Több JP olvasó kérte, hogy írjunk az Újlipótvárosban található új zsidó bölcsödérõl, mert sokan hallották hírét, de semmi konkrét információt nem tudnak meg róla. Hát igen, a pletyka gyorsan terjed…
Mivel személyesen egy szülõt sem ismerek, akinek oda járna a csemetéje, megkértem Ábrahám Zitát, a bölcsi vezetõjét, hogy mondja el, mit érdemes tudnunk a Trendeli gyermekházról. Ezt a kedves levelet kaptam válaszul:
“�?j-Lipótvárosban lakom, ahol nincs zsidó óvoda, iskola és természetesen bölcsi sem. ün személy szerint nehezen tudtam elképzelni, hogy nem lenne rá igény. Nem véletlen tehát, hogy két kisgyerek édesanyjaként felmerült bennem egy olyan bölcsõde gondolata, ahova nyugodt lélekkel vihetem elõbb a nagyobb, majd a kisebb lányomat. Milyen helyre is szerettem volna vinni a lányaimat? Íme az eredeti kívánság listám:
legyen hozzánk közel,(Új-Lipótváros)
legyen kóser az étkezés,
legyen családias, kis létszámú,
kétnyelvû (héber és magyar)
képzett szakemberek gondoskodjanak egyrészt arról, hogy a gyermekek jól érezzék magukat, másrészt, hogy jobban fejlõdjenek, mint azt én magam meg tudnám oldani
legyen vallási „oktatás” autentikus, ám nyitott és „agymosásnak” még csak a gyanúja se merüljön fel
legyen kert
legyen igényes a környezet
legyenek az odajáró gyerekek részben izraeliek, részben magyarok, részben vallásosak részben nem- mindenesetre olyanok, akikkel szeretném, ha a lányom késõbb is barátkozhatna.
és ha a szülõk között barátságok szövõdnének, milyen jó is lenne, ha egy kis közösséggé formálódhatnánk idõvel….
A gondolatból komoly elhatározás lett, és sok-sok segítséggel a projekt néhány hónapja meg is valósult. A Trendeli Alapítvány által mûködtetett bölcsõde, megfelelõ képzettségû személyzettel - 2 szakképzett óvónõ és 1 szociális munkásg- igényes, modern és jól felszerelt intézményben várja a gyerekeket.
Fontosnak tartjuk, hogy a szülõk véleménye alapján alakuljon és fejlõdjön az intézmény és a benne folyó oktatás. Igyekszünk mindenben az arany középutat megcélozni, kivéve, a kóserságot, ahol nincs kompromisszum. Külön van tejes és húsos konyhánk, az elõírásoknak megfelelõen reggelire tejes (halav israel), ebédre húsos kerül az asztalra. Mivel távlati célunk, hogy egymást támogató és önszervezõdõ közösségé formálódjunk, igyekszünk a családoknak közös programokat szervezni, és segítni mindenben egymást. Rácsatlakozunk mások által szervezett programokra, és többen együtt megyünk, így vonjuk be azokat a családokat, akik eddig kevésbé mentek zsidó helyekre, vagy nem ismernek elég embert ahhoz, hogy egyedül jól érezzék magukat. Természetesen minden ilyen programon a részvétel önkéntes.
Az autentikus oktatás jegyében lekottáztattuk a bölcsiben énekelt zsidó dalokat; kis kiadványokat adtunk ki az ünnepekre. A szülõk minden hónapban napra lebontott oktatási programot kapnak, és heti hírlevélben értesülnek arról, hogy mit is csináltunk a hét folyamán: milyen dalokat tanultunk, hova kirándultunk. Kis táskájában minden gyermek haza viszi pénteken, a héten készített kis alkotásokat és minden hasznos információt a szülõknek.
Természetesen jeles alkalmakkor a gyerekek szüleiknek kis programmal kedveskednek. Így chanukakor, tubisvatkor, legközelebb pedig purim alkalmából látjuk majd vendégül a szülõket a mi kis gyermekházunkban.
