Kedves olvasók, nézzünk szembe együtt egy ténnyel: a magyar zsidók többsége úgynevezett “asszimiláns” zsidó. Az ilyen családokban elhagyták, hátrahagyták, le-, ki-, valamint szerteszét hagyták a zsidó hagyományaikat, ünnepeiket és szokásaikat a generációk során. Ezekben a zsidó származású családokban így ma már alig ismerik ezeket a szokásokat, vannak pl. zsidó ünnepek, amikről sokan nem is hallottak soha. Léteznek családok, ahol előfordult a keresztény betérés is, de ez legtöbbször csak formalitás maradt, kevesen váltak valódi hithű katkóvá vagy protivá. Így nem jellemző az olyan keresztény ünnepek tartása zsidó családokban, mint a Pünkösd vagy a Mindenszentek. Marad így – jó esetben – összesen kettő ünnep, amit meg lehet tartani: a Karácsonyt és a Húsvétot. De számoljuk ide az Újévet/Szilvesztert is, tehát legyen három ünnep, amit az asszimili zsidók tartani tudnak.
Hanukai pörgettyű-játék a Beastie Boys-al. Megfontolandó alternatíva.
Ezzel szemben, aki a zsidó identitást és kultúrát választja (igen, ez ma választás kérdése), az nem kevés ünneppel gazdagodik. Kvantifikáljunk egyet! Aki elkezdi a zsidó ünnepeket megtartani, az akár 300%-kal (három-száz-százalékkal) tudja emelni az ünnepségek, családi/baráti együttlétek, meditálások, kajálások és/vagy bulizások számát. Ha csak a kimondottan jóhangulatú, evős-bulizós zsidó ünnepeket nézzük, akkor is jelentős a növekedés. Gyors áttekintés:
1. Ros Hasana (ősszel: a zsidó újév, családi vacsora vendégekkel kiegészülve, étel-szimbólumok evése, mézevés, sófározás).
2. Jom Kipur (ősszel: engesztelés napja, böjt, meditáció, lelki és fizikai megtisztulás, reflekciók az évre, dolgaink rendezése a ismerőseinkkel, este családi vacsora vendégekkel kiegészülve, zsinagógában sófározás.)
3. Szukot (ősszel: sátoros ünnep, sátorállítás vicces és meglepő helyeken, esténként bulizás-borozás-beszélgetés barátokkal a sátor alatt, bor-, gyümölcs- és édességfogyasztás, luláv és etrog lengetés).
4. Szimhát Tora (ősszel: a tóra örömünnepe: eksztatikus tánc, éneklés és örömködés a zsinagógákban, kajálással egybekötve).
5. Hanuka (télen: fánkevés, fényünnep, gyertyagyújtások, házibulik barátokkal, ajándékozás csakádtagoknak-gyerekeknek, pörgettyűzés, bólé. Nyolc napig tart és még a rokonokat sem muszáj végiglátogatni).
6. Tu B’Svat (tél végén-kora tavasszal: a Fák Újéve: gyümölcsevés barátokkal, csoki-gyümölcs fondue-zés, jobb idő esetén virág- és faültetés, környezeti tudatosság.)
7. Purim (tél végén-tavasszal: a “zsidó farsang”, Eszter könyvének a felolvasása, jelmezek, arcfestés gyerekeknek, “kötelező” berúgni és bulizni, rengeteg házibuli.)
8. Peszáh (tavasszal: a Szabadság ünnepe: a Hágádá felolvasása, emlékezés az egyiptomi kivonulásról. Nálunk családi ünnep az első nap, baráti együttlét a második nap. Szimbólum-ételek fogyasztása, majd nagy vacsora. Maceszt eszünk 8 napig: maceszpizzák, macesztorták, maceszlasagnék hete.)
9. LagBaomer (tavasszal-kora nyáron: éjszakai tábortűzrakás. Éneklés, táncolás a lobogó tűz körül a szabadban, koncertek-bulik a városban.)
10. Sávuot (tavasz végén-nyár elején): emlékezés a szináj-hegyi kinyilatkoztatásra: egész éjszakás tanulás közösségben, társaságban, beszélgetések, finomságok fogyasztása.)
Ezen kívül van még az omerszámlálás (peszách és sávuot között), Tisa B’Av (emlékezés a jeruzsálemi Szentély pusztulására, egynapos böjt), minden hónapban van ros chódes (újhold: sok helyütt szokás ilyenkor is baráti társaságal összejönni) és persze minden héten van Sábát, a Szombat.
Ne legyen “szellemi hajléktalan”! Növelje családja boldogságát – akár 210%-kal is!
A legtöbb zsidó, aki tartja ezeket az ünnepeket persze nem hagyja el a szilveszteri bulizást sem, tehát ezek az ünnepek nem csak addiktívak, hanem additívak is. Akár karácsonyozni is lehet mellette, ha valaki ragaszkodik ehhez is.
A héten lesz Sávuot, érdemes most bekapcsolódni, mert aztán őszig nagyjból szünet lesz zsidó ünnepekből. A Bálint Házban pl. lehet csatlakozni a Szim Salomhoz (reform-progresszív társaság) – vasárnap 17.00 órától a Nagyteremben lesznek programjaik. Vagy el lehet látogatni a Vasvári Pál utcába a Chábád-Lubavics (hászid ortodoxok) sávuoti programjára (19:30-tól). Másnap, azaz hétfőn a Chábád fagyizós-gyerekprogramot is tart Sávuot alkalmából.
Több JP-több ünnep.
Na és mi a helyzet jom háácmáuttal, meg jom jerusálájimmal??? (ez utóbbi tegnap előtt volt – sajnos nem láttam a judapesten erről említést..:-(
Ezek is klassz ünnepek, igaz elég fiatalok még. De tartoznak hozzájuk spéci imák, és nagy bulik is.
Meg ott van tubeáv, a gyászhetek utáni felüdülés végett.
Egyébként az ünnepek neveit kisbetűvel írjuk.
Igen, még vannak “kisebb” ünnepek is, pl. az izraeli nemzeti ünnepek.
Kisbetü-nagybetü, hagyjuk ezt a helyesírás-fasizmust! :P
Hmmmm….ez nem tudom, h igaz-e:
“Léteznek családok, ahol előfordult a keresztény betérés is, de ez legtöbbször csak formalitás maradt, kevesen váltak valódi hithű katkóvá vagy protivá”
Nehez megitelni, es talan nem is a kivulalo dolga, h vkit elhelyezzen a “hithu”, “bigott”, “formaliter” katko sablonokba. (Szerb Antal?)
shadai elnagyoltam ír az asszimiláció vallási aspektusairól (ki mennyire lett keresztény vallásos, stb), de írásának NEM EZ A LÉNYEGE!
