Nagyon régen volt ennyire izgalmas verseny az Amerikai elnökségért, mint idén. Mindkét oldalon ugyanis nyitott még a verseny: bármi történhet, ez most tényleg egy igazi hosszútávfutás lesz. Már túl vagyunk közel féltucat elõválasztáson, de még semmi sem dõlt el véglegesen.
Nekem nagyon imponál az, hogy a választási kampány Amerikában többnyire valódi ügyek (issue-k), valódi kérdések mentén történik. A jelölteknek a kampány során vallaniuk kell ezekrõl az ügyekrõl, de persze múltbeli tevékenységük (pl. az, hogy egy adott kérdésben hogyan szavaztak korábban) is terítékre kerül. A jelöltek pozíciója a legfontosabb ügyekben egy csinos összefoglaló táblázatban is elérhetõ - íme. Tallián Miklós magyarázó posztját is érdemes elolvasni.
Néhány téma kimaradt viszont a táblázatból, többek között pont az az ügy is, ami az amerikai zsidó választókat sokszor a legjobban érdekli: a jelölt álláspontja Izrael és a Palesztinok ügyében. Annyi biztosan elmondható, hogy az esélyes jelöltek közül egy sem Izrael-ellenes, de még “Izrael-semleges” sincs közöttük. Utóbbi csoportba olyan esélytelen politikusok tartoznak, mint Mike Gravel (Demokrata), Dennis Kucinich (Demokrata) és Ron Paul (Republikánus).
Az esélyes jelöltek közül az amerikai zsidó választók körében Hillary Clinton (D) és Rudy Giuliani (R) a két favorit - mindketten “New Yorkiak”, itt lettek elismert és népszerû politikusok. Csak hát az van, hogy Rudy esélyei kissé elszállni látszanak, míg Hillary elég jól tartja magát. Valószínûnek látszik tehát, hogy a zsidó választóknak meg kell majd barátkozniuk jobban a két esélyes republikánussal, John McCain-nel és Mike Huckabee-vel is.
Kínzó kérdés: a közvélekedés - különösen Amerikában - úgy tartja, hogy soha nem volt még ennyire “Izrael-barát” elnöke Amerikának, mint George W. Bush. ün viszont azt hiszem erre lehet azt mondani, hogy “ilyen barát mellett már nincs is szükség ellenségre”. Mert végül is mi jót hozott Bush Izraelnek? A hangulat többnyire pesszimista és cinikus, patthelyzet van a Palesztinokkal, a Fallal véget vetettek mind a baloldali, mind a jobboldali “cionista álmoknak”, az alijának is vége, miközben a diplomás elit özönlik ki az országból. Bushék politikája nem vezetett sehova, a Közel-Kelet nem lett sem biztonságosabb, sem stabilabb, sem demokratikusabb. Csõlátó politikájukkal halatomra segítették a Hamaszt és felelõtlen háborúba hergelték 2006 nyarán az Izraelieket. A (kínzó) kérdés tehát az, hogy az ún. “Izrael-barát” jelöltek biztosan jót tesznek Izraellel? Biztosan a feltétel nélküli támogatásra van szüksége ennek az országnak? Biztosan jó az, ha az elmúlt évek politikáját folytatja az új elnök is? Konkrétan, policy szintre lefordítva: biztosan az a hosszútávú érdeke Izraelnek, hogy egy bantusztán-forgatókönyv valósuljon meg Palesztinában? Biztosan az a hoszútávú érdeke Izraelnek, hogy a palesztinok gyengék legyenek gazdaságilag? Biztosan az a hosszútávú érdeke Izraelnek, hogy Amerika milliárdjaitól függjön létezése a Közel-Keleten? Biztosan az az érdeke Izraelnek, hogy Amerika Irak után Iránban is belegabalyodjon valami córeszbe?
