Az, hogy ki számít zsidónak, legalább három iskola alapján dönthetõ el. Halachikusan (vallási törvények szerint) az zsidó, akinek az anyja az, vagy õ maga betért. A nácik nürnbergi törvénye szerint legalább 3 azaz három zsidó nagyszülõ eredményez zsidó unokát, esetleg 1 azaz egy darab betérés. Naftali Krausz szerint õ számít zsidónak, meg akinek még megengedi.
Állítólag a cári titkosszolgálat készítette koholmány, de a Judapest bölcseinek jegyzõkönyvében ez áll:
1.§ Zsidó az, akinek identitásában ez szerepet játszik.
Alpontok:
I. Érdekesnek találja, esetleg számon tartja, hogy a Mikroszkóp Színpadtól Hollywoodig, a hazai közszereplőktõl a Nobel-díjasokig, továbbá az all time sikeres magyarok közül ki zsidó, ÉS nem antiszemita (Hajós Alfréd – Ad-Rock tengely)
II. Nagyszülei olyasmiket mondanak/mondtak időnként, hogy córesz, mesüge, pónem, gój, siksze vagy ajvéból jelentik
III. Nem keveri a micvét a mikvével
IV. Különös hatékonysággal vesz észre minden Dávid csillagos, hájos medált, menórát, jeruzsálemi dísztárgyat ÉS nem antiszemita
V. Ugyanilyen hatékonysággal veszi észre a turul kultúrkör relikviáit
VI. Viszonyulási, interpretációs kényszere van a zsidósággal/zsidóságával kapcsolatban. Ez sokféleképpen megnyilvánulhat, tematikus blogok, fórumok látogatásától a viccesen provokatív internetes zsidó adatbázis létrehozásán keresztül a jesiva bóherségig
VII. Nagyon jó sóletet (gerslivel!) és maceszgombóc levest ehet otthon
VIII. Fiú esetén születése környékén még a Kádár-érában is felmerült a metélni vagy nem metélni dilemmája (eredménytõl függetlenül)
IX. A vitrinben mindig is állt két nagy alpakka gyertyatartó, ami még a dédszülõké volt
X. A holokausztról meghalt családtagok és csodával határos megmenekülések jutnak eszébe
XI. Kipa is mindig volt otthon
XII. Már gyerekkorában is tudta, hogy az izraelita szó zsidót jelent, a pászka pedig maceszt
XIII. Fátyolos szorongást idéz elõ benne a „Kozma utca” hangsor
XIV. Úgy alakult, hogy baráti körében is sok zsidó van, annak ellenére, hogy ez sohasem számított
XV. Nem vallásos, kósert sem eszik, de ha lehet, a disznót kihagyná, már jóllakott, köszi
XVI. Legalább felszínesen átfutja az Izraellel foglalkozó híreket ÉS nem antiszemita
A lista folytatható.
12/16 :)
tet, a IX.- rõl pár szót lécci - csak hogy biztos legyek, mi e vagyok.
:) Ajudit, csak hogy ne legyen félreérthetõ, inkább magyarázom: éppen arról szól a dolog, hogy szerintem bárki bármit mond, az 1.§ a lényeg. Az, hogy te mit gondolsz. A többi csak illusztráció. Igazad van, lehet, hogy szerencsésebb lett volna ezt írnom a postba is.
A IX. pedig egy gyertyatartó pár. Nálunk speciel túlélte a gettót. Mert alpakka.
egyébként nekem 13/16
XVII) Tanul, vagy tanult, vagy szeretne héberül tanulni… :)
XVIII) Izraelbe való utazás permanens program/terv minden évben (még ha nem is teljesül)
XIX) Vannak izraeli és/vagy amerikai rokonai… :)
XX) Radnótiba, Lauderbe vagy Anna Frankba (ma Scheiber Sándor) járt suliba… :)
0.9
Mi van az e-zsidókkal? A telekommunikáció korszakát éljük, de erre senki sem kérdez rá.
Javaslatom:
I E-zsidó, aki nem intel alapú számítógépet használ
II Aki ugyan intel alapú számítógépet használ, de nem a Windows-t futtaja rajta.
A lista szabadon folytatható.
apro megjegyzes Q-hoz:
XX \Rightarrow XIV
basszus, estere meghulyulok: XX-bol kovetkezik XIV
tet, értem én, persze … de elõjött a vitrin ( eladtam ) képe, amiben ott voltak többek közt a gyertyatartók, 2 kisebb, 2 nagyobb, alpakkából. Ami abban a vitrinben volt, minden 19. sz. végi, 20. sz eleji volt. Valahol most is azok, nálam alig van valami. üs most hiányoznak azok a gyertyatartók ( is ).
