Nem, nem Kennel jött össze: egy nõi minjánt hozott össze magának.
A “tefillin barbie”-kat Jen Taylor Friedman, egy amerikában élõ nõi tóramásoló (!) készíti. (Elõzmények a judapesten itt)
Ezekben a tefillin barbie babákban az a csodálatos, hogy egy “asszimilációs-disszimilációs kör” bezárulását szimbolizálják. Az eredeti, elsõ Barbie Doll-t a zsidó származású Ruth Hander készítette Barbara nevû kislányának és az a “siksze” baba egyértelmûen az erõs asszimilációs vágy megnyilvánulása volt. Két generációval késõbb a zsidó és különösen a nõi zsidó aspirációk ismét radikálisan változnak.
The Times They Are A-Changin’
üpp ideje lenne valami észt és elhivatottságot belevinni a dolgokba; egy 1920as strandszépségkirálynõ ma puffadtnak számítana. Ez a változó aspiráció szubkultúrafüggetlen.
Király ez a csaj ezzel a tóraolvasó barbival, klassz a feminista üzi. ün is rühellem (de még mennyire) ha csak egy csajnak néznek.
Ezért jó ez az oldal, nektek van identitásotok és lehet veletek értelmes dolgokról beszélgetni.
Huhh!:-)
Gwenie, szerintem nem vágod mennyire megosztottak vagyunk “mi”.
Ha Shadai megszavaztatná, hány embernél vágja ki a biztosítékot ez a fajta nõi zsidó szerep (és annak barbie leképezése), meglepõdnél az eredményen. Egyébként kíváncsi lennék a szavazásra, de pesszimista vagyok az eredmény kapcsán.
Shadai: kiváló képanyag :P asszem beleintegrálom az 1% bannerünkbe :D
haha az elsõ vicces körkérdés lehetne az is: “ki zsidó?” és akkor elérkeztünk az egyik kulcskérdéshez “mi” ügyben (szerintem).
üljen mindenki aki Critical Massen volt, fõleg a szervezõk(shadai)!
Mikor írtam én olyat, hogy egységes identitás????
Az ütközõ identitások is identitások!!! Nem a szememen ülök amikor judapestet, bitterlemonst, b’tselemet olvasok. Nem kell azt hinni, hogy minden “non-jew” EGY sztereotípiát kitalál a zsidókra és boldogan él vele amíg meg nem hal. Csak arra utaltam, hogy az itt megszólalók mögött van egy olyan háttér, olyan kötõdés, töltet (most mindegy hogy milyen alkategória) ami az én életembõl hiányzik.
Mint csajnak, pedig tetszhet a tóramásoló hölgy üzije: hogy jó nõk vagyunk, de vedd már észre hogy eszünk is van. Tudjátok, mindenki több csoportba tartozik, mint nõ írhatok egy másik nõrõl.
Na jó, ha tudni akarjátok az a véleményem, hogy minden zsidókhoz kötõdõ politikai véleménynek megvan az ellentéte is zsidó oldalon. Ezért IS tartom KURVA NAGY BAROMSÁGNAK az antiszemitizmust. Nem utálkozni kell, hanem keresni egy véleményt, amivel tudsz azonosulni.
Hadd osszam meg egy olvasmányélményemet. Els van Diggele: Egy nép, amely külön lakik. Zsidó identitás a mai Izrealben. Nem olvastam csak a bevezetõjét. Els interjúkat készített Izraelben a világi életmódot folytató és a vallásos zsidókról, és egy néni megkérdezte:”Biztos, hogy a hollandiai gojokat érdekli ez a téma?” Akkorát röhögtem . . . . Legszívesebben melléírtam volna, hogy a gojok az ûrbõl jöttek . . .