—
Kapcsolódó - linkek:
Hillary, Obama és a zsidó választók (Szombat)
Index Fehér Ház - Vote egyszer egy Amerika
Egy elefánt feljegyzései - Iowa
ha valaki szeretné megtudni, hogy melyik elnökjelölt-aspiráns nézetei állnak legközelebb hozzá, itt megnézheti: http://www.dehp.net/candidate/
Megnéztem, meglepõdtem.
mindig csodálkoztam azon, hogy az amerikaiakat mennyire nem érdekli mindaz, ami nem róluk szól. kezdem azt hinni, igazuk van. politikai téren mindenképpen.
Nem vagyok túl nagy véleménnyel az amerikai demokráciáról, Izrael sorsa pedig szerintem nem Amerikán múlik.
FD,
Magyarország (még) nem világhatalom, annyira sem tudja magát kivonni a nemzetközi összefüggésekbõl, mint Amerika. Ennek ellenére ha visszagondolsz a 2006-os orsz. gy. választási kampányra emlékszel akár egy külpolitikai vonatkozásra, témára, “issue-ra” a határon túli magyarok valóban fontos, de bizonyos szempontból belpolitikainak is tekinthetõ ügyén túl?
Itt sem érdekel szinte senkit, hogy mi történik máshol. Pedig történik. üs hatással is van. (EU, Oroszország, Kína, hogy csak a legfontosabbakat mondjam.)
De mi elhomokozunk azzal, hogy kiszámoljuk, melyik amerikai elnökaspiráns jó a Fidesznek, melyik az MSZP-nek http://reakcio.blog.hu/2008/01/10/usa2008#more292025
Nekem Obama jött ki. Szerintem is le kéne válnia a csecsemõnek (Izraelnek) anyuci mellérõl (USA). Ha Hillary miatt átrakják Jeruzsálembe, a zöld vonalra (kelet-Talpiot) az amerikai nagykövetséget, mint ahogy tervezve van, akkor egy harmadik intifádát kockáztatnak. Szerintem. De ne legyen igazam.
Kedves Rainmaker,
az USA nélkül nem léteznék Izrael. Izrael nélkül léteznék az USA. üsszefonódott a sorsuk.
Kedves Psymon,
tudom, halachikusan az anyai vonal számít, de engem az is érdekelne, ki volt “apuci”.
Az intifádához pedig lenne egy kérdésem. Szerinted a Fatah és a Hamasz meg tudnádnak egyezni akárcsak a sorszámban is?
Mikor volt utoljára ön-(vagy akár nem ön-)gyilkos merénylet IL-ben? Mióta áll a kerítés, IL összehasonlíthatatlanul biztonságosabb lett.
Charlie,
“az USA nélkül nem léteznék Izrael. Izrael nélkül léteznék az USA. üsszefonódott a sorsuk” - “Hallod hogy dübörgünk?”
Hát ez az András: azért hoztuk létre Izraelt, hogy ez legyen (az öngyilkos merénylõk relatív és abszolút száma) a nemzeti lét legfontosabb dimenziója? Nem szánalmas és nagyon szomorú ez?
“Israel nem létezne az USA nélkül, Az USa létezne Israel nélkül” Fontos kérdés: az USA létezne zsidók nélkül, vagy ha létezne is ugyanebben a minõségben?
Lev, õszintén, melyik válasznak örülnél inkább? :-)
Biztos, hogy annak? :-)
Az USA létezett zsidók nélkül, legalábbis abban az értelemben, hogy a zsidóknak (vegyük alapul pl. a XVIII. sz. végét, a XIX. sz. elsõ felét) nagyon csekély volt a számaránya az összlakossághoz képes (50.000 alatt). Amerika arculatát a zsidó szabadságjogi eszmerendszer inkább áttételesen, a protestáns kisegyházak (a tengerentúlon nagyegyházak) közvetítése révén alakította. A helyi zsidóság a kelet-európai ortodox zsidók bevándorlásáig amerikanizálódott. Az amerikai reformzsidóság külsõségeiben is vállalja az említett protestáns egyházakkal fönnálló hasonlóságait, ami sokakat irritál, másoknak szimpatikus. Mindenesetre jellemzõ az amerikai viszonylatokra és viszonyulásokra.