11/16 :)
+ XVIII. - terv, vágy, haaddigélekis!
a legviccesebb az, amikor az ember kamaszkorában rádöbben (v mások rádöbbentik), h a II. pontban írtak nem pusztán a nagyi által használt régies szavak, hanem kultúrkontextusuk is van…
Hát, ezzel most jól megkavartátok az amúgy is kaotikus búrámat:)) MAjd minnyá számolok:)))
uuuuuuuu dejo dejo enis enis =) csak a kedvenceim: 12/17/20 =)
kiegeszitesnek Q XIX-es pontjához talan:
XXI.izraeli baratja/baratnoje van/volt/lesz :))
XXII. Ellenállhatatlan vonzódást érez a falafel, a tehina és a humusz iránt (már a szavak iránt is)
XXIII. Bulikon, vendégségeken gyakrabban szokott távozás nélkül köszönni, mint köszönés nélkül távozni
XXIV. Kedvenc háziállata nagyapját Roth Weilernek hívták
XXV. Úgy érzi, hogy érti a jiddist, bár nem beszéli
XXVI. Egyetemi szemináriumokon és/vagy keresztény barátnál/barátnõnél vendégségben kellett rájönni, hogy nem mindenki szokott egymás szavába vágva, hangosan vitatkozni
XXVII. Már többször ivott olyan borokat, amelyektõl elõbb lesz az ember cukorbeteg, mint részeg
11/16. Plusz 17, valamint 22, 23, 25, 26.
A huszonhat az nagyon.
De jó kedvem lett :-)
http://vengeancetildoomsday.blogspot.com/2008/01/vagy-e-zsid-e-vagy-nem-vagy-e.html
(…) Höhöhö, a Judapest beletalált a tutiba. Kicsit saját tapasztalataimat összefüggéstelenül halmozva, érintem kicsit az ott elmondottakat, és remélhetõleg néhány ponton ki is egészítem. (…)
mindig ugy tudtam, hogy az anyuka szarmazasa szamit, es semmmi mas.
Valaki aljasul trekkbekkelt. Ki vót az?:)))
XXVI :)
VI. a kedvencem :)
XXII. + a gránátalma iránt :)
XXVIII. holokausztfilm -> könnyek
Ajvé! majdnem zsidó vagyok.
ezzel a névvel gyanakodnék…
tet,
:-DDDDD
a XVI nekem itt esett le, Nagy-Britanniaban. :)
VII: csak a fele igaz. Anyukam nem csinal soletet, de a maceszgomboclevese az nagyon finom. Libanyakbol, nyam nyam.
A gerslit pedig nem szeretem.
na, charlie, az e-zsido kriteriad kirekeszto, fuj. Nem mindenki tapasztalhatta meg idaig az OS X es az ubuntu gyonyorusegeit… :D
XXIX. jom kippurkor érzett szorongató dilemma: enni-inni v. nem enni-inni + amennyiben munkanap/tanítási nap: munkába/isibe menni v. otthon maradni.
Hettie: mármint a 26-ra gondolsz (XXVI)? :)
üöööö, 16-ból 8 az minek számít?
Keddves hettie,
én nem a “zsidó-e vagy?”, hanem az “e-zsidó vagy?” kérdést igyekeztem feszegetni. Csekély eredménnyel. Abba is hagyom. Mármint E-kérdést.
Charlie: az e-zsidóság kérdése izgalmas, természetesen már tárgyaltuk itt is többször, pl:
http://www.judapest.org/?p=679
XXX. kedvenc könyvek és íróik körül elõbb, vagy utóbb, de mindig elõkerül a zsidó eredet
XXXI. zsidó barátaival folytatott beszélgetéseinek 99%-a elõbb-utóbb a zsidósággal kapcsolatos témákra fut ki
XXXII. saját zsidóságát “se lenyelni, se kiköpni” nem tudja, úgyhogy csak rágja-rágja…
XXXII. Fölsorolások egyes pontjait és az évszázadokat csakis római számmal írja.
off topic
jövõ hétfõ sirály marom tubisváti széder?
én leszek ha minden igaz (lehetne ez egy offline eleje-vége-közepe)
Charlie,
úgy érted, hogy nem arabbal? :)
üs az MTK - Vörös Meteor hol marad?
shadai, XXVI-ra, persze:)
charlie, jo volt a vicc, es a romai szamos is :D
Az van ideírva a hozzászólások bátorítására, hogy “Légy bátor!”
Hát.:
“” V. Ugyanilyen hatékonysággal veszi észre a turul kultúrkör relikviáit. “”
üs? (( ” üS nem antiszemita ” ))
Legyen olyan bátor, hogy rettegéseit is pontokba foglalja,
de szvsz amúgy a V. pont így se úgy se jellemzi a nem-összest-bepontozó azonosság-keresö-kviz kommentelöit .
