Az elmúlt évben is nagy sikere volt azoknak a bejegyzéseknek, amelyek valamiképpen arra a helyzetre reflektáltak, hogy a zsidók sokszor nem homogén módon, izé, zsidók. “Hogyan ünneplik a zsidók a Karácsonyt?” - tette fel a költõi kérdést Fûszeres Eszter. A konvencionális válasz általában az, hogy sehogyan. A legtöbb nem-zsidó is így képzeli és persze a hivatalos zsidó szervezetek is ezt a képet sugallják. Fûszeres bejegyzésébõl és a hozzászólásokból persze kiderül, hogy a valóság ennél sokkal komplexebb és érdekesebb.
Társadalmi tény, hogy ma már a zsidóság sem egy zárt, homogén csoport. Rengeteg mikro- és makroszintû hatás éri a zsidókat is: ezek egy része sok generáció óta fejti hatását, egy másik része pedig teljesen új. Ezek a hatások, ezek a változások nem csak egy irányba, mondjuk “az asszimiláció” irányába mutatnak; ma már pl. legalább ennyire megfigyelhetõek kölönbözõ “disszimilációs” törekvések is (pl. két generációnyi kihagyás után újra felvenni a fonalat és kialakítani egy életképes zsidó identitást és kultúrát). Sokszor egyszerre jelentkezik a kettõ hatás, ezért gyakran egészen különös identitás és kultúraörzési formák jönnek létre. Erre plasztikus példa a karácsonyozási helyzet, de ezek a hibrid formák manifesztálódhatnak számtalan más dologban is. Ezek nem mellesleg gyakran nyílt vagy elfojtott konfliktusokkal is járhatnak. Ez különösen igaz az ún. “vegyesházasságokban” vagy a “vegyes kapcsolatokban”. Az amúgy is meglévõ identitás- és kulturális dilemmák itt kiélezettebbek lehetnek. Mit ünnepeljünk? Hogyan ünepeljünk? Kikkel ünnepeljünk? Milyen esküvõnk legyen? Hogyan neveljük a gyerekeket? Milyen óvodába, iskolába járassuk a gyerekeket? Hogyan viszonyuljunk a valláshoz? Az eltérõ szokásokhoz? Izraelhez? A múltbeli és mai magyar politikai és társadalmi eseményeihez? Simon Peresz beszédéhez? A sajtos-tejfölös sertéskarajhoz és a maceszgombóc leveshez?
Amerikában (ahol 7 millió zsidó él, lassan fele “vegyesházasságokban”) ezzel a kérdéssel számos szervezet foglalkozik, egy egész ökumenikus-mozgalomról (”interfaith-movement”) beszélhetünk. A raison d’être világos: foglalkozni kell ezzel az új realitással és kreatív megoldásokat kell találni ezekre a dilemmákra. Párbeszédre van szükség, egymás megértésére - saját magunk megértésére.
Konklúzió következik: miközben Magyarországon ez a probléma még jellemzõbb (még több a vegyesházasság, még több a kibeszéletlenség, még több a zavar), mégsincsenek ilyen szervezetek. ün legalábbis nem tudok ilyenekrõl. Inspiráló példaként szolgálhatna számunkra is ez a három kezdeményezés/közösség:
zsidó részrõl:
Interfaith Family
Tikkun - A JEwish Magazine, an Interfaith Movement
keresztény részrõl:
Bossey - Building and Interfaith Community
Ebben számomra Pi élete a kezdõpont (http://index.hu/kultur/klassz/pi0528). Utolsó kórházi zöld padon töltött beszélgetésünkkor Robival mindketten a zsidó vallást hiányoltuk a könyvbõl. ürdemes elolvasni, hogy a családja elõl miként rejtegeti a fiú mások szemében különbözõ identitásait és milyen a papa reakciója, amikor fény derül a “turpisságra”. Szerintem de facto minden elkülönült kulturális identitást takaró vallási átjárás esetében a vitatott probléma fennáll. Talán katolikus/református/luteránus átállásnál ez nem annyira sokkoló.
Valójában jómagam is ilyen interfaith “intézményként” funkcionálok. üs egyre több párbeszédet lehet látni Európa-szerte, mert muszáj. Hogy Magyarországon eddig miért nem? Mikroszinten talán az erõsebbik fél a vegyes házasságokban a másiknál kierõszakolja a maga igazát, vagy annyira nem ragaszkodik vallásához, hogy ügyet csináljon. Nálam a hit és vallás kérdése kettéválik, bár a kultúra/vallás nem feltétlen.
Mikro- és makroszinten egyaránt: Kommunikáció. Nyitottság. Alázat. üs HUMOR. Szerintem ennyivel le is lehetne tudni a kérdést. http://ngaboca.typepad.com/weblog/2007/12/brethren-with-a.html
http://www.kzst.hu/
http://parbeszedhaza.hu/main.php?folderID=1833
hm? (mondjuk ez inkább vallási dimenzió, de azért valami.)
plexus: ezek egyáltalán nem hasznontalan dolgok, de én nem a teológiai párbeszédre gondoltam, a bejegyzésem nem errõl szól..
