A „zsidónegyed” kelet-európai értelmezésben általában azt a skanzent jelöli, amelyben az egyszeri turista megszemlélheti, hogy honnét tűntették el végérvényesen a zsidókat. Múzeummá alakított zsinagógák, zsé-folklóros éttermek és szuvenír boltok előtt fotózhatják egymást a papírkipás látogatók. Tevje, a tejesember, szegény Anne Frank, tenderli.
Budapest ennél lényegesen izgalmasabbat, élőt tudna mutatni ezen a téren, egyszerűen azért, mert van annyi zsidó polgára, hogy azok erre fogékony alcsoportja életerős közösségé váljon. Egyre több „zsidó hely” van. Kulturális és szakrális terek, könyvesboltok, cukrászdák, iskolák és romkocsmák. De olyan városrész, ahol tervezetten, tömbszerűen létre lehetne hozni egy mai, jó hangulatú, nyitott szellemiségű, nagyvárosi, egyszerre zsidó-, diák- és művésznegyedet - nincs. Pedig igény lenne rá, és turisztikailag is érne annyit, mint Prága és Krakkó zsidónegyede együtt. Ehhez azonban városvezetési akarat és politikai támogatás kellene.
Ami szintén nincs. Helyette az MSZP és a Fidesz közös erővel számolja fel azt is, ami van. Amikor nem szimbolikus ügyekről, hanem korrupcióról aka pártfinanszírozásról és magánérdekekről van szó, akkor az antagonisztikus ellentétek helyét hirtelen a hatékony kooperáció veszi át.
Jó reggelt…
és ilyenkor mit lehet tenni? lehet tenni vmit ellene?
demonstráció, tiltakozások, sajtóközlemények, lobbizás, támogatók szerzése. Ezek csak a médiától és a nyilvánosságtól félnek, azzal lehet a töküket megszorongatni. Undorító banda. Az anyjukat is eladnák.
Ha “zsidónegyedet” akar valaki, annak dominánsan zsidó lakosságúnak, élőnek is kellene lenni. De Bp. zsidósága a Rózsadombtól Újlipótvároson át a Sváb-, és Sashegyig stb. szétszórva él.Jó, volt zsidó vallású ügyfelem, aki a Gozsdu udvarban lakott. Kérdezze már meg valaki a budai zöldövezet zsidó lakóit, hogy visszaköltöznének-e pl. a Dohány utca 4. emeletére? Ma a “zsidónegyed” attól zsidónegyed, hogy ott vannak a nagy zsinagógák, és mert a boltban kóser bort is lehet kapni. Amugy jó vegyes lakosságú terület, -nem tudom hány % zsidó lakóval- aminek olyan a látványa (maguk alá vezelő csöveseivel, felturt utcáival a “felujitott” Király u. érdekes minőségével, koszos kapualjaival, hogy akár a “nyócker” valamely toprongyosabb része is lehetne. Képzeljétek el milyen botrány lenne abból, ha javasolná valaki, hogy ösztönözni kéne a szétszórtan élő zsidóság összeköltöztetését ide.
megmondom őszintén, én szívesen költöznék oda. ha lesz zsetonom elég, ott veszek lakást!!:)
hát tiltakozni lehet, de úgy tűnik, hogy a bürgermajszter henteli le a maradékot. ráadásul pofátlanul a városképi egyensúly elcsúszására hivatkozva…
szentendrén mikor dózerolják el a skanzent? nem lakik ott egy paraszt se…
sajnálom azt a részt. 17 évet töltöttem ott.
Most bocsánat, hogy negatív vagyok, mert amúgy egyetértek a szöveggel, sőt, azt gondolom, ezek a gondolatok közhelyszámba mennek “zsidó körökben”; de miért kellene politikai akarat ahhoz, hogy a zsidónegyed zsidónegyed legyen? Szerintem kávézókat és boltokat és kocsmákat és egyebeket kell nyitni - vállalkozni és kockáztatni kell, nem a politikától várni a megoldást.
Ettől persze jó lenne, ha valami felsőbb hatalom megállítaná a belső Erzsébetvárosban zajló, a közepesnél kicsit kevésbé szimpatikus dolgokat, de akkor is azt gondolom, a zsidónegyed akkor lesz zsidó és trendi és fasza, ha trendi és fasza dolgokat csinálnak zsidó vagy filoszemita arcok.
zoli,
a budapesti zsidónegyed nem azért zsidónegyed, mert zsidó többségű.
Építészeti, szociológiai és történelmi okai is vannak, valamint relatíve tényleg itt élt a legnagyobb zsidó közösség:
“…a XIX. század közepe óta ez a negyed lett a tradicionális lakóhelye az európai nagyvárosok zsidó negyedei között az egyik legnagyobb zsidó közösségnek…”
http://epiteszforum.hu/node/9097
A magyarázatot lásd még a “Zsidó Budapest” c. könyvben, Komoróczy Géza szerkesztésében.
T. Psymon! Dominanciáról beszéltem, ami ma nincs meg! Gondolom nem a mai közállapotokat tekinted megfelelőnek egy hagyományosan polgári értékek felé orientálódó társadalmi csoport bemutatására. Gondold el, ha bevisznek ide pl. amerikai csoportot, és közlik velük ez a zsidónegyed, itt jól megnézhetik a zsidó életvitelt és kultúrát. Nem egy nyerő ötlet.
off: tet, az rss readerben még voltak képek ;]
zoli,
nem hiszem, hogy a zsidó dominancián (ez meg mit jelent? 25%? 50%? 75%?) múlna, hogy a hétker a zsidó negyed. inkább az egész atmoszférája, hangulata, és ehhez jó helyek kellenek. abban persze igazad van, hogy valószínűleg kevés zsidó költözne vissza a zöldövezetből, pláne gyerekekkel, pláne amíg ilyen rossz a város levegője. bevallom, én sem. de estére beülni, igen.
max (Csillebércről)
sajnos reszben kenytelen vagyok Zolival egyeterteni, talan pont mert e varosreszen lakom - es hat tenyleg egyre elviselhetetlenebb a dolog. es nem a ronda, giccses, eluto felujitasok teszik, hanem az ahogy rohad az egesz, nulla zoldovezet penetrans buzzel fuszerezve, nyaron konnyen belebetegszik az ember.
amugy meg kivancsi vagyok hogy a felujitasok (lasd legujabban a Gozsdu-udvart) mennyire valnak be, azaz ki fog gazdagkent bekoltozni, mikor az egesz kornyek minden csak nem az amire a mai gazdagok vagynak…
amugy akit erdekel a tortenelmi vonal az Perczel Anna csodalatos uj konyvet vegye azert kezbe!
azért engem ez a zsidónegyed dolog valahol mindig is zavart. értem, hogy miért zsidónegyed, értem, mit jelent ma a fiatal zsidóság a pesti kultúrának, de pl a szimplakert-wichmann vonalat nem a zsidó lakosság miatt szeretem.