ÁrPi,
olyan pontokat próbáltam felsorolni, amelyek többekre jellemzõek, tehát mûködhet valamennyire csoportképzõ ismérvként.
Az általad idézettet azért gondoltam viccesnek, mert sok hasonlóság van a figyelem fókuszában egyes zsidóknál és antiszemitáknál.
ürdekli õket, hogy ki zsidó, észreveszik az erre utaló jegyeket (medál, menóra, stb.), és ugyanígy észreveszik a “jobboldal” szimbólumait is. Ez van. Ne kelljen odaírnom, hogy nem minden nagy Magyarországos antiszemita, mint ahogy nem minden zsidó kommunista. Nem véletlenül nem írtam az V. pont után az antiszemitás részt, amit “idézel”. De szólj, ha félreértelek!
Rettegéseim pontokban:
I. félek a ráktól
Oké értelek tet,
rendben vagyok na, azt füzném még hozzá hogy számomra is triviális, és valóban nem kell hogy részletezöen írjad (egy-egy postban.) : “nem minden nagy Magyarországos antiszemita, mintahogy nem minden zsidó kommunista”.
Sõt, a tán jobboldalhoz húzó zsidók között is lehetnek néhányan akik a kvized ( IV. és) V. pontját beikszelik ! :–)
XXXIII. minden külföldi vendégét akarva-akaratlan zsidó-Budapest, mondhatnám Judapest-városnézésre viszi, mutogatja a lebontott/lebontandó épületeket/feliratokat stb. még ha az illetõ nem is zsidó, közben a környék összes alterkocsmáján végigcibálja.
XXVI.-hoz: barátai / ismerõsei lakásában habozás nélkül kiszolgálja magát a hûtõbõl - szorongõ ká-juropien zs. létére, szereti fesztelenül érezni magát. (izraeli beütés).
Ma a kocsiban adtak egy Mark Knopfler számot, Shadai Vidal Sassoon postjában pedig Estée Lauderrõl ír. Róluk jutott eszembe:
XXXIV: elképesztõen érdekesnek találja, és számon tartja, hogy melyik világhírû zsidó magyar származású. (Tudja, hogy semmi oka nincs rá, de büszkeséggel tölti el.)
XXXV. Minden alkotásban azonnal kiszúrja a zsidó elemeket, legyen az könyv, film, festmény és kommentálja is nem zsidó barátainak, hiszen nem teljesen autentikus az ábrázolás.
XXXVI. Ajax és Tottenham szurkoló, utálja a Chelsea-t és a Lazio-t…
XXXVII. jewspotting filmek stáblistájában (vagy ez már volt?)
XXXVIII. A marslakókat is erzsébetvárosinak tartja, fõleg ha Nobel-díjas marslakókról van szó.
XXXIX. Büszke arra, hogy már évek óta nem//még sosem járt Budán, ill. hogy az õ dédnagyapja sosem járt a Nyulak szigeténél nyugatabbra.
XL. Röviddel elsõ zsinagógalátogatása után, ötven évesen, hetekig rágja a rabbi fülét, hogy neki minden pénzt megérne, hogy lévita lehetne. Amikor a rabbi megunja a hülyeségét, s megkérdezi, hogy miért ennyire fontos neki, hogy lévita legyen, azt mondja, hogy azért, mert már az apja is az volt.
- nem zsidók társaságában zsidónak érzi magát
(a tétel másik fele:
- zsidók társaságában soha nem érzi magát zsidónak)
..én midíg azt hittem, a szomszéd mondja meg ki a zsidó. üs ez a tézis bizonyossságot is nyert, amikor a részeges szomszédom beleesett az ablakomba és én be akartam hajtani rajta az üvegezés árát..
na, hogy legyen egy negativ proba, 5/16 :)
ez az erdeklodo goj pontszama :)
viszont a turul tema erdekes kerdeseket vet fel. nagy magyarorszagos polot nem vennek fel, mert tudom, hogy jonehany baratomat sertene (ugyertem, pl. a szerbeket), meg nem is vagytam mondjuk zagrab visszacsatolasara (talan szekelyfold), de mondjuk egy turulosat bevallalnek, megsem lenne tolem felnivaloja senkinek, beleertve tobbek kozott a zsidokat, ciganyokat, szlovakokat, enek-zenetanarokat is.
tudom, azok hibaja, hogy a honfoglalas kori motivumok, arpadsav, turul mellekizzel rendelkezik, akik az utobbi idokben tulhasznaltak, es sok altalam is tamogatott alaperteknek (is) ellene mentek, de pls., ezek mertekletes hasznalatarol had ne kelljen lemondanom, mert az meg az en identitasom resze…
tudom, hogy nehez, de jobbszeretnem, ha egy turulos meg egy davidcsillag emblemas poloban nem kellene egymast meregetni…
ertem en, hogy szorongasokat az ilyen eloidez, de fura, hogy a judapest alapvetese utan ide kerul az identifikalo tenyezok koze…
de azóta legalább tudod, hogy zsidó vagy :D
…igen…így tudtam meg nagyon késõn..viszont most olvasom hogy meghalt a legvikingebb zsidó Rejkjavikban, a Boby…neki nem a szomszéd monta meg, de körözték valamilyen hazaárulási ügyben..