Egyébként ezek a zsidó-keresztény teológiai párbeszéd-körök pont nem mondanak semmit a kulturális hibridizációról: alapvetõen két autonóm, monolitikus szellemi egységként kezelik a “zsidóságot” és a “kereszténységet” és a teológiai kölcsönhatásokat vizsgálják.
Bizony, shadai.
Ha nem lett volna görög filozófia, sem Augustine, most nem kellene ezen pörögni. Bárcsak a tradicionális keresztény teológia nem választaná ketté (a szent és a profán) a világot. Akkor mindenki láthatná, hogy mibõl lett a cserebogár. De így??? Amennyiben az ember a teológiáját helyreigazítja, a kultúra is szerves részévé válik e kérdésnek. Amíg azonban a világot szegmensekben vizsálja valaki, nem is lesz képes kulturális vegyülésrõl tartalmasan és józanul beszélgetni. Nem tud kilépni a saját dimenziójából és átjárni egy másikba, míg ha holisztikusan szemléled ezt a kérdést is, még akár egy fundamentalista helyébe is bele tudjuk magunkat képzelni.
Jó ötlet ez a vallások közötti párbeszéd-kezdeményezés.
A legtöbb zsidó származású egyszerûen nem vesz tudomást a múltjáról,pedig asszimilálódni csak úgy lehet.
Nem biztos, hogy egy hullámhosszon vagyunk Alma. ün nem a vallások közötti párbeszédrõl írtam, hanem arról, hogy vegyes, hibrid kulturális formák vannak - egy családon, akár egy személyen belül is.
Amit az asszimilációról írsz, az igen eredeti megközelítés: az asszimiláció a gyakorlatban épp azt jeletni, hogy az egyén többet nem kíván tudomást venni a múltjáról.
A címben a lényeg: hibridek vagyunk. Pont.
Feltételezem, akadnak páran, akik mélyebb elemzések nélkül is, úgy maguktól, mind másoktól ezt tekintik normális állapotnak. Hogy ebben, ki hogy tudja magát jól érzni, az nem túl sok dologtól függ.
A kulturális vegyülés - persze, azután, ha a ” mibõl lesz a cserebogár” már nem kérdés - pedig érdekes is lehet.
( Mondom ezt én, aki már önmagamban nagyon hibridre sikeredtem. Lehet, hogy ez a lelkemnek nem mindig tesz jót, de hogy hasznomra vált - amikor épp hagyom :) - az biztos. )
Na, ez passzolt shadai kommentjéhez :))
alma, mit is kellene tudomásul venni, vagy mirõl kellene tudomást venni?
csak nehany pld:
multbeli vegyes identitasok: a multat eltorolni, vay valamit csinalni vele: http://pilpul.net/komoly.shtml?x=40204
spanyolorszagi hajdani hibridekrol: http://pilpul.net/komoly.shtml?x=40521
a virtualis zsidotol a fuck jihad kituzoig: http://pilpul.net/komoly.shtml?x=36434
foci es fura hibrid konstrukciuok:
Rajta magyarok, elore Izrael: http://pilpul.net/komoly.shtml?x=27410
a zsido ajax: http://pilpul.net/konnyu.shtml?x=26056
ha aktual identitashibridrol van szo, igy hirtelen:
a haber saga (hanukaracsonyi csaladtortenet: http://pilpul.net/konnyu.shtml?x=27324
ha hirtelen programot kell mondanom:
Isten teremtette az alatokat, de nem azert, hogy megedd?
a zsido a vega es a buddhista beszelgetese tubisvattavalyrol
http://pilpul.net/konnyu.shtml?x=34416
ketsegtelenul, arrol nincs bennuk szo, hova vigyuk oviba a gyereket es kivel hazasodjunk. de ezek leginkabb maganugeky es csaladi temak.
Jaj, alma. Ha úgy gondoltad ezt a mondatod, ahogy én értelmezem, akkor az nagyon-nagyon nem stimm. :-/
Na jó. ün egyszerre vagyok zsidó és keresztény, és elég jól megvagyunk :) Páran állítják, hogy ez egy kicsit meredek, meg ezt hogy lehet, vagyis hogy nem lehet.
Hannukázom (újabban), böjtölök Pészahkor, karácsonyozom, pihenek(?)Sabbatkor/vasárnap, templomfélébe is járok, de nem is ez a lényeg. Ami: “‘you shall love the Lord your God with all your heart, with all your soul, and with all your mind.’ This is the first and great commandment. And the second is like it: ‘You shall love your neighbor as yourself.’ On these two commandments hang all the Law and the Prophets.” Re: család - azt, hogy milyen férjem lesz, még nem tudom. Feltételezem, hogy keresztény vagy zsidó, leginkább mindkettõ. Ki van még a világ szemében látszólag megzakkant identitású az olvasótáborban? Hogy éled meg? Mit szól a környezet? üs leginkább kellett valamilyen “coping mechanism”-öt kidolgoznod?
Van ilyen fajta asszimiláció is,tudomást vesz a származásáról,de pl. buddhista vagy krisnás lesz,mert a zsidó vallásban,kultúrában nem találja meg azt,amit keres.
