Vasárnap, 17:00 óra Bálint Ház
A Magyarországi Cionista Szövetség
címmel beszélgetést szervezett a Bálint Házba.
A résztvevők:
Szabó György fideszes képviselő (az első Hollán Ernő utcai tüntetés egyik szervezője),
Seres Attila, a http://www.zsidonegyed.com szájt gazdája (a tüntetés egy másik szervezője).
Tallián Miklós blogger (Hírszerző, Konzervatórium, Judapest.org)
Moderátor volt Gadó János szociológus (a Szombat szerkesztője)
Update! Tallián Miklós összefoglalója kattintás után.
Jó estét mindenkinek. Helyes szociológus lányok nem voltak (ellentétben a Hollán Ernő utcával), volt viszont egy tudósító a Magyar Hírlaptól, meg két megfigyelő, feltehetően Bombagyár-közelből.
Tehát. Van-e fasisztaveszély Magyarországon?
Gadó János szerint a cím valószínűleg eleve téves, de bízott benne, hogy ennek ellenére mozgósítja a hallgatóságot. Ez nem igazán sikerült, körülbelül 20-an lehettünk. Arra jutottunk, hogy a cím tényleg téves, a korporatív fasiszta olasz állam egészen sokáig nem törődött a zsidósággal. Azt is megbeszéltük, hogy egy ilyen cím sokakban már inkább a megcsömörlöttség érzetét kelti, mozgósító hatása elég csekély.
Nagyjából egyetértés volt abban is, hogy keményvonalas, bevallottan náci eszméket vallók nincsenek sokan, néhány száz – néhány ezer fő lehet. Ők azok, akikben az antiszemitizmus komplett rendszerré alakult, és tettlegesen is készek fellépni. A széles közönségben pedig több-kevesebb előítélet lakozik, de nem törvényszerű, hogy ez masszív antiszemita szisztémává keményedik.
Gadó felvetette, hogy egyetértünk-e azzal a baloldalon sokat hangoztatott nézettel, hogy most újrajátszódik a harmincas évek vége.
Seres Attila szerint hasonlóság inkább a huszas évekkel fedezhető fel. Seres szerint az hordozza a veszélyeket, hogy a magyar nemzetfelfogás etnikai, és nem politikai jellegű, és a magyar jobboldal nemzetfelfogása is ebbe az irányba mutat. Ez pedig magában hordja annak a veszélyét, hogy a kisebbségek elvesztik a politikai nemzethez tartozással járó jogokat. A megoldás pedig az volna, ha a nemzetfelfogás alapvetően politikai természetű volna, mert akkor a társadalmi szolidaritás megakadályozná a náci indíttatású cselekményeket.
Szabó György szerint ennek a veszélye nem áll fenn, ma Magyarországon a zsidóságnak nem kell attól tartania, hogy elvessze alapvető állampolgári jogait. Szerinte a zsidó nép és a magyar nép történelmi kapcsolatát kellene jobban tudatosítani. Nem szabad továbbá maradéktalanul elhinni a politikai okokból sokszorosra felnagyított veszélyről szóló híradásokat.
Én azt az álláspontot képviseltem és képviselem, hogy annak a veszélye, hogy a náci eszmék képviselői az államhatalomba bejussanak, és ott náci szellemű munkát végezzenek, nem áll fenn, viszont vannak konkrét veszélyes akciók. Ezek megakadályozására véleményem szerint már megvan a hatályos jogi keret (hiszen a Molotov-koktélok dobálása, a személyi adatok illegális publikálása ma is bűncselekmény), de a hatóságok igen nehézkesen élnek vele, mert nagyobb erejűnek hiszik a neonáci társaságot, mint amekkora valójában.
A hozzászólások között elhangzott, hogy az is hordozhat veszélyt, ha a társadalmak olyan átalakuláson mennek keresztül, ahol egy fix társadalmi helyzetből az egyén egy kompetitív környezetbe kerül, ahol a teljesítmény, és nem a születési előjogok dominálnak. Ilyekor a zsidóság bűnbakként mindig rendelkezésre áll.
Végül, tiltsunk-e bármit? Abban, hogy a tiltás kontraproduktív, mindenki egyetértett. Szalai Miklós szerint veszélyes is a tiltás: ha nincs, akkor aki tényleg horogkeresztet hurcol, attól könnyű távolságot tartani. Ellenben ha rá van kényszerítve, hogy besoroljon valami verbálisan enyhébb áramlatba, könnyen tud további híveket szerezni. Ennek ellenére Szalai hozzátette, ő emberségességből mégis tiltana, nem tenné ki a nácik áldozatait (vagy leszármazottaikat) újra a náci beszédnek.
***
Szerintem kb. ennyit érdemes elmondani róla, hogy a hozzászólásokban még azon ment a huzavona, hogy akkor most Orbán szerkeszti-e jobban a Nemzetet, mint Gyurcsány a Népszabót, az nem különösebben érdekes, meg az sem, hogy a külpol-rovatot szerintem semmiképp nem a székházakból irányítják (ahhoz ugyanis nem eléggé fontos).
Üdv mindenkinek
TM
“Van-e?”
Szerintem nincs, de igény lenne rá.
Komolyabban. A fasizmusról többek között Robert O. Paxton Columbia professzor defínicóját fogadom el. Paxton szerint a fasizmus:
… egy olyan politikai viselkedésformaként definiálható, amit a közösség hanyatlásával, megaláztatásával vagy elnyomásával való mániákus elfoglaltság jellemez egy, ezt megakadályozni hivatott csoport által, amit az őket összekötő egység, energia és vegytisztaság jellemez. Ezekben a csoportokban a tagok egy tömegmozgalom részei, akik elkötelezett nacionalista militánsok, akik kényszerből, de hatékonyan együttműködnek az uralkodó, tradicionális elittel és megkerülve a demokratikus szabadságjogokat egy belső társadalmi megtisztulásra és kifelé történő terjeszkedésre törekednek, minden etikai és jogi mérséklet nélkül… A fasizmus:
1. egy mindent felülmúló krízis érzését kelti, ami megoldásához semmilyen szokott módszer nem alkalmas;
2. elhiteti, hogy egy népcsoport áldozata egy másik csoportnak és ennek orvoslása érdekében minden eszközt jogosnak tart;
3. szükségét fejezi ki egy olyan vezető megjelenésének, aki a saját adottságai és megérzései által mindenek és főleg a törvények fölött áll;
4. jogosnak tartja a kiválasztott nép uralmát más, alsóbbrendű népek fölött, minden jogi, vagy morális igazolás nélkül;
5. félelmet kelt az “idegen” befolyás károsító és korrumpáló fertőzése ellen.
Elolvasva a defíniciót könnyen felsejlenek előttünk a hazai fasiszta csoportok is. A defínicióra tökéletesen illik pl. a Kuruczinfó és köre, a Jobbik és a Magyar Gárda, a Bombagyár, a Szent Korona Rádió, a Magyar Fórum és a MIÉP, a Vér és Becsület Egyesület, a Hatvannégy Vármegye Mozgalom, a Lelkiismeret88, de magas pontszámokat kap az “f-skálán” a Bencsik-féle Demokrata magazin is.
Szerintem:
1. Fasiszták vannak Magyarországon (ld. defínició és a felsorolt példáim)
2. Nincsenek sokan, valamint távol vannak a politikai vagy gazdasági hatalom fősodorjától (tehát “veszély”, főleg akut veszély nincs).
3. A nyilvánosságban felülreprezentáltak, erejükön felül képesek tematizálni a közéletet.
4. Társadalmi anómia jelei tapasztalhatók ma Magyarországon és ez a közeg olyan ezeknek a csoportoknak, mint a dagály-strand vize augusztusban a shigella bacillus számára.
5. Megoldás: a strand vizének kicserélése, fertőtlenítése ;]
ez a kérdés ugye vicc?
Cionista hack.
http://konzervatorium.blog.hu/2008/06/14/van_e_fasiszta_veszely_magyarorszagon
A helyzet súlyosabb mint amennyire a politikai elit hiszi.
Kicsit naívan kezelik ezt a kérdést, pedig látniuk kéne ha máshonnan nem akkor a Hollán Ernő utcából hogy valami nincs rendben.
Sokkal komolyabban kéne venni a shadai által idézett csoportokat, illetve helyükön kéne kezelni őket, mert ez a félvállról vevés úgy hat rájuk mint a fülledt meleg a növényekre vagy mint eső a bambusznádra.
Nem megoldás az sem hogy széttaposni, megsemmisíteni őket, mert ez ma már lehetetlen, és ezt nem érti Gyurcsány és nem érti Orbán sem.
Már nem lehet két pofon után hazazavarni őket, mert itt vannak, sokan vannak és valamit akarnak, de nagyon, és mégsem figyel oda senki arra hogy mit akarnak.
Súlyos hibát követ el a politikai elit hogy hagyja eszkálódni az eseményeket.
Mégis mit fognak lépni arra ha teszem azt a melegfelvonuláson idén mégtöbb embert vernek meg? Mi lesz ha idén még súlyosabb incidensek történnek? Erre jelen pillanatban minden esély megvan…
Mi a tervük?
Mi az oka annak hogy ilyen mértékben antiszemitálódik, és radikalizálódik a társadalom? Ilyen lenne a Magyar ember? Mást hibáztat a saját tehetetlensége miatt? Ez bizony nem igaz. Valakik itt ebben az országban súlyos hibákat követtek el és már most mások isszák a levét.
És senki nem vállalja a felelősséget…
Igen, a 4-es pontom többek között erre is utal..
A melegfelvonulás biztosítása rendészeti és titkosszolgálati kérdés, ennyit meg kell tudni oldani. (Összehasonlításképpen: egy-egy brit vagy angol futbalmeccs biztosítása nagyságrenddel nagyobb feladat a rendőrségi erők számára.)
shadai, vitaindítónak ütős az vitathatatlan. de viccet félretéve, antiszemitizmus és hatalmas tudatlanság árzékelhetően van MO-n, főleg azokban a szervezetekben amiket leírtál kommentedben, de fasiszta veszély…
dr.who: ez még csak a kérdés, nem a válasz. :)
bajnok: nem lehet, hogy te még mindig túl sokat foglalkozol ezekkel a körökkel? úgy értem, hogy túl sok bombagyár/kuruczinfó olvasás pl. elhomályosíthatja egy idő után a valóságérzékelést.
Nem kell a melegfelvonulásra fókuszálni, azt csak azért hoztam fel mert valószínűleg akkor fog legközelebb koppanni mindenkinek az álla az asztalon hogy hoppá ezek mégsem pár nyugdíjasból és részeg fiatalból állnak mint hittük.
Nagyon rossz hozzáállás az ha el akarják bagatelizálni ezeknek a csoportoknak az erejét, márpedig erre nagyon hajlamos a jobboldal és a baloldal is.
Az hogy ők ennyire naívak vagy ennyire magabiztosak vagy hogy mi az oka annak hogy nem látják, nem tudnak szembenézni vele, nem tudják felmérni a valódi veszélyét a helyzetnek azt nem tudom, de rendkívül felelőtlenül viselkedik a politikai elit.
shadai, én személyesen beszélgetek ezekkel az emberekkel és rengeteg tüntetésen ott vagyok, úgyhogy nem hiszem hogy el lehetne torzítani a rálátásomat a helyzetre csak azért mert a kuruc.info vagy a bombagyár így vagy úgy sugall valamit vagy fogalmaz át…
Benne vagy egy szubkultúrában.. ami defínició szerint perspektíva-változásokhoz vezet. Az emósok is nyilván úgy gondolják, hogy ők hatalmas erőt képviselnek (az üldözési mániájuk is hasonló mértékű).
Nem is veszélytelenek egyébként! :P
http://blog.athina.hu/?p=3958
Hmm…
Athinába kb. annyi humanizmus és emberszeretet szorult mint egy csapat hiénába.
Látni vél egy közösséget aminek a tagjairól van egy lesúlytó véleménye és a reakció: fúj, utálom, nem akarom.
Ez elég gyerekes, hisztis, felelőtlen világnézetről tanúskodik…
“Remélem kipusztul” milyen kedves…
Bajnok, szerintem tévedsz..
Vagy elfogult vagyok.
Nem mondhatni hogy rajongnék az Athina jelenségért.
Athinát olvastam régebben, de egy idő után az volt az érzésem, hogy ő egy ostobenkó, befolyásolható liba, akinek a világlátása kb. annyira bonyolult, mint egy faék. Oszt’ onnantól nem érdekelt, mit ír.
Az a kérdés meg, hogy mennyi fasiszta van és hogy mennyire veszélyesek, mindig akkor lesz igazán érdekes, ha azt is mellétesszük, hogy miért van ennyi. Egységsugarú adóalany akkor kezd a szélsőségek felé húzni, ha elégedetlen, ha éhes, mindemellett kap egy jól célzott és pofonegyszerű választ valakitől, hogy ki miatt rossz neki. Itt és most minden egyben van egy jófajta FasVesz-hez.
na ezt csekkolom, úgyis itt vagyok a közelben.
