Ma van Darwin-nap: épp 199 éve, 1809. február 12-én született Charles Darwin, az elegáns és nagyívû evolóciós elmélet apukája. “A fajok eredete” alapjaiban rengette meg a világot: nagy szavak ezek, de tény, hogy sem a tudományos, sem az egyházi élet nem maradt ugyanolyan utána.
Az közismert, hogy a kereszténység számára Darwin nagy tüske volt és nagy tüske is maradt, ami nem túl meglepõ, miután úgy tûnt, hogy Darwin elmélete eltörölte a határt az ember és az élõvilág többi része közt. Az ún. kreacionisták elõszeretettel tolják félre Darwint (”ez a Darwin azt mondja, hogy az õsapám majom volt, de õ maga majom”) és ezt korántsem csak marginális pozíciókból teszik.
De mit mondanak a zsidók, mit mondanak a zsidó vallási élet vezetõi Darwinról és a “fajok eredetérõl”?
Talán meglepõ, de a zsidó vallási élet fõ áramai már közel száz éve meglehetõsen “konfliktusmentesen” kezelik a darwini evolúciós elméletet és annak minden filozófiai, teológiai implikációját. Az amerikai modern ortodoxia fellegvárában például, a new yorki Yeshiva University-ben a kezdetek óta tanítanak modern biológiát és evolóciótant is. A teljes para-mentességét a legjobban talán az a 2006-os eset szimbolizálja, amikor az egyetem az Amerikai Természetrajzi Múzeumban rendezte meg az éves nagy adománygyûjtõ eseményét – dinoszaurusz csontvázak és õsember makettek társaságában!
Mind a Modern Ortodox, mind a Konzervatív, mind a Reform irányzatok konzisztenciát látnak az evolucionista elméletek és a zsidó Hagyományok között. Az ultra-ortodox irányzatok azonban elutasítóak: õk a teljes zsidóság kb. 10%-át képviselik.
Az evolucionista elméletek zsidó elfogadásának gyökerei pedig *nem* a modern korból származnak. A 12. században élt nagy tudós-orvos-rabbi, Maimonidész volt az elsõ zsidó filosz, aki mintegy elsimította a tudományosság és vallásos hit közötti látszólagos ellentmondásokat. A Tévelygõk útmutatója címû munkájában azokhoz fordult, akik a filozófiával való foglalkozás közben hitükben elbizonytalanodtak, és azt akarja megmutatni, hogy hogyan válhat a hit sajáttá a tudomány közvetítésével: ahol a tudományos ismeretek ellentmondanak a bibliai szövegnek, ott allegorikusan kell értelmezni azokat. Maimonidész a mai napig az egyik legnagyobb hatású rabbi a zsidó vallásban – paradox módon az ultraortodoxoknál is (ebbõl a szempontbõl õk tehát részben szembefordulnak a saját hagyományaikkal is).
Rav Kook (Abraham Isaac Kook), az egyik legnagyobb hatású 20. századi (ortodox) rabbi, a vallásos cionizmus vezéralakja, az államalapítás elõtti Izrael (Palesztina) elsõ fõrabbija is foglalkozott Darwinnal: õ is egyértelműen arra az álláspontra helyezkedett, hogy az égvilágon semmilyen konfliktus nincs az evolucionizmus és a zsidó Hagyomány között. Kook így látta Darwin elméletét:
“the unfolding of the spiritual dimension of existence, which does not show a hiatus of a single wasted step.”
Gyönyörű mondat és gondolat, amit most nem is tudnék lefordítani. A probléma az lehet – tette hozzá Kook -, hogy sokan valamiféle vulgár értelmezését követik az istenhitnek, ami valóban ellentmondásban áll az evolucionista elmélettel. A judaizmus “belsõ igazsága” azonban konform az evolucionizmussal is, sõt, a kabbalista filozófia alapvetõ téziseinek igazolását látta Darwin elméleteiben (is).
Még Kook életében ráadásul további igen “furcsa dolgok” történtek a tudományban, olyan felfedezések, melyek újra értelmet adtak nem egy fontos teológusnak. A 19. század pozitivista tudósai még jót derülhettek Szent Ágoston “ostobaságán”, aki azt mondta, hogy mielõtt Isten megteremtette a világot, az idõ nem létezett (vagy János apostolon, aki megjósolta, hogy nem lesz többé idõ). A Big Bang (Nagy Bumm) elmélet óta viszont tudjuk, hogy egy õsrobbanás következtében az idõ (ahogy a tér és az anyag is) tényleg keletkezett.
