Múlt héten kaptam telefonon egy meghívást az amerikai Nagykövetségtõl, hogy vegyek részt egy beszélgetésen a mai napon Robert Wexlerrel, Florida állam egyik Demokra-párti képviselõjével, aki épp Budapesten tartózkodik. A budapesti Nagykövetség embere elmondta, hogy az amerikai kollegái kérték, hogy a találkozóra mindenképpen próbálják elhívni “a Judapest.org fõszerkesztõjét” is. A tavaly évvégi flódni-ügy miatt került radarra a JP Amerikában is – az angolnyelvû JTA decemberben beszámolt röviden a sztoriról. Most J-Bone volt a kapocs, akin keresztül eljutottak hozzám.
A telefonban elmondták, hogy a találkozón részt venne még magyar-zsidó részrõl Feldmájer Péter, a Mazsihisz elnöke, Szeszler Anna, a Lauder-Javne Gimnázium igazgatója, valamint Kovács András szociológus, a CEU Jewish Studies program vezetõje.
Elsõre udvarias, de határozott nemet mondtam: elmondtam, hogy számomra nehezen lenne értelmezhetõ a jelenlétem. Egyrészt, mi nem vagyunk szervezet, ezért én nem tudom “a magyarországi zsidóságot képviselni” diplomáciai ügyekben semmilyen szempontból, másrészt a “flódnista” beütéseink ellenére alapvetõen nem vagyunk politizáló közösség, harmadrészt jeleztem, hogy csoportdinamikai szempontból sem tûnik számomra túl szerencsének a tervezett összeállítás. Laza-civil közösségként mi szerepünk lehet egy rövid politikai, diplomáciai megbeszélésén? Szerintem semmilyen. Ennyiben maradtunk volna, ám késõbb felhívott a követség egy másik munkatársa, aki nagyon kedvesen kért, hogy de mégis vegyek részt a beszélgetésen. Jelezte, hogy tudomásul vették az általam ismertetett paramétereket (a JP nem szervezet, fõleg nem politikai, hanem civil elsõsorban online közösség stb.) és nyomatékosan kért, hogy tegyem tiszteletemet. Erre már nem mondhattam nemet: azt hiszem negatív gesztus lett volna a részemrõl, ha a második személyes telefonhívás után is elutasítom a dolgot. üs miért is sérteném meg Robert Wexler képviselõ urat?
Így hát ma elmentem a találkozóra. Sok értelme nem volt, minden úgy történt, ahogy elsõre képzeltem: teljesen általános szinten maradó diplomáciai-protokol beszélgetés volt ez a hivatalos magyar zsidó “establishment” tagjaival (mínusz én). Homogén véleményeket, álláspontokat, policy-kéréseket akartak hallani “a magyar zsidóktól”, pár percben: ez nem egy kerekasztal-vita vagy civil fórum volt. Kakukktojás voltam. A beszélgetésnek ráadásul nem volt semmilyen elõre kitalált vezérfonala, íve, az amerikai politikus teljesen 1.0-ás kérdéseket tett fel. Konkrétan azzal a kérdéssel indított, hogy “so tell me about the situation here in Hungary” és a késõbbiekben is ilyen generikumok ;] szintjén maradt a beszélgetés.
Feldmájer Péter a maga joviális, kedélyes stílusában elmondta a legáltalánosabb dolgokat: sok zsidó, sok zsinagóga, felújított kupolák és orgonák, sokféle zsidó, népszerû zsidó kultúra (klezmer, irodalom stb.) Kovács András elmondta, hogy a magyar zsidók jellemzõen a középosztályhoz tartoznak, a többség diplomás, sikeres, jól betagózódott. Szeszler Anna profi lobbista: õ csak az iskolájáról beszélt, bármi volt a kérdés. Minden kérdés kapcsán elmondta, hogy a Lauder-Javne az egy nagyszerû dolog és hogy mennyire kéne még pénz. Feldmájer, Szeszler és Kovács nagyon jól ismerik egymást: mindhárman senior tagjai a magyar zsidó establishmentnek, ugyanabban a kuratóriumokban tagok, részben ugyanazokból a forrásokból élnek. ?k hárman összejátszottak (jól tették), én meg miért is játszanám egy ilyen helyzetben az ördög ügyvédje szerepét. Nem errõl szólt itt a történet, de nem is esett szó olyan kérdésekrõl, amik nálam kivágták volna a biztosítékot.
Konkrét policy-szintû téma csak egy merült fel, a gyûlöletbeszéd törvényi szabályozásának kérdése. Az amerikai politikus úgy beszélt a témáról, mint ami a magyar zsidóság egyik fontos, mondhatni kulcs-ügye. Ezt Feldmájer Péter meg is erõsítette. Kovács András jelezte – helyesen – , hogy ebben a kérdésben a magyar alkotmány épp az amerikai (angolszász) modellt követi, ami liberálisabb, mint a kontinentális európai gyakorlat. András rámutatott egy nagyon paradox helyzetre is: tavaly a magyar Igazságügyi és Rendészeti Miniszter a hatályos magyar törvények alapján kérte az Egyesült Államok fõügyészét, hogy segítsenek az USA-ban mûködõ kurucinfó szerver elérhetõségének korlátozásában. Az amerikaiak nemet mondtak – a saját hatályos törvényeikre hivatkozva. Szóval kissé faramuci helyzet, ha ezután egy amerikai politikus Magyarországon “támogatóan lép fel” a korlátozás mellett.
Feldmájerék (mindhárman) viszont nyomatékosan ezt kérték: a képviselõ “hasson oda”, hogy ez a korlátozás megvalósulhasson. A rövid találkozónak tehát ez volt az egyetlen konkrétuma talán, az egyetlen kikristályosodott kérés. Az amerikaiak megértõen bólogattak, ígéretet tettek, sõt, még konkrét címeket is kértek. Feldmájerék majd email-ben küldenek nekik címeket. (Disclaimer: amennyiben ön antiszemita, és az ellenség megismerése céljából olvassa ezt a blogot, akkor most csalódni fog, mert nem árulom el, hogy ez a lista milyen címeket fog tartalmazni. Lehet iz-gul-ni!)
Kaptam a végén névjegykártyát és kérték, hogy akár írásban is küldjem el nekik az én észrevételeimet és megjegyzéseimet. Ha Robert Wexler e találkozó helyett mondjuk inkább whiskyzni hívott volna el, akkor a beszélgetés hevében talán az alábbi három dolgot mondtam volna el neki (és akkor várnám a drága JP-olvasók véleményét, hogy ezt elküldjem-e neki majd email-ben):
1. Gyûlöletbeszéd-kérdés
ün nem értek egyet a Mazsihisz és a mai magyar zsidó establishment “hátsó-szoba lobbizásával” (backdoor politics) ebben a kérdésben. Minimum két elvi és egy gyakorlati indokom is van erre.