A fasizmus definíció 3. pontja ( még?) nem teljesült: vezér nincs.
Igaz, időnként vérforralóan hiányoznak politikai elhatárolódások. A fasiszta vezérnek az egészet nyíltan kellene vállalnia, nem elégedhetne meg pár összekacsintással a fasisztoid jelenségekkel. Középsúlyosan károsodott, identitás zavaros politikai “elitünk” legvadabb tagjai sem fogják a fasizmust a zászlajukra tűzni. Ha mégis, és bekerülnek (bent maradnak)
a Parlamentben, akkor mondhatjuk: van tömegbázisuk. És még akkor is kérdés, ott mire jutnának.
Az antiszemitizmus él és virágzik, sok ezer éve, majd’ mindenütt. Addig jó, amig hivatalosan tagadják.
Ki a frász az az Athina?
Mit értünk, fasiszta veszély alatt?
Ha azt, hogy átvesszik az államhatalmat, akkor még a kérdés is vic.
De ha azt, hogy egyes emberekre veszélyesek lehetnek akkor van.
Lásd kurucinfo.
Lásd darányi
Lásd én 0:
Judit,
Athina Tomcat “nemlehetekantiszemitahiszzsidóbarátnőmvan”-ja.
shadi eze nem emok
ezek tokio hotel rajongok
Tet,
köszi, baromi műveletlen vagyok ( maradok ) némely téren.
ha már szóbakerült az LMBT felvonulás biztosítása, lehet csatlakozni azokhoz, akik fokozott rendőri védelmet kérnek:
http://www.gopetition.com/online/19811/signatures.html
Weisz manfréd huba, de a Tokio hotel az emos banda nem?:-)
Persze,
A tankcsapda meg H.C. metál.0:
jóvan na:)
“A fasizmus definíció 3. pontja ( még?) nem teljesült: vezér nincs.”
Toroczkai, Budaházy, Tomcat.. Ezek mind vezér-figurák a rad.szélsőjobbon (bár alsópolcos kivitelben valóban).
aki molotov-koktélos kocogást képes szervezni évente egyszer a fővárosban az már vezérnek számít?
ezektől a nyomiktól félni azért elég paranoid gondolkodásra vall. bár kétségtelen, az elmúlt évet Izraelben töltöttem, úgyhogy csak közvetve éreztem milyen a hangulat itthon. én mindenesetre nehezen bírnék ilyen bohócoktól félni, akkor már a Vér és Becsület nyalka SS huszárjai inkább. ők legalább nagydarabok és morcosak voltak.
balagan, valóban bohócok, szegényes és korlátolt töritudással.
Shadai, nem, ők nem vezér figurák, legfeljebb szeretnének azok lenni.
Hátsó-alsópolcos, a spájzban.
Mindenkinek olyan ördöge van, amilyen az angyala !
Kedveseim! Amit most látunk, az csak az előjáték, és az egész csak arra szolgál, hogy a társadalmi közbeszéd egyre inkább szélsőjobb irányba tolódjon és vannak olyan politikai erők – sajnos – akik a zavarosban szeretnek halászni, és csak eszközül használják ezeket az idiótákat!
Úgy gondolod, hogy ök csak felviszik az 5-ösig a labdát, aztán a gólt már mások rúgják be? Márcsak, hogy aktuáls legyek! ::))))
micsoda társaság….Elmorzsolok egy könnycsept. Szoval zsidók beszélgetnek zsidókról zsidókkal… Miért nem hívtok meg pár embert a másik oldalról? Ugye alsópolcosok, szóval nem kell tőlük félni. Lemossátok őket.
1. A JP-n nem “zsidók beszélgetnek zsidókról zsidókkal”. Ez mind a szerzőkre, mind a kommentelőkre, mind a “kukkolókra” igaz
2. A fenti vitára is hívtak vendégeket a “másik oldalról”, sőt tulajdonképpen az “egyik” oldal van alulreprezentálva. Sem Szabó György (Fidesz-képviselő), sem Tallián Miklós nem fogja a Bauer-i, Andrassew-i szólamokat énekelni.
Szia Shadai!
Tetszik ez a post, mert ezeket a kérdéseket (mint a trianonosat is) lehet is és kell is értelmezni, beszélni róla, kitárgyalni. Örülök, hogy nem tekinted ezt a kényes témát tabunak (mint ahogy a többit sem).
Üdv:
R.
Gabriel,
az a mázli, hogy minden politikai oldalon szeretnek a zavarosban halászni, és nemcsak a szélsőjobbon használnak fel idiótákat, a balon is, idiótákból kifogyhatatlan e nép.
És a zavarosbanosoknak is legfeljebb a saját zsebük fontos, mint a társadalom bármilyen szélső irányba rángatása. Arról még beszélni sem tudnak.
A szervező MCSZ nevében mondom – bár Tallián Miklós erről talán fog írni – , hogy érdekes beszélgetés volt, bár kevesen voltunk. A nehézkes kezdés után nagyjából konszenzus jött létre abban, hogy olyan típusú fasiszta veszélyről, amely egy bármiféle hatalommegszerzést jelentene, nincs szó, bár szélsőjobboldali csoportok vannak. Ugyanakkor az államhatalomnak jobban kellene kezelnie a konkrét erőszakra szító szélsőjobboldali szervezeteket, csoportokat és a nagy politikai pártoknak is van felelősségük abban, hogyan kezelik ezeket, illetve mennyit tesznek azért, hogy ne nagyon lépjék át azt a küszöböt, melyet társadalmilag veszélyesnek ítélhetünk. A beszélgetés végén élénk vita alakult ki a jobb-és baloldali média szerepéről is.
Hát ez egy elég érdekes vita volt.
Mikor az egyik Úriember belekezdett hogy a zsidók történelmi eszkálódásuknak hála jobban ki tudják használni a modern pénzvilág kiskapuit és jobban elboldogulnak az útvesztőkben akkor majdnem lefordultam a székről.
És erre még rákontrázott a másik Úriember hogy valaki készített egy felmérést hogy az átlag lakosság 50 éven belül lesz annyira iskolázott és szociálisan jó helyzetben lévő mint a Magyarországi zsidóság.
Persze nem akarom hogy bárki is azt higyje hogy csak ez maradt meg bennem, de akkor most nem értem miért kell egy társadalmi csoportról külön statisztikákat készíteni, ennek kb. annyi értelme van mint a kékszeműekről vagy a balkezesekről statisztikát készíteni.
Persze engem egy cseppet sem zavar ha ez tényleg így van, de akkor ennyi erővel le lehet teljesen szalámizni a társadalmat teljesen, a cigányok között nyilvánvalóan magasabb a szülési hajlandóság, a zsidók között több a felsőfokú végzettséggel rendelkező…
Kérdés hogy ez hova vezet és kinek jó.
Egyébként kicsit eltolódott a téma a médiaegyensúly felé, szerintem jobb lenne legközelebb az ellenoldalról is meghívni valakit, az tényleg érdekes vita lenne.
been there…érdekes volt, tényleg.
Hivatalosan csak a népszámláláskor magukat valamilyen felekezethez tartozónak vallókról lehetnek adatok. Az meg nyilván nem reális.
Hitte volna valaki, hogy az itt leírtakról lesz szó? :-)
Mondvacsinált dolog volt ez.
Kedves Bajnok,
nem értem, kit/mit értesz ellenoldalon, a helyzet úgy nézett ki (ezt Shadai is megírta), hogy volt egy fideszes önkormányzati képviselő, míg sem MSZP-s, sem SZDSZ-es nem volt, semmiféle szinten.
A szociológusok pedig szoktak különféle etnikai-vallási csoportokról felméréseket készíteni, nagyjából ez a dolguk.
Épp ez az.
Mit keresett ott egy Fideszes?
Nagyjából anynit tudott mondani hogy szerinte majd ha jön a Fidesz akkor leszámol a szélsőjobbal de ezt nem tudja megígérni a párt nevében.
Kár hogy Szabó nem magánemberként jött el…
Egyelőre békés átmenet zajlik az országban a csődből a káoszba (by Maksa), de az a bizonyos fasisztaveszély létezhet.
Csak nem a zsidókat fogja érinti, hanem a romákat, ott ketyeg az óra…
Szia,
ő volt egy egyik organizátora az első Hollán Ernő utcai tüntetésnek, és ezért kol ha-kavod. Egyébként meg nehéz neki magánemberként szerepelnie, mert politikus.
De van igazad…
Neked is.
én sem értem ezt a másik oldal dolgot. mind láttuk már, mi sül ki belőle, ha a tomcat-toroczkai-budaházy triumvirből bárkit leültetnek normális emberekkel, normálisan beszélgetni. ha őket érted másik oldal alatt, bajnok, akkor nem értek veled egyet.
a másik dolog: amíg a különböző széljobber gittegyleteknek a cigányok meg a zsidók után egymás ekézése a legfontosabb napirendi pont, addig nonszensz ez a valódi fveszély dolog, nincs olyan vezető, akit mind elismernek. mondhatni, az alsópolcosok is külön spájzban laknak.
A szociológusok tényleg ezt szokták csinálni, kérdés, hogy mire mennek vele. De. Azért ne tegyünk úgy, mintha a hozzászóló véleménye általános lett volna, illetve ne tegyünk úgy, mintha Attila nem adott volna egy nagyonis plauzibilis magyarázatot a zsidóságként vizsgált csoport és a többségi átlag közti szociológiai különbségekre: a zsidóság egy részét egyszerűen kiirtották, ez ugye jelentősen torzítja a mintát.
Szia Miklós,
ezek szerint hazaértél:)
Nevezzük nevén a gyereket: Kovács András 1999-2000-es nagy felméréséről van szó, melyet 2002-ben publikáltak.
Druszám, én nem értek 1et azzal, h “az államhatalomnak jobban kellene kezelnie a konkrét erőszakra szító szélsőjobboldali szervezeteket”. Ezeket a szabadcsapatokat a társadalmi szolidaritásnak kellene marginalizálnia, és éppen ennek hiánya okozza a jelenlegi helyzetet. Ez pedig az etnikai-klerikális nemzetállami retorika következménye, ami az egységes politikai nemzet helyett többségi etnikai nemzetre és kisebbségi etnikumokra osztja a népet. És mindenki csak a saját csoportjával szolidáris. Sajnálom, ha ez nem jött át a vitában, de én azt gondolom, hogy éppen ezért igenis életveszélyes számunkra az a pár ezer, társadalmilag megtűrt radikális náci.
Szia Attila,
Tudom, hogy ezt mondtad, ezt a Gyuri vitatta. Ez a “kellene marginalizálnia” recept sajnos nem működik, mert akik valóban marginalizálhatnák őket, azok többé-kevésbé egyetértenek velük.
Ennélfogva nem “marginalizálják” őket.
Én majd megírom, nekem mi jött át, de szerintem csak holnap, vagy később. :)
Pontosan azért nem, mert nem politikai nemzetszervezésben gondolkodnak. A politikai nemzet minden tagja szolidáris a többi tagjával, a töredezett etnikai nemzet tagjai viszont a saját csoportjuk tagjait preferálják. Tehát az etnikai modellben a magyar inkább tolerálja antiszemita nemzettársát akkor is, ha maga nem antiszemita, mint egy zsidót.
Nem ez a baj, hanem az, hogy ez a fajta nemzetszemlélet nem integratív, hanem asszimilatív maradt, ráadásul több csoportot nem tart képesnek az asszimilációra, hiszen olyan lényegi tulajdonságokat lát bennük, amelyek esszenciálisan idegenek attól a magyarságképtől, melyet ők elképzelnek.
Az etnikai nemzetszemlélet elvileg sem lehet integrativ, az etnikai kohézó automatikusan kirekeszti a többieket, különben nem lehetne megkülönböztetni, hogy ki van bent és ki van kint. Az asszimilációs mimikri ezen értelemszerűen nem segithet.
Nincs egységes etnikai nemzetben való gondolkodás, inkább azt látom, hogy ez a szemlélet a zsidókkal és a cigányokkal szemben érvényesül, bár van tendencia arra a jobbközépen, hogy ezt a szemléletet meghaladják.
Integratív nemzetszemléleten azt értem, hogy az etnikai/vallási csoportokat elfogadják olyannak, amilyennek és így tekintik őket a nemzet részeinek. Tiszta etnikai nemzetszemlélettel kizárólag a szélsőjobboldalon találkozhatsz, de ez a perspektíva – éppen a magyar társadalom rendkívül kevert mivolta miatt – nem nagyon lehet sikeres.
A Fidesz nemzeti retorikája, határon túli magyarságpolitikája, Horthy-nosztalgiája, klerikális fixáltsága számomra egyértelműen az etnikai modell preferálására utal. Abban meg a zsidók igen ritkán járnak jól…
Halljátok de halál komolyan!! Mikor tudjuk már végre levetkőzni a marxista terminológiának a használatát?? Felejtsük már el a fasisztázást, fasizmus Mussolini Olaszországa volt. Pont. Náciveszélyről kéne beszélni talán (most az más kérdés, h az sincs), de ez a fasisztaveszély, meg Horthytól Mussolinin, Salazaron és Franco-n át Hitlerig mindenkit lefasisztázni eléggé egy félművelt dolog. Nevezzük nevén a dolgokat. “Van-e náciveszély Magyarországon?” így miért nem lehet föltenni a kérdést. Jahogy lenne értelme, meg talán nem éreznék úgy az emberek, mintha az 50-es években lennének?
