Szemita szótár

Visszakerült a sidebar-ba (jobboldalt, legalul)! Frissítést nyomva mindig új kifejezést tölt be az oldal.

JP szemita szótár

A jiddis (saját nevén: ייִדיש) eredetileg az askenázi (= német) zsidóság nagyrészének anyanyelve volt, amely a német származéknyelveként alakult ki német nyelvterületen a középkor folyamán. Ez a felnémet jellegû nyelv tartalmaz héber-arámi és ófrancia elemeket is. Egyes régiókban szláv elemek is belekerültek a jiddisbe, természetesen, ahol szláv nyelvi környezetben élt a jiddis, ott a nyelvtani szerkezetekre is hatással volt. Hosszú idõn keresztül egyfajta „elrontott” német nyelvváltozatnak, zsargonnak nyilvánították. Terjedését a kereskedelem, ipar nagyban elõsegítette, s késõbb az üldöztetések elõl menekülõk által jutott el Magyarországra is.

A magyar nyelv jiddis jövevényszavai elsõsorban a familiárisabb beszélt nyelvben és a szlengben fordulnak elõ, és egy részüket a német argó közvetítette a magyarba. (Forrás: Wikipédia)

A jiddis nagyon cikinek számított a háború utáni évtizedekben, de pl. a cionisták már a századfordulón is ezzel a yid-kultúrával szemben határozták meg a saját nemzeti-kulturális identitásukat. A héber nyelv tudatos felépítése lázadás volt a galut (diaszpóra) zsidóság lenézett kultúrájával szemben. A 70-es évekre teljesen halottnak tûnt a jiddis: már csak pár ezer idõs ember beszélte. Egy generáció alatt megváltozott a két “zsidó nyelv” relációja: a héberbõl milliók által beszélt izgalmas modern nyelv lett, a korábban milliók által beszélt jiddis viszont dinoszaurusszá vált. Senki nem jósolt jövõt neki. Aztán mégis váratlan fordulat történt: a nyolcvanas években egy maroknyi avantgárd figura New Yorkban felfedezte magának a régi európai zsidó kultúrát, mindenekelõtt az ún. klezmer zenét és a jiddis nyelvet. Ebbõl a kis körbõl egészen hamar virágzó szubkultúra nõtt ki, a kilencvenes évek “etno-zene” robbanásában pedig a világ sok tájára eljuthatott ez a zene és ez a nyelv. Az úttörõk: Klezmer Conservatory Band, Di Naye Kapeye (Bob Cohen!), Brave Old World, Klezmatics.

Vifl fun aykh do redn yidish? (Ki beszél itt jiddisül?)

Born to kvetch

Ma már a jiddis ultra-trendi dolognak számít Amerikában, de Izraelben is egyre többen fedezik fel büszkén “gyökereiket”. A bestseller listákra felkerültek olyan könyvek, mint a “Born to Kvetch”, az “Adventures in Yiddishland” vagy a “Just say Nu”, jiddis színházak tucatjai játszanak újra telt házak elõtt (fiatal hipster közönségek elõtt) és nyugati fiatalok százai utaznak minden nyáron Vilniuszba, hogy részt vegyenek a jiddis-programokon.

Az “oy” szót nem a szkinhedek találták ki. ;]

41 Responses to “Szemita szótár”


  • Megvalaszoltatok egy kerdest, amit pont most akartam feltenni: “A zsido koznyelvben miert van annyi nemetes hangzasu szo / kifejezes?”

  • “A 70-es évekre teljesen halottnak tûnt a jiddis: már csak pár ezer idõs ember beszélte.”

    Ez nem így van, a charedi világban mindig is tömegek beszélték a jiddist. Ma is tíz, de inkább százezrek anynyelve ez, Izraelben és Amerikában is.

    A ladino, na az majdnem eltûnt teljesen.

    Sábát sálom, akarom mondani: git sábesz!

  • Igen, a hászidokat kihagytam most a képletbõl. Hm.

    Git sábesz!

  • A Brave Old World-hoz volt szerencsem a MUPA-ban. Es tenyleg nagy szerencse, mert iszonyu jo koncert volt – ugy harmadhaz elott. Foci-vb volt… Michael Alpert for president.

