Szombat este együtt vacsoráztunk egy amerikai zsidó barátunkkal kedvenc budapesti kávézó-éttermünkben, a Két Szerecsenben, ahol röviden elmeséltük neki, hogy a “szerecsen” az voltaképpen a “marokkóit” jelenti, régies kifejezéssel. Innen - nyilván - a hely marokkói (moreszk) stílusa, bár azt megpimpelték egy kis francia könnyedséggel is.
A Két Szerecsen. Fotó: kavehazak.hu
Vendégünk a “moreszk”, illetve “marokkói” szavakra rápromtolva érdekes dolgot mesélt nekünk. Ők szefárdok, azaz olyan zsidók, akiknek az ősei valaha az Ibériai-félszigeten - Spanyolországban - éltek. A szefárdok másfél évezreden át éltek ezen a helyen, saját nyelvük (a judeospanyol: ladino), zenéjük (az arab beütésű szefárd zene), építészetük, irodalmuk, liturgiájuk alakult ki (a szefárdok a babiloniai hagyományokat vitték tovább). Az Inkvizíció tetőpontján, nem sokkal a sikeres Reconquista után azonban Kasztíliai Izabella és Aragóniai Ferdinánd (”a katolikus királyok”) úgy döntöttek, hogy elűzik a zsidókat erről a földről. A zsidók üldözése az 1492. március 31-i Alhambra-ediktummal vette kezdetét. A mór uralom alatt ilyesmi teljesen ismeretlen volt a zsidók előtt, most viszont kegyetlen választás elé állították őket: vagy elvándorolnak vagy keresztény hitre térnek. A többség - mintegy 200.000 zsidó - elvándorolt. Az Inkvizíció nyomására elüldözött zsidók elsősorban a törökök által birtokolt területeken, Észak-Afrikában és Dél-Kelet Európában (az ókori Thrákiában és Thesszáliában) telepedtek le. De rengeteg szefárd zsidó ment Olaszországba (Kolombuszék is így kerültek oda abban az évben), Izraelbe, Portugáliába és Dél-Franciországba is. Később sok szefárd zsidó eljutott Nyugat-Európába is, ahol elsősorban a kereskedelmi központként működő kikötővárosokban telepedtek le (Amszterdan, Hamburg).
Visszatérve arra, hogy mit mesélt a vendégünk: (amerikai) lánya most épp Madridban van, hogy elkezdjen egy olyan utazást, amely végigvezet majd a szefárd zsidók kanossza-útvonalán. Ez egy zseniális ötlet szerintem, amit minden zsidónak végig kéne járnia. Utánanéztem, Spanyolországból kiindulva ez egy minimum 15 országból álló turné lehet. Íme a JP által javasolt útvonal:
A Balkánon és Kisázsiában elsősorban a forgalmas tengeri kikötőket részesítették előnyben, így a 16. század során Szaloniki, Isztambul és Szmirna (Izmir) váltak jelentős szefárd központokká. Ezt követően megindult a bevándorlás a Balkan belső területeire is, mindenekelőtt a Szalonikit és Isztambult Közép-Európával összekötő dunai és adriai kereskedelmi útvonalak mentén alakultak ki jelentős szefárd közösségek. Ilyenek Bitola (Monastir), Szkopje (Üszköb), Szarajevo, Dubrovnik (Ragusa) az Adria felé, illetve Adrianápoly (Edirne), Filippopoli (Plovdiv), Szófia, Vidin, Rusze, Belgrád a Duna mentén.
A szefárdok központjainak ma Szaloniki, Isztambul, Jeruzsálem, Safi, Kairó, Ancona és Velence számítanak, de a többség ma már Izraelben él, ahová elsősorban az iszlám országokból vándoroltak be. Az askenázik mellett a szefárdoknak is saját főrabbijuk van Izraelben.
Ha ez nem elég, akkor lehet folytatni a Szefárd Világturnét Ázsiában: a szefárd zsidók eljutottak Kínába, Indiába, sőt Japánba is.
A túrának magyar vonatkozása is lenne, amely a jelenleg Babits Mihály bástyasétány alatt teljes épségben a fölben rejtező későgótikus Nagyzsinagógán keresztül a Közma utcai sírkertbe vezetne. Ott nyugszik ugyanis a török kori budai szefárd közösség, akikre a város 1686-os visszafoglalásakor rágyújtották a zsinagógát ahova menekültek. A szefárdok úgy kerütlek ide, hogy a középkori zsidó közösség el nem menekült tagjait Szulejmán magával hurcolta a Konstantinápolyba és helyükre jöttek a szefárdok.
