Idén purim ünnepe március 20.-án este kezdõdik, és másnap estig tart. A zsidó naptár szerint Ádár hónap 14-én ünnepeljük, de szökõévben mindig a második Ádár havi 14-én.
Purim napját Eszter böjtje (táánit Esztér) elõzi meg és Susán purim emléknapja követi. Purim ünnepének elõestéjén, ádár 13-án a perzsiai zsidók engedélyt kaptak a királytól, hogy harcba szálljanak Hámán seregével. Imádkozással és böjttel készültek. Ennek emlékére szokás minden év ádár 13-án böjtöt tartani.
A purim története Eszter (אסתר) könyvében (megila) olvasható, az egyetlen olyan szentírási mûben, amelyben nem szerepel Isten neve. Az ünnep történelmi hátterét Eszter könyvébõl (Megilát Esztér) ismerhetjük meg, ami leírja, hogy az ie.470-es években Áhásvéros király ( Xerxes) uralkodásának idejében az ámálék népbõl származó fõminiszter Hámán volt, aki el akarta pusztítani a Perzsa Birodalom minden zsidó lakóját.
Itt élt akkoriban a zsidó Mordeháj akinek nevelt lánya Eszter meghiúsította Hámán gonosz tervét és megmentette a zsidókat a pusztulástól. A sorsvetéssel megállapított napon (ádár 13) nagyot fordult a kocka és a zsidók fegyverrel a kézben védték meg magukat és számoltak le ellenségeikkel, majd ahogyan Eszter könyvében olvashatjuk: “…a vidéki zsidók, kik nyílt városokban laknak, megülik ádár tizennegyedik napját örömmel, lakomával, ünnepnappal s ajándékokat küldve egymásnak” (IX,19).
“Mordecháj leírta mindezeket az eseményeket. Majd leveleket küldött… a zsidóknak… és kötelezõvé tette számukra, hogy tartsák meg ádár hónap tizennegyedik és tizenötödik napját… Tegyék azokat az evés-ivás és az öröm napjaivá, amikor egymásnak ajándékokat, a szegényeknek pedig adományokat küldenek. A zsidók megfogadták, hogy … sem õk, sem utódaik, sem a hozzájuk csatlakozók nem szüntetik meg, hanem megtartják ezt a két napot* a kapott írás szerint és az elõírt idõben minden esztendõben…” (Eszter 9:20-23., 27.)Az ünnep megtartásának legjellemzõbb vonása, hogy Purim elõestéjén a zsinagógában meghallgatjuk az Eszter-tekercs, közismertebb nevén a Megilá felolvasását. A következõ reggelen, Purim napján, a sáchrit istentiszteleten is felolvassák a Megilát. Elõírás szerint a nõk is meghallgatják, mert nekik ugyancsak részük volt a megmenekülésben, és a történet fõhõse is egy nõ: Eszter királynõ. A gyerekek is menjenek el ilyenkor a templomba, hogy teljesítsék ezt a kötelezettséget. Szokás zajongani, kereplõt csörgetni, valahányszor Hámán nevét említik felolvasás közben. Ez abból a bibliai utasításból ered, hogy “töröltessék ki Ámálék neve”, aki az egyiptomi kivonulás után a zsidók elsõ számú ellenségének számított. (Hámán Ámálék családjából származott.)