Sziasztok,
sorban:
zsé: mostantól az online neonáci propagandaközpontokkal szemben zérótoleranciát hirdetek a saját bejegyzéseim kommentjeiben. Sőt, mínuszegytoleranciát. Ha hírforrásként hivatkozik valaki pl. a kurzusinfóra vagy a tompabárra, magyarázat nélkül törlöm. Viccillusztrációk, orvosi példák, higiéniai figyelmeztetések maradhatnak.
anre: minimálisan hírül adni, nem szavazni az érintett politikusokra
zoli: én a zsidónegyedet nem 19. századi formában képzelem el, és nem is, mint gettót. A zsidónegyed szerintem olyasmi, ahol egymáshoz közel, több zsidó intézmény, vallási, oktatási, vendéglátóipari, kereskedelmi, szórakoztató stb. van jelen. Aztán az olyan zöldövezeti zsidók (lásd még: Grünfield), mint én, majd eldöntjük, hogy csak gefilte fisht megyünk oda vacsizni a legújabb fingós-pöcsös Adam Sandler film megnézése után, vagy oda is költözünk. Ennek a folyamatnak vannak jelei egyébként az Újlipótban, de magától, szervesen kis eséllyel fog összeállni projektté. És ne csak kóser bort lehessen kapni. Róma zsidónegyedében egymás hegyén-hátán vannak, kis területen összehozva a kóser vendéglátóhelyek, boltok. Ott 15.000 zsidó él. Itt 6-7-szer ennyi, de szinte sehol semmi.
radio: alapvetően természetesen civil kezdeményezésekre és rengeteg magántőkére (+ zsidó intézményire) van szükség, igazad van. De ahhoz, hogy ez összeálljon egy olyan projektté, aminek a végén előállhat a magyar zsidónegyed, ezeket a törekvéseket kanalizálni kell. Városirányítási, azaz politikai döntés nélkül – pláne ellenében – nem fog ez kialakulni.
drwho: ízlésesen el vannak rejtve a szövegben :)
Ez totál röhej:
“mert a városrész egy kis területét nem érdemes másképpen kezelni mint a többit, “mert az eltérő fejlesztésekkel felborul a városképi egyensúly”.
Hogy tudjátok, még az úgynevezett “liberális beépités” mellett is a szintterületi mutató 5 ebben a körzetben, ami a legmagasabb Budapesten, vagyis itt a tervezett legnagyobb laksűrűség! Botrány, amit itt a kerületek (a VI. és a VII.) és a főváros csinál!
2004 januárja óta foglalkozom ezzel a negyeddel, és már a 2004/3-as Múlt és Jövőben leirtam egy úgynevezett közösségi rehabilitációs módszert, amit a “podo-programban” 2006-ra tovább pontositottam. A dolog lényege, hogy a régi házakat nem szabad ingatlanhasznositóknak eladni, hanem nagyon határozott városrendezési feltételekkel, amely nem növeli a lakások számát, de a meglévő lakásokat a XXI. század használati szintjére emeli (tetőterek beépitése, kompfortnélküli lakások összevonásával komfortosositás, használható közösségi terek kialakitása, stb.) és ehhez állami és fővárosi hiteltámogatást nyújt… szóval városrendezésileg remekül meg lehetne oldani a negyed életrepumpálását, ami összhangban van a városi értékek védelmével, sőt, a városképi esztétikummal is, amit lehet, hogy sokan szeretnének, de se Hunvald, sem a többi (anyagilag) érdekelt nem birja elviselni.
Egy tévhitet el kell oszlassak: a zsidónegyed feljavitására rengeteg dolog kell, de abban a legkisebb gond a pénz. A beruházók, mint az Autóker is, hitelből épitkeznek, szarul, és drágán adják el. Ha kicsit is tanulnának az izraeli új bevándorlóknak nyújtott lakásvásárlási hitelekről, és a célzott támogatás hatékony módszereiről, akkor nagyon rövid idő alatt el lehetne érni, hogy buzgó fiatalok összefogjanak egy-egy lepusztult ház átformálásához. Üzleti tervet lehet rá késziteni, amiből kiderül, hogy ahhoz, hogy a negyed arculata csak javuljon, de ne épitsenek 8 szintes szörnyeket a Dohány zsinagóga mellé, azt nagyon egyszerű eszközökkel meg lehet valósitani.
Mivel a hivatalos zsidó vezetést nemhogy nem érdekli a negyed sorsa, hanem személy szerint érdkeltek a szétrombolásban, csakis olyan civil összefogás segithet, amelyben kellő vehemencia van a hivatalok pofátlan korrupciójával szembeszállni. Nagyon flódni dolog lenne… a szakmai részt magamra vállanám, ha lenne egy jó erős civil tömegnyomás.
Az ÓVÁS legnagyobb baja, hogy csak annyit mond, hogy mit nem szabad csinálni (bontani), de nincs a problémára versenyképes módszere. Az, hogy minden maradjon, ahogy van, a nem megoldás. A házak jelentős része tényleg tragikus helyzetben van, de azon lehet segiteni egy megfelelő pénzügyi konstrukcióval, ém nem ingatlanbefektetőkkel.
Ha valakit érdekel a téma, kibővithetem…
Kedves Éva, egyrészt nem minden beruházó épít szarul, másrészt az miért probléma, hogy hitelből építtetnek? Nagyon egyszerű és logikus oka van annak, hogy minden beruházó, még azok a tőkeerősek is, akik tudnák önerőből finanszírozni a projektet, hitelből finanszíroznak. Az új építésű lakásokhoz még ma is kamattámogatást ad az állam a projekthitelekhez (miközben a lakossági kamattámogatott hiteleket elsorvasztották, illetve átvette a helyét a devizaalapú hitel).
Plusz a vevőket is megnyugtatja a tudat, hogy egy megbízható bank finanszírozza az építkezést (még akkor is, ha a beruházónak egyébként rendelkezésére állna az összeg) és ezen megbízható bank zárolt számlájára kerülnek az ő befizetéseik, amihez addig nem juthat hozzá a beruházó, amíg az építkezést be nem fejezi.
A városvezetés meg egyelőre nem lát túl az ingatlanfejlesztőkön, elképzelni sem tudják, hogy van más modell is. Szinte mindegyik kerület boldogan változtatja meg a kszt-t, ha eladhat egy-egy telket a beruházóknak, vagy az okosabbja közös céget hoz létre a beruházóval és részesedik a nyereségből.
Amíg forráshiányosak az önkormányzatok, addig nem fogja őket érdekelni egyetlen más megoldás sem :(
Mérges vagyok.
Nem csupán a “zsidónegyedről” van szó, hanem Budapest belvárosáról, a város “szívéről”. A régi Budapestből sajnos kevés maradt meg: rengeteg dolog elpusztult a háborúban (épített dolgok és közösségek is), a szocializmus évtizedeiben pedig egész városrészek szüntek meg (a régi Újpest, a régi Óbuda vagy a Tabán például). A 7. kerületi belső Erzsébetváros (a.k.a. “zsidónegyed”) szerencsére nem semmisült meg, tehát felújítható lenne - minden értelemben. Az, hogy ez nem történik meg, történelmi hiba, sőt: bűn.
Azért nem történik meg ez a megújítás Budapesten, mert a város vezetése nagyrészt (döntő részt) pitiáner és ostoba megélhetési bűnöző-politikusok gyülekezete, akik a nagyanyjukat is eladnák némi pénz reményében.
Budapest ezért nem lépi meg azt, amit sikerült (nagyon jól) a berlini Mitte, Prenzlauer Berg, Friedrichshain negyedekben (mind a “középszürke” NDK-ban volt: ma fás, hangulatos, élhető, gyerekbarát, parkos, trendi környékek) vagy a krakkói Kazimierz vagy a prágai Josefov negyedekben. Nyugati példákat, mint a párizsi Marais nem is említek.
Radio: ez a változás tehát nem csupán kapitalista-civil kurázsi kérdése. Itt városstratégiai döntéseket kellene hozni, ide rendes politika kéne. Itt Berlinben is rengeteg ilyen döntést hoztak (pl. hitelek, adókedvezmények, speciális rendeletek alakították az említett három keleti negyed sorsát). Prenzlauer Bergben pl. több, mint 50 parkot, játszóteret alakított ki az elmúlt 18 évben az önkormányzat és mindenhova fákat ültettek. Eredmények: több ezer vállalkozás költözött a környékre (kis boltok, éttermek, kávézók, szolgáltatások) és fiatal párok tömegei választották lakóhelyüknek P’berget. Ma kevés helyek egyike Európában, ahol nem csökken, hanem nő a népesség: az élhetőséget drasztikusan javító intézkedéseknek köszönhetően igazi babyboom van, mindenhol fiatal anyukákat látni kisgyerekekkel. A rengeteg fa miatt jó a levegő és a kutyákat sem kell a járdára pisáltatni.