    A BOW-ban az a legjobb, hogy nem visszaírja “jiddis idoket” a la Roth (nem a Philip) vagy Singer, hanem mai valaszokat ad ra/vele.

  • http://href.hu/x/3zhv (wiki)
    http://mnytud.arts.klte.hu/szleng/tanulmanyok/jiddis.htm

    És két könyvet is ajánlok:
    Raj Tamás: 100+1 jiddis szó
    Szentgyörgyi Róbert: Héber-jiddis jövevényszavak gyûjteménye

  • koszi,

    elvezem a szavakat, de igy egyesevel kicsit keves.
    van valahol elerheto forras ahol ezek igy egyutt vannak?

  • nem kötözködni akarok, de a jubileum szó esetében a szótárban nem jó a magyarázat, a hetedik a smita, az 50. a jovel.

  • Kekeckedhetek egy sort? Nagyon piszkálja a szemem néhány dolog… jónéhány…

    “Herót: ‘félelem’, ‘gond’, a héber haratah-ból, a jiddisben jelentésváltozással ‘sajnálni’, harote.”
    Tegyünk rendet:
    haraTa (héber) = sajnálkozás
    haraDa (héber) = rettegés, komoly félelem (pszichológia)
    חרטה
    נוחם, צער, הצטערות, מוסר-כליות, חזרה מדעה, עגמת-נפש, אכזבה עצמית, ייסור עצמי
    חרדה
    יראה, פחד, פחדנות, בהלה, חשש, חלחלה, בעתה, אימה, רעד, חיל, דאגה, חששנות

    “Balhé: ‘botrány’, a héber ballahah-ból, amelynek jelentése ‘rettenetes dolog'”
    ballahah nincs
    van: b’ala = félelem, gyanú, pánik, hisztéria, rettegés
    בהלה
    פחד, חשש, חרדה, פניקה, היסטריה, היתפסות לבהלה, אימה, בעתה

    “Srác: ‘kisfiú’ a héber sheretz-bõl”
    sheretz nincs
    van: sarac = fereg, csuszomaszo
    שרץ
    זוחל, חרק, שרץ, תולעת, זחל

    “Hadova: ‘üres beszéd’, a héber ha-davar-ból, melynek jelentése ‘a szó'”
    hadavar = a dolog, szó helyett inkabb beszéd, mondás, elõadás
    hamila = a szó
    Na jóóó, ezen lehet vitatkozni.

    “Mószerol: ‘beárul’ a héber moser ‘áruló’-ból, olyan személy, aki egy zsidót a nem zsidó hatóságoknak beárul”
    moser = moszer = átad
    למסור
    לתת, להעניק, להעביר, לשלוח, להמציא, להגיש, להביא; לספר, להודיע, לומר, להעביר מסר; להסגיר
    Nem negatív fogalom (az árulóval ellentétben).
    áruló = boged

    “Abrakadabra: ‘csoda’, ‘értelmetlen beszéd’, arámi eredetû szó”
    Se nem csoda, se nem értelmetlen: אברא כדברא
    Ha arámi, akkor שיברא כדברי – “legyen ahogy akarom” (szóval / beszéddel teremtés?)
    De nem biztos, hogy arámi.
    héber: http://he.wikipedia.org/wiki/%D7%90%D7%91%D7%A8%D7%A7%D7%93%D7%91%D7%A8%D7%94
    angol: http://en.wikipedia.org/wiki/Abracadabra

    “Behemót: ‘hatalmas’, a héber behemah-ból”
    behema = a párosujjú patásokat összefoglaló szó
    בהמה
    בקר, מקנה, צאן, שם כללי לחיות מפריסות פרסה, חיית-הובלה, חיית-משא, חיית-רכיבה
    A héberben viszont behema = érzéketlen bunkó.

    “Szajré: ‘lopott dolog’ a héber sahar-ból amelynek jelentése ‘vásárolni’, a jiddisben ez már skhoyre alakban szerepel ‘áru’ jelentésben.”
    Tessék nyugodtan a magyar fonetikát használni, nem az angolt.
    Mert a sahar = hajnal, ellenben a szahar = kereskedelem.
    liszhor = kereskedni
    liknot = lehet vásárolni is, de errõl még a Peresz-fordítás alkalmával bõvebben szó volt… ahogy arról is, hogy miért fontos a pontos fordítás.