Szerintem arról ír, hogy akik tényleg egy légüres térbe, vákumba kerültek ünnepek kapcsán, azoknak emlékeztető, hogy NEM TÚL MEGERŐLTETŐ és máris visszaszerezhetnek egy csomó szuper ünnepet, amivel saját, családjuk és barátaik életét tudják gazdagítani, élhetőbbé tenni, és kitörni a posztsoá-posztkomcsi szürkeségből.
hajrá!
Egy angyalnak már zájin ádár említésre sem méltó? Ilyen rossz az égieknél Mose rábbénu ázsiója? Pedig tömeges aliját szervezett, ha hinni lehet a forrásoknak…
a “szellemi hajléktalan” kifejezés megbújik egy képaláírásban: ez tényleg az az állapot, amiben sokan élnek.
MOST INGYEN KAPHAT SZELLEMI HAJLÉKOT ha elkezdi ünnepelni a Sávuotot például :)
Jaja, veszem a lenyeget…de nem hittem, h csak a lenyeget lehet kommentelni.:p
A
off
shadai, írtam neked a hello.. címre, megnéznéd?
kösz
hamalach hagoel, jom jerusalajim alkalmabol mi a focis korben felvetett kerdest gondoltuk tovabb, ki mit lenget/lengessen:
http://pilpul.net/konnyu.shtml?x=44080
rpanni: válasz ment!
shadai: köszönöm!
helyesirasfasizmus? Ne hulyeskedj mar. Helyesen irni flodni. ettol meg nem lesz preszkriptiv a nyelvtanod… :P
Az ünnepekről: van az a elvetemült kérdésem. minek elmenni a zsinagógába, zsidónak lenni otthon is lehet rabbi segitsége nélkül is. Nem beszélve arról, hogy a kultikus helyeken a rabbik megjelennek, nem tudom kérdezem? A hagyományt meg kell őrizni, de pészáhkor csak maceszt enni: marhaság. Ugyanigy a kóser háztartás is az, igy például nem értem miért ne lehetne enni finom karajból sültet, vagy pláne “bécsi ” szeletet, akkor már nem is vagyok szidó?
Én abban reménykedem, hogy valaki házasodik a Judapest körökben. Olyan szép a zsidó szertartás, és remélem valaki majd részletesen is ír róla… :D
Na jó nem muszáj házadni, de ha valaki esetleg írna róla, mondjuk a sajátjáról akár… :DD
házadni= házasodni :D
Hello webeth, én nemsokára férjhez megyek, lesz big fet jewish wedding! :-))
Dejóóóó!!!! Gratulálok!!!! :))))))
A mi esküvőnkről írt Fűszeres Eszter a blogjában:
http://fuszereslelek.blogspot.com/2007/09/zsid-eskv.html
Megnéztem!! :)))))) Nagyon szép lehetett (kevés a kép! ;)), és azért várom Milla beszámolóját is!! :)
webeth, köszi, majd küldök beszámolót. Még csak a szervezés elején vagyunk, és pillanatnyilag hezitálunk Düsseldorf és Tel Aviv közt. A szívünk persze az utóbbihoz húz, de egy kicsit macerás mindenkit Izraelbe rendelni, és a jelenlegi repülöjegyárak asztronomikus dimenziókba burkolják a bulit. De! ha a jp törzsgárdából valaki épp a vakációját tölti, én örülnék. :-))
Mazel tov Milla! Mikor lesz az esküvőtök?
Toda raba! Még nem tudjuk pontosan, egyenlöre várunk a papirokra, a hivatalos része Dániában lesz, mert ott a legkissebb a bürokrácia…
Nem sokára eldől a világ sorsa
Három nap múlva eldől a sorsunk. Bölcseink úgy tartják, hogy a Teremtés kezdetén Isten ahhoz kötötte a világ létezését, hogy elfogadjuk-e a Tórát. Ha nincs Tóra, ha nem követjük az isteni igét, ha nincs Isteni Koncepció, akkor a világnak sincsen értelme. A Tórát hála Istennek elfogadtuk, és mára már a Világ nagy része számára evidensek alapértékei, de azért a Tóraadás pillanata minden évben megismétlődik.
Vasárnap este köszönt ránk Sávuot a Tóraadás ünnepe. Ezen a napon leszünk Jákob leszármazottaiból zsidókká, és ezen a napon kezd teljesülni a teremtés eredeti célja.
Az ünnep vasárnap estétől kedd estig tart. Igyekezzünk maximálisan kihasználni!
Engedjetek meg egy két ajánlást:
Teljes összeállítás az ünnepről a Neten
A címekből: Biblia: A Tóra-adás története; Valójában mikor van Sávuot? Köves Slomó rabbi előadása; A judaizmus alappillérei; A Tóra-tanulás szabályai; Sávuot a chászid legenda tükrében; Oberlander Báruch rabbi: Amikor a cháméc kötelező!; Milyenek voltak a kőtáblák?; Ákdámut: Isten és a zsidó nép szerelmi verse, új magyar fordítás; Miért nem változhat a Tóra?; A Báál Sém Tov élettörténete; Ó, Istenem! – Isten, a zsidó szemszögből.
Töltsd velünk a Sávuot éjszakát! De ne alvással
Őseink annak idején nagyon elaludtak Sávuot előestéjén. Mi viszont egész éjjel fenn vagyunk, és a Tórát bújjuk. Tarts velünk te is! 15 előadás, chászid dallamok, jó hangulat, finom falatok.
Helyszín: VI. Vasvári Pál utca 5. Időpont június 8. este 19.30-03.00
Az előadások témáiból:
Zsidók-e a karaiták?; Megújítható-e napjainkban a 70 tagú Szánhedrin?; Marx és a Tóra; „Ne készíts faragott képet!” – Szabad-e fényképezni, és szobrot emelni?; „Szép az orrom?” – Megengedett-e a plasztikai sebészet?; Milyen brochét mondunk a szalonára? „Mennyiért kéne a vesém?” – Lehet-e szervekkel kereskedni?; A bigámia és a zsidóság.
Kirándulás a Szináj hegyhez!
Minden gyereket szeretettel várunk a Sász Chevra lubavicsi zsinagógában (VI., Vasvári Pál utca 5.) június 9-én délelőtt 10.30 órakor. Az imát tejes kidus és icecream party követi.
Hétfő reggel minden zsidó gyereknek a zsinagógában van a helye, hogy ott meghallgassa és elfogadja a Tórából felolvasott Tíz Parancsolatot. A hagyomány szerint ugyanis a zsidó gyermek, a zsidó fiatalság biztosítja a zsidóság jövőjét. Bölcseink szavai szerint: “Gyermekeink kezeskednek értünk”.