A kérdés egyébként nem az, hogy léteznék-e az USA zsidók nélkül. Nem a gálut zsidóságának léte kérdéses, hanem Izraelé. Fönntartható-e hosszútávon? Ez a kérdés nem csupán az Izrael-kritikusok kérdése, sok realistább cionista is megkérdi magától. A kijózanodáshoz elég a demográfiai mutatókat vizsgálni, ill. azt, hogy azok mennyire beszûkítik a politikai játékteret. Mondhatnók persze erre, hogy növelni kellene az aliják számát, de kérdéses, hogy Izrael akár megduplázott lakosságszám mellett is bírná-e a demográfiai versenyt az arab világgal, s az is kérdéses, hogy a jelenleginél jóval nagyobb lakosságszámot elbírna-e gazdaságilag. Már ma sem lenne mûködõképes a gazdaság amerikai segítség nélkül. Az aktív, alijára épülõ cionizmus helyzetét ráadásul gyöngíti az ország nacionalista ortodoxiájának kvázi államvallásjellege és fundamentalizálódása, amit ráadásul exportál is, lásd Nagy-Britannia ortodox zsidóságának fejlõdését, vagy a német nyelvterület ortodoxiájának fejlõdési tendenciáit, ill. az amerikai ortodoxia vallásjogi komptenciájának megkérdõjelezését.
Konzekvens és gyakorló (izraeli) cionista perspektívából persze az amerikai zsidóság szemére is vethetõk vészjósló demográfiai adatok. Amiért én — mint jid fun der gólesz — mégsem esem kétségbe, az az, hogy ezeket az amerikai zsidóség megtanulja/megtanulta kezelni. Ráadásul ebben a problémakörben csak a zsidóságot magát kell meggyõznünk bizonyos paraméterek követésérõl, nem pedig egy eltérõ kultúra szinte elitnélküli társadalmát, ami azért jóval könnyebb feladat.
Nekem, aki bevallottan rossz ismerõje vagyok e kérdéseknek, az a legfõbb kételyem, hogy jó stratégia-e tömegesen föladni a diaszporikus létet. Izrael állam sebezhetõsége ugyanis jelen pillanatban akut életveszélyben tartja a Föld zsidóságának majdnem felét. Ilyen mértékû kiszolgáltatottsága a népnek kétezer éve nem volt. (Ez a kétely persze nem szolgáltathat alapul Izraellel kapcsolatos szolidaritás akárcsak lazítására sem. Meggyõzõdésem, hogy 1948-óta tisztességes zsidó számára nem adott a cionizmus-anticionizmus korábban lehetséges alternatívája. Amiként Izrael alkotmányjogilag igyekszik védeni a világ összes zsidó származású vagy akárcsak zsidó sorsú lakosát, úgy a diaszpóra zsidóságának is abszolút szolidaritásban kell állnia Izrael lakosságával [zsidókkal, nem zsidókkal egyaránt] függetlenül attól, hogy kritika tárgyává tesszük-e egyébként az izraeli politikai intézményrendszert, vagy sem.)
“Már ma sem lenne mûködõképes a gazdaság amerikai segítség nélkül”
Ezt mire alapozod, Charlie?
Nem arra gondoltál véletlenül, hogy a védelmi költségvetés (értsd: permanens fegyverkezés) nem lenne életképes az USA kongresszusi apanázsa nélkül?
ünmagában az izraeli gazdaság - még sérült turizmussal számolva is - elég komoly exporttevékenységet folytat, hightect (IT, biotech, medical) és más területeken is. A felvevõpiac - célország - itt sokszor az USA, de az nem “támogatás”, hanem kapitalizmus.
Kedves J-Bone,
egy állam költségvetését nem szokás a katonai kiadása nélkül számolni.
charlie:
Izrael Isten harcosa, nem Amerikáé.
En itt amerikaban lakom mar 15 eve, es mondhatok egy par dolgot, hogy igazabol mi erdekli az embereket itt.