ün a lauderbe jártam, zsidó vagyok, viszont egyik sem igaz rám.
akkor most mivan?
és a hurkakolbász az bizony nyamm nyamm, már csak ezért sem érdemes vallásosnak lenni :D
“ün a lauderbe jártam, zsidó vagyok, viszont egyik sem igaz rám.
akkor most mivan?”
Izéke, nem tudom, de esetleg te mesélhetnél róla! Nagyszüleid pl. kommunisták voltak, gondolom.
izéke,
ha ezt írod: “zsidó vagyok”, akkor a fõ pont igaz rád.
Hogy a Macskafogó (I.) egyik klasszikus mondatátval válaszoljak a kérdésedre: “Az vagy Billy, az vagy, nyugodj bele.” :)
shadai: nem voltak, vagyis a 4 nagyszülõbõl csak nagymamám volt hithû kommunista. a többiek élték életüket a kommunista Mo-n, de szorosabb kötõdésük nem volt a párthoz.
tet: származásilag zsidó vagyok, de ez jelent valamit.
mármint nekem nem jelent semmit.
lauderbe sem akartam menni eleinte, mert sem a héber nyelv sem a júdaisztika nem izgatott, de az elõkészítõn volt egy nagyon helyes csaj
úgyhogy mégis odamentem.
mondjuk az osztályom fele nem is volt zsidó ami sztem így jobban jött ki :D
16/10
most jól megrendült az identitástudatom miattatok…:)
sok pont igaz rám holott kicsit sem vagyok zsidó…
látens zsidó lehetek?:)
khm. mindenki zsidó, csak van aki tud róla / elfogadja :)
hát…
tudatlannak tudatlan vagyok, de akkor meg nem lehetek zsidó - milyen szégyen lenne már az:)
Kedves RW,
az Árpád-sávok nem honfoglalás kori motívumok. Jóval késõbbiek.
- nem zsidók társaságában zsidónak érzi magát
- zsidók társaságában soha nem érzi magát zsidónak
vagyis a zsidónak levés, mint olyan, egy relatív kategória. (kérdõjel.)
(…)
- üs azelõtt?
- Azelõtt? Hát… mint mindenki.
Nos, mint érdeklõdõ, ámde teljesen tájékozatlan, tegnap idetévedt keresztény, nálam 1/16 (XVI.). Többet nem is értek. Például a Kozma utcában mi van? Amúgy meg gratula a bloghoz, nekem nagyon tetszik, ugyan csak egy recept csalt ide, de beleovasgattam és nagyon érdekes az egész.
Kozma utca: a Zsidó Temetõ (meg az ?j Köztemetõ is egyébként)
Rom.kat.-nak: A Kozma utca 8. a rákoskeresztúri nagy köztemetõ címe. A zsidó temetõé pedig Kozma utca 6. Aki a köztemetõben temetnek, akár polgári, akár keresztény szertartással, annak a temetési értesítõjében általában a “rákoskeresztúri köztemetõ” megjelölés szerepel. Zsidóknál pedig vagy “Kozma utca 6″, vagy “kozma utcai temetõ”. Ennek oka egyfajta szégyenlõsség, szemérem, rejtett félelem: nem írom ki, hogy “zsidó temetõ”, mert az ciki, nehogy esetleg ismerõsöm, kollégám, ha elolvassa, megtudja, hogy zsidó vagyok; ha azt írom, hogy “Kozma utca 6″, az is elég, a zsidók úgyis tudják, hogy mit jelent. Gyönyörû, szomorú verset írt errõl Gergely Ágnes (Temetõ Pannóniában, 1980). ürdemes rákeresni. Sajnos, még ma is sok temetési értesítõben csak így szerepel, kevesen írják ki, hogy “zsidó temetõ”. Figyelje a napilapok halálozási értesítéseit.
Nem tudom hanyadik:
ürdekli / tudja, mi történt a “neves” áldozatok hozzátartozóival a háború után.
Az elõbbiek szerint:
itt is megkérdezem: van még az élõk sorában ( nagyon ronda nevet kapott ) Nemzeti Gondozott?