A Nagyzsinagóga:
http://varosvedo.hu/cikk.bve?id=175
Erről a kiűzetésről szól Lucia Graves könyve, A Rabbi, a feleség és a szeretője címmel. Gironából, egy virágzó középkori városból menekültek a Pireneusokon át a zsidók, néhányan a mai Görögo. területére jutva. És bár Barcelonában már nyoma nincs a zsidónegyednek, Gironában a mai napig megvan a Call, a “gettó”, ahol múzeum is működik, és minden az eredeti helyén van. Gyönyörű.
http://www.libri.hu/hu/book/regenyek/kulfoldi_szerzok_muvei/tortenelmi/a_rabbi_a_feleseg_es_a_szeretoje
Pár hét múlva épp Madridban leszek. Tud valaki ott egy-két tuti megnézendőt e témában?
Na sosem tudtam, hogy az evangéliumokban szereplő szerecsen király honnan jött. :)
Budapest had a small Ladino speaking sefardic community centered on Kiraly utca as well until 1944. The old Abbadzia Kavezo on Oktagon was originally owned by one such family.
A mai Mo-n léteznek-e szefárd közösségek? Miskolcon az Arany
János utca egyik udvarában még a 70-es évekig müködött egy szefárd
zsinagóga.
Pedig a marokkói őslakók nem is szerecsenek, mármint a szó “néger” jelentése értelmében. Nem feketebőrűek, hanem az átlagnál sötétebb bőrű arabok. Bár ez a mai Marokkóra igaz, fene tudja, régen mekkora volt (talán a Polisario-féle terület is beletartozott, annak a déli részén már van rendes néger is).
Vajon a marránusok, akik sokszor zsidó voltukat eltitkolva Franciaország déli részein magukat hugenottának adták ki, és elég nagy számban éltek ott, nem a Spanyolországból elűzöttekből tevődtek össze? Merle Francia históriája elég sokat foglalkozott velük (ha regény is, de történelmi kutatásokra alapozta, a szereplők többsége létező történelmi személy, és az események is tényhűek - ebben hasonlít a Wouk-féle Háború-trilógiára). Merle szerint menekültek.
bonyolult: Nem éppen Madrid, de viszonylag közel van Toledo. Oda nagyon érdemes elmenni. Madridban igazi zsidó emlék tulajdonképpen nem nagyon van. Van egy db hivatalos zsinagóga a calle Balmes 3 szam alatt, arrol lehet megismerni hogy mindíg áll a kapuban egy rendörautó és nagyon nehéz bejutni. Az eredeti zsidónegyed (nagyonrégesrégen volt) az Lavapies, de ma inkább kínainegyednek mondanám, nem igazán ismerhetö fel, csak páran tudják. Amugy zsidónegyedek mindenfelé vannak spanyolországban zsidó viszont alig egy kettö. (én itt élek, ezzel is javitom a statisztikát) Viszont azt az érdekes felfedezést tettem tavaly Izraelben, hogy a törökországban élö zsidók otthon, családi körben a mai napig is használják a ladinót, ugyhogy majdnem minden török zsidóval megértettem magam spanyolul.Ez az elsö fokú asszimiláció másodfokon való fenntartása szerintem figyelemreméltó :)
bonyolult, mikor jössz?
itt egy link, angolul/spanyolul, hogy merre mit erdemes megnézni
http://www.redjuderias.org/red/index.php?lang=2&PHPSESSID=8b193051715cfa8ac601ffa3940d48f8
“De rengeteg szefárd zsidó ment Olaszországba (Kolombuszék is így kerültek oda abban az évben)”
a kolombuszos utalást nem értem, melyik évben? (miért dőlt betű) K. is zsidó? (;) ??? :))
ugye ez nem valami trivialitás, amit mindenki tud, csak én nem?
Tma: Kolumbusz egyes történészek szerint spanyol zsidó családból származhatott - olyan családból, akik felvették a kereszténységet (az Inkvizició miatt), de titokban hűek maradtak régi hitükhöz. Őket hívták maranóknak (marranusoknak). Kolombusz így került 1492-ben Olaszországba, Izabella királynő színe elé. Vagyis nem véletlen egybeesés az, hogy 1492-ben űzték ki a spanyol zsidókat és hogy ugyanebben az évben fedezték fel (Kolumbuszték) Amerikát. A kettő esemény íly módon összefügg(het).
