Szőke kapitányt szerencsére lecserélték a tv-ben, bár lehet, hogy jobban jártunk volna, ha marad. Szokásos évi temető felújító mozgalmát, amit saját pénzből finanszíroz, idén Öcsre irányította. Pár videó megnézhető a munkáról itt.
Keress:
Most mondjátok:
- Üveges szemmel bámulom a szíenent… (16)
- Gabriel: Nézzétek inkább a Channel 10 News híreit, nagyon emberi, sajnos...
- shadai: “eddig mindig így volt, Naszrallah fingott egyet, itt már...
- ihtyiandr: Nem tudom, hogy ez vmi szatíraszer űség-e, mindenesetre jól...
- webeth: Psymon, Miért? Szerintem az emberiség érdeklődé se van...
- Gabriel: Vagy ahogy a gyáva asszonynép közt egy igazi férfias jellem...
- Hogyan ünneplik a zsidók a karácsonyt? (101)
- Gabriel: Kedves Borka, szívemből szóltál! Mi, zsidók és kereszténye k...
- A cionizmus lazaca (16)
JP zsongás
Szemita Szótár
Majré: 'fél' a héber mora-ból, a jiddisben ugyanez moyre. Majrés: 'aggódó', majrézik: 'fél'
egy videot se latok…
Pedig ott van négy is.
Én is látom a videókat!
http://szoke.estiskola.hu/category/temeto/
itt vannak még filmek ám. :)
Legviccesebb: “Mi van most?! Szombat délelőtt, úgyhogy én most elbúcsúzom, mert dolgozni kell.”
Csak leveszem a sapkám, mielőtt belépek a temetőbe :-)
firefox volt a ludas, még adblock nélkül se jönnek be… majd explorerben megnézem.
kösz
Nekem is az jutott az eszembe, hogy vajon az ott szunnyadó zsidók “örülnek-e”, hogy lelkes amatőrök sabeszkor túrják a földet fölöttük. Abban sem vagyok biztos, hogy Szőkéék tudják-e, meddig áshatnak egyáltalán.
Kedves Charlie, szerintem az Ec Chajim hi lamachzikim ba-ból következik, hogy a halottakra nem vonatkoznak a Tóra előírásai, így, mivel a szombat sem vonatkozik rájuk, a szombatszegés sem izgatja őket, pláne ha nem is zsidók, akik szombaton dolgoznak.
A kísértő halottak szellemére valóban nem vonatkoznak a szombati előírások. Nézzük tehát ennek praktikus oldalát! Zsidó kísértet példának okáért táncoltathat szombaton köztéren négy rőfnyi távolságnál távolabb asztalt, míg élő zsidó ilyet nem tehet. Ha tehát a zsidó kísértet által közterületen négy és fél rőfnyire eltáncoltatott asztalt Szőke kapitányék visszaviszik a helyére, akkor szombatot szegnek, ami a szóban forgó kísérteteket, ha zsidók, eszenciálisan érintik, mintegy kísértetségük zsidóságában. Úgy is mondhatnók, ők nem azért táncoltatják szombaton köztéren az asztal négy rőfnél nagyobb távolságra, hogy ebbéli tevékenységükben zsidók által fölülbíráltassanak. Kál váchomér, mennyivel inkább így van ez a temetővel, ahová szombaton ki sem megy az ember. Főleg nem ás. (Állítsátok meg Szőke aput!)
Hát, khmm, mint kameramann, annyit tudok, hogy ástak ők pénteken is, szombaton is, meg vasárnap is, és még annyit is, hogy a meddig áshatnak kérdésre is megvannak a válaszok, nota bene, persze a szőkekapitányos kép megtévesztő is, meg persze vicces is, de legfőképp azért aki ezt az egészet valóban saját pénzéből csinálja több éve, több temetőt rendbehozva, az Szőke András. Aztán persze ott a munka közben a fiatalok is - akik azért gondolom én tudják, mit mikor és hogy lehet és kell - viccelődtek a szombati munkán. Én meg azt gondolom, hogy a lényeg a munkában és abban van, hogy akik ebben részt tudnak és akarnak venni, azok olyat csinálhatnak, amivel valami picit le is tesznek az asztalra. Nem a táncolóra. :)
Charlie-t szeretném megnyugtatni, hogy hozzáértők is vannak ott, addig Bandi se nyúl semmihez, amíg nincs rá megfelelő válasz vagy úgymond engedély.
Ettől féltem én is.
Charlie, kifejtenéd bővebben a félelmed?
