Üveges szemmel bámulom a szíenent…

Szegény Dolfi. Ha ő ezt tudta volna, akkor nem a V2 be invesztál, meg az U-boatokba. Nem Werhner von Braunba hanem csak Leni Riefenstahlba. Meg a filmhiradóba.

Üveges szemmel bambulok magam elé…

Nézem a SZÍENENt.
Más stáb nemigen jutott be Gazaba, az Alja Dzsazirát pedig nem fizettem elő, mert az csak a pornó csatornákkal együtt, egy csomagban van, és ha együtt veszem meg az egészet, félő, hogy biztosan nem a Dzsazirát nézem, hanem az izét, szóval tudod. Mert az jobb.
Legalábbis még mindig jobb mint más.
Van még az AjvéTV, a szimpatikus Breuerpéterrel, de ők nem küldtek ki helyszíni tudósítót Gazaba, az ő szerényebb költségvetésük maximum Péter gardrób szekrényének díszlete előtti beszélgetéseket tesz lehetővé, egyébként mindig szimpatikus de kevésbé exponált szelíd emberekkel.

Péter meg olyan erővel hozza önmagával a hatvanas évek Emke Presszó- Palace Hotel fodrászata – Hauer cukrászda háromszögének feeelingjét, hogy ez egyszerűen kizárja, a dolog jelenidejűségének illúzióját.
Lenne még a cenzorált és kizárólag a jóllakott napközis külsejű IDF szóvívővel önmagát tökön szúró hivatalos izraeli jutúb site, de ez még az én teljes elfogultságom mellett sem élvezhető, nem utolsó sorban azért, mert mióta a csapatok bementek, nincs benne semmi.
Korábban isteni dolgok voltak, imádtam az IDF rakétájára szerelt kamerájával együtt menni, mint Műnchausen báró az ágyúgolyón, és együtt becsapódni a tenger felől a célpontba! Utána mindez egy másik nézőpontból meggyőző, meglepő és mulatságos. És utána grizes képként érzékeltetni, hogy jelentem, becsapódtam. Sitty-sutty oda a mediterrán panziónak kinéző tengerparti hamasz villa.

Nem ti, akik néztek, hanem én aki a rakétán csücsülök, én csapódtam be… Nem becsapás ne szórakozzatok, becsapódás!
Most pedig komoly a helyzet, tehát mostantól mindent kicenzuráznak, csak a jófiú szóvívő van, nincs kétfajta, ezt egyétek, mint mi a fatálcáról a folyosón a lekváros kenyeret vaj nélkül a napköziben.

Cenzura van.

Tudom hogy direkt, de akkor is baromság.

Szednének össze egy izzadt, borostás, jóképű, vagány zsidó katonát, aki már 3 napja nem zuhanyozott, amire egyébként van lehetőség esetleg most Gazaban, mármint hogy az ember ne zuhanyozzon, mert sehol egy Kludi keverőcsap, szóval jobban szeretném őt látni bármely napszakban, mint ezt a jófiút, aki felmondja a szöveget.
Most komolyan az van, hogy ez kell nekünk itt a világban, Izraellel szimpatizáló pesti zsidóknak???
Vagy Izraelben ezt zabálják az emberek? Vagy bárhol a világban?
Nem, ezt kizárom. Ez a jólfésült szemüveges gyerek nyilvánvalóan valakinek a valakije, mert magától, kiválasztásos verseny alapon nem kerülhetett volna képernyőre, mindenesetre öröm, hogy a nagymamájának sikerült mosolyt csalni az arcára, hogy a kölyök ott van a jutubon, és még bármi lehet belőle.
Bármi.

Bármi, csak média győzelem biztosan nem.

Nézem hát a Szíenent.

Véres csecsemő, száguldó mentőautó, mégegy sebzett gyerek, mentőautó nyitott hátsó ajtóval befarol, öregasszony zokog, káosz és vér, fiugyerek profilból 20 centis ragtapasszal ez kibírhatatlan.
Számolom. Egy, kettő, három, négy, öt, közben kis riport csak hangban a gazai főorvossal hogy tele van a kórház,
Hat, hét, nyolc, kilenc, tíz, tizenegy, reklám.
Tizenkettő, tizenhárom, tizennégy, közben kis Bush elnök, majd tizenöt, tizenhat, tizenhét, közben Living Golf.
Tizennyolc, tizenkilenc, húsz huszonegy, és jön Wolf Blitzer, aki tökolyan mint Györffy Miklós, csak nem dohányzik adás közben.
Huszonkettő, huszonhárom, Nick Robertson, huszonnégy, Eco solutions, majd huszonöt, Screening Room, huszonhat nem számolom.
Huszonhatszor nyomják a sokkoló klipet a sebesültekről.
Bementek Gazaba fene tudja hogyan, mert az IDF senkit nem engedett be ha jól tudom, Nick Robertsonék viszont lefizették akit kellett az egyiptomi sorompónál, és megcsinálták a melót.