Bar en nem vagyok zsido szuletesre sem meg vallasra sem, de az en tapasztalatom szerint, a hetkoznapi amerikaiakat annyira erdekli Izrael, mint pl..Csehorszag. Azt tudja itt mindenki, hogy Izrael mindig valami “nagy zurben” van, meg azt is, hogy amerika tamogatja. A legfobb dolgot, amit itt amerikaban ertekelnek, az az, hogy mivel itt rettenetesen eros meg a kereszteny vallasi kotottseg meg templomba jaras, stb.. - bar ez nagyon mû-vallas egyebkent az europaihoz hasonlitva- hogy csakugy mint az izraeli zsidok - az amerikaiak is nagyreszben tiltakoznak az ellen, hogy a muzulman kezek alatt legyen Izrael.
Szoval a valasztassal kapcsolatban, a legtobb amerikainak a legkevesebb gondja az, hogy mennyire “Izrael-barat” a kovetkezo president, mivel a mostani korulmenyek, meg a real-estate valsag, na meg a health-care problema megoldasat tartja fontosnak mindenek felett. Es ez jellemzo sok zsido-amerikaira is, nemcsak a nem-zsidokra. Ez onnan is ered, hogy hogyan is tudna Amerika tamogatni Izraelt, ha sajat maga valsagban van, penzugyileg.
Nem tudom mennyit irnak otthon errol az ujsagok, na meg persze sokan nem olvasnak angolul ha keznel is van az internet, de itt az USA-ban sulyos gondok vannak most, Iraki haboru ide vagy oda, az emberek most arra koncentralnak, hogy sokan vesztik el a munkahelyuket meg a hazukat, az ingatlanvalsag miatt.
Ez most a legfobb tema.
Most már ez Európában is téma: Estek a tözsdeindexek.
soupnaczi: értem, hasznos infok. A közgazdászok rájöttek már, mi a gondok forrása?
Az amerikai választásokon úgy általában nem sok szó esik külpolitikáról Irakot leszámítva - bár mintha az is hátrébb került volna a fontos issue-k sorában. EU-ról, Kínáról, Oroszországról alig esik szó. Ahogy Kyotoról sem.
tet: a magyar pártok érdekei az elnökválasztás kapcsán igenis érdekesek lehetnek még akkor is, ha ez homokozásnak tûnik. az elmúlt évek tapasztalata az, hogy idehaza a pártok között kisebb verseny alakult ki Amerika barátságáért. szerintem érdekes téma.
Attól tartok, hogy sokan leegyszerûsítik az izraeli-palesztin viszonyt. Persze, az ember keresi a megoldást, és szeretné, ha belátható idõn belül lenne remény arra, hogy a válság megoldódik. De egyre inkább az az érzésem, hogy ez is, mint a házasság, mindkét félen áll vagy bukik. A “rokonok” beledumája csak mérgesiti a viszonyt. A Hamasz legalább annyira “rokoni” hecc, mint az utiterv. Egyiktõl sem lesz a közvetlen érdekeltek helyzete jobb. Mindamellett, hogy szerintem sem csak a palesztinekrõl és az izraeliekrõl van szó, hanem a térség milyetén alakulásáról (fundamentalista iszlámizmus, vagy nyugati tipusú demokrácia, némi levantin fûszerezéssel), a kasszamok, az öngyilkos merénylõk egyfelöl, a gazdasági blokád másfelöl - bilaterális megoldást kivánna, nem pedig a szomszédok toszojgatását. Viszont, nem tudom elfogadni azt az álláspontot, hogy a béke Izraeltõl függ. Ez a kapcsolat, lassan úgy néz ki, hogy a pasinak semmi nem elég jó, akármi történik, számára a legnagyobb élvezet sûrûn eltángálni az asszonyt. Függetlenül attól, hogy az asszony éppen mit csinált. Az, hogy a csaj még mindig jól tartja magát, dolgozik, gondoskodik a gyerekekrõl, miközben a pasi fetreng a mocsokban, az nem feltétlenül a nõ hibája…
