom, mert a jelenlegi forgalom elég jelentõs részét az itt lakók, itt dolgozók, ide látogatók parkolóhely keresése alkotja.
A mélygarázsokat az új, magasépítésû (sokszor 6-7 emeletes) házak új lakóinak építik: ez a forgalom hozzájárul a jelenlegihez.
Frommer szerintem nagyon pontosan beszél és rendkívül jól ismeri a városrehabilitációs gyakorlatokat Európa különbözõ országaiban.
rpanni, szerinted minden úgy jó, ahogy van jelenleg?
Adott esetben több garázshely épül, úgy tudom, mint amennyi az épülõ lakásokhoz kell, és ne felejtsük el azt se, hogy amelyik házak (lakások) helyére épülnek az új házak, azokban is laktak emberek, akik viszont más lehetõség híján az utcán parkoltak.
Amúgy meg óriási a különbség a nyilvánosnak szánt Nagymezõ utcai mélygarázs (ami valóban vonzhatott volna forgalmat) és egy nem nyilvános, csak a lakók / bérlõk által használt garázs között.
Nem, nyilván nem igaz, hogy minden úgy jó, ahogy van, lehetne jobb is, csak ahhoz pénz is kellene, nem csak szöveg.
Mindig a Marais negyedre olvasok hivatkozást, csak ezekhez rendszerint elfelejtik hozzátenni, hogy a francia állam törvénymódosítással és rengeteg pénzzel hozzájárult a negyed rehabilitálásához, ami ugye itthon egyáltalán nem mondható el :-(
rpanni, jellemzõen nem épül több beállóhely, mint amennyit a törvényben elõírnak, ami jelenleg lakásonként 1 beállót jelent (Romániában pl. ez a szám 1.2).
Ugyanakkor ez pontosan lakásonként eggyel több, mint amennyi eddig rendelkezésre állt.
ün egyébként nem értem ezt a hisztit. Maga a zsidónegyed építészetileg nem igazán különbözik a hasonló idõszakban épült többi negyedtõl, ugyanazok a házak, hol historizáló, hol szecessziós stb-stb. stílusban. Ami ezt a negyedet megkülönbözteti a többitõl, az a neve meg a helyenként újjászervezõdõ zsidó jelleg, ami viszont nem épületfüggõ.
Vannak épületek, amiket tényleg védeni, óvni kell, de egyébként miért ne újulhatna meg? Buda pl. az õskor óta lakott terület, mégsem maradtunk a barlangoknál.
A zsidónegyed a zsidóktól lesz zsidó, ahhoz viszont az kell, hogy élhetõ lakások legyenek benne, a belvárosi bérházak össze-vissza szabdalt, többször felosztott, leválasztott lakásai nem ilyenek. Hiába érték a homlokzat, ha mögötte élhetetlen terek vannak, amik nem vonzzák az embereket (és közben ugyanezek a harcos városvédõk rettegnek a szlömösödéstõl és tanakodnak, hogy mivel lehetne a városba vonzani a tehetõsebb rétegeket, hát kérem, élhetõ lakásokkal pl.)
fhb, “jellemzõen” biztos igazad van, én most a konkrét esetrõl írok (Síp u. 8-10.)
amúgy most, hogy a további hozzászólások neked fognak szólni, nyugodtan elmegyek aludni, majd holnap visszanézem, mit idéztél magadra ezzel a kommenttel :-) jó éjszakát :-)
“elfelejtik hozzátenni, hogy a francia állam törvénymódosítással és rengeteg pénzzel hozzájárult a negyed rehabilitálásához, ami ugye itthon egyáltalán nem mondható el :-(”
Ki felejti el hozzátenni? Basszus, pont errõl beszélnek most a franciák ebben az üS cikkben! Hogy a magyar államnak kellene tennie végre valamit. Levelet írtak a köztársasági elnöknek, a miniszterelnöknek is. Nem olvasol, csak írsz? ;]
A bejegyzésben linkelt interjúból az is kiderül, hogy a Marais talán még ROSSZABB állapotban is volt az 50-es években, mint ma a 7. kerület. Régebbi házakról is van szó. Ott is élhetetlen terek voltak, szlamos volt a környék, nem voltak sem befektetõk, sem beköltözõ polgári/bobo rétegek. Ebbõl a holtpontból az államnak és a városnak sikerült kimozdítaniuk a városrészt. Ez az, ami nem történik meg Budapesten.
Marais házállománya így 99% megmaradt, a homlokzatok is, a udvarok is, a szûk utcák is. Egy helyen dózeroltak csak a környéken, ahol létrehozták Párizs legjobb közösségi terét: ez a Pompidou központ és a Beaubourg. Nagyon okosan átgondolt fejlesztésrõl volt tehát szó.