Én értem Charliet, de értékelem Szőkét is.
” visszaviszik a helyére, akkor szombatot szegnek”
Feltéve, hogy Szőke kapitányék zsidók. Én úgy tudom, hogy nem, úgyhogy nyugodtan visszavihetik a zsidó kísértetek által 5 főrnyire táncoltatott asztalt, sőt, áshatnak a temetőben is, mivel sem rájuk, sem a halottakra nem vonatkoznak a szombat szabályai.
Rosszul tudod.
Ha elmondja, lesz esélye, hogy értsem.
Megnéztem a videókat. Nem értem, mi a baj ezzel? Mint mindent, biztos ezt is lehetne szebben, jobban másként is csinálni. De hát ŐK csinálják! Abban is biztos vagyok, hogy szívesen fogadják a jó ötleteket, na és a segítséget is!
A cím helyesen:
“Szőke kapitány az öcsi temetőben”
Gondolom először nem volt benne, hogy az öcsi, így maradt.
Köszi Gildor.
Charlie: “Nekem is az jutott az eszembe, hogy vajon az ott szunnyadó zsidók “örülnek-e”, hogy lelkes amatőrök sabeszkor túrják a földet fölöttük.”
Egészen biztos, hogy nem örülnek, mivel már halottak.
Viszont pont emiatt nem is szomorkodnak miatta.
Inkabb kıassuk a sırkoveket, felallıtjuk, hogy ugy nezzen kı, mınt egy temeto, mınthogy soha tobbe ne nyuljon hozza senkı, fel se ısmerje az erdojaro, mı az, netalantan elvıgyek azt a par megmaradt kovet, s hazat epıtsenek belole.
Tudom, tı ıs mınd raertek szombatonkent, es jonnetek segıtenı, de az elv erosebb…
Ennyi rosszindulatú zsidót Én már rég láttam.Ültök a gép előtt és arról beszélgettek, hogy Mi mit csináltunk rosszul.Nem azt mondjátok, hogy végre valaki foglalkozik a temetővel.Különben Szőke András nem zsidó hanem nyíltan keresztény.Úgy gondolom nekünk zsidóknak segítenünk kéne Andrásnak és nem beszólni, de úgy látom nektek ez nem megy. Egy zsidó aki SZOMBATON dolgozott az öcsi temetőbe.
Ja és ha olyan nagy zsidók vagytok nézzétek, hogy mi a legnagyobb micve amit megtehetsz
Nem mindenki rosszindulatú Kali. Én is értékelem Szőke András munkáját (és még sokan itt is, ahogy olvasom).
Peace,
Sh-.
Csak nem bírom a rosszindulatú embereket akik csak fikazni tudnak.
Kedves Kali,
mondd, nem lehetséges, hogy a kritikát összekevered a rosszindulattal? Senki nem állította, hogy nem derék dolog temetőt fölújítani. Nagyon nagy dolog. Micvának viszont nem nevezhető a szombati temetőrestaurálás. Az életmentés micváján kívül ugyanis nem teljesíthető egyetlen micva sem másik micva, pl. a szombat megsértése árán.
Ha azt kérdezed, hogy kerül az asztalra a csizma, azaz miként merülhet föl a szombati munkatilalmak vallási szempontja olyanokkal szemben, akik maguk nem vallásosak, akkor erre azt válaszolnám, hogy a munkátok tárgyán keresztül. A temető szakrális tér. Mint ilyenre világos vallási szabályok érvényesek. Fölújíthatsz egy zsinagógát szombaton. Széppé teheted. Megóvhatod az enyészettől. Csak zsinagóga nem lesz már belőle, mert arra a célra alkalmatlanná válik a tilalmak áthágása miatt. Ha zsinagógaként akarod megóvni, bizony meg kell tanulnod úgy zsinagógát restaurálni, hogy szombat- és ünnepnap egy ujjal se érintsd.
Félő, olyanokat oktatsz ki jidiskájtból, akik e téren jóval nagyobb tudással rendelkeznek náladnál. Szombaton temetőt ápolni, rendezni, fölújítani NEM micva. Épp az ellenkezője! Szombaton ugyanis a pihenés és a pihentetés a micva. Ásót sem érinthet zsidó kéz. Sőt már eleve a temetőbe se tehette volna be a lábát zsidó. Analógiával élve: Szombaton temetőt ápolni olyan, mintha keresztény sírkertet restaurálva, mondván, hogy nincs nálad erre a célra víz, a vizeleteddel tisztítanád a sírhatot jelölő kőkeresztet. A szándék laudábilis, a kivitelezés már nem. Ha ebben a szituációban nem találnád igazságtalannak, hogy valaki figyelmeztet a vonatkozó szabályokra, illemre, illendőségre, úgy helyén való lenne, hogy ebben a kontextusban is elfogadd a figyelmeztetést.