    Tovább is van, de már ennyitõl is elég okostóni vagyok… a lényeg, hogy érdemes lenne alaposan utánanézni ennek a “Szemita szótár”-nak.

  • “Elpaterol: ‘megszabadul vkitõl, vmitõl’, a héber patar-ból, melynek jelentése ‘elbocsát’ a jiddisben poter formában ‘vmitõl mentes’ jelentésben”

    Nagyon részleges fordítás, elégtelen magyarázat. Mert két patar van:

    Patar – tettel írva:
    פטר – הרחיק מעליו, שלח
    (elküldte, eltávolította)
    פטוּר בלא כלום אי אפשר – אי אפשר לעזוב את הענין או השאלה מבלי להתייחס אליהם
    פטר אותו בחיוך – שלח אותו לדרכו בחיוך
    ברוך שפטרני מעונשו של זה – ברכה שאומר אב כאשר בנו מגיע לגיל בר־מצווה: מאותו הרגע האב פטור מהעול של הטיפול בבנו
    (megszabadult, nem köteles)
    פיטר – הפסיק את העסקתו של עובד
    (elbocsátotta, elküldte, kirúgta)

    ולעומתו

    Patar – távval írva:
    פתר – מצא תשובה לשאלה או לבעיה
    (megoldotta)
    פתרון – תשובה
    פתר – כמו פשר (“מה פשר הדבר?”). זהו חילוף אותיות אופייני שקורה בהשפעת הארמית (התחלפות של שי”ן העברית בת”ו הארמית, כמו בצמד שנה-תנה). וגם השורש פרש (פירוש) הוא שורש קרוב

  • “Stika, stikában: ‘titok’, ‘titokban’ a héber shetikah ‘csendben’ szóból”

    Fonetika… shetikah, vagy stika?
    Elvegye, vagy hallgasson? :-)

  • “Hapsi: ‘férfi’, a héber hofshi-ból”

    Világos. Hofsi hodsi, szabad hapsi.

  • “Meló: ‘munka’, a héberben melakhah, a jiddisben melokhe, a németben Maloche”

    Többek között. Bár a “melakhah”-ot elõször sûrûn egymásután “meluhlah”-nak olvastam… affene aszt a magyar akcentusotokat…

    מלאכה

    עבודה, עמל, פעולה, מאמץ, יגע; שירות, עיסוק, מקצוע, תפקיד, מטלה, משימה, עניין; אמנות, אומנות

    עבודה

    מלאכה, פעולה, עמל, מאמץ, יגע, עשייה, מעלל, מעשה, ביצוע; שירות, עיסוק, תפקיד, מקצוע, כהונה, משרה, מומחיות; תרגיל, מטלה, משימה, מבצע, שליחות, אופרציה, פרויקט, ג’וב; סגידה, פולחן, תפילה; פרויקט

    Minõségi különbség.

    Remélem senki nem zavarok…

  • “Gajd, gajdol: ‘zaj’, ‘hangosan, össze-vissza énekelni’ a héber gad-ból”

    גד
    מזל, גורל, מקרה, ייעוד; מזל טוב, אושר, הצלחה, שפע
    szerencse, sors, eset, cél, jószerencse, öröm, siker, bõség
    גדה
    שפה, חוף, שפת המים; קצה, כרכוב, שוליים
    valaminek a széle, part, vízpart, valaminek a vége, keret, útszél…

    Ja ja! ?tszélen bandukolva örömömben … ?

  • nu szép kis lavinát indítottam el…

  • Ja ja, a nyomodban jol ratalaltam, hogy hol lehet borsot hanyni a falra… ize… reklamalni… mostmar tuti utalnak… :-(

  • “Tarhál: ‘koldul’, ‘kéreget’, a héberben tirhah, a jiddisben tirhe”

    Csak ne az ügyvéd kéregesse tõled a neki járó שכר טרחה -t…

  • Hogy ne legyek egész igazságtalan:
    haver – OK
    hakol – OK
    mora – nem teljes, de na jooo…

    De. :-)

    Fonetika…
    “Sisra” = Sziszra!
    “mazzal” = mazal!
    “meshugga” = mesuga!

