Nemrégiben került nyilvánosságra a hír, hogy a világ legnagyobb napelemes erõmûvét készülnek megépíteni a kaliforniai Mojave sivatagban. A mindenféle technológiai, politikai, gazdasági érdekességeken felül JP olvasó nem mehet el szó nélkül amellett a tény mellett, hogy a cirka 500 MW-os napenergia-telepet egy izraeli specialistával, a BrightSource Energy-vel építtetik meg az amerikaiak. A témára rávetette magát a HVG tudósítója is és rögvest készített egy interjút a cég szülõatyjával és vezetõjével, Arnold Goldmannal. Ebbõl kiderül, hogy a cég ugyan „amerikai”, de van egy izraeli leányvállalata, a LUZ II (volt természetesen ezt megelõzõ LUZ I. is, ami nem csõdbe ment, hanem az általa képviselt technológia felett eljárt az idõ, ezért upgradelni kellett). Valójában az izraeli leágazásé az a különleges napelem-technológia, amihez a kaliforniai megrendelõ is ragaszkodik.
Hogy miért, ahhoz tudni kell, mit is tud egy napelem.
Több fajta módszert alkalmaznak parallel manapság, de fõleg a Nap mozgását napraforgószerûen lekövetõ szilíciumkristályos megoldást kedvelik, amelyben a fény fotonjai egy üveg és egy szilícium rétegen áttörve valami spéci olajt fûtenek. A forró olaj pedig egy gõzgenerátort meghajtva áramot termel. Nem túl bonyolult a folyamat, viszont drága és nem hatékony. A fény energiájának nagyjából 20%-át tudják így elektromossággá alakítani. Izraelben viszont sokan törik fejüket, hogyan is lehetne az energiafüggõséget helyi megoldásokkal jelentõsen csökkenteni. Ott van ugye a Negev és a több ezer órányi napsütés. üs ott van a számos egyetem, illetve kutatóintézet, plusz a profi programozói háttér. Ezeken az alapokon arra a megoldásra jutottak, hogy a napelemeket tükörként használva (szigorú számítógép-programok segítségével) egy pontra kell fókuszálni, így koncentrálva felerõsíteni az energiaátadás hatékonyságát. Ezzel az egyszerû trükkel jelentõsen lehet növelni a napenergia-telep áramtermelõ képességét. A fent említett 500 MW-hoz viszonyítási alapnak megemlíteném, hogy a paksi atomerõmûvünk 4 blokkja közül a legnagyobb termel 460 MW-ot, ami a hazai áramszükséglet kb. 10%-a. Szerintem egy hasonló elven mûködõ napelem park remekül termelne az Alföldön is, ám sajnos ilyen nem fog a közeljövõben épülni. Az ok pedig roppant egyszerû. Izrael már-már osztrák, dán, stb messzeségekben jár elõttünk környezettudatos életmód tekintetében. Legalábbis, ami a kutatói, befektetõi erõfeszítéseket illeti. Nem a Tubisvát megünneplése az egyetlen különbség. Pedig ott a kutatóknak – még a Negevben is – jellegzetes helyi problémákkal is meg kell küzdeniük. Egy a Héber Egyetemen PhD-t végzõ izraeli ismerõsöm története: õk éppen a sztratoszféra szennyezettségét vizsgálják fizikai úton, vagyis egy viszonylag nagy tükörrel koncentrált fényt “vetítenek” ezer kilométeres magasságokba, majd egy távcsõvel vizsgálják a levegõ fénytörését, amelybõl kiszámítják a szennyezettséget. Immáron a harmadik 8000 Eurós tükröt használják. Az elsõt az izraeli titkos fegyverektõl rettegõ palesztinok törték össze kövekkel egy éjszaka. A másodikat pedig az IDF katonái lõtték ki kilométerekrõl. Kíváncsi lennék a napelemeket kutatók hányszor jártak hasonlóan. Talán ezért részesítik elõnyben õk is a Mojave sivatagot a Negevvel szemben.