A hetedik kerületben most valódi nagykoalíció alakult: az összes párt együtt lopja a pénzt, miközben elkótyavetyélik Budapest egyik történelmi örökségét. A bontások közben meghaladják lassan az 50%-ot. Ezeket a politikus-gengsztereket ráadásul semmi sem “hatja” meg: tiltakozott már hivatalosan az UNESCO Világörökség Bizottsága is (megvonhatják a területtől a “világörökség” státuszt), januárban pedig száz francia és más európai értelmiségi tiltakozott az eszetlen rombolás ellen. (Az Óvás Egyesület eddigi állásfoglalásai is nagyjából süket fülekre találtak.)
“Kurvaország,” mondanám, ha miniszterelnök lennék.
Troll leszek bocsi (most az egyszer megígérem)
http://www.es.hu/pd/display.asp?channel=PUBLICISZTIKA0834&article=2008-0825-1148-49EJJV
????
Mint VII. kerületi lakos, azt kell mondjam, hogy az önkormányzat az utóbbi években sok örvendetes fejlesztést tett, rendberakta a köztereket és nagyon sok ház fel van újítva, szóval az állapotok szemlátomást javultak.Minthogy a lakosság nagy része továbbra is cigány, illetve kínai, vagy pedig egyszerűen proli, ezt most csak azért mondom, mert a többségnek ez (vagy ez is) a fontos.
A zsidónegyedben meg az van, hogy a területnek rosszak az adottságai.Nem véletlen zsúfolták épp ide be a zsidókat.Alig van zöldterület, az utcák szűkek, parkolni nem lehet, a lakások sötétek, a vigalmi negyed miatt éjjel nincs nyugalom, a központi elhelyezkedés miatt méregdrágák a bérleti díjak (és az üzletekben is magasabbak az árak).Hát hogy volna vonzó az ideköltözéshez?Hiába vannak közel a zsinagógák, ezek a szempontok a zsidóknak is fontosak.
P’Berg is elég mélyről indult: http://www.ceu-ectp.org/e/awards/berlin.html
Szóval szerintem semmi nem állíthatja meg az irodaházasodást.Intézmények is jó helyen vannak itt, és szerintem semmi akadálya nem volna a péntek délutántól szombat estig való sábeszi forgalomkorlátozásnak.A 74-es trolin kívül semmi nem jár arra, az pedig amúgy is borzasztó.
Ami a vigalmi negyedet illeti, a Klauzál tér környéke magától is elkazimierzesedett mostanra.Sorra születnek az új helyek: Bar Ladino, Bobek, Austeria, hogy csak a legújabbakat említsem.A terület zsidó kulturális-szórakoztató központ jellege organikusan fejlődik.
Ahol össze lehetne kötni a kellemest a hasznossal, az olyan funkciók adása az épületeknek, amelyekkel ki lehet sajátítani azokat: újabb, az épületekben székelő zsidó intézmények létrehozásával, miáltal a funkció megvédené az épületeket és könnyebben össze lehetne gründolni a korhű felújításhoz szükséges összeget az épület eladása helyett.
Liszickij, szerintem újabb irodaházak már nem nagyon épülnek a belvárosban, az új trend a rozsdaövezet és a városszél. Az egyik legnagyobb lakó- és irodafejlesztés most dél-Budapesten fog beindulni, IX. kerület - XXI. kerület, XI. kerület, most folyik az FSZKT módosítása, a kerületek KSZT-i már készen vannak, csak a fővárosra várnak, hogy eldördülhessen a startpisztoly. Ha megnézed a térképen, Csepel északi részéről indulj, és mindkét irányba képzelj oda egy mosolygós szájat, már látod is a hamarosan beinduló fejlesztéseket. soroksári-duna partja, lágymányosi öböl, kamaraerdő, soroksári út melletti terület, gubacsi út stb-stb. Tízezres nagyságrendű új lakás pl.
a kommentekből és az alap szituból is kiindulva én azt látom, hogy itt eléggé összekeverednek dolgok, amiket szét kéne választani. Mert egyrészről igazuk van azoknak is, akik azt mondják, hogy ha lenne zsidó élet, képviselet, igény, stb. akkor az kitermelné magának a zsidónegyedet (ahogy ennek nyomait látjuk is), tehát nem kell sírni, tessék szervezni, beruházni, etc. Ez valóban nem jöhet felülről: sem a kerület, sem a főváros nem hozhat létre zsidó közösségi életet zsidó közösségi élet nélkül.
Aztán vannak, akik mintha csak az épületek megóvásáért aggódnának. Ez is lehet egy szempont, de ennek önmagában zsidónegyedhez, zsidó élethez szerintem nincs sok köze.
És aztán megint kicsit más, amiről pl. shadai beszél, hogy a terület általános élhetőségéért (tisztaság, parkok, stb) miért nem tesznek. Ezt még rengeteg budapesti területről meg lehetne kérdezni, én ezt sem látom különösebben zsidónegyed specifikusnak.
Mindezzel csak azt akarom mondani, hogy azt kéne eldönteni, eldöntenünk, hogy tulajdonképpen kinek mi fáj, mert mintha ebben sem lenne egyet értés. Van, aki pezsgő zsidó életet akar, ahhoz valóban zsidók kellenének, van, aki csak a régi épületeket szeretné felújítva látni, és van, aki csak szimplán egy élhetőbb Erzsébetvárost.
(Egyébként, ahogy az indexes cikkből levettem a városvezetés sincs egységes állásponton, hiszen Hagyóék meg akarták hosszabbítani a terület fokozott védettségét, és ezt szavazták le közös erővel, többek közt a saját párttársak is. Totális a káosz.)
Ma jártam arra, sajna a Ladino bezárt… :(
Sosem fogom megérteni, miért vannak a zsidók belepistulva a zsidónegyedbe. Ahogy elnézem a környéket nem is csodálom, hogy depisek a zsidók. Hosszú távon ilyen környezetben én is az lennék. Az egész nem áll másból mint: Kutyaszar+macskakő+foghíjtelek+máló vakolatú esetenként életveszélyesnek nyilvánított házak. (Legjobb példa erre a Holló 10. ami életveszélyessége ellenére adott otthont a Szóda nevű késdobálónak. A környék lakóinak nem kis örömére.) A közbiztonságról meg sokat elárul, hogy egyidőben a Rumbach-Dob utca sarkán lévő élelmiszerboltban az éjszakai órákban csak rácson keresztül adták ki az árut. Na meg persze az is, hogy a Kertész utcai általános iskolában túlkoros, hormonjaik teljében lévő ifjú daliák molesztálták a kislányokat.
A legviccesebb az, hogy a Gozsdu udvar környékén forgatták a magyar háborús filmek kb. 80%-át meg persze néhány videoklippet is. (Ez persze nem csoda, hiszen a háborús belövések ma is jól látszanak, díszletre már nem kell költeni.) Ilyenkor a környék lakói nem tudtak hazamenni, csak úgy, hogy átverekedték magukat a rendezőn meg pár nyilasnak öltözött statisztán.