Éljen tehát Darwin! És éljenek a “maimonidésziánus” vallások is!
—
További olvasmányok a témában:
Fossils & Faith: Understanding Torah And Science
Bar-Ilan University: Torah and Science
Genesis and the Big Bang: The Discovery Of Harmony Between Modern Science And The Bible
The Science of God: The Convergence of Scientific and Biblical Wisdom
Jews for Darwin: evolution, intelligent design, and Orthodox Judaism
A Tradition’s Evolution: Is Darwin Kosher? (The Wall Street Journal)
Darwin is no problem for Jews (Jerusalem Post)
Association of Orthodox Jewish Scientists
DNA and Tradition: The Genetic Link to the Ancient Hebrews
Az a furcsa, hogy mai szemmel olvasva magát A fajok eredetét nagyon nehéz már megérteni, hogy a maga idején micsoda robbanást jelentett. Egy kedves tudományos könyv galmbtenyésztésrõl és hasonlókról, és talán ötször ha leírásra kerül benne az “evolúció” szó.
amúgy van valami amit az ultra-ortodoxok még nem utasítottak el?
jó kérdés :D
már csak azt nem értem miért átkozták ki azok az õsidõktõlfogva toleráns rabbik szegény spinozát?
balagan: Az ultraortodoxiat gondolom.
Amugy jo kis iras, erdekes. Meg tobb hasonlot!
As he concluded in Descent of Man, Darwin felt that, despite all of humankind’s “noble qualities” and “exalted powers”: “Man still bears in his bodily frame the indelible stamp of his lowly origin.”
Milyen igaz.
Hosszú út tartott a kereszténységtõl, az agnosztikus tanokon át az I-tentagadásig. Szeretném hinni az Elisabeth Hope Urban Legend-et.
üs valóban, míg a zsidók nagy százaléka elfogadja az evolúciót, a keresztények leginkább szemellenzõs kreacionisták. Van a kettõ között is átmenet, még nem döntöttem el, hogy az tetszik-e.
Kedves Stalker,
hány rabbi is “átkozta ki” Spinozát?
A XX. sz. második felére a katolikusok is “megbarátkoztak” az evolúcióval (Teilhard du Chardin). Sok mindenben változott a Biblia értelmezésük.
Az evolúció lehetõségét ma már csak a fundamentalista keresztények zárják ki, akik bár elég sokan vannak, mégsem adják a keresztény többséget.
Attila: Nem iagazan kovetem mostansag, hogy a keresztenyek mennyire vetik el a kreacionizmust, de Dawkins szerint egyatalan nem. Ha hat nap, akkor hat nap. Nincs apellata.
Tapasztalatbol mondhatom, hogy a keresztenysegnek a halala, ha a hivek gondolkodnak. Az en hittantanarom is ott cseszte el a vallas szempontjabol, hogy hagyta nekem allegorikusan ertelmezni a konyvet. Elejen a furcsasagokat magyarazod meg, de aztan rajosz az orbitalis visszasagaira.
Szoval Bibliat vagy szoszerint, hogy sehogy. Ehez hit kell, nem esz.
Bar erthetjuk ugy a megbaratkozast, hogy mostansag nem gyujtanak maglyat?
shadai:
“a kereszténység számára Darwin nagy tüske volt és nagy tüske is maradt,”
Ha “fundamentalista protestánsok”-at helyettesítesz a “kereszténység”-be, akkor OK.
“ahol a tudományos ismeretek ellentmondanak a bibliai szövegnek, ott allegorikusan kell értelmezni azokat.”
ööö, nem úgy van, hogy ahol a szerzõ allegórikusnak szánta a szöveget (vagy legalábbis a mélyebb mondanivalót), ott allegorikusan kell értelmezni?
Kedves udi, sajnos a mi, katolikusok vagyunk a hibásak, hogy nincs normális magyar hittankönyv. Bocsánat. Mondjuk a katekizmus annyira nem nehéz szöveg, abban benne vannak nagyjából az alapok:
http://www.katolikus.hu/kek/
Habár 1-2 dolog még mindig nagyon sarkosan van benne fogalmazva, a komolyabb teológiai mûvekben sokkal több a “fasztuggya”. Szóval nem kell nagyon megijedni, ha valami túl kategórikus benne.
nem értem, mit kellett szarakodni hat napig. én tudom, hogy chuck norrisz egy perc alatt megcsinálta volna az egészet…
darwin díjat mikor osztják? azt mindig élveztem :)
kicsit komolyra váltva a szót,
a judapest.org alap szellemiségébe szépen beleillene, ha idõnként Szerb Antal, Radnóti Miklós, és sokan mások ciklikusan elõkerülnének egy poszt erejéig…
mertpl Amy kisasszony eléggé határeset számomra…
re/re:
Nicsak, ezt meg nem olvastam. Amugy ezmiez? Katolikus tora? (Igy ropke beleolvasas alapjan)
udi: Ez elvileg az, amit hinni kell(ene) egy tisztességes katkónak.