Egy nep, amely kulon lakik?
a konyv szuper, minden tekintetben.
amosz oz: koros-korul izraelben 1982-ben (lehet h nem pont igy van a cim, de kb) interjukotete ota magyarul nem volt ennel jobb, atfogobb szociologiai antropologiai olvasmany izraelrol magyarul. a holland csaj konyvet mondjuk nem artott volna nem biblikus korrektorra bizni, hajat meregetek az atirasaitol.
a ket konyvhoz egy megjegyzes: nem zsido kiado adta ki se egyiket, se masikat (egyik hvg konyvek az egyik, a masik talan eu kiado).
keprol: jo, persze. de barbi es ken vegyes minjan nekem jobban bejonne. az persze kevesebe lenne vicces, uzije is belterjesebb.
Gwenie: köszi! Identitás, az van. Bitterlemons is b’seder.
Pilpul: készítsd el az egaliteriánus minjan barbie-t! Van barbie-d otthon? :)
re!
ez kinos! marmint az, hogy ezt nem mi talaltuk ki…marmint nem a mi kis liberalis es “egyenlo” kozossegunkben valami elmeroggyant!!!
pfff
Szevasz Sisco!
Most mi van? Nem értem. :)
Barbie babád e van?
üdv,
S.
Továbbra is ott tartok, -mint x hónapja, hogy a Barbie baba gáz. (De azóta már szemügyre vettem jobban a Bratz babákat is, és egyet kell értenem az akkori vitapartnereimmel: az is nagyon gáz.)
Az ötlet amúgy jó. De nem egészen értem, most itt zsidó, vagy feminista polgárpukkasztásról van szó? (Vagy mindkettõrõl? Vagy egyikrõl sem?:)
A legjobb a macskás topjuk amúgy. Van valami vallási üzenete?:))
mi ebben a feminista? miért hiszik azt ezek az édes pici amerikai zsidó feminista nõcik hogy ujra feltalálták a spanyolviaszkot? soha senki nem irta le a zsidóságban hogy nem lehet nõi minjan.., hogy nem lehet tóratekercset olvsani-explicit tzilalom nem volt és nincs -oh yeah….
Zsófi: úgy “polgárpukkasztás” ez szerintem, mint a nõk szavazatának a kérdése a 19.-20. század fordulóján.
Háttér: az ortodoxok 99%-a tiltja a nõk imaszíj (tfilin) használatát, míg a zsidóság reform és konzervatív irányzatai támogatják ezt.
Jelentõs fejlemény, hogy az elmúlt évtizedben a zsidó ortodoxián belül is megjelentek azok a vélemények (rabbiktól), miszerint nõk is részt vehetnek ebben a ritusban. A két leghivatkozottabb forrás Mendel Shapiro, illetve Daniel Sperber ortodox rabbik állásfoglalásai a témában. Letölthetõ itt és itt (pdf).
Jeruzsálemben létezik pl. egy Shira Hadassah nevû grassroots zsidó közösség, akik ortodox liturgia (és tudásszint) mellett a nõk “egyenjogusítását” is megvalósították. A “szomszédos” ortodox rabbik többsége explicite (írásban is) elítélte ezt a gyakorlatot és a híveiket távolmaradásra szólították fel.
Szóval van még miért harcolnia a zsidó nõknek egyenlõ jogok tekintetében. Vannak kivételek (Eszterle?), deezen úgy tûnik, hogy egyelõre a kivételek és nem a szabály.
Eszterle: ez az édes pici amerikai zsidó feminista nõci egy nagytudású szofér (szóféret?), miért irritál ennyire téged?
Szerintem ez egyszerûen arról szól, hogy vannak olyan nõk, akik tfilint akarnak rakni, táleszt hordani, Tórát olvasni, rabbik és szoferet -ek lenni. Semmi különös, vagy polgárpukkasztás nincs ebben. A világ zsinagógáinak egy nagy részében ezt megtehetik, Magyarországon ezt csak egy közösségben.