Lehet hogy Szabó Gyuri nácinak nézte a tükröt még anno az IDF színeiben :)
ün alföldi gyerek vagyok, pakstól nyolc kilométerre…inkább ilyen tükrös genyók legyenek, mint atomerõmûvek…bár alapszett nem parázok tõlük, de az elhasznált fûtõanyag sorsa aggaszt…különben is, a keresztszüleim terveztek valami rohadt fontos dolgot a ‘zerõmûbe’, és õk aszongyák, nem kell parázni, jó kis ‘zerõmû a paksi…
De inkább legyenek tükrös dolgok…és néha nézzenek bele a vezetõink, hogy a valóságot lássák…
Béke.
Azért se várjunk az Alföldre ilyet, mert a Negevben vagy a Mojave-sivatagban sokkalta magasabb a napsütéses órák száma, mint itt, és ráadásul tél se nagyon van. A technológia tényleg nem rossz, de ezt nem a LUZ II fejlesztette ki sajna. A nyolcvanas években a francia Alpokban épült meg az elsõ ezen az elven mûködõ napkohó.
A legújabb generációs atomerõmûvek már sokkalta kevesebb hulladékot termelnek, mint például a paksi, és nagyon biztonságosak is. Sajnos a mai ún. zöld energiák kihasználása szinte sehol sem tudott nagy mértékben elterjedni, pont az alacsony hatásfok és a nem egyenletes termelés miatt. Egyedül Izland használ 90% fölötti mennyiségben zöld energiát, de ez sem nap vagy szél, hanem geotermikus energia.
Bármennyire is szépen hangzik ez napkollektoros, szélturbináls dolog, sokkal inkább a fúziós energia felé mutat a jövõ, esetleg az árapály mozgás kihasználása felé, de ugye az csak a tengerrel rendelkezõ országok számára elérhetõ. Mindettõl függetlenül örülök, hogy ilyen tervek valósulhatnak meg, mint ez.
ürdekes a téma. Amúgy szerintem cionista szimbólum is (lehetne) a napenergia: míg az arabok a föld mélyébõl (a “sötétbõl”) teremtik elõ az alapvetõen piszkos energiát, addig a zsidó államban a fénybõl és az égbõl teremtik meg a tiszta energiát. ;P
zebulon, a télen kívül a fény beesési szöge is játszik, nem? Mo. túl messze van az egyenlítõtõl, ahhoz, hogy gazdaságosan kinyerhetõ legyen a napenergia, nem?
zebulon, igazad van, a LUZ II profibb programozással ‘csak’ tökéletesítette ezt a módszert. izrael nagyon ki van hegyezve mostanában ezekre a progresszív iparágakra. egyébként a németek erõsek még ebben. mármint a létezõ napelem-technológiák tökéletesítésében.
én azért nem írnám még le a megújulókat. igen, jelen pillanatban nem igazán hatékonyan termelnek áramot, de sokan és gyorsan igyekeznek javítani a technológián. az autógyártóknak is kellett 100 év, hogy a mai szintre jussanak. nem hiszek a vizierõmûvekben és a bioüzemanyagban, mert szerintem nem jó dolog azt felhasználni energia-elõállításra, amit amúgy megiszunk, megeszünk. a fotovoltaikus cuccban viszont van perspektíva. óriási energia figyel ott kint, a világûrben, amibõl a hozzánk legközelebbi a Nap.
az atomerõmû, akárhanyadik generációs is, nekem nem szívügyem. a biztonságon lehet javítani, bár az eddigi nagyobb balesetek nagyobb része emberi mulasztás eredménye (tévedni ugye emberi dolog - csak itt túl nagy a kockázat). az uránnak viszont vhogy a blokkba kell jutnia, a kiégett fûtõanyagot pedig valahová el kell utána ásni. ez már most is gond … mi lesz, ha 2x ennyi atomerõmû lesz? a termonukleáris erõmûnél pedig még azt sem tudni, hogy vajon tényleg mûködik-e.
“míg az arabok a föld mélyébõl (a “sötétbõl”) teremtik elõ az alapvetõen piszkos energiát, addig a zsidó államban a fénybõl és az égbõl teremtik meg a tiszta energiát. ;P”
Tán nem utaztál benzines járgánnyal? Ne legyünk képmutatók.
exlex: humorizálni próbáltam. én kérek elnézést.