    “cefet” nincs… ZIFT van: “זו הרגשה מחורבנת, ממש זיפת”
    Nem feltétlenül beteg, de szarul érzi magát.

    “Tré: ‘elnyûtt’ a héber terefah-ból ‘nem kóser’, tréfe, tréfli alakban jelentése ‘értéktelen’, használhatatlan'”…
    Nem. A trefa az “leragadozott” (állat).
    שמות כב30: ” ואנשי קודש תהיון לי; ובשר בשדה טריפה לא תאכלו, לכלב תשליכון אותו “: פסוק זה מדבר על טריפה – חיה שנטרפה, נדרסה, נפצעה או חלתה, ועדיין לא מתה, אך היא בוודאי תמות בקרוב מפצעיה (ע’ רמב”ם, הלכות מאכלות אסורות פרק ד הלכה ה והלאה )
    (A tré amúgy magyarul is inkább vacak.)

    Namost. Itt ül mellettem a gyerekem és nagyon élvezzük ezt a… kekeckedést? Annyira, hogy most egész szomorúak lettünk, mert már végigböngésztük az egész szótárat és nincs több szó a játékunkhoz… :-(

    תן לנו עוד מילים אח שלו
    !!!ד”ש מהבן שלה :-)

  • “Pacák: ‘férfi’ a jiddis pacef-bõl. A héberbõl, pacek, került a jiddisbe, de itt jelentése még ‘arc'”

    “Pacek” nincs.
    Bár enyhe arabos akcentussal lehet “bacek” és akkor már van… :-)))
    arc = panim, parcuf
    פנים, פרצוף

  • “Babel” = Bavel!!!

  • טוב חברה את היידיש לא נתקן מצטער אנחנו לא יודעים יידיש
    sorry man!!!
    but was very funny thanx

    dudu
    d.v.d

  • üs most következzen a javítások javítása.

    1.
    serec – a fõnév
    A héberben MINDIG negatív értelmû.
    זוחל, חרק, שרץ, תולעת, זחל
    טובל ושרץ בידו = חוזר בתשובה אך לא בלב שלם, עושה טוב ורע בו-זמנית

    sarac – az ige
    (az, amit a férgek csinálnak)
    Szintén negatív.
    לשרוץ
    לרחוש, לרמוש, לנוע אנה ואנה, לזחול (רמשים, שרצים) ; להתרבות, לפרות ולרבות
    לרבוץ, להישאר זמן רב באותו המקום

    2.
    trefa
    “nem kóser” טריפה és “leragadozott” טרף – נטרף egyaránt
    A különbség, hogy a tanahi idõkben még nem volt tilos megenni az oroszlán által megsebesített / megölt (házi)állatot. Akkor még nem volt rabbinátus, ami ma már tiltja az ilyesmit.

    3.
    A gajdol nem jöhet jiddis beütéssel a gadolból? (Talán mert nagy mennyiségben, sokszor?)

  • Nem tudjátok véletlenül a Benedict vagy talán Benedick név mit jelent. Rátaláltam családfa kutatás közben, hogy elméletileg ez lehetett családom régi neve és érdekelne mit jelenthet.
    Elõre is kösz.

  • Tisztelettel
    Hallottam hogy a zsidó nyelvben külön kifejezés van a LELKITÁRS-ra. ün nem találom sehol.
    Köszönöm a segítséget

  • Kedves Zoli,

    a benedictus azt jelenti, amit a héber báruch: áldott.

  • unszi, unsere ?

