Kedvenc apróhirdetésem az Új Élet egyetlen használható – és olykor szívszorongató – rovatában, a “Keresés”-ben jelent meg 2006. január 1-én:
“Szemere Juditot keresem, aki Budapesten, az Utas u. 4. alatt lakott 1987-ben. Aki jelenlegi címét tudja, írjon Aliza Sapirnak, Hanassi Str. 55/15, Givat Shmuel, 54021, Izrael.”
Azon túl, hogy a JP segítségével talán nagyobb hatékonysággal sikerül megtalálni, a posztot esztétikai kérdések inspirálták: mitől olyan zsidós (nekem) az Utas utca, ez a rózsadombi, a Nagybányai úttól a Vöröstorony lejtőig húzódó, a Batyu utcát keresztező, egyébként 1968-ban elnevezett kis utca, hogy teljesen adekváttá teszi, hogy valakit, aki ott lakott, Izraelből keresnek?
Fotó: Szegő János
“A fontos dolgok általában nagyon régen történtek”, 1987 pedig elég rég volt ahhoz, hogy érdekessé tegye a helyszínt, és az ember akár egyenesen odaképzelhesse az Ulpius-házat (ami nekem egyébként az Országház utca 9., ha már a Várban van).
Az idézet természetesen az Utas és holdvilágból való, ami pontosan ugyanúgy zsidós, mint az Utas utca. Hogy miben, az jó kérdés, és részben a kommentelőkre bíznám, de biztos nem egyedül Ervin személyében, aki az egyetlen zsidó (származású) szereplője a regénynek – betű szerint. Miközben az ember Szepetneki Jánoson kívül másról nehezen lenne hajlandó elhinni, hogy semmi köze az egészhez, amiként Ulpius Tamásról sem, hogy “egyenesen antiszemita lett, ha Ervinről volt szó” (ami mondjuk még lehetne öngyűlölet is).
Ervin egyébként mesteri eleganciával megrajzolt zsidósága és katolicizmusa (zsidó[s] katolicizmusa – “akiben az évszázadok öröksége még nem koptatta el a katolicizmus nagy megrendüléseit”) félreismerhetetlenül önéletrajzi motívum Szerb Antalnál, és akkor simán feltételezhetjük – és tetten is érhető (Mihály Tamáshoz való viszonyában például Szerb kamaszkori „szerelme” Térey Benno iránt, aki a múlt század tizes éveiben a Műcsarnok igazgatójának fia volt) –, hogy önmagából más szereplőkbe is beletett. Csakhogy egy zsidó (származású) szerző szereplőibe beleszőtt önéletrajzi elemek még nem feltétlenül teszik zsidóssá az adott szereplőt (elég, ha Vári György vitájára utalunk Vári Györggyel Spiró György életművéről). Szerb Antal azonban önmagának abból a részéből alkotta meg a regény szereplőit (A Pendragon-legendáéival, tehát például Bátky Jánossal szemben), amit freudistának nevezhetnénk – azaz inkább ezzel állunk szemben.
A regény legizgalmasabb vonulatáról, az incesztuális szálról itt nem sok szót ejtenék, hacsak annyit nem, hogy a Horthy-rezsim és a kádárista diktatúra tollnokai egyaránt ebben vélték megtalálni a mű “veszélyességének” forrását, előbbiek szerint
lélek van benne, ami “megfertőzi az olvasó képzelőtehetségét” (Élet [WTF?], 1937), utóbbiak szerint pedig “a freudizmus és az őstörténet »legmodernebb« felfogása néhány ponton még közös áramkörbe is kapcsolja a regényben szereplő értelmiségiek és a fasizmus eszmevilágát” (A Könyvtáros [WTF?], 1960).
De ha “csupán” freudista is, hasonlóan izgalmas, hogy a legelterjedtebb 1945 (illetve 1958, mert addig nem jelenhetett meg) utáni kiadás (Magvető, 1964) címlapja kísértetiesen emlékeztet két másik kötetére: Julian Stryjkowski lengyel zsidó író Hangok a sötétben címűére (Európa, 1965; a könyv fülszövege egyébként kiváló példája, hogyan írjuk körül a zsidóságot az említése nélkül), valamint Sólem Aléchem A kisemberek városáéra (Európa, 1967).