Az összes európai gyerek között, aki eljön hogy meghallgassa a tízparancsolatot egy Izraeli utazást sorsol ki a Morasha alapítvány.
Szeretettel várunk Benneteket június 8-án, vasárnap a Bálint Házban, a Szim Salom Közösség Sávuot programjain:
17.00 órától a Nagyteremben:
program gyermekes családoknak
palacsintaevéssel, daltanulással és tánccal
***
19.00 órakor a Nagyteremben:
Erev Savuot istentisztelet,
majd piknik vacsora túrótortával és tejes ételekkel
Kérjük, hogy a vacsorához Ti is járuljatok hozzá az általatok hozott finom falatokkal!
***
20.30 órától az emeleti Grün teremben:
Siúrok Radvánszki Péter rabbinövendékkel
1.) A kinyilatkoztatás motívumai
Hevruta tanulás és beszélgetés Ezékiel könyve, a Tóra és rabbinikus források nyomán, kabala és miszticizmus nélkül, sok érdekes szöveggel és képpel
2.) Szináj-hegyi történetek
Beszélgetés a kinyilatkoztatás rabbinikus legendáiról, és máig ható bölcsességükről
Töltsük együtt ezt az estét!
Tudom hogy ez poén, de ne próbáljuk ennyire leegyszerűsíteni ezt a kérdést.
A keresztény és zsidó vallás között a különbség a legnagyobb kérdésre alapul az emberiség történelmében.
Adott egy ember, az Isten fia, akit ideküldött az Úr hogy csodákat tegyen, és elhozza a békét a földre.
A keresztény elfogadja ezt az embert és várja hogy visszatérjen, a zsidó még a nevét sem szívesen írja le.
Ha valakit már gyermekkorától kezdve úgy nevelnek hogy végül megtlálja és befogadja Jézust az soha nem fogja már megtagadni, akkor sem ha nem gyakorolja a vallását.
Aki viszont nem fogadja el az egyszerűen ateista lesz és nem érdekli az egész.
Az aki kifejezetten megtagadja és így épül fel az identitása az nem is fogja már soha elfogadni.
Én nem tudom magamról elképzelni hogy valaha megtagadom Jézust, akkor sem ha kiderülne hogy zsidó vagyok.
Nem is mondta senki ,hogy tagadd meg:))
Jó ünnepet kívánok Sávoutra a zsidó olvasóknak! Lenne egy kérdésem
is, hogy mit jelképez az, hogy ilyenkor feldíszítik a zsinagógákat
zöld ágakkal és virágokkal? Pünkösdre a keresztény templomokat is
így díszítik fel.
Shadai: respect és köszi.
church shopping
Igazából az a szomorú, hogy a magyar folklórisztikus ünnepek viszont csúnyán kimentek a divatból.:(
Igaz, az talán Pesten sosem volt divat, úgyhogy én 100 éve is kimaradtam volna belőle…
A magyar falvakban még tartják ezeket a folkloriztikus ünnepeket.
A régi népszokásokat is kezdik felelveníteni. Májusban vidéken
voltam, jó volt látni az ablakokban lévő májusi kosarakat és a
kapukra tüzött májusfákat. A magyar néphagyományban ez volt a
szerelmesek ünnepe, nem a Valentin-nap. A 70-es években ez városok-
ban is szokás volt. A husvéti locsolás már vidéken is kezd kimenni
a divatból. Azokat a szokásokat, amelyeket a magyarok elhagynak a
romák veszik át és aktívan gyakorolják.
“Azokat a szokásokat, amelyeket a magyarok elhagynak a
romák veszik át és aktívan gyakorolják.”
Ezt jó hallani!:) Komolyan!
Az itt a JP-n is említett (nem feltétlenül pozitív kontextusban) waldorf oktatás is beemeli a hétjöznapjaiba az ilyen hagyonmányokat. A waldorf oviba van aratási ünnep, Szent-Mihály, Szent-Márton ünnep, stb. Így a gyerekekben már kicsiként kialakulhat egyfajta kötődés, ami egészséges identitást adhat. (És kevésbé lesz a gyerek tiédzserkorában műszittya pótcselekvésként.)
shadai,
végy elő egy katolikus kalendáriumot! Oszt nézd meg a szenteket benne!
Látod mennyi ünnep?
Ironkodsz-e?
[..../]
ps Inkább ezt a zsidó kalapácsost szerezzétek má’ meg dvd-n. Megnézném. Mindig csak hivatkoztok rá. :(
Tölgy, épp azt mondom, hogy az asszimiláns zsidók ezeket a szentes ünnepeket sosem fedezték fel maguknak (ezeknek nincs is “szekuláris” változatuk, mint a fenyősnek és a nyuszisnak).
Hát hülyén is nézne ki, ha lenne, elvégre amikor nem Jézus életének legfőbb mozzanatairól (amihez ezer dolgot lehet kapcsolni), hanem egy konkrét szentről van szó, azt nem egyszerű szekularizálni. Egy kísérlet volt azért, ami egyfajta átvezetés volt a vallásostól az ateistába: augusztus 20., Szent István. Az “alkotmány ünnepe” totálisan link szöveg volt, de az “új kenyér ünnepe” szintén használt terminológiája kellően ravasz átvezetést adott az egyháziból a szocialista jelentés felé.
BBE kérdése: “..mit jelképez az, hogy ilyenkor feldíszítik a zsinagógákat zöld ágakkal és virágokkal? Pünkösdre a keresztény templomokat is így díszítik fel” – alapjában véve a kívülállóé. Ugyanis a két vallás nem párhuzamos, hanem a kereszténység a zsidóság “kisfia”. Az első keresztények még zsidók voltak, magukat nem különböztették meg az anyavallástól, csak szektaként, és természetesen tovább ünnepeltek minden zsidó ünnepet. A Pünkösd – az egyenlő a Sávuottal, a két név is ugyanabból fakad, az egyik héberül (”hetek” – azaz, 7 hét, a Pészach utáni 49 nap, az 50-ediken ünnepeltek), illetve görögül (”ötven”). Ez a nap az évi 3 kötelező Jeruzsálembe zarándoklás egyike volt, ilyenkor be kellett mutatni a Szentélyben az első termést, az országra jellemző 7 terményt (búza, árpa, szőlő, gránátalma, füge, datolya, oliva). A Szentély lerombolása után már csak a zsinagógákat lehetett zöldbe borítani, ennek visszhangja a templomok feldíszítése is. Megjegyzendő, hogy az új Izraelben meghonosodott az ezekben a napokban tartott jeruzsálemi tömegséta, amikor sokszor tízezer ember – családok, üzemek dolgozói, csoportok, keresztény vendégek ezrei – megy fel Jeruzsálembe pár km-es útvonalon. Továbbá a hét terméket továbbra is bemutatják a falvakban, traktoros felvonulásokon, hozzáadva egy nyolcadikat is, a legdrágább termést: az ezévben született kisgyermekeket.