Visszatérve a maranókra: amikor 1531-ben Portugáliában is bevezették a Szent Inkvizíciót, a zsidóüldözés új hulláma már ezeket az áttérteket sem kímélte. Ezek a maránók főleg kikötővárosokba (Amszterdam, Hamburg, London, Bayonne, Bordeaux, Livorno) menekültek, mivel közülük nagy számban voltak érdekeltek a nagykereskedelemben. Ezek a szefárdok azonban a korábbi - spanyol - üldözöttekkel szemben többnyire már nem szefárdul (ladino nyelven), hanem spanyolul és portugálul beszéltek.
a szerecsen esetleg nem a szaracén szóból származik-?
Izabella kasztíliai királynő volt, tehát spanyol. Amerika felfedezését pedig butaság összekötni a zsidók kiűzetésével, hiszen az csak egy 1496-os rendelettel kezdődik, és igazán csak a 16. sz. első éveiben teljesedik ki. Ettől függetlenül tényleg több történész is valószínűsíti Kolumbusz zsidó származását. A conversók/marranók megkeresztelésükkor gyakran vettek fel állatneveket (a szefárd zsinagógákban gyakoriak az állatmotívumok - mint összefüggés), innen eredhet a Columbus (galamb) név is.
A szerecsen pedig tényleg a szaracénból származik, amivel nem is feltétlenül az egyenlítőtől délre élő fekete népességet jelölték, hanem az arabok és feketék keveredéséből létrejött muzulmán mórokat (innen a Mauritánia államnév).
Nem. Pontosabban valamely szláv nyelv vette át a görögből (sarakenoi) és a szlávból került a honfoglalás környékén a magyarba izmaelita jelentéssel.
“Kolombusz így került 1492-ben Olaszországba, Izabella királynő színe elé.”
Itt most a genovai származású Cristoforo Colomboról van szó, aki kasztíliai Izabella szolgálatában nyugat felé haladva akart Indiába jutni, így fedezve fel Amerikát, helyesebben a kontinenst soha életében el nem érve, csak a Karib tenger szigetei közt bolyongott? Vagy valami mást is tudtok, amit én nem? Különös képpen gondolok az olaszországi (?) Izabella (?) királynőre (?).
gixda: Mindenképp valami bibi van ezzel az olaszországi Izabella színe elé járulással, bár az aragón korona birtokolta ekkoriban Nápolyt és Szicíliát is, de hát az is Ferdinánd uralmát jelenti, nem a feleségéét (modern értelemben vett egységes állam csak a 18. században lett “Spanyolország”).
Viszont Kolombusz elérte magát a kontinenst is, csak nem az első útján.
ezek is szefárdok lennének??
http://www.youtube.com/watch?v=pOZbdKLY3Lk
nem a KKK részre kell figyelni…
Ekkor még nem is volt olyan, h Olaszország emberek.
A nagyanyám szerint (94 éves!!!) Nekün egy spanyol hidalgó volt az egyik ősünk aki valamikor az 1500 - as évek környékén. A faterék ezzel szemben csak snasz polisiak voltak.
Trilli, nagyon szépen köszönöm a linket és az infót! :) Pár szabad félnapom lesz csak, Madrid és Murcia között fogok elosztani 4 napot(!!) júni 30 és júli 3 között (sabacica at yahoo dot com)
Mellesleg a blogod… Húúúúúúúú. Ezt el kell olvasnom!
Van erröl egy jó könyv, a Medikus von Saragosa, nem tudom mi a magyar címe, de bistos valami hasonló. Nagyon izgi történelmi regény, melegen ajánlom.
Azért a Cristoforo Colombo zsidó származása pusztán a keresztnév alapján valószínűtlen. Nehezen hihető, hogy egy hangsúlyosan keresztény keresztnevet adjanak zsidónak. Katolikus keresztelőn se túl sok Efrájimot tartanak keresztvíz alá…
Marranus család lehettek a történészi spekulációk szerint. Vagyis pont illeszkedik ez a névadás a sztoriba.
Nohát, nohát! Még ott leragadtam, hogy a portugál, spanyol és olasz történészek vitatkoznak azon, vajon milyen származású is lehetett Cristoforo. Ez pedig egy nem várt fordulat. De a magyar-sumér rokonságból kiindulva vajon nem merül-e fel teljesen jogosan, hogy esetleg magyar származású.