öööö… tudom, h én vagyok csekélyértelmû, de most akkor igazából mi is a baj azzal, h vagyunk egy páran, akik besorolhatók a hibrid halmazba?(: v ez egyáltalán nem baj? elõre is elnézést a nyers megfogalmazásért, tehát: erõsebb kutya baszik. mindig. persze nem árt a kraft mellé némi diplomáciai érzék is, de a végeredményen alapvetõen ez nem sokat változtat(hat).
nem tudom biztosra, csak tippelek, h közületek sokan ismernek olyan vegyes famíliákat, ahol a nem zsidó családtagok, rokonok, khm, nem éppen filoszemitizmusukról híresek. na már most, egy efféle szituációban nem igazán hiszem, h sokat tud segíteni egy interfaith szervezet, elvégre nem kisgyermekeket, kamaszokat kell(ene) meggyõzni afelõl, h a zsidó kultúra és vallás nem arra épül, h miként lehet kiszipolyozni a ‘gójokat’, hanem bebetonozott világnézettel rendelkezõ középkorúakat, idõseket. makacs állatfajta.:] mindezek ellenére az ilyen rokonok imádhatják-szerethetik a zsidó családtagjaikat, csak úgy un bloc a láthatatlan, össznépi zsidóságtól rettegnek, viszolyognak.
a disszimiláció, vagy a részleges, ill. teljes beilleszkedés meg leginkább a hibrid egyénen múlik; neki kell önmagában meghoznia a döntést, h
a) nem kíván adott nemzettestbe még csak látszólagosan sem beolvadni
b) erõs személyiségként képes megküzdeni a halmozott identitás problematikájával, tehát felváltva, v párhuzamosan (?!) képes megélni (kirakat-) zsidó és (kirakat-) nem-zsidó énjét
c) érdekbõl, szerelembõl, érdektelenségbõl, félelembõl, satöbbi a totális asszimiláció mellett dönt, és az utódait már ennek szellemében neveli
a másik, amire gondoltam - lehet, h ifjonti naivitásból táplálkozik e gondolat -, h a nem megfelelõen mûködõ, ‘problematikus’ hibrid családoknál nem biztos, h elsõ sorban az ún. kultúrkör- és/vagy vallásbéli differencia/ák végett van(nak) bajok. ezer meg ezer egyéb tényezõ állhat a háttérben. arról meg nincsenek statisztikai adatok (legalábbis én nem tudok róluk, de ha vki talál, rakja be a linket pls), h mennyivel több az esetleges zûr egy kulturálisan, vallásilag, etc. heterogén család, mint egy, az elõbb említett tényezõk terén abszolút homogén család között. ha mínuszban van a családtagok érzelmi intelligenciája, akkor biztos ütik egymást.:]
na jó, kussolok.(: jöjjön Charlie és mondja meg az avétosat!:D
eae
Alma:
legutóbbi, 18:08kor keltezett kommentedre reflektálnék pár sorban, röviden.;]
Popper egyik könyvében írja (nem szó szerint idézem): Európában még az ateista is keresztény. nem véletlenül, ha beleszületsz ebbe a kultúrkörbe, és hosszú évekig, évtizedekig ebben élsz, akkor tök mindegy, h pogány, ateista, agnosztikus, zsidó, etc. vagy, akarva-akaratlanul kapsz egy keresztény identitást (természetesen nem arra gondol, h megszállott Jézus meg Mária fan leszel), melyet igyekezhetsz kigyomlálni magadból, de száz százalékosan sohasem fog eltûnni belõled.;] aki nem ért egyet ezzel, ne engem bántson, küldjön bombát szegény Popper Péter bácsinak.(:
másik.
(true) krisnás, buddhista, hindu, taoista senkibõl nem lesz, aki nem született bele. aki nem hiszi, járjon utána (elég a könyvtárig, könyvesboltig, esetleg a google-ig mászni, lévén jelentõs irodalommal rendelkezik a téma). ettõl függetlenül sok mindent át lehet venni ezekbõl a nagyszerû vallásokból, elsõsorban a bölcsességüket érdemes plagizálni, a többi másodlagos fontossággal bír (az én szememben).:]
biga:
énénénénén!XDDD hú, hosszú lenne a sztori, és már így is túlléptem a megengedett kommentszámot a napokban, itt a jp-n.(: nem akarom kihúzni a gyufát shadai-nál!:] majd, vmikor, egyszer, talán.(:
eae
enje,
b. párhuzamosan, nem kirakat
alma, mintha egy cseppet össze - vissza beszélnél …
shadai: igen, ezt érzetem is, azért írtam a vallási dimenziót. Ugyanakkor az “interfaith” elég érdekes fogalom: én a neten valódi vallásközi párbeszédtõl kezdve mindenféle ezoterikus-spirituális szájtokat találtam, amikor rákerestem.
kedves Ajudit,
a becses becenevem ehje, nem enje, meg enyje, stb.;]
Alma meg lehet, h nem mindent lát még tisztán, de ez nem feltétlenül baj. ha azért van itt, h értelmes párbszédet folytathasson, akkor már kész haszon, h megszólalt.:]
eae
Jeremiásnak is megmondták, hogy ne takarózzon a korával, eae. Tessék szót fogadni! :p
ürdekes volna különözõ országok “asszimilációs” módszereit/törvénykezéseit összehasonlítani. Jófajta sztorikat hallottam Ausztráliából, ahol nem lehet pattogni, nincs gyûlöletszítás, leültetik a ilyesféle propagátorokat. Mindenki happy, hogy ott lehet és kuss.