Teljesen igazad van. Ad absurdum: halottnak az sem fáj, ha kiássák és szétszórják a hamvait. Kérdés: Akkor ezt már szabad is? (A zsidó temetőben szombaton és ünnepnap munkát végezni [eltekintve a jom tov séni sel galuttól, a zarándok ünnepek második napjától, amikor temetni szabad, minden mást akkor is tilos] nem csak tilalom alá eső dolgok, te egyszersmind kegyeletsértő tevékenységek is.)
Az, hogy nem olvastok ennek a kultúrának a kódjában és nem vagytok tisztában azzal, mekkora kegyeletsértés történt, még nem bizonyíték arra, hogy a kegyeletsértés nem történt meg.
Szerintem abból is félreértes van, hogy sokan úgy értik a “micve” kifejezést, hogy “jótett”, “jócselekedet” (ld. még: “úttörők 12 pontja”). A zsidó vallásban ehhez képest a micve jelentése: parancsolat.
HElyesebben egy parancsolat teljesítése, ami eo ipso jócselekedet. Ebből a logikai ívből le is vezethető a szó köznyelvi értelmének jelentésfejlődése.
Azt hiszem még mindig nem érted a lényeget.Mindenbe bele lehet kötni,de szerintem elöször cselekedj.
Nem akartam ebben a vitában megszólalni, de:
Szombaton egy zsidó temetőben dolgozni bármilyen nemes ügy érdekében is történik, bűn. Azok akik oda temetkeztek szombattartó emberek voltak, ez látszik a sírokon. Pont miattuk kéne péntek este abbahagyni a munkát, és vasárnap kipihenten folytatni. Nem véletlen, hogy a működő zsidó temetők zárva vannak szombaton, és nem is temetnek aznap.
Szőke ezt nem tudhatta, ezért egy zsidónak illett volna szólnia neki, hiszen benne hatalmas jószándék munkálkodik, amiért hálás is
vagyok neki. Jövőre biztosan nem fognak szombaton dolgozni, hiszen mostmár tudják mi helyes egy zsidó temetőbe és mi nem.
Kali, szombaton előbb cselekedni, aztán belkötni helytelen. Fordítva jobb :-) Ha rosszindulatúak lennénk, nem lenne itt ez a poszt.
“Azt hiszem még mindig nem érted a lényeget.Mindenbe bele lehet kötni,de szerintem elöször cselekedj.”
Kedves Kali, mindenbe bele lehet kötni, ez igaz, de ettől még nem minden belekötés egyforrmán alapos vagy alaptalan.
Minden fogat ki lehet húzni, de ez egyes fogak adott állapota esetében helyeslendő eljárás, másokéban meg helytelen.
Innen meg már következik, hogy az esetleg megalapozottan kifogásolható dolgokat helyesebb lehet nem megtenni, mint megtenni.
Univerzális állításod így a jelen vita tárgyául szolgáló kérdésben nem igazít el.
Érdemes fegyelmezetten gondolkodni.
Kedves Kali,
ad 1 nem tudod, tudhatod, hogy mi mindent csinálok zsidó (humanitárius) vonalon. Ad 2: Ha helyteleníteném, hogy templom előtt ülő koldusnak úgy adsz alamizsnát, hogy ötszáz forintból visszakérsz kettő hetvenet, akkor én kellemetlenkedő, kákán csomót kereső kötözködő kelemen volnék, mert hiszen tagadhatatlan a jó szándékod: adni akarsz a szerencsétlennek kétszáz harmincat? Akkor pofázzam, ha magam adtam már neki legalább kettő negyvenet? Ha helytelenítem, hogy a siketek és nagyothallók iskolájának szerveztél a filharmonikusoktól egy nagyobb CD-adományt és mindenkinek ingyen jegyet az operába, akkor fölöslegesen “fikázlak”, hiszen te legalább gondoltál rájuk és örömet akartál nekik szerezni valamivel, míg én vajmi keveset teszek a siket gyerekekért? Ha szólok neked, egy civilszervezet aktivistájának, hogy az átmeneti táborba érkező afgán menekülteknek nem volt jó ötlet házi disznótorost bevinned, akkor én vagyok a tahó, mert egyrészt, milyen jó étvággyal pusztították, másrészt meg személy szerint te teszel a vallásra, az iszlámra meg aztán végképp, a fontos az, hogy végre jót ettek? Ha helytelenítem, hogy nagyböjt idején juttatsz el a Katolikus Nagycsaládosok Országos Szövetségének listáján szereplő családokhoz műanyag dobozokba csomagolt finom, friss húskészítményeket, akkor én vagyok a bunkó, mert nem értékelem benned a segíteni és a tenniakarás őszinte hevületét? Különben is, mit tettem én a más vallású nagycsaládosokért? Akkor ugassak, ha már tettem valamit? Ha árvaházban tartasz előadást a szülők iránti tisztelet fontosságáról, s én azt találom mondani utólag, hogy ez nem volt a legmegfontoltabb ötlet, akkor én vagyok a bárdolatlan balfék, aki, ahelyett hogy fölkarolnék egy ilyen nemes kezdeményezést, csak lényegtelen módon belekötök? Hát tettem én már valamit személyesen az árvaházi gyerekek jobb neveléséért, közérzetéért?