Szóval ha maholnap véletlenül ledózerólnák az egészet nekem baromira nem hiányozna.
matyi10
Talán ez segít megérteni. Ha mégsem, akkor legalább tájékozódni:
http://epiteszforum.hu/node/2609
Tényleg nem árt tisztázni, hogy mit is fájlalunk a zsidónegyed kapcsán. Szerintem a régi épületek megőrzése, az élhetőség és a negyed zsidó élettel való megtöltése nem fühggetlenek egymástól. A régi épületek megőrzése alap, függetlenül attól, hogy a negyedet kik lakták vagy lakják. Nem vagyok városépítész, de azt gondolom, a negyed élhetőbbé tétele és az építészeti értékek megőrzése egyáltalán nem zárják ki egymást. Ha pedig élhetőbb lesz a negyed, a “polgári” zsidó arcok is szívesebben élnek, vállalkoznak, szórakoznak vagy zsidóskodnak a környéken, aminek elsődleges vonzereje központi elhelyezkedésén túl épp az építészeti-történelmi karaktere.
matyi10, kösz. már aggódtam, h teljesen egyedül vagyok azzala véleményemmel,h úgy álatlában a hungária krt és a duna között egy szőnyegbombázás alapvetően nem rontana a városképen. valóban, ha vmi fáj nekem, az az, h eddig egyetlen érdekelt féltől sem tapasztalom (talán EMA koncepcióit leszámítva), h vmi élhető, xxi. igényekkel is nívós, zöldet is láttatni engedő, kerékpárútnál szélesebb és szellősebb utcák, nem vmi gettó-folklór műstetl-skanzen és “örökre elveszett”
ezerévesévszázados múlt fölötti siránkozás, hanem élő zsidó és minden egyéb kulturális lét, lakható, vidám emberekkel teli negyed legyen a hétkerből. persze a leglerottyantabb ház megmaradhat, abba beköltözhetne a komplett ÓVÁS, bár tán egy nyugati (tűz)fal is elég lenne nekik, ahova eljárhatnának siránkozni“Kutyaszar+macskakő+foghíjtelek+máló vakolatú esetenként életveszélyesnek nyilvánított házak”
+gyönyörűen felújított házak+kedves kis boltok+kedves kis kávézók+iciri-piciri parkocskák+zsinagógák+kedves emlékek+ismerősök+eredeti városszerkezet+történelem.
Csak éppen zsidók nem maradtak a zsidónegyedben, ami mondjuk érthető is, én is kiköltöztettem a családot a belvárosból az agglomerációba.
Az a baj, Vasika, hogy aki beleszületik egyszer egy efféle gangos belső udvaros grundos bérházas környezetbe (ld. még Békés Pál: Csikágó Gangregény) - sőt mi több, az én családom 53 éve lakik ugyanabban a lakásban a hétkerben - az nagyon nem akar másképp és máshol élni, mert az urbánus polgári zsidaja a világ ennek a felén ezt szokta meg és még a hátrányaihoz is eszelősen ragaszkodik.
Abszolút támogatok minden olyan megoldást, amely a házak homlokzatát és eredeti szerkezetét megőrzi és a háború előttről megmaradt építészeti szépséget, azaz valamiféle atmoszférájára emlékeztet az egykori zsidónegyed városképének.
Én is született “ganger” vagyok(bár VI. ker.-i), és engem is elszomorít amit látok errefelé. A leggázabb a nulla közösség, ami miatt szétlopják és elcsúfítják a belvárost, kicsiben (kutyaszar, mellékutcák autóuralma) és nagyban (centrum parkolás, zs negyed rombolása pl.) Miért hangzik már ötletfelvetésként is teljesen illuzórikusnak az, hogy az önkormányzat valahol ahol ki lehetne alakítani egy kisebb parkot, a területet nem eladja mélygarázsnak, hanem mondjuk azt mondja, hogy itt van ez a terület, lehet parkosítani, kérünk adományokat, esetleg munkát, hogy ez megoldódjon telek ingyen van? Miért nem látok esélyt arra, hogy a belvárosi forgalmat csökkentő dugó díjat bevezessék az elkövetkezendő 30 évben? (Nyilván nem lenne értelme ezt addig bevezetni, amig nincsenek elkerülőutak, olcsó őrzött garázsok a külsőbb kerületekben, olcsó tiszta, nem agyonzsúfolt bkv, plussz bicikliutak ahol nem ütnek el.) Meg szeretnék foglaltházat is. :)
Itt élek születésem óta, de nem szeretném, ha a majdani gyerekeim ilyen körülmények között nőnének fel. Szívesen tennék valamit, hogy jobb legyen itt élni, ha valakinek van valami ötlete szóljon.
Vasika:
A szűk utcákkal semmi baj nem lenne, ha nem akarna mindenki kocsival járni arra.:)
A hely, ahol élsz, vajon mitől válik otthonná? Természetesen azoktól az emberektől, akik lakták, lakják és lakni fogják. Attól, hogy a körülötted élők arcai ismerőssé lesznek , mert részesévé válsz hétköznapjaiknak és ünnepeiknek, ugyanúgy, ahogy ők is a tiéidnek. És ezek az egymást kísérő, tekintetetek, a nyomukban kiépülő viszonyok beépülnek, beleégnek az épületek, a házak falaiba, az utcakövekbe, és onnan sugároznak vissza valami olyasmit, ami nélkül élni ugyan lehet, de csak önmagadba zártan, egyre jobban kiüresedő, elsivárosodó lélekkel.
Szomorú ezt olvasni, de szerintem sem zsidónegyed specifikus. Hisz a város hajdani közepe, a Nagykörút - Rákóczi út tengely úgy néz ki, mint egy evakuálás előtt álló telep. A városvezetést nem lehet már szavakkal jellemezni. Szerintem Demszkyék lassan már töb rombolást végeztek, mint a háborúk.
Valóban nincs egységes koncepció, szétszabdalt kerületek, önös érdekek vannak. Én is úgy szeretnék változtatni ezen, de sajnos azt érzem, hogy a fejem fölött történnek a dolgok. És ez a város, ahol születtem, és amit hajdan úgy szerettem, már annyira idegesítő, hogy kifejezetten rossz Párizsból hazajönni.
Persze vannak reményt keltő helyek, pl. a 9. kerületben komoly rehabilitációk történtek, egész jó kis utcák lettek az amúgy mindig is melóskerületnek számító részekből. (Haller utca környéke.)
Vasika a szönyegbombázás előtt azért kiköltöztetnéd a lakosságot, ugye?
Kedves Shadai, azért Prenzlauer Bergen sem minden fenékig tejfel. egy kritikusabb (vagy szimplán összetettebb) cikk erről:
http://www.dw-world.de/dw/article/0,2144,3427742,00.html
nekem “csak” apám és apai felmenőim voltak budapestiek, legutóbb a Wesselényi utcában laktak,(mi is rövid ideig a Dohány utcában), és felnőtt koromban is már, évtizedekig nosztalgiám volt Budapest iránt, de ez egy ideje (jóideje), fokozatosan megszűnt…
(vajon miért?!)
szeretném megjegyezni, hogy Belső-Erzsébetvárosban az utóbbi években, az itt sokak által szidott és lekorruptozott Hunvald polgármestersége idején született két új zöldterület, a Herzl Tivadar tér és a Kéthly Anna tér, és mintha felújították volna a Klauzál teret is
ezen kívül próbálkoztak pár utca “zöldítésével”, úgy mint a járdákon konténerben kihelyeztek fákat - sajnos a kedves errejárók szinte egytől egyig minden fát letörtek (elloptak, tönkretettek)
LF: ez a cikk épp arról szól, hogy P’Berg-ben az élet már annyira “fenékig tejfel”, hogy az a punkok és más antiglób alterfigurák gyomrát már megfeküdte (ezek azt arcok visszasírják a régi squatter időket). A rehabilitáció és az élhető környezet megteremtése annyira sikeres P’Bergben, hogy ezrével költöznek be pl. fiatal családok - sokan viszont emiatt már kiszorulnak, mert megemelekedtek a lakbérek. Ez a folyamat a siker jele: sikerült egy szlamos, olcsó környékből egy széles körben kedvelt, attraktív negyedet csinálni.
winkelman: szerintem tehát nem keverednek a dolgok, mert ezek a szempontok nagyon szorosan összefüggenek egymással. az első lépés a vonzó fizikai környezet megteremtése: ilyen lépés volt P’Bergben a már említett 50+ park/játszótér létrehozása, illetve a faültetések (rendes mélygyökerű fákról van szó, nagy lombokkal). Ennek nyomán indult meg a fiatalok beköltözése és a vállalkozások százainak a felfutása. Az önkormányzat adókedvezményekkel és más dotációkkal is igyekezett serkenteni ezeket a pozitív folyamatokat (fiatalok vállalkozásai, házfelújítások stb).