Kedves Aladar,
Mi az, hogy minek elmenni a zsinagogaba???
A zsidosag egy kozossegi (cselekvo)vallas,ezert kell elmenni a zsinagogaba. A rabbi pedig azert kell, hogy megtanitsa neked a vallasod-es hovatartozasod- alapjait, hogy ne tegyel fel ilyen butuska kerdeseket.
Rabbi nem kell az Istntisztelethez, eleg ha megvan a minjan…(10 zsido ferfi, hogy lehessen Torat olvasni, vagy akar kaddis-t mondani)
Aladar, tanulj, tanulj, tanulj
Zsidonak lenni igaz, hogy szuletes kerdese, es akkor is az leszel ha hurkat eszel sajttal. A gond ott van, hogy te is (mint minden zsido) jelen volt a Tora atadasakor (es atvetelekor), igy a torvenyek rad is vonatkoznak. (ezt unnepeljuk most) Lehet felulbiralni torvenyeket, lehet azokat be nem tartani, de elotte tanulj, es tudd meg mi miert van, es utanna dontsd el, hogy tartod-e vagy sem.
Ne kenyelembol es tudatlansagbol nyilvanisd ki, hogy valami hulyeseg.
GabiZ, a zöldbe borulásnak egy midrás is oka, ami szerint a sivatagban lévő, kopár hegy a Tóra kapásánának örömére zöldbe borult. Ennek emlékére is díszítjük a zsinagógákat zölddel, hogy eszünkbe jusson a Szináj-hegy, hogy érezzük, mindannyian ott voltunk (szintén midrás, minden zsidó lelke ott volt a Szináj-hegynél, nem csak az akkor élt generáció).
Maya,
a zsidóság definíciója szerintem egy kicsit bonyolultabb, minthogy “ez egy cselekvő vallás”. pont az a szép benne, hogy akkor is zsidó vagy, ha egész életedben be sem teszed a lábadat egy zsinagógába, és két pofára zabálod a sajtburgert. és még nem is biztos, hogy rosszabb zsidó, mint az, aki a tórát bújja naphosszat, és glatt kóser háztartást vezet. nem ezen múlik…
peace
tölgy, a héber kalapácsost én torrenten töltöttem le (hálistennek ez Mo.-n nem illegális, mármint a letöltés, csak a megosztás az). Ha neked ez nem járható út, én szívesen kiírom egy cd-re (mpg-ben van), kérdés, hogy hogyan tudom eljuttatni hozzád.
az fhb kukac mailbox pont hu (jöhet hatemail is, elfér :) ) címen tudunk egyeztetni, ha érdekel a dolog.
Tartsuk meg a sabbatot családi körben vagy barátokkal együtt sok dallal és zsidó táncokkal!
Zsófinak írom, hogy nálunk a lakótelepen a husvéti locsolkodást a
romák gyakorolják. A rokonokat köszöntik nem pénzért. A faluban,
ahol éltem, vallási ünnepeken, névnapokon,születésnapokon. A roma
fiatalok gitárkíséret, énekszó mellett jártak a rokonaikat, barátaikat
köszönteni. Magukköltötte köszöntőverset mondtak és énekeltek.
Megjegyzem ezek jobb családok gyerekei voltak, értelmiségi is lett
közülük, kiváló müvészi adottságokkal rendelkeztek. Nagyon szép
gesztus volt ez a köszöntés.
Kedves max,
akkor min múlik? valami pozitív definícióval megpróbálkoznál?
Kedves maya,
a minjen számolásnál a világ vallásos zsidóinak többsége a nőket is beleveszi (ide jönne az irányzatok felsorolása…). De amit írsz egyébként teljes helyes és én is csak ezt tudnám javasolni.
Kedves Max,
Azt probaltam definialni a cselekvo vallassal, hogy a zsidosag nem olyan,mint mondjuk a keresztenyseg, hogy ha mar hiszel, akkor tuti vagy. A zsidosagban igenis le kell tenni valamit az asztalra.(persze toled fugg, hogy teszel-e valamit, vagy sem)Egyszeruen kinyilik a bicska a zsebemben, amikor valaki zsidonak tartja magat, buszke ra, es fikaz mindent ami zsido, anelkul, hogy tudna mit beszel.
Eloszor tessek tanulni, aztan lehet fikazni. (aki tanul, es tudja mi miert van, az nem nagyon szokott fikazni. Egyszeruen nem tesz dolgokat, de meg is tudja magyarazni, hogy miert nem. Nemcsak egyszeruen “minek zsinagogaba jarni”)
J-Bone, Sajnos ez ma meg Magyarorszagra nem vonatkozik, de remeljuk hamarosan itt is feluti fejet ez a “mozgalom”. Biztos vagyok benne, hogy nem okozna gondot a zsinagogak tobbsegeben, hogy legyen minjen hetente 3-4X.
Maya,
jó hírem van, jelenleg legalább 3 hitközségben/közösségben létezik az egaliter minjen fogalma Magyarországon.
http://www.szimsalom.hu
http://www.betorim.hu
http://www.maszorti.hu
Mindenki várja kíváncsian h a többi (neológ) sulban mikor lesz ilyesmi. Aki nem türelmes típus – és a te véleményed szerinti aktiv zsidóságra kíváncsi, az inkább már most menjen el egy ilyen minjenbe :)
Vannak olyan megnyilvánulások, amelyek meg átesnek a túloldalra: szerintük elég csinálni a napi imákat, micvéket, a hit nem előfeltétele a tevékeny zsidóságnak.
Én az arany középútban hiszek és javaslom mindenkinek, de bármilyen zsidó létnek előzetes alapfeltétele a tudás: tessék tanulni, internet, könyvek, ingyenes programok, kurzusok!
Maya,
szerintem a zsidóságban pont hogy nem kell semmit letenni az asztalra, az ember így is úgy is zsidó marad. ahogy shadai mondta: once a jew, always a jew, ez a zsidó álláspont. igazán nem szeretnék a haszidizmussal érvelni, mivel a mai formájánál kevés dolog áll tőlem távolabb, de ha jól tudom, az volt az első mozgalom, amelyik elsősorban nem a tanulást és a tudást tartotta fontosnak, hanem a “szívből odafordulást”, a spirituális élményt. ezért lehetett népszerű az egyszerű favágók és tutajosok körében is. szóval a tanulás nem minden. de persze nem muszáj egyetértenünk.
J-bone,
asszem valamelyik híres haszid rebbe válaszolta egy kérdésre, hogy az a jó zsidó, aki jó ember. ilyen egyszerű ez. nekem ennél részletesebb pozitív definícióra nincs szükségem.
