Darvas István rabbi elhívott engem és Stimm Elmát a vasárnap délutáni Kántorkoncertre, a Nagyfuvarosba. Elmentünk, de az igazság az, hogy nem voltak különösebb elvárásaim - tulajdonképpen nem is voltam még soha kántorkoncerten. Két pozitív meglepetés is ért. Egyrészt teltház volt a zsinagógában: legalább százan voltak vagy még többen. Másrészt pedig több kifejezetten jó hangú kántor is énekelt. Ez a legelején még kétséges volt: az egyik kántor (neve maradjon most jótékony homályban) úgy énekelt, mintha khm, Purim lenne.
Rossz kántor - jó kántor
A masszív többséget alkotó jó kántorok közül viszont külön kiemelném a zseniális nevû Zucker Immánuelt (a Nagyfuvaros házikántorát), valamint Petrovics Pétert, a Károli Gáspár téri zsinagóga kántorát. Milyen vicces ilyen nevû téren kántornak lenni! Divat beszámoló: a kántorok mind a neológ-vogue szerinti öltöny-nyakkendõben tolták, kivéve Petrovicsot, aki egyértelmûen a Matisyahu-look irányába orientálódott. Nagyon is helyesen, teszem azt hozzá.
A végén magánakció keretében Streit Sándor (a Nagyfuvaros elnöke) elénekelte a “Szól a kakas már” c. dalt és ez látszólag (hallatszóan) komoly érzelmi húrokat pendített: az egész zsinagóga acélhang dalárdaként követte. Zsidalárda!
Stimm Elma: A Nagyfuvaros tényleg megõrzött valamit a korábbi “vigadó” szellemiségébõl, sokan és jól “vígadtak” a mai koncerten, de én az elõttem szólóhoz úgy csatlakoznék, hogy a kántorjelöltet is kiemelném, aki nem más mint az ígéretesen öblös hangú Jakal Zoltán, skajahot kapott még Biczó Tamás meg a Vencel György is, és tényleg jól énekeltek, egy öröm, hogy ennyi felkészült kántor danol reggel s este kicsiny városunkban. Meg azt is még hozzá, hogy a közönségnek is jó hangja volt - végre- a végire. Utoljára, de nem végsõsoron, a Neumark Zoltánnak is skajahoznak a közönségben: õ mindegyik kántort lelkiismeretesen “elkísérte” a zongorájával :)
Már régen megfigyeltem: A hazai muzikális zsidó közvélemény rajong azért, ha azt éneklik a kántorok a zsoltárokban, imákban és áldásokban zongora meg hasonló kamarazenekari kíséretben, hogy Ádonsééém. Ilyenkor teltház van. Amikor a másik istennevet éneklik, akkor meg nincs ki, vagy alig van meg a minján. Lám, ennyire nagy jelentõsége lehet egy-egy szónak. ?gy értem, zeneesztétikai jelentõsége.
Más. “A” Zucker Imiben az a jó, azon túl, hogy cukkerzûsz, hogy lehet tõle tanulni. Van benne munkaszenvedély. Tanul és tanít. Legalábbis, amikor még a Frankelben “funkcionált”, neológ kántorok ugyanis nem énekelnek, elõimádkoznak, hanem - ez ugyanis az egyedüli jóváhagyott, hivatalos szakszó - funkcionálnak, szóval, amikor a Frankelben volt sacc, akkor volt benne munkaszenvedély. Ha azóta ez megváltozott, akkor elrontották azok a fránya nagy fuvarosok. (Van ebben a “nagy fuvarosok” elnevezésben azért valami andalítóan kihívó. Szerintem a a “goj motorosokra” hajaznak, még a neveik is jelzik, hogy édes nekik a harc, a viszály.)
Nagy Fuvarosok: szegecselt börvarrást minden rabbi, elõimádkozó és kántor dzsekijére! :]
Igen, tényleg népszerûbbek ezek a ‘rendezvények’, a rebét is megtévesztette 1 pillanatra: mintha Ros HaSana vagy Jom Kipur lenne…
A kántorok valóban remekeltek és fejlõdnek - mint ahogy a közönség is. A Szól a kakasnál az utolsó soroknál volt némi bizonytalanság, de az Osze Sálomra összeszedtük magunk.. :-)
mar megint fanyalgok: koncert persze rendben, de az nekem kevesbe jon be, amikor pentek estenkent es foleg szombat reggelenkent az imareszt a kantor vegigariazza (adojseheheheheeeem), a tobbiek pedig ugy gondoljak, jobb ezt a profira bizni, nekik marad a pletyikorus alafesto szerepe.
szol a kakast miert nem veszik be nagyfuvarek a rendes szombatonkenti repertoarba, ha az ugyis megy mindenkinek? monnyuk az adon olam helyett?
Tippjeim:
1) Mert a kakas hímsoviniszta jelkép, s a nagy fuvarosok közt sok a szegecselt bõrvarrású hölgy. “Tyúk”-ot énekelni meg mégsem lehet. A “baromfi”-ra meg nem jön ki a szótagszám.
2) Mitnagdim mind egy szálig (utolsó csepp vérig)!
3) Félnek, hogy valaki félreérti, kimegy megetetni az állatokat (Pesten van egy pár), és lekési a kiddust.
4) A minján felének jidisül jut az eszébe: nem találják a közös nyelvet.
5) Csak.
6) Csak azért se…
Kedves Pilpul!
Te hova jársz zsinibe? Lehet, hogy meghallgatnám én is azt a kántort.