“Háttér: az ortodoxok 99%-a tiltja a nõk imaszíj (tfilin) használatát”
Azt már mintha megbeszéltük volna egyszer, hogy ez nem igaz :[ A belinkelt cikkek sem errõl szólnak, hanem a nyilvános tóraolvasásról. Tfilint rakni továbbra is megengedett, csak általában nem szokás. De aki megfelel a tfilinrakás követelményeinek, az természetesen nemtõl függetlenül rakhatja, csak csajoknak nem kötelezõ, mint a pasiknak.
Ha nekem nem hiszed el, kérdezd meg Oberlander Báruch rabbit. ün megtettem. De ezt hányszor kell még elmondanom??
Nyilván jó dolog szekuláris férfiként megmondani a frankót az ortodox nõkrõl. (Amúgy igen, szoferet és nem szofer.) Nem tudom, miért akarod eldönteni az ortodox nõk helyett, mit csináljanak; felnõttek és megvan a magukhoz való eszük. Akinek tetszik a Sira Chadasa, az nyilván oda fog menni. (Nekem pl. tetszik, viszont a Kol Zimra nem, de már e körül is futottunk pár kört.) Akinek meg egyik ortodox zsinagóga se tetszik, az meg nem lesz ortodox. Zehu. Ott a reform, annyiféle irányzat van, mint égen a csillag. Itt nem arról van szó, mint a nõi szavazójognál. Az a hasonlat akkor lenne jogos, ha lenne egy idõben, egy fizikai helyen többféle állam, és te dönthetnéd el, hogy melyikhez tartozzál. Oda fizeted az adódat, cserébe betartod a törvényeit. Mittudomén Józsika a Pannon Szociálbürokrata Tanácsköztársasághoz tartozna, Petike meg a Szittya Világnemzeti-népuralmista ( :DDD ) Szervezõdéshez. Ha nem tetszik, hogy a Világnemzeti-népuralmisták szerint a zsidóknak 2x annyi adót kell fizetni, és cserébe még a lépcsõházat is nekik kell felmosniuk, akkor átiratkozol a tanácsköztársaságba, stb. Sikerült az abszurditást érzékeltetnem?
Psymon:
Mo-n két reform közösség van, nem? Szim Salom és Bét Orim. Vagy változások történtek?
Szevasz Prezzey!!!
Természetesen csak azért “ismétlünk”, mert azóta vannak új olvasók is (sokan), akik nem feltétlenül olvassák vissza a régi hozzászólásokat a témában.
A pontatlanságokat pedig azért írtam, hogy végre aktivitásra serkentselek. :P
Ki is ugrott a Prezzey a bokorból. :D
Nem akarom megmondani nem ortodox nem nõként, hogy mi a (nem) frankó.
Baruch Oberlander rabbival szeretnék majd interjút is készíteni, remélem hajlani fog rá.
Nekem amúgy errõl a képrõl inkább jutott eszembe a biotechnológiai forradalom, mint a feminizmus ;] Azért a hajszínekkel lehetett volna variálni, mert ezek a klónok nem biztos, hogy jó irányba viszik el a propagandát. (Bõrszínnel, stb. ma már mindenféle Barbie van, persze a fekete verziók sem kevésbé anorexiásak. Azért érdemes megnézni.) De persze Tfilin Barbie továbbra is jó ötlet, habár lehetne cniuszosabb :p
Azt viszont elmagyarázhatná nekem valaki, hogy Razanne, a muszlima miért ugyanilyen Barbie-idomtalan testalkatú. Akkor már inkább Dara és Sara, habár õk nem igazán ugyanaz a korosztály. (Viszont figyelitek? “Sara likes science very much and sometimes carries out experiments in their basement.”)
Nem, most (MOST) éltem túl sikeresen két határidõt, úgyhogy ráérek.
Csak sajnos semmi zsidó témájú értelmességet nem sikerül összeszenvednem. Jó Bécsben a kóser kaja. Aranyosak az emberek. Mindenki oroszul beszél. De ez nem tesz ki egy egész postot :D
Használjatok Librarythinget, mer’ az jó. (Ennek sincs semmi köze a zsidósághoz, vagy csak nagyon áttételesen.)