üdv
Nem azt szerettem volna definiálni, hogy ki a jó zsidó, és ki nem.
Nem tudom mitől jó zsidó egy zsidó…
Viszont…a zsidóság egy cselekvő vallás, ha tetszik ha nem. Mint vallás cselekvő…zsinagógába kell járni, tórát kell olvasni, kósert kell enni, micvéket kell teljesíteni.
Emelett persze az is zsidó, aki annak született, és az is marad.
De ha egyszer büszkén válalja, akkor ne fikázza a zsinagógába járást, és a kóserságot. Van, akinek ez fontos. Van aki nemcsak attól érzi magát zsidónak, hogy annak született. Van aki a zsidóságát így is kifejezésre akarja juttatni, és kiáll azokért a dolgokért,amiért a zsidó ősei évezredeken át kiálltak, és amiért az életüket is feláldozták.(vagy esetleg megölték érte őket)
Enegem nagyon is felháborít, ha valaki ilyen félvállról veszi a zsidóságot, az évezredes hagyományokat, szokásokat és törvényeket. Nem kell őket betartani, ha nem akarja. De ne beszéljen róluk tiszteletlenül….
A haszid hozzáállást nem ismerem… nekem úgy tünt, hogy elég sokat tanítanak, sok jesivát tartanak fenn.Hogy régebben mi volt, főként nem tudom. Én mindig azt hallottam, és tanultam, hogy a zsidóság mindig tanult, és az egyik legfontosabb törvénye a gyerekek tanítása. (persze nem az egyszer egyre, hanem a tórára)
Kedves Maya,
a zsidóságnak voltak kimondottan műveletlen korszakai is. A XVIII. században pl. a hamburgi hitközség (a korabeli német nyelvterület leggazdagabb kiléje) megnyert magának egy baltikumi híres tóratudóst. Két kikötése volt: 1) emeljék meg egy kicsit a jövedelmét, 2) ne nevezzék rabbinak, hanem tóratudósnak (mert hogy a korabeli rabbik műveltsége olyan alacsony volt).
A tanulás, a vallásosság és az erkölcsös viselkedés közt sincs föltétlen kapcsolat. Hadd osszam meg veled sávuoti élményem.
Egy tikkun során nagyobb csoport beszélget. Egy idős chászid és egy fiatal modern ortodox vitába keveredtek egymással egy olyan kérdésben, melyben noch dazu mindkettejüknek igaza volt, mert a hagyomány abban a konkrét kérdésben egyik vélemény mellett sem döntött kizárólagosan. A fiatal (harmincvalahány éves) ortodox azt találta mondani az idősebbnek, idézem: „Nagy örömömre szolgál, hogy a te korodban lévő embernek is tudok újat mondani.” Ha történetesen neki lett volna igaza, akkor is megsértette volna az „Az ősz ember előtt kelj fel” tórai parancsát, tehát lényegtelen, hogy igaza volt-e. Az illető több halachát tanult (és tanított) életében mint az általad ismert, látott neológ rabbik együttvéve. S lám, mire ment vele? A (halacha-)tanulás önmagában a jámborságnak legföljebb eszköze, de nem föltétele. A szomszédom nem tanult halachát, de a koldusnak ad, öreg embernek átadja a helyét a villamoson, s eszébe sem jutna az igazával vagy a műveltségével hencegni, főleg egy nálánál ha nem is okosabb, de jóval bölcsebb ember előtt.
a cselekvő vallás talán inkább ott kezdődik, ahol a Baptista Szeretetszolgálat vagy az Ökumenikus Szeretetszolgálat tevékenysége
az igazi szolgálat, az igazi alázat, az igazi jámborság
annak tükrében minden egyéb szinte csak bohóckodás
Kedves Charlie,
Azt hiszem értem mire gondolsz.
Jámborságot,erkölcsösséget stb nem lehet (csak) könyvekből tanulni.Azt hiszem ezt az ember nagy részben otthonról hozza magával.
Becopizom az általam “bírált” hozzászólást, és talán te is jobban megérted felháborodásom tárgyát.
“Az ünnepekről: van az a elvetemült kérdésem. minek elmenni a zsinagógába, zsidónak lenni otthon is lehet rabbi segitsége nélkül is. Nem beszélve arról, hogy a kultikus helyeken a rabbik megjelennek, nem tudom kérdezem? A hagyományt meg kell őrizni, de pészáhkor csak maceszt enni: marhaság. Ugyanigy a kóser háztartás is az, igy például nem értem miért ne lehetne enni finom karajból sültet, vagy pláne “bécsi ” szeletet, akkor már nem is vagyok szidó?”
Hát erről beszélek. Szerintem az efajta megnyílvánulás arcon köpése a zsidóságnak-(itt mint vallásnak). Ha valaki szerint a hagyományt meg kell őrizni, de zsinagógába nem akar járni, peszachkor kenyeret akar enni, és kósert meg egyáltalán nem, akkor mégis mi az amit meg szeretne őrizni? A szombatról nem is beszélve….
Melyik hagyományt akarja ma egy nem vallásos zsidó megőrizni? Széder estén kenyeret eszik disznótorossal? Vagy meggyújtja a hanuka gyertyákat a karácsonyfa alatt?
Nem értem….
Lehet, hogy nekem minden csak fekete vagy fehér, és a szürkét nem ismerem….
csak még 1…a kedves hozzászóló TÓRAI -avagy – ISTEN parancsolataira mondja azt,hogy marhaság….
Maya,
természetesen a fikázás taplóság, ebben egyetértünk. viszont a zsidóság megélésének csak egyik – és manapság nem is a leggyakoribb – formája a zsidó vallás törvényeinek a megtartása. ahány ember, annyiféle képpen definiálja a saját zsidóságát. és bizony, vannak olyan elvetemültek, akik nem tanulnak tórát, disznótorost esznek kelt tésztával pészachkor, és ez egyáltalán nem zavarja/hátráltatja őket abban, hogy teljesértékű zsidónak érezzék magukat.
Mayának üzenem, hogy nagyon tetszett a videója! Nagyon szépen megtud-
ta oldani a kóser háztartást az ünnepek tartását. Sok boldogságot
kívánok a zsidó életedben! Én mint kívül álló mondom, hogy szerintem
ilyen egy igazi zsidó nő.
Max,
Azt hiszem ez az amit én sosem fogok megérteni.. :-(
Hogyan lehet megélni a zsidóságot, ha se ünnepeket, se semmilyen törvényt, hagyományt, szokást nem tart valaki? És még a lényegüket, miértjüket sem tudja….