Svédországban sem lehet kendõzni, fejfedni stb. Idejössz (odamész), tiszteld a befogadó országot. Ilyen esetben vajon hogy valósul meg az interkulturalitás? Egymás mellett, egymást értve vagy a bevándoroltak mindent maguk mögött hagyva élik hétköznapi életüket? Tényleg mostanában mosódnak el csak ezek a vonalak? Csak a kérdéseket önteném még órákon át, inkább pont.
off
enje,
bocsáss meg nekem: de mi a fancért ” reflektálnék” - ot írsz? Hisz teszed. Nem kell az a már nagyon elterjedt, valamiféle udvariaskodó felhangot adó feltételes mód - ha nincs is feltétel.
basszus, elírtam :) meg :(
Bocs,Shadai,rossz lett az elsõ kommentem,mert csak a felét írtam bele annak,amit akartam.Az eredeti gondolatom az volt,hogy jó ötlet tudomást venni a vegyes származásról és beszélni is róla,akár vallások között.
írjam le 100x büntibõl?
eae ( biztos, ami biztos )
persze hogy persze … tudom, hogy itt lehet és érdemes megszólalni
most tényleg azt szeretnéd, h reflektáljak, kedves Ajudit?;]
Agytorna helyett jobb a személyes sztori. Várom “aki vagy”, hisz van, amit mondj. Shadai meg rendkívül irgalmas. Khm. Khm.
aha - ez nagy bátorság részemrõl, amikor elírtam a neved többször, betûket hagyok ki, stb. De tedd! :)
Azért írtam azt,hogy asszimilálódni csak a zsidóság tudomásulvételével lehet talán.mert anélkül nem lehet.Amit eae ír,az lesz belõle:érzelmileg nulla családok.
ööö. mit is hazudjak? szóval, tudom, h most több ezer ember csak azért nyomkodja megállás nélkül az f5-öt a billentyûzetén, h végre-valahára elolvashassa a teljes (eddigi) memoáromat, itt, a jp virtuális hasábjain, de ki kell ábrándítsam a kritikus tömeget, h ez nem fog bekövetkezni. ad1: elveim vannak, bõvebben kifejtve: szánalmas dolognak tartom a személyes blog mûfaját (annak ellenére, h van néhány kivétel, melyeket jónak tartok), még szánalmasabbnak tartanám, ha egy komment keretein belül égetném magamat és becses családomat azáltal, h kiteregetem ország-s-világ elõtt a szennyesünket, még akkor, is ha ez a szennyes, szvsz - helyenként - roppant mód humoros, szarkasztikus elemekkel lenne megspékelve.
ad2: köztudottan grafomániás ember vagyok, ergo, ha egyszer belecsapok a lecsóba, méghozzá teljes bikából, akkor addig ütögetem a billentyûket, amíg kéztõgörcsöt nem kapok. utána folytatom tovább az orrommal persze.
ad3: anyagias vérem háborogna, amennyiben teljesen ingyé’, felebaráti szeretetbõl publikálnék egy olyan anyagot, amiért alsó hangon is sékel milliókat kellene kérnem-követelnem a nagyérdemûtõl.
megoldás:
ha egyszer sikeresen leküzdöm a 41 fokos lámpalázamat, ígérem, egy stand up show keretein belül elõadom viszontagságokkal teli életem történetét. a jp-s törzsközönségnek 5%-os engedményt fogok kiharcolni a jegyek árából.;]
eae
“Azért írtam azt,hogy asszimilálódni csak a zsidóság tudomásulvételével lehet talán.mert anélkül nem lehet.Amit eae ír,az lesz belõle:érzelmileg nulla családok.”
tiltakozom. én nem ezt írtam.:] és ez a mondat meglehetõsen nehezen értelmezhetõre sikerdett amúgyis. relax-relax.;]
Elnézést,eae.