Nekem senki ne mondja, hogy Izrael felelõs azért, hogy a palesztinok az évizedek alatt odazúdított segélyekbõl vagy a vezetõik élõsködését, vagy fegyvervásárlást finansziroztak, ahelyett, hogy saját villamoserõmûvet, vizmûvet, munkahelyeket teremtettek volna. Nekik mindig adni kell valamit, hogy ne legyenek agresszivak, de persze, semmi nem elég. Mit csináltak a kiüritett gázai, zsidó településekbõl? Nekik a jól mûködõ mezõgazdasági üzemek és a villatelepülések nem voltak jók, õk oda lakótelepeket akartak épiteni… hát azóta is csak rombolnak. Az autonómia területérõl elmenekülnek azok az arabok, akik nem a hamasz-stilusú életvitelre esküsznek. Ha mást nem beházasodnak Izraelbe. A palesztinok többsége, sajnos, azt a fajta nacionalizmust éli meg, ami tönkrevágta Európát a XX. század elején. Nem véletlen, hogy az EU szemellenzõssen támogatja a terrorszervezeteket is, egy álhumánus, gyáva szemléletbõl adódóan. Európa eme vak része, tulajdonképpen, szereti az izraelieket felelõssé tenni a helyzetért, mert azzal elmaszatolhatja a múlt századi vaksága következményeit. A történelem nem ismétlõdik, de vannak hasonló helyzetek. Európa hajlandó volt befeküdni a diktátornak, feltéve, ha az ott marad, ahol van, jó messze… Jung sem bánta, hogy Hitler kelet felé tombol, csak õ megõrizhesse a maga kis csendes világát…
“Ez a kapcsolat, lassan úgy néz ki, hogy a pasinak semmi nem elég jó, akármi történik, számára a legnagyobb élvezet sûrûn eltángálni az asszonyt. Függetlenül attól, hogy az asszony éppen mit csinált. Az, hogy a csaj még mindig jól tartja magát, dolgozik, gondoskodik a gyerekekrõl, miközben a pasi fetreng a mocsokban, az nem feltétlenül a nõ hibája…”
A rendszeresen családon belüli erõszak áldozatául esõ, a feleség alkoholizmusát tehetetlenül nézõ, de részben finanszírozni kénytelen férfiak nevében határozottan tiltakozom a privátszféra ilyen egyoldalú, machotasovén ábrázolása ellen.
Az alija mindig változó dolog volt. Nem hiszem, hogy a nagy tömegek alijája hiányzik az országnak. Az ország elhagyása is más szinezetû, ha nem csupán a statisztikai adatokat nézi az ember, hanem azt, hogy milyen a külföldön élõ izraeliek viszonya az országhoz.
Az izraeli gazdaság helyzete is sokkal árnyaltabb, mint ahogy azt a GDP adatokból le lehet mérni.
Az izraeli mentalitás alapvetõen megoldó-készségû. De talán, éppen a béke, vagy tûzszünet a palesztinokkal kérdésben kellene visszafognia magát, és kivárni, amig a palesztinok eldöntik maguk közt, hogy merre tovább. Vagyis, ebbõl az összegabalyodott állapotból tisztázni a határokat, és ott megállni. Ezért tartottam jónak a falat - ami egyértelmû: eddig, ne tovább! Egy verekedõ pasival nem kell együtt élni. Majd ha kijózanodik, észre tér, dolgozni kezd és maga alól kitakaritja a ganét, akkor lehet beszélgetni. Ha nem pofozkodik, ha munka helyett nem lopja ki a csaj ékszereit a szekrénybõl (eszméletlenül nagy az izraeli területeken lopkodó palesztin bandák kára - lovaktól méhekig, autóktól mezõgazdasági gépekig). A pasinak rá kell ébrednie, hogy az agressziv magatartással nem megy semmire. De egyelõre nem itt tartunk. Egyelõre úgy néz ki a dolog, hogy a pofozkodással ér el eredményeket, és ez rossz üzenet.
