Könyörgünk, menjenek le a Balatonra legalább! A JP is megpihen egy rövid ideig: találkozunk az uborkán túl!
Keress:
Most mondjátok:
- Miért kell (lehet) FÉLNI a zsidóktól? :) (303)
- Hanna: Kedves szekely andras, Jogodban van hinni, en pedig tiszteletbe tartom...
- Maceszmetál (38)
- Betérési napló II. – a naaagy rabbi kérdés (261)
- Jerusalem Bop (5)
- noel: meg ha már úgyis arra jártok, akkor szólok, hogy lesz legalább egy...
JP zsongás
Szemita Szótár
Gajd, gajdol: 'zaj', 'hangosan, össze-vissza énekelni' a héber gad-ból.
aki mégis a gépe elõtt ülne, annak egy kis mozi:
link
van még pár videó az oldalon, én is csak most kezdtem bele.
Shaddai,
csak egy rövid szezonális kérdés a kép alapján: uborkához mindig banánzöld pulóvert öltesz, vagy ez alkalmi viselet?
I don`t understand the language but i think the topic is interesting ..
Októberi uborkához mindig uborkaszínû felsõt öltök.
Ne is mondd! Hozzértõk a felsõ alatti pólóból (alsóból) ki is következtették a második fogást. Hadd találgassak tehát magam is: szeptember végi sárgarépa? (Narancsot a politikai konnotációk miatt nem mertem írni: mûködik az öncenzúra.)
számomra kívül éretlen, belül érett mangó áthallása van a ruháknak, csini
a megtelt balaton helyett az egri pincéket is említeni lehet, mint opcionális elvonulásokat, egyre kell vigyázni, nem szabad följönni, amíg meleg van. ti. hidegélelem, hálózsák le, és egy hétig ki se jönni
Vasika, odalenn fürdeni is lehet (mást meg sem merek kérdezni)? Ha igen, Tisa be áv után kipróbáljuk…
charlie: hogyne lehetne, kis boltíves fülkékben, szépen nemek szerint szeparálva, “to the welfare of Jews of both sexes and hermaphrodites”. sõt, rájöttem, egy badacsonyi présház+pince még a balaton közelségét is nyújtja, egert vissza is szívom
A borospincékben a szívás amúgy is kötelesség. Csak hechsér legyen, meg józanság, amelyik megkeresi! (A rá valót…)
Természetesen tisa be áv utántól, mert addig egy csöpp bort sem iszunk. Inkább a szeszipart lendítjük föl. Zwack szegény ebbõl a kilenc napból él.
ha már böjt/gyásznap, tudom, h vki vhol már fejtegette, csak nem lelem, össze tudná vki foglalni, miért éppen 25 órásak ezek a napok?
zwackot nem féltem, a sok irgalmas lelkû ifjonc direkte az õ jóléte fölötti aggodalom miatt vedeli egész évben a fütyülõs barackot, kóser szilvát és ágyas pálinkát, nyilvánvalóan nem élvezetbõl
A zsidó nap eleve nem 24 órás. Illetve annyi, de egy óra nem mindig a polgári idõszámítás órája szerint hatvan perces. Az egész függ attól, hogy hol vagy éppen (melyik hosszúsági és szélességi ponton). A zsidó idõszámítás szerint nap este kezdõdik, helyesebben בין הערבים, vagyis kb. akkor, amikor a lenyugvó nap fényébõl (ez elõzõ napból) van még valami az ég alján, de már a sötét is látszik az ég másik alján, ekkor ugyanis már a következõ nap is beköszöntött, meg még az elõzõ nap sem múlt el teljesen (ezért szabad általában, ha szükséges ekkor még az elõzõ nap utolsó imáját, a minchát elmondani). Mivel a böjtnapi vagy a szombati korlátozások már akkor életbe lépnek, amikor a következõ szombati vagy böjtnapból valami beköszöntött (napnyugta van), ezért érzed úgy hogy ezek a napok hosszabbak, mint a többi, valójában a többi nap is ilyen, azok is úgy kezdõdnek, hogy az „elejükön” még ott „ül” a másik nap „vége”. A szombat számítása ettõl annyiban tér el, hogy a szombati tilalmak 18 (vagy szokásjogtól függõen 20 vagy 25) perccel a napnyugta elõtt beállnak már, tehát ha a szombatot a munkabeszüntetéssel azonosítod és nem magával a nappal, akor a szombat valóban „hosszabb”, mert „lecsípünk” mind a péntekbõl, mind pedig a vasárnapból egy picinykét.