Bárcsak ott tartanánk már a 8. kerületi Palotanegyedben vagy a Belső-Erzsébetvárosban (”zsidónegyedben”), hogy azon kelljen siránkozni, hogy “jaj túl sok a trendi kávézó és független dizájner butik.” ;]
Hát, talán nem konténerekben kéne fákat kihelyezni..
igazad van, lehetne nagyobbakat is, akár az úttestre is, legfeljebb a 74-es troli nem tud közlekedni :-(
Kedves Shadai,
hát, véleményem szerinte ez esetben meglehetősen egyoldalú az olvasatod. ugyanis szerintem két alapvető szempont van
a) mennyire élhető egy környék (kultúra, pezsgés, zöld övezetek, sulik, mi1más), illetve
b) mennyire hozzáférhetőek e jó környékek javai a társadalom különböző csoportjai számára, azaz mennyire kirekesztő/befogadó a környék.
prenzlauer berg berlin esetében iskolapéldája annak hogy felfut egy környék, de annyira felmennek az árak és annyira nincs prog lakástámogatás, hogy nagyon elelitesedik ezáltal, lásd röviden: gentrification - ez esetben, konkrétan: egy egykori kelet-berlini környéket lényegileg megszállnak a városi fílingre bukó újgazdagok, kiszorítva a környékbeliek közül sokakat. szóval ennek igenis két oldala van, a beköltözők és a kiköltözők története, és nem csak a balosok nyavajognak…
ne értsd félre, az persze tök jó hogy feljavul egy környék, de az bajos hogy az egész privátban megy és sokaknak megfizethetetlenné válik. amúgy én is sok mindent birok ezen a környéken, de az idén már nem laktam ott, mert pl. kreuzbergben átlag 100 euroval lehet olcsóbban szállást találni…
utsó megjegyzés: a 90-es évek elején még nagyon alacsonyak voltak a berlini lakbérek, azóta viszont marhára felmentek, főleg ezen a környéken - szerintem ha erről beszélgetsz helyiekkel, ez Te is igen hamar hallhatod majd.
LF, azért lehet még olcsón találni lakást PB-ben is:) szerencsére. a másik dolog, hogy ezek teljesen természetes folyamatok, amik egy városban zajlanak, hogy egy lepusztult negyed feléled és felemelkednek vele az árak is és aki nem bírja, elköltözik onnan. ezen lehet szomorkodni és jobb munkahelyet keresni, de nincs értelme, mert ez ilyen és ezen aztán tényleg nem lehet változtatni, amx mesterségesen alacsonyan tartani az árakat, de abból túl sok jó még sose jött ki.
A bpi zsidónegyeddel sztem pont ez a probléma. egyre drágább, de egyáltalán nem jobb. de-de, túlzok, azért jobb, de talán nem olyan irányba megy, ami a városlakók többségének is kedvére lenne…
amit én is érzek, hogy nincs egységes városrendezési koncepció és tényleg a (nem is annyira)szűk vezetői réteg érdekeit képviselik a döntések. Összevisszaság van, feje tetejére állás, totális PIRIPÓCS, minden értelemben. Piripócs köztársaság.
anre, szerintem abban nincs igazad hogy ezek “természetes folyamatok” meg hogy “ezen nincs is értelme vitatkozni” - a legfontosabb város- és társadalompolitikai döntések között szerepelnek éppen ilyen kérdések. tudtommal manapság Németországban minden építkezés esetén meg van határozva hogy mennyit kell olcsó, közösségi lakásnak meghagyni egy nagyobb beruházás esetén - azaz nem az ún. természet dönti el, hanem az emberi agy és igenis van politikai “beleszólas”, ez nem pusztán racionális gazdasági folyamat (a piac láthatatlan keze, mi1más).
pont ezért az igazi kérdés az arányoké, az pl. hogy 5% vagy 20% lesz-e ilyen. gondolam nem kell ecsetelni, hogy az 5% a szegregáció irányába vezet, a 20% pedig már a jó környék kulturális meg egyéb javait sokkal inkább elérhetővé teszi mások számára is, nem csak a gazdagabbak számára. ez a 15% eltérés (ami lehet 10 vagy 20 is persze) a gondoskodó, jóléti kapitalizmus és a neolib kapitalizmus közötti különbség - és azt hiszem prenzlauer berg egyre inkább az utóbbira példa, de remélem tévedek.
bocs, ez nem nagyon kötődik a 7kerhez, persze azért valahol igenis kapcsolódik: szerintem nálunk is sürgetőbb a hajléktalanok elviselhetetlen helyzete (ami a környéket olyanná teszi amilyen), csak ki figyel oda “fent” - ezután jöhet az emlékvédelem, a kultúra, a pezsgés. az alapjogok alapvetőbbek (kellene hogy legyenek).
“Miért hangzik már ötletfelvetésként is teljesen illuzórikusnak az, hogy az önkormányzat valahol ahol ki lehetne alakítani egy kisebb parkot, a területet nem eladja mélygarázsnak, hanem mondjuk azt mondja, hogy itt van ez a terület, lehet parkosítani, kérünk adományokat, esetleg munkát, hogy ez megoldódjon telek ingyen van?”
A kérdésfeltevés azért rossz, mert a legjobb megoldás tényleg az, ha az önkormányzat eladja a területet mélygarázsnak, aminek a tetejét a beruházónak kell parkosítania. Bevétel az önkormányzatnak, nem kell adományokat hajhászni (ami vagy van, vagy nincs), elő lehet írni kellő talajmélységet a mélygarázs felett, hogy ne csak díszcserjék, de várostűrő fafajok is telepíthetőek legyenek, továbbá a megépült parkolóhelyek tehermentesítik a felszíni parkolókat (amiből pl. Bp.-n sokat nem lehet érezni, mert annyira krónikus a helyhiány, hogy üres hely sosem lesz, max. nem 15 percet kőröz a kocsi, hanem csak 11-et, amíg üres helyet talál. De ez a pár perc különbség is számít).
Az Erzsébet tér alatt is van mélygarázs, a Szabadság tér alatt is, mégis van felette park.
A Szent István téren ugyan nem park van a mélygarázs felett, hanem szépen rendbetett díszburkolat, de ez csak várostervezési kérdés, nem mélygarázs-ügyi :)
Ugyanez a helyzet a Pollack Mihály téren, a mélygarázs felett van egy élhető, használható tér a korábbi kaotikus és törött-szakadt felszíni parkoló helyett.
Halal Hunvaldra es Verokra! Mindig fejtegetni szoktam a velemenyem jo hosszan, de most csak ennyi.
LF: szerintem elég alaposan körülnéztem P’bergben és nem igen láttam ott “újgazdagokat”. Kereső, állással rendelkező középosztálybeli fiatalokat igen, de őket nem nevezném “újgazdagnak”. Az általad linkelt cikket olvastam már pár napja, de maliciúzosnak éreztem több részét is, pl. a “DINK-ezést” (Double Income No Kids), miközben tök látványos, hogy P’bergben babyboom van.