A Kakas dalocska nem hiszem, hogy a legvonzóbb nóta volna, ami az ifjúságot bevinné a templomokba. Az Adon Olam -mal talán többen mennek be. ün bemennék.
Melyik zsiniben szól jobban az Adon olam? A legjobb helyre elmegyek:)
adon olam rendszeresen pentek este bethlenben.
nekik kb. megy. par eve az orzse-n is ez ment a vegen, schweiter idejen.
hova jarok? momentan sehova.
tobb evig jartam schweiterhez rabbikepzobe, majd kazinczyba, dezsobe, visegradiba.
kevesebbet bethlenbe.
karoliban, nagyfuvarban is megfordultam, hegedust is megneztem, 1 pentek estet birtam ki a vasvariban.
ehhez jon meg 2 ev jeru, viszonylag rendszeres es valtozatos zs-latogatas.
A lista teljességéhez: A Frankelben is fölcsendül az Ádon Olám minden ima végén.
Pilpul !!
Akkor most visszariadtál? Elég volt a zsinibõl? Pedig a péntek este a csúcs, slágernap. Ezt mindenki tudja. Mindenki akkor megy zsinibe. Nem jó lemaradni.:)
Hát a lista igen jó és bõséges.
Mindegyik hely igen izgalmas, még CHArlie ajánlása sem rossz.
Akkor végigmegyek mindegyiken, ha el tudok menni.
Miért, van olyan zsinagóga, ahol NINCS Adon Olám?!
Van. A karaitáknak is van ugyanis zsinagógájuk.
Persze nem Pesten.
Igen, nálunk is van Adon Olam. http://www.szimsalom.hu
Egy vagy két dallammal variálva talán, de nekem pont a kedvencem az egy kicsit kevésbé indulós, amit régen hallottam már nagyon.
A Frankelben is van szim salom. Hétfõ, csütörtök és szombat reggel, szombat reggel kétszer is.
Budapesten gondoltam…
Amerikában meg vannak olyan extrém rekonstrukcionisták, hogy rá se ismersz, mit rekonstruálnak (az egyik ismerõsöm tartozik egy ilyen közösséghez), szerintem ott se feltétlenül van Adon Olám. De Mo-n szerintem õk sincsenek jelen.
Amúgy irgalmatlan sok dallamra lehet énekelni, mert jól kijön a szótagszám. Volt régebben egy weblap, ahol gyûjtötték a potenciális dallamokat, volt Beatles meg mozgalmi dalok meg mittudomén, de most hirtelen nem találom :[
üs akkor a következõ kérdés: tehát mindenhol van. De hol nem megy?
Mi nem megy?
Izraelben pl. sok helyen nincs, mert a Jigdált szokás énekelni az Ádon Olám helyett (e két ima általában ugyan arra az oldalra esik a szidurok elején, lehet hogy egyszer megcsúszott a chazan ujja, a köv. héttõl meg minhág lett…)
Sõt, van olyan hely, ahol egyáltalán nem éneklik. Álénu, oszt jónapot.
A két dolog különválasztandó. A Szidur elején található Jigdál és Ádon Olám középkori kiegészítései a Gáonok korában kialakuló rabbinikus liturgiának. A Jigdál a fiatalabb és - mint a Smán kívüli összes zsidó hitvallás - külsõ (ez éppen iszlám) hatást mutat. Meditatív részek. Ha tetszik: fakultatívak.
Az Ádon olám ima végi éneklésének szokása ezzel szemben spontán(abb) minhág: azzal függ össze, hogy ott már nem része sem az askenázi, sem pedig a szefárdi nuszáchnak, még a középkorinak sem. A templomba sietni szokás, onnét távozni viszont lassan, tétovázva szabad csak, jelezve, hogy az ember szívesen maradna még. Ezért illendõ üldögélni még egy kicsit. Sóhajtozni, mint aki nagy útra indul (vagy nagyon fáj a dereka: a zsidó hagyomány mindig is reumásvolt egy kissé). üldögélés közben viszont jól esik egy notára rágyújtani. Együtt énekelni még jobb. Az Ádon olám vége pedig bátorságot ad arra, hogy a (középkori) zsidó ki merjen lépni a vele ellenséges külsõ, zsinagógán túli világba. Hát - röviden - ezért honosodik meg az ima végi Ádon olám szokása.
KüRDüS????
Mi az amivel be lehet vinni a fiatalokat a zsinagógába?
Fontos a rabbi és a kántor munkája? /szociális, kommunikációs, kántornál dallamok, stb…./
A körzeti vezetõk aktivítása mennyire fontos?
Az alapkérdés a rabbik és a kántorok, rásekolok tevékenységén, szívélyességén, lelkipásztori, énekesi kvalitásain, tanítói, kultúraközvetítõi szakértelmén és egyéni autenticitásán túl, hogy hiteles-e az a hitéleti gyakorlat, melyet az adott hely folytat. Megfelel-e például a XXI. század elején – hogy csak egy példát mondjunk – a Neológia eredeti (haszkalára, a modernitás és a tudományosság elfogadására alapapuló) elveinek az a gyakorlat, mely a mai körzetekben folyik, illetve már csak csörgedezik, csepereg (röviden: ideológiailag leginkább ortodox, életvitelileg reformnak is csak hányaveti vagy még az sem, nõk kizárása, bibliai helyek ha egyáltalán, akkor tudományosan naiv, szóról-szóra, szinte krónikaként történõ értelmezése stb.)?
Charlie: az Adon Olám.
Mi van az Ádon Olámmal? (Már megint?)