Elvi #1: a gyûlöletbeszéd-elleni szérumot a magyar társadalomnak kell megtalálnia. Ez nem egy partikuláris “zsidó-ügy” és nem is szabadna szerintem azzá tenni. Magyarországnak eminens érdeke, hogy a gyûlöletbeszéddel kapcsolatos jelenségeket és problémákat hatékonyan kezelni tudja. A zsidók nyugodtan kimaradhatnak ebbõl: legalábbis nem kell, hogy mi legyünk itt a frontvonal, nem kell a villámhárító szerepet eljátszani.
Elvi #2: a magyar zsidóság egyik legnagyobb problémája, hogy ez egy többnyire negatív identitású zsidóság. E zsidóság identitása nem pozitív élményekbõl, pozitív kötõdésekbõl, zsidó értékekbõl táplálkozik, hanem lényegében a félelembõl. A zsidók az anti-antiszemiták. Az anti-turulisták. Az anti-arpádsávosok. Az anti-kurucinfósok. Ez egy rossz trip, amiról jó lenne lejönni: a 21. században már nem opponálni kéne állandóan, nem viktimológiai iránytûként kéne létezni, hanem építkezni kéne. Sürgõsen. Közösségeket és értékeket kellene létrehozni, erõsíteni és nem az antiszemitizmus árnyait körbehordozni állandóan, mint valami véres kardot.
Gyakorlati #1: mûszaki-technológiai szempontból baromság ez a fajta korlátozás ötlet. Még ha le is lövik az amerikaiak a kurucinfó szervereit, simán átvihetik egy másik szolgáltatóhoz vagy akár egy másik államba. Szövetségi szinten kellene ehhez az amerikai szólásszabadság-hozzáférés-korlátozás politikáját megváltoztatni: szerintem ezt a Mazsihisz kedvéért nem fogják megtenni. Amerikában egyébként teljesen szabadon mûködhet az NSDAP (a.k.a. “Náci Párt”) honlapja is. Az EarthLink a szolgáltató.
Policy-javaslat: Próbálják segíteni a zsidó képviselet “leválasztását” a gyûlöletbeszéd-törvényrõl. Támogassák minden lehetséges módon az olyan (zsidó) NGO szervezeteket, amelyek hatékonyan tesznek a zsidó ellenes sztereotípiák csökkentéséért, a párbeszéd létezéséért (pl. ilyen a Haver Alapítvány és a Marom is).
2. Demokratikus képviselet-kérdés
A Mazsihisz csak látszólag “ernyõ-szervezet”, valójában nem az. Nincsenek az “esernyõ” alatt a máshogyan vallásos zsidó felekezetek (reformok, chábád-ortodoxok), ahogyan a világi zsidó szervezetek és a zsidó civil társadalom sem kap valódi képviseletet (sem szimbólikusan, sem konkrétan). Olyan hatalomgyakorlási technikával tartják fenn ezt a helyzetet, ami a rendszerváltás elõtti érát idézi. Akár azt is mondhatnám, hogy a magyar zsidó közéletben *nem* történt rendszerváltás.
Policy-javaslat: próbálják elõsegíteni a “rendszerváltást”, a demokratikus szervezeti és politikai kultúra terjedését a magyar zsidó ernyõszervezetben. Erõsítsék a kapcsolatokat a Mazsihiszen kívüli szervezetek és az amerika zsidók között is.
3. Jobboldal- kérdés
A magyar jobboldalt sokszor fenyegetésnek és fenyegetettségként állítja be a magyar baloldal és a Mazsihisz. Ebben az álláspontban vannak realisztikus elemek is, de az amerikai politikának ennél tájékozottabnak és – fõleg – távolabbra látónak kell lennie.
Policy-javaslat: a “carrot and the stick” (jutalmazás és büntetés) arzenálból igyekezzenek a carrot-vonalat erõsíteni a jobboldallal való kapcsolatokban. Az amerikai tényezõ ne csupán nettó kritika és számonkérés legyen, ami mintegy demoklész-kardjaként lebeg a középjobb felett. Erõsítsék és inkubálják a magyar konzervativizmust, az atlanista vonalat, a középjobboldali szellemi mûhelyeket és csoportokat is. Segítsenek ezeknek a csoportoknak az amerikai kapcsolatok kialakításában (akár bi-partisan jelleggel is).
ün most ezt a három kérdést érzem fontosnak ezen a szinten. Megírjam ezeket email-ben (ha már szóban nem vol alkalmam elmondani)? Miért igen? Miért nem?
Írd meg ezeket. Szerintem még örülni is fognak a konkrét ötleteknek. üs, hogy nem lobbizásról, hanem önzetlen, kreatív javaslataid vannak. Biztos, hogy átlátnak a szitán csonó szempontból egyébként is, de különösen jó lenne, ha nem lennél szkeptikus velük kapcsolatban. üs azzal foglalkoznál, hogy Te mit tehetsz az ügy érdekében.
Mindenképp küld el neki, mert bár a JP valóban nem párt, attól még közös véleménye igenis lehet ennek a 2000 embernek, aki naponta ellátogat ide. ün teljesen egyetértek a véleményeddel, és “nyomatékosan” kérlek, hogy küld el nekik.
Más: Feldmájer beszél angolul?
Beszél!
kóserszilva meghívás lett volna a stílusos és ámen. Ferdítés netán?
1 Policy jav 1-hez magatokat is nyugodtan írjátok oda én spec nem zsidó létemre naponta olvaslak titeket. üs tetszik az oldal
2 A gyûlöletbeszéd kérdés valóban nem csak zsidó ügy hanem pl. cigány és egyéb is ( lassan a liberális is szitokszóvá válik)
3 Esetleg kiegészíthetõ lenne ey olyan javaslatal, hogy tanulmányozzák inkább a jelenlegi szabályozás és a joggyakorlat viszonyát, ebbõl talán érthetõvé válna, hogy lehet, hogy az itélkezési gyakorlat nem 101-es.
A JP-nek gratulálok, már Floridában is hallottak rólatok! (Köves Slomóékat nem hívták vajh?) A végén ti is establishment lesztek. Brrrrrr……
Kovács András-ügyben megleptél. Régebben semmilyen establishment-szerûséget nem véltem felfedezni benne. De megöregedhetett.
A tapasztalatom az az amerikaiakkal, hogy egyszerre akarnak tájékozódni és checkolni téged.
