1944-ben is voltak bátor zsidók. Hatvankettõ évvel ezelõtt, 1943. október 14-én a lengyel területen létesített sobibori láger foglyai fellázadtak. Ez volt az egyetlen náci koncentrációs tábor, ahol lázadás tört ki.

A nácik helyi lengyel munkásokkal és zsidó munkaszolgálatosokkal építtették fel a koncentrációs tábort 1942. márciusában. A viszonylag alacsony népességû terület közel volt a Chelm és Lublin körzetébe tömörült lengyel zsidósághoz.

250 ezer embert pusztítottak el a lágerben két év alatt fõleg Lengyelországból és megszállt szovjet területekrõl.

üt gázkamrában nagy teljesítményû motorokból kibocsátott szénmonoxiddal ölték meg õket. 1943. október 14-én tört ki a lengyel, szovjet, német és holland rabok felkelése.

Több náci felügyelõt és ukrán õrt öltek meg a felkelõk. 365 fogoly megszökött, legtöbbjük a láger környéki aknamezõn vesztette életét. 47-en megmenekültek és túlélték a háborút. A táborban maradtakat megtorlásként agyonlõtték. A láger 1945 jauárjában felszabadult.

A tábor történetérõl ‘Sobibor, 14 octobre 1943, 16 heures’ címmel Claude Lanzmann, a Shoa címû film készítõje, 1991-ben készített dokumentumfilmet, melyben Yehuda Lerner, a felkelés egyik vezetõje meséli el emlékeit. A film, amely a megsemmisítõ táborban kitört felkelés történetét beszéli el, sokan ‘hitchcocki’-nak nevezték - a Les Cahiers du Cinéma egyenesen “az akciófilmek kvintesszenciájának”-, és sok kritikus Charles Chaplin nagyszerû Diktátorához, valamint Ernst Lubitch Lenni vagy nem lenni c. alkotásához hasonlította.

A lengyel kormány 1995-ben emlékmúzeumot létesített a láger helyén.