Nick Robertson tudja a jobot, a goal az, hogy nagy legyen a nézettség a célcsoportban, bár Libanonban lebukott, hogy nem ő a producer, és a helyszíneket sem ő választja ki, hanem a Hezbollah.
Le is vették a képernyőről egy kis időre, mert kínos, hogy hazudott és manipulált, de a leginkább az volt a kínos, hogy ez ki is derült.
Most már nem is engedik forró helyszínekre, csakis repi riporternek a szálló teraszára, mellé vetített háborús jelenetekkel, és előléptették hiteles riporterből senior international correspondentnek.
Hát ezt tényleg meg lehet bocsájtani, csak napi másfél milliárd embert vett hülyére, ami azért meg sem közelíti Zuschlag Janos csúnyaságait, aki bár kifizette a lopott pénzt másik lopott pénzből, mégis sitten ül, pedig gyereke is született kőzben, ez így rendben is van és arányos.

Szegény Richard Quest is többet kapott letiltásban, amikor betépve és nemiszervét zsineggel saját nyakához kötve tűnt fel a Central Parkban egy jól sikerül homokos duhajkodás után pirkadatkor, és ez alaposan lerombolta a csatorna hírnevét.

Robertson nem.
Ő rendben a helyén tartotta a szervét balosan ahogy kell, miközben képen kívül a Hezbollah intendánsa vezényelte a csapót.
Action!!!

Most háborúzunk gyerekek vagy tévézünk?

Bementünk tegnap Gazaba, na nem mi itt pesten, meg nem ti ott Londonban, hanem ők ott a Cahalban. A fiuk meg a lányok mentek be tegnap és mi büszkék voltunk rájuk.

De ma már büdös ez az egész.

Mert ez a sok ismétlés bezavart az agyunkba, Kurva sok itt a vér. Kurva sok itt a sérült civil.
És a gyerekek.
Büdös ez az egész gyerekek, én mondom, az erőszak erőszakot szül, beszélték volna meg ezek fehér asztal mellett, minek ez a véres izé.
Csak a baj van a zsidókkal.
Ha nem értenétek nézzétek a TV-t! a CNN-t!
Nincs ott semmi más csak a civil áldozatok egy hírblokkban huszonhatszor bejátszva. Slejfniben ahogy a szakmában mondják, azaz szépen összevágva és a végét az elejéhez ragasztva, lehet indítani és közben kávézni, ha lemegy az egész kezdődik elölről, és megint és megint huszonhatszor.

Hamasz embert egyet sem látni.

Ők szocialista brigád vállalásban most a zümmögő kórusban énekelnek, vagy színházi matiné előadáson vannak, és a jegyeket lepecsételteteik a szakszet. titkárral, jól mutat majd a csapat kasszam rakétával a brigád naplóban.
Ők most nem értek rá forgatni, egyszerűen nincsenek, vagy nem fontosak, nem fértek rá a képernyőre.
Mindent nem lehet megmutatni, mert akkor még az emberek félreértik vagy nem értik, mert ők buták. Buták mint a föld, ezért kell nekik megmutatni mi a lényeg, és hogy jól megértsék elég sokszor, mert ismétlés a tudás atyja.

Szegény Dolfi.

Ha ő ezt tudta volna, akkor nem a V2 be invesztál, meg az U-boatokba.

Nem Werhner von Braunba hanem csak Leni Riefenstahlba. Meg a filmhiradóba.
Vazze, ő tényleg ezt csinálta, ő fedezte fel a tömegmanipuláció jelentőségét és a marketinget, Eizenstein és Dovzsenkó sem volt kezdő, de igazi profi munkát ő vitt a filmszalagra, ma is tanítják mindenhol.

Ha Robertsonék ott lettek volna Drezdánál a bombázások után, akkor minden egészen másképpen alakul!

Mert a világ nem tűrte volna a csúnya látványt és megfordult volna a közhangulat.
Nem kell ez a háború, fejezzék be most azonnal, kössenek tűzszünetet a Dolfiékkal, és akkor szegény Éva Braun meg Dolfi nem flambírozzák magukat a bunkerban, hanem gyerekeket nemzenek és boldogan élnek velünk míg meg nem halunk.

Most már nem filmszalag van hanem videó.
És a legjobb a Szíenen!
Én nem tudom, egész nap melózok, hulla fáradt vagyok. Ezek ott háborúznak, mutatják a tv ben. TV-zek, mert ott mindent látni és már látom mi az igazság. Vér és erőszak, önmagáért való no prescription viagra értelmetlen marakodás, fejezzék be!

Fejezzék már be, mert zavar!!

Ne vérengezzenek már, a kutyaúristenit!!!

Fejezzék be, legyen már béke, kössenek tűzszünetet, mert én tudom, hogy helytelen dolog amit csinálnak, gyerekeket ölnek. Láttam a szienenen.

Azok a gyerekek akik most ott benn menetelnek, nem tudhatják, szegények meg vannak tévesztve, nem tudják miért harcolnak.
Ott nincs náluk semmi, a mobiljukat is elvették, nincs TV sem.

Nem látták a Szíenent.

Wwan blogjahttp://wwanblogja.blogspot.com

0 Bátor to “Üveges szemmel bámulom a szíenent…”