Mindazon által megjegyezném, hogy nem Colombo találta föl a spanyol viaszt és évekkel első útja előtt portugál, illetve spanyol hajósok indultak dél irányába, Afrika partjai mentén az indai cél reményében. Vagyis Kristóf barátunk csak egy volt a sok közül, és így megborul ez az állítás is: “Vagyis nem véletlen egybeesés az, hogy 1492-ben űzték ki a spanyol zsidókat és hogy ugyanebben az évben fedezték fel (Kolumbuszték) Amerikát. A kettő esemény íly módon összefügg(het).”
Pontosítsunk:
“többnyire már nem szefárdul (ladino nyelven), hanem spanyolul …beszéltek” - tévedés, a kettő ugyanaz! “Szefárdul”, avagy “ladinóul” beszélni, az annyit tesz, mint “spanyolul” bezélni. Izraelben százezernél több ember beszéli ma is folyékonyan ezt a nyelvet, ami a középkori spanyolból ágazott ki, és a beszélői “szfaradi”=”spanyol”, vagy “ladino”= “latin” vagy “kasztilliano”=”kasztiliai” néven illetik. hanglemezek, színpadi darabok is elérhetők rajta, rádióban is hallani.
Másik: Ferdinánd és Izabella rendelete szerint az át nem tért zsidóknak legkésőbb 1492 áv hó 9-éig el kellett hagyni Spanyolországot - ez egy királyi fricska volt a zsidók felé, minthogy a királyi pár is ismerte e nap számunkra gyászos történetét. Nos, Kolombusz három hajója napokig horgonyzott a kikötőben, de nem véletlenül áv hó 9-én este indult el, fedélzetén több zsidóval és még több marannussal. Az utasoktól nem kértek személyi igazolványt…. De maga a parancsnok, aki egész életében szándékosan homályban hagyta a származását, mindig ugyanazzal a szép rajzzal szignálta leveleit, amiben héber iniciálék is vannak.
Más: Don Jicchák Abarbanelnak, pénzügyminiszterének, a király felajánlotta, hogy térjen ki, és akkor megmaradhat a tisztségében. Az öreg azonban egyik fiával a kivándorlást választotta, a másik fia kitért és maradt. Az ottmaradt fiú leszármazottja volt a spanyol nemzeti bank nemrég nyugdíjba ment elnöke, a kivándorolt fiú leszármazottja pedig az EL Al főpilótája Izraelben (ugyan ezen a családnéven).
Gabi Z., Izrael
Pontosítsunk: a ladino és a spanyol NEM ugyanaz!
http://en.wikipedia.org/wiki/Ladino_language
Ettől még a ladino és a mai spanyol között a kölcsönös érthetőség nem jelent különösebb problémát. De a szókincsben vannak eltérések, főleg héber és más nyelvű átvételek, illetve bizonyos szavak a spanyol köznyelvitől eltérő alakban fordulnak elő. Izraelben a héber ábécét használják a nyelv leírására, máshol a latint.
Nagyon szép nyelv:
kb. ket honapja jelent meg Robert Menasse konyve magyarul is Kiuzetes a pokolbol cimmel. A portugal inkvizicio elol menekulo zsido fiurol szol tobbek kozott, aki Samuel Manasseh neven valt rabbiva Amszterdamban.
Magam is Spanyolorszagban elek, Alicanteban, korabban egy egykori zsinagogaval szemben laktam, mely ma Alicante egyik legfontosabb katolikus templomamava konvertalodott. Ovaros, Barrio.
aki spanyolorszagban van irjon s meseljen milyen emlekek fedezhetok meg fel!
én eddig azt gondoltam, hogy a ladino kb olyan kapcsolatban van a spanyollal, mint a jiddish a némettel.
ami a magyarországi szefárdokat illeti, úgy tudom, hogy valahol az alföld déli részén húzodott a szefárd/askenzási választóvonal, azaz a balkán felől nagyjából eddig jöttek fel a szefárdok. de nem vagyok a témának a szakértője. úgy rémlik, hogy Benedek István Gábor egyik könyvében mesél erről, hogy a nagyanyja tótkomlósi szefárd asszony volt, aki péntek estéken még az asztal alatt, az abrosz takarásában is gyújtott egy gyertyát, mint marrano hagyomány.
más. néhány éve Portugáliában nyaraltunk, a Tomar nevű kisvárosban van egy érdekes, használaton kívüli kis szobányi méretű zsinagóga, amiben egy miniatűr múzeumocska van berendezve. egy idős bácsi felügyeli, elmondása szerint ő és felesége az egyetlen zsidók a városban, de ők is több száz évnyi marranoskodás után coming out-oltak. és azt is számon tartotta, hogy melyik az a további 4-5 család a városban, akik továbbra is rejtőzködnek. érdekes volt hallani. (egyébként úgy tudom, hogy valamikor a 90-es évek elején szintén egy portugál kisvárosban egy egész párszáz fős közösség coming out-olt majdnem 500 év után!)