Az interjúból elég szépen kiderül, hogy a napenergia-felhasználást a politika akadályozza leginkább. Nem lehet addig gazdaságosságról beszélni, amig a megújuló energiaforrások alkalmazása legalább ugyanolyan feltételekkel nem megy, mint az olajból szerzett energiáé.
shadai, ezeken a vicceken szoktak a másik oldalon úgy megsértõdni, hogy soha nem mosod le magadról, hogy rasszista vagy…
valaki: milyen “másik oldalra” gondolsz? én lemosom.
“míg az arabok a föld mélyébõl (a “sötétbõl”) teremtik elõ az alapvetõen piszkos energiát, addig a zsidó államban a fénybõl és az égbõl teremtik meg a tiszta energiát.” - míg…., addig….: a két oldal.
Nem szerencsés vicc, sokakat sért, márpedig ugye azt senki sem szereti.
Fúziós erõmû, naperõmû, ezek a jövõ útjai. Addig is tökéletesítgetjük a meglévõ atomerõmûveket, esetleg új, jobb fajtákat találunk ki. Dicséretes dolog ez a beruházás, és végre a teljesítmény is elfogadható (persze még mindig ott vannak a problémák: hatalmas területet foglal, nagyon kevés hely alkalmas a megépítésére stb.)
Hajrá!
rátapintottál: az egyik nehézség a terület. az ingatlant, amire a naperõmû települ, meg kell venni, a vételárat pedig általában beszámolják a késõbb, ott elõállított áram árába … ennyivel is drágább mint a kõlaj, gáz, stb.
a hatékonyságon olyannyira dolgoznak, hogy van már olyan új napelem panel, amelynek 1 négyzetcentije meghajt egy szoba-ventillátort.
a politikusoknak kell lépni, mert ösztönzõk nélkül a gazdaság nem foglalkozik addig a kérdéssel, amíg alacsony a megtérülés.
az arabokról csak annyit, hogy azért az olajpénzekbõl igen normális dolgokat (is) finanszíroznak:
>> The Masdar Initiative: http://www.masdaruae.com/
Az a vicces a dologban, hogy (amit te is írtál daavid) a naperõmûnek nagy terület kell, amit másra nem igazán tudunk hasznosítani, ahol nem árt a flórának/faunának. Ez pedig csak az Egyenlítõtõl nagyon távol vagy elég közel található. Többnyire sivatagos arab országokban. Jó, persze, ott a negev, de az eltörpül a szaúdi vagy az afrikai sivatagos területek mellett. Nagyon meglepõdnék, ha az Emirátusoknak, Szaúd-Arábiának, Ausztráliának vagy az USÁnak ne állna rendelkezésére már a megfelelõ technológia, de amíg Kína és India bármit megad az olajért, és amíg az olcsóbb, mint az alternatív energiaforrások, ne várjuk, hogy kikerülnek a laboratóriumokból, kísérleti telepekrõl ezek az újítások.
A fúzió pedig tényleg nagyon érdekes kérdés, és hamarosan választ is kapunk rá, hogy mûködik-e. Ha igen, akkor gazdaságosság szempontjából lenyomja a zöld-energiát, és az fog elterjedni. A szél-, víz- és napenergia hasznosítása pedig megmarad a különlegesen jó adottságokkal rendelkezõ országok sajátosságának.
ün sem értek egyet a bioüzemanyagok és bioerõmûvek propagálásával, de talán az ásványkincsekben és egyes természeti erõforrásokban szegény országoknak rövid távon megoldást jelenthet.
Ja, és a Masdar Initiative-ért pedig nagy respekt!
Nu, ilyen tükrös cajg már ketyeg Sevillában ( http://www.inhabitat.com/2007/05/21/sevilles-solar-power-tower/ )
A koncepció is kiváló, hogy direkt napfénnyel forraljuk fel a vizet. Az atomerõmûvek is csak vízforralók, az elõállított gõzzel generátorokat hajtunk, az ötlet annyira nem eredeti, ha mond valakinek valamit Héron gõzgépe…
Ettõl még remek kaland, csak különböztessük meg a fotoelektromos napcellát a vízforralóktól. A fotoelektromos kaland egyelõre nem akar nagyon jó hatásfokkal mûködni, ráadásul az elõállítása roppant energiaigényes és környezetterhelõ, viszont szinte örökéletû.