Bár semmi közöm hozzá, de ha ez a véleményed, küld el!
ps Az kiderült, hogy a fazon beszélgetett-e másokkal is? üs kikkel?
Annyira azért nem öregedett meg. :) Szerintem ugyanolyan, mint 10 éve.
Köves Slomó nem volt ott – pedig az elsõ telefonhívás során épp õt javasoltam.
Wexlerék három napig vannak itt, de nem tudom, hogy még kikkel találkoznak. Annyit tudok, hogy utánunk épp Gyurcsánnyal volt találkozója.
Tölgy, te mit gondolsz a kurucinfóról, számodra mi lenne a legrokonszenvesebb lefolyása az ügynek?
gojguy: kösz! örülük annak, amit írsz.
mind a három ponttal egyetértek, különös tekintettel a policy javaslatra, bár nekem más újdonság most nem ugrik be, de ezeket küldd el, aztán meglássuk!
off: Slomó tényleg rátette a kezét a Taglitra? :P
“A magyar jobboldalt sokszor fenyegetésnek és fenyegetettségként állítja be a magyar baloldal és a Mazsihisz. Ebben az álláspontban vannak realisztikus elemek is,”
ööö, szvsz nem sok.
Kívülállóként meg javaslom (rajtad áll, hogy mennyit ér a szavam), hogy küldd.
A jobboldal antiszemitizmusáról vitatkozhatsz Gabrilioval is ;)
Ez fantasztikus sztem, akkor is, ha nem tûnt fel, hogy a JP egy civil online szerv.
Feltétlenül írd meg, kivéve abban az esteben, ha energiapocsékolásnak érzed. De feltehetõen nem, hiszen már le is írtad. Mégpedig azért küldd el, mert nagy valószínûséggel azért hívtak el arra a találkozóra, mert valamilyen módon érdekli õket a véleményed, akkor is, ha félredekódolták a JP jellegét. Akkor meg már miért ne? Egy olyan civil szerv-szerûség is nyilávníthat véleményt, mint a JP. Sõt, a civil szerveknek ez a szerepük…persze az más kérdés, hogy a JP akkor most az-e, vagy sem, vagy mi :-)
üs egyébként is, ártani nem árt, az tuti. (vagyis reméljük :-) )
R/R: szerintem meg vannak realisztikus elemei, nem is kevés, de most nem ez a lényeg.
vadjutka: köszi, azt hiszem el is küldöm majd akkor. csak le kéne fordítanom még angolra. :)
Szerintem érdemes lenne megküldeni.
- vszleg éppen azért jelezték, h küldjétek meg az esetleges észrevételeket, h ne kelljen tekintettel lenni a protokollra;
- ha csak udvariasságból ajánlották föl, de az utólagos emil sérti a protokollt, nem veszik figyelembe és nem hívnak legközelebb;
- ha csak udvariasságból ajánlották föl, és nem érdekli õket, nem veszik figyelembe.
Ippeg ezért érdemes lenne megküldeni, ha számít akkkor azért, ha nem számít pedig azért, mert következmény nélküli.
Shadai, írd meg nkik ezt így, ahogy ide letetted. Tökéletes elemzés volt.
OFF
shadai,
a kurucokat alig olvastam egyszer-kétszer. Az ideális megoldás az lenne, ha a szerkesztõit-szerzõit beiratnánk némely Platón-Arisztotelész-Cicero-Biblia-Szt.Ágoston-Szt.Tamás-etc. kurzusra.
Tudom, humanista eszmény, hogy az irodalom nevel, de jobbat nem tudok.
Küldd el, miért ne küldenéd? A legrosszabb eshetõség, hogy el sem olvassák. Na bumm.
Ha mégis elolvassák, azt mondják majd, végre egy valóban demokrata és progresszív hang. Ha csak ennyit elérsz, már jó.
ez az egész látogatást áthatotta valami kolonialista mûbáj. elmegyünk a bantukhoz megoldani a bajukat amelyeket maguk nem képesek. hát a nagy bunkós lófaszt. nem demokráciára kell tanítani minket itt kelet-közép-európában, hanem nagyhatalomként úgy viselkedni, ahogyan azt elvárhatja a gondolkodó globális közösség. például megengedni hogy végbéltükrözés nélkül is kimehessünk new yorkba.
Shadai,
már ezen álláspontok összefoglalása miatt érdemes volt elmenned!
üs ha lefordítod angolra, nem csak ennek az egy képviselõnek lesz érdemes küldözgetni, hanem egy csomó amerikainak, akiktõl teljesen idegen a centralizált zsidó képviseletnek még a gondolata is.
Illetve a szólásszabadság korlátozása. Illetve a zsidóság mint negatív öndefiníció…
Küldd el! Mit lehessen tudni: pillangó effektus? Amúgy meg a 2-es ponthoz csak annyit, hogy a nem vallásos/ateista (de úgy született és úgy is maradt) zsidók aztán végképp nem férnek be ez alá az “ernyõ” alá. üs õk elég sokan vannak (tippem: 10:1 arányban – minimum! – a vallásos/templomba járókhoz viszonyítva)
tölgy:
az gyilkosság lenne… (ennyi civilizáltság megölné õket) én rendszeresen szoktam õket olvasni, mert hozzátartozik a teljes képhez. kissé szórakoztat amit írnak, de inkább fáj. hogy ford fairlane stílusból átváltsak a Harry Potter fogalomkörbe: ahogy írnak, az nekem rendszeresen Rita Vitrol cikkeit juttatja eszembe… Megírhatnák normálisan, de nem, beleraknak gúnyos szavakat, és olyan mértékben, hogy az már túlzás. – a maguk módján modoros (hö, alliterál!)
shadai:
szerintem is küldd el, márcsak azért is, hogy látszódjon: magyarország is információs társadalom… és, egyébként is, ezek a pontok megint azok, amiért az elsõ pillanattól kezdve tetszik a JP!
nekem hiányozna amúgy a kurucinfó… igen: gagyi. igen: rasszista… mondjuk, én könnyen mondom, nem sért. de sztem, ha valamilyen szinten bántani próbálna, akkor sem venném fel, mert annyira szinvonaltalan, hogy még atomketék sem veszik fel a kesztût velük, mert méltóságon alulinak tartják
Szerintem is kuldd el. Nagyon jo elemzes!
Kurucéknál nemcsak a narrációval van baj, hanem h csúsztatnak és hazudnak is.
Amúgy a kuruc-bombagyár tengelyre épp a JP hívta fel a figyelmemet annak idején, hihi.
Sziasztok!