Agreee, és mi van a magyar bírók pártoskodásáról? Magyarországon a legtöbbb bíró “anyapárti”, még ha az anya egy utolsó alkoholista is…
Az én minta-családomban az asszony nem alkoholista, de a pasi vadállat… Nem állitottam, hogy MINDEN verekedõ pasi ilyen, de ez, speciel ilyen.
lev, nem éppen a magyar birókkal, és még családszociológiával sem kivántam foglalkozni. Csupán azt állitottam, hogy egy társas kapcsololat kettõn múlik, és ha az egyik megfeszül sem tud békét teremteni, ha a másik a békülékenységet gyengeségként értékeli, és agresszióval köszöni.
De ha az a hasonlat jobban tetszik, hogy amig a pasi dolgozik, addig anyu szórja a pénzt, és követelõzik, akkor válaszd azt. Az izraeli-palesztin viszony nem azon áll, hogy az egyik szegény-szerencsétlen, a másik meg gazdag és arrogáns, és megoldás, hogy a gazdag gondoskodjon a szegényrõl, mert az olyan szerencsétlen, és megérdemli. Lófaszt érdemi meg! Mozditsa meg a seggét a munka irányába, nem pedig hiszti és a verekedés felé - akkor majd lehet beszélni.
Eva: igazad van comment nem ide illet és nem is gondoltam, hogy te a családszociológiával kívántál foglalkozni.Elnézést. Csak ez a téma mindig felidegesít. Kéne errõl is topic. Egyébként szerintem is sokkal bonyolultabb a dolog, mint azt az európai média mutatja, és nem abból áll, hogy szegény palesztin gyerekek és csúnya rossz israeli katonák, akik csak ölik a szegény ártalanokat.
“Nekik mindig adni kell valamit, hogy ne legyenek agresszivak, de persze, semmi nem elég. Mit csináltak a kiüritett …., …. településekbõl”
“az egyik szegény-szerencsétlen, a másik meg gazdag és arrogáns, és megoldás, hogy a gazdag gondoskodjon a szegényrõl, mert az olyan szerencsétlen, és megérdemli. Lófaszt érdemi meg! Mozditsa meg a seggét a munka irányába, nem pedig hiszti és a verekedés felé - akkor majd lehet beszélni.”
EMA.
Ilyenkor szoktak “rasszista”-t kiáltani. >:o))
Kedves robin masters,
remélem, még olvasod ezt. Nem szeretném, ha félreértenél és személyes megtámadásnak vennéd a bejegyzésed linkelését. Egy jelenséget kívántam vele illusztrálni. Konkrétan azt, hogy itthon minden a fidesz-mszp dichotómiában értelmezõdik. (üs illusztrációmat azért vettem a reakcióból, mert azt pl. olvasom.)
“idehaza a pártok között kisebb verseny alakult ki Amerika barátságáért” - ez igaz, de az írásod nem arról szólt, hogy hogyan járjunk a szuperhatalom kedvében, hanem, hogy a szuperhatalom melyik elnökjelöltje lenne megfelelõ az mszp-fidesznek.
A téma ettõl még valóban érdekes. Az is érdekes, hogy Krisztus, ha itt és most élne, kire szavazna.
a meccs kezd eldõlni Obama javára…
üva, valóban rasszista a gondolkodásod. Megdöbbentõ!
Ezt jelenti a cionizmus? Akkor tényleg azoknak van igaza, akik a cionizmussal a zsidó-(v.Izrael) sovinizmust azonosítják. De azért remélem, mégsem.
Szófordulataid, megfogalmazásod kisértetiesen hasonlítanak a hazai (általános?) vélekedéshez a cigánysággal kapcsolatban.
üs ez most nem dicséret volt.
Meg is indokolnám véleményemet, de elõre borítékolom, hogy a “ne szólj bele, nem telefon, nem élsz ott, nem érint”, stb. válaszokkal röviden lezárnád a vitát.
Ha esetleg mégsem, bocs a prejudikációért.
Na en most profeta leszek es mondom hogy hogyan is lesz ez.
Kovetem a valasztasokat mert erdekel, de kezd unalmas lenni az egesz.
Tenyek:
1. Hillary hazudik mint a vizfojas, egyszer vadaszni ment es lott egy kacsat es nagyon szereti a fegyvert (ezt a Pennsylvaniaiaknak mondta), egyszer meg a bosnyak mesterloveszek tuzharca alatt talalkozott egy bosnyak kislannyal, aki meg verset is olvasott neki.