Erzsébet,
Koszönom, de távol vagyok még attól, hogy igazi zsidó nő legyek.. :-)
mégcsak vallásosnak sem tartom magam..
Maya,
ezt nem könnyű elmagyarázni. de szerintem nem mindenki akarja feltétlenül “megélni” a zsidóságát. ez a “megélés” nekem azt jelenti, hogy ez valami tudatos szinten zajló dolog, és annak a számára, aki “megéli” a zsidóságát, a tény, hogy zsidó, különös relevanciával bír. ez is egyfajta megközelítés. de léteznek olyanok, akiknek a zsidóság olyan természetes, mint hogy levegőt vesznek, és nem “élik meg” tudatos szinten és/vagy ez egyáltalán nem releváns tényező az életükben. esetleg csak egyik eleme az identitásuknak, és nem is biztos, hogy fontosabb, mint az, hogy bélyeget gyűjtenek, vagy a Daewoo Matiz baráti kör tagjai. nem tudom, hogy sikerült-e érthetően fogalmaznom…
de egyébként valóban “két malomban őrlünk”, a vallásos és a szekuláris nézőpont nagyon más tud lenni. ezért van az, hogy a vallásról nem érdemes vitatkozni :-)
Egészen más fogalomról beszélsz. A cselekvő vallás fogalma azt takarja, hogy a vallást cselekedeteken keresztül éled meg. A zsidó vallás ilyen, nem azt mondja, a hit a lényeg, hanem azt mondja, a cselekvés a lényeg. Nem attól válsz zsidóvá, hogy hiszel Istenben, hanem attól, hogy betartod az ő parancsait (cselekszel (ami feltételezi, hogy hiszel benne, vagyis a hitet a zsidó vallás alapadottságként kezeli)).
A keresztény felfogás szerint attól válsz kereszténnyé, hogy hiszel Jézusban és bármilyen cselekvés már plusz, nem alapkövetelmény.
Épp ebből következik, hogy egészen más a jámborság, az alázat, a szolgálat zsidó és keresztény felfogása. És épp emiatt butaság azt kijelenteni, hogy aki nem vesz részt a Baptista, Ökumenikus stb-stb. Szeretetszolgálat munkájában, az csak bohóckodik.
Most kezdjek el azzal példálózni, hogy a zsidóságban az egyik legfontosabb és leghangsúlyosabb karitatív parancs a halottakkal való törődés? A halott biztosan nem fogja megköszönni a fáradozásodat, míg az élők igen, most akkor mondjuk azt, hogy Chevra Kadisa tagnak lenni igazibb jámborság, nagyobb szolgálat, mint munkát vállalni a Baptista szeretetszolgálatnál? Hülyeség, igaz? Persze, hogy az, nem kell mindenhol teljesítményt mérni…
A kettő kizárja egymást, úgyhogy nem állhatnak “és” kapcsolatban egymással. Ha egyáltalán nem releváns tényező az életükben, akkor nem lehet természetes sem. A természetesség és a megélés viszont összetartozhatnak. Attól, hogy automatikusan veszek levegőt, még tisztában vagyok azzal, hogy lélegzem.
“A keresztény felfogás szerint attól válsz kereszténnyé, hogy hiszel Jézusban és bármilyen cselekvés már plusz, nem alapkövetelmény.
Épp ebből következik, hogy egészen más a jámborság, az alázat, a szolgálat zsidó és keresztény felfogása.”
Ez egy nagy vitája a kereszténységnek, már az apostoli levelekben is zajlik, amikbe nyilvánvalóan besugárzik a zsidó gyökerük. A vita folytatódik a felekezetek közt is. Én a két felfgás különbségét nem itt látom, ahol Fhb, dehát ez nem annyira lényeges, inkább az a fontos, hogy ha a Tóra nem úgy ír a szegényekre, elesettekre stb. való odafigyelésről, az irántuk való törődésről, ahogy, akkor nincsenek keresztény segélyszervezetek sem.
Kedves eszté, te nyilván sokkal, de sokkal jobban tudod ezt nálam, mivel én csak nagyon felületes ismeretekkel rendelkezem a kereszténységről, de nekem úgy tűnik, hogy pl. a katolikus katekizmus a hit megvallásával kezdődik és az apostoli hitvallást említi először.
Az meg így szól:
HISZEK EGY ISTENBEN,
mindenható Atyában, mennynek és földnek Teremtőjében.
És Jézus Krisztusban, az Ő egyszülött Fiában, a mi Urunkban;
aki fogantatott Szentlélektől, született Szűz Máriától;
szenvedett Poncius Pilátus alatt;
megfeszítették, meghalt és eltemették.
Alászállt a poklokra, harmadnapon feltámadt a halottak közül;
fölment a mennybe, ott ül a mindenható Atyaisten jobbján;
onnan jön el ítélni élőket és holtakat.
Hiszek Szentlélekben.
Hiszem a katolikus Anyaszentegyházat;
a szentek közösségét, a bűnök bocsánatát;
a test feltámadását és az örök életet. Ámen.
A protestánsoknál
Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek teremtőjében.
És Jézus Krisztusban, az Ő egyszülött Fiában, a mi Urunkban, aki fogantatott Szentlélektől, született Szűz Máriától, szenvedett Poncius Pilátus alatt, megfeszítették, meghalt és eltemették. Alászállt a halottakhoz, harmadnapon feltámadt a halottak közül, fölment a mennybe, ott ül a mindenható Atya Isten jobbján, onnan jön el ítélni élőket és holtakat.
Hiszek Szentlélekben. Hiszem az egyetemes keresztyén anyaszentegyházat, a szentek közösségét, a bűnök bocsánatát, a test feltámadását és az örök életet. Ámen.
Ha viszont a legfontosabb zsidó imát kellene idéznem, akkor az a Smá lenne:
4. Halld Izráel: az Úr, a mi Istenünk, egy Úr!
5. Szeressed azért az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes erődből.
6. És ez ígék, a melyeket e mai napon parancsolok néked, legyenek a te szívedben.
7. És gyakoroljad ezekben a te fiaidat, és szólj ezekről, mikor a te házadban ülsz, vagy mikor úton jársz, és mikor lefekszel, és mikor felkelsz.
8. És kössed azokat a te kezedre jegyül, és legyenek homlokkötőül a te szemeid között.
9. És írd fel azokat a te házadnak ajtófeleire, és a te kapuidra.
13. Lészen azért, hogyha valóban engedelmeskedtek az én parancsolataimnak, a melyeket én ma parancsolok néktek, úgy hogy az Urat, a ti Istenteket szeretitek, és néki szolgáltok teljes szívetekből és teljes lelketekből:
14. Esőt adok a ti földetekre alkalmatos időben: korai és kései esőt, hogy betakaríthasd a te gabonádat, borodat és olajodat;
15. Füvet is adok a te meződre a te barmaidnak; te pedig eszel és megelégszel.
16. Vigyázzatok azért, hogy a ti szívetek meg ne csalattassék, és el ne térjetek, és ne tiszteljetek idegen isteneket, és ne boruljatok le előttök.