Sok mindenben egyetértek. Az, hogy a magyar zsidó identitás negatív, az egyrészt igaz, másrészt nem meglepõ egy 75%-ban kiirtott közösség esetében, harmadrészt önmagában nem érv a gyûlöletbeszédtörvény ellen. Elvileg nem mondható, hogy mindent lehessen mondani, mert azt nem feltételezhetjük, hogy a szavak soha, semmilyen kontextusban sem tettek, már úgy értem, nagypofájúan nyelvfilozófiailag. Ennél azért bonyolultabb szó és tett viszonya, a tettek pedig korlátozhatóak, korlátozandóak lehetnek. Egy esetleges törvény nem lehet zsidóspecifikus, mindenki méltóságát egyként, egyformán kell védje, ha szükség van rá. Persze, ezt össze kell egyeztetnünk az Alkotmánnyal, ebben Sólyomnak igaza van, a jogbiztonság fontos érték, ez valóban védi a zsidókat is, másokat is. Nem lehet vele játszani. Kérdés (ezt nem tudom megítélni), hogy szükség van-e erre a törvényre vagy a jelenlegi törvények következetes alkalmazása elég. Mindenesetre a törvény kevés, még akkor is, ha esetleg arra jutnánk, hogy szükséges, ez igaz.
A jobboldal, akárcsak a másik oldal, elég szörnyû, de ez sem zsidóspecifikus, a hiszti igen, Semjén például a Tóra alapján nosztaligázott kicsit megkövezésrõl, óvott a túlzott vallás és életformaszabadságtól, javasolt szenvedélybetegek számára brutális repressziót gyógyítás helyett. Pedig olvasta a Szentírást és állítólag mûvelt, több nyelven beszélõ ember. ?gyhogy, kedves Tölgy, minden okunk megvan, hogy kételkedjünk az esztétikai nevelés hatékonyságában. Erre a “baloldal” és a “liberálisok” nem homofóbiát, vallásszabadság elleni támadást stb kiáltanak, hanem antiszemitizmust. A homoszexuálisok, “destruktív szekták” tagjai, drogfogyasztók tórai alapú kezelését sürgetõ beszédbõl a zsidók fájnak nekik, akiket Semjén nem akart bántani. Ez is jellemzõ azért. A képviselõnek küldött levél ügyétõl függetlenül is, minél jobban meg kéne próbélnunk megérteni radikálisan más családtörténettel rendelkezõ hnfitársaink traumáit, hisztijét és esetleges igazságát is. Ez egy különösen traumatizált, csak traumái által (úgy-ahogy) összetartott közösségnek különösen nehéz, de mégis.
A második ponthoz nincs mit hozzáfûzni, maradéktalanul egyetértek.
Fontos vélemény, küldd el szerintem.
Gyuri
szia!
csatlakozom, mindenkeppen írd meg!
hatha tenyleg jelent vmit, hogy masodszor is felhivtak….bar en (is) inkabb a közös italozas erejeben hinnék…de hatha! en drukkolok!
Nem értek a diplomáciához, de van egy ilyen találkozónak gyakorlati hozadéka? Vagy egy poszt-mailnek?
Tegyük fel, hogy valami van, hogy érdemes legyen elküldeni.
1-ben egyetértek Vári Gyuri kiegészítésével. A negatív identitást elhagynám, mert bár igaz, nem tartozik a tárgyhoz. (Plusz bonusként nem kell olyanokat kifejteni, hogy mit jelent az „anti-turulists” :)
2-t kevésbé mazsihisz cinkelõre venném. A mazsihisz a mi problémánk, nem kell kivinni Floridába, ott tuti nem oldják meg helyettünk.
3-nál ne legyünk szereptévesztésben. Az amerikai diplomácia (és hírszerzés) elég árnyalt képpel rendelkezik a hazai jobboldalról (is). Reális képük van, nem a baloldal és a mazsihisz sugallta zsidófaló kép. Elég csak arra utalni, hogy a jelenlegi nagykövetasszony nagyon-nagyon jó kapcsolatot tart fent az ellenzékkel. Ez nagypolitika, amihez mi egyrészt kicsik vagyunk, másrészt nem is a mi asztalunk. Ebben szerintem nincs dolgunk.
Az elsõ 2 esetben a policy javaslat teljesen rendben van szerintem.
üs írd meg nekik, hogy a JP továbbra is ott segít minden képviselõnek és szenátornak, ahol tud :)
Mindenképp küldd el.
ürtelmes és konstruktív gondolatok.
Ártani nem árthatsz vele, se magadnak, se másnak.
A tao hármas tesztje egyébként a megszólaljak vagy ne kérdés eldöntéséhez, hogy nézd meg, hogy amit ki akarsz mondani, az i) igaz ii) fontos iii) jószándék vezérli.
Szóval hajrá…
kösz ani! tetszik ez a taoista checklist is. az elsõ és a harmadik stimmel, de a másodikban nem vagyok olyan biztos. ;]
tet: azt kérdezed, “van egy ilyen találkozónak gyakorlati hozadéka”?
ez a kérdés engem is kínoz. gondolom nincs. tate nélkül maradunk.
“A mazsihisz a mi problémánk, nem kell kivinni Floridába, ott tuti nem oldják meg helyettünk.”
ez tök igaz, de az összes többi témára is áll az 1%-os gazdasági növekedéstõl a magyar gárdáig. de nem viszem ki flordidába, a beszélgetésen sem került ez szóba. mondom, néhány whisky után lehet, hogy ilyenek is kiszaladtak volna a számon. ;]
“3-nál ne legyünk szereptévesztésben. Az amerikai diplomácia (és hírszerzés) elég árnyalt képpel rendelkezik a hazai jobboldalról (is).”
gondolod? én ezt még nem tapasztaltam. szerintem sem a baloldalról, sem a jobboldalról nincs túl árnyalt képük. a képviselõ kérdezte egyébként a témáról a társaságot, feldmájer válaszolt, aki finoman rugott egyet a jobboldal irányába. de lényegében igazad van, ez nem a mi terepünk.
Shadai, nem csináltok egy egyesületet?
(off: miért?)
sziasztok,
a mazsihiszes részt már csak azért sem kell beleszõni, mert már az hogy elhívtak és meg tudsz jeleníteni egy más hozzáállást normálisabban, lobbimentesebben mint ahogy õk teszik, az azt jelenti, hogy az intellektuális egyeduralmuk megszünt…
ennél több bizonyíték nem kell.
ha meg nem veszik figyelembe az már az õ problémájuk.
Gildor:
Igen, nekem is ez tûnt fel elõször a cikkek olvastán :))). Több a mondatokban a minõsítés, mint az egyéb állítás.
De legalábbis szerkesztõségi elv lehet, hogy minden mondatba tegyenek legalább egy jelzõt.