Kitérnék egy fontos kérdésre, ami sok szülõnél központi. A vallási nevelés szintje. Mint mindenben itt is az arányok a mérvadóak. Természetesnek tartjuk a hagyományos asztali áldások (ahol szükséges rövidített) elmondását, a szombati elõírások, ünnepeink, szokásaink játékos megtanítását, vagy inkább eljátszását, de nem erõltetjük sem a gyerekekre, sem szüleikre. Hitközségtõl független kezdeményezésünk lényege és célja egy olyan közösség kialakítása, ahol mindenki természetesen élheti meg a maga vallásos szintjét. Nem érzi rosszul magát senki sem, azért mert túl vallásos, sem azért mert egyáltalán nem az. Ha tanulni szeretne, alkalmat teremtünk, és szívesen segítünk bármely hitéleti kérdésben, de ennek a közösségnek a kötelékei egyáltalán nem szorosak. Fakultatív programjaink önkéntes alapon mûködnek, elvárások a szülõk felé egyáltalán nincsenek sem kimondva, sem kimondatlanul - a bölcsõde saját szabályainak betartásán kívül.
Mindez természetesen pénzbe kerül. Rossz beidegzõdés, hogy ilyen színvonalas szolgáltatás akár lehetne ingyenes is. Manapság igényes képzés nincs és nem is elképzelhetõ térítésmentesen.
Alapítványként mûködtetjük a bölcsõdét, mindenki lehetõségei szerint járul hozzá a költségekhez. Van egy minimum és egy maximum díj, azon belül mindenki a saját erõforrásaihoz mérten vállalja a díj fizetését. S ezen túl egy kis apróságot Izraelbõl - pl. étel, vagy játék, mint adományt nagyra értékelünk, fõleg azért, mert ebbõl érezzük igazán, hogy a szülõk sajátjuknak érzik a közösséget. Természetesen zsidó szervezetek JOINT, Szochnut, Mazsihisz, Orthodox Hitközség és néhány cég és magánszemély kisebb-nagyobb pénzbeli és természetbeli támogatásai nélkül azonban nehezen mûködhetnénk, és ezúton is köszönetet kell mondanunk nekik.
üsszegezve, mi az elmúlt hónapok távlatában sikeresnek tartjuk kezdeményezésünket. Létszámunk gyakorlatilag telített - jelenleg 14 gyerek jár hozzánk, (másfél és két és fél közötti korosztály) és leghamarabb õsszel tudunk esetleg újabb csemetéket fogadni. Eddigi munkánk eredményén, a pozitív visszajelzéseken és a növekvõ igényeken elgondolkodva egyre inkább felmerül a bõvülés gondolata. Keressük a helyét egy Új-lipótvárosi zsidó óvodának!
Mikor felkértek, hogy írjunk néhány gondolatot magunkról a hozzánk járó szülõkhöz fordultam, hiszen az õ véleményük az igazán érdekes az olvasóknak:
Íme ezt írták rólunk:
„Azok közé a boldog nagymamák közé tartozom, akik minden nap láthatják az unokájukat. Hannáért én megyek a bölcsõdébe általában félöt körül és számomra ez a nap fénypontja. Így érzem még akkor is, amikor az unokám csak kicsit örül nekem, mert szívesen játszana tovább, ha hagynánk. Az összes óvónéninek nagyon hálás vagyok, mert ez önmagáért beszél. A családias hangulat a fáradhatatlanul kedves mosoly, ami a gyerekekre irányul és félöt tájban a szülõkre, végtelen megnyugvással tölt el. Hanna minden nap elmeséli bölcsis élményeit, napról-napra többet tud a környezetérõl, és ha nem kapnánk összefoglalót a heti eseményekrõl, Hannától mindent megtudhatnánk…”
Köszönök mindent mindenkinek.