Az összes ilyen nagy felületû cuccnak egy hátránya van, pucolgatni kell a táblákat, mert a felület szennyezettsége szignifikánsan befolyásolja a hatásfokot, ez a tükrökre is igaz meg a fotoelektromos szisztémákra is.
Itt újzélandon 15 év múlva függetlenek akarnak lenni a fosszilis energiahordozóktól, villanyos autók meg minden. Kíváncsi leszek. Mindenesetre pont most találtak itt a zátony mellett valami irdatlan olajmezõt (kicsit makói gáz szindróma, de állítólag már érdemes kitermelni).
Az alternatív energiaforrások legnagyobb baja, hogy egyenetlenül termelnek, az energiaigény viszont jól tervezhetõen ingadoz. Sajnos ha eláll a szél, akkor kell pótolni a rendszerben az energiát, valami fixbõl, remélhetõleg ez nem olyan távoli jövõben fúziós alapon fog menni. Ha a fúziós erõmû mûködõképes lesz és pozitív lesz az energiamérlege, akkor kiváló felfutása lesz a kiegészítõ alternatívoknak.
Meglátásom szerint a napkollektor/napcella/szélgenerátor kombó háztartási szinten príma megoldás, és csökkenti a háózatból kicsatolt energia mennyiségét, közvetlen haszna van az emberek számára és az erõmûvek maradhatnak az iparnak-közlekedésnek-stb. Act local, think global…
Ráadásul az emelkedõ energiaárak mellett a megtérülési idõ drasztikusan csökken, csakúgy, mint a háztartás energiafüggõsége.
Csak arra gondoljunk, hogy egy kolesz, nyugdíjasotthon, tömbház melegvizét nem kell importgázból felmelegíteni, még Mo. éghajlatán is megcsinálja a nap, télen is. Pláne délebbre.
(mondom ezt egy olyan országból, ahol faházakban laknak, idéntõl kötelezõ a szigetelés az új építésûekbe és már hirdetik a dupla üvegû ablakot, mint vadonatúj innovációt. gyagya kiwik :)
tök jó az olcsó energia, csak ott van a másik fele: ki is kell sugározni a földfelszínrõl. különben békésen megsülünk.
hát azért ne keverjük össze a hõt az energiával…
nagyon vigyázni kell, hogy a felfoghatatlanul összetett rendszerben (Föld) mihez nyúlunk és mennyire. Szerintem, ha azt a napenergiát használjuk fel, ami úgyis éri a földet, akkor nem okozunk komoly borulást.
Valószínûleg azzal sem, ha a beesõ energiát hõvé konvertáljuk és szállítgatjuk vagy koncentráljuk.
Az árapály energiáját így is elnyeli a szisztéma, fázishatáron erodációval, hõingadozással, stb. Ha mi is kicsatolunk némi energiát mondjuk árapály erõmûvekkel, akkor sem történik semmi, ha vigyázunk arra, hogy az élõvilág és a járulékos ökológiai rendszerek ne, vagy nagyon kevéssé sérüljenek.
A szél lehelletnyit kényesebb, de a nagy földi lélgkörzést nem triviális befolyásolni 60 méter magas szélkelepekkel. Igaz, itt elektromos energiát állítunk elõ mozgási energiából (veszteséggel), amelynek a transzformálása, szállítása, felhasználása jelent némi hõterhelést a bioszférában, de ez szerintem nem jelentõs. Gondolj csak arra, hogy a felszín albedója is folyamatosan változik (hóesés mondjuk) és az sem borítja meg a rendszert. (ugyanakkor persze a felhasználás oldalon is hatékonyságnövelésre van szükség, a hagyományos izzólámpák sokkal több hõt termelnek, mint fényt (nagyobb a kibocsájtás a nem látható tartományba esõ elektromágnáses hullámokból) jöhetnek az egyre fejlettebb, gázkisüléses, fényemissziós diódás világítótestek, hatékonyabb, hibrid fûtõrendszerek, hõszivattyúk, szigetelt épületek, stb.)