A Maraisban egyébként annyira óvják a régit, hogy az eredeti (festett) boltcégéreket sem szabad átfesteni vagy eltakarni egy új felirattal. Így sok volt van, ahol pl. “Boulangerie” felirat van, miközben designer ruhabolt mûködik valójában. üs nem skanzen: Párizs egyik legizgalmasabb, legpulzálóbb negyede kerekedett ki ebbõl a szemléletbõl.
shadai, ma ( tegnap ) valahogy több csak író vetõdött ide … :(
nahát, mi lett ebbõl!!!:) mi pont ott voltunk, amikor elkezdte az aláírást gyûjteni tavaly:))
amúgy nagyon egyetértek shadai-jal.lehetne ebbõl egy csúcszuper negyed.
Kedves Ajudit, attól, hogy esetleg másképp gondolkodunk bizonyos kérdésekrõl, jelen esetben egy város, városrész szerves (vagy idõnként szervetlen) fejlõdésérõl, a város szövetének megõrzésérõl, megújításáról, a régi és új viszonyáról, abból még nem következik, hogy aki nincs veled egy véleményen, az csak ír, nem olvas. Nem kell szomorkodni, így szép a világ, sokan gondolunk sokfélét.
ün pl. teljes mértékben meg tudom érteni, hogy miért gondolják sokan a város konzerválásának szükségességét, bár ezzel egyetérteni nem tudok.
Van példa mindkét modellre és mindkét modell jól mûködõ, élhetõ várost eredményezhet, eredményezett másutt.
Szerintem egyébként sokkal, de sokkal fontosabb lenne az egész negyed válogatás nélküli védelme helyett az, hogy a valóban védendõ értékeket védjük vaskézzel és az önkormányzat nagyon alaposan vizsgálja az újonnan építendõ épületek illeszkedését a környezetükbe.
Kedves shadai, a Marais épületei, bár sokkal rosszabb állapotban voltak, mint a mi épületeink, élhetõek voltak. A mi bérházaink nem attól élhetetlenek, hogy régiek. Nagyon-nagyon jó lakásokat terveztek régen, ez látszik abban a néhány lakásban, ami megúszta a kommunista felosztási kényszert, illetve ott, ahol viszonylag jól látható az eredeti állapot. Nálunk ebbõl kevés van, míg máshol, pl. a Marais negyedben az eredeti lakások maradtak meg.
shadai, igazad van, _ebben_ a cikkben valóban írnak róla, amikor ezt a megjegyzést írtam, általánosan gondoltam - elnézést
Kedves fhb,
nyilván.
Itt olvastam a kifejezést, ami - ha jól látom - megfelelõ eredménnyel járt. ( Nem olvasol, csak írsz? ;] )
:-)
Szerintetek hogyan lehet civilként segíteni?
Milla, gondolom, hogy pl. az ?VÁS! Egyesület munkájához lehet csatlakozni. (Email: ovasegyesulet@gmail.com)
Az ?vás! elsõ felhívása, még 2004-bõl:
http://archivum.epiteszforum.hu/holmi_detailed.php?mhmid=2954
Shadai: toda raba! már írtam nekik. komolyan, müvészettörténészként, (na meg egyébként is) vérzik a szív. amikor megláttam a terveket, úgy érztem, mintha valamelyik idös rokonom haldoklana. tudom, ez rém patetikusan hangzik, de így van. szerintem nagyon jó, hogy itt a blogon beszélgetünk a témáról, de azt gondolom, hogy ha mindenki, akit a téma érzelmileg érint, civilként (a beszélgetés után-közben)csak egy kicsi követ megmozgat, javul az esély megmenteni a negyedet a katasztrófától. idealista vagyok, na.
Fhb,
Tudsz mondani példát a másik modellre?
Szerintem ez Magyarországon azt jelenti, hogy a Világörökség védõzónájában letarolnak régi házakat, és helyükre nyolcemeletes lakóparkokat, mélygarázsokkal építenek.
Mondjuk értem, amit mondasz, mert élni sok helyen lehet.
http://www.vilagorokseg.hu/portal/tartalom.php?idt=20080305131254
Kedves Psymon, példaként szolgálhat bármely nem európai nagyváros. New York sem felhõkarcolókkal kezdõdött.
A 7-8 emeletes épületek építésének engedélyezése botorság, de ilyenek nem is nagyon épülnek a belvárosban, általában 7-8 szintes épületek épülnek, azaz pince+földszint+5-6 emelet, mert ez illeszkedik a régi, nagy belmagasságú 4 emeletesekhez. A ház alá épített mélygarázs pedig szerintem kifejezetten pozitív dolog, hiszen az nem növeli a forgalmat (nem nyilvános parkoló), ellenben nem az egyébként is túlzsúfolt utcai parkolókat terheli tovább.
Nem önmagában az új épületekkel van baj szerintem, hanem az erõtlen és fantáziátlan kerületi szabályozással. Alaposan meg kell nézni, mire adnak ki engedélyt, oda kell figyelni, hogy az új épület illeszkedjen a környezetébe. Nálunk elsõsorban ezzel van a gond, de erre szvsz nem az a megoldás, hogy akkor nem építünk semmit, hanem az, hogy erõsítjük a hatósági kontrollt.
Íme, az ügy folytatása:
http://www.epiteszforum.hu/node/8682
Elég megdöbbentõ a polgármester arroganciája…