Márpedig “ez a ghettó atavisztikus víziója”. – Mind a két másik könyv galíciai stetlekben játszódik: „sikátorok, régi házak, szűkös lakások, végtelen folyosók – minden intelligens zsidó ismeri ezt az álmot. (…) A freudisták azt állítják, hogy ez tipikus és általános álom; eredete a testnek anyaméhből kijövetelében van. Nem igaz. A freudisták mind zsidók voltak, ők tehát ismerték ezt az álmot. Én végigkérdeztem egy csomó embert. A zsidók mind ismerték, keresztényt eddig nem találtam, aki ismerte volna.” (Szerb naplójegyzete, 1920 szeptember.)
Avagy csak „otthonos” az Utas utca? Akár egy álom? (Vagy “kísértet”? Ajánlott olvasmány.)
A francba! Most szedhetem le a polcról az Utas és holdvilágot, miközben annyi más dolgom lenne.
Kedvenc könyvem, évente egyszer olvasom. Szemere Juditot sajnos nem ismerem, bár a neve ismerösen cseng, de biztos vagyok benne, meg fogjuk találni.:))
Hali, a körülírás hogyan szól 65-ből? Az Utassal ellentétben a Hangokat nem tudom leemelni jelenleg, de érdekelne az is, h mitől annyira kiváló példa…
LF: ha rákattintasz a linkre, eljutsz a fülszöveghez is.
Nagyon jó írás…
…bár…
…az Utas és holdvilág felemlegetése fertőző kór - különösen a nyári hónapokban! Büntetni kéne! Megyek is az ÁNTSZ-hez. Most két estém oda lesz emiatt.
Még nem olvastam…. Most majd fogom.
Hazamegy-megvesz-elolvas
Vajon hányan olvassák majd el ezt a posztot követöen?, Hiába, a jó propagandát örömmel nyeli az ember :) Itt van, megjelent, ergo biztos jó. Hová lett a kritikai érzékem? :))
Köszike, pont jó olvasnivalót kerestem a Balcsira :D
A Utas és holdvilág alapmű, ha valakinek könnyebbre van igénye vegy elő a Pendragon legendát (ne a film alapján itéljetek), a szerző ugyanaz.
ok, én vagyok a hunyó, télleg ott vót, és becsületes süketelés is valóban! lehet mégis Heller Ági néninek van igaza zsidótlanítás-a-magyar-irodalomban-ilag, minden stimmel abban amit mondott, csak épp nem akkor és nem úgy?
Aki meg nehezebbre vágyik nyári olvasmányként, Nádas Péter: Egy családregény vége, akárhányadszorra.
Pendragont épp most fejezem be sokadszorra, de az Utas és holdvilág nekem egyszerűen nem tetszett. Még csak meg se tudom fogalmazni, miért. Talán a spleen. Bertolucci se segített ezen.
utas és holdvilág a balatonra??? :-D inkább a pendragon… de még inkább a szerelem a palackban (novellák). az utas és holdvilág magányos téli estékre való, többször, és lehetőleg az önéletrajzi vonatkozások ismerete nélkül.
Az Utas és holdvilág mindíg, mindenkorra de Olaszországban tavaLy Umbriában “beflasheltem”, vajon Szerb Antal járt itt és itt?!
Vajon ide képzelte Ervint stb?!
Szóval az Utas és holdvilág Olaszo.-ban nagyot üt
Nekem kisebb csalódás volt az UHV, pedig ha valaki, én és Itália, én és Umbria, Toscana, és Róma, Róma, Róma!!! Jó könyv, de kicsit túl van sztárolva.
Nesicha, járt, többször is:
http://www.epa.oszk.hu/00000/00022/00609/19293.htm
Muki, egyáltalán nem sztárolt könyv.
Nesicha, és lám, mennyit írt is róla.
Nemrég olvastam ezt a könyvet. Nagyon tetszett. Több jó könyvet
olvastam, amit itt és Szombat honlapon ajánlottak.