Kedves Shaddai,
ne haragudj, hogy monolitikus gondolkodó létemre bõszen belekontárkodom a témába, de az asszimiláció fogalmát a honi közélet jócskán félreérti. A szó helyes magyar fordítása nem az, hogy beolvadás vagy pláne önföladás, hanem az, hogy hasonulás. Ilyen asszimiláció, hogy a zsidó férfiak eurázsiai nomád szokás szerint nadrágot öltenek, hogy az Oszmán Birodalom területén élõ zsidók fezt kezdenek el hordani, vagy hitvallást szerkesztenek (Jigdál), vagymikor az askenáz zsidók katolikus szokás szerint kalapot, egy idõben cilindert tesznek a fejükre. Asszimiláció, hogy a zsidók átveszik annak az országnak a nyelvét, melyben élnek. Elõször a vulgáris latint (lásd a bencsen jidis ige latin gyökét), majd a ladinót és a jidist (das jüdische Deutsch). Asszimiláció az is, amikor a középkorban hol szakállt növesztenek, hol éppen ellenkezõleg lenyírják (a vallásosok is!), amiként a szír keresztényekhez való hasonulás, amikor egyes hívõk pájeszt kezdenek növeszteni. Asszimiláció, ha valaki zsidó létére megtanulja annak az országnak a nyelvét és megszerzi annak az országnak a mûveltségét, melyben él, pl. büszke arra, hogy egyetemet végzet (mert hogy a XIX. században az egyetemeknek még volt rangjuk). Ettõl még akár ortodox is lehet, vagy reform, vagy konzervatív, vagy vallásilag közömbös kultúrzsidó. Az asszimiláció tehát nem jelenti az identitás elvesztését vagy akárcsak meggyengülését, megrendülését. Az asszimiláció kultúrák és identitások közti, természetes kölcsönhatások sorozata.
Az asszimiláció tehát a zsidó identitás megõrzésének egyik eszköze, s mint ilyen elválasztandó a beolvadástól, a zsidó identitás föladásától.
Kedves Biga,
engem érdekelne, hogy miért böjtölsz peszáchkor?
Kedves Ehje,
???
Charlie,
ööö, mi végre a három kérdõjel?:] nem csináltam semmit.(: ha csak azt nem hányod a szememre, h megjósoltam, h majd eljövendsz, és megmondod az igazat.:] és így is lett. ahogy azt már megszokhattuk: pontos, precíz, kielégítõ, (számomra) új ismereteket is tartalmazó hozzászólást alkottál. részemrõl megy a riszpekt.(:
eae
Jó dolog ez az interfaith amit linkeltél, Shadai, szerintem már az is szupi lenne, ha szétosztanánk, hogy önerõbõl elkezdjük fordítani és kitenni valami szép oldalra. Bizony sokak agyalhatnak most is olyan kérdéseken, amik ki vannak oda írva. Pl. ehje_aser_ehje, írod, hogy mit segítene egy ilyen honlap egy olyan családban, ahol begyöpösödött látens antiszemita nagymamik/nagypapik vannak. Hát pont ezt. A gyerekeknek, akiké ugye a jövõ, válaszolhatná meg a kérdéseit.
Ott van például a bátyám és kedves felesége. Nem tudni, mi lesz. Volt kis keresztelõ, mi részünkrõl igyekezzük zsinagógába vinni a gyerekeket, ugyanakkor a szülõk nagyon toleráns emberek, de (vagy mert?) a keresztény nem keresztény, és a zsidó meg nem zsidó. (Talán ez még szerencse is.) Mindketten jógáznak igazából. Mi lesz ekkor viszont a gyerekekkel? Suliban fognak hallani a Bibliáról? Azt a keveset, ami az idõbe belefér? üs utána?
Biga, kérdezed, hogy ki az interfaith. ün nem tudom, mondhatom-e magam annak, mert félig-meddig lehet, hogy az vagyok, ugyanakkor közben meg erõsen vitatom a fogalom létjogosultságát. Szerintem a hit, vagy a vallás nem egy ruha, amit felveszek-leveszek (a zsidóké legalábbis tutira nem. Tényleg, van is az a film: “Isten nagy, én kicsi vagyok”). ?tkeresõ fiatalok persze mostanság ezt szabadon megtehetik, olyan a vallás, mint amilyen a kapitalista piac. Különféle gazdasági társaságok vannak. Pl. keleti érdekkör: jóga-tanfolyamok, zöld tea, meditációs zene, zen-könyvek. Ettõl igyekszem a legtávolabb tartani magam. Bejött ide, mert van rá kereslet, a nyugati emberek megijedtek a saját maguk civilizációjától és rögtön a Távol-Keletig szaladnának egy kis identitásért/kultúráért, holott a saját házuk táján is olyanok porosodnak a könyvtárban, hogy csak na. Szóval ez a kombináció nekem így egy kicsit “fujj”.
Aztán keresztény-zsidó párosítás: olyan elméleti ellentmondások kerülnek a rendszerbe, amiket csak meglehetõsen erõs belemagyarázások árán lehet csak feloldani. Egyik utat a különféle “zsidótérítõ” keresztény gyülekezetek jelentik, ez például tök érdekes:
http://www.caddik.shp.hu/
Azt mondják többek között, hogy nem gáz, hogy a zsidók _még_ nem hisznek Jézusban, szerintük ez csak Isten akarata lehet, hogy mindent a maga idejében. Vannak olyanok is, akik pont az ellenkezõjét mondják: nem hiszel Jézusban -> pokolra jutsz. Mindegy, hogy mi vagy. De a zsidók persze jó arcok, õk a választott nép, szóval térítsük õket.