Pontatlan voltam, mert sajnos a Bét Orimról nem tudok nyilatkozni, hogy náluk mit lehet, és mit nem. Kósza híreket hallok viszont egy konzervatív minján alakulgatásáról. Egyébként én sem hiszek általában “nõk felszabadításában”. Annyi de annyi lánnyal találkoztam, akik szigorúan ortodox közösségeket választottak, teljesen tudatosan. Ott találták meg, azt hiszem elsõsorban a nõi összetartás biztonságát (mert ha a férfiak és nõk vegyesen ülnek, akkor az teljesen más élmény mindenkinek). Hogy jönnék ahhoz, hogy ítélkezzek felettük?
Azt látom, ha valaki keres, akkor megtalálja a közösséget, vagy közeget, ahol vallásos és/vagy közösségi életet akar élni.
Egyetértek veled Psymon, azzal a kiegészítéssel, hogy azért én rengeteg olyan (értelmiségi) zsidó nõt ismerek, aki nem találja meg a neki való közösséget itthon.
Egy “egalitárius” konzervatív minján érdekes lehet.
A Shira Hadassa-ban egyébként az is lenyûgözõ volt számomra, hogy mindenki “részt vett”: énekelték az énekeket és az imákat is látszólag ismerte mindenki (több száz ember). A “participáció” átlagos szintje itthon még nagyon másmilyen.
Kedves prezzey!
Sara likes science … Hát igen, nem kell azt hinni, hogy a nyugat találta ki az öntudatot.
http://www.emelmagazine.com/ (Azt hiszem ez nõi, de most elbizonytalanodtam; amúgy “brit”)
Itthon inkább egyre több barbi-lányt látok magam körül. :(((
Nekem úgy tûnik, hogy “Muslim lifestyle magazine”.
A vicces, hogy a szerkesztõség a Finchley roadon van, London egyik zsidó negyedéhez közel. Azt hiszem ott sok perzsa is lakik, sok boltjuk is van (szõnyegvásárlásra például kiváló).
Kedves Psymon!
De a vezércikket egy nõ írja. Tegnap nem volt idõm leírni, de egy olyan cikkben olvastam a magazinról, ami arról szólt, hogy a muszlim nõk Angliában nagyon odáig vannak a felsõoktatással (jogi kar stb) mert így akarnak kilépni a saját tarsadalmuk szûk keretei közül. Szóval öntudat meg minden. Engem az fogott meg, hogy van céljuk a tanulással, ami nem minden magyar egyetemista lányról mondható el. ?gyhogy azt hiszem nõi magazin. Nem hiszem, hogy akkora ellentmondás hogy zsidó negyed közelében van. Nem tudom ismered-e a “Kebab kapcsolat” címû filmremeket a forgatókönyvíró török, a rendezõ zsidó. Egy nagyon durva és idõszerû téma tök viccesen és tizenhat évesek számára is megfoghatóan. Nagy pedagógiai tapasztalat volt egy csapat 10. essel nézni a moziban.
Ígérem, többet nem dobok oda linket csak úgy magyarázat nélkül. . . . :)
A polgárpukkasztás szó a Barbie-ról, mint “hordozóról” jutott eszembe, mert ez a felhasználása erõsen pop-artos, ezáltal társadalomkritikus.(?)
Biztos vagyok benne, hogy vannak nõk, akik örömmel élik át az “alárendeltséget” (pl. a muzulmánoknál), illetve a beszabályozottságot. Jó érzés, hogy tisztázva vannak a nõi és férfi szerepek. Ez a legtöbb vallásban így van.
A probléma ott kezdõdik, amikor egy közeg elvesztette a régi szerepét, de nem talál helyette újat. Vagy nem is volt neki. Ez pedig nem a vallásos nõkre (és férfiakra) igaz elsõsorban. Fõleg nem a zsidókra…