A HVIM-ben pedig mi a szélsőséges vagy fasiszta (náci)? Az, h könyveket gyűjt és azokat önerőből elszállítja a kárpátaljai magyarságnak. Húha, berosáltam.
nekem volt egy mégmásik címötletem is: Van-e antifasiszta veszély Magyarországon?
Petya, most írom az összefoglalót (mégis nekiültem), ami azzal kezdődik, hogy el volt baszva a címadás. Hogy van-e veszély vagy nincs, az majd kiderül, mert ugye vita volt, vagy mi, beszélgetés, nem jutottunk mindenben egyetértésre.
A HVIM szerintem alapból rettentő buta. Ez már látszik onnan is, hogy a hatvannégy az valójában hatvanhárom volt. Ugye. Ők is azok közé tartoznak, akik rohadtul kapaszkodnának valami nemzeti identitásba, csak hát ehhez kellene némi tárgyi ismeret is. De nincs, ezért aztán konfabulálnak plusz egy megyét maguknak.
Hogy mennyire nácik, nem tudom, bevallom, nem követem figyelemmel a produktumaikat. De a gójmotorosokkal ellentétben T. László tudtommal nem határolja el magát a pro-molotov tüntetőktől, sőt, aktívan együttműködik velük számos esetben.
A 64 úgy jön össze, hogy a 63 magyarországi vármegye, valamint Fiume város és kerülete, ami közigazgatásilag Magyarország része volt nem Horvát-Szlavónországé. Ezt a honlapjukon is leírják:
“Az 1920-as trianoni békediktátum előtt Magyarország összesen 64 (63 régi magyar megye valamint Fiume város és kerülete) vármegyére volt osztva.” http://www.hvim.hu/fooldal.htm
És sztem akármilyen butának vagy együgyűnek is tűnik sokak szemében, abban nagy érdeme van, h az elcsatolt területek magyarságát komolyan segítik. Én 2006 ősze előtt komolyan gondolkodtam azon, h csatlakozok hozzájuk, mert abszolút tetszett, h valamiért vannak és nem zsidóznak/cigányoznak/buziznak, hanem a színtiszta békés revízionalista gondolat az ami meghatározza a tevékenységüket, és nem az eszetlen kormányellenesség meg a levegőbe beszélés. Ez sokban változott.
Kíváncsian várom én is a beszámolódat Miklós! Sajnálom, hogy nem tudtam ott lenni személyesen.
Kedves Petya,
a történészeket megosztja az a kérdés, hogy a német nemzetiszocializmust és az olasz fasizmust hogyan és mi módon hasonlítsák össze, de sokan hajlanak arra, hogy ezeknek a szerveződéseknek generálterminust adjanak.
Ilyen alapon pedig a fasizmus és a nácizmus – szerkezetileg – azonos, lényege az egyén alávetése valamiféle állami vagy népi-vagy éppen pártakaratnak, azonkívül vonása a sovinizmus, a klerikalizmus, az antikommunizmus, a gyanú a parlamentáris demokráciával szemben, gyakran a xenofóbia és az antiszemitizmus. Ez utóbbi Mussolini rendszeréből hiányzott (sok magyar zsidó diák tanult Olaszországban), bár az etiópokat például mélyen lenézte.
Szóval: szerintem tökmindegy, hogy minek nevezzük, mert a mögöttes jelenség az egy és ugyanaz.
Így van. De a “nyelvi teher” itt is jelentős, mert a kommunisták lejáratták ezeket a kifejezéseket (különösen a politikai furkosbotként használt “fasisztát”).
Mai beszélgetés utó-gondolatai, shadai érvei köré csoportosítva
– ad 2. érv, i) A szélsőség nincs minden tekintetben távol a politika fősodrától, ha azt politika–háttérértelmisége–támogató médiája bővítményben nézzük. Van egy átszivárgás, e kérdésben speciel a jobboldalon. Persze csak egy része érintett ebben, és persze a baloldalnak érdeke falra festeni az ördögöt, csak sokszor tényleg magas a labda.
Pl. a 2. Hollán tüntetés után a Hír Tv híradója (neten visszakereshető!) a “magyargyűlölet ellen tüntetők”-ról beszélt, a kb. 5 perces híradásban ezt kb. 8-szor hangzott el. A végén volt két mondat más, de addigra mi már az asztal alá estünk.
Szabó Gyuri szerint ezért a Fidesz nem felelős, a Fidesz nem tulajdonosa a HírTV-nek; de ugyanakkor ő maga többször addresszálta a ballib médiát, mint aki demonizálja a jobboldalt e téren stb; és ezzel, a ballib médián keresztül a ballib politikai tömbnek rótt fel dolgokat. Most vagy felróható és felelősség tehető x pol. erő x oldali médiáért, vagy nem, de legyen egyenlő mérce.
– ad 2. érv, ii) A politikai és intézményi, főleg nemzetközi rendszer, amiben vagyunk, jelenleg valóban kizár egy fasiszta berendezkedést. Nem tudom azonban, hogy a következő 60-70 évben, amit meg szándékszom érni, ez így marad-e (példátlan lenne a történelemben); vagy nem lesznek-e újra totalizárius berendezkedések vagy totalitárius elemek a berendezkedésben (ezek már most is vannak, pl. USA-Guantanamo börtön). Ha a félelem egyre nagyobb teret nyer, ha el lehet hitetni az emberekkel, hogy veszélyeztetettek, sok minden lehet. I-ten adja, hogy ne legyen.
– ad shadai 2. érv iii) És ekkor számít, hogy mi a tömeges, a társadalmi minimum, a konszenzus, illetve mennyire aktívak az emberek. Sajnos, ahogy a történelem mutatta, ahhoz, hogy 500.000 embert elvigyenek, nem kell, hogy azt a társadalom 100%-a akarja és aktívan tegye. Elég, ha 1% akarja, a 99% meg passzív, és nem áll ki mellettük. Ezért nem elég, hogy nyugodjunk meg, ők nem dobnának molotovot, ha nem mennek el tüntetni azért, hogy más se dobjon. És ne csak a zsidókra, senkire. Ha nem ugrunk azonnal, hogy ilyet soha, sehol, senkinek, hanem elkezdünk ümmögni, hogy akkor ez hogy van a nagypolitikában, meg a médiában, vagy hogy nem.
Speciel egy lehetséges totalitárius shift-ben nem a zsidókat féltem különösen ;-) (az olyan lenne, mint egymás után két bomba ugyanazon a repülőgépen), hanem magunkat generál. Az antiszemitizmus jó indikátor, ahogy a melegek iránt tolerancia is. Ebben és sok más emberi-humánum kérdésben társadalmi konszenzust elérni elsősorban azért kell, hogy jobb és könnyebb legyen élni és együtt dolgozni ebben az országban: ha nő az általános tolerancia-együttműködés-tisztelet szint, csökken az érzelmi/indulati töltet, feldolgozatlan traumák, projektált félelmek, estébé.
Písz.
Mondjuk a fasiszta, nyilas, náci (stb. a sor bátran bővíthető) mozgalmak meg a “kommunizmus” és a “bolsevizmus” szavakat használták furkósbotnak, stigmatizálva ezzel vélt vagy valós ellenfeleiket.
Ha nem csak az antiszemitizmus szemszögéből vizsgáljuk, de azt is megnézzük, hogy hogyan viselkedik a társadalom a cigányokkal, akkor talán van. Ha nem is intézményi, de annál rosszabb, átlagemberekhez és nem csak szervezetekhez köthető. Soha nem a pártok veszélyesek, hanem a közgondolkodás.
A cigányok kirekesztése kipipálja a fasiszta gondolkodás említett kritériumait (irracionális, félelmet kelt, gyűlöletet ébreszt és elnyom)?
Kedves szociológusok, mi a vélemény? Milyen megkülönböztetés éri a cigányokat a mindennapokban? Pl. lehet tudni/ sejteni milyen fokú a szegregáció az iskolákban? Persze lehet, hogy ezt offnak minősítitek (van-e apartheid mo-n?).
De érdekes volt a felvetés a melegekkel kapcsolatban is. Az átlag magyar egy plakátot sem tud elviselni. Ez nem fasiszta attitűd?
Szerintem a Hollán Ernőben is nagyon kevesen voltak az emberek, de még kevesebben vannak, amikor a cigánytelepen masíroznak a bakancsosok és lehet, hogy még ennél is kevesebben tudnának szolidarítani a pride-on.
Ha azt akarjuk, hogy ne legyen itthon fasizmus, akkor ezekre is oda kellene figyelni.
Lesz JP offline az idei LGBT paradén?
off: LGBT-ről írunk a héten. Én ott leszek (szolidarításból).
Kedves Roquentin,
mindamellett, hogy fasiszta attitűd és mozgalom létezik az országban, azért vigyázzunk arra, nehogy minden intoleráns jelenségre ráaggasszuk a “fasiszta” jelzőt, mert félrevisz, nem írja le magát a jelenséget és olyanokat is berak a “barna akolba”, akiknek nincs köze ehhez az ideológiához. A melegekkel kapcsolatos intoleranciát és a konzervatív attitűdöt semmiképpen sem keverném össze, mert teljesen más az az érvelés, mely a hagyományos családmodell mellett érvel, ám ebből semmilyen agresszív cselekmény nem következik a melegek ellen, és az, amely a melegek alacsonyabbrendűségét fogalmazza meg.
Miklós,
Kimaradt a beszámolódból az, hogy az egyik hozzászoló (ez én voltam) direkten is beszélt a vezető jobboldali napilap, a Magyar Nmezet Izrael-ellenes hozzáállásáról, melyet az tesz lehetővé, hogy a szimpla zsidóellenesség a Soa után tabuizálódott, ezért a lap – a PC-t felhasználva – Izraelt kritizálja, amikor a zsidóságot akarják bírálni – általában belpolitikai celzattal is.
Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a baloldali média tökéletes, de ezekben az ügyekben – kivéve az újabb jobbközép honlapok – jobbindulatúbban viselkedik Izraellel szemben, mint a jobboldali írott és elektronikus média. Azt a közeget, amelynek a tegnapi beszélgetés is “része” volt, ez a hangnem módfelett irritálja.
Bővítem mindjárt az összefoglalót (még ma), volt erről egy bekezdésem az eredetiben, de nem egészen tudom, miért, kitörlődött, mielőtt körbeküldtem volna a mailt.
És beteszem Anikó kommentjét is, azt nem írom újra, jól össze lett foglalva. :)
szerintem minden csak mérés kérdése…
ha annyira érzékenyek vagyunk, hogy az emberek közötti feszültségek rasszista felhangját fasiszta veszélyként cimkézzük fel, akkor
- a globális felmelegedési válság, ami halálos fenyegetés.
- ferihegy új, alacsonyabb légifolyosója is, ami terrorista támadás a nyugalom ellen.
- azt, hogy egy másik feri, és alaktalanra hízott antifittnesz mengelicájának hozzá nem értése tömegmészárlást hajt napjainkban is végre.
- az autóvezetésben megmutatkozó agresszió hetente tizesével öli az embereket (észrevettétek? a legújabb divat az első rendszám leszerelése!)
- hogy a sokszinűek – nehéz sorukból, és aluliskolázott tudatlanságuk – következtében alig félreérthető, rasszista alapú gyűlölete
- a közel és távolkeletiek feketegazdasága az országban, ami egyre nagyobb méreteket ölt
jelenségeit még jobban rettegnünk kéne.
persze nem feltétlen itt, ezen a blogon, de számomra elég szomorú, hogy sok zsidó honfitársamba olyan mélyen belerágta magát a félelem, hogy folyamatosan baljós árnyakat sejtenek. ezt meg tudom érteni, ugyanakkor kényszerpályát szül ez a gondolkodás.
és baromi nagy hibának tartom az ellenérzések lefasiztázását. még akkor is, ha én nem azonosulok velük. talán nem kéne bizonyos fogalmakat elkoptatni!
ennél a cikknél is csak a vége fele jöttem rá, hogy a fasisztaveszély alatt nem azt gondolta az író, hogy szerinte bajuszos bácsik kiabálnak dühödten a mikrofonba, és megnyerik a választásokat…
saját vélemény:
nem fasiszták azok, hanem ferit küldenék a picsába. feri pedig, már a matula “ablak zsidó”-ja óta tudjuk, nem zsidó, de nagyon szeretne az lenni :) így aztán egyszerűbb emberek számára összekeveredik pár dolog.
shadai-nak meg gratula a kossuthrádiós szerepléséhez :)
És nem mellesleg ehhez a macska-képhez.. Még a “haja” is be van lőve oldalra.
ÁÁÁÁÁÁÁ!