A többség egyértelmûen az elküldés mellett van, és én is hajlanék erre. Csak miért nem ott mondtad el ezeket? Vagy ezt írtad valahol, csak az én figyelmemet kerülte el? Szerintem jobb ott face to face elmondani, mint utólag írni, nem?
Igen, azt hiszem ez elkerülte a figyelmedet. :)
G’night!
Hello Shadai, szerintem is küldd el, nagyon jó lett. Rich egy kissé elgondolkoztatott, ami a mazsihiszes rész illeti, lehet, hogy igaza van. Tavaly még nem hivtak volna, a flodni forradalomnak most jönnek a hullámai, úgyhogy még hires ember leszel!!! Viccen kívül; jó, hogy képviselsz bennünket, köszi!
A téma ennél a postnál alapjában tényleg off, de amiért mégis a követségi látogatásoddal kapcsolatban jutott eszembe: sok esetben máshogy viszonyulnak az emberhez, ha egy egyesület tagjaként (vagy demokratikusan megválasztott elnökeként, stb.) nyilvánul meg (persze, akkor, ha igazi egyesületrõl van szó, nem pedig alibi-egyesületrõl).
Ráadásul a judapest.org nemcsak egy életképes civil kezdeményezés (minden jel szerint az), hanem szvsz közhasznú is.
Persze lehet találni elvi vagy gyakorlati ellenérveket is, meg demokrataként az ember ha nem muszáj, nem szeret szervezetesdit meg hatalmasdit játszani, és az is igaz, hogy nem a forma, hanem a tartalom a lényeg, de ettõl függetlenül az tapasztalati tény, hogy egy civil kezdeményezés kibontakoz(tat)ásához egy szint fölött szinte elkerülhetetlen a jogi személyként való inkarnálódás.
off: bocsánat, de minek a rövidítése a szvsz? üdv a messzi távolból
A cikk remek. Shadai, mél ment:)
üdv,
g.
Milla:
szerény véleményem szerint.
azért érdemes azon elgondolkodni, hogy téged egy szintre emeltek a zsidóságot képviselõkkel… lehet egyfajta finom utalás lennél?
Hát shadai igazán akkor elmondhattad volna, hogy hol kerülte el a figyelmemet. De értem én a nevelõ szándékot: csak olvassam, bogarásszam, kutassam. Ok.
és persze küldd el
gabrilo, köszi
Persze hogy küldeni kell!!!
OFF
nagylevin78,
hívjátok meg ide vagy máshova Semjént. Magyarázza meg mit gondolt. Biztosan kapható rá.
Bár részben igazad van, mert r.kat. teológiát végzett, de ennek hatásait sokban rontja, hogy szociológiát is és gyakorló politikus. Utóbbi kettõ meg mínuszt ér. Így a végeredmény jó, ha nulla.
1.)küldd el
2.)Waxler kúl, a Colbert Nationön is jó volt
3.)aki azt hiszi hogy ennek bármiféle hatása lesz W attitüdjére, bármi poliszira vagy bármi avernesszre, az pont olyan lúzer mint azok ott verszájjban meg a Károlyiék Párizsban, vagy a jelenkori kurdok…
Szóval kúl hogy elmentetek, meg az analízis is spot on, de ennek is inkább belföldi konzekvenciái vannak, mint valami jól végzett munka aminek beérik a gyümölcse késõbb.
Happy St. Patrick’s Day!
Az 1. pont telitalálat.
A 2. pontot meghúzgálnám a helyedben ( 2.-3. mondatok+ policy-javaslat vége)
A 3. ponttal egyetértek.
ürdekes olvasmány lesz nekik, ahogy nekünk is az.
üdv
B
Whisky helyett itt is inkább a kóserszilva: kérlek, küldd ki a levelet.
hello
mivel meghívtak, és véleményed van, és ott vannak azok a névjegyek a kezedben, ezért a legjobban teszed ha elküldöd nekik. én is azt mondom, mint valamely elöttemszóló, hogy helyenként legyen benne kevesebb a szurkálódás. (mazsihisz-irányba) de a lényeg, hogy nem véletlenül hívtak vissza másodszor is, várnak töled valamit, és mivel úriemeber vagy, ezért éppen eleget fogsz tenni a várakozásuknak! egyáltalán nem apróság, hogy hívtak, pontosabban, hogy 2.-szor is visszahívtak, és akármilyen civil vagy, illetve bármennyire távol akarsz maradni a politikától, attól még ha kérdeznek csak válaszolsz?!!
:)
üdv,
M
shadai, szerintem érthetõ, hogy meghívtak a nagy találkozóra, tekintve, hogy a blogot némiképp közösségi dolognak tartod és hát valljuk be, az is.
a sólyom flódni bazseva pont azt eredményezte, amit talán nem akartál, hogy politika kerüljön a vonaladra, persze egy biztonságos kritikai háttérjáték soha nem hozott volna több olvasót.
a találkozóból csak a meghívás-megjelenés volt lényeges, a leveledbõl talán okosabb lesz wexler, ha gyorsan megírod, talán sólyomnál is talál.
ritkán kommentelek ide, de most megteszem.
szerintem küldd, az észrevételek jók, és ahogy itt írták is többen: nincs lobbi szaga. ez tetszeni fog nekik, és érezni fogják, hogy jobban leírod a situationt, mint az alapvetõen lobbista establishment. õk ugyanis sohase fogják pl azt mondani, hogy kösz mi megvagyunk, segítsetek ennek meg ennek az ngo-nak.
(annyival kiegészíteném a gyûlöletbeszédes részt, hogy én pl nem értem az egészet (persze értem a szándékot, csak fölöslegesnek tartom), a Btk. 269. §-a Közösség elleni izgatás címmel pont errõl szól. na de mindegy.)
Lehet, h nem olvastam elég figyelmesen, de nem írtad le, hogy hogyan reagálták le a jelenlétedet az establishment neves képviselõi.
Különösen Mr Feldmajerre lennék kíváncsi ;)
mindenképpen küldd el a levelet, fõleg mivel a helyszínen nem volt értelme feldobni mindazt, amit a postban összefoglaltál.
- szerintem a generációváltást kellene a kedves amerikaiaknak támogatniuk … fõképp a mazsihiszen belül … a generációváltás nagy eséllyel magával hozná a “rendszerváltást” is;
- a középjobb pozitív diszkriminációjára tett javaslat viszont kicsit úgy hangzik mintha a politikai paletta jobb felén kellene zavart kelteni a baloldalnak tetszõ jobboldal külsõ támogatásával.
lehet azt tudni, hogy milyen a hazai establishment támogatottsága az American Jewish Community és más országok közösségei részérõl?
btw, a whiskyvel csak egyetérteni tudok :)
lehetett volna mondjuk valamelyik kosher whisky >>
http://www.kosherblog.net/2006/11/09/the-kashrut-of-whisky/
Generációváltás a Mazsihiszen belül? Kikre gondolsz?