Az eddig felsorolt ismérvek komolyabbjai mind egy etnokulturális illetve etnoszubkulturális identitást jelölnek ki.
Nevezzük ezt az identitást egyelõre magyarzsidóidentitásnak.
Nagyon nem szeretnék nagyon sokan (már amennyire a megmaradt zsidóságban a “nagyon sokan” kifejezés értelmezhetõ: én mindig hol tompa, hol élesebb fájdalmat érzek, amikor magyarországi dolgokról szólva a “sok zsidó” antagonisztikus jelentésmezõütközést észlelem, csakúgy, mint “a volt zsinagóga” szintagmát kiálításokkal és effélékkel összefüggésben, de ez itt a líra, és csak az együttérzõ jóindulat felkeltésére szolgál a következõkhöz, már persze azon túl, hogy igaz), szóval nagyon sokan nagyon nem szeretnék, hogy eldöntessék az a kérdés, hogy ez az identitás csak etnoszubkulturális, vagy egyben etnokulturális-e, s ha igen, melyik etnokulturális identitás alá sorolható be, mert voltaképpen ebben foglalható össze a még önmegfogalmazásra sem kész zsidó identitás problémaköre, amibõl - legalábbis szerintem - igen sok egyéb baj is származik, egyebek mellett például a Negyedik Magyar Történelmi Egyház Általános Képviseleti Joga, a kiszolgáltatottság a politikai oldalak manipulációjának és az, hogy az antiszemita narratívákra adható válaszok lényegében kizárólag sérelmi alapú hivatkozásokra, illetve az egyetemes emberi és európai értékekre való ellenszenvkeltõ emlékeztetésre korlátozódnak.
Márpedig a kérdés eldönthetõ, s így eldöntendõ.
Tekintettel arra, hogy zsidók ismeretesen Magyarországon kívül is élnek, sõt, a zsidók többsége Magyarországon kívül él, nem is beszélve a zsidó identitású nemzeti államról, a “zsidó” identitás nem korlátozódhat a magyarországi (és “határontúli” magyar) zsidókra. Ebbõl következik, hogy a magyarzsidó identitás, amennyiben magát zsidóként tételezi, mindenképpen értelmezhetõ a zsidó identitás sajátos smagyarországi szubkulturális változata(inak összessége)ként.
Lehet-e a magyarzsidó identitás a magyar etnokulturális identitás zsidó szubkulturális változata(inak összessége)?
Tekintettel arra, hogy a magyar állam és a magyar etnokulturális nemzet fogalma nem esik egybe, és létezõnek tételeznek egy kisebbségektõl különbözõ, sajátos magyar etnokulturális identitást, és láthatóan nagyon markáns igény mutatkozik ennek a sajátos magyar etnokulturális identitásnak a megfogalmazására, egyébként éppen ellenkezõleg, mint az “asszimilációs szerzõdés” idõszakában, annak egy olyan szubkulturális identitás, amely egészen bizonyosan kötõdik Magyarországtól minden tekintetben független identitáselemekhez, nem lehet része: a mi esetünkben pedig ténylegesen éppen az a helyzet, hogy a sajátos magyar etnokulturális identitás jelen többségi narratívájában központi elem a zsidó identitáselemektõl való elhatárolódás, azt gondolom, megállapítható, hogy a magyarországi zsidó szubkulturális identitás nem foglalható a magyar etnokulturális identitás alá, míg természetesen a magyar politikai közösségnek az ebben az identitásban osztozó polgárok is teljes jogú részei és részei a magyar Köztársaság illetve a határontúli magyar nemzetrészek közös kulturális-társadalmi teljesítményének is.
Mindebbõl a számomra egyértemûnek látszik, hogy a magyar zsidó etnoszubkulturális identitás(ok összessége) a legpontosabban és a legkevésbé ellentmondásmentesen a “nemzetiség” kifejezés valameléy szinonímájával írható le, ha már maga a “nemzetiség” kifejezés tabusítva van.
A fentiek természetesen csak az identitásokra, mint fogalmi keretekre vonatkoznak, és annak semmi akadálya sincsen, hogy az egyes ember a maga komplex és dinamikus személyiségképét akár össze nem egyeztethetõ identitásokból keverje ki magának, sõt annak sem, hogy a fentiek ellenére zsidóként is minden tekintetben magyarnak tudja magát, bár az a gyanúm, hogy ez a magyarságtudat anakronisztikus, mert nem a jelen magyar etnokulturális nemzetfogalommal dolgozik, hanem okkal inkább a visszavonhatatlanul elmúlt soknemzetiségû liberális monarchia államnemzetfogalmát õrzi, fájdalmas és félreértést és csalódást okozni képes nosztalgiával.
Szegõ András,
köszi, hogy felhívtad a figyelmet a versre!