Végeredményben pedig, a bolygó szempontjából irreleváns, hogy a felszínén szaladgál-e hatmilliárd ember vagy sem.
összességében arra akartam kilukadni, hogy az, hogy nem irányítunk egy rendszert, még nem jelenti azt, hogy nem profitálhatunk belõle. A napenergia, szél-, árapály, pont ilyen. Nélkülünk is mûködik. Velünk is, ha vigyázunk rájuk és figyelünk a korlátainkra. (mondjuk elektromos energiát cirka 800km-nél messzebbre nem érdemes vinni, kábé ekkora távon kezelhetõ a veszteség)
ün örömmel látom, hgy ha döcögõsen is, de haladnak ezek a fejlesztések, dolgoznak a kutatók. Még egy kicsit szorítani fog az energiaválság, ráadásul egyre jobban fog szorítani, de, mint minden kényszerhelyzetben, most is lesz megoldás.
Itt élõ fizikusként belülrõl nézem a dolgokat, és néha elszórakozom azon, mennyire torzított a kép kívülrõl nézve, mindkét szélsõség felé, a nézõ elõítéleteitõl függõen.
Izraelben a környezet-tudatosság általában meglehetõsen elhanyagolt, a társadalom rettentõen szemetel, válogatás és megfontolás nélkül. A nylonzacskó évtizedek õta ingyenes a legeldugottabb szatócsboltban is, egy doboz gyufához is adják. Pár éve a kis üvegekre betét van, kb 10 Ft, az egy literesnél nagyobbakra nincs, pártpolitikai okok miatt. Így minden ünnep után ls minden kirándulóhelyen és tengerparton eldobott zacskók és kólás üvegek tonnái hevernek szerteszét. Másrészt: 30 éve kötelezõ minden házat - magán- vagy társas-, napboylerrel felszereni, egyszeri beruházás, de utána évtizedekig ingyenes a forró víz télen-nyáron mind a 7 millió lakos számára. Vagy: az elmúlt évtizedben már majdnem mindenhol kicserélték a közvilágítást higanygõzlámpákról nátriumgõz-lámpákra, mert azok hatásfoka néhány százalékkal jobb. Bár a 7 millió ember számára 10 gigawattot termelnek az erõmûveink, ami néha épphogy elég - most épül a következõ erõmû, - és a fenti két dolog csak pár százalékos megtakarítást ad, - mégis. Általában Izrael egy nagy kisérletezõ laboratórium, az emberek szeretnek új és új kisérletekbe vágni. Így az autók egy része már hibrid, sok garázs vállalja a kocsi átszerelését gázra. Ugyanakkor a politika maradi: nov.1 és ápr. 30 között kötelezõ fényszóróval közlekedni az országutakon, pedig ez abszolúte nem javítja a rossz baleseti statisztikát, csak egy demagóg szájadó, - decemberben itt pont úgy süthet a nap, mint júliusban, egyetlen felhõ nélkül. Viszont a reflektorozás ára kb évi 10 millió dollárnyi benzintöbbletet jelent, ami ellenértéke a légkörbe bocsájtott több ezer tonnányi CO2. De a kisérletezõkedv nagy: Japán és Izrael közös 10 évi programja szerint itt fogják tesztelni, hogy az egész ország átálljon villamos meghajtású autókra. ?gyis kis, zárt (autóktól zárt) sziget vagyunk itt, 2 millió potenciális tesztelõvel, akik szeretnek tesztelni, és több fejkesztésünk is van e téren - pont megfelelünk.
Azta Gzeevi! :)
Ez igazi idevaló hozzászólás volt a Föld Napjára!
Pappito: igen, igaz, energia =/= hõ.
De baromi sokszor azzá alakul. Mondjuk a kisugárzást szabályozni egyszerû kérdés, csak arra akartam rámutatni, hogy a Föld nyílt rendszer, tehát le is kell adni a hõt.