De én ezeket nem érzem a magaménak, mert ezek is itt-ott ellentmondásosak. Saját álláspont kialakításán dolgozom, melynek lényege: a keresztény kultúrából és hitépítésbõl sokat tanulhatunk, illetve hitelveik egy részét tekinthetjük a zsidó hitelvek integrálható továbbfejlesztésének, ámde Jézus ember. Lásd:
http://www.judapest.org/?p=1611
Charlie: nekem elég nyelvi legitimitás az, hogy a “köznyelv” miként használja a kifejezést; a Dagály is Dagály és nem Népfürdõ. ;]
Etimológiailag teljesen helyes amit írsz, de a köznyelvben az asszimiláció kifejezés egy “ernyõ-szó” lett, ami az általad leírtakon kívül más jelenségeket is magában foglal.
Hogy tovább rágjam a gittet: zenetörténeti értelemben pl. a “klasszikus” zene csak a 1730 – 1820 közötti korszakban keletkezett nyugati mûveket jelöli (a barokk utáni, a rmantika elõtti zenetörténeti korszakot). A köznyelvben azonban a “klasszikus zene” minden olyan akusztikus, koncert zenét takar, ami nem “pop zene” - a 9. századtól a 21. aszázadik. Ez a felfogás érvényes és nem is pongyola; egyszerûen egy másik dimenzióban használja a kifejezést.
böjt: nem eszem kovászosat, csak maceszt. a szokásos okokból, kivonulás emléke stb. és peszách elõtt egy hétig. vagy ennél többet szeretnél tudni?
admc: szerintem pont a lényeg mellett siklottál el. Nem ruha az életemben a hit, és máséban sem szeretném ezt. Ebben egyetértünk.
Valamint nem az interfaith fogalma érdekel, hanem az ezzel kapcsolatos személyes tapasztalatok. Aki nem gondolja ezt megosztani egy nyilvános platformon (eae), teljesen megértem. Attól még az 5%-os kedvezményt idõvel igénybe szeretném venni :)
A zsidótérítõ keresztényektõl messzira szaladok, fõleg ha amerikaiak. Alapvetõen bármilyen térítõ tevékenységtõl kúszok, mint a vadliba. Így sajnos ehhez nincs hozzáfûznivalóm.
üs mivel nemcsak lipservice-t gyakorlok, nem is fejteném ki miként egyesül számomra ellentmondást nem tartalmazó gyönyörû egységként a két látszólag ellentmondásos hitvilág. Most stílszerûen írnám: PEACE. Inkább shalom.
Popper végül is rájött az évek során,hogy valójában õ zsidó.Díjaztam a szabadságot,ahogy megadta magának a lehetõséget,valójában az ürökkévalóban bízott végig.Ha minden keresztény hátterû krisnás,buddhista valójában keresztény,akkor ez elmondható a zsidó származásúakra is,ti.,hogy õk a valódi zsidóságot keresik ezekben a vallásokban,tehát könnyebben hozzáférhetõvé kellene tenni a zsidóságot.Igen,úgy gondolom,hogy ahhoz,hogy bárhová beilleszkedjen az ember,tudnia kell magáról,hogy kicsoda,még akkor is,ha a zsidósághoz akar visszatérni.
alma,
Popper születése óta tudja ( és az nem mostanában volt ), hogy zsidó, soha nem is voltak kétségei ezügyben. :)
Viszont ez a ” még akkor is, ha …”, ez nekem diszonánsan hangzik.
biga,
nekem úgy tûnik, persze, ez itt csak pár mondat, hogy a lényeget tekintve hasonlóan látunk - érzünk … Itt egyszer fordult velem elõ, hogy kedvem volt, és elmekegtem a személyes dilimet identitás ügyben … de így igazán nem lehet mindent elbeszélni.
kedves Alma,
az én olvasatomban Popper Péter, amióta az eszét tudja (és ez nála meglehetõsen korán bekövetkezett), tisztában van azzal, h õ zsidó. magyarán, erre nem kellett neki égõ csipkebokrot látva rájönnie.;]
azt nem tudom, h egy keresztény, v zsidó származású/felekezetû ember egészen pontosan mit is keres, mikor az ezotérikus vallások görönygyös útjára lép, abban viszont egyetértünk, h elsõ körben mki azt szeretné megtudni, h õ valójában ki is, és mit keres ezen a világon.
megátalkodott agnosztaként van pofám azt is leírni, h ehhez, és vmifajta küldetéstudat megszerzésének céljából nem szükségszerû a vallás felé fordulni. léteznek elégedett, kiegyensúlyozott ateisták is. legalább annyian vannak, mint ahány elégedett, kiegyensúlyozott hívõ van e planétán.