Tudom, mindegyik politikus hazudik, de azert azt is tudni kell ugy hogy legalabb a kevesbe informalt emberek ne jojjenek ra azonnal.
2. Obamanak a pasztora (Rev. Wright) mondott egy par erdekes dolgot ami sokat megondolkoztatott, peldaul hogy Jezus fekete volt es a feherek uldoztek, azert is lett keresztre feszitve, vagy hogy nem “United States of America” hanem “United KKK of America”, meg hogy Hillary nem tudja milyen feketenek lenni mert senki nem hivta ot ugy hogy n…er.
Szoval ez bajba hozta egy kicsit, de hat az amerikaiak vagy olyanok mint az aranyhal (2 perc alatt felejtenek) , vagy nemelyik gondolkozik is neha es atszurik az egeszet, hogy Obama fut mint elnokjelolt, nem pedig az oreg pap, es persze lehetne beszelgetni mondjuk McCain-nek a papjarol (John Haage), aki nagyon zsido-baratsagos, de csak ugy ha valami Apokalipszis tortenik a kozep keleten, es akkor…na mindegy, nem ertek hozza, de ha mar itt jarunk akkor most hogy is van ez? Madarat a tollarol, elnokjeloltet a papjarol? EZ persze megint egy uj dolog, mert hat valamit asni kell, kulonben a nepseg nem tudd hulledezni a hireken, nemsokara mar az alsonadrag szine fogja eldonteni hogy kire kene szavazni. (Miert, nem hiszed hogy Hillary leszbikus?? - ez egy masik)
3. Hillary-nek fogy a penze, ugyhogy most nagy erovel dobja magat ahogy tudja, majd meglassuk mi lesz. (most North Carolina meg Montana szavaz a hetvegen es jovo het kedden, ugyhogy lehet hogy elojon egy osi-native-guam-indian csaladtagjaval, de lehet hogy van egy “Carolina” nevu nagymamaja). Elvegre ha a szavazas nem tud donteni a szoros demokrata kuzdelemben, akkor majd a penz igen, mint ahogy en ezt mar elore gondoltam, a penz az hatalom es nem kegyelmez.
Szoval a velemenyem az, hogy miert nem szavaz Amerika egyszer egy Aetista liberalisra?
Aki se nem ilyen se nem olyan, se nem ez , se nem az.
Amugy meg ugy latom hogy Obama vagy McCain lesz akik bejutnak a “dontobe” (Novemberben), ott aztan majd lesz igazi bunyo.
azthiszem Hillarynak búcsú, ez pedig US election in 7 mins:
http://link.brightcove.com/services/link/bcpid271557392/bctid1531283112
“Valóságos ódát zeng John McCainről az Egyesült Államokban is igen olvasott Jerusalem Post.”
http://index.hu/politika/kulfold/usa/feher_haz/2008/07/01/john_mccain_titkos_elete/
Tudják ezek hova kell nyalni :)))
Obama privátpartikon mutatkozik be a zsidó közösségeknek:
http://index.hu/politika/kulfold/usa/feher_haz/2008/07/03/obama_privatpartikon_mutatkozik_be_a_zsido_kozossegeknek/
mert nyilvánosan nem akar velük (nekik be-) mutatkozni?
Azon már túl van (ld. AIPAC-beszéd stb.)
http://www.judapest.org/44usa_elnok
Ugy latszik, hogy McCain auto-self defeat-re (sajat maga eselyenek elpusztitasa) van programzova, kijelolt maganak egy olyan elnokhelyettest akit az emberek 99%-a egyaltalan nem ismer, de a szegeny volt alaszkai szepsegnek sincs sajnos fogalma sem arrol hogy mire is jelentkezett.
Ugy latszik hogy a novemberi valasztas olyan lesz mint egy jo komedia epizod.