  • Székely András

    A három kötetes Webster’s Third New International Dictionary, amelyet az Encyclopaedia Britannica ad ki kb. 3100 nagy formátumú oldalon van egy német-francia-olasz-svéd-spanyol kiegészítés sűrített angol szótárral és nyelvtannal. Az utolsó a yiddish, latin betűvel, fonetikus kiejtéssel és angol megfelelővel.
    A klezmertől függetlenül feltűnt még a hetvenes években a joddis nyelvű ének szovjet Melodia- és cseh Supraphon-lemezeken, a bukaresti Kriterion pedig kiadott erdélyi jiddis dalókat Kányádi Sándor fordításában. Egyfajta mélyáramként létezett ez a kultúra az 1950-as évek utáűn is.
    A “gajdol” a magyar nyelvtudósok szerint ősi finnugor, a huj-huj hajrá, a kiált körébe tartozik, és ereeetileg a sámánénekre utalt. De a középkor magyarban is volt olyan szó, hogy “gajdos” = énekes.
    Ami fúrja az oldalam: lehet köze a “bóvli” (= talmi, másodrangú) kifejezésnek a Babiloni Talmudhoz, összevetve a Jeruzsálemivel?

  • Székely András

    a magyar tréfa a középkori latin trufából lehet. a tré viszont alighabnem a tréfli rövidülése.

  • Székely András

    pacek ellenben létezik a magyar argóban is mint aqrc (“belecsapott a pacekomba)

  • A יידיש szóban el van csúszva a khirek (a wiki idézetben). A második jud alatt kéne lennie. A wikipediában helyesen van, szerintem a wordpress okozza (én is ezért nem teszem ki).

  • székely andrás

    Hogy ki ne haljon ez az alapmondás:

    Feltörekvő apa a fiához:
    “Du darfszt ní zógen zágen. Zolszt immer zágen zógen.”

  • “De a középkor magyarban is volt olyan szó, hogy “gajdos” = énekes.”

    Szlovákul a “gajdoš” dudás-t jelent. (A “gajdy” meg “dudá”-t.)

  • “Ami fúrja az oldalam: lehet köze a “bóvli” (= talmi, másodrangú) kifejezésnek a Babiloni Talmudhoz, összevetve a Jeruzsálemivel?”

    Jó helyen keresgélsz, de nem a Talmudhoz van köze. A bóvli az annyit jelent simán, hogy babiloni, azaz talmi, értéktelen. Nem a talmud miatt, hanem a próféták miatt, akik Babilont szapulták. Babilon volt az értéktelenség, erkölcstelenség szimbóluma a zsidók számára, ezért mondták minden értéktelen dologra, hogy babiloni, azaz jiddisül bóvli.

  • “3.
    A gajdol nem jöhet jiddis beütéssel a gadolból? (Talán mert nagy mennyiségben, sokszor?)”

    A jiddis a héber szavak askenáz kiejtését használja, azaz a gadol az godajl, úgyhogy a gajdol a jiddisben biztos nem a gadolból származik.

  • Mivel גדול szóban a hangsúly a szó elején van a vovból nem lesz oj; a szó kiejtése a klal-jiddisben tehát: GODL (GODeL). Többes számban azonban már a vovon van a hangsúly és “ojosodik” is: GDOJLIM.

    Azt nem tudom megítélni, hogy a magyarországi ajbelendisben (Oberlandisch) lehetett-e GODL-ból GAJDL. Elméletileg lehetséges.

  • A godl-ból hogy lesz gajdl akár elméletileg is? kamac aj-ként? Még sosem találkoztam vele. Kárpátaljaiaknál a kamac nem o, hanem u (Pl. kudajs), de kamac aj-ként vagy ojként való kiejtését még sosem láttam, hallottam. Esetleg van ilyen példád?

  • Nincs példám.

    Csupán azért vetettem fel az elméleti lehetőségét a GAJDL kiejtésnek, mert úgy tudom, hogy a magyarországi ajbelendis jiddisben a klal-jiddis “O” hangja helyett egyes szavakban “AJ”-t ejtettek: mint pl. magában az ajbelendis szóban is (Oberländisch). Fogalmam sincs, hogy ez a változás a héber eredetű szavakban is megtörténhetett-e, és ha igen milyen hangtani helyzetben. Abban teljesen igazad van, hogy a komec általában biztosan nem vált “AJ”-já (pl. córesz). Úgyhogy valószínűleg nem változhatott a GODL GAJDL-lá, csak azért nem akartam teljesen kizárni, mert az ajbelendis tekintetében teljesen tudatlan vagyok.