ps.: a történelmi egyházak által, rám kimondott átoknak/átkoknak a pontos szövegét kérem eljuttatni a szerkesztõségbe, ‘Walpurgisnacht’ jeligére.=)
eae,
bejött az f5 :-)
Kedves Shaddai,
I-sten látja lelkemet, nem etimologizálni akartam. A kritikám sem jelentés- vagy fogalomtörténeti. Ha sejtetõleg ill. címszavakban is, de mégis erõteljesen kultúrtörténetileg jártam körül a témát. Az identitásõrzés, -újraértelmezés nem egydimenzionális folyamat. Nem arról van tehát szó vallás- ill kultúrszociológiailag, hogy vagy asszimilálódom, azaz elveszítem az identitásomat, vagy disszimilálódom, tehát visszanyerem, hanem arról, hogy az asszimiláció is lehet identitásmegtartó erõ, ahogy a disszimiláció is lehet halálos csapás az identitásomra, sunkra, sotokra. Igen szemléletes példa ez utóbbi lehetõségre a jelenkori, már idézõjelbe teendõ neológia, mely pont azért veszíti el a vonzerejét és az autenticitását, mert disszimiláns: ideológiájában (retorikájában) visszalépett a kongresszus elé, értsd, elkezdte játszani az ortodoxot, s erre csak inautentikusan, amolyan rossz vidéki színész módjára képes: Néhány száz ember igényeit elégíti ki úgy-ahogy, míg tízezrekét hagyja kielégületlenül. Hasonló mondható el asszimilációról és disszimilációról persze a nem vallásos zsidóság tekintetében is, csak azon a területen nem én vagyok az autentikus forrás.
Kedves Biga,
ezek szerint más a böjtfogalmunk. Böjt a számomra az, ha az ember nem eszik, nem iszik, nem él házaséletet stb. Ezek szerint te a böjt szót keresztény értelmében használod: eszel-iszol, csak mást és talán kicsit kevesebbet. Azt viszont nem értem, hogy miért peszách elõtt eszel egy hétig maceszt. Ha nem indiszkrét, megkérnélek, meséld el az okát.
Ajudit,
ehje-bejnye, mi az, h beelõzöl?:]] elõször a nevemet írod le rosszul, ráadásul zsinórban kétszer, utána megfosztasz a szociális munkási feladataimtól?
az identitás problémákat, hibrid családi történeteket meg alkalomadtán, egy (jp-s?) offline meeting alkalmával elõ lehetne adni, csak, h ne maradjon írásos nyoma a fertelmes titkoknak, melyekkel a gyárosok és az infósok visszaélhetnének.(:
eae
A szoc. munkási feladatokban - kényszerûen - elõtted járok,
az elírásaimat már elõbb szántam-bántam :)
Az offline meeting jó ötlet, a múltkor már majdnem elmentem … Az infósok persze, akkor is visszaélhetnek …
Charlie,
a böjt a keresztényeknél, legalábbis a katolikusoknál is a teljes nem evést jelenti, és ha jól emlékszem, húsvét elõtt van nagyböjt. Tiszta méregtelenítõ kúra, spa élmény lehet.:)
“Hogyan ünneplik a zsidók a Karácsonyt?”
Mélységes skizofréniában!
A skizo vagy van, vagy nincs, a depresszió szokott mélyülni, egyre. Vagy depressziós skizo?
Húúú, de jól el lehetne pszichologizálni azon, hogy miért is a zsidók, szerinted …
Na ez jó kérdés, ilyenkor mindig vannak sablon teóriák: öntudat hiánya, másság érzete stb., de nekem legjobban az tetszett egy cikkben, mikor a pusztában való vándorlással azonosították minden zsidó életét és persze az egész egy nagy szenvedés, csak azt mindenki másképp viseli…Na mivel azonosítja Kánaán-t?
Kedves Ajudit,
az a kereszténység, melynek a kultúrtörténetét talán némiképpen ismerni merem, a böjtjei során a hústól, a tejtõl ill. tejtermékektõl, a tojástól és a bortól tartózkodik. Halat, kenyeret, burgonyát, zöldséget stb. szabad enni. (A keresztény böjtök ugyanis nem egy napig tartanak, hanem általában negyven napig. Szent Márton napján [nov 11.] volt az utolsó étkezés az adventi negyven napos böjt elõtt, a másik húsvét elõtt van.) Az utóbbi évtizedek még ezeken a böjti szokásokon is sokat lazítottak.
Írtam Charlie-nak privát, csak annyit, hogy persze nem ünnep elõtt, hanem utána nem eszem kovászosat 7 napig (Ex/Shemot12:19), sorry. Talán annyit érdemes a levelembõl itt megjegyezni, hogy amikor Dániel visszautasította a király ételét és csak zöldségen-gyümölcsön élt, nálam az is böjtnek számít. Tévedés lehetõsége bekalkulálva :)
-ajudit: a schizophrenia simplex-ben a tünetek szinte észrevétlenül alakulnak ki, majd fokozatosan egyre kifejezetebbek lesznek. :-\
ForrestDumb:
p
akkor most ezek szerint minden zsidó skizofrén?
(ehje: nem, dehogyis!)
(ehje2: ó, hallgass!)
(ehje napóleon: mindketten kussoltok!=))
Miért kivagyi? Szerinted minden zsidó ünnepli a karácsonyt? :)
Kedves Charlie,
akkor arról van szó, hogy amirõl én hallottam a szegények böjtjérõl szólt, nem volt se hal, se burgonya, se semmi. :)
De legalább a 40 napot jól tudtam.