Charlie, te tudtad rosszul.
Mit? A videón nyilatkozók zsidóságát?
Elolvastam a bejegyzést, megnéztem a filmet és elolvastam a kommentárokat is. Nem értem a vita alapját. Nézzük a tényeket.
Szőke zsidó fiatalokkal évek óta temetőket hoz rendbe, hoz vissza a feledésből, a totális enyészetből. El lehet menni és megnézni, hogy mit csináltak ezek az emberek és megemelni a létező vagy nem létező kalapunkat.
Szőke tudhatóan saját pénzéből végzi ezt a munkát, saját szabadidejéből, gondolhatóan nem azért, hogy szabályokat szegjen (bár a szabályok ebben az esetben erősen kétségesek), hanem hogy tegyen valamit egy közösségért.
Szőke saját bevallása szerint nem zsidó. Hogy keresztény vagy ateista, vagy más, az mindegy.
Ezek a tények. Hogy egy működő, úgymond felszentelt temetőben mik a szabályok, tudjuk, ismerjük. Ha oda se megy, ez a terület - kifejezetten ez az öcsi - a pusztulásé. Egy erdő közepén egy terület, amiről alig van ember, aki tudja, hogy mi volt, és senki se tett érte évtizedekig semmit, hogy emléke maradjon. És itt egy igen fontos mondjuk úgy filozófiai kérdés. Ha arra jár egy parasztember, és mondjuk felfedez egy sírkövet, és úgy gondolja, hogy biza ő lekaszálja a füvet, és mondjuk ezt épp szombaton teszi, mert akkor ér rá, akkor járt arra, arra is azt mondjuk, hogy hibázott, ejnye, mert megszegte a szombatot?
Elhangzott itt egy nagyon fontos kérdés. Ezeket a temetőket felújíthatta volna a hitközség is, saját pénzen, évekkel, évtizedekkel ez előtt is. Pénteken, vasárnap, amikor volt volna rá idejük. De nem tették. Van valaki, aki úgy, hogy nem is ehhez a körhöz tartozik, magáénak érezte a problémát és nem lacafacázott, hanem kiskapát és ásót ragadott, idejét és pénzét nem kímélve nekifogott a munkának, ráadásul még arra is volt gondja, hogy fiataloknak adjon ezzel lehetőséget, hogy a tespedés vagy az unalom helyett maguk is valami értékeset és maradandót alkossanak. Vendégül látja őket, és a maga lehetőségei szerint tisztességgel teszi, amit mi zsidók nem tettünk meg. Pedig megtehettük volna.
Erre csak egyet lehet mondani: köszönöm. És semmi többet, akkor sem, ha úgy gondolom, hogy én mondjuk nem mennék dolgozni szombaton, vagy nem mennék temetőbe. Miért? Azért, mert a munka és a tett, ami le van téve az asztalra, meghaladja azt, hogy jogunk legyen beszólni. Hiszen az embert a tettei minősítik. ÉS ez a tett minden szempontból jó tett. Még ha benne van a szombat “bakija”, akkor is. Ezt felhánytorgatni nekem nagyon furcsa, okoskodó és semmire se jó, semmire se kellő magatartás.
De nagyon jó lenne, ha egy köztiszteletben lévő rabbi is megszólalna. Mert így most nagyon nem jól érzem magam zsidóként ezzel a helyzettel, szembesülni, hogy egyáltalán ez a kérdés felmerült.