Kati nagyi
„As a new kindergarten, I think they are making a very good „work” thinking all the time, how to improve, what to change, in order to make it comfortable and fun for the children. They are especially trying to give great efforts for art and hand creations with the children, and also the educational program, compared those children’s ages is really diversified and full off different activities, which are very good for our children’s development. I really recommend other parents to come and register their children.”
Thanks,
Maya Segal
„A nevem Fogarasi Melinda, két ikergyermek anyukája, kisfiam Márk-Nátán és kislányom Maya-Liát akik hála a Teremtõnek 2007. szeptember óta a csodálatos „Trendeli” bölcsõdébe járhatnak. A bölcsõdében kétnyelvû oktatás folyik (magyar-héber) és a Zsidó ület Törvényeinek megfelelõ oktatásban részesülnek. ünnepek alkalmából színes érdekes programokkal a Halachának megfelelõen és zsidó szokásokkal gazdagítják úgy a gyermekek, mint a szülõk életét. A bölcsõde vezetõinek és dolgozói szakképzettségének hála és annak, hogy szívük-lelkük legjavát beleadják munkájukba, gyermekeim boldogok és a mindennapi fejlõdésükben látom azt, hogy milyen magas színvonalú oktatásban részesülnek. Szakképzett gyermektornász tanítja gyermekeinknek, a koruknak megfelelõ helyes tornagyakorlatot, gyarapítva nemcsak a lelki-szellemi de a testi fejlõdésüket is.
A „Trendeli” bölcsõdében kellemes családias a hangulat, az óvónõk, és dadusok figyelme kiterjed a legapróbb részletekre is, ami engem, az anyát nagy megnyugvással tölt el. A bölcsõde vezetõinek és minden dolgozójának kívánok erõt, egészséget, áldást a Teremtõnek, hogy folytassák áldásos tevékenységüket.”
„ün úgy érzem, hogy a gyermekem, teljes biztonságban van, és figyelmemben részesül. Biztos sokat foglakoznak vele, és mindig új-kis dolgokat tanítanak neki. Onnan tudom, hogy szeretetteljesek a dadusok, hogy a nevüket mondogatja és mondja is, hogy „szeret”. Szóval, kit szeret és ez nekem fontos! üröm, hogy ide járhat Deni, és nagyon remélem, hogy ez így is marad.
Gergely Melinda
„Nagyon nagy örömmel fogadtuk a bölcsõde megnyitását, hogy lehetõségünk nyílt arra, hogy kisfiúnk egy olyan helyre kerüljön, ahol kóser ételt kap, imádkozni és a zsidó ünnepekrõl tanul és a héber nyelvet is elsajátíthatja.
Egy kiváló csapatot ismerhettünk meg, akik mindent megtesznek azért, hogy a picik jól érezzék magukat, és mi is érezzük, hogy nagyon szeretik a gyerekeket. Az új programoknak is örülünk, a táncóráknak, tornaóráknak és biztosak vagyunk benne, hogy a jövõben is lesznek hasonló ötletek, amik a gyerekek fejlõdését, készségét fejlesztik. Mindenkinek szeretettel ajánlom ezt a megbízható és minden igényt kielégítõ csapatot, bölcsõdét.”
Hálás köszönet nektek
Gyermán-Levanon család. ”
Meg is kaptam az elsõ telefont, hogy ez reklám. Hát, izé.
Szóval a levelet valóban a vezetõnõ írta, úgyhogy ez az õ véleménye, a saját bölcsijérõl.
Ha valakinek kérdése van, tegye fel bátran, ha nem ért egyet, cáfoljon.
ün is kiváncsi vagyok! :-)
Hát, ez tényleg kissé reklámszagú. :)
A sorozat többi része is máshogy nézett volna ki, ha az intézmény vezetõtõl kapott - lássuk be: PR - anyagot használtad volna.
Ettõl még persze lehet, hogy az az ovi tényleg ennyire szuper hely.
ün elsõre megörültem a cikknek. Igaz, úgy olvastam: új lipótvárosi zsidó bölcs.