  • Sziasztok! Solem Alechem, hogy a jiddisnél maradjunk.
    Én beszélek jiddisül, illetve olvasok, fordítok.:)
    A jó a jiddisben az, hogy rengeteg nyelvjárás van, s bár vannak általános szabályok, azért sok eltérés lehet.
    Alapvetően a jiddisben a héber szavakat a héber eredeti formájukban írjuk le, míg az egyéb, európai, stb, nyelvekből eredőkben jelüljük a magánhagzókat is, így nem kell “találgatni”, mint mikor nem ismered az adott héber szót, s nincs kipontozva:)
    Magát a nyelv nevét is többféleképpen írják, én ייִדיש ill. איִדיש formában láttam eddig.
    Az érdekessége még, hogy a héber/arámi szavakat is a jiddis szabályok szerint toldalékoljuk.
    pl. ganef -tolvaj, , lopni: ganf'(e)nen (az ige eleje héberül leírva, egy aposztróf, vagy az se, és mögé a német/jiddis főnévi igenevek -en végződése. Nagyon mókás tud lenni:)
    nifter gevorn – meghalt (löhipater a héber főnévi igenév, niftar az ige, s ennek a vége “jiddisesül”.
    Hob kajn majre nist – ne félj!

    Egyik kedvencem Solem Alechem jiddisében az ősz kifejezés:
    “Oszeny-cájt”. Ez az orosz oszeny, azaz ősz és a jiddis cájt, időből jött létre:)

    bocsi, ha okoskodtam, de okoskodni olyan jó:))
    üdv
    vandork

  • Az 1919-ben népszerűvé lett “gajdesz” szó (forradalmi szleng, kb. likvidálás eredménye, túlvilág) hátterét ismeri valaki?
    Még egy érdekes adalék: jiddis verseket fordított egy ismert indológus, Vekerdi József felesége (zsidó!, hogy az Első Magyar Zsidófigyelő című videó zord megállaítását idézzem). Vekerdi amúgy Csurka lapjának szerzője volt, kemény jobber és állítólagos antiszemita, továbbá meglehetős krikával élt tudománya tárgya, a cigány népmese erkölcsi világrendjével szemben. Abban ugyanis a rossz inkább jutalmát nyeri el, mint büntezését. A születő cigány értelmiség 1980 táján fő ellenségét látta benne.
    Én magam 1965 körül az ő népmesefeldolgozásaiból tanultam cigányul Klaus Jürgen Hutterer (amúgy Miklós) indoeurópaistától, akinél német szakosként fel kellett vennem egy ún. “speciálkollégiumot”. Óizlandi irodalom és jiddis nyelv volt még választható a “romani (=lovari, azaz pénzes cigány nyelvjárás, tkp. emberi) csib (=beszéd)” mellett.
    Valamelyik német vizsgára készülve olvastam egy 1943 körüli germanisztikai könyvet, amelyben a szerző nagyon jevasolta a jiddis nyelv hagyományainak gyűjtését, tekintettel arra, hogy igen érdekes tudományos feladat egy néhány éven belül holt nyelvvé váló idioma kutatása. Igazi filológusduma volt. Csoda, hogy nem kéredzkedett be egy nyelvészcsoport valamelyik lágerbe, kifejezéseket gyűjteni.

  • Nem tudom pontosan, mi lehet az eredete (próbáltam a héber szótárban keresni, de nem találtam, egyelőre). Ha héber eredetű a jiddisben, akkor a héber eredeti
    godot vagy godet vagy vmi ilyesmi lehetne, pusztulás jelentéssel. Keresgélek még. De ez egyelőre rejtély. Jiddis szótárban sem találtam. Dec elején szerzek egy másik szótárt, abban is emgnéze majd.
    Találtam egy blogot, ahol a magyar “gajra megy” kifejezést is innen eredeztetik, s ezzel indokolják, hogy miért nem “gallyra ment-nek” kell írni.
    http://korrektor.blog.hu/2007/08/13/gajra_ment_4
    a másik helyen pedig kifejezetten a jiddis eredetet boncolgatja a fazon.
    http://index.hu/kultur/korrektor/gaj/

    a MIÉP-es vonatkozás meg nem meglepő, vannak zsidók ott is, lásd pl. Hering József (betért), aki izraeli állampolgár is egyben (nem tudom, megvonták-e tőle)…

Comments are currently closed.