Számomra is problémás a dzsentrifikáció bizonyos esetekben, de P’bergben én nem láttam jelét ennek. Az önmagában számomra nem probléma, ha emelkednek az árak és emiatt némileg cserélődik a bérlőréteg- ez egy meritokratikus folyamat keresleti és kínálati oldalon is. Amit gáznak érzek az a bontás-építés típusú dzsentrifikáció, ami radikákis lakosságcserével jár. Ilyen történik most sok helyütt NYC-ben (Park Slope, Brooklyn Heights, Lower East Side), de ez történt a 8. kerületi Corvin Sétánnyal is: a régi házakkal a régi lakosokat, a régi életmódokat is elbontották, az új házakba pedig hirtelen, tömegesen egy teljesen új réteg költözik, akiknek nincs szervesen köze a városrészhez.
Szerintem ez alapvetően egy kulturális konkliktus: az új beköltözők egy része nem újgazdag, hanem “bobo” (bourgeois bohemians - burzsuj bohémok), akiknek jól fizető állásai vannak a médiában, a divatiparban, a kortárs képzőművészeti világban vagy más trendi szakmákban. Ez a réteg fontos a városok életében és tömeges megjelenésük Berlinben azt jelzi, hogy Berlin kilábalt a poszt 9/11 gazdasági válságból és fontos iparágak kezdenek kialakulni-megtelepedni a városban. Szimbólikus pl. a Universal odaköltözése: ez annak jele szerintem, hogy az ipari/rozsdaövezeti Berlin sikerrel átalakult szolgáltató/tudásipari várossá. Ennek nyomában pedig jönnek a “szörnyű” bobo-k az öteurós kávéikkal. Ld. még: stuff white people like blog (http://stuffwhitepeoplelike.com).
Disclaimer: a szerző valószínűleg bobo-nak kvalifikál és szereti az öteurós kávékat.
fhb: a Polláck Mihály téri mélygarázs (és a tér felette) az elmúlt évek egyik nagy panamája. Szó sincs “élhető” térről..
Az a helyzet hogy a lakosság nem támogatja a mélygarázsok építését, mert türelmetlen (ld.Nagymező utca).
Egy csomó minden nem pénzkérdés - nemcsak a VII.kerületben, de máshol se - hogy az állapotok javuljanak.No kutyaszar, no graffiti, no körülfestett üzletportálok, no utcán parkoló járművek.(Ezek mindegyike tettenéréskor azonnali 20 ezer Ft-os bírságot kellene hogy érjen, és elég lenne néhány cirkáló közterületfelügyelőt - közmunkában - foglalkozatnia az önkormányzatnak ennek érdekében).Akkor nem pusztulnának el a fák, és el is lenne érdemes ültetni őket.Máshol az emberek virágokat tesznek az ablakaikba…
shadai, a panamáról tudok, a búvópatakról is, viszont a mélygarázs előtti állapotokat is ismertem. Azt hiszem te is, hiszen oda jártál egyetemre. Talán nem kell ecsetelnem, milyen állapotok uralkodtak ott előtte és jelenleg.
Arról persze lehet vitatkozni, hogy mennyire lett funkcionális a tér, mennyire használható, mennyire tudja betölteni a neki szánt feladatot, mit lehetett volna sokkal jobban csinálni, de arról szerintem nem lehet vitatkozni, hogy a tér kinézete előnyére változott azzal, hogy nem a rossz állapotú aszfalton parkoló kocsik garmadáját látod, töredezett betonelválasztó elemekkel szegélyezve, hanem egy rendezett, szépen burkolt teret, amit nem foglalnak el az autók.
“Az a helyzet hogy a lakosság nem támogatja a mélygarázsok építését, mert türelmetlen (ld.Nagymező utca).”
vs.
“no utcán parkoló járművek”
Ez így nyilvánvalóan nem megy. Ahhoz, hogy az utcán ne legyenek parkoló járművek, ahhoz meg kell oldani, hogy a járművek máshol parkoljanak (parkolóházakban vagy mélygarázsokban).
Egyébként a Nagymező utca messze nem csak a türelmetlenségről szólt. A kerület rettenetesen elrontotta a dolgot, mert megint csak a pénz érdekelte őket. A platánsor miatt állt főleg a bál, ami egyébként simán menthető lett volna, ha odafigyelt volna a kerület már az elejétől fogva a fákra. Egyébként nem tudom, még meddig fogják húzni ott a platánok, de nagy valószínűséggel előbb-utóbb cserélni kell őket és akkor a lakók úgy nézhetik majd a kis fákat, hogy nincs alattuk mélygarázs és a színházba járók továbbra is az ő helyüket foglalják el. :(
Tragikomédia, ami a Nagymező utcában folyt.
Mondjuk a Jókai utca végén épülő mélygarázs is megér egy misét, ennyi idő alatt máshol egy komplett várost átszelő metró megépül :(
Kapcsoljuk ki az érzelmeket! Igaz, hogy Demszky és “szürkeállománya” felér egy kisebb atomcsapással, de nem lehet mindent a nyakukba varrni.
1. a ‘70-es ‘80-as években példátlan -szerintem irányitott- népvándorlás zajlott Bp.-n. hogy szétrombolják azokat a közösségeket, melyek veszélyesek lehetnek a szoc.-ra. Emiatt lepték el antiszociális elemek tömegével a belső negyedeket. (ennek részletezése hosszú, de kivánságra megtehetjük, de emlékeztessünk pl. a ‘60-as évek végi kocsmafejlesztő tevékenységre)
2. a “privatizálással” tömegesen hoztak létre magántulajdonú házakat, legtöbbször olyan “lakóközösséggel”, mely nem hogy felujitani, de üzemeltetni sem képes milliárdos értékü épületeket. Továbbmegyek: gyakran fel sem fogják micsoda értékek tulajdonosai.
3. az életveszély elháritáson kivül senki nem kötelezi a lakókat a karbantartásra, felujitásra, az csak “jószándék” kérdése. Cirkusz csak akkor van, ha a stukkó agyonvág valakit.
4. a “társasházi törvény” rossz, mivel -mint az élet több más területén is- a kultúrált életvitelt folytatni kivánó lakókat kiszolgáltatja a “használd és dobd el (persze ingyen)- mentalitásu, gyakran lumpenizálódott elemeknek. Ez nem hogy a Belvárosban, de a Rózsadombon is problémát okoz.
5. a berlini példa azért rossz, mert ott a felujitások magántulajdonosok által történnek, azok egy kézben maradnak, és nem eladásra épitődnek. A bérleti dijakról annyit, hogy felujitott 70m2-es lakásért barátaink 800 Euró/hó tarifát fizetnek.
Az az ötlet, hogy “külsősök” csinálnak boltokat, éttermeket, intézményeket, stb., és majd a Svábhegyről lejárunk nosztalgiázni, illuzió. Én is gondolkodtam a Gozsdu-udvarban egy üzlethelyiségben, de miután körüljártam a környéket, végignéztem az élelmiszerüzletek kinálatát (ott lehet látni milyen a lakosság pénzügyi helyzete), villámgyorsan letettem az egészről. Ugyanis lehet hogy egy darabig, mint ujdonság ment volna, (hála a budai zöldövezet “turistáinak”, de mi lett volna később??? Ugyanis semmiféle intézmény, üzlet, stb. nem működhet helyi háttér nélkül.
Tény, hogy a bérházakban, önkormányzati tulajdonú lakásokban élők bajban vannak.A lakosság elöregedett, hiába fizet évtizedek óta egyre növekvő (de még mindig jócskán piaci ár alatti) lakbért, az önkormányzatok nem tudnak külső, a lakók pedig belső felújításra költeni.Ahol az idősek kihalnak, a lakások megüresednek, megvenni és örökölni nem lehet főbérleti jogot, a lakáskiutalás pedig a rendszerváltás óta nem létezik.Ahol sok lakás felszabadul, ott semmi nem menti meg a házat attól, hogy az önkormányzat felújítás helyett eladja bármilyen célra, bárkinek.