Erdélyben élt jelentős számú szfárádi zsidó, de a XVIII. században beleolvadtak az askenáz közösségbe. A szfárádi jelenlétre az egyik jó példa, hogy a szombatosok imakönyve a szfárádi imakönyv (nuszách édot hámizrách) fordítása. Azaz amikor Péchi Simon kölcsönkért egy szidurt a zsidó szomszédtól, ilyet kaphatott, nem askenázit.
Budapesten a Teleki téri zsinagógát (imaházat) szefárdnak nevezik.
Nem tudom, hogy működik-e, de jó lenne hallani rólag egy illetékes tollából (mára kifogytam a képzavarokból)
Bocs a spammért, találtam egy májusi beszámolót pont a Telekiről:
http://www.mazsihisz.com/hirek.phtml?id=3128
A Teleki tér szefárd elnevezése nem arra utal, hogy ott valaha szfárádi zsidók imádkoztak volna (bár ez az általános vélekedés). Ha jól tudom a városban az 1686-ban megsemmisült egyik budai zsinagóga volt az utolsó szfárádi bét kneszet.
A Teleki tér esetében a szefárd szó az ott (a háború előtt) használt nuszách szefárdra utal, azaz a chászidok által használt imakönyv típusára, mert e hely a csortkovi chászidok stibelje volt. Ez különböztette meg a pesti zsinagógák 99%-ban használt nuszách askenáztól.
A nuszách sz(e)fárd a a XVI. században, Cfáton élt Ári (Jichák Lurija) tanítványainak tulajdonított kabalista imakönyv, mely kb. fele-fele arányban lett összegyúrva az askenázi és a szfárádi (másnéven édot hámizrách) imakönyvekből.
Ennek a nuszáchnak a különböző változatait használják a chaszidok, illetve sokan az izraeli horgolt kipások (vallásos-cionisták) közül. Utóbbiak azért, mert a két fő áramlat imakönyvének egybeszerkesztése is kifejezheti a nemzeti egységet.
Ma Pesten az Emih és a Chábád (ami persze két, egymástól teljesen függtlen dolog!!!) zsinagógáin kívül mindenhol a nuszách askenáz a hivatalos rítus.
נוסח אשכנז RULEZ!
hamalach: köszi az infókat, csak egy kötekedő-kiegészítés: az utolsó mondatodban a “mindenhol” kizárólagossága feltételezi hogy ismered az összes irányzat összes imakönyvét, így pl. a Maszorti-konzervatív “Sim Shalom” (nem vicc/nem keverendő) imagkönyvét?
Szerintem te arra gondoltál, hogy a maradék neológ kilékben nuszách askenáz a rítus. A “mindenhol” egy kicsit túl kizárólagosra sikerült.
Ja igen, meg a Jews for jesuséknak is van szidurja.
A Telekiben chábád-rabbi van, akik köztudottan (?) nem az askenázi-ritusokat követik. Amúgy fantasztikus hely a teleki, minden szombat délelőtt sólettel és sütikkel. Jófej fiatalok is járnak oda, romantikus kalandvágyból és micvéből is, hogy meglegyen a 10 fő az imához.
szaracén
a középkorban bármely muszlim vallású - arab, török vagy egyéb - személy közkeletű elnevezése. Már a római korban, a kései klasszikus szerzők műveiben (Kr. u. I-III. sz.) is föltűnik a „szaracénok” szó (görög: szarakenoi) a Sínai-félszigeten élő egyik arab törzs megnevezésére; a következő évszázadok folyamán pedig a keresztények egyre bővebb jelentéskörben, s végül általában minden arab törzs neveként alkalmazták. A bizánciak a kalifa valamennyi muszlim alattvalóját szaracénnak nevezték. A bizánciaktól és a keresztesektől terjedt el a név Nyugat-Európába, ahol sokáig fönnmaradt; Magyarországon szerecsen változatban is használták.