Amolyan mi-micsoda és használati utasítás az élethez. A bibliai tanítás és a katolikus hagyomány sûrítve és egyszerûsítve.
Kicsit hasonló a Tórához, csak a Tóra eredeti forrás, ez meg egy megrágott, elõemésztett cucc, ami lassanként változik.
udi: ez ponthogynem a Tora! :)
(inkább talmud, bár ebben meg én tévedhetek:)
kedves Charlie!
“Spinoza 1632. november 24-én született Amszterdamban, zsidó nagyapja a spanyol uralom alatt álló Portugáliát elhagyva költözött Németalföldre, ahol a vallási türelem mellett a politikai gondolkodás is szabadabb teret kapott. A zsidó hagyományok szerinti nevelésben részesült, azonban egyre jobban elszakadt apja és nagyapja vallásától. A helyzet idõvel annyira elmérgesedett, hogy felekezete az úgynevezett héremet, avagy a “nagy átkot” is kimondta rá, azaz mindenfajta érintkezést megtiltottak közte és a zsidó közösség tagjai között.”
nem tudom hányan voltak akik a döntést hozták, de nyilván nem egy ember döntött a kérdésben.
Amúgy százalékosan nem tudom hogy hány keresztyén kreacionista, de a fundamentalista, mindent szószerint értõ és hívõ rész tapasztalataim szerint elég csekély. Aki egyáltalán foglalkozik ilyen kérdésekkel egyáltalán az is csak egy vékony réteg.
es az iszlam mit mond?
Talmud. Azzal kevertem ossze, amit irni akartam, nem Tora.
refuse azt hiszem nagyon jól megválaszolta a nekem feltett kérdéseket.
Amúgy szerintem az a kereszténység halála, “ha a hívek” nem “gondolkoznak”. üs ez minden vallásra igaz.
Egyébként Darwin – ha jól emlékszem – a Westminster Abbey-ben van eltemetve. Az anglikánok ezek szerint már akkor jobban tolerálták.
Hettie:
ün a legdurvább Darwin-fikázást egy török szerzõ tollából olvastam. (Harun Yahya: Evolúciós csalás) Igaz, egy erõsen keresztény ember adta a kezembe.
A szerzõ amúgy nagyon népszerû és tevékeny evolúció leleplezésben, a könyv hátulja szerint 250(!) ilyen témájú “tudományos cáfolatot” írt már.
A könyv amúgy érdekes, de kissé demagóg.üs Darwin gyakorlatilag a sátán unokaöccse benne, aki direkt csalásokkal akarta meghülyíteni a népet, és elfordítani õket Istentõl.
ün nem vagyok amúgy Darwin hívõ (valaha voltam, de már elmúlt…:) Bár igazából mindegy, akár igaza is lehet neki, visszamehetünk a papucsállatkáig, de akkor a papucsállatkát ki hozta létre? üs ki alkotta meg ezt a Természet nevû tökéletes szoftvert?
Tehát Isten ténye nem kérdõjelezhetõ meg számomra.
Egyébként a “túl tökéletes természettel” érvel a török szerzõ is leginkább.
Milyen a Darwin-hívõ? Darwinnak mondja a mode ánit?
A bibliai teremtéstörténet kulcsa szerintem az, amit a hellenisztikus keresztény teológia creatio ex nihilo-ként igyekszik — mérsékelt sikerrel — megérteni: I-sten nem létezik, mert mindent, ami van (létezik), õ teremtett. Így minden, ami létezik, teremtmény. “?” ugyanakkor nem teremtetett, nem teremtmény, így nem is létezik: léteztet.
A tudomány és a vallás más-más kérdéseket tesznek föl a világ eredetére vonatkozólag, más-más fogalmiság mellett, így nem csoda, hogy más válaszokat is kapnak ill. adnak. Nagyon naiv olvasat az, ha valaki a tudománytól félti a hit igazságait, ill. ha valaki a papucsállatka elõfeltételének kvázi tudományos gondolatmenetben teremtõ szellemet tételez.