Az Óvás meg a műemlékvédelem csak annyit tehet, hogy törvényben szabályozza az átalakítást-felújítást, hogy legalább a homlokzatok megmaradjanak és a rekonstrukció stílushű legyen (ahol megmaradtak építészeti értékek, pl. a lépcsőházak korlátjai, kapualj, stb. díszítések).Ez kötelezné a befektetőket, bár költségesebb lenne számukra, mégis elvárható szerintem.
Ami a lakáspiacot, irodabérlést és üzleti vállalkozásokat illeti, a nyugat-európai városokhoz képest Budapesten össze sem hasonlítható mértékben óriási a fluktuáció, köszönhetően a tervezhetetlen és rövidtávú nyerészkedésre berendezkedett magyar gazdasági körülményeknek.Egy átlag család, cég vagy társaság Berlinben képes hosszabb távon egzisztálni különösebben változó körülmények nélkül, míg ez Budapesten csaknem lehetetlen.
A mi utcánkban (VII.ker.) minden évben bérlőt vált csaknem minden üzlet és az üzletek fele folyamatosan kiadó, de ezt a körúton, Rákóczi úton, Király (Dohány) utcában is lehet látni.Amíg évente van szó a Gödör meg a Sirály bezárásáról, és ilyen Nagymező utcai történetek vannak, addig nincs bátorsága a befektetőknek sem.
“a lakáskiutalás pedig a rendszerváltás óta nem létezik.”
Ez mondjuk nem igaz, legalábbis a nyolcadik kerületben biztosan nem. Ott az üres bérlakásokat kiutalják, mindegyikre van ezer jelentkező.
“Ahhoz, hogy az utcán ne legyenek parkoló járművek, ahhoz meg kell oldani, hogy a járművek máshol parkoljanak (parkolóházakban vagy mélygarázsokban).”
Több közlekedéssel foglalkozó szakember állítja, hogy ez nem így működik: a mélygarázs be fog telleni és ugyanúgy odafognak parkolni, csak mások. A mélygarázs nem megoldás.
Az a városrész, shol egy Rumbach utcai Wagner-zsinagóga úgy néz ki, ahogy kinéz, aligha lesz valaha is igazi zsidónegyed. Mi lett ezzel a szerencsétlen épületcsodával, eladta a hitközség? Vagy nem is volt az övé?
Tudtommal nem eladta, épp ellenkezőleg, visszaszerezte. (Hogy ez jó hír-e, alighanem nagyon bonyolult kabalisztikus kérdés. Nemsokára elmúlok negyven, tehát tanulhatok majd kabalát, s akkor visszatérek erre a kérdésre is.)
András, ne légy ennyire pesszimista! Hátha lesz még padlója meg ajtaja a Rumbachnak. És akkor majd nem betonporban és utcazajban kell majd énekelnem benne…
Ági, az eredeti felvetés itt az volt, hogy ne parkoljanak autók az utcán és ezt közterületfelügyelők tartassák be. Ez viszont csak akkor működik, ha van alternatív parkolási lehetőség.
Egyébként az utcai parkolást nem csak úgy lehet csökkenteni, ha megtiltjuk és felügyelőkkel betartatjuk, hanem úgy is, ha jóval kevesebb parkolóhelyet alakítunk ki az utcán, mint teszik azt pl. a díszburkolattal ellátott utcákban (Pl. VIII. kerület, Reviczky utca, Krúdy utca). Az átalakítás után a megállásra alkalmas helyek száma kb. az eredeti mennyiség 30%-ára csökkent.
Egyébként Bp.-n pl. a BKV-sztrájk megmutatta, hogy a városba beáramló autómennyiség már nem tud drasztikusan nőni. Valamivel több autó jött be akkor Bp.-re, nagyobb volt a dugó, mint szokott, de nem nagyságrendekkel.
Az autóforgalmat kell csökkenteni mindenképpen, pl. belvárosi behajtási díjjal meg megfelelően beállított közlekedési lámpák által kialakított kapukkal meg sávok buszsávvá alakításával (ami gyorsítja a közösségi közlekedést és szűkíti az autók számára rendelkezésre álló “sávszélességet”) meg ki tudja még, hányféle eszköz létezik erre (közlekedési szakemberek tudnak erre egy csomó megoldást, én csak érdeklődő és autózó laikus vagyok), de a bejutott autókat valahogyan tárolni kell és erre egyértelműen nem az utca a megoldás, azt ugyanis meg kéne hagyni az ott lakóknak. Parkolók kellenek, amik a belvárosban parkolóépületekként vagy mélygarázsokként jönnek szóba (a foghíjtelkes parkolók el fognak fogyni szépen lassan).
Szia fhb!
Ezt olvasd el szerintem mindenképp mélygarázs-témában:
http://www.vedegylet.hu/doc/jonek_2.pdf
“Feltétlenül szólnunk kell a mélygarázs-beruházás forgalmi hatásairól is. A
parkoló-létesítmények megépítése olyan területeken, ahol a forgalmat éppen
csillapítani kellene, nem pedig odavonzani az autózást kiszolgáló
létesítményekkel, megkérdőjelezhető döntés. Nehezen feloldható ellentmondás,
hogy a felszín kulturált rendezését, az autók eltüntetését szolgáló létesítmények
hosszú távú „üzenete” az, hogy mégiscsak érdemes idáig autóval eljönni, hiszen
kényelmesen meg is lehet állni.”
Tehát: még nagyobb lesz az átmenő forgalom. És nemhogy a lakók (sőt! ők általában nem is tudják ezt megfizetni, ezért ahol épült is ilyen, ott is a szomszéd utcákba parkolnak), de mindenki odaparkol, mert ott van lehetőség,jönnek be az emberek autóval a környékre, az meg mégjobban lepusztul.
Általában a parkolók helyén kivágják az összes fát, növényt satöbbi és olyan a parkolóházak felépítése, hogy nem is nagyon lehet rájuk zöldterületet tenni vagy fákat ültetni.
T.Ági! Ugye a Szabadság tér nem úgy néz ki, mint ami nagyon lepusztult. A parkolóházak parkolási dijaival, és ezzel párhuzamosan a felszini parkolás korlátozásával a forgalom szépen szabályozható (az menjen oda kocsival, akinek nagyon muszály). A parkolási viták hátterében egyszerüen ellenérdekeltségű körök “marketingje” van. A felszini tarhálásban érdekelt érdekcsoportok nyilván nem örülnének egy másik csoport által épitet pl. mélygarázsnak, és felszini sétálóutca épitésének, hiszen akkor az Ő “jogos” érdekeik sérülnének. Érdekes módon pl. Bécsben, Stuttgartban a belváros széli parkolóházak, és mélygarázsok “eltüntették” a gépkocsiforgalmat.
Szia!
Szerintem ez egy kulcsmondat (inkább kulcsszerkezet), hogy “belváros széli”. Ezekben le lehet rakni a kocsit és egy idő után szép tiszta belváros kerül majd elénk.