17. Különben az Úrnak haragja felgerjed reátok, és bezárja az eget, hogy eső ne legyen, és a föld az ő gyümölcsét meg ne teremje; és hamarsággal elvesztek a jó földről, a melyet az Úr ád néktek.
18. Vegyétek azért szívetekre és lelketekre e szavaimat, és kössétek azokat jegyül a ti kezetekre, és homlokkötőkül legyenek a ti szemeitek között;
19. És tanítsátok meg azokra a ti fiaitokat, szólván azokról, mikor házadban ülsz, mikor úton jársz, mikor fekszel és mikor felkelsz.
20. És írd fel azokat a te házadnak ajtófeleire és a te kapuidra;
21. Hogy megsokasodjanak a ti napjaitok és fiaitoknak napjai azon a földön, a mely felől megesküdt az Úr a ti atyáitoknak, hogy nékik adja mindaddig, a míg az ég a föld felett lészen.
37. És szóla az Úr Mózesnek, mondván:
38. Szólj Izráel fiainak, és mondjad nékik, hogy készítsenek magoknak bojtokat az ő ruháik szegleteire az ő nemzetségeik szerint, és tegyenek a szeglet bojtjára kék zsinórt.
39. És arra való legyen néktek a bojt, hogy mikor látjátok azt, megemlékezzetek az Úrnak minden parancsolatjáról, hogy megcselekedjétek azokat; és ne nézzetek a ti szívetek után, és a ti szemeitek után, a melyek után ti paráználkodtok.
40. Hogy megemlegessétek, és megcselekedjétek minden én parancsolatomat, és legyetek szentek a ti Istenetek előtt.
41. Én vagyok az Úr, a ti Istenetek, a ki kihoztalak titeket Égyiptom földéből, hogy legyek néktek Istenetekké. Én vagyok az Úr, a ti Istenetek.
Írd fel, tedd meg, tanítsd meg, készíts szemlélőrojtot, szeresd az urat, csupa-csupa megtennivaló.
Fhb, épp arra gondoltam, hogy mennyire komoly tudásod van a kereszténységről – s noha én a ref. egyházba tartozom, nem biztos, hogy amit írok, az több, mint csupán egy vélemény.
Eddig a cselekedetek kapcsán a “karitatív” cselekedetekről beszéltünk, ide lyukadtunk ki a baptista szeretetszolgálattól. Amiről most írsz, az viszont a hitet “kiábrázoló” tevékenységek, jelek kérdése – hát ilyen a kereszténységben valóban nincs, a belső kapcsolat (keresése) Jézussal elég.
Visszatérve a szegények, özvegyek, árvák segítéséhez: az egy mai napig tartó nagy keresztény vita, hogy a szeretet elválasztható-e a tettektől. Míg elméletben talán igen, addig a gyakorlatban biztos nem. A kortárs keresztény teológia, főleg a Holokauszttól érintett iráyzatai egyre inkább a cselekvő szeretet felé haladnak, így látom.
Hagyományosan Jakab apostol levele az, amit úgy olvasnak, mint leginkább a jócselekedetek mellett érvelő apostoli szöveget: “a hit, ha cselekedetek nincsenek, megholt önmagában”.
Úgy látom, hogy a kereszténység “elfelejtette” a tórai gyökeret – azt, amikor még teljesen evidens volt, hogy nem létezhet közösség a szegények, elesettek felkarolása nélkül.
Jézus azt kritizálja, hogy ez formalitássá tud válni, de azt is mondja, hogy aki nem törődik az özveggyel, éhezővel stb., az hiába nevezi őt Urának.
Kedves eszté, sajnos nagyon-nagyon keveset tudok a keresztény vallásokról, hitelvekről, gyakorlatról.
“Eddig a cselekedetek kapcsán a “karitatív” cselekedetekről beszéltünk, ide lyukadtunk ki a baptista szeretetszolgálattól.”
Írod, holott a cselekedetek kapcsán elsősorban nem a karitatív cselekedetekről beszéltünk (helyesebben beszéltek előttünk), azt gyógymikve hozta fel szempontként, mint a legigazibb cselekedetet, ami mellett minden más csak bohóckodásnak tűnik. Erre reagáltam azt, amit reagáltam.
Érdekes, amit írsz a cselekvő egyházról, cselekvő hívőkről, de még mindig elbeszélünk egymás mellett, mert te cselekedeten jócselekedetet értesz, míg számomra a cselekvő vallás azt jelenti, hogy maga a vallás nyilvánul meg cselekedetekben, kezdve a Biblia első tevőleges parancsától: Szaporodjatok és sokasodjatok és töltsétek meg a Földet (cölibátusban élők, szevasztok), a kasrut törvényein keresztül, a sabat parancsain át, a kevert ruházat tilalmáig. Sok-sok parancs és tiltás, amit meg kell vagy éppen tilos megcselekedni. Ez maga a vallás, a cselekvés.
Nem mondhatom azt, hogy vallásos zsidó vagyok, de nem tartom a szombatot, a kasrutot, kevert ruhát hordok.
Ellenben nyugodtan vallhatom magam kereszténynek akkor is, ha soha az életben egyetlen szalmaszálat sem mozdítottam meg a hitemből kifolyólag. Fontos jócselekedeteket véghezvinni, de nem kötelező.
Az egyik vallás elsősorban a hitről szól, míg a másik a cselekedetekről.
Na, végre megértettem. Hát ez óriási kérdés, és mérhetetlenül messze vezet. Nekiveselkedjünk? Röviden: a kereszténység nóvuma tényleg az volt, hogy a fókuszt az emberen belülre helyezte, röviden: ha nincs hit, hiába van a kultikus cselekedet… Azt hiszem, ez a zsidóságnak is alapvető, “kínzó” kérdése.
fhb, köszi, hogy megfogalmaztad amit én nem tudtam….
Kedves Maya,
idézném a kérdésed.