(én “?jlipótváros zsidó bölcsei”-nek)
Bocsánat!!! De a 14 odajáró gyerek közül senkinek nem ismerem a szülõjét, így legalább tudjuk, hogy létezek a bölcsi.
Mégegyszer elnézést…
Még a reklámon belül is reklámok vannak (”köszönet a Mazsihisznek, Szochnutnak” stb.) Na de a kérdéseim:
- Tényleg nem lehet egy efféle magánovit mûködtetni ennyi intézményi támogatás nélkül?
- Mennyire van “kis-Tel-Aviv” hangulat? Mennyire dominál a jellegzetes izraeli “expat” atmoszféra?
- Az ovi kétnyelvû. Kulturálisan mennyire “kétnyelvû” a hely? A gyerekek héber és magyar dalokat is tanulnak pl.?
- Mire céloznak az “agymosás” kifejezéssel? ?gy sejtem, hogy a Chábád ovira. Eszter, ehhez mit szólsz?
Semmit :-) Végre egy nagatív vélemény a Chabad oviról. Még ha nem is teljesen objektív, hiszen egy ellenérdekelt intézménybõl jött.
Nekem is lenne viszont kérdésem:
Ha nem sikerül óvodaként is üzemelniük jövõre, akkor az ott “végzett” háromévesek hová mennek tovább oviba? Melyik intézmény lesz megfelelõ számukra?
Mennyibe kerül a bölcsi konkrétan?
nos, mivel charlie-t nem látom sehol, magam teszek kísérletet a fenti “agymosás” szóhasználat értelmezésére. merthogy: azt gondolom, ez itt nem (csak) chabadékat célzó oldalvágás, (sõt, nem is feltétlenül oldalvágás) - inkább egyfajta kiszólás, ami (talám) a jövõbeni és potenciális ügyfelek riadalmát van hivatva eloszlatni. mint az ugyanis köztudomású, a “vallásos” vagy “ortodox” jelzõk olvastán/hallatán sokakban (még mindig) megszólal a vészcsengõ, és ijedten lapoznak is tovább. pedighátdehogy. tudhatja ezt a bölcsivezetõ is, nosza, odaírta. s nem mellesleg még komolyan is gondolhatja, erre utal néhány másik kitétel, melyek (a szöveg tiszteletköreit és reklámszagát elhessentve) durchaus értelmezhetõek a pluralizmus, az alternatívák és más örömkönnyek iránti igény jeleként. szóval megérné, ha vki kicsit jobban utánajárna (én nem, nekem felmentésem van, lévén az újlipót innen nagyon messze), könnyen lehet, hogy akkor kiderül: tényleg olyan szuper hely.
Ha gondoljátok, mint függyetlen nagymama, szivesen elmegyek megnézni a bölcsit, és leirnám, hogy milyennek találom.
Az a veszély, sajnos, nem fenyeget, hogy az én unokám, és leendõ unokáim oda járjanak, viszont jól ismerem azt a koncenzusos izraeli oktatási rendszert, amelyben az ünnepekrõl megemlékeznek, az alapvetõ áldásokat megtanulják a gyerekek és pénteken kabalat sabattal fejezõdik be a nap.
Tehát, mint afféle oktatásügyi ellenõrt alkalmazhattok…:)
Egyébként, a kezdeményezésnek nagyon örülök. Pénteken hallottam egy izraeli barátomtól, hogy újlipótban kialakult egy izraeli-magyar zsidó kör, éppen ilyen gyerekezõs alapon, és ennek csak örülni tudok. Ezek a gyerekek, remélhetõleg, még szabadabban élik meg az identitásukat.
Ez a Nõ csúnyán visszaélt a felkérés bizalmával!