Az már eleve nagy eredmény, ha nem fosszilis tüzelõanyagot égetünk, mert a régi széndioxid jelentõs részének szén fele most el van temetve a föld alatt, mi meg lélegezzük az oxigént. Ha eltüzeljük, akkor vissza az egész :D illetve egy jelentõs része.
Személy szerint, azt mondom, hogy a zöld technikákat itt a Kárpát-medencében az ‘elmaradott’ helyeken keressük.
Az élhetõ, és emberi lépték az 5000 fõs falvak, és a normális tömegközlekedés.
Vályog, mint építõanyag, és fa, egyszintes házak…
Fûtõanyagnak az évente termelt biomassza (baromi sok hulladék van az erdõben, ok, mindenki nem tudná hasznosítani, de jelenleg, túltermelés van belõle), mert az úgyis elkorhad, azaz lassú oxidációval ugyanúgy visszaalakul. Ha elégetem, én használom fel, de - pénzügyi kifejezéssel élve - a kamatból, és nem magából a tõkébõl élek…
Nehéz felmérni, hogy mi segítene jobban: visszalépni és lemondani dolgokról avagy technológiai ugrással megelõzni a bajt. A szegény vidékeken nincs hová visszalépni, a fejlett országokban képtelenség rábírni az embereket, hogy lemondjanak civilizációs vívmányaink használatáról. Ezért, én hiszek a technológiában, még akkor is, ha jelen pillanatban felmérhetetlen bármilyen változtatás hatása. Nem tudjuk, hogy a szélkerék hatással lesz-e az idõjárásra (a hatás-ellenhatás elv alapján egy kritikus tömeg felett biztosan). Nem tudjuk, hogy a napelemtelep visszasugároz-e annyi hõt, ami már túlmelegíti az alsó légkört. üs így tovább.
ün annak örülök, hogy kevesen kérdõjelezik már meg a miértet és elindult egy diskurzus a hogyanról. üs annak is örülük, hogy kutatóira, Nobel-díjas tudósaira büszke ország nem ül ölbetett kézzel, hanem próbálkozik. üs igen, én is láttam, hogy a tel-avivi mellékutcák, a házak mögött ott a szemét és egyáltalán nem a szelektíven gyûjtött fajta. Ezzel együtt, mi itt, le vagyunk maradva.
gildor: bár a luz2 az alföldön nem lenne ebben a jelenlegi formájában megtérülõ, lehetséges, h érdemes lenne belevágni egy kísérleti ökomosávba itt is, nagyjából olyasmikkel is, amit írtál. még két bkv-sztrájk, és kapát is fogok menten ;-)
OFF
Ez kell?
>a cég ugyan „amerikai”
vasika:
sajnálnám az alföldet.
távmunka frankó dolog, azzal is lehet spórolni, inkább az elektronok utazzanak, mint én.
magyarországon egyébként a geotermikus energia lenne még nyerõ, mivel itt vékony a földkéreg, nem kell olyan mélyre ásni.
lehet rinyálni, de a biodízel, és a bioetanol is jó dolog, mert az is ugyanígy az abban az évben lekötött anyagokat juttatja vissza a légkörbe. persze, vannak ellenzõi, de mindent meg lehet magyarázni…
hõcserélõ alkalmazása a szellõztetéshez, és a napkollektorok árának szabályozása - a napkollektor amúgy már kertvárosi, 1-2 emeletes házak esetén is hatékony rásegítés a melegvíz ellátásra.
épülnek magyarországon törpe vizierõmûvek is, ami szintén nem rondítja el végzetesen a tájat, de sajnos a bürokrácia eléggé lehetetlenné teszi a környezettudatos gondolkodás terjedését.
a “kisebb állam” úgy valósult meg, hogy egy halom hivatal a saját fenntartására használja el az erõforrásait, az eredeti célokat egyre kevésbé látja el. a környezetvédelem is:
büntetések beszedése - pénzek elköltése reklámkampányokra.
tengely mentén mozog, mert ehhez nem kell nagy szervezési háttér.
Gildor, sok igazság van abban amit mondasz, de mérethatékonyság is van a világon. Ráadásul jóval hatmilliárd feletti egyedszámú faj vagyunk, és mindenki mindenfélét akar, a nagyobbrésze szimplán mindennap enni, a kisebb része meg háromszor akkora plazmatévét, mint amekkora a szomszédjának van.
