The Oscar goes to….

A szülinapi nyereményjáték legnagyobb meglepetése: Anna (az éjszakai) elsőre kitalálta, hogy milyen állat maradványait örökítettem meg egy vacsora alkalmával, s ezzel egy lavínát indított el. Lehet, hogy naív vagyok, de azt gondoltam, hogy ezekből a fura darabkákból senki sem fog kígyóra gondolni, pláne nem arra, hogy ezt valaki meg is ette.

Dehát úgy tűnik alulbecsültem a JP olvasótáborát, és meg kellett állapítanom: gasztronómiailag képzett bagázsról van szó, hála ezért Fűszeresnek, és az ő kitartó oktatói munkájának. Mi legyen, mi legyen – tanakodtam magamban, látva a helyes és kreatív megfejtések özönét, mígnem arra jutottam: mindenki kap egy esélyt a lánc birtoklására, aki hozzászólt a témához (nem számítva az ehető, ámde rossz, nyúl – más vélemények szerint cica – alakú szagosradírról szóló diskurzust).

A gondolatot tett követte: verbuváltam egy, a témában jártas (referenciákkal!) szakemberekből álló független sorsolói bizottságot (felső kép), akik segédkeztek egy véletlen szám generálásában. Besorszámoztam a hozzászólókat, majd a bizottság és közjegyző jelenlétében megnyomtam a “Get Numbers” gombot. Pörögtek a bitek, pörögtek, mígnem a random számgeneráló ki nem bökte: 2. Ezzel a sorszámmal pedig nem más, mint Mishmesh Dorka rendelkezett. (Taps!)
sorsolas

A sorsolási bizottság és jómagam nevében szeretnék gratulálni az értékes nyereményhez, és kérném a kedves nyertest, hogy vegye fel velem a kapcsolatot.

0 Bátor to “The Oscar goes to….”


Légy bátor!