Az elmult harom heten a McCain altal kijelolt elnok helyettes Sara Palin volt a hirek kozpontjaban. Legalabb 100 oldalt publikalva az interneten. Sara Palin nem karier politikus 35 eve mint Joe Biden? Ez hatrany? Vagy elony? Szerintem demokratak nyernenek Hillary-vel, de a part ultra balodala elszurta a valasztasokat. Egyebkent 3/5 resze az orszagnak Barak Hussein Obama ellen szavaz. A masodik Jimmy Carternek becezik? Az egyeduli jo dolog Carter eveibeol: 4 Carter ev hozott 12 ev republikanus evet. A mai Irani problemak gyokerei visszavezetnek Carter passive eveire. A focust azt Obama-ra forditanam mivel fontos tenyeket hallgatnak el a CNN es MBC hireiben a jeloltjukrol. Obama reprezentalja a korrupciot a Chichagoi politikabol. A szarmazasaval, neveltetesevel es vallasaval komoly fentartasok a levegoben!!! A demokrata jelolt semmit nem tud felmutatni amit elert a multban mint politikus. Hokus-pokus! Abraka-dabra! Ures szavak mestere….egy kommunista vezeto beszede jut eszembe a Kommunizmus eveibol tenyek es realitasok hianyaban. Jol tud hantazni! Barak Hussein Obama-bol egy perfect magyar kommunista lenne! Hihetetlenul adakozo az ado penzbol is. Mi tobb kell? Meg a repulo jegyet is fizetjunk egy iranyba ha befogadjatok.
http://sendables.jibjab.com/sendables/1191/time_for_some_campaignin#/teaser/1191
eastman, azért Bush bankmentő ’szocialista’ lépései is megérnének egy misét.
Palin amúgy szerinted alkalmas mint Vice President?
Good Doctor Who,
a kongresszus nem szavazta meg a Busch 700 billios tervezetet. Kozben aa elmult heten sok minden tortent. Az egeszseges kapitalizmus kidolgozza magat…Bear Sterns-t felvasarolta J.P. Morgan, Marrill Lynch -t megvette Bank of America(Vatican), Lehman Brothers bedobta torolkozot de elotte 100 millios nyereseget osztottak szet maguk kozott….FBI kivisgalas folyik, Wamu (Washington Mutual Bank)felvasarolva J.P. Morgan, Wachovia-t megvette a CityGroup…. viszont Freddie Mac and Fanny May allamositva. Kulonben az allami garancia eloirt torveny a penzugyi eletben az 1930-as vilagvalsag ota. Mrs Palin is a Messianic Jew (a Hebrew Christian) and what fighter she is against corruption in politics.
Egy erdekes felreertesre szeretnem felhivni a figyelmet.
Detroit automakers’ rescue stalls in Senate
http://news.yahoo.com/s/ap/20081120/ap_on_go_co/congress_autos;_ylt=AgdWFKrFdFfERLmweBd13veyFz4D
Ne felejtsuk el azt a pontot, hogy amig az orias bankok, akik kezdoi voltak az economiai problemaknak (Freddie Mac, stb) azok kapnak a 700 milliardos penzbol, amig az autogyarak, akik tenyleg munkahelyet biztositanak tobb szazezer embernek, azok nem kernek csak 25 millardot. Na most ezt aranyban kell venni, mivel nemely bank tobb mint 100 milliard-ot kap or kapott, amig az amerikai autogyarak csak 1/4 -et kerik es pont ok nem kapnak a habostortabol. Amig a bankok , ha egy kicsit elgondolkozunk, hogy mennyi “igazi” tokevel rendelkeznek, mennyi munkahelyet biztositanak amerikaban, addig ne felejtsuk el, hogy egy autogyar nemcsak munkahelyet teremt az embereknek, de valosagos fizikai alapu (autok/alkatreszek/nyersanyag/gyar) capital-al is rendelkezik.
Amig a bankok csak a computer monitoron letezo szamokat manipulaljak.
Kicsit hulyen hangzik igy ekezetek nelkul, meg talan en sem ertem ezt annyira, de ez az egesz akkor is vernyomas novelo, akarmelyik szemszogbol nezzuk.