A terminológiai vitához: ma a Vécsey utcában jártam d.e. 10 táján, és egy kissé bizonytalan járású öregurat (vagyis velem egykorút) láttam, amint a következő szavakra fakadt a Nagy Imre-koszorúzás alkalmából: “Orosz fasiszták, zsidó kommunisták!” Nem látszott futballhuligánnak, amolyan szürke öltönyös nyugdíjas volt, és csak egészen kicsit részeg.
A fasiszta szó valóban kissé elkopott használat közben. Egykori munkahekyemen, a Corvina Kiadónál a nyelvi szerkesztők némelyike a “keletfasiszta” megjelölést szerette használni az NDK-s partnerkiadókra. Mint az 1990 utáni tüntetések és választási eredmények jelzik, nem is egészen tévesen.
Még annyit, hogy a 30-as évek liberális vagy szocdem irodalma elég következetesen a “nemzeti szocializmus” vagy “német fasizmus” megjelölést használta. Biztosan nem véletlenül. Az általánosítás az orosz(szovjet) nyelvhasználhatból terjedt el.
Szerény véleményem szerint a fasisztának mondott elvek legkorábbi ismert kifejtése (Herrenvolk, Lebensraum, Sippenhaft) Mózes II. könyvében található, a Szerző és a Seregek Ura beszélgetésében. Gondolom, ez a nézet itt nem népszerű, de sajnos, alighanem igaz. Más kérdés, hogy akkoriban Assur vagy Ré napisten követői is így vélték, legfeljebb nem írták le a gondolatot.
A húszfős hallgatósághopz: kb. ennyi tagja volt a Német Munkáspártnak, amikor Adolf Hiedler osztrák állampolgár 1919-ben belelépett, hogy aztán NSDAP-t szuervezzen belőle. Vagyis a szerény szám még nem azonos a veszélytelenséggel.
DE! Izrael népének az első hiteles dokumentuma kőtáblába van vésve (Merneptah sztéléje): Izrael fiait kiirtottam, irmagjuk se maradt. A veszélyektől hosszabb távon nem lell megijedni.
Lásd http://en.wikipedia.org/wiki/Merneptah_Stele
dorek, ez a macska kép haláli…
én is jót röhögtem rajta, szegény macska!
de, én ahogy téged ismerlek, neked kell egy ilyen macska. megpróbálnál jobb cicát nevelni belőle :D
Az indító képet az összes catus nevében kikérem magamnak !
fasisztaveszély? olyan ez mint a hurrikán-veszély, nem? a veszély bizonyos feltételek teljesülése esetén mindig fennáll. a feltételek pedig mindaddig teljesülnek, amíg az éghajlat drasztikusan meg nem változik. a hurrikánok jelentős része ki sem fejlődik igazán. kipukkan, mielőtt igazán felszívná magát. viszont arra is fel lehet készülni, amelyik kifejlődik és partot ér: meg lehet erősíteni a “védelmi rendszert” avagy el lehet költözni.
változtassunk éghajlatot! értsd: ha jólét van, kevesebb a hülye. ilyen egyszerű ez nem?
“Arra jutottunk, hogy a cím tényleg téves, a korporatív fasiszta olasz állam egészen sokáig nem törődött a zsidósággal. Azt is megbeszéltük, hogy egy ilyen cím sokakban már inkább a megcsömörlöttség érzetét kelti, mozgósító hatása elég csekély.”
Teljes mértékben egyetértek! Mindig fontos a megfelelő szavak használata.
tanulságos beszélgetés volt, véleményt majd később formálok róla.
Malvi: főképp, hogy a bajusz szerintem csak utólag került oda – remélhetőleg csak a felvételre, nem alkoholos filccel…
“a külpol-rovatot szerintem semmiképp nem a székházakból irányítják (ahhoz ugyanis nem eléggé fontos).”
paradox, hogy a zembereknek nem elég fontos, miközben az ország pályáját sokkal nagyobb súllyal határozza meg, mint a két egomán szerencsétlenkedése.
A Magyar közélet és politika a végletekig el van bulvárosodva.
Sajnálatos módon ebben az SZDSZ jár legelöl, bár a Fidesz sem sokkal marad le tőlük ha Mórickába illő faviccekkel kell kommunikálni.
És akkor már az MSZP is beáll a sorba, náluk főleg Lendvai a nagy viccgyáros.
Külpolitika mint olyan szerintem nem is nagyon létezik, pedig szerintem már a rendszerváltás óta folyamatosan támogatni kéne a külhoni Magyarok autonómiatörekvéseit.
Csak el vagyunk veszve megunkban, ez a probléma.
Kíváncsi vagyok mennyi időbe telik még kiforrja magát ez a helyzet és létrejön egy társadalom ami önjáró és öngondolkodó és egységes.
Miklós, milyen beszámolót küldtél körbe? Megkaphatom?
A kép a cicákkal szemben nem píszí, illetve én nem találtam olyan narratívát, ahol a cica jól jön ki belőle (a cica vagy fasiszta állat, vagy gyáva nyúl). De lehet, hogy Woody Allen találna.
A cica biztos zsidó!
A “dolgok párossával fordulnak elő”, mondta Rabbi Simon, és milyen igaza volt! Épp tegnap, amikor ez a
SzombatMCSZ-beszélgetés folyt megkeresett engem a der Standard nevű bécsi lap felelős szerkesztője, hogy nyilatkozzak nekik a Magyar Helyzet, valamint Para-e-Zsidónak-Lenni-Fasiszta-Turbulencia-Közepette-Mao-n témában.Nyilatkoztam is, a transzparencia jegyében (JP Üvegagy Program) íme a közleményem a der Standard-nak (majd meglátjuk, hogy ebből mit használnak fel a végén).
—-
Is there a “fascist-threat” in Hungary?
Some thoughts on the matter:
1. Currently there is significant turmoil in Hungarian society, politics and economy. The country has accumulated many problems and we don’t see the solutions at hand – it is a growing perception among the population that we have a failed leadership (this includes both the governing and the opposition parties). It is a growing perception that the ruling political class is a failure and that they are not able to solve the country’s escalating problems.
2. We virtually have no political “Left” in Hungary so several – relevant – issues have became the topic (the virtual monopoly) of the far-right, including issues of “social justice”, capitalism- and globalization critique, critique of aggressive privatization policies etc. It is also this far-right that currently addresses fears and anxieties about growing crime and widespread anomy in the impoverished regions in Hungary – these troubles are put in (a Racist) context with the Gypsy minority population.
3. This radical and often “para-militant” far-right is small and fragmented. They are far from gaining political power and/or economic clout in Hungary. Their support among the voting population is consistently below the 5% threshold needed to gain entry into Hungarian parliament. Their image is also fundamentally flawed: the overwhelming majority of Hungarians view them as simple “hooligans” and troublemakers.
4. This radical far-right “enjoys” an attention (in media and in politics) that is way beyond their actual relevance or clout. This constant attention makes them seem omnipotent and often give the perception that they are an acutely looming danger. This fearful perception is fueled actually by some very unfortunate dynamics in Hungarian society:
a.) A numb and impotent political class. Our ruling elite has not been able to come up with answers and solutions to answer this challenge from the radical far-right. For example, most people in Hungary would support a more effective hate-speech legislation but the ruling parties have failed to come up with a law-draft that is constitutional. More important, this elite has also failed in establishing a (new) value-system that is both internally and externally consistent and is sustainable in Hungarian society. Last but not least this elite has many failings even at the most basic level of protecting civic rights and freedoms (e.g. it is the daily practice of a website of the radical far-right – “kuruczinfo” – to publish the personal data of people they consider “enemies” – including personal photos, address and phone numbers. We have laws against such activity and the perpetrators are Hungarian citizens living in Hungary but they have gotten away with this in the past six years.)
b) Political opportunism. There is also political opportunism involved when dealing with the extreme-right which makes it more disturbing. The parliamentary right (Fidesz) and its supporters often claim that this level of extreme-far right violence and constant controversy is actually in the interest of the governing parties. The accusation is that MSZP and SZDSZ use these small and fractious groups to create fear, anxiety in order to “artificially” create issues for public opinion that are not related to their performance as a government. Historically the Hungarian “left” (MSZP) has a strong tradition of “anti-fascism” so whenever the “fascist threat” is called (often) then they are in a role they are comfortable with (and have the upper-hand). “Anti-fascism” therefore is a tried and successful rallying cry for the Left: they can use it to mobilize their supporters, they can effectively use it for political “community-building”. They use this card often if not continuously (since 1945). This was actually a winning strategy for MSZP in both 2002 and 2006. In this “equation” the centrist right (Fidesz) is portrayed as a force that is “not distancing” itself from the “fascists”, as a force that is a disturbing threat to Democracy. The Left tries to use the far-right to fundamentally discredit Fidesz (and frighten away centrist voters by hinting that Fidesz would make this far-right more potent). In turn, Fidesz tries to discredit their opponents by claiming that i. The government cannot keep Law and Order (while they could and they would) ii. by hinting that some of the known figures of the far-right are actually agents of the government or the secret services.
Opposition leader Fidesz still relinquish their political strategy of 10 years to integrate far-right voters under their political “umbrella”. On one hand this is a “success”: due to this strategy no far-right political party has been able to reach 5% and gain entry into Hungarian Parliament. On the other hand, this brings a politics of appeasement where Fidesz constantly needs to cater to the needs of these elements – especially on a symbolical level. (Fidesz, for example, has been tolerant of the resurgence of the Arrow-Cross symbol, used by the “Hungarist” Arrow-Cross Party in WWII and seen again on the streets in Hungary, including Fidesz political rallies.) Another matter that is a source of worry for many people is that Fidesz is in political alliance with Jobbik on municipality level, holding regional power together in several towns in Hungary. Jobbik is an anti-Semitic far-right party which founded the controversial and infamous “Hungarian Guard” in summer 2007.
Result and conclusion: we don’t have a clear situation as the political parties have created an atmosphere where various conspiracy theories can thrive. This is an ideal atmosphere and setting for the far-right to operate in.
c.) Media, including both “serious” and “yellow press” media. The media also thrives on this issue, especially the leftist-and liberal leaning papers. They devote much of their intellectual energy and political “gun-powder” to this issue. This level of attention makes the impression that this is the most relevant and most urgent problem of Hungary. Note: since 1992 this impression has been sustained by these papers. Since 1992-1993 it has been repeatedly claimed by many prominent intellectuals and politicians that Hungary is in danger of becoming “a Weimar”. (The actual track record of Hungary’s 18 year old democracy: we have had the most stable governments in the region with all governments serving their 4-year mandate so far.)
5. The activities of the radical far-right makes many people very anxious – especially in light of what the political class in doing (or not doing). Many people also remember that in 1944 only a minority of Hungarians actively supported the Arrow Cross Party – but the vast majority of society stayed silent and passive and therefore they could act out their murderous political fantasies with relative ease. The situation is similar in that most people are not acting in solidarity with minorities or raise their voice against aggression. In April there was an anti-Nazi demonstration in Budapest which was the biggest in many years: less than 5000 people turned up. This pales in comparison with other European cities (including Prague where there was a vast coalition against neo-Nazis last December).
6. The rhetoric of the radical far-right are directed against many targets, including Gypsies, Jews, homosexuals, foreigners (including foreign investors) – and last but certainly not least, the entire parliamentary system (they also constantly attack the right wing parliamentary parties, prominent Fidesz politicans, including Viktor Orbán and the President, Laszlo Solyom, who enjoys the support of the right-wing parties in parliament). Their most vulnerable targets, however, are the Gypsy population. Their actions (not just rhetoric) are mostly directed against the Gypsies. It is this impoverished and unorganized population in Hungary who are threatened directly by the radical-far right.
7. The Jews of Hungary – who are legally not in minority status – are a successful group in society enjoying a strong revival of Jewish culture and experiencing a healthy move towards more pluralism in identity-choices. We are becoming a more future-oriented community and we are seeing a much needed shift from having a “negative-identity” (centered around the memory of the Holocaust and the fear of persecution and Anti-Semitism) towards a “positive- Jewish identity” (centered around an affirmation of Jewish values and positive Jewish experiences). We are also seeing the success of grassroots initiatives like Sirály (a 3-floor cultural complex in the old Jewish district in the 7th district) or Judapest.org and a new era of Jewish freedom. A sign of the times: many of these new groups hold Jewish programs with no security at their doors – this is a new spirit and a breath of fresh air of freedom for young Jews.
For many of us who are “stakeholders” in our Jewish community (note: we are certainly not the Establishment) the central question is not the status of the radical far-right. The relevant issue for us: can we establish a viable and sustainable Jewish community in a free Europe that has a “positive” culture and identity and that can answer to the challenges of the 21st Century? Can we “make it” as a joyful and fully functioning community in the following decades?
Personally, I believe that fundamentally this is (or should be) the central issue for mainstream politics in Hungary too. Can our country re-define what it means to be Hungarian in a Free Europe in the 21st Century? Can we create a positive culture of “being Hungarian” that is not centered around self-loathing, resentment and fear? How can we surpass the politics of fear and division? I believe that the first political force that will come up with answers to these pressing issues will be able to easily transcend the challenge posed by the radical far-right.