Faházak meg vályog? Ez szerintem nem oldja meg a problémát. Mi legyen a nagyvárosokkal? Mi legyen a közlekedéssel és áruszállítással? Ezek mind energiazabáló dolgok és szükség is van rájuk, hogy a kisebb rész a plazmatévé elõtt ne dögöljön éhen.
Párhuzamosan a technológia fejlõdésével szükséges belátni, hogy a fogyasztást is kontrollálni kell.
Elsõképpen fõképpen azt kéne kitalálni, hogy azért fejlesztünk technológiát, mert át akarjuk vészelni a fosszilis energiahordozók elfogyásának krízisét, vagy azért, hogy hosszú távon megtartsuk az egyensúlyt és szép, egészséges bolygót akarunk amin nem csak mi tudunk megélni saválló gumicsellóban, gázmaszkban?
Nekem gyanús, hogy egyelõre az elsõ verzióról van szó.
a geotermikus energia Mo-an azért nem annyira triviális, mint izlandon. Igaz, hogy a geotermikus potenciál jó magas, de ez még nem jelenti ,hogy kolbászból a kerítés.
Kicsit az vele a bajom, hogy ugyanúgy jól hangzik, mint az elektromos autó meg a “járjon troli a városban, tisztább lesz a levegõ” ami csak féligazság és a szennyezést eltávolítja a fogyasztás helyszínétõl, ami átmeneti önáltatásnak jó, de nem oldja meg a problémát. (amúgy járjanak, persze)
A probléma javarészt NIMBY-jellegû (not in my backyard) és a megoldásában nem sokat segít a harcos ostobaság, ami árad a csapból is.
pappito: persze, nem triviális. de nekem így elsõre egerszalók ugrott be, remélem, ott értelmes dolog lesz a csõ végén, ha már az ingyen termálfürdõnek vége.
teljesen egyetértek a NIMBY vicces jellegével, könnyen lehet, hogy hatékonyabb egy erõmûben villamos energiát nyerni.
soktényezõs számítás amúgy. energetikából tanultuk, hogy a villanyfogyasztás csúcsait a drága gázerõmûvek ellensúlyozzák, így az, hogy egy várost kivilágítanak, de ésszel, az végsõsoron akár olcsóbb, és környezetbarátabb is lehet.
villanyautó tehát éjszakai áramot tankoljon, amikor az olcsó, és lehetõség szerint környezetbarát alaperõmûvek tolják a delejt.
a normál buszok némelyike meg brutális. akkor már inkább troli. ok, németeknél, ahol a reptéren lángossütõ illat van, és nem füstölnek a buszok, ott nincs baj, de itt legalábbis motorcsere kéne, hogy ne legyen a föld egésze szempontjából is hasznosabb egy troli. minden számítás nélkül, már a józan belátás szerint is…
és személy szerint a hobbim ezért vitorlázás, nem a motorcsónakázás :D
tölgy,
azért tettem idézõjelbe, mert izraeli tulajdonú amerikában mûködõ vállalat. tehát nem amerikai-amerikai. gondolom vmiért úgy éri meg nekik, hogy ez a US cég utána alapít egy leányvállalatot Izraelben.
Gildor & pappito,
a NIMBY a legnagyobb akadálya jelenleg bármiféle elõrelépésnek. tõk mindegy, hogy politikusról, vállalatvezetõrõ vagy átlagpolgárról beszélünk.
akkor már inkább legyenek eltérõ vélemények és megoldási javaslatok, amikrõl lehet vitatkozni, minthogy nem foglalkozunk a problémával, mert minket éppen nem érint.
daavid,
így érthetõbb. Kösz.
Akkor itt az ideje hogy egy kicsit jobban nezzuk meg, hogy Nicola Tesla hogyan volt kepes kiegetni a legnagyob transzformereket, tultoltessel:
http://www.youtube.com/watch?v=nXfWbEiTLII
Takarekoskodni,kerekparozni.
Kikérem magamnak ,hogy különbséget tegyünk az arab olajés a zsidó napenergia között:)