Nálunk az óvodában is felolvassák ilyenkor a megilát, és a gyerekek már hetekkel elõtte elkezdik feldíszíteni a termüket, elkezdenek „gyakorolni” zajongani, hogy a legnagyobb zajt csaphassák amikor meghallják Hámán nevét. Annyira helyesek ilyenkor a legkisebbek, ahogy figyelnek, majd gyorsan csapkodják az asztalt, kerepelnek :-)
Elõírás, hogy purim ünnepén meg kell ajándékozni legalább egy embertársunkat kétféle dologgal, olyannal amely rögtön alkalmas az elfogyasztásra. Ezt az ajándékküldést hívjuk a közismert jiddis szóval sláhmónesznek (héberül: misloáh mánot). E kedves figyelmességre, kötelességre Eszter könyvében van utalás a IX. fejezet 19. mondatában: “…megülik ádár tizennegyedik napját (…) ajándékokat küldve (misloáh mánot) egymásnak.” ün idén pénteken délelõtt Shadai-éknál múlatom majd az idõt, délután pedig Meirnél, úgyhogy õk lesznek ezek az embertársaim. :-)
A szûkölködõkkel való törõdés egész évben kötelességük a zsidóknak. Mégis különösen Purimkor fontos, hogy hozzásegítsük a szükséget szenvedõket saját ünnepük megüléséhez, ezzel is kinyilvánítva, hogy egy nép vagyunk, amelyet közös kötelék fûz össze. Még a szegénynek - aki maga is rászorul az adományra - is kell adnia. Erre is van egy tippem, ha valaki nem tudna hová pénzt küldeni, akkor itt egy valóban rászoruló család Vkorsi blogján. (Sajnos ez nem hoax)
Legalább két embertársunknak kell adni ajándékot, mely ez esetben lehet pénz is. E fontos elõírást bölcseink az alábbi mondatokra alapozzák: “Mint azon napokat, melyekben a zsidók megnyugodtak ellenségeiktõl, s azon hónapot mely megváltozott nekik búból örömre, s gyászból ünnepnapra; hogy megüljék azokat lakoma és örömnapnak, ajándékokat küldve egymásnak és adományokat a szegényeknek (mátánot leevjonim)” -Megilát Eszter IX,22.
Purim megünneplésének negyedik parancsolata: “enni, inni, vigadni”.
Purim napján családi ünnepi vacsorát kell tartani. Ezt a szeudát délután kezdik, és késõ estig folytatják. Purim az egyetlen olyan ünnep, amelyen a mértéktelen ivás szokásos korlátozását szabad felrúgni. “Addig kell inni, amíg még különbséget tudunk tenni “az átkozott Hámán” és “az áldott Mordecháj” között” - mondják a bölcsek (Megilá 7b.). Pár szóval: be kell rúgni :-)
Ilyenkor sok édességet eszünk, legismertebb a hámán füle, vagy hámántashen, és flódni.
Este mindenki jelmezbe bújik, és így ünnepel. A zsidó óvodákban ilyenkor van a maskarás bál, nálunk szerdán lesz, már nagyon izgulunk!
ha egyszer lenne jogom a judapestre bejegyzest irni, akkor az a ma esterol szolna. nem lehet szepen elmeselni.
azert a purimhoz teszem, mert vegulis ezzel a szoval kezdodott a tortenet.
ma este egy egeszen hosszu es faraszto hollandiai targyalas sorozat utan vegre eljutottam a metrohoz es onnan mar csak 15 perc haza. ekkor mar 14 oraja nem aludtam es mogottem volt ket repules, meg rengeteg vonatut.
odafut hozzam egy rugopajeszos, feketekaftanos srac, hogy merre van a Victoria Line. ott alltunk elotte. mondom itt - kek csik, azt kell kovetni. de o nem erti, hogy mukodik a jegy. ok, akkor kovessen es ajto kinyit, szuper. teljesen orult, mondta, hogy a repterrol jon, rengeteget utazott, epp csak atszall Londoban es fogalma sincs, mimerre, meg hogymukodik. meg hogy en is a Victorian utazom-e, mert akkor mehetnenk egyutt.
mehetnenk.