Javítás:
nem Szombat-beszélgetés volt, hanem a Magyarországi Cionista Szövetség által szervezett.
Javítva.
Anikó: Miklós beszámolója tegnap este óta a posztban található (ld: update – http://www.judapest.org/van-e-fasiszta-veszely-magyarorszagon).
Shadai,
nagyon egyoldalú (szerintem) ez a helyzetértékelés, a jobboldalnak fundamentális felelőssége van a helyzet kialakulásában.
Szerény véleményem szerint a kisebbségek jelentős részben maguk is etnikai és nem politikai alapú nemzetben gondolkodnak. A Judapest meghatározó szereplői pont nem.
Szerintem a pártok (benne a jobboldal) felelősségéről én is beszéltem, sőt, ugye azt mondom, hogy épp miattuk disturbing a helyzet.
“We virtually have no political “Left” in Hungary”
Ezt hogy érted? Virtuálisan nincs politikai “Baloldal” Magyarországon?
Egyrészt a 16% (vagy akörüli) támogatottság ami most van az MSZP-nek, az nem lebecsülendő. Vagy talán azt érted, hogy a baloldali értékeket az MSZP részben feladta?
Vagy nem beszélhetünk többé tradicionális jobbról meg balról, mert a Fidesz is próbál hagyományosan baloldali értékeket megjeleníteni (ingyenes egészségügy és oktatás) és az MSZP is próbál versenypiaci elemeket vinni a politikájába (részvény program, korházak privatizációja stb).
“virtually” kifejezés azt is jelenti angolul, hogy “lényegében”.
virtually: in essence or effect but not in fact.
Tehát míg máshol (Nyugat-Európában) elsősorban a baloldal témája a globalizáció- és tőkekritika (valamint az Amerika- és Izrael-ellenesség is), itthon ezt a pozíciót is a szélsőjobb foglalja el.
Sok fiatal a két nagy párton/tömörülésen kívüli alternatív szervezetek (Védegylet, etc.) felé orientálódik, őket nem nagyon lehet besorolni bárhova is. Mindenesetre a magyar zsidóság jelentős része a baloldal és a liberálisok felé orientálódik, ez egy adottság, amivel számolni kell.
Amennyiben a jobboldal jelentős transzformáción megy keresztül, tehát lepattintja magáról a szélsőjobb szavazókat, modern konzervatív tömörüléssé változik, lehet, hogy egy-két generáció múlva változni fog a helyzet.
Paul Lendvai rendszeresen ír a Der Standard-ba, de ő tud magyarul is, gondolom nem ő kért véleményt…
Eric Frey keresett meg, ő a “managing editor”.
Ámbátor, a kisebbségek éppen azért gondolkodnak – ha egyáltalán – etnikai nemzetben, hogy a többségi etnikumhoz képest pozicionálhassák magukat, megjeleníthessék sajátos érdekeiket. Ezért lett volna létjogosultsága pl. a zs kisebbségi kezdeménynek, ha kissé empatikusabban, felkészültebben közelitik meg a szervezők. Politikai nemzetben mindenki úgy definiálja magát etnikailag (is), ahogy akarja, de nem kényszerül rá, hogy ennek politikai nyomatékot adjon. Politikai nemzetben a lezsidózásnak nincs negativ konnotációja, naná hogy az vagyok, naés… Etnikai nemzetben a “többiek” identitásválasztási szabadsága korlátozott, tehát valamifajt védelmet igényel(ne). Vö. Radnóti, vagy bárki más, akit akár manapság is lezsidóznak, pl. Hollán jegyárus.
A zsidó kisebbségi kezdeményezés több szempontból is problémás. Egyrészt a zsidóság többsége nem kívánja magát regisztráltatni kisebbségként, mert a kisebbségi lét bennük a zsidóüldözés korát idézi fel. Másrészt maga a kisebbségi önkormányzatok működése is sok kívánnivalót hagy maga után, a törvény rossz, az eddigi önkormányzatok nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket és különféle szerencselovagoknak adtak csak helyet. Úgy érzem, hogy a kisebbségi kezdeményezés a mai magyar zsidó képviselet demokrácia-deficitjére adott reakció, de nem más.
Kedves Shadai, bár linkelted a Konzervatórium posztját, az általad idézett definícióval kapcsolatban ott felmerült kritikákat beidézem:
Loxon · http://konzervativok.blogspot.com 2008.06.15. 13:48:18
Kedves Shadai,
szerintem a fasizmusnak ez a definíciója nem politikai definíció. Mint nem-politikai definíció, egyáltalán nem alkalmas arra, hogy a “fasizmus” definíciója legyen, de még a nemzetiszocializmusé sem. Mindez szerintem nem csak nyelvészeti kérdés, vagy ha az, akkor bizony sok mindent be lehetne még vonni a nyelvészet körébe.
tölgy · http://konzervativok.blogspot.com 2008.06.15. 14:20:01
shadai,
nekem ez a fasiszta meghatározás túl tág.
Mondjuk Mózes népe kompletten belefér. Akkor Mózes fasiszta vezető lett volna?
Általában minden népnél a PC kor előtt megtalálhatsz ilyen nézeteket. A fasizmus valami ahistórikus psziché?
smalladam · http://www.hirszerzo.hu 2008.06.15. 15:20:23
ez a fasizmus definíció szerintem is elég tág, inkább valamiféle autoriter-diktatorikus eszme-definíció. az én olvasatomban a fasizmus az egy azok közül a modern-huszadik századi szélsőséges eszmék közül, amik a fenti definíció írhatók körül.
a konkrét jellemzőkben viszont szerintem fontos eltérések vannak a fasizmus és a nemzetiszocializmus, illetve utóbbi leágazásai pl hungarizmus között. pl pont a zsidókérdésben.
Druszám, egyetértek, csak azt kivántam érzékeltetni, hogy az etnikai kisebbségek részéről kényszerú védelmi reakciót vált ki, ha az etnikai többség nem sorolja őket a politikai nemzet tagjai közé. Orbán erdélyi nemzeti-keresztény haknijaival nehéz azonosulnia egy zsidó honpolgárnak, egy nácinak viszont ugyanez nem okoz különösebb nehézséget. Amint fentebb jeleztem, ez az összefüggés vissafele is kimutatható, egy elkötelezett nemzetimagyar akkor is szolidárisabb náci nemzettársával, ha önmaga nem antiszemita, mint egy zsidóval. A “fasiszta” veszély abban rejlik, ha a társadalmi szolidaritás nem pragmatikus politikai lojalitáson, hanem valamifajta ezoterikus determináción alapul.
Attila,
nem feszíteném túl ezt húrt, mert hosszú ideig az etnikai magyar nemzet részének tartották a magyar zsidóságot, ehhez éppen arra volt szükség, hogy a zsidóság kizárólag vallásként legyen számontartva, amit egyébként sokan így gondolnak. Tehát az etnikai nemzetszemléletnek sincs szükségképpen antiszemita éle, ám ettől önmagában még nem válik demokratikussá. Nem gondolom, hogy az erdélyi magyarság sorsával való foglalkozás kirekesztővé tenne, ez tkp. a mindenkori magyar kormány feladata, csak arra kell vigyáznia, nehogy kiszolgáltassa ezt az ügyet a pártpolitikának.
Attila, nyilván Te is tudod, hogy a “zsidókérdés” kutyája pontosan ebben a megállapításodban van elásva: “hosszú ideig az etnikai magyar nemzet részének tartották a magyar zsidóságot”. Az etnikai nemzetszervezésbe ez a banánhéj gyárilag bele van épitve, a zsidók – többnyire – az etnikai magyar nemzet tartották/tartják magukat, mások meg nem. A kivezető út ebből az ellentmondásból az etnikai szó politikaira cserélése lenne, de ennek jelenleg semmi jele nincs, ezért akik “kivül” vannak, “fasiszta” veszélyt szagolnak, akik belül, azok meg nem érzik a szagot. Én meg tudom érteni azokat, akik érzik…
Nem gondolom, hogy így lenne. A Monarchiában (például) ez a fajta nemzetszemlélet befogadó volt – legalábbis a zsidóság irányába, bár a nemzetiségekkel szemben nem. Szóval az etnikai nemzetszemlélet nem feltétlenül von maga után bármiféle kirekesztést, ráadásul a mai nemzetközi környezet is korlátozná az ilyen törekvéseket (ha lenne ilyen).
Szerintem meg az etnikai nemzetszemlélet feltétlenül kirekesztést von maga után. Valaki vagy tagja az etnikai nemzetnek, vagy nem. A kérdésnek a felvetése maga a kirekesztés.
Izraellel kapcsolatosan is így gondolod?
Igen, azt gondolom, hogy hosszabb távon ott is a politikai nemzetszervezés fog érvényesülni, ez ma az egyik legizgalmasabb izraeli társadalmi vita, ha jól érzékelem. De addig még a jónéhány történelmi stáción át kell menniük, amiken nekünk már rég túl kellene lennünk. Az analógia csak hosszabb időtávon értelmezhető. Azt irod, hogy “A Monarchiában (például) ez a fajta nemzetszemlélet befogadó volt – legalábbis a zsidóság irányába, bár a nemzetiségekkel szemben nem”. Aztán a zsidókat kiirtották, a nemzetiségeket meg nem. A történelmi kontextus nem mellőzhető.
Igen, mert számottevő nemzetiségi nem maradt a trianoni szerződés után Magyarországon. Kivévelt képeznek a magyarországi németek, ám őket nem tették meg bűnbaknak (kivéve Szabó Dezső). Szóval nem az etnikai nemzetszemlélet áldozatainak alesete a zsidóság, hanem a zsidóságot érték különféle olyan negatív hatások, amelyből ez a nemzetszemlélet csak az egyik, mert éppen őket “nevezte ki” bűnbaknak, ám más csoportokat nem.
Kedves Seres Attila,
nem igazán tetszik, amit neked tulajdonít az összefoglaló – amiért köszönet és hála t.m-nek.
A magyar nemzetfelfogás olyan, amilyen. Nekem mondhatod, hogy legyek másképp magyar, de ha egyszer így vagyok az? Kissé – már bocs – népnevelő attitűdöt érzek ki a hozzáállásodból. Olyan, mintha azt mondanás, milyen kár, hogy a magyar nem latin nép, vagy szláv, hiszen akkor egy csomó rokon nyelv lenne, stb.
Ilyen a magyar nemzetfelfogás, és nem tudom érdemes-e ezen nagyon rugózni.
Ugyanakkor nem látom be, hogy ez az etnikai nemzet miért ne lenne érzékeny a jogokra?
Harmadrészt, a franciát szokták a politikai nemzet példájának tekinteni: na ott olyan kemény asszimiláció volt (nyelvi, etnikai), aminek a töredéke sem Mo-n soha. És hogy mennyire volt megoldás a zsidók számára a jogi emancipáció a politikai nemzetben, arra talán elég példa Dreyfus vagy Durkheim (akinek német a neve noch dazu).
Végül: azt írod ez az etnikai nemzetfelfogás a jobboldalé. Hát… nem látom a másik nemzetfelfogást. Sem azt, hogy a balosoké más lenne. A baloldal megoldása az, hogy tagadja a nemzet létét vagy jelentőségét.
Oszt csodálkoznak, hogy a Föld mégsem banán-alakú :(
Kedves Tölgy, a beszámolóval ellentétben én nem a nemzetfelfogásról, hanem nemzetszervezésről beszéltem. Egyetértek, mindenki annak és úgy képzeli magát, aminek és ahogy akarja. De ha a társadalmi szolidaritás etnikai hovatartozáson alapul, annak komoly veszélyei vannak. Én amúgy politikai nemzetként inkább az amerikai példát tekinteném iránymutatónak, de az idő mellesleg a franciát is igazolta, a magyart meg nem.
A balosokról meg egy szót sem szóltam. Talán mert nincs is mit…
Kedves Attila, szerintem egyáltalán nem volt véletlenszerű, hogy éppen a zsidóságot nevezték ki bűnbaknak…
kedves tölgy,
én sok tekintetben “balos” volnék a mai közkeletű felfogás szerint. én úgy gondolom, a baloldali nemzetfelfogás a kulturális hagyományra alapoz. irodalom, zene, művészet. könnyű és nehezebb műfajok egyaránt. ebből kell(ene) a kormányoknak kiindulniuk.
autonómiájuk a magyaroknak akkor lesz, ha a román pollitikusok úgy látják, voltaképp nekik is volt az osztrák-magyar monarchiában. hiszen valamennyire volt. de sokkal több nem lesz a magyaroknak sem, akkor sem, ha románia valóban elindul bizánc felől párizs irányába.
ha csak… ha csak a székelyfold lakói nem lesznek olyan kultúráltak, szorgosak és ügyesek, a viláűg felé nyitottak és minden sebnyalogatást elfelejtők, mint a katalánok. hogy az itteni gdp sokszorosa legyen a romániai átlagnak. akkor elképzelhető, hogy a székelyek katalán módon kivívnak valamilyen politikai autonómiát.
bocs, a kultúrált szó hosszú magánhangzójáért mea culpa.