Köszönöm a sok visszajelzést, nagy respect mindenkinek!
Az email-t meg fogom írni, a fenti észrevételek és tanácsok figyelembevételével (nem lesz mazsihisz-szurkálódás stb.)
J-Bone: Kovács Andrást régóta ismerem, az egyetemen is tanított, sõt még a CEU Jewish Studies honlapot is én segítettem elkészíteni anno. Szóval vele “kollegiális” a kapcsolat. Szeszler Annával most találkoztam elõször, de vele is volt egy pozitív kapocs: öcsém a Lauderban végzett. Feldmájer Péterrrel pedig simán udvariasak voltunk egymással. Nem hozta szóba senki a JP-t, kerülték a témát inkább (érthetõ okokból). Mindenki úgy viselkedett, mintha természetes lenne, hogy hirtelen ott ülök a Mazsihisz elnöke mellett. De biztos vagyok benne, hogy spekuláltak ezen a találkozó elõtt és után is. ;]
Shelf: egyetértek, elvileg valóban léteznek törvényeink mind a gyûlöletbeszéd (Btk. 269. §), mind a Magyar Gárda ellen (állam erõszakmonopóliumának érvényesítése: alkotmány!), de a rendszerváltás óta még nem sikerült egy esetben sem érvényesíteni a bírói gyakorlatban a Btk. 269. §-t. Sem Csurka ellen (Fradi-Fotex ügylet komment), sem Mónus Áron ellen, sem Szabó Albert ellen, sem ifj. Hegedûs Lóránd ellen, sem a tavalyi melegfelvonuláson történtek ellen. A többirõl nem is beszélve (a lista sajnálatosan hosszú.)
Szerintem 180 fokos fordulat lenne szükséges a magyar igazságszolgáltatásban Btk. 269. § ügyben (is). A Magyar Államnak ilyen formában a hatemongerek tudomására kellene hoznia, hogy nem áll mellettük. A gyûlöletre uszítást jogerõs bírósági ítéletekkel kellene megbélyegezni. A Magyar Államnak világossá kéne tennie, hogy ilyenkor jogsértés történt. Mivel ez a mai praxis szerint nem történik meg, a kirekesztésre uszító zsidófalók úgy gondolják (nem minden alap nélkül), hogy a Magyar Állam igazságszolgáltatása mellettük áll, ha mással nem, hallgatásával. Vétkesek közt cinkos, aki néma.
+1 szavazat az elküldés mellett. üs egy link ide, hogy mennyi ember támogatott benne. :)
üöööö… akkor mostantól… vagyis ismételjük meg angolul? ;) Ha csinálsz gyorsszavazást, legyen ‘definitely YES’ kategória benne.
Charlie, ha nincs kire gondolnom, akkor elõbb-utóbb úgyis megszûnik.
Egyébként nem vagyok annyira jártas mazsihiszen belül. üpp csak feltétleztem, hogy vannak ott is fiatalok, akik már más történelmi idõkben és más rendszerben szocializálódtak, mint a sokat emlegetett mostani establishment és esetleg nekik is terhes a negatív élményeken alapuló önmeghatározás … és talán várnak csendben. Vagy ez whisfull-thinking?
bocs … helyesen: vagy ez wishful-thinking?
Shadai,
ugyan mar meghoztad a dontest a kuldesre, de batoritaskent: biztos olvastad mar, hogy Angelday a plastik.hu -n mit vett a fejebe :) Szerintem analog a helyzet: te vagy most abban a szituacioban, hogy hallathatod a hangod, alternativat adhatsz, bogarakat ultethetsz bizonyos fulekbe. Elj vele szerintem :)
Nehany egyeb komment: amig nem muszaj, addig szerintem ne legyen szervezetesdi. Ez olyan ut, ami szerintem megkovesedeshez vezethet. Elobb-utobb talan elkerulhetetlen lesz, de most meg biztos nem.
Es vegul: szerintem a hatemongerek egyaltalan nem gondoljak, hogy a magyar allam vagy a magyar igazsagszolgaltatas az o partjukon allna. Szerintem ezt gondold vegig alaposabban. Neha abba a hibaba esunk, hogy azt gondoljuk, ertjuk az antiszemitakat, pedig sajnos sokkal komplexebb jelenseg ez.
UU: a “We Want Apple Hungary” link kint is van a napi linkek között (”Most olvastuk”). :)
Nekem úgy tûnt, hogy a felmentõ ítéletek után igencsak “triumphant” hangulatban voltak a vádlottak. Erkölcsileg saját magukat látták igazolni. Szerinted nincs ilyen “pedagógia” hatása a elbukott Btk. 269. §-s ügyeknek?
Mindenképp bátorítanálak, hogy küldd el a javaslatokat. Ma legtöbbször csak civil vonalról bír ésszerû, konstruktív ötlet érkezni. Hajrá!
UU: vezethet megkövesedéshez is, de prosperáláshoz is. Ez azokon múlik, akik tartalommal töltik fel.
Persze lehet, hogy nem érett még meg erre a judapest.org, mint ahogy az is lehet, hogy nincs is rá szüksége.
De ha egyszer “Diplomácia” a post címe, akkor felmerül, hogy a diplomácia világában az egymással interakcióba lépõ egyének a legkevésbé magánemberként teszik ezt, sokkal inkább az általuk képviselt csoport identitásának megjelenítõjeként.
A képviselet transzparenssé tételének egy létezõ, a semminél legalábbis egzaktabb és legitimebb formája az egyesület. Ami nem jelenti azt, hogy az egyedüli formája. Azt sem, hogy hibátlan, vagy hogy jelen esetben feltétlenül szükség van rá.
Csak eszembe jutott…
kovasz: igazad van csomó dologban, ezekkel a kérdésekkel mindenképpen szembe kell majd nézni elõbb-utóbb. igazából ambivalens vagyok a “csoport identitás megjelenítõje” szerepében, legalábbis ilyen direkt formákban (egy blog azért mégiscsak más).
Szerintem egyáltalán nem fontos, hogy az említett szereplõ szervezet-e vagy egy blog írója. A fontos az, hogy hányan olvassák, hányan figyelnek rá, hányan támogatják, hányan adnak a véleményére.
A magyar civil szféra tele van olyan szervezetekkel, amiknek két tagja van, és ezek átfedésben vannak más szervezetekkel, amikben szintén tagok és így létrehoznak nagy ernyõszervezeteket, amikben szintén õk a tagok.