A sétálóutca építést természetesen teljes mértékben támogatom. :)
Szabadság tér és növényzet: http://www.lelegzet.hu/archivum/2002/07/0067.hpp
Azt azért hozzá kell tennem, hogy nem vagyok szakember, szóval teljes mértékben laikusként mondom el a véleményem,de közlekedési vagy várostérvezési szakértőktől csak “mélygarázsellenes” érveket hallottam. (hogy nem lehet rendesen megoldani a növényzet “újratermelődését”, viszont a forgalom újratermelődik és ezekbe a területekbe nem lehet újra életet lehellni.)
a prágai Jozefovban sem laknak már zsidók, sőt zsidó boltok és kávéházak sincsenek, nincs egy kóser hentes sem. van viszont vagy 4 zsinagóga, plusz egy temető és 1-2 kiállítás. jó hogy az egész “negyed” kb. 5 utcányi terület, de folyamatosan tele van turistákkal, mivel Prága egyik kiemelt látványossága (s nem csak akkor, mikor nácikat vernek antiglob-balosok a negyed szélén).
ez politikai döntés, elhatározás kérdése itthon is. szándék és akarat kérdése. lobbizni lehet érte, de pesti viszonyok között valóban az tűnik járható útnak, ha “civil-kezdeményezések” nyitnak üzleteket, kiállítótermeket, kávézókat, miközben “adakozó kezek” felújítják a még megmaradt műemlék épületeket. uff.
T.Ági! A “belváros-széli” kitétel Bécsben a Ring vonalát jelenti 1-2 utca mélységbem. Ezt nálunk is mérvadónak lehetne tekinteni.
Kedves Ági, elolvastam az anyagot. 2001-es, bőszen üdvözli a fizetőövezetek bevezetését. Változott azóta valami a parkolási szokásokban? Semmi, ugyanúgy rengeteg az autó.
Sőt, az írás megállapítja, hogy 2700 parkolóhely van Terézvárosban, miközben 4700-an fizetnek súlyadót. Vagyis még az itt lakóknak sincs elég hely.
Ezek után teljes demagógia arról beszélni, hogy a mélygarázs hosszú távon az autózásra csábít.
Külön kell választani a két problémát, a beáramló autótömeget és a bent lévő autótömeg tárolását. A beáramló tömeget mindenképpen csökkenteni kell, de jelenleg még a csökkentett mennyiség tárolása sem megoldott. Egy bizonyos szint alá sosem fogjuk tudni szorítani a beérkező autómennyiséget, úgyhogy ezt a szintet kell megcélozni a parkolóhelyekkel. És ahogy készülnek ezek a parkolóhelyek, úgy lehet párhuzamosan folyamatosan megszűntetni a felszíni parkolási lehetőséget, hogy egész évben piknikezni lehessen az út szélén, ne csak most szombaton.
Nem mondom, hopgy gyakran dugom ki az orrom a lakásból, de ennek többek között az az oka, amit kidugott orral látok. (Ez most képzavar volt. Meg szagolok.)
Az alapprobléma az, azt hiszem, hogy itt minden van, csak egyből van hiány: VEVŐBŐL. A szó legtágabb értelmében. A KGST alaphelyzete, a “sovány tehenek egymást fejik” bolttulajdonosokra és pénztárcatulajdonosokra lebontva továbbra is fennáll. hogy gyurcsány-e a hibás? szerintem tisza istván. ki kellett volna harcolnia, hogy érvényesítse a háborúellenes koncepcióját, és közjogi magyarázatot találjon az i. világháűborúból való kimaradásra. ez a hajó azonban elment…
Néha arra gondolok, hogy ha a szomszédok (állampolgárok)okvetlen újabb autókat kell hogy vegyenek, akkor megérdemlik, hogy egész éjjel zaj legyen, a gyerekük szívja a kipufogóbűzt a babakocsiban és az utcán ne tudjon közlekedni a parkoló autóktól.Nem gondolom, hogy ki kellene szolgálni a növekvő autós igényeket.Egy csomó embernek van kocsija, holott nem engedheti meg magának és szüksége sincs rá igazából.Magyarországon túl nagy státusszimbólum a kocsikérdés, más országokban meg már túlvannak ezen és okosabbak az emberek.
Követelni kell a bicikliutak kiépítését.Kell teljes városi hálózat meg sávok a tömegközlekedésnek, meg persze 4-es metró.Addig nem fog visszaszorulni a kocsihasználat.
Az intézményeknek nincs parkolója, pedig csak ezekhez kellene építeni (pl. kórházak, vásárcsarnok, hivatalok, színházak).
Az önkormányzatok mutyizását a parkolócégekkel lehetetlen kiküszöbölni.Túl nagy bevétel ez, amelyben mindkét fél túl jól jár.A lakosság pedig manipulálható, mert konformista, nem akar semmilyen változást a megszokott környezetében.
Az autó minden országban más jelenségeket gerjeszt. Csak Európát nézzük: Németországban kissebb forradalom, de legalábbis kormánybuktatás jönne az autópályák sebességkorlátozása esetén, Olaszország megvadult autócsordáit ne részletezzük, az osztrák polgár nem lát kivetnivalót abban, hogy a 0 tolerancia nevében holtrészegen essen ki a kocsiból, de szinte minden országban rémségeket lehet felsorolni autóügyben. Nálunk a motorizáció későn indult, ráadásul a társadalom viszonylag primitiv rétegei jutottak először kocsihoz és örökitették tovább szokásaikat.
Szerintem belvárosi részen indokolatlan kocsit tartani. Legyen jó belső tömegközlekedés és bicikliút, ha siet valaki menjen taxival, ha meg nagyon kell kocsi, béreljen egy-két napra. (mind olcsóbb, mint a Belvárosban kocsit tartani.
shadai, már ne haragudj de kicsit felszinesek a megállapitásaid p´bergröl-amit itt követendö példának állitasz, az ember turistaként valóban eljul, de akik 8-10 éve figyelik a folyamatokat a problémás oldalait is látják -a gentrification-nek.
a másik- a 7-ker nem azért fontos és védendö mert zsió negyed hanem azért mert épitészeti és kultúrális örökség. komoróczy géza sokat idézett definicíós kisérletét nagyn problematikusnak tartom (errök szivesen elvitatkozgatok:)
Eszterle: a pozícióm világos, turista voltam ott, ezekről a benyomásokről tudok beszélni. A 7ker kapcsán én is azt hangsúlyoztam, hogy ez a terület nem csupán “zsidónegyed” (erről lehet vitatkozni), hanem Belváros. Mint Belvárost kellene felemelni mindenekelőtt, ha ez katalizálja a zsidó entrepreneurshipet is, az marcipánmalac a tortán.
Peace.
Nem csak a zsidónegyedért kell sírjunk.Most fognak a Szervita térre, a belváros sz szerinti legbelső közepébe egy förtelmes, hatalmas, elég távolról meg sem nézhető, de a környező klasszicista épületekből a kilátást eltakaró Zaha Hadid monstrumot.Ez borzasztó lesz.
dér ól. eme témára (is) elmondható: ameddig a jóféle magyar politika az ami diktál, addig biza az marad, amit most láttok. merthogy amit fizet a befektető (mert hát csúsznak a borítékok, hitel ide vagy oda), abból kap az önkormányzat, meg valamelyik államtitkár, aki aztán bebiceg országunk házába, s programjában megszavaztatja a városfejlesztést.
autóker-gozsdu 1mHUF/nm, trendi boltok, éttermek, hopp egy romos épület, megint autóker építmény, szimpla (riszpekt) stb… gondolom azzal nem mondok újat, hogy igencsak pénzéhes társadalomban élünk. meg aztán nem látunk az orrunknál tovább. mert a bizniszt nem az állagmegóvásban látjuk, hanem r e h a b i l i t á c i ó b a n (érted).
pedig nem köll messzire menni, csak prágába. ők is a varjúdombi mesék szerű építményeikből élnek, hisz nem ám csak sörér’ járunk oda, hanem a látnivalóért is.
magam részéről az alábbiakkal tudok csatlakozni az elméletben meg sem született egyesületünk munkájához:
- kalács
- szendvics
- kakaó vagy tea (esetleg finom kóser szilva)
- transzparensek, melyeken pőre testem látható “a város olyan, mint én. vonzó, de meztelen. ne engedd tovább rombolni!” fe