De nekem túl “mézes” lett a reklám.:)
Ha jól olvastam, az “agymosás” fogalma nem más intézményekkel összehasonlításban, hanem a saját koncepcióval kapcsolatban merült föl. Hamis tehát negatív reklámként pl. a Chabadra vonatkoztatni. Erre a megfogalmazásra azért van szüksége a bölcsödevezetõnek, mert nem csak vallásos, de nem vallásos szülõket is meg szeretne szólítani. Márpedig pénzes, nem vallásos szülõknek a bölcsödei szigorúan kóser étkeztetés nem jelent problémát, ha nem párosul ideológiai szándékokkal (nevezzük agymosásnak), viszont elõbbi meglétébõl könnyen következtethetni az utóbbira. Engem inkább az zavar, hogy az árakról nem tudunk meg semmit.
sziasztok!
orulok, hogy vegre megprobalhatok hozzaszolni a bolcs- hirhez!
szoval a bolcsi tenyleg olyan jo, mint ahogy le van irva.
Vagy talan egy kicsit meg jobb…
remelem jovore bovulni fog - ovi is lesz, mert a lanyom egyenlore csak delutanonkent elvezheti a remek tarsasagot!
Mennyiért, ha meg nemsértlek? (Mi az a híres minimum és maximum hozzájárulás?)
Nyilván picit “reklám-szagú”, ahog sokan írtátok, de szerintem az egyértelmûen kiderült, hogy rengeteg energiát fektettek a bölcsi létrehozásába, amire az igazgatónõ méltán büszke lehet.
Shadai kérdésére válaszolva: ugyan alapítványi bölcsibe nem, de gimibe viszont jártam, azt kell, hogy mondjam, sajnos legalább (!) ennyi támogatóra szüksége van egy alapítványi oktatási intézménynek, ha tartani akarja azt a színvonalat, amiért a szülõ fizetni is hajlandó.
Mindentõl függetlenül én nagyon szupernek tartom, hogy van egy ilyen ovi, de persze jó lenne személyes beszámolókat is olvasni.
Sajnos, én mégcsak nem is hallottam róla.De mintha már létezne ilyen Zuglóban? Ha rövidesen nem követi óvoda, nagy trauma lesz a folytatást váróknak. Ba meg, én sem vagyok kevésbbé zsidó:mennyi is az annyi?
ün úgy tudom, hogy legalább 60 a bölcsi ára.
Nagyon felháborítónak tartom, hogy a Mazsihisz támogatja, és a Szochnut is. Miért???
A Mazsihisz támogassa a saját oviját (ez van zuglóban a Benjamin), a Szochnut meg nehogy már ilyenekre adjon pénzt! De komolyan! A Chabad oviról írtak is nagyon tetszettek, meg amit a Scheiberrõl írtatok az is, de ez valóban ilyen kis TelAviv-nak tûnik nekem.
Hogy miért kell támogatás?
Hogy többet lehessen vele keresni.
Az agymosásról meg annyit, hogy úgy tudom, a vezetõnõ is a Chabad oviba akarta irtani a gyerekét. Akkor még nem volt agymosás?
” Chabad oviba akarta irtani a gyerekét.”
irtani????? Az nagyon brutál! :o))
üs csoda, hogy létrehozott egy új bölcsit? :-)
Az sem derül ki a levélbõl, hogy hogyan állnak a chalahához a zsidósággal kapcsolatban? Felvesznek mindenkit, aki jelentkezik hozzájuk, vagy papírok alapján szelektálnak? Ez csak a kóserság szigorú betartása miatt jutott eszembe. Mert ugye ez is megkülönbözteti az ovikat egymástól, az most más kérdés, hogy mit gondolok róla, de talán az oda jelentkezõknek nem árt tudni róla, nehogy csalódjanak, így vagy úgy.
?gy tûnik, ez az irás az ovi pr anyagából lett ide másolva. Nekem az idézett hálálkodó levelek a kedvenceim…
A 60 000 HUF-os árat tudom én is megerõsiteni, ami sok, de szerintem reális. A felvételhez szükséges a full halahikus zsidó státusz, a vezetõnõ imád a papirokban turkálni (mióta neki is lett papirja..).
Egyébként, ha vallásos oviról beszélünk, akkor miért kis Tel-Aviv? Miért nem kis Jeruzsálem?