Ha mást is érdekel, itt találja meg: http://tinyurl.com/2v4rwj
Köszönöm szépen. :-(
Montefiore, szerintem ez a poszt nem a szociologikus komolyságról szól… Bár, most, hogy olvasom, eszembe jutott
LXXII: köznyelven néhány mondatban is elintézhetõ témáról képes oldalakat írni olyan stílusban, amit csak szociológiai doktorok képesek megérteni.
T. Szobatudós,
örömmel üdvözöllek azok táborában, akik egy felvetésrõl annyit tudnak vagy akarnak megjegyezni, hogy a) nem ide illik, b) bonyolult a fogalmazás.
Azt gondolom, hogy ez valamiféle kényelmetlenségérzésnek a kifejezõdése, mert szobatudósként nyilván e megjegyzéseknél sokkal többre vagy kalibrálva.
Nem tudom, mennyiben kellene figyelembe vennem azt, hogy szerinted mirõl nem szól ez a poszt és hogy miért lenne (a szó szoros értelmében) helytelen, ha elmondom, ami nekem igen szorosan a tárgykörhöz kapcsolódbva eszembe jut és amit fontosnak gondolok.
Hogy a gondolataimat igyekszem pontosan és árnyaltan megfogalmazni, amivel persze nyilván sokszor a terjengõsség bûnébe esem, ezt igazából nem bánom, bár minden ilyen szubsztanciális kritika ösztönöz arra, hogy nyesegetni próbáljam magam: azokra a vitapartnerekre számítok igazából, akik elnézik nekem e gyengeségemet és a felvetésem velejével kapcsolatos észervételekkel örvendeztetnek meg.
De hogy valamirõl szóljon ez a poszt is, elmondom, hogy szerintem az a hozzászólásaiban a kényelmetlenségérzést okozó mozzanat, hogy nem veszem figyelembe a szubkulturális premisszáknak a megkérdõjelezetlenségét, ami ennek az itt is zajló értelmiségi csevegésnek az önfenntartását és a végtelenítését szolgálja. Nem vszem figyelembe azt, hogy itt voltaképpen egy végtelenített, kollektív önkifejezést és egymásra hangolódást szolgáló elbeszélés íródik, aminek a tárgyalt valóságelemekkel kizárólag metaforikus kapcsolata van és illetlenség rámutatni arra, hogy a szóbanforgó jelenségek, mint éppen az identitás, valójában használható definíciót és feltérképezést igényelnének: ez a hozzászólásom is kimutat a kollektív naratívából, olyasféleképpen, mintha egy teológiai szeminárium hatvanadik órájában felvetném azt a kényelmetlen megfontolást, hogy azokról a jelenségekrõl, amelyeket úgy definiáltunk, hogy felette állanak gyarló értelmünknek, ezen az egy (szintén legalábbis gyanús státuszú) megállapításon kívül per definitionem semmilyen egyéb megállapítást sem tehetünk gyarló értelmünkkel. Az ilyek kellemetlenkedõ alakot az I-ten ürügyén önkifejezést és célját önmagában hordó illetve a tárgytól idegen célokat elérni kívánó értelmiségi narratívateremtést folytató tudósok méltatlankodva szokták oda nem illõ zavarkeltõnek tekinteni…
“Az ilyek kellemetlenkedõ alakot az I-ten ürügyén önkifejezést és célját önmagában hordó illetve a tárgytól idegen célokat elérni kívánó értelmiségi narratívateremtést folytató tudósok méltatlankodva szokták oda nem illõ zavarkeltõnek tekinteni…”
üs jól ismerjük József történetét is, akit bedobtak testvérei egy gödörbe.
Montefiore, szerintem bejegyzésed azért okozhatott egyesekben meghökkenést, mert miközben György Péter-kvóciensed extrémen magas, a JP még mindig alapvetõen egy popkulturális blog. Avagy itt voltaképpen egy végtelenített, kollektív önkifejezést és egymásra hangolódást szolgáló elbeszélés íródik, aminek a tárgyalt valóságelemekkel kizárólag metaforikus kapcsolata van. :)
en magamtol kezdek egyre inkabb rajonni, hogy valszeg szarmazasilag es tudatalatti identitásban zsido vagyok. :)
anyu és kiterjedt rokonsaga nagy resze mar csak ranezesre is az, bar ezt senki nem vallja, nem hiszi, nem tema.
ellenben a csaladi konyhaban eleg sok a zsido eredetu etel. öcsemnek csak hosszabb pajesz kene, és gyakorlatilag le se tagadhatna.
ismeroseim, barataim kozt sok van.
megismerem a zsidokat, és igen, figyelem a nagyvilágot, elemzem az arcokat, mar kesz antropologiai ralatasom van. :) kifejezetten keresm oket nevsorokban, tomegben.