Attila,
igen, de éppen ez cáfolja az etnikai nemzetfelfogás káros mivoltáról szóló gondolatmenetedet. Úgy tűnik, hogy a zsidóság minden elmélet differencia specifikája:)
Attila, szerintem meg éppen azért lett a zsidóság a bűnbak, mert kilógott az etnikai alapú társadalmi szolidaritásból. Mert ugyebár a zsidóság vesztét túlnyomórészt nem a magyarok tevékeny közreműködése, hanem éppenséggel, a szolidaritás hiánya okozta. Ellenpéldaként lásd pl. a dán zsidók esetét a nácikkal…
Attila,
körbenforgó az érvelésed, már ne is haragudjál: azért maradt ki, mert kimaradt. Igen, de ehhez speciális körülmények kellettek és nem pusztán az un. etnikai különbözőség (amely már nem is volt annyira különböző, mint korábban), hanem a kifejezetten a zsidóságra írt különbségtétel és bűnbakképzés, mely másokkal szemben senkinek sem jutott eszébe.
sa,
a baloldalt azért hoztam szóba, mert te a jobboldalt említett, mint aminek a nemzetfelfogása… stb.
Nem tudom a francia nemzetfelfogást mi igazolta? De a zsidókkal nagyobb volt ott szerinted a szolidaritás 1940 után, mint Mo-n? Hát, nekem nem tűnik élesnek a különbség e szempontból.
(A franciánál még sikeresebb a német, az meg az etnikai nemzet “ősforrása”.)
SzA,
amit leírsz (kultúra, stb), azt az etnikai nemzetfelfogáshoz szokták kapcsolni.
Székelyföld meg halad, kis-Svájc ma Romániában. De ebből autonómia?
Attila, a társadalmi szolidaritás éppen azért hiányzott, mert az etnikai összetartozás illúziónak bizonyult. Csak a zsidók képzelték magukat magyarnak, a magyarok meg nem. A bűnbakképzésnek természetesen egyéb aspektusai is voltak, de nézetem szerint ez is meghatározó szempont.
Tölgy, a jobboldal etnikai alapú szolidaritásmodelljét veszélyesnek tartom, a baloldalé meg nem ilyen, és/vagy nincs is, tehát részemről nem tárgya jelen topiknak. A “fasiszta” veszély kérdés a jobboldalhoz köthető, én legalábbis nem tudok baloldali nácikról.
Igen, a zsidókkal szemben nagyobb volt, sőt volt szolidaritás Franciaországban.
Seres Attila gondolata (lehet, h nem a tiéd, én tőled hallottam :-))az etnikai (és legalább részben versus) politikai nemzetszervezésről számomra új volt és szerintem legalább részben releváns ide.
Shadai Trianon cikkéhez akartam még írni: Miért “Nagy-Magyarország”-nak nevezzük azt az x-et, ami 1920-ig errefelé + 3x akkora területen volt? Ezért akadtam el a kérdésednél is, hogy írjak 3 dolgot, ami jó volt “Nagy-Magyarországon” (A cikk egyébként sok szempontból kitűnő, mindenképpen hiéáypótló és előremutató, és a felkészülés, is, puncs-tömjén vége).
De egyszerűen nem igaz, hogy az “magyar” ország volt, így, ilyen formában, és iszonyú veszélyes “magyar” országként visszagondolni rá. Mert nem igaz. Abban az időszakra semmiképp, amikorra referencia benchmark etalon “Magyarországként” akarunk tekinteni rá. Az a terület akkor nem volt “magyar-ország”. Magában foglal 2 jelenlegi EU tagállamot (Szlovákia, Horvátország). Mit szólnátok, ha az osztrákok ma a Monarchiát Nagy-Ausztriának hívnák, Magyarországostul?
Szóval nem mindegy, hogy kinek, minek írjuk jóvá a krediteket mindazért a kétségtelen rengeteg jóért, ami 1867-1914 között történt. A Nagy-Mo-val ezek a kreditek a “magyarok” oldalára söprődnek. Pedig az az ország Nagy Osztrák-Magyar-Zsidó-Horvát-Szlovák-Román-Xx-Yy-Zz – ország volt. Én legszívesebben monarchiabelinek nevezem, mert az osztrák hozzájárulás is ér azért pár kreditpontot.
Athina, az ostobenkó liba?
Ez azért szórakoztató. Sok mindent lehet róla mondani (hogy nem tetszik a stílusa, hogy nem preferálod őt, mint nőt, hogy nem azonosulsz a világnézetével, ideológiai orientációjával), de egyet nem; azt, hogy ostoba és befolyásolható lenne.
Te vagy nem olvastad az írásait, vagy máshogy értelmezed a magyar nyelvet, mint az azt beszélők (és megértők) kilencvenkilenc százaléka.
Tomcattel pedig tudtommal már március óta nincsenek együtt. Athina mindig is hangsúlyozta az írásaiban, hogy markánsan más mentalitást és világnézetet vall magáénak, mint Tomcat. Ennek ellenére rendszeresen hozzá méritek, hasonlítjátok, mintha süketek (vagy vakok?) lennétek.
Jobb lenne valami olyasmibe belekötni, ami tényleg gyenge pontja, hátránya, gyengesége egy másik embernek, nem pedig nyilvánvalóan hamis információkat szajkózni, rosszindulatú módon. Ez így nem más, mint demagógia.
Üdvözletem, hölgyek és urak!
“Miért “Nagy-Magyarország”-nak nevezzük azt az x-et, ami 1920-ig errefelé + 3x akkora területen volt?”
Nem Nagy-Magyarország az, hanem Magyarország! Ami most van az a Csonka-Magyarország, nem ami akkor volt a nagy.
Amúgymeg a magyarok 52%-os abszolút többségben voltak az 1910-es népszámlálás szerint, semmi baj nincs a Magyarország megnevezéssel. És még ha nem is lettek volna, az ország megnevezése nem abból jött, h milyen népek lakják. Amelyik hungarus öntudatú volt az a magyar politikai nép tagja volt.
Petya, az 52%-hoz szükség volt 5% izraelita vallású magyarra is. Ez volt a recepciós társadalmi szerződés egyik alap-pillére.
Anikó,
Nagy-Magyarország inkább mítosz, mint valóság volt. A zsidósággal történtek pozitív mivolta pedig nem az ország nagyságából, területi kiterjedéséből következett, hanem abból, hogy a nemesi-liberális elit relatíve felvilágosultan kezelte a zsidókat és szüksége is volt a zsidók magyarságára, mert a nemzetiségi területek egy részén csak a zsidókkal együtt jött ki a magyar többség. Ezért a zsidókat nem bántották, sőt, mint ahogyan azt a tiszaeszlári vérvádper körülményei is mutatták, megvédték. Ugyanakkor – és erre Bíró Béla erdélyi történész és politológus kiváló cikke is rámutat (Új Magyar Szóban, ha jól emlékszem) – mindenféle föderatív elképzelést elutasított ez elit, a nemzetiségekkel kapcsolatosan intranzigens maradt és ez megakadályozta azt, hogy az ország ebben a formájában fennmaradjon.
petya megjegyzése nagyon helyes: nagy-magyarország mint fogalom csak 1920 után létezett. az 52 %-hoz hozzá kell azonban tenni, hogy a kb. 6-8 % zsidót a magyarok közé számolták. (szerintem joggal.)
a nemesi-liberális elit erősen kisebbségben volt a nemesi-konzervatív elithet képest. ráadásul tele frusztrációval, ami a zsidó térnyeréssel azonosított modernizáció kihívása okozott.
a politikai alapú hungária (=magyar királyság) valóban mindig megkülönböztető a magyar nyelvű népcsoportoktól.
érdekes például, hogy az “extra hungariam non est vita” kezdetű rigmus nem a magyar nemesség jelszava volt, hanem a felvidéki német polgárságé.
András, a zsidók háromnegyede vallotta magát magyarnak, igy 5% volt az izraelita magyarok aránya az 52%-on belül. A többi zsidót értelemszerűen nem számitották ide.
Ralf,
oks. Személy szerint egyetértek, mondjuk nem írtam rá semmi rosszat, de gyanítom, akik igen, azok sem rosszindulatból vagy demagógiából.
Én sem azért linkeltem, mert bajom lenne vele, sőt. Csak annyit akartam bemutatni, hogy ebben a témában elég érdekes, nem könnyű szituációkat produkálhat a ZÉLET…
“Nem Nagy-Magyarország az, hanem Magyarország! Ami most van az a Csonka-Magyarország”
Szerintem inkább a történelmi Magyar Királyság (Regnum Hungariae, hisz 1844-ig latin volt a hivatalos nyelv) amúgy 1867-tól Ausztria társországa volt az O.M.M-ban.
1920-tól meg simán Magyarország (Bár Horthy időszakban is névleg királyság volt 1946 (!) feb. 1-ig) és már az is történelem.
A “kis-” meg “nagy-”, főleg a “csonka-” jelzők szerintem nem túl szerencsések.
Érdekes nincs kifejezés a “közepes-Magyarországra” ez a bécsi döntések és más háborús “hódítások” eredményeként létrejött terület a 2. vh idején. Ennek a területnek lakói közül 80% volt kb. magyar anyanyelvű.
Szerintem amúgy durva fasiszta veszély nincs, de vannak kellemetlen fasisztoid tendenciák.
“Petya, az 52%-hoz szükség volt 5% izraelita vallású magyarra is. Ez volt a recepciós társadalmi szerződés egyik alap-pillére.”
“az 52 %-hoz hozzá kell azonban tenni, hogy a kb. 6-8 % zsidót a magyarok közé számolták. (szerintem joggal.)”
“[...] igy 5% volt az izraelita magyarok aránya az 52%-on belül.”
Igen ez így volt. Magyar zsidó az magyar ember.
szepi: Szerintem a Magyar Királyság elnevezés az 1000-1944-ig remekül megfelel(Károlyiékat és a Tanácsköztársaságot kivéve természetesen), hiszen a Horthy-korszak nem csak névleg volt királyság, hanem ténylegesen is; a teljesen egyedi Szent Korona eszménk miatt nekünk nem volt szükségünk királyra a királysághoz, nem volt ez fából vaskarika, hiszen a korona az nem egy kegytárgy hanem egy politikai személy, a király/kormányzó csak az ő nevében uralkodik.
Így tette ezt Horthy mellett Kossuth kormányzó/elnök (elnök, h szabadon hagyja a lehetőséget a köztársaságnak is) és Hunyadi János, valamint Szilágyi Mihály (Ludovico Gritti stb mind a 7 kormányzónk), bevett szokás volt ez.
1944-ben a Szálasi uralom alatt de facto Magyar Állam lett a nevünk, de de iure a királyság 1946. februárig, a köztársaság kikiálltásáig fönnállt.
Szerintem az a 52% is inkább 50 alatt volt.
szepi: 52% volt a 282 ezer km2 területű Magyarországon (63 mo.-i vármegye + Fiume város és kerülete) és 50% alatt volt a Magyar Szent Korona országaiban a magyarok aránya (Magyarország és Horvát-Szlavónország, 325 ezer km2).
De teljesen mindegy, mert egy esetleges népszavazás esetén a szászok és a svábok (németek) is a Kárpát-medence oszthatatlan egysége mellett szavaztak volna (lásd Sopron), de a ruszinok is (Rákóczy “gens fidelissima”-ja, leghűségesebb népe), például 1939-ben Kárpátalja visszacsatolásakor ők is a cseh uralom alóli felszabadítóként ünnepelték a honvédeket.
Én úgy gondolom még, h a katolikus szerbek, a bunyevácok is mellettünk álltak volna; szebb jövőnek látszott egy katolikus Mo.-on leélni életüket, mint egy ortodox Szerbiában. Ami a tótokat és a románokat illeti, egy 50-50%-ra teszem a pro & kontra szavazatok arányát; propagandájuk az nagy volt, meg kell adni, de a cseh fennhatóság, vagy egy 1861-ben alakult bojári Románia szerintem csak a nagyon nacionalistáknak a gondolataiban tűnt úgy fel mint ami kellemesebb a Kárpát-medence történelmi egységénél. Talán a szerbek lettek volna az egyedüliek, akik dél-Mo. szerb többségű vidékeinek a Szerbiához való csatlakozását egy népszavazáson döntő többségben támogadták volna. Szerintem.
Szerintem történelemben nincsen volna. :)
Lelkész,
de van:)) John Lukacs történész, és ő is rengeteget morfondírozik ezen. Továbbá Oli bácsival értek egyet:
“Egyrészt mindig lehetett volna másképp: aki elsüti azt, hogy a „mi lett volna, ha” történelmietlen kérdés, az mehet az öltözőbe zuhanyozni, azok mellé, akik a „hát ez nézőpont kérdése” fordulattal élnek vagy kezükbe veszik a Metro c. nyomdaipari terméket.”