Summa summarum: csak a jom kippur kb. 25 órás böjt. Ennek oka az, hogy ez a nap sábbát sábbáton, azaz a szombatok szombatja. A szombatot viszont a rabbik – mint írtam volt – egy kevéssel megtoldották, hogy így vonjanak sövényt, védõkerítést a Tóra köré. ürtsd ezen, hogy ha valaki nagyjából betartja a mintegy 25 órás hosszúságú munkatilalmat, akkor ha történetesen egy-egy negyedórával elnézi a szombat kimenetelét, mert pl. a fényviszonyok alapján tájékozódik és nem vette észre, hogy felhõs az ég, s azért van már teljesen sötét, vagy pénteken az elõkészületekkel véletlenül megcsúszott és öt perccel késõbb gyújt gyertyát, mint ahogyan a luáchban áll, akkor sincs „nagy” baj, mert nem sérti meg a Tóra rendelkezéseit, hiszen a tévedései a szombathoz toldott idõsávra esnek, s nem magára a szombatra.
Mivel Tisa be áv nem szombat, ezért nem is tart olyan hosszú ideig, mint egy szombat (vagy egy jom kippur). Pontosan a naplementével kezdõdik és az éj beálltával végzõdik, tehát kb. 24 órás a böjt (Budapest középsõ részén 20:31-kor kezõdik és 21:08-kor végzõdik. Ha viszont holnap nem tisa beáv, hanem jom kipur lenne, akkor a böjt bizony már 20:12-kor elkezdõdnék és csak 21:26-kor „menne ki”). Abban valóban igazad van, hogy e nap nem félböjt, azaz nem olyan mint, pl. Gedáljá böjtje, amikor az étkezés és az ivás tilalma a nap fölkeltével áll be (mint az iszlámban szokás). Jom kippurkor és Tisa beávkor már este sem szabad sem inni, sem étkezni.
Jó tudni, hogy a Sulchán Áruch szerint nem az böjtõl igazán, aki külsõségeiben tartja meg a böjtöt, tehát pl. nem eszik és iszik, hanem az, aki számot vet életével és a hibáit belátja és megbánja. Tehát ha valaki bûnbánatot tart, de nem bírja ki másképp, mint olykor egy-egy korty víz ivásával, az inkább igyék, de gondolatait összpontosítsa a bûnbánatra (ez tehát nem a magánvéleményem). Ha viszont az emberi egészséget veszélyeztetõen rekkenõ meleg van, akkor mindenki olybá számít, mintha beteg volna, s ekkor szabad, sõt bizonyos esetekben, pl. ha egy rabbinikus autoritás a híveit védendõ elrendeli, kell is inni. (Betegek nem vagy csak korlátozottan böjtölhetnek, ami nem von le semmit a böjtjükbõl, mert hiszen a senyvedés csak eszköze a böjti napoknak, nem az értelmük.) Ez idén fontos körülmény, hogy hõségriadó van. Tehát idén más elbírálás alá esik, ha valaki a hõség okozta keringési összeomlás veszélye miatt iszik (Magyarországon szemmel láthatólag nincsen olyan rabbinikus autoritás, aki törtödnék a hívei egészségi állapotával.)
A nap szokásait színesíti, hogy e böjtnap gyásznap is, általános és specifikus szokásokkal.
charlie, köszönöm, kimerítõ volt (jó, nem eléggé, egy életet el lehet tölteni az idõ ontológiájával ;-), és már rémlik, az asztronautás tematikánál vetõdött föl a naptár kérdés, ha más vetületben is
a böjt (és minden egyéb elõírás) esetében magam is azt érzem, nemcsak nekem tetszik, hanem a júdaizmus eleve kínálja ezt a progresszív értelmezést: a törvény szelleme elõrébb való a törvény betûjénél, ideértve mindazt amit írtál, vagy h betegek nem fognak földön aludni. viszont telhetetlenségemben pont ezt akartam még kérdezni, h mindez magyarországon hogyan jelenik meg a különféle irányzatoknál, ámde lehet, ez már szétoffolása az “uborkaszezon” tematikai keretének, majd vmi kerekasztalon jól meghallgatom, nem akarok ezügyben a prekoncepcióimra támaszkodni
A filozófiai tisztánlátás kedvéért: amit fönnebb leírtam, az az idõszámításának a kérdését tematizálta, nem az idõét. Bölcsésznek ez elõbbi nehezebb feladat, mint pl. egy fizikusnak, aki viszont - vélhetõleg - az utóbbival kûzd kilátástalanabbul.
Az uborkaszezon szétoffolása pedig maga a topicszerzõ intenció megvalósítása, hiszen ez maga egy off topic topic.