Az utóbbi hetek nagy eszmecseréket elindító írásai mellé aperitifnek egy kis valódi élet jár. Hogy mit jelent ez?
A sok komoly kérdés, intézmények körüli viták ördögi körei egy idõ után csömört okozhatnak. ürthetõ, hát kiben nem. Ilyenkor az ember igen messze menekülne, vagy tényleg megidézne egy patrónust. De a jp olvasóinak nem is kell messze rohanniuk, sem varázserejüket használniuk. Elég ha ellátogatnak ide. Nagy szavak? Döntse el mindenki magának.

Szerényi Gábor kiállítása egy hete nyílt meg a csepeli Általános Mûvelõdési Központban. Már a meghívó is kétség kívül része volt a tárlatnak. A mester maga látta el mindegyiket egy-egy három forintos bélyeggel („Szolidaritással a népek függetlenségéért”), rajta pedig ez állt: „meztelen nõi testet (diszkréten), héber betûket (bújtatva) tartalmazó kompozíciók” és akinek ez esetleg még nem elég „(máshonnan) kitiltott tárgy-assemblage-ok, pici tréfák”.

Ezután nem csoda, hogy én is fogtam magam és a hév segítségével kimentem a panelóriások közé ékelt ÁMK-ba. Ott a fentebb már említetteken kívül még bor, süti, gitárszóló és egy csapat érdeklõdõ nomeg Szerényi Gábor várt. De miért is mondtam én az elején, hogy ez egy darabka „valódi élet”? Mindennapokból ellesett apró jeleneteket, ismerõs szituációkat fedezhet fel az ember a kiállított képekben.

Itt még abban is megbizonyosodhatunk, hogy polihisztorral van dolgunk. A képek és a papírra vetett sorok együtt még izgalmasabbak és duplán hatnak. Ilyen dózisban ajánljuk, túléléshez nélkülözhetetlen, tessék megnézni!

Ami az ÁMK-ban nem biztos, hogy megvalósul, de szerintem tovább fokozza a hatást az az alkotóval való személyes találkozás. Kémeink jelentették, hogy a kiállítás esetleg vándorútra indul és kiköt valahol még Budapesten (mondjuk itt) ahol Szerényi Gáborral való találkozás esélye a száz százalék felé fog tendálni. Amint biztos információink lesznek, közöljük. Addig is irány a Simon Bolivár sétány 4-8!