Max nagyon szellemesen és tárgyilagosan világított rá arra az egyszerű tényre, hogy vannak nem vallásos zsidók. Ők a maguk zsidóságát képtelenek a vallás felől megélni, kénytelenek hát ugyanezt pl. kulturálisan, politikailag (cionizmus) megtenni. Az ő zsidóságuk is zsidóság, ahogy egy karaita zsidósága is zsidóság, egy neológé — bármit ill. bárkit is értsünk e meglehetősen homályos csoportfogalmon –, egy maszortié, egy reformé egy chaszidé is, holott az utóbb fölsoroltak mind rabbinikus zsidók, s ennek dacára mind-mind másképp élik meg a maguk vallásos zsidóságát, ill. zsidóságuk vallásos voltát. Egy reform zsidónak nehezére eshetik elfogadni, hogy valaki aprólékosan megtartja ugyan a kásrut intézményét, de példának okáért nyilvánosan megsért egy öregembert, vagy saját áramlatához tartozó hitközségek sokaságát, vagy boltvezetőként szántszándékkal rosszul ad vissza. (A fordítottjáról azért nem beszélek, mert azt a nézőpontot kellően artikulálja a felekezeti sajtó.) Szerintem az a cél, hogy ha valaki nem is ért egyet a saját vallási meggyőződésétől különböző áramlatok képviselte ideológiával vagy a vallástalan zsidóság öndefinícióival, képes legyen arra az erkölcsi minimumra, hogy megértse a zsidóság sokszínűségét, mely a közkeletű tévedések dacára mindig is kísérőjelensége volt már eleve a vallásos zsidóságnak is. Az általad idézett harcias ateista öndefiníció militáns volta visszatetsző ugyan, de a honi zsidó diskurzusban csak reakció azokra a szintén militáns koncepciókra, melyek egy adott módon vallásos csoport amúgy többé-kevésbé zavaros önmeghatározásából vezetődnek le (lásd pl. a kék színű neológ Luáchot, mely a reformok rabbiját nem rabbinak, hanem “vallási vezetőnek” nevezi, a CH”B”D rabbiját pedig évek óta lefelejti, mintegy kiretusálja a jegyzékből (lásd. i.m. 114. és 130. o.), nyilván lereagálandó azt, hogy a Ch”B”D rabbijai a neológ rabbikat nem fogadják el rabbiknak. (A honi vallásos zsidóság működési mechanizmusai bizony a legkisebb rosszindulat nélkül is leírhatók pszichiátriai fogalmak segítségével.)
igaz..
Ha legközelevv jeruzsálemben járok elmegyek mear searimba, és kikérem az ő véleményüket is… :-)
Visszatérve a kiinduláshoz: nekem az a véleményem, hogy ünnepelni jó, mert megszépíti az ember életét. Kisgyermek koromban két dolog hiányzott nagyon: nekem nem voltak nagyszüleim és a családunkban nem voltak ünnepek. Ezért most nagyszülőként azt tartom a legnagyobb örömnek, hogy unokáimnak megpróbálok jó nagypapa lenni és minden családi és közösségi ünnepet együtt ülünk meg. Igaz, így nem sok idő jut másokra, de ha valaki nagyon akar, mindig csatlakozhat. Hag Szaméach!
Kedves eszté, én nem látom, hogy a zsidóságnak ez kínzó kérdése lenne. Alapvetően a hitet alapadottságnak tartja a zsidóság, hiszen, ha valaki nem hisz Istenben, akkor nem fogja naponta többszázszor áldani őt, nem fog imádkozni, nem fogja betartani a törvényeit. Annyira természetesnek veszi a zsidó vallás a hitet, mint a levegővételt. Ezért is koncentrál a cselekedetekre, hiszen az, hogy Isten van, magától értetődő, a kérdés az, mit jelent ez a lét számunkra, mivégre teremtett minket erre a Földre? Erre pedig a válasz ott van a Bibliában:
26. És monda Isten: Teremtsünk embert a mi képünkre és hasonlatosságunkra; és uralkodjék a tenger halain, az ég madarain, a barmokon, mind az egész földön, és a földön csúszó-mászó mindenféle állatokon.
27. Teremté tehát az Isten az embert az ő képére, Isten képére teremté őt: férfiúvá és asszonynyá teremté őket.
28. És megáldá Isten őket, és monda nékik Isten: Szaporodjatok és sokasodjatok, és töltsétek be a földet és hajtsátok birodalmatok alá; és uralkodjatok a tenger halain, az ég madarain, és a földön csúszó-mászó mindenféle állatokon.
29. És monda Isten: Imé néktek adok minden maghozó fűvet az egész föld színén, és minden fát, a melyen maghozó gyümölcs van; az legyen néktek eledelül.
Továbbá:
15. És vevé az Úr Isten az embert, és helyezteté őt az Éden kertjébe, hogy mívelje és őrizze azt.
A hogyan pedig szintén ott van a Bibliában, Mózes 5 könyve erről szól.
A zsidó vallás meg semmi másról nem szól (természetesen nagyon-nagyon leegyszerűsítve a kérdést), mint arról, hogy ezt a feladatot végrehajtsa az ember, úgy, ahogy az a használati útmutatóban szerepel.
Ez egy meglehetősen egyszerű vallás, nincsenek kínzó hitbeli kérdések, csak a cselekedetek, amelyeket meg kell cselekedni, vagy épp nem szabad megcselekedni, hogy az ember Istennek tetsző életet élhessen a Földön.
Fhb, persze, de miről beszélnek akkor a próféták? Alapvetően ez így volt kitalálva, de akkor mi az a sok dráma az Ószöv.-ben? Már az Ószöv. világossá teszi, hogy Istent elhagyhatja a nép és visszatérhet hozzá, sőt azt is, hogy a kultikus cselekvések mögül hiányozhat a hit, sőt, a szeretet. Azt, hogy ez egy probléma lehet, nem a kereszténység találta ki, viszont nagyon fontosnak tartja, hogy reagáljon rá.
(Nyilvánvalóan ez nem annak “kínzó” kérdés, aki néhány/sok zsidó törvényt betart anélkül, hogy kijelentené, hogy hisz Istenben, viszont a saját zsidó identitását ekképpen fogalmazza meg. Az egy más tál tészta, vagyis egy másik vita.)
A próféták arról beszélnek, hogy ezeket a parancsolatokat az emberek nem teszik meg, mert idegen istenekhez fordulnak. Istent elhagyhatja a nép, persze, és vissza is térhet hozzá. De ha elhagyja, akkor általában a parancsolatokat is elhagyja, ha meg visszatér hozzá, akkor a parancsok betartása által tér vissza hozzá. Nem látok itt ellentmondást, a vallás alapvetőnek tekinti az Istenhitet saját keretein belül.
Nézd meg ezeket, ha van idő (- Károliból írom):
Hóseás 6,6: Mert szeretet kívánok én és nem áldozatot; az Istennek ismeretét inkább, mintsem égőáldozatokat.
Ámós 5,21-25
Mikeás 6,6-8
Habakuk 2,4
Zakariás 7,1-5
Több kajmánsziget, több ünnep:
http://kajmansziget.tumblr.com/post/178779670/szeptember-2009-vagyis-hamarosan-bek-sz-nt-5770
Megint egy ünnep!