In terebess - Ázsia lexikon
haha, a Jews for Jews szidduron dolgozik már valaki? (JfJesus tematika már jp-n ki lett tárgyalva)
okéoké, csak ez így eléggé költséges körutazás. Érdekelne, bár, mert utazni jó.
rhapsody: Nekem is azt súgta Macesz bácsi a fülembe, hogy egy ilyen útra csak a zsidóknak van pénzük! :)
Kolumbusz 1488-ban terjesztette először a kasztiliai Katolikus Királyok elé terveit. 1492-ben szerződtek vele örömükben, mert legyőzték az utolsó arab államot spanyol földön, Granadát. Ennek örömére úgy döntöttek, hogy vagyonuk elkobzása nélkül Afrikába telepítik át azokat a zsidókat és moszlimokat, akik nem hajlandók konvertálni. Aki hajlandó volt, maradhatott, bár utódainak ajánlatos volt szeretni a disznóhúst, és pénteken vagy szombaton kerülni a tiszta ing felvételét. A spanyol káderpolitika, amelyet a Szent Hivatal követett, megkövetelte, hogy állami alkalmazottban három nemzedékig ne legyen “zsidó vagy muzulmán vér”. (Limpiezza, vértisztasági törvény.)
Kolumbusz zsidó származását egy regényíró, Salvador de Madariaga pedzegette magyarul is kiadott életrajzában. Érdekesebb a jeles író és fordító, András László elmélete, amit Alapos gyanú c. kis könyvében fejtett ki: a nagy felfedezőt itáliai zsidó pénzemberek “mozgatták”.
A szefárdok nyelvét tudtommal ókasztiliainak is mondják. Spanyolországban ugyanis senki sem spanyolul, hanem kasztiliaiul, gallegóul, baszkul vagy katalánul beszél… Spanyolország többek közt azáltal ütötte ki magát az európai élvonalból, hogy megfosztotta magát ettől a korai értelmiségi rétegtől. Míg ők lelkük mélyén spanyolok maradtak a szerecsenek között…
A szerecsen-szaracén feketét, arabot, afrikait jelent a régi magyarságban. A Paulay Ede utcai Két szerecsen vendéglő azonban az utcának eredetileg nevet adó Két szerecsen kocsma nevét viszi tovább (még korábbi neve Zweimohrengasse volt). Később Szerecsen utca lett. Többek közt itt laktak a nagyszüleim…
tessék csak reklámot csinálni a Teleki térnek! :) Gyakran tényleg úgy kell összekunyerálni más imaházakból a férfiakat szombat reggel…
muy interesante, muy-muy interesante!!
ecodavidnak: a jiddis alapjában XIII. századi német, a szefárdoké XV. század végi spanyol. egy jóval fejlettebb “nyelvállapotot” őriz.
Kösz srácok, posztoljatok még, élvezem hogy ilyen sok érdekeset olvashatok! (:o)#
Sziasztok!
Akit nagyon érdekel a ladino, wikipédián túl, annak itt egy könyv, ami nemrég jelent meg: http://www.kello.hu/Shop(bD1odSZjPTUwMA==)/Public/showbook.htm?matnr=3000126787
(…és nem, nem kapok százalékot a kattintások után! :) )
A szefárd diaszpóráról egyszer nagyon régen láttam egy dokumentumfilmet a spanyol tévében, talán VHS-en meg is van valahol, arra viszont tisztán emlékszem, hogy több Isztambulban élő család a mai napig őrzi az 1492 után hétrahagyott házuk kulcsát, amit mindig tovább adnak a következő generációnak. Szép hagyomány!
Teleki: igen, igen, hamalach hagoelnak (2008 június 10 @ 12:56) igaza van, hogy miért is az ami.
Teleki: shadainak is igaza van, tényleg hangulatos hely és tényleg kalandvágyból kerültünk oda.
Teleki: panka is igazat mond, tessék csak jönni, h meglegyünk. mert különben még kevésbbé tudjuk megmagyarázni, h miért járunk oda.
http://dublin.hu/teleki
Székely András
Igen, a jiddis egy korai felnémetet vett alapul, de az állapot, amit tükröz, már nem akkori, mert elég sokáig volt ilyen-olyan kontakt a németekkel, s így elég sok szó formálódott, módosult, változott, ahogy a német is alakult. Később sok modern szót is a helyi német nyelvből vettünk át.
Én ezt tesztelendő, ha Németországban vagyok, próbálok ottani nem zsidó ismerőseimmel jiddisül beszélni, ők meg németül. Elég jól megértjük egymást:) No persze sok szó, kifejezés van, amit nem értenek, de a németbe is ment át egész sor szó a jiddisből: lásd Melóche Maloche formában:)
Hozzátartozik a sztorihoz, hogy soha nem tanultam németet, csak jiddist.:)