:)
Tőlem ez a Lukacs mondhat bármit, én többek közt pont azért nem lettem történész, mert mindig bele kell botlani ilyen volnákba. A Metro még mindig jobb, mint a társai, van benne Kázmér és Huba. :)
Gabrilo,
Magyarország teljes területi integritásának a fentartása, úgy, ahogyan az korábban megvalósult, meglehetősen képtelennek tűnik, mert az új, feltörekvő nemzetállamok a saját etnikumnak az országukon belüli tömbösítésében gondolkodtak, a föderatív elképzelések pedig a magyar politikai uralkodó osztály ellenállásán buktak meg.
Novák Attila,
ezt a választ biztos nekem szántad?:)) Én erről – legalábbis itten – nem írtam semmit:-)
Lelkész,
hát JL ezért történész, Te pedig ezért nem vagy:-D De egyáltalán nem ökörség ezeken a kérdéseken töprengeni. A “csak egyféleképpen történhetett”-verziónak pedig olyan “történelmi szükségszerűség” szaga van, az meg…:-((((
Kedves Anikó!
Ön hatalmasat téved és engem személy szerint vérig sért a véleményével.
Homogén nemzetállam nem létezik és ha egy ország kisebbségbarát politikát folytat akkor elkerülhetetlen hogy az országban előbb utóbb rengeteg fajta kisebbség fog élni és kisebbségnek vallja magát.
De ettől még egy idő után nem illik megkérdőjelezni hogy azok akik a jogokat adták nekünk a földjüket még nem adták vele, így azt nem kéne megpróbálni elvenni tőlük.
Kisujjodat nyújtod, leharapja a karod elv…
A Monarchián belül egyik népnek sem volt autonómiája, a Csehek az Osztrák zászló alatt szerepeltek az Olimpiákon, szovákia pedig nem is volt képviselve ahogy a horvátok és a románok sem.
Az hogy a Monarcia egyátalán létrejöhetett és a Magyaroknak sikerült az autonómiát kivívniuk ahhoz rengeteg ellenállás és kifolyt Magyar vér kellett az évszázadok során.
Nem ingyen kaptuk ezeket a különjogokat az Osztrákoktól hanem vér, veríték és könnyek árán.
A Tótóknak, Horvátoknak, Cseheknek nem ért meg ennyi könnyet, vért és verítéket az önrendelkezés így nem is lett nekik.
Ne felejtse el hogy a Birodalmak korában nem számított hogy kik élnek egy ország területén belül, csak az hogy mennyire elszántan képesek az ügyüket képviselni. Abban az időben még nem volt ilyen liberális a világ, így aki nem harcolt ki magának semmit az nem is kapott semmit, függetlenül attől hogy ők is az ország területén belül éltek.
Abban az időben még így működtek a dolgok, ez a véleményem.
Kedves Bajnok!
Sajnálom, ha a véleményem vérig sértette.
Ezt emblematikusnak találom egyébként.
Miért érzi magát vérig sértve attól, hogy nekem erről más a véleményem, én ezt másképp látom?
Változatlanul veszélyes érzelmi vágánynak tartom 2008-ban – elsősorban – Nagy-Magyarországként emlegetni azt a földterületet. Nem önmaga miatt, hanem amiatt, amit a tapasztalatom szerint kivált azokból az emberekből, akik ezt emlegetik, fontosnak tartják, jelentős érzelmi energiát áldoznak rá.
Ez nekem arról szól, mire fordítjuk az energiánkat, mennyire reális a nemzeti énképünk, mennyire valódi vagy illuzórikus a nosztalgia, amit érzünk, egyáltalán mi iránt érezzük, a nosztalgia tárgyából mit tartunk a magunk, a “magyarok” érdemének. Mennyire látjuk reálisan magunkat, a szomszédainkat, a hozzájárulásunkat. Tudjuk-e őszintén egyenrangúnak, ugyanolyan tiszteletet érdemlőnek tekinteni a szomszéd népeket.
Tapasztalatom szerint ezeknek a sérülése és a Nagy-Magyarország “kultusz” gyakran jár együtt.
Talán 2005-ben a Fidesz Tabán-beli március 15- gyűlésén Orbán Viktor szónoklatában szerepelt: “mert ne felejtsük el, hogy a magyar nép volt az egyetlen, amelyik államot tudott alapítani a Kárpát-medencében”. Erre hatalmas ujjongás, üdvrivalgás.
Miért? Miért fontos ez – érzelmileg? Én ezzel nem akarok foglalkozni. Ez egy rejtett vagy inkább nyílt önmegerősítés összehasonlítás révén, implicit felsőbbrendűség. Én nem ebből akarom meríteni az emberi és a nemzeti tartásomat. Széchenyiből és Görgeiből, Radnótiból és Szerb Antalból, Bartókból akarom meríteni. Görgei azt tartotta Kossuth legnagyobb bűnének, hogy megakadályozta a magyar nemzetet a forradalom bukása valódi okainak felismerésében és ezáltal önismerete bővítésében – pedig Görgei szerint képes lett volna az őszinte szembenézésre, a valóság elviselésére.
Brodarics István, a mohácsi vész szemtanúja, túlélője, krónikása, a csata és körülményei megrázó leírásában van egy vissza-visszatérú mondata, amellyel a csatát megelőző és a csatához vezető országállapotokat, az országvezető nemesek szemléletét jellemezte:
“Mind azt hitte, szárnyak nélkül is tud röpülni”.
Az illúziók nem vezetnek jóra.
Egyébként az én egyik őröm is elesett ott, mint “öreg vitéz”, a király és az ország védelmében.
Én is végig fogom még ezt gondolni, tényeket és érveket és tapasztalatokat, mi mivel függ össze, mi mit szül.
Örülök egyébként és köszönöm, hogy ilyen józanul fejtette ki az ellenvéleményét annak ellenére, hogy vérig sértve érezte magát.
Minden jót
Anikó
Konkrétumok, amelyeket nem teljesen értettem:
– “De ettől még egy idő után nem illik megkérdőjelezni hogy azok akik a jogokat adták nekünk a földjüket még nem adták vele, így azt nem kéne megpróbálni elvenni tőlük.”
- Ez mit jelent? Nagy-Magyarország területe a magyarok örökös hitbizománya, ahol más népek – később letelepedő? – népek állandó tartózkodási engedéllyel rendelkeznek, de mégis más a státuszuk, mint a – magyaroknak? vérmagyaroknak? kiknek? Ez nekem nagyon emlékeztet a román Erdély-képre, a maguknak tulajdonított időbeli prioritás egyfajta szenioritást ad az ottlakók egy részének?
– Petya: “az ország megnevezése nem abból jött, h milyen népek lakják. Amelyik hungarus öntudatú volt az a magyar politikai nép tagja volt.”
- Mi az a hungarus öntudat? Az, hogy identitásában első vagy meghatározó a magyar? Nem hinném, hogy ez igaz volt a szlovákok, románok, horvátok nagy részére.
“A szöveged rendszerellenes. Várjuk meg, mi lesz!” Ezt a feliratot látom.
- Várjam meg, mikor jön a lefüggönyzött fekete autó, ez azt jelenti? JPMoszad?
Vagy csak azt, hogy simán barom hosszú… mármint amit írtam, válaszul. Kedves Bajnok, kitartás.
Kedves Anikó, Asz-szalamu Aleikum.
Vári Gyuri, a.k.a. Nagy Levin (a cári balett jelmeztervezője Kvasztics szerint) írt egy bejegyzést shadai Trianon posztjáról, és nagy örömömre hasonló bibi nem fér a bögyébe, mint nekem:
“amikor Nagy-Magyarországról ír nosztalgikusan, elég sokszor Osztrák-Magyar Monarchiát ért alatta”
Teljes itt:
http://nagylevin.freeblog.hu/archives/2008/06/06/A_Karpat_es_az_Adria/
Köszönöm, és
Wa’Alaykumu-sz-Szalam
mire nem jó a web ;-)
:-)
És lassan lajla tov. Bár most vettem meg A magyar nábobot 990 forintért.
Én sosem akartam magam azzal doppingolni amit Orbán Viktor idézett.
A probléma éppen az hogy a környező népek szemében a Magyarságnak nincs stabil helyzete.
Engem nem érdekel hogy felsőbbrendűnek tartanak-e vagy egyátalán minek tartanak, de határozott véleményem hogy ők gyűlölnek minket, de legalábbis nem tetszik nekik hogy mi itt vagyunk, és még a legkisebb mértékben sem hajlanak semmiféle békés együttélésre.
Szerintem a liberalizmus nem fogja elhozni a békét, pláne ha azt vesszük hogy Szlovákiában, Romániában, Szerbiában egy Horthy féle Magyaroroszág létezik 2008-ban és erre rengeteg bizonyíték van a Benes dekrétumok megerősítésétől kezdve a Magyarverésekig bezárólag.
A Csehek más tészta, ők már el tudják engedni a múltat, nyugat felé tudnak fordulni.
De a Szlovávok, Szerbek, Románok úgy érik van még velük elintézni valónk, van még mit lemeccselni velük, és le is akarják meccselni.
Aki ettől a mentalitástól megijed, az doppingolja magát azzal hogy a Magyarság előbbrevalóságát hagsúlyozza.
Én nem ijedek meg tőlük és nem is haragszom rájuk, mert szerintem nincs már mint lemeccselni. Amit le lehetett, az le is lett.
Nekem nincs már velük elszámolnivalóm, még így sem hogy övék lett végül Erdély és a délvidék és a felvidék.
Csak annyit akarok hogy normálisan bánjanak a honfitársaimmal, és engedjék őket Magyarként élni, engedjék őket emlékezni, nyugodtan élni.
Nekem ez a béke ára. És aztán majd meglátjuk…
Mi az a hungarus öntudat? Elsősorban a középkori, de az azutáni Magyarországra is jellemző eszme, mely annyit takar, hogy (akik ennek részesei voltak) anyanyelvüktől függetlenül vallották magyarnak, Magyarország népéhez tartozónak magukat. Engel Pál a ‘Honor’ című tanulmányában foglalja össze remekül, ha jól emlékszem.
“Változatlanul veszélyes érzelmi vágánynak tartom 2008-ban – elsősorban – Nagy-Magyarországként emlegetni azt a földterületet.” Anikó akkor örülhetsz, én változatlanul Magyarországnak hívom. Nagy-Magyarország nálam I. (Nagy) Lajos országaira vonatkozó összefoglaló terminus. Tudod, “három tenger mosta partjainkat” stb.
Kedves Anikó, Tisztelt Bajnok!
Itt található egy szerintem jó összefoglaló a magyar-szlovák kapcsolatokról és a hungarus öntudatról:
http://tra.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=19&Itemid=35
http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=148789
Ezt kaptam az imént linkben. Minden szempontból nagyon nagyon gáz a sztori… Van-e rasszizmus és “fordított rasszizmus” Magyarországon? Inkább ez a kérdés szerintem.
Kedves Bajnok, mivel ilyen pregnáns véleményed van a témáról, hogyhogy a beszélgetésen egyáltalán nem szólaltál meg? (Az is érdekel, te voltál-e a terepszínű, de ezt nem merem megkérdezni:)
Kedves Bajnok,
“és még a legkisebb mértékben sem hajlanak semmiféle békés együttélésre.”
Írod, miközben a szlovákok és románok éppen elkezdtek beköltözni hozzánk. Nem kell emögé honfoglalást látni, puszta gazdasági racionalitásokról van szó. Pozsonyban annyira felmentek az ingatlanárak, hogy egy pozsonyi panel árából Rajkán szép házat kapni. Ugyanez a helyzet Arad környékén, egy aradi panel árából Békésben szép házat lehet venni. És nem, nem HT-magyarok, hanem echte szlovákok, románok veszik a házakat, költöznek be magyar falvakba. Nyilván annyira utálnak és gyűlölnek bennünket.
Szerintem rettentően leegyszerűsítő ez a világnézet, ők utálnak minket, hát meg kell védeni magunkat. Pedig nyilván az ő sovén nacionalistáik sincsenek többen, mint a mieink, csak épp róluk hallunk. Az átlagember meg pont leszarja trianont, a monarchiát, a határokat, mindegy neki, szlovák vagy cseh vagy magyar, csak legyen szép ház, szép asszony, szép fizetés és ez így is van jól.
egyszer a repülőn utaztam egy nagyváradi román családdal. a mellettem ülő, baromi helyes lánnyal angolul beszélgettünk, németnek nézett. aztán elárultam, hogy magyar vagyok, erre átfutott egy árny az arcán. de csak egy pillanat volt. remélem elgondolkodik rajta, hogy amíg nem tudta, hogy magyar vagyok, szimpatikus voltam neki, utána már nem tudta átkapcsolni az érzelmeit. lehet, hogy a magyarok mégsem ősellenség?
nekem a globalizáció azt jelenti, hogy az ember vállalja, hogy eltűr bizonyos furcsaságokat, leküzdi az ellenérzéseit a másik emberrel szemben. ha így tesz, akkor olyan fejlett toleráns országban élhet, mint németország, ha nem, akkor kábé, mint a kommunista albánia.