eszreveszem a david csillagot, gyertyatartot, nem zsidok kozt zsidonak erzem magam, bar zsidok kozt nem, vagy eppen. :)
a holokausztos filmek a csontomig hatolnak, es a keresztény (inkabb pogany, termeszethivo) pasim szerint tuti zsido vagyok. amiert kulon imad. :) (szerinte is több a spiritusz, tehetseg és muvesziesseg bennük..) (ja, imadom a pasimat :D)
…pedig az anyam “papiron” reformatus, apam katolokus, apai nagyapam verkomcsi, anyai nagyapam gorogkatolikus volt.
es semmi nyom, ereklye, jel, tema, tudatos hagyomany. r-go papiron nem vagyok zsido.
szoval akkor most vagyok-e? :)
Tudom én ezt, kedves S-adai,
tudnék én lefegyverzõen popkulturálisan “posztolni”, nagyszerû törrténeteim vannak a nagymamám gyertyatartóiról, mi több, még meg is vannak és itt vannak most is a tõlük örökölt biedermeier szekreteremen, a nagyapám, Burger Béla m. kir. karp. fhdgy vitézségi érmérõl és a hetvenes évekig, azaz élete végéig tartó royalista géppuskás fõhadnagyi tartásáról, és az ebbõl eredõ, szakszerû jiddis komentárokkal fûszerezett véleményeirõl, fényképekkel egyetemben, tudnék mesélni korai cionista neveltetésemrõl, mely egyebek mellett abban állt, hogy a lakásunkban fejjel lefelé ki volt függesztve Gamal Abdel Nasszernek sajnos csak a képe, úgy is, mint zwibelach, és anyám többnyire kommentálta is a jelenségcsoportot, amikor elment mellette, meg arról, hogy hogy elemezte a finom utalásokat arról, hogy ki az unsereiner és ki a róse, és én is tovább szõhetném e végtelenített és remélhetõleg a történelem végéig tartó történetet, na de olykor megjelenik itt-ott egy-egy mondat arról, hogy föl kéne szabadulni már, meg ilyesmi, hogy “Magyar értelmiségi “betegség” a cselekvésképtelen (azaz meddõ/impotens) kritizálás. ün nem kívánok ebbe a folyóba lépni. Azt szeretném, ha a gyors és precíz diagnózis (hol tartunk most? miért tartunk itt?) után a cselekvés lehetséges csatornái körvonalazódnának (merre léphetünk tovább? hogyan juthatunk el oda?)”…
üs akkor egy-egy félórára hajlamos vagyok megfeledkezni arról, hogy ezek az interjekciók meg ezek a mondatok valójában csak arról szólnak, hogy tulajdonképpen milyen jó is azt érezni, hogy “föl kéne szabadulni már” meg efféléket, nehogy már valami illetlen hályogkovács rákérdezzen, netán rámutasson a hibás premisszáinkra, meg hogy egymást csapják agyon a definiálatlan fogalmaink, még a végén tényleg fölszabadulnánk, és akkor hova lenne annak a semmihez se fogható értelmiségi bizonyosságnak a bizsergetõ tudata, hogy most már aztán tényleg föl kéne szabadulnunk, már persze rögtön azután, hogy megtudtuk, kik is vagyunk és miben áll szabadságtalanságunk…
üs ha netán valaki válaszolna nekem, a nagyonhülyének, az már ronda nagy bunkóság lenne … zavarna az eszmék futtatásában.
Magyar zsidó hír:
Elyakim Kovatch (gondolom valahol magyar felmenõi vannak) akcióhõssé vált, amikor a jesivába váratlanul betoppant terroristákat egy orra elé termett pisztollyal tette ártalmatlanná.
http://www.haaretz.com/hasen/spages/948272.html
History of violence - Erõszakos múlt
Mindenkinek megvan a jelenet? Ha nem, akkor kötelezõ bepótolni!
16/0. huhh hál a jó Istennek!
madmantis,
ezek szerint eddig aggódtál, hogy zsidó vagy?
Erre varjatok gombot!
http://www.imninalu.net/myths-Huns-Magyar.htm
Ez nagyon vicces! Egyébként léteznek ilyen “egzotikus” elméletek Ábráhámmal - zsidó-hindu vonallal - kapcsolatosan is (pl: http://personalpages.tds.net/~theseeker/Abraham.htm)
Tölgy,
annyira összetöpörödött a scroll-bar, hogy megijedtem és nem olvastam végig a szöveget, de mindenesetre arra magyarázatot adhat az elmélet, hogy miért van magyarul a Biblia.
De a zsidó-hindu vonal vagy téves, vagy a hinduk is magyarok!
A hinduk is magyarok, *nyilván*!