Egy demonstráció szervezésekor nagyon látványosak, viszont aztán a demonstráción összesen 10-en vannak.
A Judapest.org-ot sokan olvassák, tehát annak ellenére, hogy nem bejegyzett szervezet, mégis lényegesen erõsebb, aktívabb, mint az átlag hazai szervezetek.
lehet, hogy ezért hívtak meg, mert õk ezt jobban látják, mint a hazai szereplõk.
Szerintem a Judapestnek pont az az erénye, hogy nem szervezet.
Ezért tud sokszínû lenni és nyitott.
De ha szervezkednétek, nyilvánvalóan kell egy nõi és egy goj tagozat/platform. Utóbbinak pedig feltétlenül nyitottnak kéne lennie a ffiak számára is!
bocs, helyesen: természetesen az el?bbinek kell nyitottnak lennie a ffiak számára is.
Attila: az, hogy nem szervezet, az nem erény, de nem is annak a hiánya – ez a fogalom ebben a tekintetben N.A. – és a sokszínûséghez és nyitottsághoz sincs köze.
Az egyesület/szervezet csak egy ruha, amit egy civil kezdeményezés vagy felvesz, vagy nem. A lényeg az, ami (aki?) a ruha alatt van. Alibiszervezetek esetében ugye csak ruha van…
Az egyesülési joggal való visszaélés nem a jog/lehetõség hiányát mutatja.
Dávid: Igazad van. Csak hogy kellõen skizofrén legyek… :-)
A fentebbi comment-emben pontosan az Általad írt kétszereplõs civil szervezetek miatt vonatkoztattam megállapításomat az alibiszervezetek komplementerére.
:))
és lehetne _mellette_ egy lányok-asszonyok platform is
küldd
két d-vel
Csak most látom, hogy benne vagyok az újságban…
1.) Az öregedés-topikot nem kommentálnám, de fogok rá hivatkozni, ha valaki szerint mégis:)
2.) Az esztablisment-topikot sem, bár látom, hogy itt a nagy zsidó világösszeesküvés víziójának helyi unokaöccseként egy kis zsidó összeesküvés képe dereng fel. Mindenesetre ünnepélyesen kijelentem, hogy a kahal rejtett forrásaiból származó valamennyi jövedelmemet felajánlom a kurucinfonak.
3.) Akkor most arról, ami fontos:
a. Nem tudom, shadainak mit mondtak, miért jövünk össze, de azt tudom – vö. tapasztalat, öregedés -, hogy az ilyen összejöveteleknek a legkevésbé fontos célja az ún. informálódás. Egy amerikai képviselõ stábja kb. fél óra alatt azoknak az információknak a sokszorosát szedi össze a hálóról és más forrásból – rendszerbe rakva, gyorsolvasási formára hozva (vö. briefing) -, mint amit mi ott összeimprovizáltunk. Az ilyen találkozó politikai gesztus – mégpedig többfelé: a képviselõ választóinak, a tevékenységét szemmel tartó hazai médiumoknak, a felkeresett ország politikusainak, esetleg közvéleményének arról, hogy mik a személy vagy az általa képviselt intézmény illetve ország szimbolikus és/vagy gyakorlati politikai prioritásai. Most is errõl – leginkább az elsõrõl – volt szó. Az aktus az üzenet, és legritkábban az, ami ott elhangzik – vagy nem. üs az amerikai politikai gondolkodásmód – számomra amúgy rokonszenves – szemléletét tükrözi a meghívási stratégia is, amit, tartok tõle, shadai félreért. A zsidó belgörcsök – ki kit képvisel, és miért nem, sõt milyen alapon, fonal máris elveszítve – itt nem játszanak. Mi nem irányzatok és intézmények, hanem bizony az amerikai politikai szemléletmódban elválasztott és jól értelmezhetõ szférák képviselõiként kerültünk rá a listára: a zsidó intézményrendszer képviselõje mellett az ettõl az intézményrendszertõl és egymástól is független zsidó oktatás, akadémia és civil társadalom szorgos munkásaiként, akiknek a neve különféle okokból mint ilyen ismert volt a meghívó elõtt. Szóval semmi kakukktojás. Tessék csak beletörõdni a prózai rántotta-szerepbe.
b. Gyûlöletbeszéd meg a web. Azt nem tudom, kinek mi volt a fejében, amikor az amerikai webszolgáltatók és a magyar gyûlöletbeszélõk kapcsolatáról esett szó, én biztos nem gondoltam azt, hogy Wexler képviselõ most majd hazamegy, és felhívja a rendõrfõnököt, akinek acélos ökle azonnal lesújt azokra az amerikai webszolgáltatókra, akik a magyar zsidók (és még sokan mások) által – akár joggal – ellenségesnek és uszítónak talált tartalmakat kolportálják. Ez a betiltásban való gondolkodás nagyon (k-)európai dolog. De azért az ábra nem is olyan egyszerû, mint ahogy az shadai leírásából látszhat: ha nem lehet lelõni, akkor sajna ez van. Az amerikai politika másképp mûködik, mint az, amit innen ismerünk. Egy amerikai politikusnak ezer eszköze van a nyilvánosságot mozgósítani olyan esetekben, amikor nem tetszik neki, hogy – mondjuk – egyesek szõrös állatokból készült cuccokat hirdetnek, nagy erdõk kivágásából csinálnak üzletet, szép, régi házakat akarnak lebontani, diktátorokat népszerûsítenek, zsidók ellen uszítanak vagy más olyan dolgot követnek el, amelyek legálisak ugyan, de ellentmondanak annak az értékrendnek, amelyet ez a politikus – és az õt megválasztók – képviselnek. Betiltani persze nem tudja ezeket a dolgokat, de nyilvánosan megnevezheti azokat, akik ilyesmit csinálnak, írhat nekik, hogy hagyják abba, ha nem teszik, felszólíthatja választóit, hogy ne vegyék meg, ne olvassák áruikat, ne hirdessenek náluk, ne szállítsanak, ne adjanak hitelt nekik. Megnyerhet más politikusokat is az ügy támogatására, elmondhatja sok-sok újságírónak, hogy mirõl van szó – hiszen joggal gondolhatja, hogy népszerû dolgot csinál, amit szinte mindenki támogat, és jó, ha errõl sokat írnak, beszélnek. Egyszóval ügy kerekedik, és az érintetteknek százszor el kell magyarázniuk, miért is járnak el úgy, ahogy – és százszor meg kell gondolniuk, hogy nem az szolgálja-e jobban saját érdekeiket, ha felhagynak a fókabõr bundák árusításával. Ettõl persze még lehet majd továbbra is fókabundát kapni, de máshol, drágábban, eldugott boltokban, anonim címekrõl, több utánjárással, állandó macerának kitéve, nagyobb megvetéstõl követve – szóval valahogy így. üs ez nemcsak elmélet – számos példa bizonyítja, hogy egy olyan, nyilvánosság-érzékeny társadalomban, mint az amerikai, ez az ügyközeli politika nagyon is mûködik.