Forrest, aha, ha kivülrõl nézed, ahogy írod: tünet. üs a kifejezettebb tünetek is van, hogy eltünnek, majd újra… és ez így megyen véges-végtelen.
ha belülrõl akkor pedig minden OK, mivel ebben az állapotban nincs betegségtudat.
—más—
Tegyétek szívetekre a kezeteket és írjátok be nekem, hogy mit gondolnátok arról a nem zsidó szomszédról, aki szukkotra sátrat emelne az erkélyén?
ün semmit, mert
nem tudom, ki zsidó, ki nem. üs nem is fogom.
A szukkotnak majd utána nézek … de az nem változtat a 0 gondolaton.
A pszichiátriában ennyire lehet/szabad kinyilatkoztatni?
( A majmok a ketrecben röhögnek a bezárt embereken. )
Két oldal csak, és már mást mondanak:
1. Szukkot, a sátoros ünnep
2. (Vigyázzunk: egyesek, tévesen sátoros ünnepnek nevezik a szukkotot magyarul, ám ez helytelen, mert a „sátoros” egy kisebb keresztény ünnep neve
A forrásért már nem mászok vissza. :)) A lényegét értem, és még a zsidó böjtrõl is olvastam.
Ajudit!
ez utóbbbi forrás csak az ünnep nevével operál:)
Shadai!
Offline program? egész sokan megszólaltak ezügyben;)
pl. tesztelhetnénk hibrid autókat a totalcarral! ;]
majd lesz valami, hamarosan.
Ha jól tévedek, akkor a keresztény ünnep neve sátoros ünnepek, többesszámban, míg a zsidóé sátoros ünnep, de még inkább, precízebben, sátrak ünnepe
ün meg úgy tudom, hogy minden olyan keresztény ünnepet “sátoros ünnepnek” hívnak, ami úgynevezett búcsúval és régen ehhez kapcsolódó vásárral járt,a vásár pedig ugye sátorállítással. Pl mézeskalácsos-sátor.
de lehet, hogy ez hülyeség..
Karácsony, húsvét, pünkösd, ezek a sátoros ünnepek, de hogy miért, fogalmam sincs, lehet, hogy a te etimológiai magyarázatod az ok.
A ‘hogyan legyen vallasi skizo a gyerekunk’ temakorben itt egy helyes kis video. :)
http://youtube.com/watch?v=2ATcainiaHg
lol ez üt…
A szukotot régebben a félreértés elkerülése érdekében nevezték lombsátrak ünnepének (Laubhüttenfest).
azért legyünk õszinték, Bödöcs vagy Kõhalmi jobban nyomja a stand-upot mint Sarah Silverman.
amúgy biga,
no para, nem te vagy az egyetlen hibrid errefelé. katolikus apa, zsidó (ámbár megkeresztelt, ámde ateista) anya. sivaista/jógás húg. rokonok a szélsõjobbtól a szélsõbalig.
any questions?
lol még mindig, hiába hazai pályán mulat legjobbat az ember
Visszakanyarodnék a szöveghez - nagyon érdekes volt valóban a “hogyan karácsonyoznak a zsidók” bejegyzés és a reakciók, örültem látni, hogy ez egy olyan fórum, ahol kulturáltan és értelmesen lehet feszegetni tabukat vagy kínos kérdéseket, nem a szokásos sunnyogás megy. Shaddai és többiek, jó, hogy ilyenre csináltátok ezt itt.
Charlie,
a lombsátrat is olvastam, meg a felhasználandó 4 féle virágról is.
Lehet, hogy keresek majd egy kertet ( nekem nincs, és az erkély is romokban ), és állítok lombsátrat. Amilyen lehetetlen egy helyen vagyok, senki sem fog a szuk(k?)otra gondolni … :(
A kankutyák májusban csak a szukára gondolnak…
Charlie,
igazi állatok közt lenni ( lásd: kankutya ) nem biztos, hogy rossz … májusban. Neked milyen ebed van?
Semmilyen.
ün nehezen bírnám ki, ha csak emberek lennének a közelemben … és ez még mindig csak a lehetetlen helyrõl szól, ahol vagyok.
:)
A lakásom tele van mikrobákkal. Ez megnyugtat. (Meg aztán praktikusak is, nem kell õket sétáltatni, mikrobaeleséget sem kell venni, így a tápszeráremelkedés sem tud begyûrûzni.
ün megértelek, azt hiszem … te nem engem.
Biztos vagy te ebben?
Nem, mindig mindenben kételkedek. Az éves kérdõjel felhasználásom igen magas, az átlaghoz képest. üs felmenõim intelme ellenére, visszakérdezek - van, hogy csak magamban.
Most olvastam más blogokban az izraeli utakról. üs errõl jutott eszembe, hogy itt is megkérdezzem: ha eltekintek
( szeretnék ) az utazási irodáktól, és picit túl vagyok a 30 akárhanyadik évemen, és mégis szeretnék elmenni Izraelbe, de nem tök egyedül, mondjuk idegenekbõl álló csoportban - nyilván nem ingyen, nos, akkor hol lehet - lehet? érdeklõdni?
Kedves Ajudit, a szochnutnál szerintem szerveznek ilyesmiket… (www.szochnut.hu)