érdekes infó volt számomra, hogy a románok pár év alatt, hogy eleget tegyenek az eu elvárásainak, mennyire összekapták magukat.
Kedves lelkesz: ez még egy bayeri megnyilvánulás, amiért deportálni kéne őt egy ausztrál fegyenctelepre. (ja, bocs, szólásszabadság van, és ausztrália már nem fegyenctelep).
szepi: Köszönöm – a nyitólap alapján érdekes, most átmenetileg dolgoznom kell egy kicsit.
Én nem akarom hogy a Szlovákok ide költözzenek.
A szlovák fiatalok hihetetlenül primitív módon nacionalisták, és ez számomra megmárgezi a békés együttélést.
Az ő nemzeti öntudatukhoz hozzátartozik hogy Kossuth szlovák volt, Mátyás király meg román, márpedig ez a két állítás nem igaz.
Ennyit nem ér meg a békés egymás mellett élés. Azt a földet amin most a szlovákok élnek, nem a szlovákok védték meg, mikor ember kellett a végvárakba, mégis ők élnek most azon a földön.
Most újabban igényt tartanak a történelmi nagyjainkra is.
Ez lenne a modern Kárpát medencei módi?
Adjunk oda mindent nekik, legyünk liberálisak, amíg ők a végletekig soviniszták, aztán majd várjuk meg hátha észreveszik hogy itt nem mi vagyunk az agresszorok?
Részemről nem akarok sem szlovákkal sem románnal sem szerbel verekedni, küzdeni, és nem azért mert félek tőlük, de azt sem akarom hogy a szomszédomba költözzenek.
Addig semmiképp ameddig hagyják hogy ilyen politikai légkörben kelljen fuldokolnunk.
Erdélyben is biztos van Magyar-román barátság, de attól még a román kormány a végletekig autonómiaellenes marad.
A politika úgyis megmérgezi a hétköznapi emberi kapcsolatokat, pláne a nemzetközi politika.
Összefoglalva: én nem vagyok kíváncsi rájuk és nagyon boldog lennék ha ez fordítva is így lenne.
J-Bone:
Bayer nem szimpatikus ember számomra.
Viszont egy ilyen hozzászólással, amit te írtál, príma muníciót szolgáltatsz azoknak, akik szerint Magyarországon a tolerancia képviselete nem az elfogadáson és a szeretet parancsán alapul, hanem őszintétlen szemforgatáson, elismeréseket célozva meg.
Remélem nem olvastad végig a cikket, mert idegesít téged Bayer. Ezt elfogadom. Ha végigolvastad, és az után vagy ilyen cinikus, akkor az eléggé elszomorít.
Kedves Bajnok,
“A szlovák fiatalok hihetetlenül primitív módon nacionalisták, és ez számomra megmárgezi a békés együttélést.”
írod, de végiggondoltad ezt? Akik pl. ide költöznek, azok nyilván nem nacionalisták. Csak róluk nem hallasz, ők nem állnak neki kötözködni a magyarokkal sem on- sem offline. Attól, hogy hangosak, még nem biztos, hogy sokan vannak…
“A hazát csak részvéttel lehet szeretni!”
Simone Weil
Én nem is fogom összefújkálni a házuk falát gyűlölködő feliratokkal, de nem is fogom tárt karokkal várni őket.
Gildor:
“érdekes infó volt számomra, hogy a románok pár év alatt, hogy eleget tegyenek az eu elvárásainak, mennyire összekapták magukat.”
Erre kérnék egy konkrét példát, miben kapták össze magukat?
Ez hallomásból tudod vagy a helyszínen tapasztaltad?
J-Bone,
nem azt mondtam, hogy Bayer (télleg, ő nem zsidó? hallottam ilyen pletyit, hogy nyilatkozta egyszer) szimpatikus, vagy a cikk úgy kóser, ahogy van. Csak azt mondtam, hogy úgy gáz a helyzet, ahogy van.
Gildor,
Romániában az EU megnézhetné a környezetvédelem és a gyermekvédelem “eredményeit” is; azt hiszem, a Greenpeace aktivistái meg Böjte Csaba testvér tudnának mesélni… Ja, még mielőtt valaki belekötne Böjtébe, közlöm, ő és a kollégái a román gyermekvédelem, illetve ami működik belőle.
Összekapták magukat gazdaságilag (van is növekedés), de kulturálisan is. Nézzétek meg, hogy pl. milyen filmek jönnek újabban Romániából. Kurva jók, tarolnak is a fesztiválokon. Mindezt sokkal kevesebb állami apanázsból teszik, mint magyar kollegáik. Ugyanez elmondható a romániai színházakról is (de a romániai magyar színházakról is).
shadai,
de ettől még aki romániában szegény, az szegényebb, mint aki idehaza. A gazdasági növekedés közel sem hoz magával boldogságot, pláne nem a társadalom egésze számára: a lengyel “csoda” tömeges munkanélküliséggel és kivándorlással, a szlovák pedig éhséglázadásokkal (és etnikai konfliktusokkal) járt.
exlex, lelkész: asszem itt az ideje, hogy megnézzem újra :) tessék nekem lovastúrát szervezni oda!!! :))))) én lenni nadjonjólél pánnon pumukli gázdáságból mádzsár terrorist… ákár mondd, turul.. izé. ná! túriszt!
komolyra fordítva a szót, szívesen elmennék nyáron, egy hosszú hétvégére olyan programra, ahol frissen megszerzett lovas tudásom kamatoztathatnám, és megcsodálhatnám a szép tájakat.
és, pár éve már egész jó volt az egészségügy (ismerős helybeli srác eltörte a kezét, velünk nyaraló bp-i nővérke kísérte be kórházba, és ledöbbent)
exlex,
én régóta járok át. És most nagyon jól megy a románoknak.
Egyrészt sok a zöldmezős nyugati beruházás.
Másrészt a 3-4 millió külföldi rengeteg pénzt utal és visz haza. És ez látszik is.
Ma már a székely panziókban hétvégén nem kapsz szállást nyáron, mert tele van román turistákkal.
Sokkal nagyobbat ugrottak 10 év alatt, mint mi.
Kedves Tölgy,
a 0-ról könnyebb nagyobbat ugrani és nagyobbnak is látszik a megtett eredmény, mint mondjuk a 10-ről.
A román piac amiatt vonzza be a tőkét, ami miatt általában szeretni szokták Kelet-Európát: relatíve képzett munkaerő, olcsó bérek, stb. Aztán hogyha ez is változni fog, tovább fognak állni – még keletebbre.
Novák Attila,
bizony, tovább fognak.
nem biztos, hogy továbbállnak.
az olajár növekedése miatt, ami lehet, hogy nem nő ilyen ütemben, de azért olcsóbb se lesz sokkal, a gazdaságos szállítás hatósugara lecsökken.
Az is biztos, hogy az üzleti élet minősége is faktor, nem pusztán a szolgáltatások és a munkabérek olcsósága.
Egyébként a keletet nyugodtan értelmezhetjük Kínán, Dél-Kóreán, etc.
Ralf: teljesen egyetértek az Athina minősítésével kapcsolatos megjegyzéseddel. Nevetségesen félreértették, pontosan ellenkező irányban például az idézett posztját, ha nem tudnám, hogy igen intelligens enbák írják ez a blogot, azt mondanám paranoid téveszmések. Mélységesen tévednek a minősítők, ahogy Sztálin elvtárs mondaná kora béli Társadalmi Szemlékben :) Talán nem ártana tájékozódni a megismerés állítása előtt. Na mindegy. Athinától elnézést az “értékelésért”, ha olvasná ezt a szart itt :) Mármint amit írni bírtam így hajnali ötkor.
Szerintem hülye kérdés az, hogy van-e fasiszta veszély Magyarországon. Monomániának tűnhet, de itt is bizonyítható, hogy az állításainkban vagy kérdéseinkben foglalt szavak jeletésszerkezete és előfordulásainak logikai összefüggései annak ellenére hatnak a mélyben, hogy a hallott vagy olvasott kifejezéseket a tudatunkban azonnal ellátjuk valamilyen értelmező olvasattal, és a továbbiakban hajlunk arra, hogy ezzel az olvasattal helyettesítsük azt, ami valójában elhangzott.
“Veszély” mindig van, a bekövetkezés esélye az, ami változó. Annak a veszélye is fennáll, hogy egy észre nem vett üstökös holnapután letörli a földgolyóról az életet. Ez a veszély azonban olyan kicsi, az esemény, ha bekövetkezik, olyan átütő, hogy nem érdemes miatta életstratégiát változtatni.
És ez az igazi, megvitatandó kérdés, legalábbis azt gondolom: van-e olyan természetű és olyan nyilvánvaló és világos veszély, amellyel szemben értelmes és célszerű lehet stratégiát kialakítani.
De ha nem ezt a kérdést tesszük fel, hanem azt, amit a szervezők feltettek, akkor igen sokan, nyelvi szempontból a kérdés jelentésének egyébként teljesen megfelelő módon, a maguk tudatában gomolygó szorongásokról fognak beszámolni, ami ugyan empatikus hallgatóságnak kiváló alkalmat kínálhat az együttérzésre, valós cselekvésre és stratégia kialakítására lefordítható haszna viszont semmi.
A Magyarország–Nagy-Magyarország kérdéshez hozzátennék egy kevéssé ismert adalékot.
Fodor István régész a Nemzeti Múzeum nem túl olvasott folyóiratában 1975/80 táján írt egy cikket a szomszéd népek egyes történészcsoportjainak “igényeiről”. Hogy szerintük hol volt Nagy Morávia, a kijevi Rusz, Dáko-Románia határa. A délie4kre már nem emlékszem. Mindezt térképre vetítve kiderült, hogy ha egy következő Párizs környéki békében kielégítenék a kisantant utódok igényeit, Magyarország Budapestre és a környező (részben még mindeg sváb) falvakra szorítkozna. Románia legalább a Tiszáig húzódik, illetve kicsit keletebbre, a Dunántúl nagyobb része Pribina és Kocel állama, az északi helyek ősi szlovák betyárvidékek stb. Akkor még szó se volt arról, hogy ahol szerb sír van, az szerb föld. (A Szerb utcában van egy nagyon szép kis templom, a kertje tele rác sírral. Valóban rácoké, vagyis magyarországi szerbeké.)Na most, ezeket a szupernemzeti történészeket akkor még féken tartotta a Varsói Szerződés meg a proletár internacionalizmus szekerére kapaszkodó karrieristák tömeg, mára azonban teret nyertek a szomszédok politikájában. Szóval…
…szóval, a szomszédság tele van Csurkákkal. (Félreértések elkerülése végett: ez nem azt jelenti, hogy Csurka veszélyes fasiszta volna, ő csak egy hiú faszista, akit zsidó felesége otthagyott, és a valóban antiszemita barátnője, Gizike, a gőzeke húz maga után. És szent meggyőződése, hogy Holofernesz annak idején megerőszakolta Juditot, nem olvasva elég figyelmesen a szöveget. Mint tudjuk, Judit hősiesen befűzte, leitatta és kinyírta az asszír trógert. Más kérdés, hogy az egészből alighanem csak annyi igaz, hogy valahol egy asszír vezér nagyon berúgott. Csurka viszont úgy véli, ez az egész egy nagy jelkép, és a veszedelmes zsidók ezért állnak 2500 éve bosszút az ártatlan nem-zsidókon.) OFF vége.
Szóval, az a jó ebben az EU-ban, és azért is született, hogy európai országok hosszú évtizedek óta nem ugranak egymás torkának. Legfeljebb meccs után, éjszaka. Erre jó az Európa Bajnokság, meg az Európai Unió.
Hogy egyébként Szlováűkia “beelőz”, annak az az oka, hogy ők csak a cseh szemüvegen át nézve voltak “buta tótok”, egyébként a német polgáraikkal együtt a régi Magyarország legszorgalmasabb, legértelmesebb lakói, a felvidékiek. És ez a múlt érezteti hatását, mint például Szlovéniában is.
Erdély, ha valóban rakétaként fejlődik, egy emberöltőn belül autonóm lesz. A helyi románok együtt fogják kikövetelni a székelyek értelmeseivel és a maradék szászokkal. A “székely szarta a magyart” jelszó hívei viszont menthetetlenül rezervátumlétre kárhoztatják magukat, és idegenforgalmi faragásokból fognak élni, fenyővízből és nyálaspálinkából kortyolgatva, és egymást kölcsönösen árnyékszékelynek minősítve.
Ne felejtsük el, hogy Románia is három történelmi hagyománnyal rendelkezik. Ezen felül létezik a franciás értelmiségi hagyomány. Egyik távoli unokahúgom a Humanitas nevű bukaresti kiadónáűl szerkesztő; a frankfurti könyvvásáron kaptam tőle egy katalógust. A minőségüket csak Gyurgyák Osirisával lehet összevetni.
Még annyit: fasiszta típusú rendszer veszélye mindenütt fennáll, ha a hatalom szükségesnek látja bevezetni. De az élet túl rövid ahhoz, hogy majréval vagy jammerolással töltsük.