Tetszenek az alpontok!
Ezek alapján attól eltekintve, hogy nem vagyok zsidó, zsidó vagyok. :)
A hindu-zsidó kapcsolat (Prezzey mai posztja nyomán):
szerintem nem a származás ami a fontos
?¡h, j?³l veszem, t?¶r?¶lve lett a kommentem?
pedig komolyan ?©rdekelt volna a v?¡lasz.
k?¶sz az?©rt.
bocsanat mégis, ugy tunik tulnott a paranoiam, de az elobb tenyleg nmem volt koztuk.
es meg mindig erdekelne a valasz, mert identitasi utkeresesben vagyok teljesen eszköztelenul.
csucsu, nem törölte senki a kommentedet.
a “rejtõzködés” gyakori nagyon a magyar zsidók körében, ez egyfajta “túléléesi stratégia” volt nagyon sok családban. ahogy a “kitérések” is. bonyolult ügy, de aki akar, az azért kutathat a saját családfájában, megvan ennek a saját módszertana.
hasonló dilemmáról írt gabrilo a saját blogjában (e bejegyzés kapcsán):
http://vengeancetildoomsday.blogspot.com/2008/01/vagy-e-zsid-e-vagy-nem-vagy-e.html
Sziasztok,
Fentebb irta valaki:
nem zsidók társaságában zsidónak érzi magát
- zsidók társaságában soha nem érzi magát zsidónak
Marmost reszben OFF leszek de jomagam peldaul minden kozegben kivulallonak erzem magam.
Neha mar ketelkedem abban, hogy letezem egyaltalan.
OFF vege.
De elsorendu soletet tudok fozni.
Meg rugelachot is.
Rug-e Lach?
Kedves En-e!Jó érzés lenni.Ne hagyd magad!
N-e, bizony!
Koszi.:)
Ettol a perctol ontudatos energiagomba vagyok.
Hmmmmmmmmmmmmmmm…….
:)
Fijúk, lyányok ez qrva jó, meg a kommnetek is. Most már tudom. ?smagyarszkítazsidóniggerhindu vagyok. :)
Köszi. :)
Na, most akkor magyarázná má’ meg nekem valaki, hogy mit is tesz az, ha valakinek 3 “darab” :) nagyszüleje zsidó? Az mennyivel zsidóbb annál, akinek “csak” 2 “darab” nagyszüleje az!
2,7,10,15,16,17,19,23,25 és 26! Na? ::))
Malvina,
a válasz egyértelmû: attól függ.
Egyrészt 3 zsidó nagyszülõ vs. 2, logikailag negyedrészt “zsidóbb” unokát eredményezne. De a vallási törvények szerint ha a nem zsidó nagyszülõ pont az anyai nagyi, akkor az unoka halachikusan nem zsidó (ellentétben azzal az unokával, akinek egyedül a jelzett nagyija volt zsidó a négybõl).
De a magad által feltett kérdést, miszerint “Na?”, magadnak kell megválaszolnod. üs a kommentjeid alapján azt gondolom, hogy ezen már rég túl is vagy.
A halacha szerint az is elegendõ, ha anyai vonalon akár évszázadokkal ezelõtt van egy zsidó nõi õs. Tehát a halacha szerint zsidó lehet valaki, akit a nürnbergi törvények árjának definiálnának.
Nem egészen, mert a nürnbergi törvények zsidónak tekintették azt, akinek legalább az egyik nagyszülõje zsidó (volt), ami tehát azt jelenti, hogy ha már halachikusan valaki zsidó, akkor (visszafelé az idõben) az anyai nagymamája is biztosan az, tehát zsidónak tekintendõ a nürnbergi törvények szerint is az.
Kiegészíteném, sõt (ki)javítanám azzal az elõzõ hsz-t, hogy a nürnbergi törvények elsõsorban azokat tekintették zsidónak, akinek a négybõl 3 nagyszülõje volt zsidó, az egy zsidó nagyszülõvel rendelkezõt másodfokú keveréknek tekintették, de nem (tiszta) zsidónak.
Ugyanakkor minden hitközségi tagot (függetlenül a származásától) zsidónak tekintettek, tehát a Charlie által említett lehetõség matematikailag posszibilis, mert akinek annyira fontos volt a saját zsidósága, hogy számontartsa az évszázadokkal korábbi anyai õst, az minden bizonnyal a Gemeinde tagjai is volt egyben.
Kedves Attila,
talán nem figyeltél. A halacha szerint, ha valakinek az anyai ükanyjának anyai szépanyja zsidó, akkor az illetõ zsidó. A nürnbergi törvények szerint az zsidó akinek a nagyszülei (közül három) zsidók. A zsidóság a halacha szerint független attól, hogy nyilvántartják-e vagy sem. <