Szia András! De örülök, hogy megtaláltad magad a médiában! :]
üs a meglátásaid is jók, most sokat tanultam.
üdv,
’shadai’
Mindekinek nagy tisztelet mégegyszer a sok hozzászólásért és javaslatért. Külön köszönöm Noéminek a segítséget a fordítással – ma annyira el voltam havazódva, hogy enélkül biztosan nem jutottam volna a levelem végére! A levelet tehát megírtam és már el is küldtem. 3-as pontot elhagytam (tényleg nem tisztem ebben észt osztani amerikai diplomatáknak) és a direkt szurkálódásokat is kivettem. Viszont három bekezdésben ecseteltem az alulról szervezõdõ zsidó közösségek helyzetét és kilátásait Magyarországon.
jól tetted shadai- ecsetelni kell- alulról szervezödni dettó és így teljes a kép- fekete és fehér közt egy kis szürke
Abszolúte az.
Háát, engem is idevonzott a téma. Nos:
az elsõ és legfontosabb szerintem az hogy egy amerikai politikus véleményét, törõdését és odafigyelését nem szabad komolyan venni. Shadai, hogy te mit írsz neki(k), az teljesen mindegy. Udvarias a részükrõl az odafigyelés, és kész, ennyi, és semmi több.
Akárhogy is, Amerikát azért veszik komolyan, mert rádioaktív sivataggá tudja változtatni kb. fél óra alatt a Föld felét, és egy amerikai politikus szerintem csak egy olyan embert vesz valóban komolyan, aki egy olyan világhatalmat képvisel, amelyik ugyanezt meg tudja tenni. A gyengék neve kuss. Persze a jópofi azért mehet…
Szóval ezt azért írtam, hogy miért ne írj semmit…
Egyébként az 1/ #2-es pont tetszik. Nagyon is! A negatív identitás minden gyûlölet forrása (vagy fordítva). Egy magyar lelkében is, és egy zsidó lelkében is. Ezért szoktam állandóan hivatkozni a legfontosabb micvére.
üdv
Rainmaker
esõcsináló: Biztos ez? Ismerjük a többezer ami politikust, egyenként, mélyinterjúval?
Idén nyárig kábé nekem is ez volt a véleményem, amíg együtt nem töltöttem jópár hetet jópár amerikaival. Egy toronyház tetejérõl estem le, elõítéleteim súlyos sérüléseket szenvedtek. Akiket megismertem, többségük elkötelezett, bátor, szabad ember. Mondjuk közösségi színházaztunk egy fejlõdõ országban. Aktivisták, közösségalakítók, egyikük “runs for Congress”.. Szóval ott is van mindenféle, most azt hiszem.
Lehet, hogy az a zöm, amit írsz, de szerintem ilyenkor megéri naivnak lenni (=fenntartani, vagy ismeretlenül is megelõlegezni a jóhiszemûséget), és betenni a közösbe a sajátot akkor is, ha
az esély
shadai,
rossz hírem van. Megint lakmusz papír letettek. A hülyék vagy cinikusak elkezdik
http://www.nol.hu/cikk/485035/
http://www.nol.hu/cikk/485292/
a barmok meg rákapnak
http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=144537
Nem értem, hogy jön ez ide.
De így ismét egy kattintásra vagyunk a mocsoktól.
Shadai, szerintem kuldd el az irasodat a beszelgetotarsaidnak is, nehogy ugy erezzek; hogy a hatuk mogott lobbyzol.
Shadai, az antiszemitak barmitol igazolva latjak magukat, ami az o velemenyuket tamasztja ala, es mindent irrevelansnak tartanak, ami nem az o velemenyukon van. Lasd meg azt a szines boru kozismert “enekes” esetet, aki ket nap alatt lett a kinyilt szemu fekete magyarbol kis alavalo hazudozo, attol fuggoen, hogy mennyire vagott egybe a nyilatkozata a “riporterek” velemenyevel.
Ettol fuggetlenul: en gyuloletbeszed tekinteteben elegge hippi es liberalis vagyok, a gyuloletbeszedet az egeszseges tarsadalomnak kell megbelyegeznie, nem a birosagoknak. Ez aranylag jol mukodik pl. Nemetorszagban, lasd a korabbi temakat. Ami viszont ezen mar tulmutat, ott tenyleg hatarozott torvenyi fellepesre van szukseg, peldaul egy melegtuntes resztvevoinek fizikai bantalmazasa. Sajnos ez a gond altalanosan jellemzi a magyar igazsagszolgaltatast: hiaba vannak torvenyeink, igen esetleges a jogkovetkezmeny. Ha kijon a rendor, ha talal eleg bizonyitekot, stb…
Remelem, ez azert javulni fog.
Kovacs Andras: nagyon ertekes komment, es allighanem igazad van, valoszinuleg gesztus talalkozo volt, es talan tenyleg keves foganatja van Shadai uzenetenek, de hogy klasszikust idezzek: “Bizok az egy szazalekomban, Bob.”
pedig a harmadik pont is fontos lett volna.
meggyõzõdésem szerint a jobboldalon sem *mindenki* hülye, olyan egyszerûen nem létezhet. és bár lehet, hogy az amerikaiak maguktól is egy hasonló policyt alakítanak ki elõbb-utóbb, rásegíthettél volna arra, hogy mûködjön egyfajta természetes szelekció. például egy látványos barátkozás jelenleg másodvonalbeli, normálisnak tartott fideszesekkel, elég erõs üzenet lehetne arról, hogy kell-e cinkos hallgatással újnyilasok alá adni a lovat. mûködni nyilván mûködne, az amerikai nagybácsiról máig élõ a mese.
és ha világos lenne, hogy a jobboldal egy részének normális külkapcsolatai is vannak, a maradék rész szélsebesen fog marginalizálódni, kicentrifugálódni a mainstreambõl, mint a valaha szépreményû drámaírónk, akire ma már alig emlékszik valaki, és akinek ma már az újságjára is az van ráírva, hogy “csurka isván lapja”, annyira bensõséges kis körnek készül, mint valami énblog.
Rátapintottál a lényegre, ebben egyet értek. The Relevant, the Stimulating and the Cool in the Hungarian Jewish Experience. …
Uhum.
Szóval igazolva vagyon a zsidó világösszeesküvés valóságtartalma, a rémhírek igazak.