Viszont mint férfi, családapa, a teremtés félrecsúszott koronája a leghatározottabban tiltakozom az ellen, hogy nõi fórumozók a teremtés elsõ fokaként a papucsállatkát jelöljék meg. Micsoda machotamentalitás ez, kérem szépen!? Engem a diminutívum sem téveszt meg. Kollektív sértõdést helyezek kilátásba.
A “papucsállatka” szó helyére tetszõlegesen be lehet helyezni valami mást..:)
Darwin hívõ az, aki az evolúcióban hisz. Ugyanis számomra minden tudomány: hit. Bizonyítékok nincsennek.
?gyhogy errõl nem is vitatkozom!:)))
(azt hiszem, késõ van már a kommenteléshez:)
Ajánlom annak, aki még nem olvasta John Updike: Így látja Roger címû könyvét. A regényben egy teológusról szól, akit az egyetemen felkeres egy fiatal programozó, hogy támogatást kérjen egy programhoz, amivel be tudja bizonyítani tudományosan Isten létezését. Sok gondolat van benne a tudomány és hit kapcsolatáról, és Isten bizonyíthatóságának szükségességének a kérdésérõl.
Nincsenek bizonyítékok? :-)
Bizonyíték, nem ígéret:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Pitagorasz-t%C3%A9tel
Az evolúcióban nem hisz senki. Az evolúció elméletét képviselõ természettudósok szerint ez egy olyan “paradigma”, melynél jobbat ma még nem tud a tudomány. Az ilyen heurisztikus hozzáállás nem írható le a hit fogalmával, függetlenül attól, hogy mit hiszel a tudományoról (és a hitrõl).
öööö, akkor mivel tudnád leírni, kedves Charlie?
Azért remélem, magázódnunk még nem kell…:)))
Ha már szóba Harun Yahya (általam:), íme egy honlap, ami vele foglalkozik:
http://www.jezusvisszater.com/
Megdöbbentõ! Már a grafikája is sokkoló. A Jehova Tanui irigykedhetnek!:) A fõ irányvonala meg valami muzulmán-keresztény közös halmaz, ami szintén újdonság számomra. (Legalábbis ilyen erõvel hangsúlyozva Jézust, meg a közös célt.) Persze lehet, hogy ez egy új ezoterikus irányzat..:))
hello Zsófi, ez olyan mint egy habostorta málnaöntettel, grillezett mandulával és csokiszósszal, kicsi marcipán virágokkal díszítve… brr… egyébként én biztos vagyok benne, hogy Istennek nemcsak humora, hanem izlése is van, most éppen émelyeg szegény.
Mondjuk, Darwin-követõnek, kedves Zsófi. (Párbeszéd taxiban: Azt a keménykalapos, körszakállast kövesse!)
A belinkelt honlapon nem lehetett ivrit nyelven lehívni a tartalmakat, csak törökül. Meg is vagyok sértõdve.
A Zsófi által belinkelt honlap nem annyira muszlim-keresztény, sokkal inkább simán muszlim. ?k ugyanis Jézust prófétának tartják, aki valójában nem halt meg a kereszten, stb., de ez kiderül a honlapról is.
Tudom, Attila.
Azért is írtam “közös halmazt”.
De lássuk be, nem jellemzõ hogy ennyire Jézusra koncentrál egy muzulmán oldal.
Bocsánat!
A halmaz tényleg jó kifejezés.
Errõl a Yahya-ról még nem hallottam, de nekem
kicsit olyan “szektás”-nak tûnik, ha érthetõ mire gondolok.
Az a fényezés, hogy milyen sok könyvet írt, stb.
Mintha a mennyiség már biztosíték lenne az értékre.
ün nem értem a cikkben szereplõ idézetet, mert nem tudok jól angolul:
“the unfolding of the spiritual dimension of existence, which does not show a hiatus of a single wasted step.”
Tartalmilag körübelül ezt jelenti?:
A lelkivilág kiszélesedése, mely nem mutat hibát, egy páratlan lépésben.
-: én sem tudnám szépen lefordítani, de inkább vhogy úgy, h az élet lelki (végülis, ez nem is hangzik rosszul, a spirituális magyarul picit más lenne) dimenziójának kiteljesedése egyetlen fölösleges lépés hiányát sem mutatja (tételezi?). de ez tényleg jobban hangzik angolul
A lét szellemi dimenziójának kibontása az, amely egyetlen felesleges lépés hiányosságát sem mutatja.
http://konzervativok.blogspot.com/2008/07/az-arrogns-tuds-evolcija.html
;]]]