Jó szombatot, vidám hónapot!
Nem értem, hogy ha jó egy bölcsöde, vagy bármely más szolgáltatás, akkor miért ne lehetne keresni vele? Miért bûn jó munkából jól megélni?
A Mazsihisz és a Szochnut is adhat pénzt, ha van egy hely, ahol a zsidóságot és a héber nyelvet bölcsis kortól tanitják… legalább valaki jól csinálja ezt.
Ki is a full halachikus zsidó?
izraeliek (fõleg USA bevándorlók) gondjai, és a ‘megoldás’
http://www.nytimes.com/2008/03/02/magazine/02jewishness-t.html?em&ex=1205038800&en=52204736127f1869&ei=5087%0A
35e a minimum, 100 a max. Onnan tudom, hogy mi is majdnem beiratkoztunk, de aztán nem. Gondolom a magyarok maradnak a 35 körül, inkább az izraeliek fizetnek többet, bár ismerve õket, ez se biztos :)
Még mindig jobban megéri, mint egy bébiszitter, és sajnos egy magánbölcsi bármennyit elkérhet, mert annyira nincs hely az államikban. A 100 mondjuk tényleg pofátlanság, de biztos drága volt a Tátra utcai kéró, és valamibõl törleszteni kell…
a havi 35 se kevés azért, de havi 100? annyiért full-time bébi szittert kapsz, napi 8 órában! és ezért a pénzért is ugyanúgy a szmogos-kutyaszaros újlipótban van. majd ha a Harvardra akar menni a lányom, akkor lehet, hogy kiköhögöm, de egy bölcsiért?
persze az a környék nem nagyon árérzékeny, most olvastam, hogy az országban egyedül két ottani szavazókörben nyertek a nemek a tandíjkérdésben:)
tök jó ezeket olvasni- szegény zita -az “igazgatónö”, a “vezetönö” stb- ha ezt látná:))) 1 teljesen normális két gyerekes harmincas nönemü lényröl van szó-aki úgy gondolta ilyen és ilyen bölcsit akar (no meg ovit) akkor megcsinálja.
mit kell ezen ennyit rágni? akinek nem tetszik ne vigye oda a gyerekét- aki meg elégedett vele az meg hadd örüljön.
és reklámszagú? miért ne?és pénzbe kerül? chabad dettó, de ha egyszerüen államiban vinném a gyereket a sarkon ahol lakom ott is elkérnek mindenféle jogcímen ezt-azt….
úgyhogy miröl beszélünk itt? hm?
Eszterle, nem értek egyet azzal, hogy az állami bölcsõdében is elkérnek pénzt bármiért. Havonta kb 2 olyan esemény van (zenekuckó és pl. ugrálóvár) amiért pár száz forintot kell fizetni. Ezzel együtt semmi baj nincs azzal, ha egy magánbölcsõde pénzbe kerül - ez a világ rendje. Nekem az a bajom ennek a bolcsõdének a leírásával, hogy a fizikai feltételek, vagyis, hogy …
legyen ?j-Lipótvárosban
legyen családias, kis létszámú
képzett szakemberek gondoskodjanak stb…
legyen kert
legyen igényes a környezet
legyenek az odajáró gyerekek olyanok, akikkel szeretném, ha a lányom késõbb is barátkozhatna.
…mind mind megvannak az újlipótvárosi állami bölcsõdékben. Az én lányom a Pannónia utcába jár és nagyon boldog és én is teljesen elégedett vagyok. A fentiek mind maximálisan teljesülnek. Nyilván kósert nem fõznek, de ételallergiákra odafigyelnek. Abban is szinte biztos vagyok, hogy ha elõvezetném, hogy emlékezzenek meg a zsidó ünnepekrõl és ehhez adnék megfelelõ anyagot, akkor erre nyitottak lennének, de a vallási nevéles szerintem a szülõ dolga, nem az intézményé és bölcsõdében kicsit korai ezt elmagyarázni.