(hozzateszem, eletemben soha utastarssal nem beszelgettem. segitek, ha kerdeznek, de beszelgetni. azt nem. egyebkent kezdett kettos latasom lenni a faradsagtol. ilyen sem még soha.)
allunk a mozgolepcson, meg kellett belso kenyszerrel kerdeznem: es purimrol jossz? hogy telt?
mire dobbenten visszakerdez, hogy honnan ismerem a purim szot? a panel valaszt vartam, hogy valami varosban agyonitta tancolta magat, meg most is masnapos de mar megy munkaba. vagy ilyesmi. mire o: jaj iden nem is unnepelt. nem volt ideje.
oh. nahat nekem mindegy volt, csak gondoltam mig a mozgolepcso vegere erunk, beszelgetunk valamirol, de ha ennyi se, akkor tenyleg hagyjuk.
kerdezem, mit csinalt helyette - mondja, hogy tanitott.
marmint purimkor tanitottal, annyira, hogy nem volt idod unnepelni. igen. joga mesterkurzust tartottam.
eeeehe hogy jelmezbalbol jossz, rabbinak oltoztel, de egyebkent jogi vagy. azt hittem, annyira nem ertem az amerikai akcentust, hogy biztos felrehallottam valamit, meg oriasi zaj volt.
nem. chabad lubavicsi vagyok floridabol.
csak hindu.
szeretem a brooklyni kozosseget is - csak nem nagy orommel vettek tudomasul, hogy indiaban hinduizmust tanulok jogiktol. de ha nem beszelek sokat rola, akkor mindegy. harom honapot indiaban elek, a tobbit floridaban. probalom az eletem a tora es a hindu vallas koze pozicionalni. dehat a ketto nem all messze egymastol.
es meg aztan masfel mondatot beszeltunk errol, aztan felszalltunk a metrora, utaztunk egyutt harom megallot (aaa valamelyik nagypapaja nyilvan magyar volt, dehat mindenkinek legalabb egy nagypapaja magyar volt, ezen egyikunk sem lepodott meg) es aztan o erre en arra.
mik vannak.
Nem semmi, ez tényleg nagy sztori!
Egyébként Jeruzsálemben több olyan rabbival is találkoztam, aki fiatal korában még “hindu” volt - mondjuk idõben nem volt összecsúszva annyira a két dolog.
Dorka, szeretnél “jogokat” a bejegyzés-íráshoz?
Magyarországon is él egy ilyen. De õ már teljesen levetkõzte “hinduságát”. Bezony.
Szerintem mindenkinek van egy hindu korszaka. Vagy antiglob. Esetleg mindkettõ.
Azért is van annyi ezoterikus bolt Pesten…:):) Minden Plázában van egy kötelezõen.
Amúgy inkább buddhistát mondanék, a hinduk ugyanis még komolyabban veszik a “kivülállóságot”, mint a zsidók. Azt a vallást nem lehet felvenni, csak beleszületni. Mi, többiek kaszton kívülre kerülünk alapból. Majd esetleg a következõ életünkben, ha jól viselkedünk..:)
(A Krisnások más tészta. Az inkább amerikai vallás.)
A buddhizmus viszont népszerû “alterzsidó” körökben.
A kapcsolódó alapvicc:
An elderly Jewish woman from Brooklyn goes in search of a famous guru. She takes a plane to India, then a boat up a river, and then hikes into the mountains with local guides. When she finds him he is in the middle of a long ritual, and the guru’s followers won’t let her see him. Eventually she reaches the hallowed portals. There she is told firmly that due to the long lines she can only say EIGHT words to the guru. “Fine,” she says. She is ushered into the inner sanctum where the wise guru is seated, ready to bestow spiritual blessings upon his eager initiates. Finally the guru calls for the woman to be admitted. She stands before the famous guru. “Bernie,” she says, “it’s your mother, time to come home!”
Ez a zs-hindu, zs-buddhista átlépés nem csak a szokásos New Age-es szinkretizmus? Annál több? Jelent valamit?
Igen, kedves Tölgy, a vízöntõ korát éljük….
:)
Megmondjátok, hány éves az a vízöntõ, megmondom, hogy milyen korba léptetek…
Valamit rosszul csináltam, mert meg tudom kötni a cípõfûzõmet, holott purim van, (és gumis a mokaszinom, de ez már technikai kérdés).
Fejfájós jó reggelt!
Charlie, akkor jól csináltál valamit este :-)